Skip to main content
GLOBCAST

GLOBCAST

By Glob Tort
MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport;
History of Globalization Research Group (Hungary, MTA-SZTE-ELTE)
globtort.bibl.u-szeged.hu/en/
globtort.bibl.u-szeged.hu/
Listen on
Where to listen
Apple Podcasts Logo

Apple Podcasts

Breaker Logo

Breaker

Google Podcasts Logo

Google Podcasts

Overcast Logo

Overcast

Pocket Casts Logo

Pocket Casts

RadioPublic Logo

RadioPublic

Spotify Logo

Spotify

Mit adott nekünk a globalizáció? Bayer József és Tomka Béla a globalizáció kutatásának alapkérdéseiről
Bayer József politológus-filozófus, az MTA rendes tagja és Tomka Béla, az MTA doktora és kutatócsoportunk vezetője beszélget Baráth Katalinnal többek között az alábbi témákról: Ki hogyan/miért fedezte föl magának a globalizációt mint kutatási témát? „A globalizáció korában élünk” – nem tulajdonítunk-e túlzott fontosságot (a „benne élés”, az érintettség okán) a saját korszakunknak? A globalizáció meghatározásának kérdése – a "túlhasznált" kifejezések szaktudományos meghatározásának általános problémái; A korszakolás nehézsége – miben más korunk, azaz az elmúlt 30–40 év globalizációja, mint más globalizációs érák? A globalizáció okai és a területek, amelyeket érint; A „jó” és a „rossz” globalizáció; előnyök és hátrányok stb. A Politikatörténeti Intézet közreműködésével készült adás először a Klubrádióban hangzott el 2021. szeptember 3-án. Irodalom: Bayer József: Felbolydult világ - Írások a globalizációról. Napvilág, Budapest, 2021.
55:23
September 16, 2021
A tér uralása: a territorializálódás történeti problémája
BENCSIK PÉTERREL (MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport, SZTE Jelenkortörténeti Tanszék) kutatásairól és egy viszonylag új történeti fogalom, a territorializálódás jelentéséről, alkalmazásáról és történetéről beszélgettünk. Kérdez: Baráth Katalin (MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport). Kulcsszavak: tér, terület, uralom, globalizáció, vesztfáliai béke, útlevél, nemzetállam, határ, Trianon, Csehszlovákia. A beszélgetés során említett összefoglaló tanulmány a KORALL társadalomtörténeti folyóirat globalizációtörténeti tematikus számában olvasható (85. szám, 2021, megjelenés alatt). Letölthető előtanulmány: Bencsik Péter: Állami érdek vs. nemzeti érdek. Territorializálódás Magyarországon a 20. század első negyedében. HistGlob Working Paper 2020/1.
30:22
May 20, 2021
Tomka Béla professzor a globalizációról a szuezi hajóválság és a világjárvány tükrében
A beszélgetés a Klubrádió "Hetes Stúdió" műsorában hangzott el 2021.04.03-án. Kérdez: Szénási Sándor.
14:22
April 3, 2021
Nemzetépítés a futball világnyelvén: a glokalizáció egy esete Magyarországon
Baráth Katalin (PhD, tudományos munkatárs) előadása a futball globalizációjáról és magyarországi befogadástörténetéről. Elhangzott a Globalizációtörténeti Kutatócsoport műhelykonferenciáján, 2020. június 24-én. Tartalom: A glokalizáció fogalma egy globális folyamat helyi "háziasítását" jelenti, a változó viszonyt, amely a világjelenséget és az azt adoptáló lokális közeget fűzi össze. A labdarúgás elterjedése és magyarországi befogadástörténete érzékletesen példázza, hogyan formálhatja egy nemzet saját arcára a nyugati nagyhatalomtól származó modern csapatsport kultúráját. Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei. Letölthető: Századok 2020/6.
18:05
December 3, 2020
Magyarország helye és lehetőségei a globalizációs folyamatokban az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig: algériai-magyar kapcsolatok (forrásfeltárás)
Bódy Zsombor (habilitált egyetemi docens, ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék) előadása. Elhangzott az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport műhelykonferenciáján, 2020. június 24-én. Tartalom: A kutatás első eredményeiről beszámoló előadás a magyar technokraták harmadik világbeli tevékenységét vizsgálja a Kádár-korszakban: valóban el volt-e vágva Magyarország a globalizáció áramlataitól? Magyarország és a harmadik világ országainak kapcsolata része volt-e esetleg egy, a „nyugati” centrumú globalizációhoz képest alternatív globalizációs kezdeményezésnek? Ezekből az elméleti kérdésekből kiindulva a kutatás feltárja, hogy a külszolgálaton lévő szakemberek tevékenységét milyen körülmények, feltételek határozták meg, mit jelentett számukra a szocialista Magyarországról kikerülve a „harmadik világ” tapasztalata. Az előadás bővített, írott változata innen tölthető le.
19:05
November 28, 2020
Vonzások és taszítások: Magyarország viszonya az európai és a világgazdasághoz az 1970-1980-as években
Germuska Pál (DSc, Magyar Nemzeti Levéltár országos levéltári főigazgató-helyettes) előadása. Elhangzott az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport műhelykonferenciáján, 2020. június 24-én. Tartalom: Az előadás elsőként közgazdasági szempontból villantja fel a globalizáció értelmezési lehetőségeit. Majd a kereskedelempolitika felől közelítve elemzi Magyarország külgazdasági politikáját, azon belül is az Európai Gazdasági Közösséghez fűződő viszonyt. Rámutat, hogy miközben a külpolitikában az 1980-as évekre mind nagyobb önállóságot élvezett Magyarország, addig a kereskedelempolitikában sokkal erőteljesebben érvényesült szovjet nyomásgyakorlás. Az előadásban említett (és letölthető) tanulmányok: Pál Germuska: Balancing between the COMECON and the EEC: Hungarian elite debates on European integration during the long 1970s; Attraction and Repulsion: Hungary and European integration; kötet: European Socialist Regimes' Fateful Engagement with the West - National Strategies in the Long 1970s, ed. Angela Romano, Federico Romero. Az említett kutatócsoport: PanEur1970s - Looking West: the European Socialist regimes facing pan-European cooperation and the European Community. This research has been funded by the European Research Council (ERC) through the Advanced Research Grant n. 669194, under the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme.
28:48
November 22, 2020
Bevezetés a globalizációtörténetbe
Mi az a globalizációtörténet? Miért, milyen szempontok szerint foglalkoznak vele a történészek itthon és a világban? Válaszol: Tomka Béla professzor, a kutatócsoportnak és az SZTE Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője, Keller Márkus docens, a kutatócsoport tagja és az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének vezetője. Kérdez és szerkeszt: Baráth Katalin, a kutatócsoport tagja. Ha többet is megtudnál, olvasd el rövid összefoglalóinkat a kutatócsoport honlapján!
31:36
July 14, 2020