Zoom.hu Kulturális Podcast

Goda Krisztina, a BUÉK című film (kritikánk itt) rendezője szerint bár filmje az első ebben, hamarosan nemcsak sorozatfronton, hanem nagyjátékfilmek esetében is készülhetnek újabb magyarított verziójú alkotások. Mivel ez bevett szokás más országokban is, nem kizárt, hogy itthon is készülnek majd új remake-ek. Írótársával, Divinyi Rékával a Kaméleon újrafeldolgozásának jogait például indiai producereknek adták el, ahol csak az volt kérdés, legyen-e benne tánc és zene vagy sem. A podcastben ezen kívül beszéltünk arról
- hogy bár a Teljesen idegeneket számos országban újraértelmezték, de itthon az eredeti is siker volt, dvd-n is megjelent, miért kellett hát magyarra remake-elni?
- Miért érezte úgy, hogy van köze az eredetihez és ezáltal a magyarra ültetéséhez is?
- Készülhetett volna színházi adaptáció belőle?
- Mik a dramaturgiai kihívások egy remake esetében?
- Miért változtatta meg a film befejezését?
- Magáénak érzi-e a történetet, hogy nem ő találta ki?
- Mi a viszonya a színházi rendezésekhez és a tévésorozatokhoz?
- Rendezne-e újabb történelmi filmet?

Reisz Gábor a VAN valami és megmagyarázhatatlan után egy újabb nagyon személyes generációs filmet készített. A Rossz versek bemutatója hónap végén, december 27-én lesz, bár számos premier előtti vetítsen már elkapható. Spoilermentes podcastünkben a rendezővel arról beszélgettünk, hogy
- a Rossz versek mennyiben tekinthető a VAN testvérfilmjének;
- miért nem önismétlés a szakításról beszélni
- a rengeteg szívességkártya kijátszásával készült első filmje után milyen volt rendes büdzséből alkotni és kevésbé gerilla-stílusban forgatni;
- a rendkívül sajátos formanyelvű Rossz versek mennyi idő alatt öltött testet a vágóasztalon;
- milyen buktatói vannak egyszerre főszerepet játszani és rendezni;

Szilágyi Zsófia első nagyjátékfilmjével, az Egy nappal többek között elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját a 71. cannes-i filmfesztiválon, és azóta már más mustrán is díjazták mind a filmet, mind a főszereplő Szamosi Zsófiát. Aki anya, és látta, az azt mondja, nem gondolta, hogy valaha filmet készítenek róla. A rendezővel arról beszélgettünk, hogy
- miként sikerült a teljesen egyszerű(nek tűnő), egy háromgyermekes anya egy-másfél napját és családját bemutató alapötletet keresztülvinni az Inkubátor pitch-fórumán;
- miért lehet, hogy Magyarországon alig készülnek olyan filmek, amik a hétköznapok apró harcait mutatják be;
- nehéz-e gyerekeket kasztingolni, és hogy mennyiben más velük dolgozni, mint a felnőttekkel, miként kell őket kezelni és instruálni;
- nem tartott-e attól, hogy Füredi Leó – akit leginkább a kamunémet vicces videókból ismerhetnek a legtöbben, és aki még sosem színészkedett – nem lesz leválasztható a vele azonosított korábbi karakterrel;
- kell-e újabb 11 évet várni a második nagyjátékfilmjére?

Nagyot megy idén Csuja László rendező, aki a Virágvölggyel az A-kategóriás Karlovy Vary Filmfesztiválon elnyerte a régióban gyártott első és második filmeket felvonultató East of the West versenyprogram fődíját, majd dokumentumfilmjével, a Kilenc hónap háborúval a Szarajevói Filmfesztiválon bezsebelte a zsűri különdíját. Az alkotóval podcastünkben beszélgetünk arról
- Miként talált rá a Kilenc hónap háború szereplőjére, Janira, a 24 éves kárpátaljai srácra, aki inkább bevonul katonának a kelet-ukrán frontra, hogy megmutassa anyjának, ő is igazi férfi?
- Hogyan zajlott a kommunikáció Janival a fronton?
- Volt-e jogi vagy erkölcsi gátja annak, hogy felhasználták a kárpátaljai fiú fronton készült felvételeit?
- Esett-e bántódása a családnak a videók miatt?
- Mi történt a szereplőkkel azóta?
- Mik a rendező új tervei?

Kovács István Ostrom című filmjével huszonhét év után újra magyar diplomafilm nyerte a Diák Oscar-díjat. Vele és a forgatókönyvíró Gasztonyi Kálmánnal podcastoltunk arról,
- Mi az a Diák Oscar, mi köze van az „igazi aranyszobrocskákat” odaítélő Akadémiához, ki jelöl, hogyan lehet a közelébe kerülni?
- Van-e akkora jelentősége, mint az „igazi Oscarnak”?
- Hogyan néznek a Diák Oscart nyert alkotókra a Fox Searchlightnál?
- Honnan jött a délszláv háború idején játszódó történet ötlete, amelyben az ostrom alatt álló Szarajevóban egy nő vízhez szeretne jutni?
- Miként instruál egy magyar rendező bosnyák és szerb szereplőket, honnan tudja, hogy „mikor volt meg a pillanat”?
- Hogyan lehet egy kisjátékfilm előtanulmány egy nagyjátékfilmhez?

Kulturális podcast: hosszú pályafutása során először fordul elő Presser Gáborral, hogy egyetlen előadó számára írt egy egész lemezt, ami a CD-n és könyvön túl színházi dalest formájában nyeri majd el végső formáját. A zeneszerzővel, zenésszel Voltam Ibojka című, Oláh Ibolyával közös munkája kapcsán beszélgettünk arról,
- hogy Oláh Ibolya a mai napig megzabolázhatatlan-e;
- egy fárasztó színházi nyílt nap után, egy padon ülve miként lehet rábírni őt egy ilyen munkára;
- mit szóltak a megzenésített, megénekelt versek költői a végeredményhez;
- és miért szeret nők számára zenét szerezni.

Újabb kulturális podcastünkben Makranczi Zalán a vendég, aki az új magyar animációs film, a Ruben Brandt, a gyűjtő egyik főszereplőjének szinkronhangja, de nemrég az Aranyélet harmadik évadában is szerepelt, mint a „jóseggű András atya". Emellett beszélgettünk még
- a szinkron általános helyzetéről
- a közélet állapotáról
- a kultúrharcról, valamint annak nemlétéről
- adrenalinfüggésről, amit a színészlét biztosít
- miként tenyésztenek versenylovakat a Nemzeti Színházban
- miről beszélgetett Vidnyánszki Attilával a távozásakor
- mit gondol Kásler Miklósról
- és miért jobb szabadúszni, mint kőszínházban alkotni

Kulturális podcast, a vendég Molnár Péter, az idei Slam Poetry Országos Bajnokság győztese. November 26. és 30. között ő képviseli Magyarországot a Slam Poetry Európa-bajnokságon, amit nem mellesleg Budapesten rendeznek. Molnár Péter egyébként a Fidesz alapítótagja, szólásszabadság-kutató, aktivista és a CEU a szívügye. Orbán Viktor pedig idézni szokta őt éjszakába nyúló megbeszéléseken. A volt parlamenti képviselővel arról beszélgettünk, hogy:
- ki konzervatív;
- milyen érzés volt a rengeteg fiatal induló önelemző szövege mellett politikailag motivált, közéleti slamet mondani a CEU-n rendezett országos bajnokságon;
- hogyan jutott el a Fidesz egyik alapítójaként a parlamenti patkón át a slam poetryig;
- mivel készül az Európa-bajnokságra;
- miként látja a kormány, valamint a CEU között zajló ellentétet.

Az ősz a filmes dömpingről szól, ebben a dömpingben Nagypál Orsi a tartós párkapcsolat, a szexualitás és a swinger klub buktatóival fűszerezett filmmel jelentkezik. A Nyitva elsőfilmes rendezője forgatott már kisjátékfilmet és sorozatot is, amikkel nyolc éven át készült a nagyjátékfilmes debütálásra úgy, hogy közben első filmtervét a Filmalap visszadobta. A London Film Schoolban tanult filmessel arról beszélgettünk, hogy:
- miként jutott el Nagy-Britannia fővárosába és onnan haza, Budapestre;
- milyen volt szembesülni Mike Leigh kritikáival;
filmje tényleg romantikus komédia, vagy inkább dráma, vígjátéki elemekkel;
- melyek voltak a legdrágább és a legkedvesebb jelenetei a saját filmjében;
- milyen a színészeket rávenni a meztelenkedésre.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár idén nyári kiadására már 10 ezer ember volt kíváncsi, így minket is érdekelt: mi a fesztivál titka, amitől ennyien összegyűlnek az irodalom hívószavára? Hiszen október 18. és 21. között következik a Margó őszi kiadása, ami egyébként próbatétel a fesztivál életében, ugyanis nem találtak az eddigieknél nagyobb és jobb helyet, mint a Várkert Bazár. Valuska Lászlóval, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk arról:
- a Margó hol helyezkedik el a nemzetközi és a magyar könyvfesztivál-térképen;
- mennyire zár be minket a magyar nyelv;
- hogyan maradhat egy ekkora rendezvényfolyam ingyenes a közönség számára;
- mi lesz a Margó nyári kiadásának a jövője, miután Szakács Árpád nyomására leváltották a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, Prőhle Gergelyt;
- és hogy mik azok a programok, amik a szervező szemével érdekesek.

A Magyar Nemzeti Filmalap nem támogatta, Schwechtje Mihály, számos kisjátékfilm és a Terápia harmadik évadának egyik rendezője így is elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című alkotást. Az iskolai lelki terror, a zaklatás, a (cyber)bullying témájával foglalkozó film kapcsán a rendezővel beszélgettünk arról:
- honnan gyűjtött élményanyagot a tinilányokat kukkolókról
- miként dolgozott együtt amatőr kamasz szereplőkkel
- problémás-e levetkőztetni egy 16 éves lányt a film kedvéért
- hogy Schwechtje és korosztályának számos más tehetséges filmkészítője miért van a Filmalap pixisén kívül.