Aradi Hírek – audio csatorna

Az aradi Szabadság-szobor húsz évvel ezelőtti újbóli köztéri állítása a román–magyar együttműködés jó példája volt, egyúttal megmutatta Arad európai szellemiségét, már Románia uniós csatlakozása előtt – hangoztatták a szónokok azon a szombat esti ünnepségen, amelyet az aradi Román–magyar megbékélés parkjában tartottak abból az alkalomból, hogy 2004. április 25-én ismét felavatták Zala György monumentális szoborcsoportját, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtábornokok emlékművét. Pataky Lehel Zsolt beszámolója az eseményről.

A héten hivatalosan is, az illetékes választási bizottságoknál is benyújtották indulási szándékukat a június 9-i helyhatósági választásokon az RMDSZ aradi polgármester- és képviselő-, illetve megyei tanácselnök- és tanácsosjelöltjei. A magyar érdekvédelmi szervezet jelenlegi politikai súlyának megtartását tűzte ki célul Arad megyében és a megyeszékhelyen, szerencsés esetben pedig Aradon az egyik alpolgármesteri tisztséget is szeretné visszaszerezni négy év szünet után. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének az emlékművét. Az első világháborút követően Aradot Romániához csatolták, a román kultúrpolitika pedig száműzte a magyar emlékjeleket, így Zala György monumentális alkotását is hosszú évtizedekre elzárták a tekintetek elől. 1925-ben lebontották a kompozíciót, az allegorikus szoboralakokat pedig először különböző raktárakba, majd a laktanyaként szolgáló várba vitték. 74 év után szabadult ki a várfogságból, de további öt esztendőt kellett várni, míg hosszas tárgyalások, alkudozások, akadékoskodások után és kompromisszumok árán ismét felavathatták köztéren a műalkotást. Az aradi Szabadság-szobor a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A szoborállítás 20. évfordulója alkalmából Pataky Lehel Zsolt arra kérte Király Andrást, a Szabadság-szobor Egyesület elnökét, a megyei RMDSZ akkori elnökét és parlamenti képviselőjét, hogy elevenítse fel a szoborállítás körülményeit, idézze fel az akkori közhangulatot, s mesélje el, miként valósulhatott meg az aradi magyarság egyik legfőbb álma, a Szabadság-szobor újbóli felavatása.

(Borítókép: A szabadság-szobor avatása 2004. április 25-én | Forrás: Király András Facebook-oldala)

Az aradi Szabadság-szobor 2004. április 25-i újbóli felavatásának erős üzenete volt a romániai magyarság és a román állam felé: közösségi és politikai elszántsággal megvalósíthatók a dédelgetett álmok, a közösségi célkitűzések, érvényt lehet szerezni a kisebbségi jogoknak, a köztudatba visszahozhatók azok a szimbolikus műalkotások és emlékművek, amelyeket évtizedekkel korábban megpróbált eltüntetni, semmissé tenni, a közemlékezetből kitörölni az egykori román kultúrpolitika. Erre emlékeznek Aradon 20 év elteltével, éspedig a jövő szombaton, április 27-én este Zala György monumentális alkotásánál, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtábornokok emlékművénél. Az allegorikus szoborcsoportot 1890. október 6-án állították fel Aradon az egykori Szabadság téren, a színház mögött, de az első világháború után Aradot Erdéllyel és a Bánság egy részével együtt Romániához csatolták, a bukaresti kormány pedig a történelmi magyar emlékjelek üldözésébe kezdett: 1925-ben több más köztéri szoborral együtt az aradi Szabadság-szobrot is lebontották, és a jelenleg laktanyaként szolgáló vár sáncaiba száműzték, elzárva az emberek tekintete elől. 1999. október elsején, román–magyar államközi egyezmény alapján hozták ki a szoborcsoport alakjait a várból, és közel öt évig tartó restaurálás, politikai tárgyalások, alkuk után, kompromisszumok árán sikerült újból köztérre állítani, még ha nem is eredeti helyén, hanem az egykori Attila téren, amely szintén közel van a belvároshoz. Az egy emberöltővel ezelőtti történteket idézi fel és a jubileumi ünnepség részleteit mondja el Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke Pataky Lehel Zsolt mikrofonja előtt.

Az erdélyi ifjúsági fesztiválok sorát idén is az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) ifjúsági majálisa nyitja meg. Május 3-án és 4-én a Zaránd-hegység lábainál lévő Kaszoján, az ifjúsági táborban várják a kikapcsolódni vágyókat. Lesznek bérelhető bungalók, de az edzettebbek sátorozhatnak is. A kaszojai majálisból alkotott mozaikszó, a Kaszojális néven ismert rendezvény programjáról Györki Róbert főszervezőt kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor is az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában. Tizenhárom helyszínen polgármesterjelöltje is lesz a magyar érdekvédelmi szövetségnek, amelynek a jelöltlistáin összesen több mint kétszáz személy szerepel. A cél a jelenlegi öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztség megőrzése, de emellett olyan településeken is reménykedik a jelöltje győzelmében az RMDSZ, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség nagy számban van jelen. Prioritás a szövetség számára a megye és a megyeszékhely képviselőtestületében megőrizni (szerencsés esetben növelni) a mostani két-két mandátumot, illetve négy év szünet után visszaszerezni Arad egyik alpolgármesteri tisztségét – jelentette ki Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, megyei tanácselnökjelölt, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.

Továbbra is van létjogosultságuk a kerületi iskoláknak, illetve az azokban működő magyar tagozatoknak – véli Balta Emese tanítónő, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola aligazgatója, aki szerint a szülők kezdik újra felfedezni az egy-egy városrész, több negyed diákjait befogadó iskolák előnyeit. A szóban forgó tanintézmény előkészítő osztálytól nyolcadikig nyújt képzést, méghozzá három tagozaton: román, magyar és német osztályok működnek benne. A magyar családok mellett sok vegyes házasságban élő szülő választja a magyar oktatást a gyermekének, mert a magyar állami támogatásból biztosított délutáni foglalkozás, a magyar iskolabuszhálózat megnövelte a magyar oktatás presztízsét – nem beszélve arról, hogy a tanulmányi eredmények sem maradnak el a nagyobb iskolák diákjainak eredményeitől. Április 11-én megkezdődött a leendő előkészítő osztályosok beiratkozása a 2024–2025-ös tanévre, Pataky Lehel Zsolt ennek kapcsán kereste fel Balta Emese aligazgatót.

Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere. Almási Vince község- és közösségépítő ember volt, elévülhetetlen érdemeket szerzett Kisiratos 2004-es önállósodásában, amikor a település helyi népszavazás útján levált Kürtöstől, és visszanyerte közigazgatási rangját. A múlt vasárnap az önállósodás 20. évfordulóját ünnepelték a településen, de a jubileumi rendezvényen már nem lehetett jelen – kórházi ágyáról írt küszöntőbeszédet. Almási Vincéről Pataky Lehel Zsolt emlékezik meg.

Húsz éve lett újra önálló közigazgatási egység Kisiratos, ami azt jelenti, hogy saját képviselőtestülettel, végrehajtással, költségvetéssel rendelkezik – egyszóval: a helyiek maguk dönthetnek a saját sorsukról. A magyar határ menti, 1500 lakosú, több mint 80 százalékban magyarok által lakott Arad megyei települést 1968-ban, a romániai közigazgatási átszervezés során csatolták a hét kilométerre lévő Kürtöshöz. A helyiek 36 évig úgy érezték, mostohagyerekként bánnak velük, az infrastruktúrát elhanyagolták, a középületek állapota leromlott. Húsz éve helyi népszavazáson döntöttek úgy a lakosok, hogy elszakadnak az addigi központtól, és 2004. április 7-én kormányhatározat született Kisiratos község megalapításáról. Azóta látványos fejlődésen ment keresztül a falu. A két évtizeddel ezelőtti törekvésekről, az azóta számba vehető megvalósításokról, az önállósodás úttörőiről esett szó azon az ünnepségen, amit a húszéves évforduló alkalmából szerveztek vasárnap Kisiratoson. Pataky Lehel Zsolt számol be a rendezvényről.

Miután Szolnok érintésével már 1858-ban kiépült a vasúti fővonal Aradig, sőt 1864-ben már Nagyszebenbe is eljutott a vonat, felvetődött a vasúti pálya kiterjesztése déli irányba, Temesvár irányába. A munkálatok egyik hitelezője a Darmstadti Bank volt, kivitelezője egy építkezési magántársaság. Végül 1870 nyarán jutottak dűlőre a földtulajdonosokkal az építkezési területek megvásárlásáról, de a munkálatokat tovább késleltette a kedvezőtlen időjárás. 1871. április 4-én a legnagyobb titokban elvégezték az Arad és Temesvár közötti vaspályán a műszaki próbákat, és két nap múlva, április 6-án, minden különösebb hírverés nélkül, indult el az aradi régi pályaudvarról az első szerelvény Temesvárra. Egyetlen helyi napilapként, az Alföld is csak utólag értesült az eseményről. Viszont április 7-én az újság már közölte a módosított vasúti menetrendben az új járatot, amely Bécset és Budapestet Aradon át összekötötte a Bánság központjával.

Az Arad–Temesvár közvetlen vasúti összeköttetés mindkét város további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségűnek bizonyult – hangzott el a vasútalapítás 140. évfordulóján, 2011 áprilisában tartott aradi megemlékezésen, amelyről Pataky Lehel Zsolt készített összeállítás a Temesvári Rádió Magyra adása számára. Hallgassa meg a 13 évvel ezelőtti riportot, amelyben Puskel Péter aradi és Jancsó Árpád temesvári helytörténészek, valamint Kaposvári Péter, a Magyar Államvasutak (MÁV) szegedi területi igazgatója szólalt meg:

A román védelmi minisztérium lemond arról a követeléséről, hogy az aradi önkormányzat újítsa fel a város egyik régi laktanyáját és alakítson ki új gyakorlóteret, cserébe azért, hogy a hadsereg kiköltözzön az aradi várból. Ez megnyitja az utat afelé, hogy mielőbb civil használatba adják a 18. századi műemléképületet, amiről egyébként egy 2010-es bukaresti kormányhatározat is rendelkezik, de mindmáig épp a katonaság túlzott követelései miatt nem tudtak érvényt szerezni neki. A város egy kulturális központot szeretne létrehozni a létesítményben, emellett a vár idegenforgalmi vonzerejét is kihasználná. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi vár történetéről és a civil használatba vétel eddigi akadályairól szól.

Újabb két évre Kranowszky-Nagy Andreát választották az aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriuma elnökének a szervezet szerda délután közgyűlésén. Az aradi magyar oktatás támogatására 1991-ben létrehozott alapítvány jelenleg főleg a magyar iskolaközpont, a Csiky Gergely Főgimnázium háttérintézményeként működik, az utóbbi egy-másfél évtizedben hangsúlyosan a kollégiumban lakó diákok bentlakási körülményeinek javításán dolgozik különböző ösztöndíjprogramok fenntartásával. Emellett programok, tanulmányi kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni. A közgyűlésen a kuratóriumi tiszteletbeli tagjává választották Sándor Tivadar nyugalmazott arad-gáji római katolikus plébánost, aki mindig is szívügyének tekintette a magyar oktatás támogatását, ha kellett kétkezi munkával, ha kellett pénzzel, vagy bentlakás-alapítással járulva hozzá a magyar iskolák fenntartásához. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi Alma Mater Alapítvány tisztújító közgyűlése után készült.

Az ígéret szerint az RMDSZ minden „fronton” állít jelölteket a 2024-es romániai választásokon, így a június 9-i – az európai parlamenti voksolással összevont – helyhatósági választásokon Arad megyében is lesz megyei önkormányzati elnökjelöltje. Az esélyek nem a magyar érdekvédelmi szervezet jelöltje mellett szólnak, hiszen mindössze 25 ezer magyar él Arad megyében, ami az összlakosság 6 százaléka, de Péró Tamás megyei ügyvezető elnök, aki vállalta a megméretést tanácselnöki tisztségért azt vallja: önérzet kérdése, hogy az RMDSZ tud-e jelöltet állítani minden tisztségre, egyúttal meg kell adni a lehetőséget minden magyar szavazati joggal rendelkezőnek, hogy a választásokon magyar jelöltre voksolhasson. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének küldöttgyűlése kedd este erősítette meg Péró Tamás jelöltségét, aki a bizalmi szavazás után Pataky Lehel Zsolt kért mikrofon elé.

A színházi világnapon, március 27-én kezdődik az Aradi Kamaraszínház 2024-es évada. A nézők Hernádi Juditot és Kern Andrást láthatják viszont az Orlai Produkció Kalamazoo című komédiájában, de rajtuk kívül sok más neves színművésznek és rangos társulatnak tapsolhat a közönség idén. Tíz nagysznípadi és több stúdióelőadást kínál a kamaraszínház, amely megtartotta kettős jellegét: befogadó színházként és önálló produkciókat gyártó társulatként működik. A 2007-ben alapított kamaraszínház az aradi magyar színjátszás második világháború utáni megszűntetésével keletkezett több évtizedes űrt töltötte be, a létrehozása óta eltelt időszakban a magyar, a román és a nemzetközi színművészet több szakmai elismerését vívta ki. Az érdeklődést jellemzi, hogy a 2024-es bérletek már napok óta elfogytak, sőt egyes előadásra már jegyek sem kaphatók. Az Aradi Kamaraszínház alapító-igazgatója, Tapasztó Ernő nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

Visszafordíthatatlanul beköszöntött a tavasz. Ilyenkor előkerülnek a túrabakancsok, hátizsákok, a lakott településen kívül már látni, ahogy ébredezik a természet. A magyar határral szomszédos romániai megyékben számos kirándulóhely van, a Bihari-hegyektől a Zarándi-hegységen át a Szörényi-érchegységig. Főleg a gyalogtúrázóknak, a természetet a nyers valóságában csodálóknak ajánlatos felkeresniük a vadregényes tájakat – nyilatkozta Pataky Lehel Zsoltnak a Bánsági Kárpát Egyesület tagja, a szervezet korábbi elnöke, Milka Zsolt aradi túravezető.

Veres Attila Csaba üzletember lesz az RMDSZ aradi polgármesterjelöltje a június 9-i helyhatósági választásokon. Az egyetlen jelentkező indulását a magyar érdekvédelmi szervezet szombati előválasztásán hagyták jóvá a városi küldöttek, akik a képviselőtestületitag-jelölteket is rangsorolták. Az előválasztáson kiderült, hogy nem vállal újabb mandátumot Bognár Levente, aki korábban 20 évig volt Arad alpolgármestere, az utóbbi négy évben pedig képviselőtestületi tagként tevékenykedett. Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást az RMDSZ aradi jelöltállító küldöttgyűléséről.

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös és szobrászművész, illetve festőművész fia, András alkotásaiból nyílt kiállítás szerda este Aradon a megyei múzeum szépművészeti osztályának Clio-termében. A tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon első ízben bemutatott közös tárlat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében jutott el Aradra, megnyitó beszédet Demeter Stefánia Katalin konzul mondott. A Szent és hétköznapi című, ötvösmunkákból, plasztikákból, torzó figurákból, illetve festményekből és többek között a 12 apostolt ábrázoló rajzokból álló tárlat megtekintése lehetőséget nyújt az elcsendesedésre, elmélyülésre, a vallásosság és hit megerősítésére a nagyböjti időszakban. A budapesti művészpárosból idősebb Madarassy, István volt jelen, fia, András, egy térdműtét utáni lábadozás miatt kényszerült távol maradni. Nemes lélekre vall azonban, hogy az apa a fia munkáit helyezte előtérbe a nagypéntekig látható kiállítás megnyitása után adott interjúban, amelyet Pataky Lehel Zsolt készített.

A szélsőségesség térnyerése közepette még fontosabb, hogy összetartozásunkat megerősítsük, együtt álljunk ki és harcoljunk jogainkért, a szabadságért, a demokráciáért és a békéért – jelentette ki ünnepi beszédében Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke pénteken az aradi Szabadság-szobornál, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulóján.

Péntek délelőtt fát ültettek egykori iskolájában az aradi Wittmann Rudolf emlékére. A Csiky Gergely Főgimnázium 2015-ben érettségizett diákja tavaly októberben esett el az ukrán–orosz fronton, ugyanis önkéntesként harcolt az ukrán hadseregben – az aradi magyar iskolaközpontban a márciusi ifjaknak kijáró tisztelettel emlékeztek meg róla. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Családok nagyböjti lelki délutánját szervezték meg a húsvéti nagyböjt negyedik vasárnapján Máriaradnán. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéből, Arad és Temes megye több településéről érkeztek hívek az ősi zarándokhelyre, hogy hitben és párkapcsolatukban megerősödve térjenek haza és készüljenek a feltámadás ünnepére. A kegytemplomban tartott szentmisét Szilvágyi Zsolt Temesvár-józsefvárosi plébános celebrálta, aki szerint a társadalom, az egyház és az egész nemzet alapját a szép, egészséges családok jelentik. A szentmise után a hívek fáklyás keresztúton vettek részt a templom és rendház mögött Kálvária-dombon, az együttlét pedig agapéval zárult. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

A csillagászok nemcsak nézik, hanem olykor le is hozzák a csillagokat az égből – vallja Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub társalapítója, akinek a gyűjteményében több meteorit is található. A diákoknak, sőt olykor felnőtteknek tartott előadásokon az érdeklődők kézbe is vehetik az univerzum egy-egy darabkáját: a Holdról és a Marsól is vannak kőzetei, a gyűjteménye legújabb tagja pedig az oroszországi Cseljabinszkban 2013 februárjában lehullott meteor egy darabkája. Erről és a gyűjteményéről, a csillagászat iránti szenvedélyéről kérdezte Popa Armandot Pataky Lehel Zsolt.

Állami támogatást igényelhetnek a romániai paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági vállalkozásokig terjed. Idén újdonság, hogy az összeget két részletben, tavasszal és ősszel folyósítják, az állam így akarja kompenzálni a termelők veszteségeit, amit a megemelkedett energiaárak vagy az ukrajnai gabonaimport okozott. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász tájékoztatta a feltételekről Pataky Lehel Zsoltot.

Közel egy évig tartó felújítás után ismét látogatható az Arad Megyei Múzeumban a világhírű magyar művészek alkotásait tartalmazó, immár kibővített Képtár és az 1848-1849-es Ereklyemúzeum gyűjteménye, benne Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobrával. Pataky Lehel Zsolt számol be a megnyitóról.

Befejezésének 110. évfordulójára kívülről megújul az aradi szecessziós építészet egyik gyöngyszeme, a Bohus-palota. A háromemeletes, ezenfelül tetőtér-beépítésű belvárosi bérház fennállásának több mint egy évszázada alatt egy sor köztiszteletnek örvendő személyiség lakott az épületben. A földszinti üzletek híre messze túljutott a város határain, emeleti helyiségeit jelentős pénzintézetek bérelték, a műteremlakásokban neves képzőművészek alkottak, és ott működött Aradon az első, kizárólagosan filmszínház céljaira kialakított moziterem, az egykori Apolló-, később Stúdió-mozi. A Bohus-palota és az Arad életében jelentős szerepet játszó Bohus család történetéről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Leomlott a solymosi várrom egyik megmaradt fala. A műemléképület Arad megye egyik legjelentősebb, legalább részben megmaradt középkori erődítménye. A környéken lakók számára a Solymos vára a táj része, kedvelt kirándulóhely, hiszen a hegyen álló létesítménytől csodálatos kilátás nyílik a Maros völgyére és az alföldre, de a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be rövid ideig, hiszen a 16. században Jagelló Izabella királyné rezidenciája is volt egy ideig. A romos épületet az idő vasfoga mellett olykor a vandalizmus is kikezdi, de az illetékesek felelőtlensége vagy inkább tehetetlensége is nagy kárt okoz, hiszen évtizedek óta nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat rajta. Most a helyi és megyei hatóságok egymást okolják a műemléképület elhanyagolt állapotáért, az idei romániai választási évben kampánytéma lett a várrom sorsa. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az előző évekhez képest korábban, már január végén-február elején elfogadta az idei költségvetést az Arad Megyei Tanács. A magyar érdekvédelmi szövetség, az RMDSZ javaslatára megemelték a kulturális és közösségi rendezvényekre szánt, illetve az egyházak által templomfelújításokra fordítható keretet, amelyekből mintegy 10 százalékot úgymond alanyi jogon a magyar közösség, illetve a magyar történelmi egyházak használhatnak fel. A helyi önkormányzatoknak költségvetés-kiegészítésként folyósított, és infrastrukturális fejlesztésekre használható összegekből is kaptak a magyarok által jelentős számban lakott települések, vagy az RMDSZ-es elöljárók által vezetett önkormányzatok. Péró Tamás RMDSZ-es megyei tanácsos szerint az előző ciklusokban megalapozott jó együttműködésnek köszönhetően sikerült elérni ezt az eredményt, mert a mostani mandátumban a Nemzeti Liberális Párti többséggel rendelkezik a megyei képviselőtestületben, így nincs is szüksége a két RMDSZ-es szavazatra a közgyűlésben, vagyis akár félre is seperhetné a magyar kezdeményezéseket, igényeket. Minderről Pataky Lehel Zsoltnak beszélt Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke.

Egyenként ötmillió euró vissza nem térítendő európai uniós támogatásra pályázhatnak idén Arad megye turisztikai települései. Többek között wellness-központot, nyári bobpályát, termál- és élményfürdőt terveznek építeni a pénzből, amit a román Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv keretében hívhatnak le célirányosan. A beruházásoktól azt remélik, hogy a szórakoztató- és szolgáltatóipari vállalkozás is fellendülnek, ettől pedig pezsgőbb lesz a helyi gazdasági és kulturális élet. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Tizenöt évvel a megnyitása után, tavaly nyáron – kényszerűségből – felfüggesztette működését a dévai Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi Pio Atya Gyermekotthona. A helybelieket és a környék adakozó kedvű lakosait megdöbbentette a hír, sokan még most is segélyekkel keresik fel az intézmény legutóbbi ügyvezetőjét, Almási Vincét, aki a csomagokat eljuttatja az azóta saját családjuknál, de gyakran emberhez méltatlan körülmények között élő gyerekekhez. 2023 nyarán egy Bukarest melletti öregotthonban uralkodó embertelen körülmények okoztak közfelháborodást Romániában. Az eset nyomán a hatóságok országszerte ellenőrzéseket rendeltek el a szociális intézményeknél, ezek néhol túlkapásokba csaptak át. Ennek esett áldozatul az Arad megyei magyarlakta községben működő gyerekotthon is, amelyre vakáció idején „csaptak le” a különböző felügyelők, és a borsos pénzbírság mellett szigorú feltételeket támasztottak a további működéshez. Az alapítvány az államtól vállalt át terheket a nehéz sorsú gyerekek nevelésével és iskoláztatásával, de az ellenőrző szervek barátságtalan megnyilvánulása nyomán Böjte Csaba ferences szerzetes úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti a kisiratosi otthon tevékenységét. Almási Vince az intézmény születésénél is segédkezett, sőt kezdeményezője volt a létrehozásának; polgármesterként támogatta a működését, nyugdíjba vonulása után pedig ügyvezetőként irányította az otthon dolgait. Pataky Lehel Zsolt őt kérte meg, hogy mesélje el a kisiratosi gyerekotthon történetét, miként élte meg a hatósági eljárást, és mi lett a gyerekotthon lakóinak a sorsa.

Több mint 10 év telt el azóta, hogy Arad szegényebb lett „a város nagy eltemetettjével”. 2013 májusában hantolták ki ugyanis az újaradi temetőben Skultéty László, a legöregebb huszár földi maradványait, és elszállították szülőfalujába, a ma Szlovákiához tartozó Hegyesmajtényba. A 18. és 19. században élt (jövőre lesz születésének 290. évfordulója) Skultéty László 96 évesen, 81 évnyi szolgálat után szerelt le Aradon az osztrák császári seregből. Ő ihlette Háry János figuráját Garay János Az obsitos vitéz című művében. 1831-ben az újaradi római katolikus temetőben helyezték öröknek hitt nyugalomra. Pataky Lehel Zsolt foglalja össze a legöregebb huszár és kihantolásának történetét.

Közel száz évig tartott ki a kisiratosi Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom nagyharangja. Az 1924-ben a Hönig Frigyes által alapított aradi műhelyben készült harang tavaly megrepedt, és a szakemberek cserét javasoltak. Az új harang öntése, felszerelése, valamint a másik három kisharanggal való összehangolása meghaladta a helyi közösség erejét, de a közadakozás mellett jelentős állami segítséggel sikerült újat készíteni. Az Innsbruckban öntött új harag tavaly ősszel megérkezett Kisiratosra, és néhány nappal karácsony előtt meg is szólalt: december 20. óta szólítja imára a híveket reggel, délben és este a több mint 80 százalékban magyarok lakta Arad megyei községben. A harangcseréről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad, a MARTA múlt század elején gyártott emeletes autóbuszának hasonmását készítenék el turisztikai céllal Aradon. A 20. század elején gyártott jármű mását az egykor gépjárműgyártásáról híres Arad jelenlegi műhelyeiben gyártanák le és szerelnék össze. Elkészülte után forgalomba helyeznék, és a kulturális turizmust szolgálná, egy előre meghatározott útvonalon közlekedne a megyeszékhelyen. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi gépkocsigyártás történetéről, az ipartörténet idegenforgalmi célú hasznosításáról szól.

A román kormány és az európai unió által finanszírozott regionális fejlesztési programokhoz benyújtott, illetve határon átívelő pályázatok révén pótolja Kisiratos azokat a forrásokat, amit a szűkös helyi költségvetés nem fedez. A pénzügyi nehézségeket tetézte a román kormány múlt év végi költségtakarékossági intézkedése, amellyel a helyi önkormányzatokat nemhogy nem segítette költségvetés-kiegészítéssel, hanem a már megítélt támogatásokat, fel nem használt pénzalapokat visszavette. A magyar–román határ mentén fekvő település, Arad megye legmagyarabb községének elöljárói éppen ezért próbálnak kihasználni minden pályázati lehetőséget, amellyel az utakat járhatóbbá, a mindennapi életet kényelmesebbé, az oktatást vonzóbbá, a közösségi programokat változatosabbá tehetik Kisiratoson. A múlt év eredményeiről és az idei tervekről Korondi Erika polgármestert kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Az év második felében négyszer hívják urnákhoz a szavazópolgárokat Romániában, de ha az elnökválasztáson esetleg második fordulóra is sor kerül, akkor ötször kell voksolniuk. Június elején az európai parlamenti választások nyitják a sort, ősszel a helyhatósági választások esedékesek, az év vége felé pedig a parlamenti és az államfőválasztást kell megtartani. Az időpontok azonban nem biztosak, sőt elképzelhető, hogy bizonyos választásokat összevonnak majd. Legalábbis erről vitáznak a kormányt és az ellenzéket alkotó pártok, de még az ugyanazon szekértáborokba tartozó alakulatok között sincs egyetértés a kérdésben, mindegyik a saját politikai haszna reményében alakítja az álláspontját. Ilyen körülmények között még nehezebb a helyzetük a megyei kormánymegbízotti hivataloknak, a prefektúráknak, amelyek a választások megszervezésében, lebonyolításában vállalnak főszerepet. Hogy melyek a prefektusra háruló feladatok, arról Pataky Lehel Zsolt kérdezte Arad megye RMDSZ-es kormánymegbízottját, Tóth Csabát.

A helyi identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik Kisiratos elöljárói az utcanevek választásától. A 20 évvel ezelőtt önállósodott község Arad megye legmagyarabb települése, de az egyetlen, amelynek utcái, közterei eddig nem viseltek nevet. A tavalyi népszámlálás eredményei szerint Kisiratos lakosainak több mint 83 százaléka magyar nemzetiségű, és ez az arány tükröződik az utcanevek megválasztásában is, ráadásul a magyar elnevezések fele helyi gyökerű – az egyetemes magyar irodalom és történelem jeles alakjain kívül olyan személyiségeket választottak, akiknek sokat köszönhet a több mint 200 éves múltú település. Kisiratos polgármesterét, Korondi Erikát és a javaslattevő képviselőt, Almási Gábort kérdezte a névválasztás folyamatáról Pataky Lehel Zsolt. Elsőként Korondi Erikát halljuk.

Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom. A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. Persze, az 1940-50-es évek technológiája nem tarthatta a lépést a modern kor vívmányaival, így több mint tíz év után bezárt a malom, melynek a lisztjét a megyehatáron túlra is vitték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.

Aradon és Kisiratoson is volt már kiállítása Kurunczi Ferencnek a jellegzetes aradi épületeket bemutató fényképeiből. Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget. Kurunczi Ferenc célja elsősorban e gazdagságnak, a nagy elődök stílusérzékenységének és igényességének részletekbe menő bemutatása, másrészt a figyelemfelkeltés, hogy az utókor hajlamos hanyagul kezelni ezt az örökséget, gondatlanul bánni az épületekkel, vagy éppen avatatlan módon hozzájuk nyúlni. A városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki. Kurunczi Ferenccel beszélgetett a hobbijáról és szenvedélyéről, a műemléképületek fotózásáról Pataky Lehel Zsolt.

Az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumnak ítélte a 2023-as Kölcsey-díjat. Az oklevelet és a bronz emlékplakettet vasárnap este adták át az iskola dísztermében, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén. A Kölcsey Egyesület a tágabb értelemben vett erdélyi magyarság egyik legpatinásabb közművelődési egyesülete, már 1882-ben – korát megelőzve – megemlékezett a Himnusz születésének dátumáról, január 22-én. A kommunizmusban betiltott, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület húsz éve, 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyiség vagy intézmény kaphat, aki tevékenységével az aradi magyar szellemi életet gyarapítja. A 2023-as díjazott a Csiky Gergely Főgimnázium, a trianoni békediktátum után a román hatalom által államosított aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja, melyet az aradi magyar ifjúság nevelésében és a magas szintű anyanyelvi oktatásban betöltött évszázados szerepéért tüntetett ki az egyesület. A díjátadón leleplezték néhai Burián János, a királyi főgimnázium utolsó, a katolikus gimnázium első igazgatójának emléktábláját is. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A pénzügyi források számának csökkenését, a támogatók körének szűkülését tapasztalta a múlt évben az aradi Alma Mater Alapítvány vezetősége. Az általános gazdasági nehézségek hátrányosan érintik a civil szférát, különösen a nemzetiségi non profit egyesületek érzik a nehézségeket, mint amilyen az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. A civil szervezetet az aradi magyar oktatás és a nevelői munka támogatására alapították hajdanán, jelenleg főleg a Csiky Gergely Főgimnázium, az aradi magyar iskolaközpont háttérintézményeként működik – leginkább a kollégisták bentlakási körülményeinek javításán dolgozik különböző ösztöndíjprogramok fenntartásával. Emellett szakmai előadások, tanulmányi kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjává nevelni. Az elmúlt év tevékenységeinek és az idei esztendő terveinek összegzésére kérte Pataky Lehel Zsolt az alapítvány elnökét, Kranowszky-Nagy Andreát.

Szegényebb lett az aradi magyar közösség – méltósággal viselt hosszú betegség után elhunyt Nagy Etelka, a városi szociálisügyi igazgatóság nyugalmazott vezetője, az Alma Mater Alapítvány kuratóriumi tagja, korábbi elnöke. A jogász végzettségű Nagy Etelka a ma is működő aradi szociális intézmények létrejötténél bábáskodott, társadalmi munkában minden erejével az aradi magyar oktatás fejlesztésére összpontosított. Köztiszteletnek örvendett magyarok és románok körében egyaránt, hozzátartozóin kívül sok egykori munkatársa gyászolja. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi Nagy Etelkára emlékezik.

Január második hetében köszöntött be az igazi tél Arad megye síkvidékein, aminek nagyon örvendenek a mezőgazdasággal foglalkozók. Az eddigi enyhe időjárás miatt ugyanis elszaporodtak a rágcsálók, főleg a mezei egér okozott károkat az őszi vetésben. A fagypont alatti tartós hidegtől azt remélik a gazdák, hogy meggyérül az egérállomány, de jótékony hatást várnak a földeken is az időjárástól, ami ilyen körülmények között segíti a növények fejlődését, szárképződését, a gabonafélék magtermelését. Arad megyei agrárjelentést Nagy Zsolt falugazdász adott, akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

December derekán Bukarestben díjazta a román tanügyminisztérium azt a közel másfélszáz diákot, akik 2023-ban kiemelkedő eredményeket értek el a nemzetközi tantárgyversenyeken. Köztük az aradi Csiky Gergely Főgimnázium 10. osztályos tanulóját, Budacsek Tímeát is, aki tavaly a 29. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen lett első, akkor még kilencedikesként. Tímea eredményére az egész aradi magyar közösség büszke lehet, mert Arad megyéből ő az egyetlen diák, aki nemzetközi tantárgyversenyt nyert a múlt évben, még a román – úgynevezett elitiskolák – tanulói sem értek el ilyen kiemelkedő eredményt. A téli vakáció után Pataky Lehel Zsolt kérte mikrofon elé a díjazottat, illetve az iskola igazgatóját. Először Budacsek Tímeát halljuk.

A hétvégén is folytatódtak Romániában és az ország egyre több térségére kiterjedtek a gazdák és fuvarozók tüntetései, miután a szállításügyi, mezőgazdasági és pénzügyminisztériumban folytatott tárgyalások átfogó megállapodás nélkül zárultak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások drágulása és az üzemanyag jövedéki adójának növekedése, valamint az ukrán gabonaimport következményei ellen forgalomlassítással tiltakozó gazdák és fuvarozók traktorokkal és teherautókkal vonultak fel az országutakon, megbénítva egyes útszakaszok forgalmát Bukarest és több erdélyi nagyváros környékén. Pataky Lehel Zsolt összeállításában arról hallhatunk, miért panaszkodnak Romániában a földművelésből élők.

Vízkeresztkor volt 205 éve annak, hogy az Arad megyei Lippán megszületett Degré Alajos ügyvéd és író, forradalmár. A francia és magyar szülők gyermeke az 1848-as márciusi ifjak közé tartozott, tagja volt a Tízek Társaságának, részt vett a szabadságharc első csatájában. Irodalmi munkássága sem elhanyagolható, nem véletlen, hogy az ő nevét vette fel a helyi olvasókör. Degré Alajos nevét és munkásságát Czernák Ferenc hozta vissza a köztudatba, 2019-ben pedig a saját költségén gránit emléktáblát állíttatott a szülőháza helyén álló épület falán. A nyugalmazott katonatiszt, Czernák Ferenc a maréknyi lippai magyarság kulturális életének a szervezője, a magyar öntudat ébren tartója a szórványok szórványának számító Lippán. Ő szervezte meg az idei megemlékezést, amit vasárnap tartottak. Degré Alajos emlékezetéről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Temesvár után Arad volt a második város, ahol utcára vonultak az emberek 1989 decemberében, tiltakozva a kommunista diktatúra ellen, szolidaritást vállalva a temesvári forradalmárokkal. Az aradi megmozdulások december 21-én kezdődtek, másnap pedig már – miután Nicolae Ceaușescu diktátor elmenekült – halálos áldozatai is voltak a rendszerváltó megmozdulásnak. A szabadság első, eufórikus napjaiban úgy tűnt, feloldódnak a romániai társadalomban az etnikai-nemzetiségi különbségekből fakadó korlátok, ellentétek. Később be kellett látni, hogy a magyarellenesség nem szűnt meg, és a forradalom kapcsán is eltávolodott a magyar és a román történelemszemlélet, az emlékezetpolitika. Bognár Levente jelenlegi aradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő, aki 2000-től 2020-ig volt a város alpolgármestere, valamint Hosszú Zoltán ügyvéd, az aradi magyarság első 1989 utáni szenátora, az események „sűrűjében” voltak 34 évvel ezelőtt. Akkor alakult meg az aradi magyarság érdekvédelmi szervezete is. Pataky Lehel Zsolt azt kérdezte tőlük, hogy miért alakulhatott ki ez a különböző szemlélet, és miként élték meg az 1989-es forradalmat. Elsőként Bognár Leventét halljuk.

Pedagógusok, gyerekek és szülők várva várt eseménye az adventi időszakban a Csiky-s Családi Csodavárás Aradon. A magyar iskolaközpont, a Csiky Gergely Főgimnázium „háttérintézménye”, a szülőbizottság által létrehozott Pro Schola Egyesület 2018-ban rendezte meg először; ilyenkor az iskola folyósói vásárutcákká alakulnak át, az osztályokat tematikus termekké nevezik ki, amelyekben különböző szórakoztató programok várják a résztvevőket. A fő cél a tanárok, diákok és szülők közti kapcsolat szorosabbá tétele, hiszen a rendezvényt megelőző napokban már közösen zajlott a különböző dísz- és ajándéktárgyak készítése, amiket a vásárban kínálnak eladásra. A befolyt összegeket minden osztály valamilyen közösségi programra fordíthatja majd. Az idei csodaváró programot csütörtök délután, kora este szervezték meg az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, a rendezvényről Pataky Lehel Zsolt készített beszámolót.