Skip to main content
VersKaszt

VersKaszt

By Balogh Ferenc

VersKaszt A líra gyöngyszemei közül válogatok-csak úgy, kedvemre!
Magamról: Versmondó, színjátszó majd színész és végül a rádiós!
Sokat gondolkodtam rajta, pedig mindvégig itt volt a szemem előtt!
"Vers Podcast"
Available on
Apple Podcasts Logo
Spotify Logo
Currently playing episode

Karácsonyi extra- A kis gyufaárus lány

VersKasztDec 24, 2023

00:00
07:25
Karácsonyi extra- A kis gyufaárus lány

Karácsonyi extra- A kis gyufaárus lány

Angolról fordítva-A "The Little Match Girl" Hans Christian Andersen dán költő és író irodalmi tündérmese. A haldokló gyermek álmairól és reményeiről szóló történet először 1845-ben jelent meg.

Dec 24, 202307:25
02.20. Disznótorban

02.20. Disznótorban

Disznótorban

A kortársak ellenszenvvel olvasták a verset. Sembera Calasantius József cenzor állítólag botrányos véteknek találta az ég-gömböc-töltelék képsort.

A költő későbbi rajongója, Váradi Antal, amikor a verset elolvasta, nem akart

tovább hallani Petőfiről, aki ilyen silányságokat termel. PÁNDI PÁL világított az ilyes vélemények okára: "Az emberi lét végső kategóriái egyszinten a zsíros eszem-iszommal: bizony ez merész képzettársítás, vastag tréfa, erős vágás a korabeli közízlésen".

SŐTÉR ISTVÁN a költeményről szólva kiszámított, programszerű nyerseségre, a hasonlatok szándékosan kihívó trivialitására utal. ' A régebbi és az újabb vélemények azt bizonyítják, hogy érdemes a verssel ma is foglalkozni.

Petőfinek van "természetes érzéke a művészi tökéletesség, a »belső forma«, vagyis mindaz iránt, ami egy költeményben rend és alakítás, ami a gondolati anyag saját idoma,

egyensúlyozott, arányos elhelyezkedése és szerves egésszé tapadása" - állapította meg HORVÁTH JÁNOS. Ez a megállapítása erre a versre is érvényes. A költő a vers címében jelzi az alaphelyzetet: a disznóölést rendszerint követő vidám lakomában, eszem-iszomban vesz részt. Jókedv, vidámság, hangulatos pohárköszöntők határozzák meg a tort, amelyet megírni, versbe szőni csak tárgyról tárgyra szökdelve lehetne, ha a külső és belső forma meghatározó elemei nem tennék egységes szemléleti egésszé a költeményt. A külső forma /hangtani, szótani, mondattani, szóképi és verstani/ elemei- a belső forma /értelmilogikai/ elemeivel szervülve hozzák létre az egységes szemléletet.

Forrás: http://acta.bibl.u-szeged.hu/3583/1/etno_lingu_019_020_379-385.pdf

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-20--Diszntorban-e1srgum

YT: https://youtu.be/_IKBLAVdMuI

Dec 30, 202201:33
A kis betlehemi csillag-BÓNUSZ
Dec 24, 202209:51
02.19. Fa leszek, ha...

02.19. Fa leszek, ha...

A Bertához írott verseket a népköltészetből átvett metaforák, a népdalok friss és üde hangvétele jellemzi. Bertához szól a Szerelem gyöngyei ciklus, melynek kiemelkedő verse a Fa leszek, ha… kezdetű népies műdal. Az első versszak első két sora két mondat, melynek mondatpárhuzamában felcserélődik a fő- és mellékmondat helyzete („Fa leszek, ha fának vagy virága. / Ha harmat vagy: én virág leszek”). A harmadik sor folytatja ezt a formai játékot, de a negyedik sor alárendelésként kapcsolódik az előző mondatokhoz. A második strófában a mondatok kétsorosak, variálják az előzőekben megfigyelt mondatpárhuzamokat, és megszólítják a „leánykát”, akihez beszél a lírai én. Az utolsó versszak zárójeles megjegyzése („hogy/ Egyesüljünk”) visszautal a negyedik sorra („Csakhogy lényeink egyesüljenek”). A mondatpárhuzamból következő állandóságérzet illetve tagmondatok helyzetének és kifejtettségének változásából származó folyamatosságérzet a mozgás képzetét kelti. A vers metaforái (pl. fa, virág, harmat, csillag, napsugár, mennyország, pokol), amelyek a megszólított nőre vonatkoznak, a romantikus költői lélek kifejezői. A szöveg poétikai és szerkezetbeli megformálásából a népköltészetnél tudatosabb alkotásmódra következtethetünk.

Petőfi legnagyobb szerelme felesége, Szendrey Júlia volt, akit 1846-ban ismert meg. A hozzá írt versek két csoportra oszthatók aszerint, hogy házasságuk előtt vagy után keletkeztek. Előbbi művekre az udvarlás, vallomásosság jellemző, ezeknél jelentősebbek azonban későbbi alkotásai, mivel ezekkel Petőfi megteremtette a hitvesi költészetet.

A Szendrey Júlia ihlette versek egyes darabjainak hangja a népies beszédmód mellett az élményhez kötöttség folytán személyesebb, egyénibb.

A szerelmi ódák és elégiák a romantikus személyiséget helyezik előtérbe és esetenként össze is kapcsolódnak a forradalmi látomásos költészettel.

Forrás: http://irodalomtizenegyc.hupont.hu/5/elemzes

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-19--Fa-leszek--ha-e1skqc2

YT: https://youtu.be/CmGONi9CQJo


Dec 23, 202201:19
02.18. A naphoz

02.18. A naphoz

A naphoz

A mai Astoria szálló helyén állt Kölber kocsigyáros háza, az épület második emeletét a nemrég indított Pesti Divatlap szerkesztője, Vahot Imre bérelte. Az olykor forradalmárkodásba tévedt, de leginkább kupec-lelkű szerkesztő szerény fizetést ad segédjének, az irodalomba valósággal berobbant Petőfinek, viszont függönnyel elkerít egy zugot – ne szépítsük: egy konyha melletti cselédszoba az –, s a költővel aláíratott munkaszerződés szerint a lakhatást is vastagon beszámítja a javadalmazásba. Vahot ért hozzá, hogyan lehet jótékonyságnak, tehetség-pártolásnak, sőt, családias gesztusnak előadni a kizsákmányolást. Két-három évtized múltán persze maga is hiszi, amit emlékezéseiben makacsul hajtogat, hogy „Petőfi sohasem lett volna az nélkülem, amivé lett”. Mindenesetre akkor, 1844 szeptemberében még békés a kapcsolatuk, s Petőfit se a napfény-hiány, se a „szűk kalit“ más fogyatékossága nemigen zavarja – akinek versírás a mestersége, jobb, ha élcelődve tudomásul veszi, hogy nem is lehet pompás szobája. A kelmednek szólított, kollegának tisztelt nappal alkudozó strófákban ugyanaz a hetyke báj hallható, ami például a megrendítő-hősiesnek induló Halálom című négysorosban: „A halál két neme áll előttem“ – a csattanó, hogy „Éhen vagy szomjan halok-e meg?“

Három hónappal később itt írta a János vitézt, innen röptette hősét az Óperenciás-tengeren is át.

Forrás: https://ligetmuhely.blog.hu/2012/10/16/fenycsova_lobbant_petofi_sandor_a_naphoz

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-18--A-naphoz-e1sjmd5

YT: https://youtu.be/lQ0QOJOlxBI

Dec 22, 202201:24
02.17. Szőlőszem hasonlat

02.17. Szőlőszem hasonlat

Petőfi Sándor Az apostol c. művében a főhős személyiségének fejlődését és mozzanatokban elénk tárt életútját ismerhetjük meg. A fejlődés leginkább belső monológok által mutatkozik meg. A "szőlőszem-monológ" 16-17 évesen fogalmazódik meg a főhősben a világtörténet olvasása közben.

A monológ rímtelen, szerkezetileg három részre tagolható. A "szőlőszem-monológ" párhuzamba állítható a költő Az ítélet c. versével.

Az első egység elejéből rögtön kiderül, hogy egy metaforával a szőlőszem és a Föld azonossá lesz. Itt filozofikus tartalmú gondolatokat olvashatunk: a szőlőszem megéréséhez egy egész nyár kell, nem csoda hát, hogy a világ "megéréséhez" évmilliókra van szükség. A gondolkodó igen bizakodó a jövővel kapcsolatban: "bizonyára meg fog érni egykor". És ha megérik a Föld, akkor a nép boldogan lakomázik belőle, tehát a fejlődésnek meglesz a gyümölcse. "A szőlő a napsugaraktul érik", állapítja meg, s az allegorikus gondolatmenetet folytatva a Föld éréséhez szükséges napsugaraknak az emberek lelkét nevezni meg. "Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; / Hogyan kívánhatnók tehát, hogy / A föld hamar megérjék? ..." ő tehát türelmes, szerinte nem kell sürgetni a természetes folyamatokat. Az egységen egy jól kidolgozott, komplex kép vonul végig.

A második egység szerkezeti határa az "Érzem, hogy én is egy sugár vagyok" tagmondat, ugyanis itt jelenik meg először a monológ során a "lírai én". Úgy érzi, hogy küldetése van a világban. A "nagy szüret" elérkezése akkor lesz, amikor tehetségével és elhivatottságával hozzátehet valamit a világ előrejutásához. A főhős úgy gondolja, az ő műve nem lesz kiemelkedően nagy, de legalább mű lesz, és ez a tudat segít neki az újrakezdésben a kudarcok után, valamint értelmet ad a halálának: ". életemnek a tudat erőt ad, / Halálomnak pedig megnyugovást." Az emberi élet parányi időtartam a világ megéréséhez képest, ezért kell újrakezdeni, és nem elvesztegetni az időt. "Mi a célja a világnak? / Boldogság! S erre eszköz? A szabadság! / Szabadságért kell küzdenem.": ebben a három sorban Petőfi világszemléletére ismerhetünk, amely lényege abban áll, hogy az emberiség fő célja a boldogság elérése, ennek eszköze pedig az egyéni, illetve nemzeti függetlenség kivívása.

A harmadik szerkezeti rész a "fogadjatok, ti szabadság vitézek" tagmondattal indul, amelyben az eddig szabadságért elhunyt, illetve ezután meghalni kész emberekhez szól Szilveszter egyes szám második személyben. Itt esküszik hűséget a szabadságnak, illetve kimondja, hogy kész az életét is adni a haza illetve a világ sorsának jobbá tételéért: "S hahogy véremben lesz egy pártütő csepp, / Kiontom azt."

A "szőlőszem-monológ" jól tanúsítja azt, hogy Petőfi sok meggyőződésében fellelhető elemet szőtt hőse életébe, sorsába; így bátran tekinthetünk erre a monológra Petőfi eszméinek lecsapódása, kivonataként.

Forrás: https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=286

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC:https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-17--Szlszem-hasonlat-e1rv4h4

YT: https://youtu.be/hqTm-SvdEuc

Dec 09, 202204:28
02.16. Föl a szent háborúra!

02.16. Föl a szent háborúra!

A szeptemberi fordulat után 

A szeptembervégi események igazolták a költőt. A nép, ismét a nép, a pesti nép váltotta tettre Petőfi eszméit. A feltámadott tenger árja kiűzte Jellačićot az országból. Az őszi győzelmek, a téli vereségek, majd a tavaszi diadalok történelmi levegőjében lesz Petőfi költészete a nemzet harci lelkiismerete, szabadságharcos lírája. Ennek a szakasznak költeményeiben érik teljessé Petőfiben a magyar szabadságharc poézise, az a felejthetetlen költőiség, amely máig körüllengi a nemzet tudatában 1848–49 emlékét. Írjon a költő a hősies apáról (A vén zászlótartó) vagy a harcok nehezét vállaló katonáról (Tiszteljétek a közkatonákat); írjon csatadalt, lelkesítőt, vérpezsdítőt (Csatadal; Csatában) vagy rázza meg a hadi kudarcokon elcsüggedőket (Vesztett csaták, csufos futások), 1848–49 teljes levegőjét érezzük verseiben. Nincs ebben a megejtő, poétikus szabadságharc-képben semmi érzelgős elem, semmi mesterkélt romantika. De benne van a szabadságháború pátosza: a magyar trikolór lobogása, de nem a paraszti kaszák és kapák villogása nélkül; benne van a nemzeti ügy történelmi atmoszférája, de nem hiányzik belőle a nemzetté válni akaró nép plebejus-méltósága. Jakobinus színezete van ennek a szabadságharc-poézisnek, s így az igazi: az Akasszátok föl a királyokat! forradalmi radikalizmusa éppúgy magyar és 48-as jelszó, mint az, hogy "Isten után legszebb és a legszentebb név | A honvéd-nevezet!" (A honvéd). A költemények éle most elsősorban "külső ellenünk" ellen fordul. A történelem követelését teljesíti a költő, amikor a szabadságharc és forradalom összefüggő nagy feladatának ekkor elsősorban szabadságharcos vonatkozásait hangsúlyozza (Élet vagy halál, Buda várán újra német zászló, A székelyek, Föl a szent háborúra!). Szeptember végéig belső politikai győzelmekre volt szükség ahhoz, hogy leverjék a külső ellenséget. Szeptember után a nemzet létkérdése az ország szíve ellen törő ellenség megsemmisítése volt. Nem ritka ennek a szakasznak költeményeiben a tudatosan népies-népszerűsítő hangütés (Péter bátya, A székelyekhez). Ezzel rokon jelenség Petőfi szabadságharcos lírájában a dalszerű kifejezés, a virtust-támasztó, mámorosító csatadal-típus. Petőfi teljesen magáévá éli a műfaj követelményeit. A tömör, frappáns kifejezés, a harc drámai nagyszerűségének rajza, a vezérmotívumot csengető refrén, a hatást fokozó forma úgy tüzesedik szenvedélyes lírává Petőfi csatadalaiban, hogy a költő szinte személyesen van jelen a csatatéren, s a dal a csata sodrában, az élmény melegében születik. A Csatában zárószakaszának közvetlen gesztusa fejezi ki a költő jelenlétét a harcmezőn.  

Forrás: https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/480.html 

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt 

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/  

YT: https://youtu.be/JsvCVVwiql8 

Dec 02, 202204:32
02.15. Nemzeti dal

02.15. Nemzeti dal

A híres vers 1848. március 13-án Pesten íródott. Petőfi 1848 márciusában az egész nemzet szószólója volt, és a Nemzeti dal is a közösséggel való egybeolvadást testesíti meg.

Petőfi ekkor már nemcsak népies költő volt, hanem a nép költője, aki nemcsak egyéni érzéseit fogalmazta meg, hanem népének politikai érdekeit is tolmácsolta. „A nép az én vallásom, a nép az én Istenem” -vallotta.  Úgy gondolta, a nép először uralkodjon a költészetben, és azután már uralkodni tud a politikában is.

Abban is hitt, hogy a világ célja a szabadság. Arra a kérdésre, amelyet sok író és költő feltett magának a romantika korában, a kérdésre, hogy mi végre vagyunk a földön, Petőfi azt válaszolta: „Az emberiség célja, hogy boldog legyen. Az eszköze erre a szabadság.”

Az, ami több mint másfél évig csak prófétálás, látnoki jövendölés és látomás erejű kívánság volt Petőfinél, most hirtelen valóság lett: 1848 elején kitört a forradalom Olaszországban, aztán tovább terjed Franciaországban, majd Németországba, Ausztriába is eljutott.

A magyarok sokáig csak lelkesedtek, az országgyűlésen szép dolgok hangzottak el, de nem történt semmi, a beszédet nem követte tett. Aztán eljött március 15-e és a forradalom elérte Magyarországot is. A történelem Petőfit igazolta: ami eddig csak prófétai látomás volt, az most már tény lett.

Az intő jeladás versei után most már a harci riadó verse következik, Petőfi cselekvésre szólítja fel a magyarokat. A Nemzeti dal eredetileg egy népgyűlésre íródott, pohárköszöntőnek egy március 19-re tervezett bankettre, ám a március 15-ei események másként alakították a sorsát. Minthogy az események felgyorsultak, a Nemzeti dal lett a forradalom nyitánya.

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-nemzeti-dal-elemzes/

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT: https://youtu.be/TQ1YLMnjMK4

Nov 25, 202202:36
02.14. Csatadal

02.14. Csatadal

Ez a vers 1848. december 8.-án született, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmányait eltiporni készülő osztrák seregek támadást indítottak Magyarország ellen. Ekkor már a forradalom központja nem Budapesten, hanem az ország keleti részén volt. Petőfi ezt a versét egy tiszántúli nagyvárosban, Debrecenben írta. Szükség volt egy olyan költeményre, amely ismét lelket önt az elcsüggedt, reményvesztett forradalmárokba, s valami olyat tesz, mint a Nemzeti dal március 15.-én.

Petőfi levelet írt az országgyűlésnek. Ehhez mellékelte ezt a költeményét. A vers nagy tetszést aratott az országgyűlés tagjai között. Ezért elhatározták, hogy nagy példányszámban nyomtatják ki, és küldik el a honvédtáborokba, hogy a harcoló katonák elolvasva újra erőre kapjanak.

Petőfi levele az Országgyűlésnek 1848. december 8-án

„Képviselő polgárok! Milyen nagy fontosságú lehet egy kis költemény, bizonyítja egy francia tábornok levele, ki azt írta a konventnek, hogy vagy küldjenek neki tetemes segéd sereget, vagy küldjenek egy kiadást a Marseillese-ből. Ha elég buzdítónak találják önök a következő költeményt, nyomtassák ki annyi példányban, amennyit szükségesnek fognak látni, és küldjék szét országszerte a magyar táborba. Részemről igen óhajtom, hogy miután szigorú körülményeim elvonták egy kis időre a hadi pályáról személyemet, legalább lélekben ez alatt is részt vegyek nemzetem harcaiban.”

Forrás: https://segedanyagok.files.wordpress.com/2013/03/csatadal_2.png

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT: https://youtu.be/l9Q8sxVIWZc


Nov 18, 202202:15
02.13.Az Alföld

02.13.Az Alföld

Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomban. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé.

Petőfi elsőként fedezte fel a Róna szépségét a magyar irodalomban. Az alföldi táj Petőfi előtt a legköltőietlenebb és leghétköznapibb magyar táj volt. Az ő költészete által lett szép magyar tájjá. Túl ezen az alföld nemcsak tipikus magyar táj, hanem-korláttalansága, tágassága miatt- a szabadság jelképe is.

Petőfi viszonyulása az alföldhöz: az otthon, a haza iránti szeretet és a szabadságvágy érzéseit kelti fel benne a táj (Petőfi az alföldön született, és gyermekkori élményei is ide kötötték).

Petőfi tájleíró költészetének jellemzői:

·  Petőfi az alföld költője, elsőként fedezi fel a költészet számára magyar róna szépségét

·  tájleírása pontos, hiteles, részletes

·  nem a helyszínen keletkeznek versei, hanem a visszaemlékezés szülöttei

·  a puszta sík vidéket a haza, a hazaszeretet, a szabadság jelképévé emeli

·  tájversei romantikus ihletésűek, erősen érzelmi töltésűek

·  műfajkeresés

·  A versek valóságos, földrajzilag meghatározható tájat ábrázolnak

·  Petőfi a költői leírás során perspektíva kezelésének, a szűkítésnek és a tágításnak mestere

Petőfi tájköltészetének egyik legismertebb darabja szülőföldjét, az Alföldet bemutató költeménye, Az alföld, mely 1844. október 5-én jelent meg a Honderű című lapban.

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-az-alfold-elemzes/

YT: https://youtu.be/Z1CFWipiLOM

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/


Nov 11, 202203:31
02.12. Szeget szeggel

02.12. Szeget szeggel

Petőfi Sándor: Szeged szeggel

A vers 1843 áprilisában íródott. Petőfi sok más korai művéhez hasonlóan ez is szerepvers (a szereplírához való ihletet Petőfi színészélményeiből merítette): benne átveszi, eljátssza hősének szerepét.

Jelen esetben a gyümölcsöt lopó gyermek a vers beszélője, akit a költő egyes szám első személyben szólított meg. A fiút lebuktatja és elpáholja a szomszéd bácsi, amiért bemászott a kertjébe, hogy körtét szedjen a körtefáról.

Érdekesség, hogy Petőfi több kortársa is tudni véli, hogy ennek a versnek konkrét életrajzi háttere van: hősének modellje maga a gyermek Petőfi volt, így a költőnek nem kellett a szomszédba mennie témáért.

A vers műfaját kétféleképpen szokták meghatározni. Mondjak rá, hogy népi életkép, mivel Petőfi az életéből ellesett jelenetet írd le dalban. Kiragad egy életdarabot a nép világából és megversei.

Az életkép azonban állókép jellegű műfaj, míg ez a vers csupa mozgalmasság (Petőfi dinamikus egyéniségét tükrözi). Mivel egy történetet ad elő, úgyszólván követelmény is a mozgalmasság. Ezért Pándi Pál szerint találóbb lenne „mozgó életkép” -nek nevezni a verset.

De vannak olyan elemzők (pl. Goda Imre), akik szerint a versben nem a történet a lényeges, hanem a szereplő, ezért a műfajt nem annyira életképként, mint inkább zsánerképként kéne meghatározni (a zsánerkép megnevezés a „zsáner” szóból ered: ha azt mondjuk, „valakinek a zsánere”, akkor arra gondolunk, hogy a kedvelt ember típusa milyen).

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-szeget-szeggel-elemzes/

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT: https://youtu.be/38HDkU2auvk

Nov 04, 202202:60
02.11. Pató Pál úr

02.11. Pató Pál úr

A vers 1847 novemberében íródott, tehát csak pár hónappal a Falu végén kurta kocsma után, amelyben már megjelent némi társadalmi célzatosság. Hasonló indulat fűtötte Petőfit a Pató Pál úr írása kor, ám ebben a versben az „urak” ellen megnyilvánuló ellenszenve már szatírává erősödött.

A vers műfaja zsánerkép, egy jól meghatározható embertípust ábrázol Petőfi meglehetősen szatirikusan. A zsánerező, egyoldalú ábrázoláskor egyetlen jellegzetes tulajdonság kiemelésére törekszik a költő, amelyet az ábrázolt figura hordoz, de hordozhatnak más is. Hangsúly általában nem a figurán, hanem az éles szemmel meglátott emberi tulajdonságon van, melynek kifigurázása humoros hatású.

Persze az ilyen egyoldalú, egy tényezős ábrázolás szatirikus hatású is lehet, de nem okvetlenül az. Petőfi zsánerképeit kivétel nélkül mind humorosak, szatírába csak a nemesek portrét rajzolva hajlik át a költő. Ebben az esetben ugyanis az ábrázolt típushoz sem rokonszenv nem fűzi, sem megbocsátó türelmet nem érez iránta.

Pató Pál alakjában Petőfi az átlag magyar földbirtokost akarta kifigurázni, tehát Pató Pál nem népi figura, hanem kisnemes vagy Bocskoros nemes. Ugyanakkor az is hangsúlyt kap a versben, hogy Pató Pál úr magyar nemes (a költő talán úgy gondolta, más országokban nem ilyen a nemesség, mint nálunk). Ezek szerint Petőfi a lustaságot és a halogatást nemcsak osztályjellemzőnek tekintette, hanem etnikai jellemzőnek is, jellegzetesen magyar karakter jegynek. A vers nemcsak a nemesi réteg, hanem a magyar mentalitás görbe tükre is. Az, hogy a magyar nemes milyen, Petőfi számos versének témája lett. A Pató Pál úrban még csak egy hibát, egy emberi gyarlóság figurázza ki, de későbbi hírhedt versében, A magyar nemes címűben ennél sokkal tovább megy, és a magyar nemesség teljes bűnlajstromát pontokba szedve közreadja.

Sajnos a torzító tükör, amit a nemesség elé tartott, a valóságot mutatta. Nem vádolhatjuk Petőfi túlzással, a nemesi osztállyal szembeni előítélettel vagy elfogultsággal: azt verselte meg, amit látott, az igazat. Valóban többségben voltak akkoriban a Pató Pál urak, ha az igazi Pathó Pál nem is tartozott közéjük...

Forrás:

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-pato-pal-ur-elemzes/

YT: https://youtu.be/FHLlT2j2-DA

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

Oct 28, 202202:28
02.10. Európa csendes, újra csendes
Oct 21, 202202:30
02.09. Szeptember végén

02.09. Szeptember végén

A vers 1847 szeptemberében íródott, amikor Petőfi épp esküvője után volt és a mézesheteket töltött a feleségével Koltón, egyetlen arisztokrata barátjának, gróf Teleki Sándornak a birtokán, aki kölcsönadta a kastélyt. A magyar irodalomban Petőfi volt a hitvesi költészet megteremtője: más költőink a feleségükhöz nem írtak verseket, legfeljebb csak az udvarlás idején, amikor még ostromolták a hölgyet (pl. Vörösmarty Csajághy Laurát).

A vers Petőfi szerelmi lírájának egyik legismertebb darabja. Szerelmes vers, de mégsem olyan a témája, az elmúlás hangulata érződik belőle. Petőfi az élet, a boldogság, a szerelem mulandóságáról mereng.

Nem a felhőtlen boldogság verse, pedig megírásakor a nászútján lévő költőnek a lehető legboldogabbnak kellett volna lennie. Nagyon furcsa, hogy a mézeshetek alatt ilyen komor, sötét színekkel festett gondolatok születtek Petőfi fejében. Ez a boldogságból fakadó balsejtelem meglepi és elgondolkoztatja az embert.

A Szeptember végén teli van kimondott és kimondatlan kételyekkel, félelmekkel. A költő, aki látomásaiban az emberiség sorsáért aggódott, most a saját sorsával kapcsolatban bizonytalan.

De Júlia is furcsa hangulatban volt a vers keletkezésének idején. Aznap ezt írta naplójában: „A bércek, mint szerelemnélküli jegyesek, néznek erre sötéten, komoran: fejeiken a fehér hó koszorú, mellyel őket eljegyzé már a közelgő tél magának.”

Forrás

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-szeptember-vegen-elemzes/

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT https://youtu.be/xnzsUerHdnE

Oct 14, 202202:15
02.08. Falu végén kurta kocsma...

02.08. Falu végén kurta kocsma...

A vers 1847 augusztusában keletkezett Szatmárnémetiben, Petőfi pályájának azon szakasza után, amikor sok népdalt írt. Ebből az időszakból viszont már inkább szerelmi költészetét és szabadságról szóló verseit ismerjük. A Falu végén kurta kocsma műfaja népies helyzetdal vagy életkép, melyben Petőfi egy kis történetet mond el E/3. személyben. Akárcsak A helység kalapácsának, ennek a műnek is egy falusi kocsma helyszíne. Méghozzá egy „kurta” kocsma. De mit is jelent az, hogy kurta?

A kurta kocsma „kurta” jelzője nem a kocsma méretére, hanem típusára vonatkozik: olyan kocsmát jelentett Petőfi idejében, amelyben nem egész évben miértek bort, hanem csak októbertől áprilisig (Szent Mihály napjától Szent György napjáig). Tehát egy szegényebb kocsmáról van szó, a szó általános és konkrét értelmében is.

Zene: The Budapest Gipsies

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-falu-vegen-kurta-kocsma-elemzes/

FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA...

Falu végén kurta kocsma,
Oda rúg ki a Szamosra,
Meg is látná magát benne,
Ha az éj nem közelegne.

Az éjszaka közeledik,
A világ lecsendesedik,
Pihen a komp, kikötötték,
Benne hallgat a sötétség.

De a kocsma bezzeg hangos!
Munkálódik a cimbalmos,
A legények kurjogatnak,
Szinte reng belé az ablak.

„Kocsmárosné, aranyvirág,
Ide a legjobbik borát,
Vén legyen, mint a nagyapám,
És tüzes, mint ifju babám!

Húzd rá cigány, huzzad jobban,
Táncolni való kedvem van,
Eltáncolom a pénzemet,
Kitáncolom a lelkemet!”

Bekopognak az ablakon:
„Ne zugjatok olyan nagyon,
Azt üzeni az uraság,
Mert lefeküdt, alunni vágy.”

„Ördög bújjék az uradba,
Te pedig menj a pokolba!...
Húzd rá, cigány, csak azért is,
Ha mindjárt az ingemért is!”

Megint jőnek, kopogtatnak:
„Csendesebben vigadjanak,
Isten áldja meg kendteket,
Szegény édesanyám beteg.”

Feleletet egyik sem ad,
Kihörpentik boraikat,
Végét vetik a zenének
S hazamennek a legények.

Oct 07, 202202:17
02.07. Egy gondolat bánt engemet...

02.07. Egy gondolat bánt engemet...

Az Egy gondolat bánt engemet 1846 végén keletkezett. Szilveszterkor született, akárcsak maga Petőfi, aki szilveszterkor mindig kettős ünnepet ül: egyszerre búcsúztatta az óvet és saját életének egy újabb elillant évét. Az Egy gondolat bánt engemet sorrendben a második évzáró verse.

Akkortájt Petőfi úgy érezte, hogy Szendrey Júlia, akit 1846 őszén ismert meg, elfordul tőle. A meghitt családi élet, amelyről azt hitte, végre elérhető közelségben került, most hirtelen megint távolinak és elérhetetlennek tetszett. Úgy tűnt, a házasság reménye szertefoszlik.

Ekkor Petőfi véglegesen felállította a fontossági sorrendet közügy és magánélet között (erről tanúskodik Szabadság, szerelem című verse), és úgy döntött, hogy a közösségért vívott harc a szerelemnél is fontosabb.

Ezt azért érdemes megemlíteni, mert az a lobogás, az az érzelem kitörés, amelyet a Júlia iránti szerelem táplált, végül nem szerelmi költeményben, hanem egy közéleti versben jut kifejezésre. Az Egy gondolat bánt engemet arról tanúskodik, hogy a költő a legnagyobb családért, az emberiségért akarta feláldozni magát. Illyés Gyula szerint „ha érzelem-kitörést, szinte szerelmi lobogást keresünk, azt ebben a versében találjuk meg”.

A születésnap és a szerelmi hullámvölgy mellett a vers születésének volt egy harmadik fontos apropója is: a világ nagy változások előestéjén állt, s a romantikán felnőtt nemzedéket egy nagy történelmi megrázkódtatást váró korhangulat jellemezte.

Akkor legjobb elméi át érezték a közelgő változások izgalmat: ki félelemmel vagy aggodalommal, mint például a forradalomtól idegeskedő Széchenyi, ki pedig lelkes várakozással, mint Petőfi.

Petőfi esetében a költő személyisége és a történelmi kor, amelyben élt, szerencsésen találkozott egymással. Alkati sajátossága volt ugyanis az erős indulatiság, az érzelmek intenzív átélése, a temperamentumosság, a lobogás.

Ő nem tartotta bölcsnek a sztoikusokat, akik jót és rosszat egyforma közönnyel fogadnak, ő mindent érezni akart, az örömet is, a fájdalmat is, képes volt „Teljes szívből szeretni és gyűlölni”. Ez az érzelmi erő, amely Petőfiben megvolt, végletes magatartáshoz vezetett, és időnként az egyik véglet mellett feltűnt a másik is: ez magyarázza az életigenlés és a halál gondolat kettőségét.

Forrás: https://verselemzes.hu/petofi-sandor-egy-gondolat-bant-engemet-elemzes/

YT: https://youtu.be/1g1KDK7eRlM

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

Sep 30, 202202:43
02.06. BÓNUSZ- A kalapács helysége

02.06. BÓNUSZ- A kalapács helysége

A Kalapács helységének soha ki nem adott zenei anyaga.

Gitár: Váczi Virág, zongora: Kocsis Csaba Fuvola: Pap Gábor

Előadók: Angyalföldi Zsuzsa, Bálint Anett, Bálint Petra, Endrődi Attila, Fodor Éva, Kovács Anna, Kovács Zoltán, Majorfalvi Bálint, Majsai László, Szivák-Tóth Viktor, Váczi Virág

A darabról

Forrás

Petőfi Sándor  A helység kalapácsa című hőskölteménye nyomán rendezte Kis Tibor

Fodor Mihály Pest Megyei Színjátszó Tábor 2002.

Szereplők

Fodor Éva A szélestenyerű Fejenagy

Kurta Gábor A szemérmetes Erzsók

Horváth Réka A helybeli lágyszívű kántor

Kohári Anna Harangláb, a fondorlelkületű egyházfi

Kovács Anna Csepű Palkó

Bálint Anett, Bálint Petra, Gula Tamás, Szabó Judit, Kun Zoltán, Czerok Emese, Jaksits Éva, Pintér Petra, Sinkó Judit, Nádra Ildikó

Rendező / Csoportvezető

Kis Tibor

Asszisztens

Majsai László

Mozgás

Éles Eszter

Sep 24, 202206:03
02.06. A helység kalapácsa

02.06. A helység kalapácsa

A helység kalapácsa 1844 októberében keletkezett, Petőfi első epikus költeményeként. A költő arra szánta, hogy demonstrálja vele az új költői ízlés, amit ő akar behozni a magyar irodalomban. Meglehetősen támadólag lépett fel, hiszen egy olyan művet alkotott, amivel gyakorlatilag kicsúfolta, kigúnyolta az uralkodó stílusirányzatok. Szembehelyezkedett a romantika dagályosságával, pátoszával, fennkölt hangnemével és a szentimentalizmus (és a biedermeier) negédességével, érzelgősségével, finomkodásával is.

Ezt nem is nagyon nézték el neki a kortársai: ekkor kezdték egyre keményebb bírálatok, kritikák érni Petőfit, aki addig töretlenül népszerű volt (népdalszerű, könnyed verseit szerették az emberek). A gúnyos, kissé érdes hangvételű stílusparódia túlságosan éles váltás volt az addigi költészetéhez képest, szokatlan volt az embereknek, és nem kedvelték.

Forrás:

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-a-helyseg-kalapacsa-elemzes/

YT: https://youtu.be/zph3x1nYQ9g

Facebook: https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

Instagram:  https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

Sep 23, 202207:19
02.05. Füstbement terv

02.05. Füstbement terv

A Füstbement terv 1844 áprilisában keletkezett. A nagy útról hazatérő fiú élménye kap hangot a versben. Ebben az időben Petőfi olyan családverseket írt, amelyeknek alaphangulatát a hazatérő gyermek érzelmi állapota adja.

A versnek hiteles életrajzi háttere van. Az 1844 áprilisában Dunavecse felé tartó Petőfi rengeteg viszontagságon volt túl: katonáskodása közben megbetegedett, leszerelték, végignyomorgott egy telet Debrecenben, aztán gyalog Pestre ment, ahol felkereste Vörösmarty Mihályt és megmutatta neki verseit.

Vörösmarty ajánlására a Nemzeti Kör arra készült, hogy kiadja Petőfi Versek című kötetét, amelyre előleget is adtak a költőnek. Vahot Imre pedig Vörösmarty ajánlására segédszerkesztői állást kínált neki júliustól induló folyóiratánál, a Pesti Divatlapnál.

Petőfi tudta, hogy korábban sok szomorúságot okozott szüleinek azzal, hogy makacsul kitartott a színészkedés mellett, de most végre jó hírrel állíthat be hozzájuk: a színészéletet otthagyta, verseit kiadja a Nemzeti Kör, és biztos megélhetésre van kilátása: segédszerkesztő lesz a Pesti Divatlapnál.

Sorsa tehát jobbra fordult, ez adta neki a bátorságot, hogy hazalátogasson szüleihez (akiket nem mert meglátogatni addig, amíg nyomorgott és csavargóéletet élt). De Dunavecse felé közeledve önbizalma elpárolgott.

Aki anyagi helyzete azóta megromlott, egy mészárszéket bérelt és feleségével olyan kicsi lakásban lakott, hogy a költő nem is tudott a szüleinél megszállni, mert nem volt hely. Az amúgy is elkeseredett apa nem volt büszke vándorszínész és költő fiára. Hogy mennyire nem értette meg Petőfit, arról képet kaphatunk az Egy estén otthon című versből, amely apa és fia beszélgetését örökíti meg.

Édesanyjától azonban meleg fogadtatásra számíthatott a költő, így már a hazaúton azon töprengett, mit fog majd mondani neki, amikor viszont láthatja.

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-fustbement-terv-elemzes/

YT:  https://youtu.be/bIVWTAMSm34

Sep 16, 202202:07
02.04. Itt van az ősz, itt van ujra

02.04. Itt van az ősz, itt van ujra

Az Itt van az ősz, itt van ujra 1848. november 17-30. között keletkezett, a legutolsó őszön, amelyet a költő megélt, a szép, hegyes-Lankás Erdődön. Petőfi ezen a vidéken töltötte mézes heteit feleségével egy évvel korábban, és néhány hét múlva fog megszületni fiuk, Zoltán. Így aztán várakozás és aggodalom, gond és reménykedés tette feszültté ezt az időszakot.

A szabadságharc sorsáról is egyre rosszabb hírek érkeztek, egyik vereség jött a másik után, és a költő ezzel a versel tudott a mindennapi események fölébe emelkedni, anélkül persze, hogy elszakadt volna tőlük.

Ha az ősz megjelenik egy versben, akkor bármiről is szóljon, az elmúlás hangulatát ébreszti, hiszen az ősz -mint évszak- metaforikusan a természet halála.

Ugyanakkor a legköltőibb, legpolitikusa évszak is, erről a számtalan őszi vers tanúskodik, amely megszületett mind a magyar irodalomban (pl. Kosztolányi Dezső Szeptemberi áhítat), mint a világirodalomban (pl. Shelley:Óda a nyugati szélhez).

Petőfi is számos őszi verset írt, nem az Itt van az ősz itt van ujra az egyetlen, hanem ott van pl. a Szeptember végén vagy a Beszél a fákkal a bús őszi szél. Ezekben az a közös, hogy nincs bennük egy olyan felvett póz vagy szerep, mint pl. a váteszköltői (látnok, próféta) szerep köré írt versek. Ezek pátosz mentes és egyszerű versek, hol vallomásosok, hol a bensőséges öröm kifejezései.

Az Itt van az ősz, itt van ujra egy magánéleti idill leírásával indul, Petőfi egy mindennapi beszédhelyzetet vesz fel kiindulópontként, magában mélázik, meditál. A vers tehát egyfajta belső monológ.

A felütés miatt hihetnénk egy őszi tájleíró versnek is, de a folytatásból nyilvánvalóvá válik, hogy az őszi természet nem önmagát jelenti, hanem jelkép: Petőfi antropomorfizálja (emberszerűvé teszi), egy kedves női alakkal azonosítja, aki alszik, ha álmos, és aki épp most leveszi szép ruháit, hogy aludni mehessen.

A vers romantikus stílusú, témája a létezés öröme, ezt az örömöt fejezi ki Petőfi költőileg (az ősz általában az elmúlást szokta jelképezni, de itt a megújuló életet szimbolizálja). Műfaja dal, címe téma jelölő, a cím a vers kezdő sora.

A vers hanghordozása elégikus, belsőséges, bizalmas, játékos, kérlelő. A lírai én kissé elérzékenyült, intim, bizalmas, idillikus. Meghatottság, szinte áhított árad a versből.

A költő által használt fő kifejezőeszközök: ismétlés, jelzős kifejezések, metaforák, Megszemélyesítés, felszólító módú igealakok.

A 8-9. versszakban az eddig csak sejtetett női alak, Júlia valóságosan is megjelenik. A költő figyelmezteti őt, hogy legyen tisztelettel az alvó természet iránt, és legyen figyelmes, ne ébressze fel. Így aztán a költő és kedvese suttogva beszélgetnek és halkan váltanak csókot, nehogy felébresszék álmából a szendergő természetet.

Így lényegében a vers a nagy szerelmes versek hangulatával zárul, ugyanakkor felerősödik a természet (ős)anyai elvének sugalmazására is.

A vers nem szerelmes vers, hanem a létezés örömének a dala: az ősz ezúttal nem a halál szimbóluma, hanem a megújuló életét. Hiszen a termékenység, az utódok születése, az új élet születése által az élet újra és újra győzelmet arat a halál felett.

Az Itt van az ősz itt van ujra valószínűleg hattyúdala készült a költő szándéka szerint. Nem ez Petőfi utolsó verse, de abban a tudatban írta meg 1848 végén, hogy talán ez lesz az utolsó, hiszen a frontra készült katonaszolgálatra, csatlakozni kívánt Bem seregéhez (1849 januárjában jelentkezett a tábornokánál).

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-itt-van-az-osz-itt-van-ujra-elemzes/

YT: https://youtu.be/E9F23G1qz98


Sep 09, 202202:57
02.03 Arany Lacinak
Sep 02, 202202:44
02.02. Anyám tyúkja

02.02. Anyám tyúkja

Nincs is talán még egy olyan alkotása a magyar irodalomnak, amelyet annyian ismernének és szeretnének, mint ezt a verset: az Anyám tyúkja a maga módján ugyanolyan hiteles, mint a nagy politikai vagy gondolati költemények, elválaszthatatlanul hozzátartozik ahhoz a képhez, amely Petőfiről kialakult a közvéleményben.

Az elsőre talán komolytalannak tetsző verse 1848 februárjában született, egy hónappal előbb, mint az allegorikus Föltámadott a tenger, s Petőfi tudatosan illesztette be a már meglévő versei közé, mint költői programjának hirdetőjét.

Mi is volna ez a program? Petőfi tudatosan szakított a klasszicizáló megoldásokkal, azzal, hogy a vers valami jelentős témáról kell szóljon, hogy a stílus legyen emelkedett, és szakított a retorikai simák alkalmazásával is. Költői programját olyan versekben fogalmazta meg, mint A természet vadvirága, a Dalaim és a XIX. század költői.

Nem az volt Petőfi szándéka, hogy olyan semmiségeket verseljen meg, amelyek nem versbe valók, hanem az, hogy költőként az élet apróbb jelenségeit, lényeit is észrevegye, és minden pátosztól mentes egyszerűséggel írjon róluk.

Petőfi előtt nem fordulhatott volna elő, hogy egy tyúk vers téma legyen, mert a kor finnyás költői irodalom alattinak tartották volna egy háziállat versbe való szerepeltetését.

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-anyam-tyukja-elemzes/

A Vodafone a minőségi tartalomgyártókat „A Vodafone Podcast Pioneers program”-on keresztül támogatja, így  anyagi valamint technológiai és szakmai segítséget kap a VersKaszt is. Köszönöm Vodafone.

https://youtu.be/6a9ndN1Lu4M

Aug 26, 202201:37
02.01 Szülőföldemen

02.01 Szülőföldemen

Legyünk szemei mindnyájan
Egy láncnak,
Szüksége van mindnyájunkr' a
Hazának.
Ha nem is 200, de 20 verssel indítom az új szériát. Minden pénteken érkezik az új vers. "Petőfi200"
SZÜLŐFÖLDEMEN
Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
"Cserebogár, sárga cserebogár!"
Ugy mentem el innen, mint kis gyermek,
És mint meglett ember, úgy jöttem meg.
Hej azóta húsz esztendő telt el
Megrakodva búval és örömmel...
Húsz esztendő... az idő hogy lejár!
"Cserebogár, sárga cserebogár!"
Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Közületek csak egyet is lássak!
Foglaljatok helyet itt mellettem,
Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem,
Hogy vállamon huszonöt év van már...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"
Mint nyugtalan madár az ágakon,
Helyrül-helyre röpköd gondolatom.
Szedegeti a sok szép emléket,
Mint a méh a virágról a mézet;
Minden régi kedves helyet bejár...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"
Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
Lovagolok fűzfasípot fújva,
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályuhoz mék, lovam inni kiván,
Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"
Megkondúl az esteli harangszó,
Kifáradt már a lovas és a ló,
Hazamegyek, ölébe vesz dajkám,
Az altató nóta hangzik ajkán,
Hallgatom s félálomban vagyok már...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"... - -
Félegyháza, 1848. június 6 - 8.
blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-szulofoldemen-elemzes/
A Szülőföldemen 1848. június 6-8. között született Kiskunfélegyházán, a választási körút alatt ,amelyet a költő azért tett, mert szerette volna képviselővé választtatani magát szülőföldjén, a Kiskunságban. 1848. június 7-én adta hírül a Radicallap című újság, hogy Petőfi a választókerületébe utazott: június 5-én indult el Pestről, és valószínűleg Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Kiskunfélegyháza érintésével Izsákra, Fülöpszállásra, Szabadszállásra, Kunszentmiklósra és Kiskunlacházára látogatott el. Június 8-án érkezett vissza Pestre, és útjáról úgy beszélt, mint egyértelmű sikerről. Ekkor Petőfi még nem tudta, hogy csúfos kudarc vár rá, nem nyomasztotta kedélyvilágát a vereség gondolata. Annyira bízott a sikerben, hogy feleségét is levitte magával a választásra. Ez a hangulat a versen is érezhető, amely tehát ezen a körúton íródott.
A Szülőföldemen Petőfi-tájversek csoportjába sorolható, bár szorosan véve nem a tájat festi meg a költő, hanem a gyermekkorára emlékszik. Ennélfogva még nagyobb személyességet érezhetünk a költeményben, mint a tájversekben: a költőt bensőséges kapcsolat fűzi a tájhoz, amely rengeteg emléket ébreszt fel benne. 20 éve már annak, hogy Petőfi elment szülőföldjéről, és az alatt, míg férfi korba jutott, sok keserűség és bánat érte, persze azért voltak örömteli pillanatai és sikeres is. Még nosztalgiát érez a rég nem látott helyeket bejárva a gyermekkora, játszótársai, a régi biztonságos otthoni világ után, eszébe jut sok szép emlék. Ismét gyermeknek érzi magát, dajkálja dalát hallja, amely álomba ringatja, de ez az altatódal nem csak egy nap végét, hanem jelképesen az élet végét is jelentheti.
A szponzor üzenete: A Vodafone a minőségi tartalomgyártókat „A Vodafone Podcast Pioneers program”-on keresztül támogatja, így anyagi valamint technológiai és szakmai segítséget kap a VersKaszt is. Köszönöm Vodafone!
Aug 19, 202202:43
1.12 Levél a hitveshez

1.12 Levél a hitveshez

“tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, – / csak messze vagy! Túl három vad határon.” Radnóti kései verseinek állandó motívuma, visszatérő dallama és mindent átható zenéje az a költői szólam, amely a halál tudatából és bizonyosságából született. Radnóti költészetében mindinkább szerepet kapott a sirató, a költői rekviem. A mesterek és barátok távozását gyászoló rekviemek mellett sorra írta búcsúverseit: gyönyörű vallomásokban tárta fel érzelmeit feleségének, Gyarmati Fanninak. 1944-ben, a munkaszolgálatból küldött képeslapján Radnóti még ezt írta feleségének: „Legutóbbi lapomon írtam Neked, hogy nagyon Veled leszek a házassági évfordulónkon, úgy is volt, és köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet. (…) Nagyon hiányzol Édes Egy.” Ám a következő évfordulót a költő már nem érhette meg, meggyilkolták, az asszony sosem látta újra a férjét. Fanni 9 évig volt Radnóti hitvese, de 102 éves korában bekövetkezett halálig hűséges volt hozzá, soha többé nem keresett társat magának.

A Levél a hitveshez Radnóti hitvesi költészetének kiemelkedő alkotása, a Hetedik eclogához hasonlóan – ahogy a címe is jelzi – episztola. A vers álomszerű, merészen asszociatív gondolatmenetében a háborús jelen, a távoli hitves, a múlt boldogsága és a jövő reménysége épülnek egymásra. A mű időket és tereket összekapcsoló képzettársításokon ível át, hogy a végén az avantgárdra jellemző módon a hagyományos versnyelven túllépve számokkal fejezze ki a szellemi energiák megfeszítését: „a 2x2 józansága hull rám.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

https://cultura.hu/kultura/vers-a-hetre-radnoti-miklos-level-a-hitveshez/

https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_12/lecke_02_031

Illusztráció: Fodor Katus

https://www.instagram.com/fodorkata_illustrations/

Mar 25, 202203:16
1.11 Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt

1.11 Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt

François Villon, eredeti nevén: François de Montcorbier (Párizs, 1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője. A lírai költészet formai elemeit felhasználó, de témaválasztásában inkább a dolgok fonákját bemutató balladái és zsargonban írt versei hűen tükrözik magát a kort, a művelt költő hányatott, bűnös életét, mély vallásosságát. A későbbi romantikus szerzők benne látták az „elátkozott költők” előfutárát.

A Négysoros versezet a szegény Villon bitófájára akkor született, amikor a költő még nem nyújtott be fellebbezést és fáradtan-fásultan az akasztásra várt. Ez a négy, nyolcszótagos verssor kvintesszenciáját adja Villon egész művészetének, kétségbeesettségének, az idő múlása és a halál miatti ádáz dühének, ugyanakkor a mindig jelenlévő humorának és élénk szellemének.

1. sor

A négysoros vers szójátékkal indul: a „François” akkoriban jelenthetett „Ferencet”, de „franciát” is; Villon e kettős jelentést kettős sorscsapásként tálalja. Az egyik esetben saját személye az, ami nyomasztja, az elrontott élete és szenvedése: nyomorultan élt, és így is készül a halálra. A másik teher a nemzetisége. Bár egyik cinkostársa, Robin Dogis sokkal érintettebb volt a Ferrebouc-gyilkosságban, szavojai lévén perét nem gyorsított eljárásban folytatták le, sőt novemberig vártak azzal, amikor is a szavojai herceg párizsi látogatása alkalmából kegyelmet kapott.

2. sor

A városok közötti nagysági sorrend természetesen fordított; Pontoise, amely itt Párizsnál jelentősebb településként szerepel, nem véletlenül, vagy a rím kedvéért került a versbe. Ez a város választékos, kifinomult nyelvéről volt híres. Szembeállítása a nagyságrendekkel nagyobb, nyelvében azonban romlottabb fővárossal egyértelműen a tréfa kedvéért történt.[34] Jean Dufournet francia irodalomtörténész még hozzáteszi, hogy a jogi ügyek tekintetében Pontoise függött a párizsi ítélőszéktől, ezért a végkövetkeztetés keserű: bármilyen is a városok sorrendje, Villon csapdába került, nem kerülheti meg sem az ítélőszéket, sem annak ítéletét.

3. és 4. sor

Mindkettő világos és egyértelmű, rejtett gondolatot nem tartalmaz, a verselés szempontjából viszont csodálatraméltó. Először az első két sorral egybevágó abszolút végrím (…oise) szökik szembe, majd a que (amit) szócska köré szimmetrikusan elhelyezett mon col (nyakam) és mon cul (seggem) alliteráció és groteszk asszonánc. Ugyancsak asszonánc figyelhető meg a corde (kötél) és a col szavak között. Mindezek a ritmus gyorsulását eredményezik: kifinomult nyelvezetével és majdnem hivatalos tartalmával az első két verssor előkészíti a következő két sort, amelyek aztán felfedik a tréfát, és köznyelvi, sőt argóhoz közelálló fordulatot használva (corde d’une toise – öles kötél) jutnak el a negyedik sor végi vulgáris cul csattanójához.

https://www.magyarulbabelben.net/works/fr/Villon%2C_Fran%C3%A7ois-1431/Quatrain/hu/8792-N%C3%A9gysoros_vers%2C_melyet_Villon_hal%C3%A1l%C3%ADt%C3%A9lete_sz%C3%A9l%C3%A9re_%C3%ADrt

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois_Villon

Ilusztráció: Fodor Katus

https://www.instagram.com/fodorkata_illustrations/


Mar 18, 202201:20
1.10 Dicsőséges nagyurak

1.10 Dicsőséges nagyurak

A Dicsőséges nagyurak... című versét 1848. március 11-én mondja el Petőfi a Pilvaxban. A vers helyszíne a vidék, címzettjei a felsőtábla Kossuth március 3-i feliratát tárgyalni nem akaró mágnások, azonban a szöveg versszakról versszakra átcsúszik egy mi-ők ellentétpárba, azt sugallja, hogy az egész nemesség néz farkasszemet a föld népével, sőt azt is, hogy a költő áll e felkelt paraszthadak élén. A szöveg egy véres parasztlázadás - a megelőző évtizedekből nem ismeretlen - fenyegető vízióját idézi fel, játékos verselése azonban előkészíti a föloldó végkövetkeztetést: van még mód a megegyezésre, a pusztító indulatok visszafojtására.

Lehet, hogy elsőként ezt a verset szánta Petőfi a reformlakomára, s ezért próbálta ki hatását a Pilvax közönségén. A költő szavalata után a felháborodás óriási, Jókai szerint Petőfi az egyértelmű elutasítást látva nyilvánosan elégeti a kéziratot. A szöveg az utókorra Egressy Gábor, Petőfi színész barátja szavalókönyvében marad fönn. Számos példánya titokban kerengett az országban, levelekben terjedt, ez a vers volt 1848 márciusának egyik legtöbbet másolt kézirata. Később merült fel a gyanú, hogy még meglevő példányait kinyomtatták. Ez a vers valószínű magja annak- a pozsonyi diétát nagyban befolyásoló rémhírnek -, hogy Petőfi fel- fegyverzett parasztok tömegeinek élén táborozik Rákoson, ez a híresztelés adja a forradalom napjaiban a döntő lökést a jobbágyfelszabadítás kimondásához.

A vers korabeli népszerűségének egyik kulcsa mindenképpen nyilvánosságra kerülésének módja. A pesti forradalom szimbólumává váló költemény, "Petőfi himnusza" hihetetlen karriert fut be: napok alatt országosan ismertté válik, színházakban, népgyűléseken szavalják, hamarosan nem lehet közéleti eseményt elképzelni nélküle, "mint polgári miatyánk imádkoztatik" - írja a Hazánk 1848. márc. 18-án. Már a forradalom napjaiban több megzenésítése, fordítása lát napvilágot, ezzel esketik fel a nemzetőrséget, tanítják az iskolákban, szobor- vázlat, az egyes szakaszokat megjelenítő allegorikus metszetsorozat készült a vers nyomán. (Pesti Divatlap 1848. márc. 26. PN 398) "A közönség elragadtatása akkor ért tetőfokra, amikor ami kitűnő Petőfinknek minden magyar szívbe beírt Nemzeti dalát adták elő. A közönség egy része együtt énekelte az ünnepélyes szavakat, komoly férfiak könnyeztek és minden arcon a nagy forradalmi vívmányok boldogító tudata ragyogott"- írja a Morgenröthe a német színházban a bécsi forradalom áldozatainak tiszteletére rendezett ünnepségről (KISS 1970). Amikor egy öngyilkos szabólegény zsebében megtalálják a vers egy röplappéldányát, a Der Ungar hírrovatának szerkesztője így kiált fel: "Tehát a lelkesítő, bátorító szavak sem önthettek lelket a csüggedőbe!" (Der Ungar 1848. márc. 29. II. PAt I. 209)

Kalla, Zsuzsa (2000) Petőfi Sándor politikusi képe. In: A márciusi ifjak nemzedéke. Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), Budapest, pp. 79-101. ISBN 963 9046 56 6

http://real.mtak.hu/38655/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/dicsnagy.htm

Illusztráció: Fodor Kata

https://www.instagram.com/fodorkata_illustrations/

Mar 11, 202203:08
1.9 Huszonnyolc év

1.9 Huszonnyolc év

„...lepke kezeddel ints felém,
hogy jól van így, hogy te tudod,
s hogy nem hiába élek én.” RM

Gimnazista korom legkedvesebb költője volt Radnóti: szavakat adott a számba a szerelem első nagy érzelmi viharaiban (Tétova óda), érveket a nehéznek ígérkező otthonléthez a saját hazámban (Nem tudhatom…), eszményeket a későbbi, nagy döntések előrevetített árnyékaival viaskodva (Sem emlék, sem varázslat). A kamaszlélek érzékenysége hajlott rá ezekre a versekre: egy fiatalember vágyai és reményei rezdültek együtt a verssorokkal, a mértékek keresése próbált hozzáigazodni a haláltábor kilátástalanságában is fegyelmezett léptű gondolkodás hexameteréhez.

De hosszú időbe telt, mire valójában megértettem (megértettem?) Radnóti költészetének titkát. Hosszú időbe telt, mire megértettem (megértettem?) a Huszonnyolc év többször is olvasott sorait. Ez a vers, vagyis a benne megfogalmazott döbbenet adott aztán érthető magyarázatot számomra Radnóti „megmagyarázhatatlan” magatartására. Úgy hírlik, elkerülhette volna a halált, az utolsónak bizonyult alkalommal megúszhatta volna a bevonulást a munkatáborba. Miért nem tette? – kérdeztem magamban ezerszer. Miért nem tette az a költő, akinek egész ifjúkori életműve (de hiszen egész életműve ifjúkori: mindössze harmincöt évet élt!) az élet kirobbanó szeretetét hirdeti? Talán mert közben azt is érezte, két halál közé szorulva él. Talán mert a maga személyes sorsában is érezte: minden emberélet – így vagy úgy – emberéletekbe kerül. Az ember élete nem egészen a sajátja… Talán mert vallását nem gyakorló zsidóként, érett fejjel katolizálva nemcsak a menekülés (ábrándnak bizonyult) lehetősége érintette meg, hanem a kereszténység lényege is: hogy aki nem akarja mindenáron megmenteni az életét, az mentheti meg azt igazán. Legnagyobb verseit már a haláltáborban írta. Ezek tették igazán halhatatlanná.

https://ujember.hu/ket-halal-kozott/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_12_szoveggyujtemeny/lecke_02_006#section-17108360616

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Mar 04, 202202:31
1.8 A Dunánál
Feb 25, 202204:42
1.7 Lee Annácska

1.7 Lee Annácska

Nem egyformán éljük meg a gyászunkat, de mindig nehéz feldolgozni valakinek a halálát, főleg, ha ennyire fiatal volt.

Edgar Allan Poe (1809 – 1849) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismerté vált szerzőt az első amerikai novellistaként tarják számon, és bizony ő a detektívregények apukája is, valamint az akkoriban még szintén ismeretlen sci-fi műfajában is alkotott. Mivel pusztán az írásból kívánt megélni, folyton anyagi nehézségei adódtak. Halálának körülményei épp olyan rejtélyesek, mint némely írása. 1849. október 3-án találták meg egy padon ücsörögve Baltimore-ban. Négy nappal később halt meg, de közben sosem volt teljesen magánál, összefüggéstelenül motyogott, többször is említett egy bizonyos Reynoldsot, akinek személyét a mai napig sem fejtették meg. Ezt a momentumot ragadta meg A holló című film is, és egy jó kis Poe-s történetet kreáltak köré. Ötletként felmerült a saját önpusztító életformája, öngyilkosság, erőszakos leitatása is.

Poe-ra nagy hatással volt feleségének korai elvesztése. Ez a motívum gyakran visszaköszön verseiben, ahogyan a Lee Annácskában is. Nem egyformán éljük meg a gyászunkat, de mindig nehéz feldolgozni valakinek a halálát, főleg, ha ennyire fiatal volt. Mégis, amíg drága kincsként őrizzük a szívünkben, sosem hagy el igazán a boldogság. Akkor sem, ha az élet megy tovább, és másfelé sodor a végzet. Az emlékeinket nem vehetik el, magunkkal vihetjük azokat, amíg csak akarjuk, vagy amíg csak bírjuk.

http://ekultura.hu/2015/02/10/heti-vers-edgar-allan-poe-lee-annacska

https://hu.wikipedia.org/wiki/Edgar_Allan_Poe

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Edgar Allan Poe: Lee Annácska

Sok-sok hosszú esztendeje már

tengerpart bús mezején

élt egy kis lány – ismerhetitek

Lee Annácska nevén

s csak azzal a gondolattal élt,

hogy szeret s szeretem én.

Gyermek volt s gyermek voltam én,

Lee Annácska meg én.

De szerelmünk több volt mint szerelem

tengerpart bús mezején.

Irigyeltek még az angyalok is

fenn a felhők tetején.

S ez lett oka, hogy, sok éve már,

tengerpart bús mezején

felhők közül jött egy csunya szél

s meghült Annácska, szegény;

s elvitték úri rokonai

s egyedül maradtam én:

koporsóba csukták el őt

tengerpart bús mezején.

Irigyeltek az égi angyalok,

hogy boldogabb ő meg én,

az lett oka (mind jól tudjuk ezt

tengerpart bús mezején)

hogy jött felhőből éjjel a szél

s meghült s meghalt a szegény.

De szerelmünk több volt mint soké

ki nagyobb mint ő meg én,

okosabb mint ő meg én

s sem az angyalok a felhők felett,

sem az ördögök tenger fenekén

nem tehetik, hogy, szívtől a szív,

elváljunk, ő meg én.

Mert ha kel a hold, nekem álmokat hoz

Annácska küldi felém:

s csillag ha ragyog, már véle vagyok,

Annácska szemét lesem én;

s igy az éj idején veled éldelek én,

jegyesem, szivem élete, szép kicsikém,

melletted a sir fenekén,

tengerpart bús mezején.

(Fordította: Babits Mihály)


Feb 18, 202203:36
1.6 Levegőt!
Feb 11, 202203:56
1.5 Hetedik ecloga

1.5 Hetedik ecloga

A Hetedik ecloga az utolsó időszak verse, Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori notesz egy darabja, amelyet Radnóti 1944 júliusában írt a bori munkatáborban.

Radnótit és fogoly társait Szerbiába vitték kőtermelésre, útépítésre. A tábornak Lager Heidenau volt a neve, és Žagubica fölött a hegyekben helyezkedett el. Innen a táborból küldte haza verseit a költő.

A Hetedik ecloga szögesdrótos kerítések között, a munkatáborban született néhány hónappal Radnóti halála előtt. A vers egy utolsó szerelmi vallomás feleségéhez, amelyet a legelkeseredettebb állapotban, a legkilátástalanabb helyzetben tett. A magyar irodalom egyik legszebb vallomáslírája.

A műfaj csak a címe szerint ecloga, valójában inkább életkép. Az eclogák párbeszédesek, de ez a vers nem az. „Levélnek” szokták tartani, de az ecloga címre tekintettel inkább párbeszédszerű monológnak lehet fordítani. A lírai én többször is elhangzó kérdéseire csak az emlékek, a belső hang válaszolhat.

A vers a munkatáborban lévő költő valós helyzetét és álmait, képzelődéseit mondja el. Mindvégig kettősség jellemzi: valóság és álom világa, tények és vágyak élesen elkülönülnek.

A jelen, a valóság nem érthető, hiszen a költő helyzetét semmilyen észérvvel nem lehet megindokolni. Egy kiszolgáltatott ember szavait olvassuk a versben, aki csupán játékszer volt a történelem kezében. Élete kettétört, jövőjét elvették, ugyanakkor felháborodásnak, lázadásnak nyoma sincs a hangjában. A sorok mögött egy hatalmas tragédia húzódik meg, amely az emberiség szégyene: a háború.

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/radnoti-miklos-hetedik-ecloga-elemzes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Feb 04, 202205:54
1.4 Lennék kisgyermek

1.4 Lennék kisgyermek

Minden ezzel a verssel kezdődött a ’90-es évek elején (Erdőkertes, Anyám fekete rózsa MAGYAR NYELVŰ NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓ) Köszönöm Lapu Mari🖤

B.F

Kosztolányi Dezső 1936. november 3-án bekövetkezett halálának éjszakáján- született. Buda Ferenc szinte napra pontosan húszéves volt, amikor az 1956-os forradalmat az orosz tankok eltaposták. A két tudatosított hagyomány közül ez a második határozta meg erősebben az életútját, annál is inkább, mert a forradalom eltaposása után írott verseiért perbe fogták és elítélték.

„1956-ban voltunk húszévesek. A harmadik félévet jártam a debreceni egyetemen. Néhány vers miatt perbe fogtak, egy esztendőre ítéltek el, ezt letöltöttem. Fiatal voltam, erős, a börtönnel nem tört bennem ketté semmi, de újra kellett kezdenem mindent" – mondta erről. Költészetének alakulására is hatással volt a börtönben töltött egy év. Olyan világba került, ahol a külsővel szemben mindenképpen egy belsőt kellett kialakítania, s azt felmutatnia. A hatalmat, a mindenkori hatalmat valójában ekkor tanulta meg gyűlölni.

Buda Ferenc életútját 1956 és a hozzá való ragaszkodás a félbehagyott, csak később elvégzett egyetemmel, az útkeresésekkel, a kései letelepedéssel (Kecskeméten), az állandó szembenállással erősen meghatározta. Az ötvenhatos verseihez írott jegyzetében mondja: „Szabadulásom pillanatában a bosszúvágy – ha egyáltalán tápláltam magamban effélét – azon nyomban kihunyt belőlem. Túléltem, ami történt. Személyes elszámolni, leszámolni valóm senkivel nincsen. Szükséget nem szenvedek, megbecsülés övez. Ám az igazság helyreálltát várom azóta is." A hatvanas években tagja volt a „Hetek” nevű költői csoportosulásnak.

Kényszerek, gondok, vállalások az egyik oldalon – a másikon viszont ott volt-van az ezekből való kilépés vágya is. A kilépésnek ez a vágya mintha a Kosztolányi-hagyományra utalna vissza, ezt erősíti a Lennék kisgyermek című versben felszakadt vágy is:

Valami mégis megszakadt félbe.
Egy évben egyszer játszani kéne. –
Szánkázni télben, fürödni nyáron,
Csücsülni hajlós cseresznye ágon.

https://mmakademia.hu/mobil-munkassag/-/record/MMA9066

https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_Ferenc_(k%C3%B6lt%C5%91)

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/buda-ferenc

https://pim.hu/hu/dia/napi-idezet/lennek-kisgyermek

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Feb 02, 202203:08
1.3 Hajnali részegség

1.3 Hajnali részegség

„A vers szinte arcul csapott, mikor előszőr találkoztam vele 18 évesen. Fájdalmasan őszinte!” A hajnali részegség a Számadás című vers ciklus darabja, 1933 őszén keletkezett. Kosztolányi ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott állapotban van. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég. Egyszer az embernek szembe kell néznie azzal, hogy bizony ő sem kivétel, hogy neki is el kell mennie. És ilyenkor felmerülnek a kérdések, hogy miért éltünk, miért én éltem és nem más? Kell lenni e valami okának. És mi célja volt az életemnek? Mit tettem le az asztalra, mit hagyok itt? De azért a Számadás ciklus mégsem olyan számadás, mint Babits Mihály esetében a Jónás könyve vagy Ady Endre esetében az Üdvözletet a győzőnek. Kosztolányi utolsó gondolatai nem nemzetféltő gondolatok, őt csak a saját sorsa foglalkoztatja, mégis megrendítően szépet alkotott. A hajnali részegség is egy sajátos létértelmezés: a szemlélődő-meditáló lírai én felméri az emberi élet lehetőségeit, szembenéz az elmúlással, és kísérletet tesz valamiféle egyetemes megértésre. A lét értelmére kérdezz rá, és az erre adott válasza kerül kiemelt helyzetbe, ez a válasz a vers üzenete. A magyar filozófiai költészetben olyan nagy versek tekinthetők a Hajnali részegség előzményének, mint Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és Petőfi Sándor Világosságot! című alkotása. http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/kosztolanyi-dezso-hajnali-reszegseg-elemzes/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Kosztol%C3%A1nyi_Dezs%C5%91 Illusztráció: Fodor Katus http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Jan 21, 202208:14
1.2 Flórának

1.2 Flórának

A Flóra iránti beteljesületlen szerelem egy menekülési kísérlet volt a költő számára, aki ekkorra már elfogadta a halál gondolatát. József Attila súlyos betegen (az akkor még ismeretlen Borderline személyiségzavar volt problémája, de skizofréniának hitték és félrekezelték) a teljes összeomlás szélén állt és Flórába kapaszkodott. Ezt a kapcsolatot az utolsó lehetőségként élte meg.

Teljes elemzés: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/jozsef-attila-floranak-elemzes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Jan 14, 202203:22
1.1 Gyászdoboz

1.1 Gyászdoboz

Egyik nagy kedvencem a kilencek költőcsoport egyik alapítójának verse. 

http://www.utassyjozsef.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Utassy_J%C3%B3zsef

https://konyvtar.dia.hu/xhtml/utassy_jozsef/Utassy_Jozsef-Tuzek_Tuze.xhtml


Jan 07, 202203:27