Skip to main content
Dajer.hu

Dajer.hu

By Dajer.hu
A dajer.hu női magazin podcast csatornája
Listen on
Where to listen
Apple Podcasts Logo

Apple Podcasts

Breaker Logo

Breaker

Google Podcasts Logo

Google Podcasts

Overcast Logo

Overcast

Pocket Casts Logo

Pocket Casts

RadioPublic Logo

RadioPublic

Spotify Logo

Spotify

VISINÁTA - házi meggylikőr recept, konyhai poharazgatással
Miklusicsák Aliz pár perces Visináta receptje zenei aláfestéssel és kóstolgatással.   Hozzávalók:  4 kg meggy  1 kg cukor  1 liter szesz  1/5 liter rum  2 dl konyak  1 rúd vanília
04:45
May 7, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 24., befejező rész
Fél év Kaffka Margittal - Miklusicsák Aliz ajánlója   Kedves hallgató, te aki fél évig követted a felolvasást, köszönöm, hogy velem tartottál ezen az irodalmi kiránduláson! Amikor elkezdtem tavaly novemberben Kaffka regényét felolvasni, akkor azzal a szándékkal kapcsoltam be a telefonom mikrofonját, hogy kihangosítom annak a nőnek a történetét, aki Nagykárolyban élt, nem messze az én szülőházamtól. Hogy ezzel is enyhítsem a sóvárgásomat, hiszen tavaly tavasz óta nem voltam otthon. Aztán több lett ez annál, szép lassan két nő lett a képzeletbeli barátnőm, egyikük Magda – az írónő édesanyja – akinek hétről hétre olvastam naplószerű történetét,  a másik Kaffka Margit, akinek életét böngésztem a levelezésein és versein keresztül. A felolvasás rendszert és  rítust hozott a pandémiás időszakomba, hiszen mindig szorítanunk kellett a lakásban egy nyugodt kis helyet és időt arra, hogy el tudjam készíteni az aktuális felvételt. Két gyerek, classroom, háziovi és home office mellett ez már önmagában is kihívás volt, de még egy lábtörést és egy covidot is kihordott  a regény. Köszönöm a családomnak, hogy ők ennyire együttműködőek voltak, különösen a férjemnek, aki még a végső hanganyagot is összerakta.  Tegnap elmentünk a családdal a Farkasréti temetőbe, a szeretteink sírjához, közben sokat gondoltam Margitra, aki szintén ott temettek el. Ő nem élte túl a spanyolnáthát. Tudjuk róla azt is, hogy  utolsó erejével még megpróbált átmenni a haldokló, beteg fiához egy másik kórterembe. Mindketten odavesztek,  nem élték túl a világjárványt. Harmincnyolc éves volt,  a hőse, Magda pedig ötven, amikor visszaemlékezett az életére, míg én pont ma töltöttem be  a negyvenötöt.  Kavarognak  bennem a gondolatok.  Egy helyen ezt írja  a harmincas éveiben járó Kaffka:   „Az asszonylétem átment a krízises esztendőkön, az idegességem is alábbhagyott, az emberek becsülését, részvétét is éreztem, látogattak, vigasztaltak, és mindez úgy meghatott, elérzékenyített. Már sokat gondolkoztam az életemen, és kezdtem így egészben látni, egy távolságból és mindent letompítva, összemosva kissé. Sok dolognak a jelentősége csak akkor formálódott ki bennem. És akkor ezt láttam: oly sokszor nem én magam éltem, igazítottam, cselekedtem; valami idegen, kiszámíthatatlan, felsőbb hatalom vitt, és egy titokzatos valaki akart, szándékolt valamit velem mindig, csakhogy erre az ember utólag jön rá.”   Azon tűnődöm, vajon honnan ismerhette ennyire a középkorú nők lelkivilágát, honnan volt benne ennyi megértés és elengedésre való szándék? Nem tudom. Tegnap szerettem volna felkeresni a sírját, de mindig van kifogás, hogy a gyerekek éhesek, fáradtak, induljunk haza…   Külön köszönöm a segítségét azoknak a barátaimnak, tanáraimnak, akik ajánlót írtak egy-egy részhez és lelkesítettek a hónapok alatt: Budaházi Attilának, Kovács Évának, Szolomájer Timinek, Lakatos Melindának, Rutkai Borinak és  Nagy Bernadettnek.  Hálás vagyok  a hallgatóknak, akik ennyi héten át kitartottak mellettünk és köszönöm a dajer.hu szerkesztőinek (Barna Erának, Szentirmai Dórának  és Kovarszki Andreának), hogy támogattak  ebben a kalandban és gondozták a végső anyagot.   Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
43:21
April 4, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 23.rész
Miklusicsák Aliz ajánlója:   Az utolsó előtti részhez érkeztünk, mire negyvenöt éves leszek, pont befejezem Magda történetét. Egyre nehezebb már nekem ennek az életútnak a  megelevenítése, annyira súlyos sorsok,  fájdalmas helyzetek vannak benne. Arra gondolok mindig, ha nem olvasnám fel itt hétről-hétre nektek, akkor biztos, hogy bekezdéseket ugranék át, ezzel is védve magam attól, hogy mélyebben átérezzem Magda problémáiba. De nincs mese, most már kénytelen vagyok átszűrni magamon ezeket a gondolatokat.   Ezúttal Kaffka az öregséget járja körül, ahogy Magda eltávolodik a múltbéli emberektől és házaktól, emlékektől és érzésektől. Mindenki megöregedett körülötte, de az ő  lelke nem akar. Hiába hitegeti magát azzal, hogy  mostanra akkor is elmúlt volna az élete java, ha nem egy romboló házasságban éli le, hiába kapaszkodik példaként anyja házasságába, ahol a szeretet egy vékony ökörnyálként lebeg.  Magda házassága már csak egy „összenyomorodás”, ahogy ő fogalmaz, csak a pénztelenség tartja őket össze és a kötelességtudat.   De talán még egy ennél is fontosabb szál is megjelent ebben a részben: a gyerekek és a hozzájuk fűződő kapcsolata. Lányai megnőttek és akár meg is alázkodik miattuk, csak hogy jó iskolában tanuljanak. De mi van a fiával? Mindig ezt kérdezgettem magamban. Kaffka már több, mint tíz részen keresztül nem ejtett egyetlen szót sem a fiúról, amiért én már nagyon nehezteltem Magdára. Most újra megjelenik a fia, mire Magda nagyon őszintén beszél a vele  kapcsolatos érzéseiről és arról, hogy miért mondott le róla.  Most volt lehetősége megsiratni „az iránta való szeretetillúzióját”...   Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
40:36
March 28, 2021
Mentőöv érzelmi viharok esetére
„Üdv a fedélzeten! Az élet eddig sem volt könnyű. Számtalan olyan helyzettel kellett eddig is megküzdenünk, amelyek érzelmileg igen nehezen elviselhetőek voltak. Talán annyira, hogy mostanra azt érezheted, hogy valójában semmit sem érzel, semmi sem motivál és semmi sem érdekel igazán, csak az üresség van. Vagy ennek épp az ellenkezőjével küzdesz: annyi az intenzív testi érzet vagy érzelem, ami eláraszt, annyira tele van a fejed gondolatokkal, hogy már-már fuldokolsz. Csak szűnjön meg egy kicsit, csak egy pillanatra ne kelljen ezt éreznem – gondolhatod."- így köszönt bennünket a bevezetőjében az az önsegítő füzet, amely még februárban jelent meg letölthető, digitális formában a neten, a Nyírő Gyula kórház, Addiktológiai Pszichoterápiás Részlegének szerkesztésében. Előbb az alkotók szándékairól,  majd a Mentőöv érzelmi viharok esetére c.  gyűjtemény 5 önként jelentkező, 50 körüli női olvasójával beszélgetünk podcastunkban arról, hogy ők hogyan szabályozzák az érzelmeiket, mi az, ami  a önsegítő füzet vagy saját kísérlet alapján nekik bevált és mi az,  ami nem. A Mentőöv  füzet  - melynek alcíme érzelem szabályozás a gyakorlatban – szerkesztői Farkas Judit és Kiss Anna  klinikai pszichológusok és Gyurkó Noémi művészetterapeuta, aki az anyagot  illusztrálta. Az 5 önként jelentkező Dajer olvasó Csilla, Kriszta, Anita és a két Yvette,  mind 50 körüliek, a változókorban lévő nők összes örömével.... Szigorúan személyes élményeket , véleményeket és praktikákat  hallotok,  asztaltársaságunkban NEM szakemberek javasolnak ezt-azt, csak pont mint a fodrásznál: összejöttünk és dumálgattunk róla, ki hogy van, mi vált be neki és mi hiányzik ahhoz,  hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben?! Ha pedig olyan érzelmi állapotba kerültök és még március 27. szombat este előtt hallgattok minket, ajánlunk rögtön egy jó mai  programot is folytatásnak: A Láthatáron Csoport ma esti Mit ér, ha ? nyilvános beszélgetését, amelyben mi is részt veszünk és amelyben ezúttal a középkorú férfiak (!) érzelmi élete lesz a fókuszban! Ha tetszett, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra! Kövess bennünket a Facebookon és az Instagramon! "A tartós hullámnak ára van!”, március 8. óta alkalmi vagy akár havi, rendszeres támogatással is hozzájárulhatsz a magazin fennmaradásához! Köszönjük.
56:57
March 26, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 22.rész
Ezen a héten Aliz kollégája és barátnője, Barna Era ajánlja  hangszínházunk következő darabját:  Magdát és Alizt én ágyban szoktam hallgatni, pontosan úgy, ahogy régen a rádiójátékokkal is tettem. Így már egészen intim viszony alakult ki köztünk a hetek, hónapok alatt. Amúgy is azt érzem, ez a hangszínház nekem az éjszakai magányos számvetések idejébe vagy a korahajnali inszomniám félálomszerű állapotába való. Nem tagadom, volt olyan is, hogy az éppen aktuális részbe bele is aludtam, és az álmomba beleszőttem egy-egy párbeszédet, mint a gyerek a meséjét.  Hiszek benne, hogy egy (hangos)könyv sem jön véletlen elém éppen akkor, amikor. Kaffka Margitnak ezt a regényét korábban nem ismertem, aztán karácsonyra megrendeltem a könyvet. Most a férjemnél van, úgy döntöttem, addig én nem olvasom el, amíg véget nem ér itt a történet, hagyom, hadd vigyen már végig!  Az ötvenen túli Magda visszaemlékezése, Aliz jellegzetes mély és meleg hangján, keverve azzal a belső saját hanggal, ami ötvenháromévesen most válaszolgat bennem. Miközben követem a regény cselekményét, három nő mesél bennem, nem túlkiabálva egymást, figyelemmel, több szólamban az otthonról, házasságról, vágyakról, elmúlásról..."   Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
31:26
March 21, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás 20, 21. rész
Kaffka Margit: Nem hiszek   Egy fáradt pille ringott haldokolva Tarlott gallyon, barnás levél alatt. Sápadt falombok halovány árnyéka Remegve űzött őszi sugarat.  Nagyon szomorú mese volt az élet. A fán már útrakészült száz madár. És mind nekem csacsogta búcsúzóra, Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.  Bealkonyúlt keserves sóhajomra, És csillagkönnyel lett tele az ég. Azon az éjen álmok látogattak, Oly teli fénnyel, mint tán soha még.  Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám, Mégis egész tündérország befért. - És álmodtam merész, nagy boldogságrul, Álmodtam nagy, boldogságos mesét.  Álmodtam én már sokszor égiszépet És mindig fájó szívvel ébredék. Elég! Álmodni nem akarok többet, Se húnyt reményeket siratni még.  Tudom: jő majd a józan, szürke reggel És szomorú lesz. Csupa köd, hideg. Jöhetne már maga a boldogság is, Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.    1901  Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
39:17
March 14, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 19.rész
Nagy Bernadett klasszikus énekes ajánlója az e heti felolvasáshoz:   Nekem a nőtársam lett a Magda. Először csak figyeltem őt, próbáltam megérteni, egyetérteni, aztán egyszercsak megharagudtam rá, majd azon kaptam magam, hogy magyarázok neki, fel akarom hívni, hogy „ezt már mégsem lehet így, te, figyelj ide!”. Aztán végül arra jutottam, hogy a legjobb, ha kísérem őt azon a kicsit sem könnyű úton, amin járnia kell.   Az egész viszonyom úgy kezdődött vele, hogy novemberben bezártak a színházak. Emlékszem, ahogy ott ültem november 10-én az utolsó élőben megtekintett színházi előadás után és zokogtam, mert végtelenül sajnáltam magam. Színház- és színpadfüggőként tudtam, hogy ínséges idők jönnek, hogy színház nélkül nekem végem. Most akkor hogyan lesz, tényleg csak a valóság marad? Mi fog engem kiszakítani időről időre a mostani világból, a saját ügyes-bajos dolgaim közül, ki varázsol el, mi lesz a képzeletemmel? Akkor még nem tudhattam, hogy jön Aliz ritka bűvös és mégis természetes hangja, ami egy pillanat alatt, mint egy vákuum, beszippant, átszippant egy elveszett és mégis olyan ismerős világba. Aliz a hangja köré csavar, úgy és oda, ahogy és ahova csak akar. Úgy mesél, hogy néha az jut eszembe, hogy ez a mese igazából rólam szól. A szívem közepére ül, behálóz és teljesen átjár. Az egyik pillanatban kibírhatatlan mennyiségű érzelmet halmoz fel, a legmélyebb bugyrainkban tart idegenvezetést, majd a temérdek jelzőn keresztül fantasztikus színkavalkáddal kényeztet, majd újra zavarbaejtő és keserű találkozásba taszít önmagammal, szemérmetlen és mély őszinteséggel.   Divatos szóval élve ez a heti fél óra lett számomra a drámai „én-idő”; hallgatom a villamoson, menekülő esti Gellért-hegyi sétákon és álmatlan éjszakákon. Nyomom a gombot és mindig valami olyasmivel gazdagodom, amire vágyom, de mégis meglepetésként ér.    Nekem Aliz lett a színház.    Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
42:14
March 7, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás 17,18. rész
Rutkai Bori ajánlója    Az úgy volt, hogy Aliz küldött nekem a kislányáról egy szuper videót, amin Iza gitározik és énekel, négyéves bohóc leányka vicces műsorszáma… Közben elkezdtünk csetelgetni, és kiderült, hogy Aliz eltörte a lábát. Odakattintottam a fb-oldalára, hogy lássam, mit írt erről – akkor találtam rá a Kaffka-felolvasásra. A konyhában éppen vacsorához készültem, és gondoltam, hát ez príma lesz, mindig is imádtam a rádiójátékokat.  Megdöbbentően besűvített az atmoszféra az első hangoktól kezdve. Filmszerű élességgel, pontossággal rajzolódtak elém a terek, szereplők, események. Aliz hangjában megvan az a gazdagság, ami nélkül nem tudom elképzelni a színészetet. 1988 körül, amikor 15-16 éves voltam, nagyon sokat jártam színházba, főleg a Katonába, volt, amit többször is megnéztem, igazi rajongó voltam. Aztán jöttek a fiatal színészek, akik akkor pár évvel voltak nálam idősebbek, és kezdtem úgy hallani, hogy nem elég gazdag az orgánumuk. Ez így csúnya általánosítás a részemről, de ezt a hiányosságot azóta is érzékelem... ritkán ütött szíven egy hang, pedig igazán jólesett volna. Sokszor gondoltam, hogy ez személyiség és kulturáltság kérdése. A régi vagy „régebbi” színészeknek vajon miért volt sokkal karakteresebb, gazdagabb, színesebb orgánuma? Érzékeny lelkiségre, egyéni szellemiségre vágyakoztam, ha egy hangot hallottam. Mint képzetlen, de gyakorló énekes, magammal szemben is ez az elvárásom, és sokat dolgozom azon, hogy a lemezeinken megjelenjen ez a hangokba kódolt érzelmi-gondolati gazdagság, varázs. Ezért volt első pillanattól fogva fantasztikus hallgatni Aliz interpretációját, hangja bevitt a szöveg magjába, és valóban körém festette a színeket és éveket. Bevallom, nem olvastam a könyvet, így a folytatásos forma mindig új izgalmakat hozott, mintha egy modern sorozatot néznék-hallgatnék. Közben utánanéztem Kaffka Margit életének, és megdöbbentem, hogy 38 évesen halt meg, és 32 évesen írta ezt a regényt, melynek főhősnője 50 évesen emlékszik vissza az életére. Ez az írói zsonglőrmutatvány bámulatot keltett bennem, és azonosulásaim kanyarogtak az írónő és a főhősnő között. Vicces volt, hogy legtöbbször nőinek nevezett munkák végzése közben hallgattam a részeket. Például a legtöbb epizódot nagytakarítás során. Velem párhuzamosan a főhősnő is takarított, és én kezdtem az ő pedáns perfekcionista stílusát átvenni. Írtam is Aliznak: lassan magdai minőségben takarítok.  A szecessziós hangulat, amit Aliz hangja olyan szépen körbeindáz, nagyon tetszetős. Néha el is viszi a drámáról a hangsúlyt a virágszerű nyelvi burjánzás. Holott a regényben dübörögnek a sorsdinamikák, általunk is átélt kálváriák, párkapcsolati huzavonák, amik nem sokat változtak a nők és férfiak együttes történelmében. Mindig a legtragikomikusabb felismerés, hogy mennyire szűkösek a „párkáp” sztereotipikus vagy sorsszerű lehetőségei. Persze ez a közös élmény-, fájdalom- és örömmező az, ami a regényt „keringésközelbe” hozza, és minduntalan eszünkbe juttatja saját emlékeinket, párhuzamainkat, Magda-Alizt hallgatva.  A sorozatnak még nincs vége... így ez a kis írás is hadd maradjon befejezetlen. Hallgassátok szeretettel, mossátok át vele magatokat. Köszi, Aliz, ezt a szép hangutazást!  Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
33:04
February 28, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 16.rész
E heti ajánlónkat Lakatos Melinda írta, aki Aliz gimnáziumi magyartanára volt Nagykárolyban.    „A Színek és évek hallgatása közben… Az 1960-as évek végén érkeztem meg a nagykárolyi állomásra szászföldi szülőfalumból, a kő és fa világából. Hatalmas épületbe lépem be, palotának tűnt, a sárkányi kisállomás olyan volt mellette, mint egy tyúkketrec, mint egy őrbódé, még a vonat, a szilágysági is különös volt, rövid, szép, négynyelvű felirattal a fülkékben, szép toalett, apró zöld csempékkel kirakva a fala, és tágas… ilyet még eddig nem láttam! Nem utaztam Tasnádszántóra rögtön, gondoltam, megnézem, milyen lehet az a város, amelyiknek ilyen palota-állomása van? Ahogy kiléptem, rácsodálkoztam a széles utcára, az állomástól a városba vezető úton számomra ismeretlen nagylevelű fák álltak, cigarettaszerű képződményeket mutogatva, szép nagy épületek, szép előkertek az úton végig, virág és virág… még a járdaszegély is virággal övezett. Fölötte meg ragyog a kék ég! Olyan mediterrán hangulata volt a városnak, valami boldog olasz életet képzeltem el, vidám, nevető emberekkel – ehhez az is hozzájárult, hogy ott lengett a légben a szőlő, a barack, a birs illata. De nem tudtam, miért, kevés ember járt az utcán, csend ült a városon. Vajon milyen élet van a szép kertek, virágok, illatok között megbújó szép házakban? Boldog emberek élnek itt? Élhetik a maguk elgondolása szerint az életet? Vajon itt is van egy bizonyos várostörvény, íratlan? Hogy ezt szabad, ezt nem, így kell, úgy kell élned, ha tetszik, ha nem? Eljöttem a szigorú és prűd Szászföldről, a szigorú törvények és falutörvények elől – itt mi fogad? Milyen itt a lányélet? Milyen az asszony élete? Erre kapunk feleletet Kaffka Margit nagykárolyi írónő regényéből, amit Aliz szép alt hangján hallgathatunk meg.”  Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizenhatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
43:53
February 21, 2021
Farsangi Salieri-golyó - gasztro hang, konyhai csörömpöléssel
Miklusicsák Aliz farsangi gasztro ajánlata hangalámondással,  konyhai  csörömpöléssel. Ebben a részben a hamisítatlan, újrahasznált alapanyagokból készült  Salieri-golyó receptjét hallhatjátok, Rimszkij – Korszakov: Mozart és  Salieri című operájának aláfestésével.   hozzávalók: (mennyiség) 100 gr marcipán massza 100 gr datolya massza  marék csokis mazsola tábla keserű csoki kiskanál vaj vagy kókusz olaj marék színes dekor cukor   Ha tetszik, akkor kövessétek és iratkozzatok fel a Dajer Youtube-,  podcast- vagy Spotify-csatornánkra!
04:44
February 19, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 15.rész
E heti ajánlónkat Szolomájer Timi küldte Nagykárolyból, aki Aliz  gyerekkori színjátszó társa, barátja, ma is Nagykárolyban él és tanít, s  a színjátszó csoportot vezeti évek óta. A színház és a tánc szerelmese,  mondja magáról.   Szolomájer Timi ajánlója  Mindkét nővel a megfelelő időmben találkoztam.  Csapódó, csapongó, lázadó, kamaszformátlan testben telt a tinédzserkorom  Nagykárolyban, annak minden, darabokra szedő önbizonytalanságával. A  társaságot, amibe barátnőm okán belecsöppentem, mindig kényelmetlennek  éreztem, de akkor, még a gyermeki énjéről nem teljesen levált  kamaszlányként azt hittem, hogy ez amolyan mesei próbatétel, s majd  elnyerem jutalmam. Azóta sem tudom pontosan, mit miért kap az ember az  élettől, de Alizt mindenképp ajándékként kaptam. Bármikor megjelent a  társaságban a maga megfellebbezhetetlenül egyedi és nőies módján, a  60-as, 70-es éveket idéző címlaplány-szerkóiban, csodálattal néztem  (mert megszólítani akkor csak ritkán mertem). Csak annyit tudtam  biztosan, hogy olyan szeretnék lenni, mint ő. Jóval később, felnőttként  vallottam be neki, hogy egyszemélyes csendes rajongói klubja voltam.  Azóta is fel-fel kuncogok magamban ezen a kamaszkori csodálatomon és  annak minden bénaságos báján, s mai eszemmel tudom, hogy Aliz is az  önmagamban teremtett családom része, akit a hiányosságok okán kaptam az  élettől. Olyan női példakép, akivel mertem, akartam azonosulni, mert a  mai napig nem tudom, pontosan milyen összkomfortosan megélni ezt a női  létet.  S itt lép a történetembe, közel 30 évvel később Kaffka Margit – ugyanis  40 éves koromban kaptam a kezembe, s olvastam el, szinte együltömben, a  Színek és évek című regényét. Ijesztően izgalmas volt érezni az első  fejezetben, hogy tükörbe nézek. Nagyon erős és megmásíthatatlan érzés  fogott el, hogy ezek az én gondolataim, csak épp elfeledkeztem arról,  hogy megírtam. Ki is nevettem magam, de azóta sem tudtam szabadulni  ettől a gondolattól, hogy ezek az én soraim, bármilyen fennhéjázónak  vagy zakkantnak tűnik is. Talán ezért is történhetett, hogy a Kaffka  Margit halálának századik évfordulója alkalmából szervezett  megemlékezésen nem én mondtam ki a verssorait, hanem a Nő mondatta ki  velem. Azóta is rámosolygok a mellszobrára, ha a város központjában  járok, cinkos összekacsintással és hálával. Hát így ér össze a két nő története bennem. S történhetett-e másképp,  mint hogy Aliz képe és Kaffka Margit hangja tavaly november óta Aliz  hangjaként és Kaffka képével kerek egész? Számomra nem, mivel erősen  hiszek abban, hogy minden a megfelelő időben történik. Nem is történhet  másként.  Tudod-e? Hogy engem akarni nem, csak kérni és várni lehet. Hiszed-e? Nekem egy kicsit mindegy. Nem sírok. Kacagva szeretek. Játszol? – Túljátszom. (Bennem valami nagy álomkomoly!) Elmúlt? – Nem is volt! (Hol az „örökké” szent babonája, hol?) Ó, én megkeresem az asszonyt, a másikat, hogy jó legyek hozzá, és  szívemre öleljem. Megáldalak vele, elküldelek vele (előttem nem lehet asszony), hogy  kedved teljen. Így! – (Bús álomurak, Ura urai a láp szigetén.) – A csigaházam, a váram olyan egy, oly gyönge... olyan én.    Részlet Kaffka Margit: Morvamezőtől Uráig című verséből   Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt  hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a tizennegyedik részt, és ha  tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast- vagy  Spotify-csatornánkra!
41:30
February 18, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 14.rész
Miklusicsák Aliz ajánlója   Atyaég, mennyi mindenről szól a következő rész! Nem is tudom, mivel  ajánljam nektek, ezt a több mint harminc percet. A regény egyik  legfontosabb és legösszetettebb részéhez érkeztünk, de legyetek  türelmesek, mert Kaffka szép lassan, sok jelzővel illetett, összetett  mondatokban vezet minket az események erdejében. Szükség lesz a  figyelmetekre, mert a mostani emotikon-világban az ilyen hosszú leírás  már nem megengedett. Kaffka szinte az összes eddigi fontos szereplőt –  kivéve az anyját és grószit, de ez tudatos – és múltjukat elénk tereli, s  homályba burkolt képekben, érzékletesen írja le. Mindezt egy esemény  köré rendezi, amikor is a városba látogatnak a „fenségek”, és ünnepséget  rendeznek a tiszteletükre, még az alispánválasztás előtt. A vármegye  hivatalnokai és nemességei hónapok óta készítik elő a választást, amin  Jenő, Magda férje is indul. „Az egész nap egy készülődés volt azután –  kialvás, fésülés, öltözködés – az esti mulatságra.” Az írónő Magdát egyre távolabb helyezi tőlünk, egyszerre irigyeljük és  megvetjük felelőtlen lézengését a térben, egyre zavaróbb, ahogy minden  férfi szembogarában önmaga csillogását keresi, s hogy megjátszott  szeméremmel provokálja a pillanatot, miközben nem veszi észre a  közeledő… …de többet nem írhatok, inkább olvassátok el Kaffka Margit Vallomás című  versét. Kaffka Margit: Vallomás   Habos párnákon vívódik egy asszony. Szemére halkan, reszketőn suhan A végső árnyék. Lenn, az ágy fejénél Virraszt a férfi sápadt komoran. Már alighogy zihál, A szívverése halkabb lesz, eláll. A végső percben megmozdul az ajka, Vonagló szókban, töredezve, rajta Egy élet kínja, vádja ott remeg: „Hazugság volt! Soh'sem szerettelek! Valaki egyszer szívem összetörte, Elhagyva, árván jártam a világon. Te akkor boldogságot kértél tőlem, Én hittem, hogy a békét megtalálom..." De ezt a hangot fül nem hallja már, Hullámot nem ver, visszhangja se kél, A szók értelme elhal születetlen... S hűlő kezére ráborul a férj. Ha  tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast- vagy  Spotify-csatornánkra!
32:27
January 31, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 13. rész
Az e heti felolvasás ajánlóját Miklusicsák Alíz egyik volt  beszédtechnika és színészmesterség tanára, Kovács Éva, Poór Lili díjas  színművésznő, a Harag György Társulat örökös tagja küldte  Szatmárnémetiből.  "Ismét kedvvel és örömmel hallgattam ezt a remek emlékezést, a te  hangodon, drága Alíz!  A könyv szakaszosan adagolt kis részei, így sorozatban hallgatva,  lassan, szépen,  gyöngysorrá állnak össze. A csillogó gyöngyöcskék  "úriasszonyok" nyakát díszítik szégyentelenül hivalkodva, majd  szerényen, megtörten, fényüket vesztetten ebben a "gyalázatos  tisztességben", amit az az élet kínált. Amelyben a látszat és a valóság  annyira nincs összhangban. A képmutatás és őszinte érzések, a boldog és  gyötrelmes időszakok, a felszabadult örömök és tikkadt érdekek kusza,  fájdalmasan élhető évei oly lebilincselően hatnak az olvasóra, ha kezébe  veszi ezt a gyönyörűséges könyvet. Alíz hangja bársonyosan átöleli a  hallgatót, gyöngéden tereli, érzékenyen, színesen és hitelesen hallatja,  mintha  egy "míves selyem hímzésen" látnánk a történetet. És mily  véletlen, vagy tán intuíció, megérzés, hogy éppen a mai részt kérettem,  hogy ajánlanám! Szívesen és örömmel teszem, mert más munka kapcsán éppen  Kaffka Margit "Apám" című versével foglalkozunk a napokban. Így hát  boldogan osztom, mindenképpen olvasásra biztatva a verskedvelőket is!  Hallgassátok, olvassátok mindkét formában, maradéktalan az élmény! A  felolvasás mai része körülbelül azt az emléket idézi fel, amit az alábbi  versrészlet is:  ...Dús lakomáin csillogott az asztal,  Zaj nélkül szolgáltak fel, s a borok  Kristálytüze oly mélyen, lángolón  Aranylott. És ő kedvét lelte benn,  Amíg friss volt az abrosz s a virágdísz.  Ám később, mikor egyre harsogóbb,  Vitázóbb lett a szó, fojtóbb a füst,  Szidták a kormányt a megyés urak.  Tíz is beszélt - és trágár, durva tréfán  Kacagva dőltek el -, baráti csókban  Ellágyultan dadogtak majd, amíg  Néhánya horkolt már pittyedt ajakkal.  Oh - akkor oly zavart lett, oly merengő,  Elnézte őket fátyolos, bús szemével,  S érezte, hogy csak ő a magános itt.  Aztán füttyentve hívta be hű ebét.  Csörtetve jött a vizsla, hozzásimult.  Ölébe téve az okos, nemes fejet,  S a szürkülő borgőzös reggelen  Amíg simogatta - egymásra néztek..."
19:11
January 24, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 12.rész
Itt a következő rész, ezen a héten Magda történetét a nagykárolyi születésű Budaházi Attila dramaturg ajánlja a hallgatóknak. Attila most Edinburghban él, és Spotyn követi a felolvasást, ahogy ő mondja: „szeretem az utcán hallgatni, egy epizód kitart a munkába menet”. Szülővárosom, Nagykároly számomra kivételes hely, ahol minden idősík mindig egyszerre van jelen. Téli estéken, amikor az utcák majdnem üresek és a kémények füstölnek, könnyebb elképzelni, hogy időutazó vagyok, és éppen a száz évvel ezelőtti város utcáin járok. Nagykároly furcsamód nekem nemcsak gyermekkorom nosztalgiája, hanem azoké az időké is, amiket én nem éltem meg benne. Olyan időké, amiket azok az emberek éltek meg, akik azóta a temetőkbe vonultak vissza. A Színek és évek egy különleges réteg Nagykároly felett. A szintén itt született Kaffka Margit szereplői az erre a városra vetített írói világban léteznek és éreznek. Egy lehetséges múltban, ahol a várost is másképpen hívják, és az utcák elrendezése sem feküdne rá tökéletesen a valódi térképére. Miklusicsák Aliz felolvasásában Pórtelky Magda, az életére visszatekintő asszony visszakapja a fiatalasszony hangját, azt a hangot, ahogyan talán ő maga emlékezne a saját hangjára, vagy amely hangon Kaffka Margit írja és teremti meg percről percre a semmiből ezeknek az éveknek a pezsgő valóságát. Aliznak, aki szintén nagykárolyi, és látja a betűk mögött a saját belső városára vetülő dimenziót, ebben a podcastsorozatban sikerül nagyon személyes hangot megütnie és létrehoznia egy új tér-időt. Egy jelen időt, amely bár addig tart, amíg a hallgató a felvételt hallgatja, de belépve ezen az időkapun elkerülhetetlenül egyszerre történik meg minden: a szereplők eleven jelene, a mesélő asszony jelen ideje Kaffka írói jelenlétében, amit a felolvasó az itt és mostba sűrít, miközben lelépek a járdáról, ahogy hallgatom.
33:43
January 17, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 11. rész
„Pár napig volt köztünk valami  feszültség emiatt, de aztán segítettem rajta, hogy elmúljon. Egy  asszonynak egyetlen hivatalfőnöke az ura; az pedig, ha egy kicsit  szereti, mindig megvesztegethető.” Hát igen, Magda szépen belejött a  házaséletbe és a „parádézásba”, pedig most is kritizálta az  „uradalmiakat”, de azért pónilovat és nyelvtanárt hozat a gyerekének.  Nem is kérdés, hogy szájára veszi a kisváros, de ez Magdát nem zavarja,  sőt egyre határozottabban nyilvánítja ki véleménye az ügyvéd férjének.  „Valaki akarok lenni, itt Szinyéren”- mondja. Én pedig amellett a tény mellett nem  tudok elsiklani, hogy Kaffka Szinyérnek nevezi a kisvárost, pedig  tudjuk, hogy Nagykárolyban játszódik a történet. Érdekes, hogy a város  környéki falvak nevét, családneveket és az utca neveket nem változtatta  meg, csak a város nevét. Valószínűleg, már írás közben is érezte, hogy  jobb más nevet használni, mert nagyon pontos leírást ad a dzsentrivilág  anomáliáiról. Jól sejtette. Miután megjelent az írás folytatásos  kiadásban, a nagykárolyiak nem örültek Kaffka regényének.
25:53
January 10, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 10.rész
Miklusicsák Aliz ezzel a Kaffka Margit verssel ajánlja a tizedik részt és az új évet:   KÖSZÖNTÉS Jó estét emlékek. Adj Isten, álmok!... Kékszemű ködben tünedeznek, szállnak Foszlányai a sugárteli délnek, - Lengő, testetlen árnyak már, - nem élnek.   Rég volt, - hogy száraz szemmel, lázban égve, Némán dobáltam a kályha tüzébe - Hogy zizegtek, hogy hullt a pernye rájok! - Régi levelet, elszáradt virágot.   S ma - ócska holmi közt, - adj Isten álmok! Egy ittfeledt írásra rátalálok... Elrejtem gyorsan, senki meg ne lássa!... Mégis - csak nem küldhetem a padlásra? 1903
19:56
January 3, 2021
Kaffka Margit: Színek és évek – felolvasás, 9. rész
Miklusicsák Aliz ajánlója „Hogy velem mi van? Írom szakmányban azt a rossz regényt; nekem már csak ez marad! Dehogyis jó az! Ha egy teljes nyugodt évem van rá, dosztojevszkiji arányú dolgot lehetett volna csinálni abból az anyagból – így csupa léhaság, vaskos elírások” – számolt be Kaffka a Színek és évek munkafolyamatáról Hatvany Lajosnak, 1911-ben. Nem tudta, nem is sejtette, hogy korának ő az első magyar írója, női írója, aki ilyen részletességgel beszél a házasságok „szokott fásultságáról”, aki érezteti, hogy sem a férjnek, sem a feleségnek nem jó, ha az elvárások szerint él. Aki pedig másként él, mint például Magdus anyja az új férjével, akkor megszólják, háborodottnak titulálják. Ebben a részben mindenki elégedetlen, boldogtalan, de még egy ilyen „begubózott, otthonülő esztendő” is hozhat váratlan találkozást, amelyre az ötvenéves Magdus szégyenlősen emlékszik vissza. Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték Hallgassátok a kilencedik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast- vagy Spotify-csatornánkra!
27:16
December 27, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek -felolvasás 8.rész
Miklusicsák Alíz ajánlója Kaffka a regényben Magdus életének éveiből „idéz”, kinagyít helyzeteket.  Ebben a részben is egy évnek – házassága első évének – az egyik fontos  momentumát írja le. Ebből az eseményből sok mindent meg lehet érezni,  főleg úgy, hogy két fontos új szereplőt is bemutat: az anyóst és az  apóst. Hozzájuk és az ő megítélésükhöz képest írja le nekünk Magdus  lelkiállapotát. Mi minden történt azóta, hogy Jenő nemrég még a báli  legyezőjére vigyázott? Mennyi jogot és elsőbbséget élvez egy férfi, ha  sikerül feleségül vennie az áhított nőt? Nem kérdés, hogy milyen  életcélt és feladatot osztott Magdusnak a kisváros. De mindig ott az  önmarcangolás is, és Magdus folyamatosan kérdéseket tesz fel magának:  vajon igaza van, jól teszi, jól érzi? A kisváros rendjét elfogadja, másokat nem becsül le azért, mert nem  próbálnak ellenszegülni. De csak most érti meg, hogy sokan csupán  hirdetik a morális életet, közben pedig keresik a játékteret. Az idősebb  nők is arra biztatják, hogy ne ágáljon a sorsa ellen, hanem találja meg  a hétköznapi cinkos huncutságokat. Ahogy anyósa is mondja neki egyik  látogatása alkalmával: „A házasságban egy kis ravaszság a főtudomány.  Elsiklani a dolgokon, kicsit nyájaskodni, aztán tehetsz, amit akarsz.”
28:23
December 20, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 7. rész
Miklusicsák Aliz személyes ajánlója   A hét részből hármat azzal a gondolattal fejez be Magda, hogy az  anyjának és a nagyanyjának mindig igaza van. Fontos döntésekben a bölcs  nők véleménye meghatározó. Most is, amikor a szerelmes táncot és az első  csókot nem ugyanazzal a személlyel éli át. Magda nagyon tud lemondani,  nagyon tud búcsúzni, pedig érzi, hogy rossz irányba halad a sorsa...  Ezzel a Kaffka Margit verssel ajánlom nektek a ma esti részt:   Kaffka Margit   Fényben   Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké, Hogy elmúlnak mind a derűs napok, Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak, És ősz fejemmel magam maradok.   Zörgő avarban, ködös alkonyattal, A darvak búcsúzása idején Ráérek majd jövők titkát keresni, S borongva sírni emlékek ködén.   De ki töpreng édes tavaszi reggel Fagyos pusztákon, hulló levelen, - Mikor csillámos, szőke napsugárral Végigragyogja útját a jelen...   1901.
20:18
December 13, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás, 6.rész
Miklusicsák Aliz ajánlója  Ma, miközben készítettem a mikuláscsomagot a gyerekeknek, gondolkodtam,  hogy miről írjak nektek, milyen gondolattal ajánljam a mostani részt,  amelyben Magda a lánykorára emlékezik. Arra az évre, amikor túl volt már  az első bálon, az első pártában töltött éven, amikor a kisváros báli  közönsége őt ünnepelte, csodálta. Az első szerelmes érzéseket mégsem  udvartartása mámorító körében élte meg, hanem egy vidéki nyaralás alatt… Ilyenekről szerettem volna írni, de közben eszembe jutott, hogy Kaffka  Margit 102 éve, december 1-én halt meg spanyolnáthában, másnap pedig a  tizenkét éves fia is. November elején még írt a gyerek az édesanyjának  Déváról, az iskolai kollégiumból, hogy náluk nincs még egy beteg sem, és  hogy reméli, édesanyja is jól van Pesten. November 26-án bezárták a  kollégiumot, miután néhány diák megbetegedett, így ő is hazajött  Budapestre – de már csak néhány nap maradt az életükből. Mikulásra  mindkettőjüket eltemették. Hallgassátok a hatodik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel!
20:07
December 10, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás 5.
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás 5.
25:57
November 29, 2020
Csajok Élő Adásban - avagy ahol négy nő összejön, ott új projekt is születik!
Hivatástudatból  széket pakolnak, szolidaritásból főznek, takarítanak és kampányt vezetnek. Társaikkal együtt sérült színészekkel dolgoznak, mélyszegénységben élő gyerekeket támogatnak és Budapesten élő bevándorlókat segítenek. Mindannyian kicsivel alulról vagy felülről karcolják az ötvenet és bár jócskán felelősséget vállalnak másokért, ez mégsem nyomja agyon őket, sőt! Finisébe érkezett a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány itthon még egyedülállónak számító Élő Adás 2020 Budapest - Online közösségi adománygyűjtő kampánya, amely november 25-én egy kampányzáró estben  csúcsosodik ki. Bakonyvári L. Ágnes a MáSzínházat, Farkas Gabriella az Artemisszó Alapítványt, Szemere Katalin a Tarnabod és mi csapatát képviseli a kampányban. Barna Era még vasárnap hívta őket egy közös Zoomba, hogy ismerkedjenek egymással most úgy, mintha azt a fodrásznál tennék...
01:00:21
November 24, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek – felolvasás, 4. rész
Miklusicsák Aliz személyes ajánlója Kérdeztétek néhányan, hogy mivel veszem fel a hanganyagot. A válasz: az én ócska telefonommal. Nem mintha ez fontos információ lenne, de abból a szempontból mégis, hogy azért döntöttem úgy, hogy lemondom a felajánlott rádió profi stúdióját, mert úgy éreztem, csak itthon tudom megteremteni azt az intimitást, amit a szöveg megkíván. Megvárom, míg elmegy itthonról a családom, kinyitom a laptopot, és bekapcsolom a telefonom hangfelvevőjét. Ezért az intimitásért beáldozom a stúdióminőséget. Hasonló a válaszom arra is, hogy miért nincs a részek elején és végén valamilyen hangulatos zenei aláfestés. Mert úgy érzem, nem kell, annyira erős Kaffka szövegének dallama, lüktetése, ritmusa, hogy minden egyéb hang kiütné Magda emlékeinek mantráját. Mint amikor rádióra vagy telefonhívásra ébredünk, és azonnal kimegy a fejünkből, a sejtjeink emlékezetéből az álom. Elég csak ránézni a szövegre, hogy lássuk ezt a szerkezetet: Kaffka az emlékeket nagy tömbökben zúdítja az olvasóra, sokszor idősíkokkal szabdalva, hiszen Magda az emlékezetében emlékezik. Az ötvenéves asszony a pubertáskoráról mesél, s közben a fiatal lány is emlékezik egy még korábbi eseményre. Nagyon sok mellékmondattal és gondolatfutammal hozza vissza az olvasót és fejezi be a képet – ezeket a részeket én merengőnek neveztem el. A harmadik részben nagyon sok kapaszkodót kaptunk: az elbeszélő játékos gyerekcsínyen keresztül mutatta be imádott anyját és grószit, közben érzékelhettük Magdus „félig gyerek és félig lány” állapotát. Most, a negyedik részben megtudjuk, hogy már eladósorba került: mégpedig abból, ahogyan a kisváros megítéli őt. Ahogy a nagykárolyi emberek, akiket házakként jelenít meg a Hajdúvárostól a Várkertig (mifelénk amúgy régen minden háznak saját neve volt), csipkelődő kritikával felavatják a gyerekből nővé lett Magdát. Ilyen nagykárolyi emlékeim nekem is vannak: sokat sétáltam kamaszkoromban a kastélykert oldalán, félve, nehogy ismerőssel találkozzak, mert tartottam a megítélésüktől. Sajnos én sokszor átmentem az utca másik oldalára, nem voltam olyan bátor és kellőképpen pimasz, mint Magda. Tetszett Önnek?! Ha igen kövessen bennünket a facebookon, youtube-on, podcast csatornánkon  és az instagramon!
26:10
November 22, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek – felolvasás, 3. rész
Miklusicsák Aliz személyes ajánlója. Egy hete írtam nektek, hogy mi, nagykárolyiak sem tudjuk pontosan, hol volt a Hétsastoll utca. Tippelgettünk csak, mert a második részben a leírás alapján nem egyértelmű, hol volt a Zimán-ház. Azóta az építész barátnőmtől kaptam egy régi térképet, amely szerint még csak nem is abban a körzetben volt az utca, amelyikbe Kaffka helyezte. Hogy ez miért olyan fontos? Mert – mondja az egyik károlyi dramaturg barátom – ebből arra következtethetünk, hogy az író, aki gyerekkora óta nem élt a kisvárosban, ilyenformán is használta a művészi szabadságot: más helyrajzi leírást adott meg. Ahogy az első részben Kaffka írja is: „meglehet, hogy amit ma az élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép az életemről”. Nem véletlenül beszélek „részekről”, ugyanis nem én találom ki, mennyit olvassak nektek egy alkalommal. Kaffka Margit 24 részre osztotta fel a regényt, valószínűleg egy-egy ilyen részt adhatott le a Vasárnapi újság. Tehát ha követni szeretnétek a regényben az elhangzottakat, egyszerűen megtaláljátok. Kiszámoltam, így március közepére fejezem be a felolvasást. Ez terápia is nekem, mert ebben az online zajban, photoshoppolt képi vibrálásban nagyon nehéz hetente visszatalálni, visszakanyarodni Magda nyugodt hangjára. Talán ez a legnagyobb kihívás, bár ebben a részben Kaffka már behoz dialógusokat is, ami más tempót ad az olvasásnak. Már értem, hogy fiatalon miért volt olyan dühítő olvasni a könyv első fejezeteit, nem értettem, miért van ennyi múltbéli, lassú leírás, amely az unalomig tud hasítani. „Jó regényt és effélét csak most szeretem igazán, és csak legutóbb tudom megismerni a jó írást a haszontalantól” – írja Kaffka. Hát, valahogy én is így vagyok vele. Hallgassátok a következőt, és iratkozzatok fel a Youtube-csatornára!
22:15
November 15, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás 2.rész
Miklusicsák Aliz ajánlója Egy hete kezdtem nektek felolvasni Kaffka Margit Színek és évek című regényét, melyben az írónő az ötvenéves Pórtelky Magda „panasztalan" visszaemlékezéseiről ír. Anyja történetén keresztül kapcsolódik a múlthoz, a szülővárosához. Egy kisvárosban, Nagykárolyban játszódik a történet, ahol az asszony egy nyári délután, a hűs kertben üldögélve -- lányai már kirepültek a szárnyai alól -- az emlékek foszlányain mereng. Magda erről a pihenőhelyről mutatja meg nekünk élete panorámáját. Amely talán színezett és tarka, de az ő valósága azon a magányos délutánon. első rész: https://dajer.hu/kaffka-margit-szinek...  A második fejezet rövidebb, de töredezettebb is, több emlék egyszerre szakad fel Magdában, szinte nem is tudja melyiket mesélje, fejezze be. Gyerekkori csínytevéseire emlékszik, amiket a Zimán-ház kertjében élt meg. A jómódú nagymama kertjében, amely elnyúlt a Hétsastoll utcáig, a Hajdúvárosig – talán ma ez a Vasile Lucaciu utca. Tegnap este felhívtam a 78 éves édesapámat, hogy megkérdezzem, szerinte melyik a Hétsastoll utca. Nem emlékezett rá, csak tippelt, pedig Nagykárolyban született. Hát így törölte az emberek emlékezetéből a román szocializmus a régi magyar utcaneveket.  Iratkozzatok fel a youtube csatornára!
10:24
November 8, 2020
Mindenki sztrájkja
ez mar forradalom, csak még nem beszélnek róla......beszélgetés a lengyel nőkkel az lengyelországi abortusz törvényről
42:42
November 3, 2020
Kaffka Margit: Színek és évek - felolvasás 1.rész
Felolvassa  és ajánlja Miklusicsák Aliz.  Hogy miért választottam éppen Kaffka Margit Színek és évek regényét?  Mert nálunk Nagykárolyban a legtöbb háztartásban van legalább egy  vizsolyi biblia és egy Kaffka Margit mű. Mert ebben a pici városban  szinte mindenki szomszédja a Kaffka Margit szülőháznak, így én is sokat  sétáltam a kastélykert parkjával szembeni utcában, a festékes bolttal  szembe. Ugyanabba az elemi iskolába jártam én is, ahova ő, ami régen  zárda volt. De legfőképpen azért választottam ezt a regényt, mert  méltatlanul ismeretlen az írónő munkássága.  „...távolról sem foglalja el ma igazán örvendetesen burjánzó  irodalmunkban azt a helyet, ami őt megilletné. A legnagyobb magyar írónő  helyét és minőségét." Tersánszky Józsi Jenő Igen, még mi, a város szülöttjei sem vagyunk rá igazán büszkék. Pedig a  Színek és évek az első modern magyar feminista regény, amelyben Kaffka  egy ötvenéves nő –  írónő édesanyja - visszaemlékezésein keresztül tárja  fel a múlt század eleji női sorsproblémákat. A hétköznapi gondokon,  súrlódásokon keresztül mutatja meg a lassú belső őrlődést. Jövőre leszek  negyvenöt éves, éppen húsz éve jöttem el otthonról, költöztem át  Budapestre, sokat, nagyon sokat gondolok a városra, a családomra, a  néhány éve elhunyt édesanyámra. Olvasom Kaffka levelezéseit, melyet  Temesvárra címzett szerető férjének. Két évig engem is éppen egy  szerelem kötött Temesvárhoz, a színházhoz. Imádtam azt a várost. Így  újra elővettem a Színek és éveket is és már az első oldal elolvasása  után éreztem, hogy ezt minden negyven feletti nőnek el kell olvasnia,  vagy fel kell nekik olvasnom. De úgy döntöttem, hogy nem szaladok előre  az olvasással, én is hétről hétre haladok. Szerdán felveszem az anyagot  és vasárnap este már hallható is. Néhány hétig kitart, a hosszú téli  vasárnapi estéken lesz min gondolkodni.  Kaffka a Színek és éveket - mint valamennyi regényét -  folyóiratban  közölte először, e műve 1911-ben, a Vasárnapi újságban jelent meg. Én  itt a dajer.hu oldalán vasárnaponként osztom meg a hangosköny  fejezeteit.
12:41
November 1, 2020
My body, my choice! Az én testem, az én választásom!
Október 28-án, szerdán, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt nők és férfiak százaival együtt a dajer.hu munkatársai is békés demonstrációval fejezték ki szolidaritásukat a lengyel nőkkel. Mint ismeretes, csütörtök óta Lengyelország-szerte nők százezrei tüntetnek Európa legszigorúbb, újonnan bevezetett abortusztörvénye ellen, amely még a súlyosan sérült magzatok esetében sem engedélyezi a terhességmegszakítást. A dajer.hu szerkesztősége kiáll a lengyel nők mellett, akiknek a hatalom súlyosan sérti önrendelkezési jogát, lábbal tiporja a méltóságát. Szolidaritásunkat most első körben a demonstráción elhangzott – lengyel és magyar nyelvű – beszédek közreadásával és egy fotógalériával fejezzük ki, majd terveink szerint hamarosan egy podcast-interjúval folytatjuk a témát. #szolidaritasalengyelnokkel #strajkkobiet
20:49
October 29, 2020
A szemetes és az előkelő dáma története
Az 1001 Éjszaka Meséi - dramatizált hangjáték változat A sorozat negyedik meséjének címe: A szemetes és az előkelő dáma története  Mesélnek: Krasznahorkai Ágnes és Miklusicsák Alíz.  Dramaturg: Lippai Krisztina
08:55
October 17, 2020
Tompa Andrea: Vaslaci
Mint azt ma már mindenki tudja sajnos  Óperencián innen és túl,  egy magyar országgyűlési képviselőnő,  tudjuk ki, nyilvánosan ledarálta a Meseország mindenkié című  könyvet, amely a Labrisz kiadó gondozásában született. A politikusnő  azzal indokolta akcióját, hogy a kötet a homoszexualitást népszerűsíti  és veszélyt jelent a magyar gyerekek fejlődésére. Ezzel szemben "A  kötet történeteiben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a  szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi  csoporthoz tartoznak." (forrás: labrisz.hu)  A számunkra  visszataszító és riasztó politikusi akció után úgy  döntöttünk, hogy  a Dajer Hangminta rovatában mi is elmeséljük az egyik  szívünkhöz különösen közelálló írást és a jövő héten közzétesszük.  Tegnap aztán  jött a friss hír, hogy a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene közösség és Szalai Kriszta színésznő közös szervezésében vasárnapra  meghirdetett mesematiné eseménye, amin ismert emberek terveztek  felolvasni a kötetből, szélsőjobbos fenyegetések miatt  csak közönség  nélkül, online közvetítésként valósulhat meg.  Mivel ez a történet  sajnos nem mese és számunkra teljességgel elfogadhatatlanok ezek  a  gyűlöletet és félelmet keltő történések, a mai Hangmintával  szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni a kötet készítőivel és a  mesemaraton szervezőivel.
24:59
October 3, 2020
Koronavírusosként, 36 négyzetméteren is lehetőséget látni a bezártságban - Slow interjú Mócsy Ágnes atomfizikussal - II.rész
Mócsy Ágnes átesett a koronavírus okozta betegségen, s bár a barátok  segítették,  hetekig volt egyedül, karanténban, new yorki lakásába  zárva. Milyen volt megélni ezt az állapotot abban a városban, amelyik  soha nem alszik, de most csend van és napokig csak a szirénákat hallani?  Mit üzenhet az ő tapasztalata a Covid19 szkeptikusainak, és  hogyan és  miért volt mégis  pozitívan megélhető ez az időszak  a Ceaușescu-érában  felnőve?  Gwyneth Paltrow  és a pszeudo-tudományok kontra Ellen  DeGeneres és Pink. A felelős népnevelői attitűd és a kolozsvári  kapszula-WC esete. És vajon mi köze lehet ennek az egésznek a  feminizmushoz és a patriarchátushoz?  Moscu Katalin slow interjújának  második része.
50:09
June 26, 2020
Néha meg kell magamat kérdeznem, hogy az a létra, amin én mászok felfelé, az vajon a jó falnak van-e állítva? Slow interjú Mócsy Ágnes atomfizikussa I. részl
Mócsy Ágnes atomfizikus, egyetemi professzor. Kolozsváron  végzett fizika szakon, majd nyakába vette a világot. Élt Bergenben,  Koppenhágában, Frankfurtban, Minneapolisban, New Havenben, Párizsban és  Budapesten is. Dolgozott a Goethe Egyetemen, a Niels Bohr Intézetben, a  Brookhaveni Nemzeti Intézetben, tanított a Yale-en, a párizsi műszaki  egyetemen és a new yorki Pratt Intézetben. Kutatóként fashionista és  filmkészítő is. Immáron 15 éve New Yorkban él, brookliny otthonában   érte el Kolozsváron élő  szerzőnk, Moscu Katalin, akivel osztálytársak  voltak. Kati úgy ajánlotta Ágit a Dajerba, hogy barátságukat “lázadó női  mivoltuknak köszönhetik”. Sajátos helyzetjelentés Brooklynból, a  #blacklivesmatter árnyékában, a Pride hónapjában. Munka nőként a világ  egyik legjelentősebb részecskegyorsító intézetében, titkos karibi  táncórák,  a  sokszínűség megélése  és a művészet, a design és a  tudomány szoros kapcsolatáról egy igazi dajeros, slow interjú  formájában. Első rész.
56:28
June 26, 2020
Életem forgatókönyveinek gyártása helyett elkezdtem a feladatokra koncentrálni. Első randi, werk-interjú egy szerzőnkkel
Fertőtlenítő-, kolbász-, villamos-, trafik-  és hóillatú városok emléke. Az érzés, amikor meleg kávészemek közé dugom a kezem. Egy vesztegetés nélkül megkapott építészeti ösztöndíj története egy korrupcióval teli korszakban. Sok utazás, és amerikai kollégáknak írt számtalan megkereső levél. Szabadság, akrojóga, sors, Verespatak, és biztosan tudni, hogy egyszer majd újra felkerül a hátizsák. A dajer.hu szerkesztősége hólabdaszerűen növekszik, ennek a folyamatnak része az is, amikor egyikünk bemutat valakit a többieknek. Karantén idején az ismerkedés Zoomon történt, hárman - Barna Era, Kovarszki Andrea és Miklusicsák Alíz - beszélgettünk a Kolozsváron élő Moscu Katalinnal. Werk-interjúinkból a jövőben  podcastokat is tervezünk, ehhez is köszönjük, ha támogatod a június 11-ig tartó Adjuk Össze kampányunkat!
01:08:22
June 4, 2020
Az 1001 éjszaka meséi - Ibrahim és Dzsamila története
Az 1001 Éjszaka Meséi - dramatizált hangjáték változat   A sorozat harmadik meséjének címe:  Ibrahim és Dzsamila története Mesélnek: Krasznahorkai Ágnes és Miklusicsák Aliz. Dramaturg: Lippai Krisztina dajer.hu
10:19
April 4, 2020
Nők 40 felett - A Dajer.hu a Tilos rádió Drágám, hol a vacsorám című műsorában
A Dajer.hu alapítóival beszélgetnek a Tilos rádió Drágám, hol a vacsorám című műsorának szerkesztői. Közös baráti nyűglődésből és szenvedélyes tenni akarásából született  a  dajer.hu. De miért pont dajer és mit akarnak a  létrehozók ezzel a  virtuális fodrász szalonnal? Miért álnéven kezdték és miért változtattak  ezen azóta?   Kik vannak a 40+-os nőknek szóló dajer.hu csapatában és miért született  meg a dúdoló, dünnyögő, verset mondó hangulat-asszony, Weis Gizi  karaktere?  Hogy alakul a munkaszervezés az egyelőre teljesen önkéntes  munkára épülő szerkesztőségben és milyen sorozattal készültek például a  Nőnapra? Hallgatói kérdésre válaszolva meséltünk arról, hogy mi, mint a dajer.hu  40+ os szerkesztői, szerzői, kivételesen szerencsések vagyunk az otthoni  támogatásban,  családi munkamegosztában, ezért tudunk szólni azokhoz,  akik nem ilyen cipőben járnak. Mitől lesz dajerba való személyes ügy a  budapesti fák helyzete vagy egy kilencedik kerületi közéleti blogger  watchdog szerepe és miért kellett közös kinccsé tenni  egy barátnő  elvesztésének történetét? Na, de mi a jövő?  Arról, hogy várjuk a szerzői csapatba is az írni,  videózni, podcastozni vágyó jelentkezőket és azokat is, akik szívesen  segítenének minket a fenntarthatósági, finanszírozási dilemmákban De  a műsor utolsó 20 percének ajánlójához a hallgatói csetfalról is  idézünk: "Megőrültek ezek, 50 felett Melltartó Nélküli Világnap?"  Válaszunk: Meg! Hárman a dajer csapatából, Ámon Ada szerző, Barna Era  És Miklusicsák ALiz alapító-szerkesztők a Tilos rádió stúdiójában, a  Drágám, hol a vacsorám című műsor 2020. március 11-i  műsorában. Zene:  SelektorKA, Kovarszki Andrea, a dajer.hu harmadik alapító-szerkesztője.
01:46:42
March 26, 2020
1001 éjszaka meséi - A királylány és a majom története
Az 1001 Éjszaka Meséi - dramatizált hangjáték változat   A sorozat második meséjének címe: A királylány és a majom története Mesélnek: Krasznahorkai Ágnes és Miklusicsák Alíz. Dramaturg: Lippai Krisztina dajer.hu
09:40
March 24, 2020
Az 1001 Éjszaka Meséi - Sahrijar király és fivére története
Az 1001 Éjszaka Meséi - dramatizált hangjáték változat   A sorozat első meséjének címe: Sahrijar király és fivére története Mesélnek: Krasznahorkai Ágnes és Miklusicsák Alíz. Dramaturg: Lippai Krisztina
10:59
March 24, 2020