Köztünk marad ÉrdFM 101,3

Az elmúlt hónapokban rengeteget lehetett olvasni róluk. A támadások kereszttüzébe kerültek. A magánéletükben, a hálószobájukban kutakodtak a politikusok, akik meg akarják mondani, hogy egy nemzeti, magyar, keresztény embernek hogyan kell élnie. Eddig is kevés jogaikat tovább csorbították. Ezért most fogadják legalább olyan nyitottsággal az Érden élő Fannival készült interjúnkat, mint amekkora bátorsággal ő azt vállalta, hogy megmutassa, ő és párja - , aki történetesen egy nő, - is ugyanolyan emberek, mint bármelyikünk. Még ha ennek ellenkezőjéről is akarnak sokan meggyőzni bennünket.

A kormány novemberi törvénymódosítása értelmében már csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermeket. Közben a KSH adatai szerint a sikeres örökbefogadók és az örökbefogadásra jelentkezők közül minden tizedik egyedülálló volt eddig. A törvénymódosítással azonban nem elsősorban az ő jogaik csorbulnak a szakemberek szerint (persze, csorbulnak azok is), hanem a gyerekeké. Annak a 20 ezer gyereké, aki jelenleg is családon kívül kényszerül élni, és a törvénymódosításnak köszönhetően még kevesebb esélye lesz arra, hogy családban nőjön fel. Egy olyan szeretetteljes, gondoskodó közegben, amit nem az befolyásol, hogy az anya nő, az apa férfi-e. Pál Mártonnal, egy édesapával beszélgettünk, aki párjával, Ádámmal két és fél éve él egy családban a kis Andrissal.

Az év végén a 2020-as év két fontos beszélgetését lehet újra meghallgatni. A Molnár Áronnal, a noÁr alapítójával, aktivistával és színművésszel készült interjúnkat, illetve a Hajós Andrással készült beszélgetés egy részletét tudják visszahallgatni.

Az ünnepi Köztünk maradban minden a karácsony körül forog. A karácsonyi és újévi népszokásokról Hudák Ágnes beszél nekünk, aztán szó lesz egy híres karácsonyi dalról is, végül ellátogatunk a tárnoki Szabó Manufaktúrába, ahol gyönyörű karácsonyfadíszeket készítenek, és az év mindennapja olyan, mintha karácsony lenne.

Az Ikea is beszállt a családon belüli bántalmazás elleni harcba és a NANE-val közösen kampányt indítottak. Erről beszélgetünk a mai adásban először Kiss Enikővel, az Ikea Magyarország kommunikációs koordinátorával.

Aztán Ági is elmeséli saját személyes történetét, amiben a kapcsolati erőszak összes lehetséges fajtája, az anyagitól kezdve a lelkin és verbálison át a fizikai bántalmazásig - jelen volt. 

A mai Köztünk maradban folytatjuk a múlt héten megkezdett témát, a családon belüli bántalmazást. Szűcs Leventével, Németországban élő alternatív pszichoterapeutával és pszichológiai tanácsadóval beszélgetünk a nárcisztikus személyiségről, a családon belüli bántalmazás lelki oldaláról. Levente hivatásának tekinti támogatni az áldozatokat abban, hogy csökkentsék a disszociális személyek okozta szenvedésüket, még úgyis, hogy Magyarországon sok támadás éri emiatt.

A mai adásban olyan nőkkel beszélgetünk, akik egyesületükkel - sok esetben épp bántalmazottként, túlélőként - küzdenek a kapcsolati erőszak, a családon belüli bántalmazás ellen és azért, hogy valóban hatékony segítséget kaphassanak a bántalmazottak.

Orosz Bernadett és Pintér Marianna Manka bemutatja a BÉKE Központ Egyesületet (Bántalmazottak Érdekképviseleti Egyesületet), aztán beszélgetünk a 16 akciónapról Horváth Éva pszichológussal, a NANE Egyesülettől és végül dr. Spronz Júliát, a PATENT Egyesület jogászát kérdezzük meg arról, mi történt idén az év elején beígért áldozatsegítés jegyében.

Vissza a természetbe? Avagy hogyan tudunk a mostani körülmények között lelkileg készülni az ünnepekre? A mai műsorban Petrus Márta coach, blogger, író, érdi nagycsaládos édesanya ad tanácsokat ehhez. Aztán megtudhatjuk, mi is az az erdőfürdőzés. Végül ellátogatunk a Kata Ranch-re, ahol ember és természet valódi szimbiózisban él egymással.

Ép testben ép lélek - tartja a mondás. Mi van, ha megfordítjuk? Lelki épségünk, egészségünk jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni fizikai egészségünket. A mai Köztünk maradban arról beszélgetünk szakértőkkel, hogy mit tehetünk a jelenlegi járványhelyzetben lelki és testi egészségünk megőrzéséért. Vendégünk lesz Gecse-Simon Orsolya traumaszakértő és szupervízor, akivel főleg a gyermekek és fiatalok lelki egészségéről beszélgetünk majd, hiszen őket is jelentősen megviseli ez a mostani helyzet. Aztán Paule Tímea személyi edzőtől kérünk tippeket ahhoz, hogy milyen mozgásfajtákat tudunk űzni most. Végül Honti Dániel coach-csal beszélgetünk arról, hogy hogyan lehet lelkileg is túlélni ezt az időszakot.

Hisz benne, hogy a művészettel egy jobb, emberségesebb világot lehet teremteni. „Fuss” címen rövidfilmet készített a családon belüli bántalmazásról, aminek gyermekként szemtanúja, felnőttként pedig elszenvedője volt. Önkéntesekből álló csoportot hozott létre, azzal az elképzeléssel, hogy gondozzák azokat a kisbabákat, akiket szüleik a kórházakban hagynak. Menedzseli színész csapatát, a FeR Produkciót, akik az interaktív színházzal csempészik be a kultúrát a hétköznapok világába. Emellett amerikai filmes díjak, külföldi színházi szereplések, számos film- és újabban sorozatszerepek is megtalálják őt. Fejes Ritával, Érden élő színművésszel beszélgetünk a mai adásban.

Az áldozatok gyógyulását pont az segítheti elő, ha tudnak arról beszélni, hogy mit tettek velük - mondja Csóka Judit klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta és meseterapeuta a világi és egyházon belüli szexuális bántalmazást elszenvedett túlélőkről. De az ő hangjukat az egyház itthon eddig még nem hallotta, nem hallgatta meg. Csóka Judittal erről, a meseterápiáról és legújabb meseválogatásáról beszélgetünk majd, amely Mesék a szabadulásról címmel éppen ezzel a témával is foglalkozik. 

Előtte pedig beszélgetünk Perintfalvi Rita katolikus teológussal, a Grazi Egyetem Katolikus Fakultásának tanárával, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnökével, aki az áldozatoknak ad hangot most készülő, "Amire nincs bocsánat" című könyvében.

Kutyafuttató kerülhet kialakításra a Kutyavárnál, ha van rá igénye a környéken lakó gazdiknak, vagyis inkább azok kutyáinak. Miért és mire jó a kutyafuttató? Egyáltalán, kell-e sétáltatni a kutyust, ha ott van neki a kert? És ha séta, akkor pórázon vagy láthatatlan pórázon? Mit jelent utóbbi és mit a behívhatóság? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe Geszti Karolina kutyanevelési tanácsadó segítségével a mai Köztünk maradban.

Október 15-e a babagyász világnapja. Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület alapítója és elnöke egy kiállítást szervezett ez alkalomból azokból a rajzokból, festményekből, üzenetekből, amelyeket az egyesület családjai alkottak és fogalmaztak meg elveszített gyermekeiknek, testvéreiknek.

Minden negyedik várandósság vetéléssel végződik, de a babagyász világnapja alkalmából azokra a csecsemőkre is emlékeznek, akik egyéves koruk előtt mentek el. Emlékezni kell, hiszen a szülők egész életükre  szívükbe zárják átsuhanó babáikat is, és beszélni kell róluk, akármilyen nehéz is a téma, nem maradhat tabu. Érintett szülőként csak így kaphatunk segítséget. A segítségnyújtóknak (vagy épp a szakmának, az orvosoknak) pedig azt kellene szem előtt tartaniuk, hogy ilyenkor nem segítenek az olyan és ahhoz hasonló mondatok, hogy "Úgyis lehet még gyereked!", "Tedd túl magad rajta!", "Van már gyermeked, akkor miért lógatod az orrodat?" Ilyenkor valódi empátiára lenne szükség.

Éppen ezért a mai adásunk a babagyászról szól. Beszélgetőtársaink pedig a Babagenetika Egyesület tagjai és szakértői lesznek: Jenny, egy érintett édesanya, Rados Katalin szülésznő, Sevcsik M. Anna, aki szintén érintett édesanyaként hozta létre a Babagenetika Egyesületet, valamint Horváthné Rényei Szabina tanácsadó szakpszichológus, dúla személyében.

A mai adás egy korábbi adásunk ismétlése. Hogy a múlt heti tematikát kövessük, most is a nevelőszüléség a téma, ezen kívül arról beszélgetünk, hogyan és milyen segítséget kínál a krízishelyzetbe került családok gyermekeinek a Fészek Gyermekvédő Egyesület. Vendégünk lesz Báló Ottília igazgató és Nyitrai-Hell Szilvia, az egyesület munkatársa. Megszólal egy nevelőszülőknél felnőtt lány és egy nevelőszülő is elmondja, hogy számára milyen szépségeket és nehézségeket rejt nevelőszülőnek lenni.

Ma a nevelőszülőségről beszélgetünk, mert nevelőszülőkre az egész országban mindenhol szükség van. Az SOS Gyermekfalu Alapítvány pedig nemcsak több évtizede működtet Magyarországon is nevelőszülői hálózatot, de azért is küzd, hogy a nevelőszakma jobban ismert és elismert hivatás lehessen. Beszélgetőtársam ezért ez alkalommal Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalu gyermekvédelmi programigazgatója. 

Hiába tartja a legtöbb szülész-nőgyógyász fontosnak, hogy a kismamák elvégeztessék a kombinált tesztet a várandósság 12-14. hetében, mert a genetikai ultrahang önmagában akkor még nem tud minden elváltozást kimutatni, térítéses vizsgálatról lévén szó, nem mindenki engedheti ezt meg magának. És ha mégis, akkor is fennáll az a "veszély", hogy az eredmény kézhezvételekor nem kapunk alapos magyarázatot, értékelést akár az azt aláíró biológusól, akár a szülész-nőgyógyászunktól, akár a védőnőnktől. Ha pedig kapunk, és az éppen valamilyen fejlődési rendellenességet mutat ki, jó lenne, ha megszólalna az ember az orvosokban, és annak megfelelően kommunikálnának, viselkednének a kismamákkal. (Tisztelet a kivételnek, akik mindig így tesznek.) 

Mai adásunkban ennek járunk utána a Babagenetika Egyesület alapító elnökének, Sevcsik M. Annának a segítségével. Elmeséli történetét egy érintett édesanya, Jenny is, aki annak reményében áll a nyilvánosság elé, hogy mással ne fordulhasson elő, ami velük történt. És segít nekünk kiigazodni a genetikai vizsgálatok világában Bárányné Krisán Ágnes biológus, a Babagenetika Egyesület szakértője is.

A Köztünk marad mai adásában a szerzői jogok útvesztőjében segít nekünk eligazodni dr. Krajnyák András ügyvéd, szerzői jogi szakjogász. Hogyan kell értelmezni a szerzői jogot a videómegosztókon vagy közösségi oldalakon közvetített élő koncertek esetében, ha azokon feldolgozások is elhangoznak? Lehet-e blokkolni teljes, videómegosztós csatornákat vagy közösségi oldalakat, ha más szerzők dalait dolgozzuk fel és tesszük közre? Hogyan közvetít az ilyen esetekben az Artisjus a szerzők, az előadók és a videómegosztók között?

De előtte még Bálint Natáliával, operaénekessel,  közgazdásszal és a nemzetközi kapcsolatok okleveles elemzőjével is beszélgetünk, aki férjével ad online koncerteket a karantén óta. Nemrégiben azonban kényszerszünetet kellett tartaniuk, hogy miért, az az adásból  kiderül. 

Mint ahogy a mai adásban, az Érd FM 101.3-on hallható rádióban először Bálint Natália Békejel című dala is.

A mai adás témája az öngyilkosság, illetve annak prevenciója. A 15–29 éves korosztályban a közúti balesetek mögött az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok. Magyarországon közel egy osztálynyi gyerek és fiatal követ el befejezett öngyilkosságot évente.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt átlagosan napi három gyermek vagy fiatal hívja, aki öngyilkosságot tervez. Az alapítvány hisz benne, hogy az öngyilkosságot elkövetők nem meghalni akarnak, hanem máshogy élni. Például érzelmi, testi-lelki biztonságban, bántások és megalázások nélkül, támogató társakkal. Hisznek abban is, hogy a gyermekek biztonsága minden felnőtt közös felelőssége, a pedagógusoké is. Feladatuknak tekintik ezért a gyerekek közvetlen meghallgatásán és segítésén túl, a környezetüket jelentő felnőttek támogatását abban, hogy képesek legyenek meghallgatni és segíteni, amikor kell. Ennek érdekében szerveznek előadásokat, tréningeket, és készítették el legújabb iskolai prevenciós csomagjukat, Fontos vagy! címen.  Reményiné Csekeő Borbála pszichológussal, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgetünk.

Aztán jön Marci, aki nemrégiben a közösségi oldalon osztotta meg videóban saját történetét és gondolatait arról, hogy az öngyilkosság nem lehet megoldás, mert mindig van kiút, még a depresszióból is. Marci túlélte a 18 méteres zuhanást, az elmúlt egy évben túlesett egy rakat műtéten, nagy út van mögötte. Most sorstársainak próbál segíteni saját példáján keresztül. Vele is beszélgetünk.

Miért van az, hogy a civilek végeznek el egy sor olyan munkát, ami elvileg az állam feladata lenne, illetve amihez az államnak meg is van a költségvetése az általunk befizetett adóforintokból? És miért van az, hogy aztán teljesen ellehetetleníti éppen ezeknek a hiánypótló feladatokat ellátó civileknek a működését a kormány? Az Iványi Gábor-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösségben, az Igazgyöngy Alapítványban és a Dr. Ámbédkár Iskolában legalább két közös van: mindannyian hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, és mindannyiuktól elvonta az állami támogatás felét a kormány. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjével beszélgetünk erről.

De előtte még Molnár Áron színművész, aktivista, a noÁr alapítója is bemutatja mindazok számára a noÁrt, akik eddig nem hallottak volna a minden érzékeny és fontos témában szavát felemelő civil szervezetről. És beszélgetünk persze arról is, mi van most a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatóival, akik az intézetben elbarikádozva magukat kiálltak az egyetemük szabadságáért, saját és - talán minden túlzás nélkül mondható-  a kultúra jövőjéért.

Hogy vészelték át a karantént és ezt a garázskoncertes időszakot a zeneipari háttérmunkások? Erről beszélgetünk Ondecs István Bygyóval, roaddal és a Margaret Island technikai menedzserével, aki azt is elárulta, azon van többedmagával, hogy egy hatékony érdekképviseletet csináljanak a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaságból.

Aztán beszélgetünk a zenélésről, a jazzről, karanténos időszakról és a Fekete-Kovács Kornéltól kiinduló Art of Virus nevű projektről Bögöthy Ádám nagybőgőssel is, aki az Érdi Jazz Fesztivál nyitó napján, szeptember 11-én két formációban is fellép: a Bögöthy-trióval és a Modern Art Orchestrával.

A mai adásban az iskola- és tanévkezdéshez hallhatnak tanácsokat, ötleteket Petrus Márta coach és bloggertől. De beszélünk majd arról is, mik azok a boldog iskolák, illetve mit tanulnak a gyerekek a boldogságórákon és hogy az Okostányér ajánlásai alapján hogyan étkezzenek a gyerekeink egészségesen.

A mai teljes adást egy olyan izlandi modellnek szenteljük, ami 1998-ban jött létre azért, hogy az igazságszolgáltatás gyermekbarát módon, hatékonyan működhessen a gyermekek ellen elkövetett abúzusok esetében. Ez a barnahus (izlandi szó, jelentése: gyermekház), ami egy speciális gyermekbarát épületben folyó, öt lábon álló, az igazságszolgáltatást és a szakellátást magába foglaló modell. Itthon a modellt először Szombathelyen vezették be, ahol 2016 novemberében át is adták az első Barnahus-szolgálatot. Dr. Lazáryné Illés Máriával, a Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetőjével, a szombathelyi Barnahus-szolgálat vezető pszichológusával beszélgettünk a részletekről.

Az elmúlt hónapokban több hír és elemzés jelent meg gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről, azon belül is kiemelten a gyermekpornográfia és a gyermekprostitúció bűncselekményéről, mint korábban bármikor. Ezek megerősítették azt, amit a gyermekvédelmi szakma régóta mond: az áldozatok kiszolgáltatottsága, a körülöttük lévő védőháló hiánya aggasztó és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az internet a szexuális ragadozók egyik fő vadászterületévé vált – írja a Gyermekjogi Civil Koalíció, akik petíciót indítottak, hogy legyenek olyan összkormányzati lépések, amelyek eredményeként minden gyermek valódi és hatékony védelmet kaphat. Erről beszélgetünk dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával és elnökével. 

Aztán azokról a lélekgyilkosokról esik szó, akik az egyházon belül követnek el szexuális bántalmazást. Perintfalvi Ritát, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnökét, aki könyvet ír a témában, nemhogy nem segítette az egyház, de a Katolikus Válasz blog egyenesen lejárató kampányba kezdett ellene. Mindenesetre Rita nem adja fel, hiszen már több, mint 25 áldozat kereste őt meg a történetével. Nemcsak könyvet ír róluk, de szeretné, ha az elkövetők felelősségre is lennének vonva, és nem maradnának bűneik következmények nélkül.

A mai Köztünk marad rendhagyó volt. Egyetlen interjúalanyunkkal, Hajós Andrással főként a Dalfutárról beszélgettünk, hiszen hétfőn elstartolt a Dalfutár 4, de azért folytattuk kicsit a múlt heti témánkat is a véleménynyilvánítás szabadságáról és az Indexről. 

A magyar országgyűlés május elején úgy döntött, nem ratifikálja az Isztambuli Egyezményt, mondván a magyar jogrendszer, köszöni szépen, megvan nélküle is. A sors fintora, hogy éppen a karantén alatt tették ezt, amikor az egész világon drasztikusan megemelkedett a családon belüli bántalmazások száma. De tényleg megvédjük az áldozatokat, azaz a bántalmazottakat, hogy ne legyenek áldozatok, hanem túlélők? Spronz Júlia, a Patent jogásza, Fejes Rita színművésznő, Brics Tamás, a Szelíd motorosok a zaklatások ellen csoport tagja és Pintér Marianna Manka osztja meg a hallgatókkal véleményét erről.

A Tábitha, a régió egyetlen gyermek hospice házaként több mint nyolc éve bizonyítja azt be, hogy mindig van segítség. Az intézmény, bár részesül állami támogatásban, de abból a költségeiknek csak az egyharmadát tudják fedezni, épp ezért egy kampányt indítottak, amivel igyekeznek elérni, hogy 100 cég jelentkezzen náluk, akik havonta tudnának támogatást nyújtani a működésükhöz. Dr. Benyó Gábor orvosigazgató és Teslér Judit, az intézmény pr és marketing menedzsere mesél nekünk a Tábitháról. Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület alapító elnöke pedig egy új, közös kezdeményezésről számol be.

Hogyan kezeljük a stresszt akár a munkahelyünkön, akár otthon, a párkapcsolatban vagy a gyereknevelésben? Petrus Márta coach, blogger, író, 4+2 gyermekes édesanya ad ehhez tanácsot nekünk.

Felfüggesztett szabadságvesztést kapott első fokon az a balotaszállási asszony, aki a kocsijához kötve húzta kutyáját kilométereken keresztül, míg a szerencsétlen állat ki nem múlt. Vajon minek kell történnie ahhoz, hogy valóban olyan ítéletek szülessenek, amelyek visszatartó erővel bírhatnak? Dr. Szép Árpád Olivér szakértő vendéggel járjuk körbe a témát. Beszélgetünk Böjtös Andreával, a Sirius alapító elnökével és Lehoczky Krisztiánnal, a Mályi Madármentő Állomás vezetőjével.

Mai témánk az SNI-s gyerekek, az atipikus tehetségek. Dr. Gyarmathy Évával, magyar lélektani szakíróval, pszichológussal, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítójával és Zádori Henriettával, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület alapító vezetőjével beszélgetünk.

Miért jó jót tenni? Ezzel foglalkozunk ebben a Köztünk maradban, aminek meghívott szakértő vendége ezúttal rendhagyó módon a műsor egyik vezetője, szerkesztője: Nagy Emese, aki elmondja saját tapasztalatait a Heti betevőről. Aztán megismerhetik Nikit, egy háromgyermekes édesanya történetét, akinek társadalmi összefogással épülhetett fel újra a korábban leégett háza, addig pedig a Fészek Átmeneti Otthon nyújtott fedelet és segítséget a családnak. A stúdió vendége Csécsei Zoltán ultrafutó is, aki minden egyes futásával arra kéri követőit, támogassák a Fészek Gyermekvédő Egyesületet és Nyitrai-Hell Szilvia az egyesület munkatársa. Végül Beszélgetünk Sevcsik M. Annával, a Babagenetika Egyesület és a TündérPakk Alapítvány alapítójával, elnökével többek között az empátia és a szimpátia közötti különbségről, azaz arról, hogy hogyan tudunk jól segíteni.

Köztünk marad mai adásában arról beszélgetünk, hogyan és milyen segítséget kínál a krízishelyzetbe került családok gyermekeinek a Fészek Gyermekvédő Egyesület. Vendégünk lesz Báló Ottília igazgató és Nyitrai-Hell Szilvia, az egyesület munkatársa. Megszólal egy nevelőszülőknél felnőtt lány és egy nevelőszülő is elmondja, hogy számára milyen szépségeket és nehézségeket rejt nevelőszülőnek lenni.

A mai Köztünk marad témája az örökbefogadás. Módosítaná ugyanis a törvényt a kormány. Eszerint nem lenne kötelező elvégezni azt a tanfolyamot, ami felkészíti az örökbefogadó szülőket. Miért fontos ez a tanfolyam? Hány évet kell ma várni Magyarországon egy gyerekre? Miért van egyre több külföldi örökbefogadó? És lesz-e valaha családja annak a 20.000 háromévesnél idősebb gyermeknek, aki ma állami gondozásban él?

Az országgyűlés fideszes-kdnp-s többsége elutasította az Isztambuli Egyezményt, többek között arra hivatkozva, a magyar jogrendszer van önmagában annyira erős, hogy megvédje a bántalmazottakat, ne váljanak áldozatokká. 

A mai Köztünk maradban tehát ennek járunk utána Mórucz Szilviával és a Szelíd Motorosok a Zaklatások Ellen csoporttal, a Fuss című rövdfilmmel és annak alkotójával, Fejes Ritával, a PATENT Egyesülettel és egy védett házzal, a Lea Otthonnal.

Köztünk marad továbbra is az, hogy hogyan szeressük most jól idős rokonainkat. Az előző adás témáját folytatva most az idős otthonok lakóiíról és az egyedül élőkről lesz szó. Beszélgetünk a Szent József Otthon vezetőjével és a Hogy tetszik lenni? elnevezésű civil kezdeményezésre is felhívjuk a figyelmet. Szakértő vendégünk a stúdióban továbbra is Gecse-Simon Orsolya traumaszakértő és supervisor lesz.

Ma köztünk marad a kérdés: hogyan szeressük most jól idősebb rokonainkat? Szakértő vendégünk, Gecse-Simon Orsolya traumaszakértő és szupervizor segít nekünk ezt megválaszolni, miközben beszélgetünk majd olyannal, aki önkéntes karanténba vonult, mert egy háztartásban él édesanyjával és olyannal is, aki távolságtartással és minden higiéniai szabályt betartva, de igyekszik tartani a kapcsolatot édesanyjával és nagymamájával.

A mai Köztünk marad egy kicsit rendhagyó lesz. Egy régebbi interjút ismétlünk majd meg, amiben azt a tárnoki házaspárt mutattuk be az Érd FM 101.3 hallgatóinak januárban, akiket egy ország támogatott, hogy Zoli, a négy gyermekes családapa megkaphassa életmentő kezelését – akkor még úgy tűnt – Németországban. A pénz elkezdett összegyűlni, és közben kiderült, hogy Izraelben is vállalják a kezelést, amit azóta el is végeztek a tárnoki fiatalemberen. Úgyhogy ideje volt, hogy újra megkeressük a házaspárt. A műsor második felében tehát megismerhetik a történet második részét is.

Ma köztünk marad az, hogy a mi kezünkben van a döntés joga: kit akarunk a személyi jövedelemadónk 1%-ából támogatni. Éljünk a döntés lehetőségével. Aztán jönnek a fecskék. De mi lesz velük sár nélkül?

Ma köztünk marad a maradj otthon, kerüld el a fertőzést miatti izoláció, és az, amit ez a pszichénkben, azon keresztül pedig a testünkben okozhat. És az is, hogy mi a helyzet a kutyaörökbefogadásokkal a tárnoki EbÁrvaházban.

Ma köztünk marad az, hogy vajon miért esik olyan nehezünkre visszafogni a társasági, társadalmi érintkezéseket. Aztán milyen a karantén annak, aki számára nem teljesen ismeretlen a maradj otthon életérzés, hiszen immáron 8 éve neveli többnyire otthon a születésekor súlyosan sérült kisfiát. Szó lesz a Tegyél ki egy szívet az ablakba elnevezésű kezdeményezésről, amihez most már Érd is csatlakozott. Végül elbúcsúzunk a Napos oldaltól, a vonalban lesz Ölvedi Réka kolléganőnk, aki 5 évig ébresztette az érdieket, itt az Érd FM-en. 

Ma köztünk marad az érdi Móra Ferenc Általános Iskola, ahol a tankerületben egyedül nevelik és oktatják külön a sajátos nevelési igényű gyerekeket. Egy átszervezést követően pár éve már Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként. Az iskolában enyhe és középfokban értelmi sérült, autista, súlyosan és halmozottan sérült gyerekek oktatása folyik. Emellett még utazó gyógypedagógiai szolgálatot is ellátnak. Az iskolai igazgatójával, Sátori Boglárkával beszélgetünk.

Ma köztünk marad az, hogy április 2-án lesz az autizmus világnapja. Minden 52. ember érintett ebben a fejlődési zavarban, ami a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, és aminek sokféle megjelenése lehet (erre utal a spektrum elnevezés is). Hiába nő azonban évről-évre a diagnosztizáltak száma, ha egy gyermekről kiderül: autista, a szüleinek vesszőfutássá válhat az élete, ha utána akar járni, milyen lehetőségek adottak mégis a fejlesztéshez, vagy egyáltalán az oktatáshoz. És akkor arról még nem is volt szó, hogy sokan közülük inkább bezárkóznak otthonukba a stigma elől, mert ma még mindig nem fogadjuk el és be az autistákat. Vannak azonban olyan harcos anya-(és apa)tigrisek, akik nem adják fel, és igyekeznek kiharcolni minden, a többi gyermek számára eleve adott jogot és lehetőséget a saját gyerekeiknek is. Ilyen szülőkkel beszélgettünk.

Ma köztünk marad az, hogy nevelőszülőket keres a Fészek Gyermekvédő Egyesület. Bár a koronavírus miatt el kell halasztaniuk a tavaszra tervezett nevelőszülői képzésüket, de továbbra is várják olyanok jelentkezését, akik éreznek magukban elég elhivatottságot a nemes célra. Azaz ahhoz, hogy biztos, szeretetteljes, elfogadó és befogadó közeget nyújtsanak egy vagy több rászoruló gyermek számára. Hiszen már eddig is rengeteg gyermek várt arra, hogy nevelőszülőkhöz kerülhessen, a vírus okozta munkanélküliségi hullám után pedig sajnos még többen lesznek a „várólistán”. A nevelőszülőségről beszélgetünk majd Báló Ottíliával, a Fészek gyermekvédő Egyesület igazgatójával és elnökével, Csipák Péterné Irénkével, az ország egyik legtapasztaltabb nevelőszülőjével.

Ma köztünk marad az, hogyan törhet utat magának a tehetség, még ha a mélyszegénységből is kell felkapaszkodnia, és az is, hogy keresik, melyik a leginkább madárbarát kert Érden.

Ma köztünk marad az, hogyan törhet utat magának a tehetség és az is, hogy idén kicsit rendhagyó lesz a nőnap.

A mai Köztünk marad a nőnap kapcsán a családon belüli bántalmazás vagy kapcsolati erőszak.

Közeledik a nőnap. Idén azonban az ünnepség mellett helye van annak is, hogy felhívjuk a figyelmet a családon belüli bántalmazás és a kapcsolati erőszakra, ami miatt minden héten meghal ma egy nő Magyarországon. És velük együtt sajnos egyre több gyermek is áldozatul esik a bántalmazásnak. Körbenéztünk hát Érden: itt hogyan működik a rendszer, milyen segítséghez és mikor szoktak fordulni a bántalmazottak, vagy jobb kifejezéssel élve: a túlélők. És végül beszélgetünk egy túlélővel, akit a gyerekkorától fosztottak meg a saját szülei. A családon belüli bántalmazás és a kapcsolati erőszak áldozatai az esetek 95%-ában nők. Ezért most kizárólag őróluk esik szó.

Ma köztünk marad az, hogy egy kormányrendelet március 1-jétől a tüzelőberendezésekkel kapcsolatos ügyek intézését a lakossághoz viszonylag közel lévő, járási szintű hivataloktól megyei szintre helyezi át. Mennyire lehet így hatékony majd így az eddig sem túl elégséges ügyintézés? Avagy mennyi az esély rá, hogy egy távolabbi hivatal ügyintézője eredményesebben fogja kezelni, ha valaki a szomszédunkban hulladékkal gyújt be?

Aztán Petrus Mártát, coachot, bloggert, írót, 4+2 gyermekes édesanyát kérdezzük, mit tanácsol, hogyan tartsuk életben a lángot a szerelemben, szeretetben nemcsak Valentin napon, hanem az év többi 364 napján.

Végül ellátogatunk a Tábitha Házba, ahol több mint nyolc éve bizonyítja azt rendre be, hogy mindig van segítség. Még akkor is, amikor egy család a lehető legkétségbeejtőbb helyzetbe kerül. Történetesen akkor, ha a gyermekükről kiderül: e világi léte fájóan rövid lesz. A gyermek hospice ház most 100 cég jelentkezését várja, akik havi szinten tudnák hiánypótló szolgáltatásiakat támogatni.

Ma a stúdió vendége lesz Varga Szilvia mediátor, párkapcsolati tanácsadó, coach, erőszakmentes kommunikációs szakértő, aki a házasság hetén, azaz jövő héten tart előadást a Parkvárosi Közösségi Házban családi konfliktusokról, játszmákról és erőszakmentes kommunikációról. A stúdióban is erről beszélgetünk majd vele.

Aztán bemutatjuk a Diákújságírók Országos Egyesületének legújabb bűnmegelőzési kampányát, amivel az internetes zaklatásra akarják felhívni a fiatalok figyelmét.

Szó lesz arról is, hogy ingyenes tanfolyamot tart a Kötelék - Érd térségi Közösség a Családokért - a várandósságról, szülésről, szoptatásról kismamáknak és párjaiknak, illetve azoknak is, akik még csak tervezik a babavárást.

Végül megkérdezzük Dr. Varga Dániel háziorvost, hogy mire kell odafigyelnünk, kell-e félnünk itt, Érden a koronavírustól.

Ma a stúdió vendége lesz az az érdi szobrászművész, akinek a munkássága szerepel a Budapesti Tanítóképző Főiskola vizuális fakultációjának tananyagában, akit 2014-ben a Helyi Értéktár Bizottság felvett az érdikumok közé, akinek szobrai világszerte láthatóak. Ő Ilka Gábor, aki idén átvehette az Érdi Művészeti Díjat is. Vele beszélget majd Ölvedi Réka.

Aztán bemutatjuk az egyensúly gyermektornát, és ehhez segítségül hívjuk Csonka Csaba személyi edzőt, felnőtt és gyerekjóga oktatót, aki a módszer kidolgozója, és azt vallja, ennek segítségével nemcsak testileg, de lelkileg is egyensúlyba kerülhet a gyermekünk önmagával és a világgal.

Miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik? Erről szól Kim John Payne pszichológus-pedagógus világhírű könyve, mely egész gyermeknevelési mozgalmat indított el szerte a világban. Erről a módszerről lesz szó a február 4-ei anya-baba klubban, illetve a mai Köztünk maradban is.
Aztán szó lesz egy hiánypótló mesekönyvről, ami nem átlagos gyerekekről szól, minden gyereknek, úgy, hogy közben egyszerre erősíti az önbizalmat és érzékenyít is. Ez a Nagy Négyes könyvsorozat első része, A varázskapu rejtélye, aminek hősei többnyire sajátos nevelési igényű, adhd-s autista, mozgássérült, vagy beszédfogyatékos gyerekek.

Végül bemutatjuk a Babagenetika Egyesületet, és legújabb, szintén érzékenyítésről szóló kampányukat, az Emberi szemmel színesen című online, interaktív kiállítást, ami az ítélkezés helyett az empátiára tanít.

Ma köztünk marad a mese varázslatos hatalma. A múlt heti anya-baba klubban ugyanis erről tartott nemcsak elméleti előadást Jenei Gabriella mesemondó és meseterápiás csoportvezető, hanem a gyakorlatban is bemutatta, hogy lehet teljesen elvarázsolni még a legkisebb izgő-mozgó, kúszómászókat is a magyar népmesével.

Aztán szó lesz a jövő hét kedden megrendezésre kerülő női körről, ahol ezúttal a külső és belső szépség kerül terítékre.

Végül egy kényes kérdésről is beszélgetünk majd: a fejtetvességről, és igyekszünk lebontani az ezzel kapcsolatos, téves sztereotípiákat.