ELFELEJTETT DALOK

2.rész: A hagyományos rádiózás meddig tarthat még és mi a jövő? A rádiós zeneszerkesztés egy ízlésformáló és edukációs lehetőség. A sznobizmus is felfedezhet és megismertethet értékes művészetet? A zenei túlkínálat és a piac szétdarabolódása ellenére mindenkinek van és lesz közönsége, még ha nem is tömegek. Egy művész magánélete, botránya vagy akár halála milyen hatással van a közönségre? A legjobb dal is leginkább egy top előadóval kap lehetőséget.

1.rész: A középiskolai színjátszókőrtől az első rádió reklámokon át a Melody FM-ig. A Dschinghis Khan. Hangzás és dobhangok alapján meg lehet mondani, hogy mikor készült egy dal? Van-e a szándékosan egy korszakot megidéző retro daloknak létjogosultsága? Az előadó ismertsége és személyisége lehet a siker kulcsa? A szerzői szabadság és a rádiós játszás örök harca alól a nagy nevű előadók sem kivételek.

2.rész: A technológiai forradalom hatására uniformizálódik a mainstream zene? Hiába jó a dal, ha nincs meg hozzá a jó előadó? A Rossz Álom című dal nem rádióbarát, de egy saját történetet mesél el és ettől koncerteken sikeres és hiteles. Egy dal „sikere” relatív és leginkább pénz függő. Melyik az igazi Dani a színész, a producer, a zenész, esetleg ez mind egyben?

1.rész: Guns ’n’ Rosestól  a magyar punk koncerteken és az iskolai szerelmes verseken keresztül az első saját albumig. A Megasztár tényleg jó ugródeszka? A producerséghez vezető út, azaz hogyan lehet megtanulni a zenész és a hangmérnök szakmát a mesterektől? A zenében is mindig megvan a kétpólusú világ, azaz rockerek vs. raverek. Lehet valaki zeneszerző ha megvásárol egy MIDI chord packot? Az igazán kreatív alkotóknak szinte korlátlan lehetőség és alkotói szabadság a jelenlegi technikai fejlődés, és ezzel élni is kell.

2.rész: Mennyire erős ma a rádiók hatása a közízlésre? Kelet és nyugat európa között van különbség, és bizonyos zenék fennakadnak a határon. A rádiózás nem csak a zenéről szól, hanem inkább az élményről, és fontos az ember a személyiség. A túlkínálat és a szétdarabolt közönség mellett ki tud majd talpon maradni? A zenében is a multik és a nagy cégek fognak diktálni? A szubjektív dalszerkesztés jobb mint a spotify algoritmus. Mi lehet a reménysugár a rádiózás jövőjében?

1.rész: Gyerekkori zenehallgatásból, hogyan lesz rajongás a rádiózás iránt, és az első saját rádió létrehozása. Milyen trükkel lehet bejutni a BBC legelzártabb részére? Sajnos a magyar rádiózás színvonala elmarad a nemzetközi és akár a szomszédos országokhoz képest is, és ez néha csak az akaraton múlik. A szakmai érdeklődés és tudás elsőre akár nagyzolásnak is tűnhet, a valóságban ennek a tudásnak az átadása és megosztása lenne a cél. A méltán elfelejtett dalok gyakorlatilag egy halmazban vannak az esküvőkön, falunapokon hallható zenékkel? Hogyan konferáljunk fel egy általunk nem kedvelt zenét?

2.rész A rádiós játszás és a közönség száma között nincs mindig párhuzam.  Egy 10milliós nézettségű dal sem tud bekerülni a rádióba, ha „gitárzenés” zenekartól van? Van az a pénz amiért feláldozható a művészet és a hitelesség, vagy jöhet-e olyan élethelyzet amiben feladjuk az elveinket? Máshogy ítéljük meg az előadó dalait a magánélete alapján? Ha ismert előadó esetleg példakép vagy akkor nagyobb a súlya a tetteidnek, erre figyelni kell. Miért szólhat csak Sting a Road koncertek előtt? Lesz-e Molnár Máté szólólemez ukulelére írva?

1.rész Miért tudja egy rockzenész a magyar nóták szövegének nagy részét? Milyen érzés amikor a szerző szembesül azzal, hogy a még a jószándékkal megírt  dalszöveg is sérthet és bánthat másokat? Mennyire nehéz másnak dalt és szöveget írni, pláne más műfajban?

Van amikor a szerző megelőzi a korát , és a dalok csak a megszületésük után évekkel lesznek elismertek, illetve akár mi magunk vagyunk még éretlenek, hogy befogadjuk.

2.rész Melyik az a világhírű zenekar amelyik 50 éve működik, és mégsem poros a mai fiataloknak sem? A Fonográf mint méltatlanul elfelejtett zenekar mert a népzenei country műfaj nem népszerű itthon. Van-e egyáltalán értelme még dalt írni a mai elképesztő zenei túlkínálatban? Az élőzene és a koncert nagyon eltűnt pedig nagy szükség lenne rá, mert a zene igazi varázsa csak ott átélhető. A Club54 következő albumán szimfónikus zene is lehet. Miért íródik át egy dalszöveg 5 év után, és 50 felett kell-e még követni a trendeket?

1.rész Ha a gyerekkorodban minden héten házibuli van nálatok, akkor biztosan „sláger” vénád lesz. A könnyűzenében helye van a rágógumi zenéknek is, ha örömet okoz az embereknek. Minden dalnak megvan a hozzá passzoló előadója, akivel igazán tökéletes lesz? Miért vagyunk megengedőbbek egy legendás előadóval? A popzene mindig a fiatalokat célozza, és ezért működnek a visszatérő stílusok új előadókkal. Hogyan és miért lett a Sziasztok Lányok-ból Club54, aztán mi volt a kezdeti gyors siker oka, és végül miért zárult le az első szakasza a zenekarnak?

2.rész  Egy dal sikere néha csak a marketingen múlik? Mi ad inspirációt zenészként alkotni a mai zsúfolt és zajos zenei piacon? Tévés zenei rendezőkén mik a legfontosabb szakmai szempontok és a műsorokban van-e lehetőség zenei ízlésformálásra? A saját albumok aktuális zenei  műfaja  mitől függ, lesz-e valamikor saját énekes rock album? Dalszerzők és előadók együttműködése, kicsit olyan mint a molnár és a pék. Az eklektikus előadókat kevésbé tudja elfogadni a közönség. Csak annak az előadónak lehet segíteni, aki pontosan tudja mi a célja.

1.rész  Hogyan fér el egymás mellett Papp Rita és a Metallica?  Aki fiatalként inkább rockzenét hallgat az felnőttként nyitottabb lesz zeneileg? New Kids On The Block-ot csak titokban lehetett hallgatni a rockerek között. Kell-e a sikerhez egy dal rádiós verziója? A divat és a stílus két külön dolog, az egyik hamar elmúlik a másik maradandó. Mitől érezzük egyformának a mai dalokat?  Hogyan változott a mai fiatal generáció mint közönség?A zenei oktatásban is fontos lenne a szemléletváltás. Ami egy popzenészt igazán kikapcsol az a klasszikus zene vagy a csend.

2.rész: Hogyan lehet jól „gitározni” szintetizátorral? A technikai fejlődés miatt könnyebb lett és mindenki számára  elérhető a zeneszerzés, de ez csak az elfelejtett dalok számát növeli? Van még súlya a rádiós játszásnak a fiatalok körében?  Az új zenész generációk karrierje is felgyorsult. Van-e különbség a hazai és a külföldi közönség ízlés között? Ma már inkább brandek vannak nem pedig zenekarok? Mennyire elfogadó a közönség a művészi megújulással,  kísérletezéssel? A magas szintű zenei tudást is alá kell vetni a zenei műfajnak és a produkció egészének.

1.rész: Hogyan lehet zenészként sokféle műfajban is remekül helytállni? Ma a jó management szinte a zenekar plusz egy tagja. Egy zeneszerzői fülnek a mai popzene első hallásra is nyitott könyv? A mai slágerek nagy részét néha csak az előadó személye és hangja  menti meg. Hova tűntek a maradandó és megjegyezhető dalok, és hogyan találunk új kedvenceket az óriási kínálatban? Ki lehet kapcsolni zenehallgatás közben az elemző szakmaiságot? Egy saját koncert közönsége felér egy fesztiválra érkező tízszeresével.

2.rész : A crossover műfaj lehet a híd a könnyű és a klasszikus zene között? De ez hálátlan szerepe, mert csak áthaladnak , de nem maradnak ott. Hogyan tartható meg a tradíció hitelessége modern keretek között? Zenekarként a sokadik albumon fejlődni és változni veszélyes, ugyanazt csinálni pedig unalmas? A mai zenei túlkínálat következménye lehet a hallgatói közöny, és a nagy slágerek hiánya ? Egy magánélet botrány vagy esemény, hogyan hat a hallgatóra? Milyen érzés, ha gyerekként a tévében Sting a kedvenced, majd felnőttként egy színpadon játszol vele?

1.rész : Miért kell a cselló tanulást gyermekkorban kezdeni? Hogyan tehetjük befogadhatóvá és hallgathatóvá a klasszikus zenét? A zenészek agya fejlettebb mint az átlagembereké?  Mennyire ártalmas az agyonjátszás egy amúgy zseniális műnek? A siker nem feltétlenül egyenlő a szakmai profizmussal,és  A klasszikus zenében a szakmai siker fontosabb lehet  mint a közönségsiker. Egy azonos zeneműnél, miből lehet meghallani a különbséget a karmesterek között? A modern kortárs zene tényleg „hallgathatatlan”?

2.rész: Hány próba kell egy igazán érett produkcióhoz?  A befektetett időt és munkát nem lehet elcsalni,  mert az meg fog látszani a színpadon is.

Hogyan lehet a klubozásból nagyszinpados zenekarrá válni? Hova tűntek a mai zenékből a dallamok amit mindenki dúdolni tud? Egy 30 éve jól ismert dal sem unalmas, ha az előadó hitelesen átdolgozza.

1.rész: Jazz zenészből lehet a  jó session zenész? Session zenészként a képzettségen túl nagyon fontos a sokféle stílus ismerete.

Az alternatív zene ne legyen egyenlő a képzetlenséggel. Mi az amitől például az Európa Kiadó zenészként hallgatva is érdekeset alkotott ? A tehetségkutatós sztárok gyors sikere, nem valós, nem is tart sokáig, ebben nagy a média felelőssége.

2.rész: Miben más a határon túli és a hazai közönség? Hogyan sikerült megnyerni a mai fiatal generációt? A hagyományos rádiózást a fiataloknál egyértelműen lecserélték az online felületek, és így a kommentek is direkt visszajelzést adnak. Cserháti Zsusza lehetett volna egy house díva, ha nincs a vasfüggöny. A magyar és a külföldi közönség között nagyon nagy a különbség. A jövőben a nagy színpadokon csak a performace DJ-k maradnak meg?

1.rész: Fejlődés a kazettától az internetig, Eddától a progresszív house-ig. A közönség a lényeg, ahhoz kell igazítani az aznapi dj szettet, akár a Jackwell-el közös „magyarosított” mixekkel, mert még mindig létezik a Budapest vs Vidék. A látvány és az image fontosabb lett mint a zene, ezért működött jól az EDM nagy fesztiválokon de klubokban nem igazán.  A „ghost” producerek és a tehetségkutatókban felfedezett „gyors felfutású” sztárok hatása a zenei életre.

Kovács Dániel ( gitáros, zeneszerző) 

2.rész: Szövegírásban hogyan és mikor érdemes használni az adott korra jellemző szavakat és direkt utalásokat. Dallam vagy dalszöveg születik meg hamarabb? Focis szurkolói dalok megszületése. Előadó és a dal egységének titka a hitelesség. A stílusváltás és a szerző zenei fejlődése is elfogadhatóbb, ha az alapkoncepció nem változik. A túltermelés nem okoz egyben elértéktelenedést?

Kovács Dániel ( gitáros, zeneszerző)

1.rész : Mikor jött a zeneszerzői ihlet? A „Viszlát Múlt” dal megszületése. Lehet-e sikert elérni itthon kevésbé ismert és népszerű zenei stílusban?  Mélyebb zenékre nehezebb szöveget írni. Az uniformizált hangzás a sikeres dal előfeltétele, mert azt ismerik az emberek?  Lehet-e tanítani és formálni a zenei ízlést? A saját egyedi zenei világ időtállóbb mint a divat követése.

SZEVER PÁL (rádiós szakértő)

2.rész A zenei kíváncsiság tanulható, de sajnos ebben is érezhető a különbség a hazai közönség rovására. A mai zenei szerkesztők feladata lenne, hogy ezen változtassanak. Mi a különbség a progresszív zene és a mulatós zene rádiós mainstream mellőzöttségében? Valóban ki kellett vágni a zenékből a gitárszólót és a rap-et? Stílusváltás és tagcsere következményei egy zenekar életében. A mai fiatal előadók tudnak-e rajongó tábort építeni hosszútávon, lehet-e belőlük állócsillag?

SZEVER PÁL (rádiós szakértő)

1.rész: A szabad európát hallgató kamasz srác aki zenei elemzéseket küld Komjáthy Györgynek, 10 évvel később hogyan kerül a maszek taxiból az induló Danubius rádióba. A magyar kereskedelmi rádiózásra rányomta a bélyegét a külföldi tanácsadók által elérni kívánt gyors siker. A rádiós szerkesztők felelőssége óriási a zenei kultúra formálása szempontjából, és ez magyarországon ez az 50-es évek óta – bár mindig más okból – rosszul működött.

KESERUE ZSOLT ( képzőművész, zenész)

2.rész: Hogyan lesz a régiből újdonság , és mi ebben a szelektorok,  influencerek szerepe? Alkotó zenészként ma szakmailag és technikailag sokkal könnyebben elérhető minden , de valós közönséghez eljutni viszont nehezebb lett.  Lehet-e idősebbként megszólítani a fiatal korosztályt vagy a popzene csak a fiataloké?

KESERUE ZSOLT ( képzőművész, zenész)

1.rész : A Laciék zenekar létrejötte, azaz hogyan és miért történik egy befejezetlen kamaszkori álom felnőttkori megvalósítása. Az alternatív nem egyenlő az underground-al, az egyik egy stílus, a másik egy helyzet.

SZEKERES ANDRÁS ( énekes, dalszerző)

2.rész:  A Junkies-nak van-e méltatlanul elfelejtett dala? Szerzőként az új utak keresése kockázatos a közönség fogadtatása szempontjából, de az őszinteség mindig nyerő. A Junkies-al is sláger lett volna a „Királylány”? Egy befutott előadótól elfogadjuk a közepes dalt is.

SZEKERES ANDRÁS ( énekes, dalszerző)

1.rész: Hegedűtől a gimis gitártanuláson át az első zenekarokig és megérkezés a Junkies-ba. Ma már inkább előadók vannak zenekarok helyett. Miért hasonlít zeneileg a Stereomilk és a Junkies „Mi van veled,semmi? „ albuma? Egy zenekar felszálló ágának buktatói. A zeneipar segítsége nélkül is lehet sikereket elérni? Egy ruhabolt mint zenei forrás.

BŰDI SZILÁRD (műsorvezető, zenész)

2.rész:  A blues műfajban is lehet, sőt kell is dalokat írni, a Jazztelen ezt tűzte zászlajára. Hogyan lesz egy dalkérésből a zenekar beindítása, ami nagyon nem könnyű dolog.

BŰDI SZILÁRD (műsorvezető, zenész)

1.rész: Gyermekkori versmondástól a karaoken át a saját zenekarig, és az első Jazztelen koncert felkérés.  Elég-e a rádiós játszás lehetőségét megkapnia egy dalnak a sikerhez? A zeneipar jelenlegi helyzete nem kedvez mindenkinek, ezért nagy szükség lenne műfaji rádiókra. A hallgatói szokások változása miatt a fiatal generációhoz máshogy kell eljutni.