Bősze Tímea művészettörténet szakra készült. Mivel édesapja oda nem jó szívvel engedte el, mondán: „abból megélni nem lehet”, történelem szakon végzett Pécsen. Ezt pedig az ELTE pszichológia követte. Szerkesztő-műsorvezető, riporterként helyezkedett el az V. kerületi televíziónál, egy kommunikációs képzést követően. MÜOSZ újságíró suli, majd kereskedelmi TV-től országos TV-be vitte a karrierje, jelenleg pedig papír- és könyvrestaurátorként dolgozik. Szabadúszóként.

Mint mondja: „Néha egy-egy tárgy annyira megható, abban az egyszerűségében és szépségében, amilyen.” Kedvenc munkadarabjai között szerepel például egy 16. századi pergamenkötéses könyv, atlaszgyűjtemény, vagy akár Gróf Széchenyi István nagy vitát kavart Hitel című, első kiadású könyve, ami roppant egyszerű, papír borítású könyv.

Mit csinál pontosan papír- és könyvrestaurátorként? Kik az ügyfelei: magánemberek, könyvkereskedők, intézmények? Mennyire drága mulatság a 21. században restauráltatnunk?

A Timihez került tárgyak nagy része menthető, ám azt érdemes mérlegelni, hogy ár-érték arányban megéri-e a szolgáltatásait igénybe venni. Érdemes-e arra a bizonyos tárgyra bármennyit is költenünk? Előfordul, hogy mindezt a piaci értéke nem indokolná, ámbár az érzelmi értéke igen.

Mennyire van igény a mai világban a könyv- és papírrestaurátorok munkájára, hiszen Timi luxusterméket állít elő. Mennyire hiányszakma ma Magyarországon ez a szakma? Milyen képzési lehetőségek állnak rendelkezésünkre? Timi munkavégzése szempontjából ritka, mint a fehér holló, hiszen szabadúszó restaurátorként dolgozik, nem alkalmazottként egy levéltár vagy múzeum kötelékében.

Ugrunk egy nagyot az időben. Amikor Timi televíziós szerkesztő-riporterként dolgozott, rutinszerűvé vált számára a munkája, szeretett volna kilépni a mókuskerékből. Pedig a kerületi televíziónál polgármesteri évértékelő beszélgetést vezetett, szerkesztett-vezetett híradót és kulturális műsort is. Mégis mibe fáradt bele? És miért döntött a családja mellett? Hiszen a jelenlegi hivatásában is megbújik a munka rabszolga része, a monoton és ismétlődő feladatsor.

Úgy fogalmaz: „Sokkal nagyobb az elszántságom ebben a hivatásban. Ráadásul sok minden rajtam múlik. Ha megy az üzlet, az is vagy ha nem megy, az is. Folyamatosan gondolkodásra serkent, hogy mi az, ami biztosítja a változatosságot.”

Pillanatok alatt eldőlt, hogy ezzel szeretne foglalkozni. Milyen esemény hatására történt ez így? Mi köze ehhez a Gutenberg könyvnyomdának? Azt mondja: „Nem véletlen, hogy művészettörténet szakra akartam menni. Középiskolásként rajzolni jártam. Nyilván nem vagyok egy Gauguin, de van kézügyességem és elég jól tudok rajzolni.”

Timi olyan mintákat hozott otthonról, készségben és képességben, ami kvázi tökéletesen ellentétes azzal, amit most csinál. Mint vállalkozóként, mint felfogásban, gyakorlati alkalmazásban. A családomból a vállalkozói mintát, bátorságot, normális értelemben vett önérvényesítést nem hozom. Viszont a saját családomban ezt a fajta kríziskezelést nagyon jól megtanultam. Azt is elmeséli, miért nem lett levéltáros. És mi az, ami a jelenlegi hivatásában a szabadság érzetét adja számára. Mi adta a fő motivációt ahhoz, hogy végül ugorjon és csak a restaurátor hivatásának éljen? Hogy ebből éljen meg? Hogyan tanult a krízishelyzetekből?

Mi az, ami Timinek segített, hogy berobbanjon a köztudatba? Ebben a szakmában látja magát évek múlva is? És mit tesz az ellen, hogy ez a munka ne váljon rutinszerűvé?

Mennyire keresett külföldön? Mire volt szüksége Timinek ahhoz, hogy ma ott tartson a vállalkozását illetően, ahol tart? Mit tanácsol a karrierváltóknak? És mit kíván magának 2023? Hasznos tippek, nemcsak karrierváltóknak.

Vendég: Bősze Tímea

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Fotó: Csudai Sándor

Telefonos értékesítőből a Noran Libro kiadó szerkesztője. - Szarka Károly története

Karrierváltás & SabbaticalBy HR PortálSep 24, 2021