Hatvanon túl...

2023-ban a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent egy könyv, LEVELEK A KNER CSALÁD ÉLETÉBŐL 1938-1949 címmel. Szerkesztője Dr. Erdész Ádám, a Békésmegyei Levéltár nyugalmazott igazgatója.

A kötet két korszakot ölel fel, a II. Világháborút megelőző éveket, majd közvetlen a háború utáni éveket. A család egyik tagja Amerikába emigrált. A levelezés közte és az itthon maradottak között zajlik. Hiteles korképet kapunk az első részben az itthon a háborúrakészülő országról, benne a család értékrendjéről. A másodikban a megcsonkult család életének újrakezdéséről és újabb családtag kivándorlásának tépelődéseiről.

2024-ben Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója kezdeményezésére színházi felolvasóest készült a Vígszínház művészeinek előadásában. A darab 1938-1946-ig követi a család levelezését.

2024-2025 között volt alkalmam beszélgetni azelőadókkal, megismertem a gondolataikat a történetről, láncba fűztem, és most közzéteszem… - az elhangzás sorrendjében a könyv szerkesztőjével, Dr Erdész Ádámmal, az állandó színészekkel Hirtling Istvánnal, Hegedűs néző D. Gézával, Hegyi Barbarával, és végül Szabó Dorottyával beszélgettem, aki a nézőket képviselete.

Megbeszélt interjúra mentem, - kicsit korábban, hogy hangolódni tudjak -  mégis meglepődtem a látottakon. Földön, szőnyegeken ült 5 fiatal anyuka, körülöttük vagy rajtuk 1-2 éves gyerekek kúsztak-másztak, játszottak. Közben valaki különböző hangszereken játszott és énekelt. A gyerekek látszólag oda se figyeltek, de minden hangerő-és hangszerváltásra többen reagáltak. Mint kiderült, ez a cél! hogy, a kicsi gyerekek szokják a zenét…. – mondta Juhász László zenész, zeneszerző, előadóművész, aki a gyerekeket és az anyukákat is igyekszik „megfogni”.  Hogy miként, és milyen megfontolásból született a "Zenegyerekeknek"- arról mesélt nekem.

Két régi Veres Pálnés gimnazista, mint riporter és a gimnázium jelenlegi igazgatója – Korompay Bálint – beszélgetnek múltról és jelenről…

Napjaink „újdonsága”, a Mesterséges Intelligencia már a fényképek feldolgozásánál is jelen van.

Szalai Sándor, aki Újbudán, a 60+Fotókör és a Fotótanoda vezetője fontosnak tartotta erről beszélni. Így született meg egy előadás a témáról. Az általa vezetett foglalkozásokon használt applikációban is már megjelent az MI, a fotósok mindennapi életét segítő, de munkájukat nem helyettesítő újdonság. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról is említést tett a beszélgetésben…

Sokszor jut eszembe, hogy milyen egyoldalúan gondolunk egy sebészre. Többnyire úgy hisszük, hogy műtőben tölti az élete jelentős részét, gyakorolja a gondosan megtanult, beidegződött mozdulatait.  Ezt lassan a ma oly gyakran emlegetett MI is meg fogja tudni oldani.  Azonban a sebész ennél sokkal több! Leginkább egy érző ember, aki nem csak a betegekkel empatikus, de a saját érzéseivel is szembe kellett néznie! Erről, és az oda vezető útról beszélgettem Dr. BIHARI IMRE docens érsebésszel…

Miért alapít egy költő, író, szerkesztő, egy gyerekkönyvkiadó „mindenese” a barátnőjével kettesben egy új gyerekkiadót, a "Két Hold kiadót"? Mitől más az Ő elképzelésük, mi az, hogy „csendeskönyv”, mi az „art book” gyerekkönyv? Miről szól az első két könyvük? A választ Fenyvesi Orsolyától kapjuk meg…

10 évvel ezelőtt indította útjára a Jobb Veled a Világ Alapítvány a Boldogságóra Integrált  Programot, amely módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak, diákoknak és az érdeklődő felnőtteknek is. Azóta már országosan 1500 intézmény csatlakozott hozzá, és hatékonyságát az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja  tudományosan is bizonyítja.

Mai vendégem Orbán Andrea a Playground Casting vezetője, aki betekintést ad a  reklámfilmek világába, az azokban szereplő személyek kiválasztásába, a kiválasztás módjába, a megrendelő igényének, kérésének érdekében tett összetett feladatok teljesítése vonatkozásában. Miként dolgozik és végzi e különös feladatát a  cég, erre kap kimerítő tájékoztatást, aki ezt az interjút meghallgatja.

Van, akinek szenvedélye lett a régi mozik történetének felkutatása. Forgács Balázs kitartóan járja a vidéket és találkozik, beszélget régi „mozisokkal” . Kamaszkorában a „mozi illata” vonzotta. De, gyermekkori álma is megvalósult, hiszen, akit „a mozdony füstje megcsapott” az felnőttként  ezt a hivatást választja.   

Hogyan lehet olvasni az etruszk rovásírást? Milyen különös hasonlóságot lehet észrevenni, ha összevetjük a magyar rovásírással? Erről hallhatnak a felvételen, amely Fabó László villamosmérnökkel készült. Ő érdeklődésből már évtizedek óta foglalkozik a magyar és etruszk rovásírás olvasatával.

Beszélgetőtársak HORÁNYI GÁBOR és HALÁSZ JÁNOS A mai magyar iskolarendszerről sajnos elég sötét kép alakult ki manapság, ugyanakkor jelen vannak az életünkben sztereotípiák is… Hogy miért hozom elő ezeket a tényeket? Mert be szeretném mutatni a Lauder Javne Zsidó Közösségi  Iskolát, ami mindkét megállapításra rácáfol…

A beszélgetés  röviden érinti a nagy történelmi múltú BÁV Art  Aukciósház és Galéria történetét. 

Hogyan is működik  jelenleg ez az intézmény? Milyen kihívásokkal  néz szembe? Mivel foglalkozik a BÁV Akadémia? stb. Válaszol: Majtényi Kálmán, BÁV Art Igazgatótanácsi tag.

Hullanak a színes falevelek a fákról, visszavonhatatlanul beköszöntött az ősz. Gondolataimat a természet, a nagy festőművész kerítette hatalmába, amikor rácsodálkoztam a falevelek színorgiáján, a tréfás szél által segítette játékukon. Ezen gondolatokat - szavakba és versekbe öltve - osztom meg veletek. MESKÓ BÁNK

"Ártatlanok" címmel felolvasó-színházi est készült a "Levelek a Kner család életéből 1938-1949" című leveleskönyv alapján…

 A darabnak három főszereplője volt. Egy korábbi interjúban Hegedűs D Gézával, és Hirtling Istvánnal beszélgettem, valamint megszólalt a leveleskönyv szerkesztője, Dr. Erdész Ádám is. A most következő beszélgetőtársam HEGYI BARBARA (a harmadik főszereplő), akivel azt fejtegettük, mennyivel másabb női szemmel, női érzelmekkel ugyanaz az előadás.

Mai vendégem FORÓ LEVENTE, aki egy érdekes vállalkozásba kezdett 2017-ben. Mosodát  üzemeltet Lágymányoson. A legkorszerűbb mosó- és száritógépekkel áll megrendelői rendelkezésére. Nem csak mosást, de szárítást, hajtogatást és még vasalást is vállalnak. Jelszavuk: Hozd és vidd!

Vajon sikerült a Budatétényi Polgári Körnek elérni a kitűzött célját? Milyen ma a Polgári Kör élete, milyen élményekkel gazdagodhatnak a tagok? A civil szervezet elnöke, TÓTH MELINDA, aki nagy lelkesedéssel szervezi a közösséget, mutatja be az egyesület életét és beszél a tervekről is.

A felvétel Tiszaalpáron történt, a "Reménysugár hangjai"  elnevezésű jótékonysági esten, amelynek bevételét 3 család gyermekeinek támogatására fordítják. Mindhárom családban a fiatal családfővel történt tragédia. A megjelent művészek műsorukkal járultak hozzá az adományozáshoz. KEREKES ANDRÁSSAL, a rendezvény szervezőjével, Áment Zsóka beszélgetett. 

A család nagyon fontos szerepet tölt be a gyermekek életében. Erősen meghatározza majd későbbi életét az, hogy milyen mintát kap gyermekkorában, milyen hatások érik élete korai szakaszában. Sikerül-e feldolgozni a gyermekkori abúzusokat és egészséges felnőttként lehet élni majd az életet. A Nyitott szív szolgálat tanfolyamaival segíti a hozzá fordulókat. A kérdésekre BÖDŐ SÁNDORTÓL kapunk választ.

Amikor a kíváncsiság és a szerencse jó helyen találkozik… A történet régebben kezdődött, a beszélgetés se napjainkban történt… Az viszont állandó, hogy a mai napig az akkor megkezdett úton jár. Hogy mégis miért idézem fel?  Mert beszélgetőtársam Kovács László Tiborné, Györgyi népi iparművésznek, a számos sikere, díjazott csipkéje és egyéb alkotása után, augusztus 20-án kiállítása nyílt.

Budapesten, Budafokon (22. ker.) 2016-ban alapította meg, az első és egyetlen magyar Tea Akadémiát Olekszik Dorottya teaszakértő. Az intézmény teret ad az oktatásnak, de itt a kiváló  minőségű teákat - szakértői ajánlásokkal - meg is lehet vásárolni, az elkészítéshez szükséges minden eszközzel együtt. Így népszerűsíti a teakultúrát, az autentikus teafogyasztást. Olekszik Dorottya mindent szenvedéllyel, odaadással tesz. Több egyetemi diplomát szerzett, külföldön és itthon is mélyítette tudását, rengeteg tapasztalatot gyűjtött, de jelenleg is tanul, kutat: filozófiai doktor lesz. „ Két-három ember életét élem.”  Mi ösztönzi arra, hogy ilyen intenzív életet éljen? Hogyan  kapcsolódik össze az életútján az idegenforgalom, a  tudomány, a művészet és a tea?

A mai vendégem Vér Lászlóné Balatonkenese díszpolgára, a helyi tájház megálmodója és létrehozója, és a „Fürdőélet Kenesén” című könyv írója. Beszélgettünk a tájház történetéről, a hosszú évek gyűjtőmunkájáról és az igényes és tartalmas könyvének megszületéséről.

Érezd jól magad bőrödben! avagy Amikor a tüllszoknya majd újra divatba jön. Molnár Krisztina a sikeres bankár, stroke gyanújával egy szirénázó mentőautóban tette fel magának a kérdést: Hogy jutottam el idáig? Ma már stílustanácsadó egy internetes oldalon és öltözködési tanácsaival segíti a nőket, hogy elfogadják önmagukat.„Szeretném, ha minden nő megtalálná a saját stílusát, színvilágát, alkatának, személyiségének megfelelő ruhákat, és ha belenéznek a tükörbe, szeressék, azt, amit látnak!”

Éljünk végre!

A Pipacs Pékség – az első, magyar bio kisüzem egyik alapítója, Fülöp Ádám beszél a vállalkozás kezdeteiről. Választ kapunk a következő kérdésekre: Milyen az öko- gazdálkodás? Mit jelent az előállító számára a „bio” kifejezés? Miből készül és milyen a bio kenyér? Örvendetes tény a fogyasztók számára, hogy már több pékség süt egészséges alapanyagokból készült kenyeret, péksüteményeket. Végül hallhatunk a Magyar Kézműves Kenyér Társaság sikeres idei rendezvényéről, a Kenyérlelke Fesztiválról.

A beszélgetésből kiderül, hogy mi a felolvasó-színház. 2023 tavaszán megjelent egy könyv, a „Levelek a Kner család életéből 1938-tól 1949”-ig. címen. Ebből készült egy felolvasó-színházi előadás, amely a közvetlen a II.Világháborút megelőző és az azt követő évek azon leveleit dolgozza fel, amely a megmaradt Kner család Amerikában és Magyarországon élő tagjai között íródott. A beszélgetés résztvevői a könyv szerkesztője, Dr. Erdész Ádám nyugalmazott levéltárigazgató, és a három főszereplőből ketten Hegedűs D Géza színművész, aki a darab rendezője is és Hirtling István színművész.

Fejér megyében, Martonvásár közvetlen közelében található Tordas. Itt található a Fejér Megyei Egyesített Szociális Intézmény, amely több mint 200 értelmi, fizikai és pszichikai fogyatékkal élő lakónak ad otthont. Itt működik a Tordasi Szivárvány zenekar, amelynek a vezetője Vass Árpád, az intézet szabadidő-szervezője immár 20 éve. Az együttesben közösen muzsikálnak a fogyatékkal élők az őket segítő ép tagokkal. Többféle stílust követnek (cuntry, rock, népzene), de a legfontosabb, hogy közismert, dallamos zene legyen...

A változásra, változtatásra soha nem lehet késő. Sárvári Anita számára az igazi "szerelem munka" a csipkével való foglalkozás, ami a kereskedői, logisztikai munkája után talált rá. Ez a kimondottan női tevékenység lett az élete célja. A gyönyörűen megmunkált termékei, kreativitásról, jó ízlésről és egy révbe jutott, kiegyensúlyozott személyiségről tanúskodnak. Szívesen lát mindenkit Hollókőn, ahol az általa alapított Csipkeház és a Csipkemúzeum található. 

Balatonkenese kulturális életének motorja, szervezője Tóth Renczes Katalin. Beszélgetésünk során Kenese nyári programjáról adott részletes beszámolót, kiemelve a neves, közismert fellépőket.

Budapesten, az Erzsébetvárosban, a Klauzál utcában, egy különleges kis üzlet húzódik meg, a Lúd Labor. Alapítói MÓNUS MIMI és BÖRÖCZ LÁSZLÓ. A sajátos miliő, a régi Ápisz boltok hangulatát idézi, ahol egyedi papírokat, naptárokat, tollakat, képeslapokat is vehettünk. Míves, ízléses termékek és egy kis műhely is segíti, hogy a vásárlók is megvalósíthassák saját elképzelésüket és kiélhessék kreativitásukat. A digitális világban egyre nagyobb igény van arra, hogy az emberek kézműves holmikat hozzanak létre és ezeket használják is a mindennapjaikban.

Mohácsi Regős Ferenc magyar festőművész, grafikus. (Mohács, 1917. márc.25. - Bp.2003. nov.22.) Művésztanár, ifjúsági és gyermekszakköröket vezetett. A mátyásföldi Corvin Művészklub volt elnöke. Mohács és Bp. XVI. kerület díszpolgára. Rá emlékezve jött létre a Mohácsi Asztaltársaság művészközösség, - a MAT- amelyet TAKÁR EMŐKE festőművész vezet 20 éve. Az interjú a MAT működéséről szól.

KONRTA SAROLTA. Gyógypedagógus, óvónő és mentálhigiénés szakember, bár nyugdíjas éveit éli, de nem szakadt el a hivatásától és ma is figyeli a gyógypedagógia világát. Milyen volt régen és hogyan változott meg a pedagógiának ez a speciális területe? Többek között ezt a témát is érinti a beszélgetés, ahogy az integráció- szegregáció problémáit is.

Az önkéntességnek számtalan formája ismert, számomra az egyik különösen megható. Beszélgetőtársam, PUSKÁS KATA SZIDÓNIA, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke avat be a vállalásuk lényegébe. Tagjaik könyveket olvasnak fel látássérültek számára. Ezek a tények, de, hogy ez valójában mit is jelent a tagoknak, hogyan lehet csatlakozni az egyesülethez - az kiderül a beszélgetésből…

dr. FLAUTNER LAJOS orvosprofesszor, akit most íróként szeretnék megismertetni Önökkel. Orvosként is komoly érdeklődést mutatott az irodalom iránt, melynek nyugdíjas éveinek megkezdésével íróként aktív részesévé vált. Személyes élményeit megosztva, a valóság és a fantázia egymásba fonódása teszi különösen érdekessé novelláit. A könyvnapok alkalmából jelenik meg tizenharmadik könyve…

Az interjúban TAKÁR EMŐKE festőművész beszél képeinek témájáról: virágokról, tájakról, a bolygókról. Megismerkedhetünk családi, gyermekkori indíttatásáról, festési technikájáról és művésszé válásának folyamatáról.

Különleges forma, különleges hangzás jellemzi azt az eszközt, amit megszólaltat BOGNÁR PÉTER az interjúban. Mondhatjuk, hogy a HANDPAN  a XXI. század hangszere. Lehet az önkifejezés, örömzenélés eszköze, segít az önismeret  elmélyítésében, alkalmas a társas zenélésre. Használata könnyen elsajátítható és azonnali sikerélményt okoz… 

A következő beszélgetésben a műtárgyak nagy tudóját, MEGYESI BALÁZS-t bírtam most szóra, aki végzettsége szerint művészettörténész.  Azonban a napjait, többek között, mint műtárgyszakértő tölti, de foglalkozik hagyatéki becsléssel és műkincsvadász - azaz eltűnt tárgyakat kutat fel. Mindezek mellett, még intézményt vezet, és oktat, és foglalkozik mindennel, ami műtárgy. Szóval, témánk bőven akadt, hallgassák élvezettel a beszélgetésünket.

A Bakony kapujában, gyönyörű természeti környezetben élnek Bakonyszentlászló lakói. A kis falut nemcsak a turisták keresik fel szívesen, hanem az ott élők is jól érzik magukat. A gyerekektől az idősekig a gondoskodás, szeretet veszi körül őket. Mitől elégedettek, boldogok az ott lakók? Mitől érzik jól magukat? Hogyan fogadják a „gyüttmenteket”? Ez a kedves, befogadó közösség jó minta lehet más település számára is.

FONYÓDI ANITA bölcsészként végzett, mégis egy egészen más terület hozott számára sikert, elismerést. Megjelent az első könyve Fodor Gyula, múlt század eleji építész munkásságáról úgy, hogy nincs sem építészi, sem művészettörténeti végzettsége. Hosszú évekig gyűjtötte az anyagot és az ismereteket, amelyekből végül összeállt a szakszerű monográfia. Építész berkekben is  kivívta az elismerést, hiszen ez  egy hiánypótló mű. Hogyan, milyen kanyarokkal sikerült eljutni a könyv írójának eddig, illetve merre halad tovább?

MÉRI TIBOR gyűjteménykezelő történésszel beszélgetve szolnoki városlátogatásra és a Damjanich János Múzeum megtekintésére hívjuk a hallgatókat. Ez a beszélgetés egy kis kedvcsináló és érdeklődést felkeltő a város történetéről és a múzeumról.

Mai vendégem FORRAI PÉTER egy Textilklinika és Szabóság alapítója és megálmodója, mely Budapesten az Akácfa utcában valósult meg. Profilja széles spektrumon szolgálja ki a megrendelők igényeit. Új ruhák készítése, javítása, átszabása, báliruhák, szmokingok, talárok/ kölcsönzése, kerti bútorok, felújítása, függönyök készítése, felszerelése, tehát szinte minden, amit a vevő kíván. Erről beszélgetek vendégeimmel, bízva abban, hogy felkeltem a hallgatók érdeklődését.

Ez egy közösség, amelynek minden tagja fontosnak tartja az önkéntes segítő munkát. Az „Enni adok-enni kapok” feliratú, kihelyezett ételdobozok biztosítják az anyagilag hátrányos helyzetben élők számára a mindennapi legszükségesebb élelmet. Hogyan sikerülhetett ezt kiépíteni?  Erről szól ez az interjú Smudláné Fazekas Margittal, a Re-formáló Egyesület elnökével.

Az interjúban bemutatkozik a KEKE-duó : Keczely Gabriella nyomdamérnök és Kemény János, akik nemcsak a fotózás és a festészet, hanem az előadóművészet terén is jeleskednek, miközben spontán közösségfejlesztő munkát  végeznek Budapesten, több kis kulturális közösségben.

A mai rohanó, nyüzsgő életünkben egyre kevesebb lehetőség van, főleg a nagyvárosokban, tartós, emberi kapcsolatok kialakítására. Mégis hogyan sikerült élhető közösséget létrehozni egy mátraljai kis faluban? Hogyan őrzik a tradíciókat, ápolják a múlt örökségét? Mindez, bizonyára az itt lakók jó együttműködésén, szorgalmán és egymás tiszteletén alapszik. Hogy ez így van-e, arról Bernáth Magdolna mesél.

„Kincsvadászok” címmel az egyik kereskedelmi TV csatornán több héten át esténként figyelemreméltó, izgalmas műsor zajlott. Résztvevői neves galériák képviselői, egy zenész, és becsüsök voltak, akik licitáltak a számukra eladásra felkínált tárgyakra. Beszélgetőtársam az egyik galériatulajdonos NAGYHÁZI LŐRINC, akivel arról beszélgettem, milyen volt belülről megélni a felvételeket…

A Teréz körúton, az Oktogon és a Király utca között, található a Körúti Könyvtár. Milyen is a rohamos technikai fejlődés korában egy kölcsönző könyvtár? Hogyan bővült a szerepe, hogyan változott a könyvtáros munkája? Mennyiben más a  mai felhasználók igénye? Mit tartogat a jövő? KUCZKÓ ANDREA, a könyvtár vezetője válaszolt a kérdésekre.

2024 januári adásunkban hallhatták az Újbuda Ezüstkar megalakulásának és eddigi működésének történetét BÉKÉS GYÖNGYI karnagy vezetésével. A kórus élete most egy új fordulatot vett: a benne résztvevők érdeklődésének és tanulásának köszönhetően megalakult egy gregorián kisegyüttes. Erről hallhatnak a karnagy és a kórustagok megszólaltatásával.

Veronika Berger Mezei a mozgáspszichológia hazai képviselője. Mit is jelent ez a fogalom? Hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni? Mily módon segíti ez a szemlélet a 60+-os generációt egészségük megtartásában, és egy tartalmas, vidám időskor megélésében.

Mai vendégem a Margit körút-Török utca sarkán lévő, ikonikus Bem mozi üzemeltetője, SZOMSZÉD GERGŐ, aki mesél a XX. század elejétől működő mozi történetéről, átmeneti megszűnéséről, újjászületéséről, s arról, hogy milyen filmekkel várja napjainkba a nézőket.

Bősze Ádámmal a különleges Zenei Antikváriumáról beszélgettem. Hogy izgalmassá tegyem miről beszélgettünk, csak kérdéseket teszek fel - mitől másabb az Ő antikváriuma, mint más zenei antikvárium? És, mitől másabb egy zenei antikvárium, mint egy könyv antikvárium? Mindezekre választ kaptam, ahogy többek között beszélgettünk a kották külső megjelenésének jelentőségéről is.