Balaton Science

Takács Péter tudományos főmunkatárssal podcastot készítettünk a réti csíkról. Idén ez a hal lett a Magyar Haltani Társaság szavazásán az év hala. A beszélgetés rövid összefoglalója következik:

A réti csík korábban általánosan elterjedt volt Magyarországon, és bár még most sem igazán ritka a faj, de állományai csökkennek. Európai elterjedésű egyedi megjelenésű pontyféle. Teste megnyúlt, hosszanti sárgás-barnás csíkok húzódnak rajta. Fején tíz bajuszszál figyelhető meg, legfeljebb 30 centiméteresre nő. 

Általában a lápos, mocsaras élőhelyeken fordul elő, a dús növényzettel borított területeket kedveli. A végbelében lévő, dúsan erezett bélszakaszon keresztül a légköri oxigén felvételére is képes. A réti csík rendkívül érzékeny a légnyomás változásaira. Ezért a fajt emiatt évszázadokig használták időjárás előrejelzésre. A faj angol neve -weatherfish- is erre utal. 

A réti csík az aljzatról és a növények közül szerzi táplálékát. Általában rovarokkal és szerves törmelékkel táplálkozik. Teste nyálkás, mely védi a kiszáradástól és bizonyos betegségektől is. Májusban a gyorsan felmelegedő sekély vízben lehet megfigyelni az ívását. 

A réti csík a XIX. században a lápos- mocsaras területeken még hatalmas mennyiségben volt megtalálható, és halászatára külön szakma jött létre.  A kifogására specializálódott emberek voltak a csíkászok, akik összeszedték a lápokból a halakat. Ehhez különleges szerszámokat egyebek mellett csíkvarsát használtak. Ezt a dús vízinövényzetbe ásták le, a fogást csíkkasokban szállították a piacra. A megvásárolt réti csíkot aztán még egy darabig hordókban tárolták, hogy kiázzon belőle a mocsáríz. A réti csíkból készített csíkos káposzta sokáig a közkedvelt böjti ételek közé tartozott.

A réti csík Magyarországon védett faj, és csökkenő állományai miatt fokozott figyelmet igényel. Nem csak élőhelyei tűnnek el, de Nyugat Európában- valószínűleg akvaristák közvetítésével közel rokon fajai (pl.: mandzsu csík) is megjelentek. Ezeknek a közel rokon fajoknak a természetes vizekbe kikerülő állományai esetlegesen hibridizálódhatnak is a réti csíkkal. Így jelentősen erodálhatják e védett halfaj állományainak génkészletét. 

Az év hala 2023-ban a Magyar Haltani Társaság szavazásán a lápi póc lett. Ezzel a fajjal intézetünkben is sokat foglalkozunk. Podcastunkban Takács Péter tudományos főmunkatárssal erről az apró, de igazán különleges halról beszélgettünk.

Podcastunkból kiderül, hogy sok, vagy kevés volt 2022-ben az alga a Balatonban, milyen algák szaporodtak el 2022-ben, miben különbözött ez az év a megelőzőktől.  Kiderül, hogy milyen algák élnek a Balatonban és jelezhető-e előre a vízvirágzás. Beszélgetünk az algák szerepéről, és arról is, hogy jelenthetnek-e veszélyt a fürdőzőkre. 

Miért kell védekezni az uv sugárzás ellen? Hogy áll most az ózonlyuk? Mit kenünk a testünkre, hogy védekezzünk? Tóth Viktor és Németh Zoltán a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai uv sugárzásról, ózonlyukról, fényvédő krémekről és ezek az emberre és az élővilágra gyakorolt hatásáról beszélgetnek.

Pomogyi Piroska hidrobiológus megkerülhetetlen ha nádról, nádasról van szó, de. Előbb volt-e nádas, mint Balaton? Homogén-e a nádas, és hasonlítanak-e sekély tavaink nádasai egymásra? Miért szabták a vasútvonalhoz a vízszintet? Tényleg olyan hinaras volt a Balaton, hogy a komp útját jelölni kellett? Milyen vízszint jó a nádasnak? Milyen a balatoni nád minősége? Pomogyi Piroska beszélgetőtársa Tóth Viktor, aki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben magasabbrendű vízi növények kutatásával foglalkozik.  

A PNAS rangos amerikai szaklapban jelent meg az a cikk, ami globális léptékben hasonlítja össze a folyók emberi eredetű gyógyszerhatóanyag szennyezettségét. A cikk tarolt a médiában, nem csak külföldön, de már itthon is sokan foglalkoznak vele. Erről a cikkről beszélgetett az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) első podcastjában Pirger Zsolt, a BLKI Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának vezetője és Kondor Attila az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektvezetője, akik hasonló felméréseket végeztek idehaza a Balatonban és a Dunában.

Abban mindkét kutató egyetértett, hogy bár a szerves eredetű nano- és mikroszennyezők témája nem új, mégis rendkívül fontos, továbbá az is, hogy ismét a közvélemény elé került a probléma. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a most megjelent anyagban kevéssé követik a vízmintavétel már kidolgozott tudományos szabályait, továbbá, hogy az eredmények, az abból levont következtetések és a felállított összefüggések finoman szólva is megkérdőjelezhetők.

A moderátor Sági Ági a BLKI kommunikációs referense.