aRoma Podcast

aRoma Podcast 🎙 legújabb adásának fókuszában a Roma Police Café! Tessék?! Együtt kávéznak rendőrök és romák? Igen, de nem csak kávéznak, hanem beszélgetnek is csupa olyan dologról, ami egyformán fontos kérdése valamennyiünknek. Mitől érezzük magunkat megnyugtató biztonságban lakóhelyünkön, munkahelyünkön, az utakon? Mit tehetünk ezért roma vagy nem roma állampolgárként, magánemberként vagy hivatalos személyként? Milyen lehetőségei vannak a keresztyén egyházaknak, a gyülekezeteknek, a lelkipásztoroknak és a híveknek a biztonságos és élhető közösségek működése terén? A World Café alapelveire épülő, 2023-ban elindított Roma Police Café alkalmakról a mozgalom vezetőjével, kiképzőjével és moderátorával, dr. Molnár Katalinnal Pena-Sztojka Szabina, a református cigánymissziót vezető lelkipásztor beszélget. Hallgassák meg adásunkat! * Cigánymisszió honlap: ciganymisszio.reformatus.hu Cigánymisszió Facebook-oldal: facebook.com/ciganymisszio Cigánymisszió Instagram-oldal: instagram.com/ciganymisszio Cigánymisszió podcast: anchor.fm/ciganymisszio

Mit gondol a rendőrség a cigányokról és fordítva? Tényleg több romát igazoltatnak a járőrők? Mit tesznek a rendvédelmi szervek az előítéletek csökkentéséért? Fel lehet-e jegyezni a bűnelkövetők származását? Először jelentkezik videós formában az aRoma Podcast, ahol a cigányság és a rendőrség kapcsolatát vesézzük ki két neves vendéggel: - Dr. Németh Zsolt kriminológussal, ny. rendőr ezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével és - Kovács Richárd rendőr főhadnaggyal, romológussal, a 2023-as Aranypánt-díj győztesével

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről * Az elmúlt években több, roma színész és színésznő szerzett országos ismertséget televíziós sorozatokon, mozifilmeken és a színpadon keresztül, ám hazánk legnagyobb kisebbsége még mindig méltatlanul alulreprezentált ezeken művészeti tereken. Ennek miértjére azzal a Csányi Dáviddal kerestük a választ, aki húsz év alatt olyan filmekben szerepelt, mint a Rap, revü, Rómeó, a Szőke kóla, a Veszettek vagy éppen a Brazilok, de a Keresztanyu, a Nagy Fehér Főnök és a Drága örökösök című sorozatokban is letette a névjegyét. Beszélgetésünkben szóba került, hogyan tekintett egykor és tekint ma a roma karakterekre, mit jelent a cigánysága a művészetében, és azt a témát is feszegettük, hogy mi a kisebb, cigányságukat bátran vállaló független társulatok szerepe a romák reprezentációjában. *

Cigánymisszió honlap: http://ciganymisszio.reformatus.hu/ Cigánymisszió Facebook-oldal: https://www.facebook.com/ciganymisszio Cigánymisszió Facebook-csoport: https://www.facebook.com/groups/193234617944549/ Cigánymisszió Instagram-oldal: https://www.instagram.com/ciganymisszio/ Cigánymisszió podcast: https://anchor.fm/ciganymisszio

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje
Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről
*
Ahogyanazt szolgálatunkban is igyekszünk hangsúlyozni – például az Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyünkkel – a cigányok által, magyar nyelven írott alkotások ugyanúgy a hazai irodalmi kánon részét képezik, mint a magyar költők-írók művei – még akkor is, ha azok kevésbé vannak szem előtt és az oktatásban sem jelennek meg hangsúlyosan.

Choli Daróczi József, Bari Károly vagy éppen Lakatos Menyhért alkotói munkássága sokak előtt ismert, a kortárs cigány irodalom képviselői azonban mintha kevésbé lennének a köztudatban. A szcéna egyik jelenlegi képviselője, Galyas Éva Klára korábban hosszú éveket töltött a Roma Magazinban és a Rádió C-ben újságíróként, dolgozott Kanadában és az Egyesült Államokban, stylistként is tevékenykedett, egy ideje azonban a költészetre és lelkészi tanulmányaira koncentrál. Adásunkban Évával a cigány irodalom lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettünk.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

Ahány ház, annyi szokás, és nincs ez másként a cigány zenével kapcsolatban sem. Ha meghalljuk ezt a szókapcsolatot, különféle zenei stílusok, vagy azok ötvözete jut eszünkbe a mulatós-popos verziótól kezdve a kávéházi cigányzenén át tradícionális dallamokig.

Arra, hogy mi is pontosan a cigány zene, arra olyasvalakivel keressük a választ, aki az elmúlt években egyre szélesebb körben is ismertté és elismertté vált az olyan formációkban, mint a Valami Swing, a Speranta, a Creme de la Pop, az utóbbi időben pedig dolgozik Roby Lakatos prímással is. 2021-ben az év klarinétosa lett a jazzma.hu szavazásán, tanárként pedig rengeteg fiatal zenésznek segített és segít. Mai vendégünk ifjabb Babindák István.

A felvidéki Csatán élő id. Babindák István és felesége, Szilvia lassan 40 éve alkot egy párt, három gyermeket neveltek fel békességben, szeretetben, Isten kegyelmében. Ugyanúgy közös életük gyümölcsének tekintik civil szervezetüket, melynek keretein belül rengeteget tesznek a cigány kultúráért és az evangélium terjedéséért.

A Házasság Hete alkalmából velók készítettünk interjút, melyet most podcast formájában is közzéteszünk. 

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

aRoma podcastünk 12. adása ismét ünnepnaphoz kötődik: november 5-én lesz a Romani Nyelv Világnapja, mely egy horvát kezdeményezésből nőtte ki magát, az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete pedig 2015-ben jelölte ki ezt a dátumot a legnagyobb cigány nyelv nemzetközi napjának.

Azért a legnagyobb, mert nem csak egy van belőle – és itt nem a dialektusokról beszélünk. A beás cigány közösségek a román egy archaikus változatát beszélik, amelyet szintén cigány nyelvnek tekintünk. E fontos tény mellett az adásban a cigány nyelv identitásképző erejéről, a nyelvtanulás fontosságáról és a cigány nyelv magyarra tett hatásairól beszélgettünk Orsós Annával, a győri Széchenyi István Egyetem docensével.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

A november 1-i Mindenszentek és a november 2-i halottak napja ugyan katolikus gyökerű ünnepek, vallási meggyőződéstől függetlenül mégis sokan kimegyünk a temetőbe mécsest gyújtani szeretteink sírján, vagy otthonunk csendjében idézzük fel az elhunytak emlékét ezekben a napokban.

A cigány közösségek legnagyobb része a többségi társadalomhoz hasonlóan az úgynevezett életfordulókon veszi igénybe az egyház „szolgáltatásait”, legyen szó keresztelőről, esküvőről, vagy temetésről, mai vendégünk pedig egy olyan református lelkipásztor, aki néhány évvel ezelőtt, egy Hajdú-Bihar megyei községben behatóan tanulmányozta a helyi romák részben a magyar paraszti kultúrából átvett, részben sajátságos temetési és gyászszokásait.

Arany-Michels Richárd 2017-ben írt tanulmányt a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a hajdú-bihari Hosszúpályiban és Nagyrábén szerzett tapasztalatairól, a cigány közösségek érzelemdús gyászmegéléséről és a cigány temetésekhez kapcsolódó lelkigondozói lehetőségekről, a vele folytatott beszélgetés során pedig nem csak a témában szerzett tapasztalatait, de szemelyes megéléseit is megoszttta velünk.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

Sokan érzik azt a mai, töredezett társadalmunkban, hogy a senki földjén vannak, két, vagy több csoport között hánykolódnak, nem beszélve a felgyorsuló társadalmi mobilitásról, a belső vándorlásról és a közösségek elaprózódásától. 

Hogy ez milyen feszültségeket szül ma a többségi és kisebbségi társadalom viszonyában, arról Fedorkó Boglárkával, a Romaversitas Alapítvány ügyvezető igazgatójával és Miklós Zoltán Hunor református lelkipásztorral, a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályának munkatársával beszélgettünk.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

Elkezdődött egy új tanév, diákok milliói ültek be az iskolapadokba nemrég – sokak előtt sík terep (vagy éppen lefelé lejtő pálya) áll, de valószínűleg többen vannak azok, akiknek hegyeket kell megmászniuk ahhoz, hogy sikerre vigyék az életben. Nemrég még utóbbiak táborát erősítették podcastünk kilencedik adásának vendégei, Gusztos Éva és Farkas Bertalan is. Éva Kiskunhalas egyik legszegényebb részéről származik, szerény körülmények között nőtt fel, Bertalan pedig Ózdról, nevelt gyerekként igyekezett egyre feljebb jutni. Közös bennük, hogy a fővárosban egyetemisták, a Budapesti Református Cigány Szakkolléium tagjai, és elszántan küzdenek céljaikért.

Mik a motiváció kulcsai? Hogyan lehet túljutni a családból, egy adott társadalmi közegből hozott hátrányokon? Mi és ki segített nekik ezen az úton? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk adásunk vendégeivel.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

Napestig sorolhatnánk a külföldi példákat arra, hogy a sport hogyan segített a tehetséges, ám hátrányos helyzetű és perifériára szorult fiatalokon, ám Magyarországon úgy kell keresni ezeket a fiatalokat, mint tűt a szénakazalban. Hiába az egyre kiterjedtebb játékosmegfigyelői rendszer és az ösztöndíjak, a társadalomban lévő szakadékon ezek sem tudnak tartósan segíteni. Pisont István egy Békés megyei kis faluból, Gádorosról, szegény cigány családból jutott el a címeres mezig, illetve három-három hazai és izraeli labdarúgó bajnoki címig. Vezetésével a Budapest Honvéd 2020-ban Magyar Kupa-győztes lett.

Mi volt az ő sikerének a titka? Hogyan válhat a sport a társadalmi mobilitás eszközévé? Mire van szüksége a játékosoknak és az őket támogatóknak ahhoz, hogy a tehetségek kitűnjenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk "Trezivel", aki a nehéz sorban élőket és a profi futballt is ismerőként nyújtott betekintést ebbe a világba.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

*

50 éve, az 1972-es párizsi II. Cigány Világkongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy minden évben augusztus 2-án emlékezzünk meg a holokauszt roma áldozatairól. 1944-ben ugyanis augusztus 2-ről 3-ra virradó éjszakán számolták fel a németek az Auschwitz-Birkenau-i cigánytábort: az Európa több országából oda gyűjtött cigány családok közül kb. 1300 főt máshová szállítottak, mintegy háromezer nőt, férfit és gyereket pedig gázkamrába küldtek.

A történeti kutatások nem tudnak pontos számot az elhurcolt és megölt cigányok számáról, a legtöbben 800 és 200 ezer fő közé teszik azt, optimista (pesszimista?) becslések 1,5 millió megölt romáról beszélnek.

A cigány nyelvben porajmos (elpusztítás)-ként ismert esemény, illetve eseménysorozat szélesebb körben és kevésbé ismert részleteire igyekszünk rávilágítani az augusztus 2-i emléknap előtt Varga Dóra történelem-néprajz szakos tanár, leendő hitoktató, illetve Lovász Márton lelkipásztor, romológia mesterszakos hallgató segítségével. Dóra a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium tagja, Márton pedig az intézmény lelkésze.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

Podcastünk hatodik adásában a cigány gasztronómiát szedjük ízekre Tonté Barbara gasztroblogger segítségével, aki társszerzőként jegyezte a 2016-ban, a Libri Kiadó gondozásában megjelent Romani Gastro című szakácskönyvet.

Barbara és Budai Zsanett célja az volt, hogy újraértelmezzék a roma konyhát, hiszen szinte mindannyian ismerünk cigány, vagy cigányos ételeket, ám ezek eredete nem feltétlenül a roma közösségekben gyökerezik.

Lehet-e egységes cigány gasztronómiáról beszélni? Mit jelent a családi örökség a konyhában? Mi a szegénykonyha és miért van terülj-terülj asztalkám ünnepekkor? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Barbarával.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

Podcastünk ötödik adásában a cigányság és spiritualitás kapcsolatát járjuk körbe Dani Eszter segítségével, aki előbb Kárpátalján, majd Budapesten szolgálat református lelkészként cigány közösségekben, 2012-ben pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala kérte fel arra, hogy missziói irodavezetőként koordinálja az egyház cigánymissziós stratégiájának megalkotását, később pedig cselekvési tervének megvalósítását.

A jelenleg az MRE Missziói Szolgálatának főtanácsadójaként és solymári lelkipásztorként szolgáló Eszter adásunkban mesélt a kilencvenes évek kárpátaljai ébredéséről, a roma közösségek lelki megújulásáról, a lelki élet elmúlt csaknem harminc évben tapasztalt változásairól, de szóba kerültek a más természetfeletti erőkben való hiedelmek és a babonák is.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

Podcastünk negyedik adásában első hangzásra általánosabb témát dolgoztunk fel: a cigányok történelmére voltunk kíváncsiak. Ebben Orsós Julianna történész, középkor-kutató, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa volt a segítségünkre.

A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy mi az első magyar írásos emlék a cigányokról, hogyan változott – esetleg hogyan nem – a róluk alkotott kép az elmúlt hatszáz év során a társadalomban, illetve szó esik a hazai cigány csoportokról, nyelvekről, és reméljük, néhány tévhitet is sikerül eloszlatnunk.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

Podcastünk harmadik adásának vendégei: Pocsai Bettina szociálpedagógus, az UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány munkatársa, a Radio DIKH műsorvezetője és Balogh Róbert, a Váchartyáni Református Egyházközség lelkipásztora. 

A sztereotípiák és előítéletek áthatják egész életünket – ezek egyrészt hasznosak, mert megkönnyítik az életünket, másrészt veszélyessé tudnak válni, amikor egy adott társadalmi csoport egésze lesz azok tárgya. Vendégeink a magyarországi cigányság kontextusában beszélgettek a témáról, a kifejezések közötti különbségekről, személyes tapasztalataikról és hogy a fogalmak hogyan állnak meg a Biblia tükrében.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

Podcastünk második adásának vendégei a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának két munkatársa: Pintérné Lázok Orsolya igazgató és Gál Zsolt, az alkotópedagógiai műhely vezetője, történelem-földrajz szakos tanár.

A rengeteg problémával küzdő dél-baranyai intézmény fenntartását 2010-ben vette át a Magyarországi Református Egyház, az azóta eltelt 12 évben pedig hátrányból sikerült előnyt kovácsolni: ma már példaképként tekintenek a nagyharsányiakra azok, akik hasonló kihívásokkal szembesülnek.

Mindez egy szemléletváltásnak köszönhető: az intézményvezető mindenben igyekezett visszanyúlni a krisztusi tanításhoz, hasonló látással rendelkező kollégákkal vette körül magát, azért, hogy a legrosszabb helyzetből érkező, vagy a többségből valamiért kitűnő gyermek is lehetőséghez jusson. Az eredmények túlmutatnak az egyébként impozáns számokon: a nagyharsányi diákok rájöttek, hogy mindenki értékes és mindenki jó valamiben, eltűntek az etnikai különbségek, illetve pozitív iskolakultúra jött létre.

Az adásban Orsolya és Zsolt az inkluzív szemlélet és a keresztyén attitűd mellett arról is mesélt, hogy mi a kulcs a hátránykompenzáció és a tehettséggondozás terén, és hogyan lehet az iskola a társadalmi különbségek felerősítőjéből annak csökkentője.

aRoma - Az Országos Református Cigánymisszió podcastje

Beszélgetések cigányságról, keresztyénségről, emberekről

Podcastünk első adásának vendége Sztojka Szabina, a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályának lelkésze, az Országos Cigánymisszió vezetője. Szabina sok küzdelmet folytatott azért, hogy elfogadja cigányságát és értékként tekintsen rá: a külföldi ösztöndíj és más kultúrák megismerése mellett a legnagyobb szerepe ebben a folyamatban keresztyén hitének volt. Hogyan érhetjük el, hogy megszabaduljunk a sztereotípiák jelentette bélyegtől? Melyik identitása erősebb, a református, a cigány, vagy a nő? Többek között ezekről a kérdésekkel beszéltünk a tavaly novemberben felszentelt lelkipásztorral.