Elég nekem

Hornyák János vezérigazgatóval beszélgettünk arról, milyen vállalkozást építeni egy kis, Kelet-Szlovákiában található községben. Mit tanított neki a vállalkozói lét, milyen kockázatot vállalt, mi segített neki a nehéz időszakok átvészelésében, és mit jelent számára a közösség szolgálata. Jó kis adás lett! :)

Egy apa, aki közel 600 napig nem találkozhat a fiával. Hónapokon át tartósan vagy időszakosan lekapcsolt villanyáram. A férfiak elrejtőznek, nehogy a frontra vigyék őket. A munkából hazatérő asszonyokat nincs, aki otthon várja. Depresszió. Kiszolgáltatottság. Parlagon hagyott földek. Üresen maradt házak. Ez nem egy háborús film előzetese, hanem a jelenlegi kárpátaljai valóság. Az Elég nekem új adásában egy kárpátaljai lelkésszel beszélgetek. Sipos József szemüvegén keresztül nyerünk betekintést (tudom behallgatást:) a jelenlegi háborús helyzetbe: hogyan élik a mindennapokat Ukrajna magyarlakta vidékein. Mivel küzdenek, mitől félnek, mi az, ami erőt és reményt ad nekik, illetve hogyan szervezik meg a mindennapi életüket.

Ééééésss igeeeen! Elindultunk! Még az ünnepi készülődésben vettük fel Géresi Róbert püspökkel az Elég nekem idei első adását. Hogy lett az informatikusnak készülő egyetemistából lelkész? Hogyan sikerült többszáz fiatalt összegyűjteni a rendszerváltás környékén, amikor még nem volt internet és vezetékes telefon is alig akadt? Ismerkedj meg egy püspök gondolataival egyházról, jelenről, jövőről, reménységről! Köszönöm, ha csillagozol, lájkolsz, megosztod, vagy elmondod egy ismerősödnek! 

A Házasság hete alkalmából egy extra adással is jelentkezem: Blanár Eriket, Tomojka Vojtko Bécit és Dócs Andrást (református lelkész, operatőr, magánvállalkozó) kérdeztem meg arról, hogy hogy kérték meg feleségük kezét és mit gondolnak a házasságról. Egyikük azt mondta: "A házasság olyan, mint egy növény: nem lehet kiválasztani egy hetet, amikor azzal foglalkozunk" Másikuk: "A házasságban az a legszebb, hogy egymást megpróbáljuk megtartani." És egy ilyen mondat is elhangzott: "Minden nap úgy tekintsünk a házastársunkra, mint akit Istentől ajándékba kaptunk." Lehet találgatni, melyiket ki mondta, de a felvételből kiderül! :) 

A mai adásban két Miki ült le két miki mögé. Ung-vidéken, Nagykaposon vállalkozik Kozsár Miklós, aki a kezdetekről, a vállalkozói lét előnyeiről és nehézségeiről, vízióról és a tanulásról is beszél. Szerinte mindig látszik a következő helyes lépés. Hogyan lesz a folyamatos tanulás elkötelezettje az, aki gyerekként utálta az iskolát? Milyennek látja egy fiatal vállalkozó a keleti helyzetet? Mi kellene a változáshoz? Milyen tanácsokat adna egy ma induló fiatal vállalkozónak? 49 percen belül kiderülhet... :)

Hozzáértőknek: Mens Phisique kategóriában kategóriájának abszolút bajnokaként szerezte meg 2021 őszén az évekkel ezelőtt célként kitűzött profi kártyát. Műkedvelőknek: Bodrogközben, Királyhelmecen él Szlovákia egyetlen olyan magyar testépítője, aki nemzetközi versenyen elérte azt, amiről ebben a sportágban sokan álmodni sem mernek. Az Elég nekem eddigi történetének leghosszabb adásában Helmeczi Tibort kérdezem arról, hogy mit adott neki ez a sport, és mi az, amit elvett? Hogy léphet színpadra macedón színekben egy szlovákiai magyar versenyző? Egy vérbeli profi sportolót hallhatunk ma (és nemcsak a hangját, hanem az ujjai dobogását is a mikrofon állványon… :) )

Ha írnál nekem egy üzenetet: elegnekem@gmail.com

A mai adásban Kassára látogattam Hanesz Angelikához, aki Kelet-Szlovákiából, Örösből származik, és pedagógusként, fiatalokkal foglalkozva, iskolán kívüli foglalkozás keretében Lego robotokat épít. És nemcsak épít, hanem versenyeztet is. Angelika 2019-ben elnyerte Szlovákiában az Év pedagógusa közönségdíjat. A tanításnak egy nem éppen szokványos formáját választotta, hiszen a fontos lexikális tudás mellett inkább gondolkozni, csapatban alkotni tanítja a diákokat, és bevezeti őket a felfedezve tanulás örömeibe. A beszélgetések végére egy kicsit mindig elfáradunk, de ez téged ne tartson vissza abban, hogy meghallgasd az Elég nekem legújabb részét.

A mai adásban a kisgéresi alapiskola pedagógusa, Furik Marcsi tanító néni osztja meg velünk érzéseit, gondolatait, emlékeit és jövőképét. Mitől lesz egy hely otthonná? Miből merít erőt egy pedagógus? Milyen kihívásokkal küzd, és milyen előnyöket hordoz egy falusi kisiskola? Hogyan szervezi meg mindennapjait egy édesanya, aki szabadidejében citerazenekart és énekcsoportokat vezet, néptáncot tanít, segíti a gyermek bábcsoport munkáját, fellépésekre jár, miközben otthon három fiúgyermeket nevel? A lehetetlennek tűnő küldetésről új epizódunk főhőse mesél. Megéri meghallgatni!

Kosztolányi Dezső mutatott rá anno, hogy van, aki csak botot és vásznat lát, és van, aki a zászlót is. Mai vendégem kezében a vászonból - ha zászló nem is, de - sok-sok szép alkotás születik. A nagygéresi Csizmadia Timea ruhaipari technikusként dolgozik Bodrogköz szívében, Királyhelmecen. Amit elért, azzal elégedett, a természetes anyagok elkötelezettje, és egyike azoknak a vállalkozóknak, akik egy határon átnyúló együttműködés, a “Future in hemp - Kenderben a jövő” keretében azon dolgoznak, hogy őseink természetes alapanyagát, a kendert feldolgozzák és abból kézműves termékeket készítsenek.

A mostani adás nem Bodrogközben, még csak nem is Felvidéken készült. Szentendrén rögzítettem egy (erősen szél-, gyerek- és motorzajos:) családi napon, ahol a főszervezővel, Balázsfalvi-Ábrám Annával, kétgyermekes fiatal édesanyával beszélgettem. Egy anya igényei találkoztak egy misszióval, amiből egy baba-mama kör, előadás-sorozat, illetve a tervek szerint kiscsoportok is kerekednek majd. Az Offline center által szervezett alkalmak mögött fiatal és lelkes szolgálók állnak, akik bátran, felelősségteljesen és időben reagáltak egy helyzetre: egyre több fiatal család költözik a városba, akiket szeretnének az Evangéliummal megszólítani. És ez az, amiért kitűzném rá az “Elég nekem” zászlót: egy édesanya a körülményei és lehetőségei között megtalálta a szolgálatát, amivel elégedett lehet. Azt teszi, ami másokat és őt is feltölti.

A Magyar Betlehemben, a felvidéki Borsiban jártam, ahol a frissen felújított Rákóczi kastélyban Nagy Zsuzsával, a kiállítások szakmai vezetőjével volt alkalmam beszélgetni. Zsuzsa hivatásról, kincsekről, jövőről és persze az elégedettségről is beszél a mai adásban. Akit érdekel, hogy a hamarosan megnyíló Kastély Központ milyen programokkal és tervekkel várja a látogatókat, mindenképp hallgasson bele a 11. epizódba! A kastélyt egy, a magyarországi Teleki Alapítvány és a borsi Önkormányzat által létrehozott civil szervezet, a II. Rákóczi Ferenc n. o. működteti majd. Ennek igazgatója Dr. Diószegi László, a helyben zajló műszaki és szakmai vezetéssel Ádám Norbert és Nagy Zsuzsanna lettek megbízva.

Azt mondják a szakértők, hogy 5-6 éves korunkig tulajdonképpen eldől, milyen emberek leszünk. Hogy milyen lesz a viszonyunk a közösséghez, családhoz, munkához, társadalomhoz, környezethez, élethez stb. Ezért az ovi az egyik legmeghatározóbb hely (és idő) egy ember életében. Az Elég nekem 10. adásában a Molnár lelkészházaspárnak teszek fel egy néhány kérdést, akik örömmel mesélnek a Királyhelmecen nemrég megépült református óvodáról és bölcsődéről. Elmondják, milyen egy városi gyülekezet lelkészeiként szolgálni, hogyan épült fel rövid időn belül ez a korszerű épület, mitől egyházi egy egyházi óvoda és bölcsi, és hogy milyen embereket szeretnének itt nevelni. Lesz ott Halloween? Egész nap csak imádkozni fognak a gyerekek? Kell-e majd a templomban térdepelni? Ha érdekel, hallgass bele az új adásba!   

(Ünnepi logót is kaptam erre a szép kerek megjelenésre! Köszi, Böszi!) :)   

Az Elég nekem első adásában megszólaló András feleségét, Dócs Melindát kérdezem, aki elmondja, hogy talált otthonra és értékes kapcsolatokra Bodrogközben, anyaként és vállalkozóként mi a véleménye a munkáról, a fáradtságról, az értékteremtésről és a felnőtté válásról. Azt is megtudhatjuk, hogy hozza ki a jót, vagy a jobbat az emberekből.  

Kinek való a böjt? Egyáltalán: mi is a böjt? Hogyan böjtölnek a reformátusok? A papék házából YouTube csatorna mosolygós Papnénijét, a Kisgéresben lelkészként szolgáló Blanár Gabit kérdeztem a böjtről, aki emellett őszintén és nyíltan beszélt arról is, hogy mit tanult meg súlyos betegségéből. 

Jól fizető állás, szolgálati lakás, nagyvárosi élet, kecsegtető karrier - ezekre nagyon sokan vágynak ma is. Vendégeim, Máté Eszter és Zoli korán eldöntötték, hogy ezek helyett a vidéki életformát választják. Hogyan boldogul egy méhméregre allergiás méhész? Hogy kerül a Forbes lapjaira egy kelet-szlovákiai kis falu családi vállalkozása, az Aranynektár (Zlatý nektár)? Hogyan érdemes hozzáfogni? Kiderül a mai epizódból!

https://www.facebook.com/zlatynektar

https://zlatynektar.sk

Sikerült mikrofonvégre kapnom Kisgéresben Furik Csabát, Bodrogköz és Felvidék "mindenesét", a község polgármesterét, a református gyülekezet gondnokát, aki tanulásról és tudásról, okosságról és bölcsességről, keresésről és megtalálásról is beszélt nekünk. Érdemes meghallgatni!

Mikrofonvégre kaptam egy bodrogközi "szerencsefiát", Hauptman Antit, aki optikusként látja- és segít meglátni az apró áldásokat is. Van, aki a keleti végekről elvágyik, ő feleségével az ellenkező irányt választotta: Nyugat-Szlovákiából hazatért, hogy tapasztalatait, tudását szülőföldjén kamatoztassa. Az adásból kiderül, milyen értékek mentén építette fel "új" életét. 

Egy fiatal vállalkozóval, Dócs Andrással beszélgetünk életet meghatározó döntésekről, értékrendről, családról, bátorságról, hitről. Családi vállalkozásuk, a Dives Hortus (Bőség kertje) bőségesen kiszolgálja mindazokat, akik a kerti munkával, növénytermesztéssel, fák ültetésével foglalkoznak, vagy gyümölcsöt vásárolnának. A bodrogközi származású fiatalember egyetemi tanulmányait követően, a nagyvárosi életbe is belekóstolva hazatért, és a szülőföldön boldogulást választotta. Van, aki ezt visszalépésnek ítéli meg, de Andrást más fából faragták!