koltoMATA

Deák Kristóf, Oscar díjas rendező fülében a "Kísértet dala" c. Weöres vers valóban egy dalként jelenik meg és ez egyáltalán nem véletlen. Így tehát beszélgettünk zenéről is, a rádiós múltjáról, a szavak erejéről a képen, kedvenc könyvekről és arról, hogy ezeket meg lehet-e filmesíteni.

Egy családi könyvtár a világháború előtt. Egy padlás '56-ban, francia tankönyvekkel. Munkatáborba hurcolt indián testvér. Aknamezőre kergetett iráni gyermekek. És mindeközben versek magyarul, latinul vagy akár oroszul, 88 éven átívelve.

Bárkinek eszébe jutna Ábel Anitáról a "magány"? És az, hogy egy Dsida Jenő vers segíthet a magány okozta gödörből kimászni? Erről és egy nagyszerű küldetésről is beszélgettünk, de ezeken túl még annyi sok másról, hogy vétek lenne kihagyni!

József Attila altatója visszarepített bennünket Tamás gyerekkorába, majd onnan a jelenbe, ahol már saját gyermekének szavalja el a költeményt. Közben szóba került a szorongás, az önazonosság és a családi minták is. Meg egy diktafon.

Cserna-Szabó András járt nálam és egy olyan Weöres verset hozott, hogy a fal adta a másikat. A kábulattól szóba került a való-valóság, a desztillált művészetek és a pacal is.

Valószínűleg végig tudtuk volna röhögni az egész beszélgetést, de Reviczky Gyula verse rendre helyretett minket, így tudtunk gyerekkorról, feldolgozott traumákról és a hivatás szeretetéről is beszélgetni. Köszönjük Gyula!

Bánki György volt a vendégem, aki egyrészt megírta a legnagyszerűbb könyvet a nárcizmusról, másrészt elhozta az egyik legnagyszerűbb és egyben legfájdalmasabb költeményt a magyar irodalomból. De hogy fér össze ez a fájdalom és egy sziporkázó elme egy emberben? Az adásból kiderül!

Simonnak a Hold utca környéke olyan, mint egy falu, a Szabadság tér pedig Pál utcai grund. Nem csoda, hogy még mindig az a gyerek akar lenni, aki ott élt, csakhogy közben ő is apuka lett és a két létforma között nehéz egyensúlyozni.

Anna a jelen irodalom egyik legfontosabb alkotója és a globális irodalom nagy ismerője, sőt szerelmese is. Nemes Nagy Ágnes egyik fajsúlyos versével érkezett, ahonnan eljutottunk a mindenkori költőket összefonó neuronhálókig is.

Nóra egy anya, egy társ és csak harmadsorban színész. Ebben a prioritásban éli az életét, miközben a "kicsi Nóri", aki leginkább önmaga, valahol a sor végén kullog a sok Én között és csak reggelente kap egy órát. A boldogság forrása mégsem ez.

Egy esküvő egy tengerpart egy elmúlás és mindez egyetlen pillanatba sűrítve, ami bár megtörtént, mégis örök marad. Weöres Sándor gondolatai segítettek minket abban, hogy megfejtsük (?) hogyan lehet az időn kívül élni.

Fontos adás ez, hiszen végre kiderül, hogy költőnek lenni annyi, mint "állni a saját teljesítményed langymeleg dicsfényének közepén" és az is, hogy "a vers minden bizonnyal vak sündisznó".

Janival elmerültünk a történelemben és képzeletünkben bejártuk Montgomery várát vagy ellátogattunk a végvári vitézekhez. Közben kiderül az is, kik az igazi hősök és hogyan lehet kezet fogni egy ezer éve élt építőmesterrel.

Zsófi nem szívesen beszél a "fiatal, sikeres költőnő és családja" témáról, mert unja. Sebaj, dobjuk a lovak közé a gyeplőt, aminek néha az a vége, hogy kiderül, miért retteg valaki a gémeskúttól, vagy hogy vajon járt-e ember a Holdon.

Kriszta, kamaszkorának egy fontos szerelmes versével érkezett, ami érdekes módon már akkor is a mai szakmai hitvallásával csengett össze. Szóba került még, hogy a költők miért kicsapongók és a múzsák egyáltalán miért nyüzsögnek körülöttük.

Mérő László mesél arról, hogy miért József Attila az egyetlen világirodalmi léptékű magyar költő, illetve arról is, hogy a mesterséges intelligencia miért nem fog soha hozzá hasonló költeményeket alkotni.

Müller Péter Sziámi az első valódi költő a műsorban, aki a világirodalom középpontját hozta el, s ennek nyomán mesélt sokat az alkotás gyönyöréről, vallásról, színpadról és még sok izgalmas történetről.

Bori mesélt az anyaságról, az őt megmentő édesanyjáról, a veszteségtől és a haláltól való félelemről, párkapcsolatokról, illetve fehér- és barnazajról. Nem érted? Hallgasd meg!

Mérő Vera járt nálam és beszélt olthatatlan kamaszkori szerelméről, József Attiláról... és persze jogtalanságról, igazságról és hiábavalóságról is.

"A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?" - merül fel a kérdés és a válasz néha a túlvilágon is túl keresendő.

A "Hozz egy verset" első hölgyvendége Pokorny Lia lesz, aki Pilinszky János: Fabula c. fájdalmas versének legmélyéről is képes a szépséget feltárni. Lesz szó magányról, szeretetről, tehát egy finom nő, finom lelke, finom hangon szólal meg.

Novák Péter nagyon ritkán ad interjút, de most megtört a jég. Kosztolányi Dezső versével érkezett, ami akkora löketet adott a beszélgetésnek, hogy majdnem megfejtették az élet értelmét. 

Czutor Zoli egy klasszikust hozott, Petőfitől a "Falu végén kurta kocsma" című örökérvényűt. S mi másról is beszélgettünk volna, mint a mulatásról, a muzsikáról, a zenélésről és ha már versek... a dalszövegekről is.  

Arany János: Az utolsó magyar (részlet), melyet Nyáry Krisztián választott hozott versnek, s amivel igencsak meg is lepett. De aztán kibeszéltük nemcsak a költőt, de a költészet több nagy alakját is. 

Az első adásban Molnár Áron volt a vendégem, aki József Attila - Hazám című versével érkezett. Áron és maga a vers is egyenes út volt a politikához, közélethez, de számtalan egyéb izgalmas kérdést is érintettünk.