Skip to main content
Könyv-Kult Bibliopod

Könyv-Kult Bibliopod

By Rácz András, Pöltl Oxi Zoltán

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast csatornája
Available on
Apple Podcasts Logo
Spotify Logo
Currently playing episode

2020 Filmodüsszeia - Finch kritika

Könyv-Kult BibliopodNov 12, 2021

00:00
54:15
180 fok - A németek második világháború utáni tudat- és emlékezetkiesése

180 fok - A németek második világháború utáni tudat- és emlékezetkiesése

Winfried Georg Sebald, német író és irodalomtörténész Légi háború és irodalom – A rombolás természetrajza című kötete fontos, máig és nemcsak az általa középpontba állított német irodalmat ható megállapításokkal vonja kérdőre a múltat.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcastünkben Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezen tanulmánykötet alapján beszélget a Sebald által felvetett nagy témáról, illetve az azon belül és az ahhoz kapcsolódó más témákról is. Sebald erős állítása az, hogy a második világháború után alig volt nyoma a német történelemkönyvekben és a német irodalomban a vereséghez vezető brutális bombatámadásokról, rombolásokról, katonai- és civil áldozatokat követelő pusztításokról. Sebald mindebből arra következtetett, hogy – és persze a nyugati németekről van szó, nem pedig az NDK-val kiegészült teljes országukból – a németek rejtélyes energiájuk titka a tudat- és emlékezetkiesés, mi több maga a második világháború okozta traumát ignorálták, s ez a tudatkiesés lett az NSZk sikerének titka.

A két műsorvezető ezúttal sem tudott azonos platformra jutni, de hát a műsornak, mint a címe is mutatja, pont ez a lényege. Az adásban szóba kerül a drezdai bombázás, s ennek kapcsán Kurt Vonnegut Ötös számú vágóhíd című világháborús, illetve hidegháborús regénye is. Ezen túl a beszélgetés egy ponton Trianonról, illetve a magyar háborús veszteségekről is szó volt, ellenpárként állítva a nemzeti traumákról rendszeresen megemlékező magyarokat, a már több, mint hatvan éve az – amúgy hatékonyságában jobban működő – eltörlés kultúráját alkalmazó németeket, mint két módszer alkalmazóit. Ugyancsak része volt az elemző párbeszédnek Sebald azon alaptézise, miszerint a világégés utáni német irodalom utálatos, mert hallgatott a traumáról, köztük Heinrich Böll is, majd jött 1997, amikor Sebald megkapta a Heinrich Böll-díjat.

Mar 14, 202434:46
180 fok - Tudta? Mi magyarok, a Mag nép vagyunk eredetileg

180 fok - Tudta? Mi magyarok, a Mag nép vagyunk eredetileg

Varga János Veniam A Mag népe és más könyvei

Különleges témát kínál a hallgatók számára a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast mostani adása. A műsor főszereplője Varga János Veniam, aki eddig öt könyvvel lepte meg a magyar őstörténet iránt érdeklődőket.

A szerzővel Pöltl Oxi Zoltán, a podcast állandó műsorvezetője beszélgetett, ezúttal egy telefonos kapcsolat megoldásával élve. Mint a közel félórás beszélgetésből kiderül, Veniam nem fiatalkorában kezdte el első könyve megírását, hanem 30-as éveiben indult el ezen az úton. Az A Mag népe című nyitókönyve egy lírai, sőt inkább eposzi összegzése a magyar őstörténetnek. Az interjúban a szerző elmondja, hogy milyen indíttatás alapján lépett rá erre az alkotói útra, melynek első állomása egy versgyűjtemény lett. A diskurzus ezen pontján az is kiderül, hogy ebben az első kötetben már megjelenik a rovásírás, mégpedig a mai magyar nyelven írt strófák rovásírással való tükörfordítás változatában is. Ahogy Veniam mondta: ekként az olvasó egyben egy rovásírással való foglalatosságba is belekezdhet akár. A folytatásban szóba kerül a Bekísérés című színműve, mely a szerző eddig öt megjelent kötete sorában kilóg ugyan, de a modern szociografikus és némileg kriminalisztikai vonatkozás mellett az ősiségre is utal bőven. Az adás utolsó szakaszában Veniam elmondja, hogy miként találtak rá a szólisták és zenekarok, hogy hogyan dolgozták fel az ősmagyar, avagy Mag népe epizódjairól szóló verseit a muzsikusok és hogy milyen élmények érték őt ezzel kapcsolatban.

Feb 22, 202438:06
180 fok - Melyik asszonyra szavaz a választásokon az író?

180 fok - Melyik asszonyra szavaz a választásokon az író?

Megemlékező, tisztelgő adással rukkolt elő ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast. Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy Zoltán író, publicista utolsó kötetéről beszélgetett. A műsor érdekessége, hogy míg az előbbi tag nem találta túlságosan megkapónak a Két választás Magyarországon című kisregényt, addig az utóbbi erős tetszését fejezte ki. Az adásból így az is kiderül, hogy vannak, akik kevésbé fogékonyak a szépirodalomra, s inkább – amolyan reálértelmiségként – a tudományos könyveket részesítik előnyben. Ezzel szemben áll a mondhatni a humán értelmiségi beállítottság, ahol az irodalom nélkül nemigazán elképzelhető az élet értelmezése. Onagy Zoltán – Mikszáth Kálmán művével azonos című – kisregénye egy különös, furcsa história elbeszélése, melyben a feleségével tanyán, farmon élő főhős, aki nem mellesleg író, a fővárosba megy, hogy eleget tegyen egy főszerkesztői invitálásnak. A történet a 2002-es országgyűlési választások napjaiban játszódik, bár a főhőst ez nemigazán érdekli, sőt, egy hirtelen jött lehetőséget kihasználva, Budapesten egy delnővel való találkozás után annak karjaiba veti magát. A sztori innentől kezdve – akárcsak az Ingmar Bergman filmekben – a férfi és a nő szerelmi násztáncának filozofikus, dialektikus fejezetévé alakul át. S míg a tévében és rádióban egyre-másra jönnek a választással kapcsolatos hírek, a csélcsap férj újdonsült szeretője ágyából szemléli napokon át a külvilágot, de leginkább kettejük szerelmi lángolásából született új világot. A kérdés persze mindvégig ott lebeg a főhős, a kisregény olvasója és a podcast két műsorvezetője feje fölött: mi lesz akkor, ha a parázna férfinak egy napon végül csak haza kell térnie feleségéhez? Mit fog szólni az „örök asszony”? Onagy már nem először, de sajnálatosan utoljára dalolta meg ezt a témát, a felesége mellől a nagyvilág legkülönfélébb nőszemélyei mellé ideiglenesen szeretőnek elszegődő férj históriáját. Ebbéli prózái valahol Federico Fellini vagy Jancsó Miklós, Hernádi Gyula műveivel azonosak: nem moralizálnak, csupán bemutatják a történést, a házastársát megcsaló férfi önző vagánykodását.

Feb 01, 202437:16
180 fok - Egy égbe nyúló lélek antológiája

180 fok - Egy égbe nyúló lélek antológiája

Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben.

Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal készüljön el. A beszélgetésben szóba kerül, hogy mit is jelentett Babits számára az 1924-ben megvásárolt esztergomi Előhegyen lévő ingatlan, hogy milyen felújítást, átalakítást végeztettek párjával, Tanner Ilonával együtt, mely munkálatokban, néha még maga a költő is belekutyult egy-egy ecsetvonás erejéig. Az adásban kibeszélik a költő, esszéista és a királyváros kapcsolatát, mégpedig annak vonatkozásában, hogy a szülőhely Szekszárd és a fő tevékenységi színtérnek számító Budapest mellett Esztergom jelentette Babits Mihály számára a legfontosabb lakhelyet.

A rendkívül gazdag képanyag miatt is gazdag tartalmú kötet második kiadása mindvégig jelen van a műsor készítése közben, így abba a két beszélgető többször is belelapoz és felolvas, idéz onnan. A kötetben így áll a recenzióírók egyikének írásában: „Az emlékévhez méltó ünnepi kötet rendkívül gusztusos, a múlt század első felének könyv- és újságnyomtatás külsőségeit, grafikai megoldásait, stiláris vonalait, színeit, mintáit idézi, utánozza. A könyv gazdagságát fokozza, hogy a keményfedél különleges, porózus tapintású felülete, az előlapok sűrű díszmintázata, a lapok egységes szépiás tónusa, illetve a versekhez, prózai részekhez tartalmi kapcsolódás okán illesztett látványosan korhű fotóillusztráció.”

Jan 11, 202447:17
180 fok - A véres kézzel konszolidáló férj és neje romantikája

180 fok - A véres kézzel konszolidáló férj és neje romantikája

Majtényi György Kádár és Kádárné – Házasságban a hatalommal című könyvét ütötte fel a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője: Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán.

Az adás a kötetben olvasható kettős életrajz mentén eleveníti fel az abban olvasottakat, illetve a két műsorvezető Kádár-kori emlékeit is. A podcastben voltaképpen három nagyobb korszakra osztva kerül kielemzésre Majtényi könyve, a második világháború előtti majd az azutáni Rákosi-éra, s végül a kádári reálszocializmus időszakára bontva. A Kádár és Kádárné című kötet alapján kiderül, hogy Csermanek János kezdetben egy igazhitű kommunista volt, aki még Horthy börtönében is csücsült elvei és mozgalmár tettei miatt, de aztán a szovjethatalom magyarországi kialakulása után is csak visszakerült a börtönbe, köszönhetően egykori cella- és párttársának, Rákosi Mátyásnak, derül ki a beszélgetésből.

Az adásban a kötet legnyomasztóbb fejezete az 56-os forradalom leverése utáni megtorlásról szóló rész elemzése lett, az a leszámolás Kádár részéről, melyben egykori elvtársait, cellatársait, barátait, bajtársait is a vesztőhelyre küldte. A forradalom után közel 800 kivégzett vére mind Kádár János kezéhez tapad, mely még azzal együtt sem mosható le, hogy 60-as évek utáni enyhülés, politikai konszolidáció végül elhozta Magyarországnak „a legvidámabb barakk”, a fridzsiderszocializmus furcsa korszakát, ahol ugyan létbiztonság volt, de az 1948-ban ENSZ-ben elfogadott egyetemes emberi jogokból szinte semmi sem volt megélhető a Kádár-érában, állapítja meg az adás két műsorvezetője.

A podcastben számos különleges adat, szituáció is kibeszélésre kerül, melyet sem Kádárról, sem nagy befolyással bíró, ámbár szerény(nek tűnő) feleségéről eddig nem tudtak a széles rétegek.

Dec 14, 202352:15
180 fok - Szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita?

180 fok - Szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita?

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal az emlékezetpolitika ikonjaként számontartott Mindszenty József hercegprímás életét és tevékenységét kifogásoló könyvet veszi górcső alá.

Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár új könyve az A Mindszenty mítosz című tanulmánykötet már most kisebb hullámokat vert a hazai közéletben, de ez a viharosság még jócskán nem érte el tetőfokát. A podcast mostani adásában a két műsorvezető végigveszi Ungváry könyvben tett kijelentéseit, melyek között szerepel Mindszenty József antiszemitizmusa, legitimista felfogása, szociális érzéketlensége és a 20. század elejének, első fele történelmének sajátságos ismerete.

A beszélgetés során számos kérdésre keresi a választ a két podcaster, így többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita volt-e Mindszenty József, hogy az 1920-as években általa szerkesztett zalai újságok, írások alapot adhattak-e a zsidókat sújtó pogromokhoz, a társadalom bizonyos rétegeit hangoló kirekesztéshez, hogy mennyiben volt tisztában a közjogi méltóság fogalmával annak fényében, hogy magát tartotta IV. Károly után a kormányzatot kinevező tisztségviselőnek, hogy mennyiben támogatta a magyarok mellett más népek segítségre szoruló tagjainak megmentését, hogy miként vált zavarbaejtő politikai kijelentései, megnyilatkozásai miatt a Vatikán és később a nyugati hatalmak számára kínos figurává, illetve a beszélgetés alatt mindvégig az is kérdés, hogy Ungváry állításai, tanulmánya elfogadható-e mint korrekt, objektív tudásanyag?

Az adásban említésre került Mindszenty Ungváry által is idézett számos hazafias, keresztényi megmozdulása, tette, beszéde is, melyek alapján immár a 21. századi Magyarországon alapvetően pozitív a róla kialakult kép a szélesebb közönség körében.

Nov 30, 202301:02:55
180 fok - Tudta? Mi magyarok a Szíriuszról jöttünk!

180 fok - Tudta? Mi magyarok a Szíriuszról jöttünk!

A tudomány és a fantasztikum kettősségével bíró kötet fölött ült szellemi tort Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi felvételén.

A Purisaca Golenya Ágnes által írt Táltosok barlangja elemzése nem volt nehéz feladat, de valahol mégis próbára tette a két műsorvezetőt, mivel céljuk volt, hogy bemutassák egy kétségtelenül tehetséges író munkásságát, de egyben rámutassanak a pszeudo-tudományosságra is. A Táltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idézett Móricz János őstörténész kalandos életének és titokzatos (kodó) munkásságának kitárgyalásával indult el. Nelhiebel és Pöltl arra próbáltak ekkor rájönni, hogy Móricz, a kutató vajon mennyire vehető komolyan, hiszen munkássága legnagyobb felfedezésére végül semmilyen tárgyi vagy dokumentációs bizonyíték nem állt elő.

Móricz azt állította, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan ősi leletegyüttesre bukkant, mely igazolja, hogy a Mag nép volt egy első embereket tömörítő náció a Földön, mely nemzetség – és ez Golenya Ágnes egy fő tézise a könyvben – a magyarokkal, azaz az ősmagyarokkal egyenlő. A rendkívül jól megírt könyvről az adásban még az is megállapításra kerül, hogy az hasonló a National Geographic televíziós opuszaihoz, ahol a féladatok, féltudományok és félismeretek homályából végül is kikerekedik egy dramaturgiai szempontból tökéletes história, ami ugyanakkor már nem igazán passzintható rá a valóságra, de kétségkívül igen szórakoztató.

Az adás két műsorvezetője nem álltaltja a hallgatókat azzal, hogy a Táltosok barlangja szerzője az eredeti, igaz történetet meséli el, de rámutat, hogy a könyv kifejezetten jól szolgálja a fantáziát. Ennek tulajdonképpen az a végső állítás ad alapot, mely szerint az említett ősnép, a Mag népe, melyből aztán a ma ismert többi nép keletkezett – amely az emberiség származtató alapnációja – a Szíriusz bolygóról érkezett a Földre. Golenya a világ nyelveinek elemzésében is akként megy bele, hogy az azokban található egyes szavakban minduntalan a mai magyar szavak egy-egy részletét vagy egészét sejti, hallja bele. A kötetet végül csak azért is, ajánlja a két adásvezető, mert szórakoztató irodalomnak, így Rejtő Jenő után jó sokkal, végül is remek darabnak mondható.


Nov 16, 202344:39
180 fok - Vegyünk egy mély levegőt a traumafeldolgozás előtt!

180 fok - Vegyünk egy mély levegőt a traumafeldolgozás előtt!

Halász Rita első könyve elemzése kapcsán ült egy mikrofonhoz Gép Katalin irodalomterapeuta és Pöltl Oxi Zoltán újságíró, hogy a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben beszéljenek a Mély levegő című kötetről. A 2020-ban megjelent regény 2021-ben elnyerte a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat majd később beválogatták a Libri irodalmi díj tíz döntőse közé.

A regény főhőse Vera, aki egy bántalmazó kapcsolatból próbál a történet elején kikecmeregni, férjét elhagyva két gyerekével aztán nekiindul a rendkívül rögös útnak, az önálló, új életnek. Mint a beszélgetésből is kiderül, azért az asszony füle mögött is van vaj, hiszen ő csalta meg párját, aki viszont már korábban is terrorizálta lelkileg és testileg egyaránt. A két műsorvezető az adás jelentős részében arra keresi a választ, hogy Halász Rita formai és tartalmi szempontból is figyelemreméltó regénye miként kínál kiutat a tönkrement, felbomló házasságokból, illetve a házasságban traumatizált nőknek.

Vera története a saját narrációjában is többről szól, mint önmaga kálváriájáról és továbblépésének állomásairól, a teljes képhez hozzáadódik a nőt körülvevő, a nőhöz korábban és később kapcsolható férfiak nem éppen biztonságot adó, hanyatló világa. A podcastben arról is szó esik, hogy egy tönkrement kapcsolat, egy gallyra ment házasság milyen megoldandó feladatokat ró a mai 30-as, 40-es generáció számára. Egy ponton e témát érintő olyan filmek is szóba kerülnek, mint Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című elemző alkotása.

Halász Rita könyve valamelyest hasonlít a svéd rendező munkájához, de 2020-ban már jóval többről van szó egy házasság zátonyra futásakor, mint a kispolgári életvitel bukása. Az irodalomterapeuta a beszélgetésben kifejti, hogy miként a regényben is, úgy a valós életben is nagyon fontosak a szülők által a gyerekeknek mondott (esti) mesék, melyek terápiás jelleggel is bírnak, azon túl, hogy életbölcsességeket, megszívlelendő tanulságokat is hordoznak magukban.

Nov 09, 202340:27
180 fok - Ideje menni, mondta a tudós, aki tagadta az idő létét

180 fok - Ideje menni, mondta a tudós, aki tagadta az idő létét

Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sétált című és a Kirándulás az értelem peremén alcímet viselő kötet kapcsán ült össze Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán, hogy kibeszéljék az amerikai szerző közel négyszáz oldalas tanulmánykönyvének első esszéjét.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast ezen adásában elsőként felidézik az Oppenheimer című, idén bemutatott amerikai film azon jelenetét, amikor Einstein és Gödel a Princeton Egyetem parkjában sétál, s csatlakozik hozzájuk Oppenheimer, aki épp az atombomba elkészítésével foglalatoskodik. A diskurzusban kísérlet történik arra nézvést, hogy mennyiben tért el a két tudós személyisége, illetve összevetésre kerül a közöttük lévő jelentős eltérésből fakadó hírnév is. Ekkor kerül terítékre Einstein extrovertált és Gödel introvertált alkata, továbbá az is, hogy a fizikáról alkotott világkép teljes átformálásáért Einstein egyrészt az 1905-ben megkapott fizikai Nobel-díjával, másrészt különc viselkedésével és fura kijelentéseivel valóban amolyan popkulturális ikonná vált, ellentétben a befelé fordult, sokszor betegesen paranoid matematikazsenivel.


Az adásban ezután esik szó arról, hogy Jim Holt tanulmánya, a két egymásnak ellentmondó egyéniség legendás barátsága mellett az általuk felfedezett fizikai és matematikai törvényekről is szól, mégpedig olvasmányos, ismeretterjesztő stílusban, valahogy úgy, hogy az átlagember is megértse. (Ennek ellenére mégsem egészen érthető feltétlenül, jegyzik meg a podcastben.) Az újságíró ekkor kéri meg a beszélgetőpartnerét, hogy akkor, itt és most, újra tegyen kísérletet arra, hogy elmagyarázza a relativitás-elméletet. A műsor bizonyos pontján pedig az az állítás is magyarázatra kerül, hogy Newton szerint miért objektív, Einstein szerint pedig miért és hogyan szubjektív az idő. De szóba kerül az időutazás elméleti és gyakorlati problémaköre és Gödel a matematikus zsenialitása, és az egyik legkülönösebb állítása, miszerint: „Egy matematikai formula akkor állja meg a helyét, ha nem bizonyítható.” Mindezekre feltéve a koronát, az adásban felidézik az idő létét tagadó Gödel utolsó szavait: „Ideje menni.”

Oct 26, 202339:22
180 fok - Az életfolyam visszatükrözésében megjelenő én

180 fok - Az életfolyam visszatükrözésében megjelenő én

Különleges része ez a mostani a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast-nek. Az adásban Gép Kati irodalomterapeutával beszélget a podcast állandó műsorvezetője, Pöltl Oxi Zoltán. Ezúttal két nagy téma kerül terítékre: egyrészt az irodalomterapeuta, az irodalomterápia és egy nemrég indult irodalomterápiás foglalkozás-sorozat, illetve Kiss Noémi Karácsony a Dunán című novelláskötete. Az adás első felében a beszélgetés során fény derül az irodalomterápia céljára, módszerére, majd bemutatásra kerül egy alternatív művelődési központban nemrég indult foglalkozás-sorozat, ahol az irodalomterápián vesznek részt a jelentkezők. Gép Kati, a széria házigazdája bemutatja, hogy mi alapján választják ki azt az irodalmi szöveget a foglalkozásra, melynek nyomán elindul egy önismereti és empatikus folyamat. Szó esik arról is, hogy a világi és egyházi lelkigyakorlatok, lelki tréningek is „útba esnek” az ilyen önismereti terápiákkal, így aki számára az irodalom „túl magas” lenne, annak a más hasonlóval összevetve mégis rokonszenvessé válhat ez a változat is. Az adás második felében a két beszélgető valamelyest elmélyed a Kiss Noémi író által megjelenített Duna parti zsákfalu szimbolikus világában, ahol minden egyes novella főhőse, főhősei valahogy mindannyian traumatizáltak, sérülékenyek. A párbeszédből kiviláglik, hogy a szerző egy zárt mikrotársadalmat ábrázol novelláiban, melyek tulajdonképpen nagyon is egybefüggő történetet adnak ki. Szintén szó esik egy új magyar kortárs irodalmi folyamatról, melyben a nők jelenítik meg a drámai tartalmú műveket, ahol ők mutatnak műveikkel új utakat, s ahol a regényekben, novellákban, versekben már nincsenek hősök, pozitív vagy negatív szereplők, csak áldozatok és túlélők.


Sep 21, 202331:34
180 fok - Kiberiáda, egy előremutató, filozofikus sci-fi mesekönyv

180 fok - Kiberiáda, egy előremutató, filozofikus sci-fi mesekönyv

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast ezen adásában Nelhiebel Gábor hangszergyűjtő és Pöltl Oxi Zoltán újságíró Stanislaw Lem Kiberiáda című könyve alapján jár utána számos tudománnyal és fantasztikummal kapcsolatos dolognak. A műsorban többek között szó esik a lengyel szerző rekordokat döntögető könyveiről, életművéről, illetve arról, hogy eredetileg nem is írónak készült. A Kiberiáda kapcsán természetesen a robotok, a számítógép és a mesterséges intelligencia áll leginkább a középpontban, egészen pontosan az a fesztültség, ellentmondás, mely a gépek az az azokat létrehozó ember között állnak fenn. Az adásban említésre kerülnek a sci-fi irodalom nagyságai, így Verne Gyula, Arthru C. Clarke, Frank Herbert és Huxley is, mely sorba tökéletesen beleilleszkedett az 1921-es születésű lengyel író. Ugyancsak téma volt a podcastben Lem Solaris és Pirx kapitány kalandjai című történeteinek filmes feldolgozása, továbbá az, hogy – és ez Nelhiebel Gábor gondolata volt – Stanislaw Lem valójában nem is sci-fi író, hanem inkább filozófiai művek alkotója. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mivégre építi az ember a gondolkodó gépeket, milyen veszélyekkel, nem várt fordulatokkal járhat a robotok világa és alapvetően hogyan is gondolkodik egy lelketlen masina. A műsor két beszélője abban is megegyezik, hogy Lem valahol nagyon is prófétikus, előremutató mesekönyvet írt, melyet persze mindenki – de főleg rajongói – a tudományos-fantasztikus műfajba sorolnak.

Aug 31, 202338:22
180 fok - Harry Hole és az új skandináv krimikorszak

180 fok - Harry Hole és az új skandináv krimikorszak

Van-e élet Stig Larsson után?, kérdezhetné a skandináv krimik rajongója és immár tudjuk a választ: van élet és Jo Nesbø miatt. A norvég szerző 13 könyvével Magyarországon is sok rajongót tudhat magáénak, a 180 fok – A kultúra ellenpontja könyves podcast mostani adásában pedig ezúttal két Nesbø-fan, Horváth Zoltán játékmester, kulturális szervező és Sinkó Gyula újságíró beszélget Pöltl Oxi Zoltán állandó podcasterrel.

A műsorban e hármas arra tesz kísérletet, hogy Nesbø sorrendben tizenharmadik regénye a Vérhold című krimiből kiindulva mutassa be a bestseller író munkásságát, illetve az általa megteremtett Harry Hole nevű nyomozót és az őt segítő, meglehetősen fura társaságot. Horváth Zoltán és Sinkó Gyula arról is vallanak az adásban, hogy miként ejtette őket rabul a norvég krimiszerző munkássága, írói stílusa, illetve elmondják, hogy az író milyen dramaturgiai elemekkel teszi egyedivé regényeit. Szó esik még az adásban az is, hogy Jo Nesbø történeteiben milyen súllyal szerepel a horror, mint műfajjelleg, illetve fókuszba kerül a főhős Harry Hole személyisége, valamint az őt segítő team minden egyes tagjának profilja is. A

beszélgetésben azt is kitárgyalják, hogy Nesbø nemcsak krimiket ír, hanem gyerekeknek és ifjúságnak szánt műveket, illetve arról is részletek hangzanak el, hogy írói munkássága mellett korábban focista és muzsikus is volt. Nesbø történeteiről kimondatik, hogy azokban a duplacsavaros cselekmény, a társadalmi problémák szerepeltetése és az összetertt karakterek jelentik a regények naftáját. Az 1960-as születésű szerzőről végül megtudható az is, hogy műveinek hosszú sora valóban egyfajta folytatása a Millenium-sorozatot jegyző Stig Larsson regényeinek, ahonnan az eladási számok és a népszerűségi mutatók alapján is kifogta a szelet abból a bizonyos sikervitorlából.

Aug 17, 202346:53
180 fok - A dataizmus digitális dadaizmus, avagy szexi vagy fenséges a szép?

180 fok - A dataizmus digitális dadaizmus, avagy szexi vagy fenséges a szép?

A dél-koreai származású, de már régóta Berlinben élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han esszékötete került ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast asztalára. A szép megmentése című kötetről ezúttal Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró beszélget.

A diskurzus több ponton is újabb verbális lábjegyzeteket kíván, hiszen Han kötete nem éppen lányregény, bár kétségkívül azzal is összefügg valamelyest. Az adásban szóba kerülnek az eddig 16 könyvet produkáló szerző tanulmányainak, majd későbbi oktatói, professzori státuszának főbb szakmai területei, így a modernkori filozófia, az etika, a társadalomfilozófia, a fenomenológia, a kultúraelmélet, az esztétika, a vallás, a médiaelmélet és az interkulturális filozófia is. A podcast két műsorvezetője megpróbálja szétszálazni, hogy Han miként értelmezi a szép, a fenséges ősi időktől fogva ismert tartalmát, és azt, ahogy szerinte ez a digitális forradalomnak köszönhetően lényegesen és gyökeresen megváltozott.

A beszélgetés egy-egy pontján – Schmöltz Margit tolmácsolásában – maga a sztárfilozófus is megszólal, hogy voltaképpen lineáris logikai okfejtése megtámasztásra kerüljön. Az adásból az is kiderül, hogy mit ért az író az a pozitivizmus diktatúrája alatt és, hogy mire érti Han a sexyness kifejezést a digitális világban. Elhangzanak továbbá Byung-Chul Hantól származó, e kötetben olvasható olyan magvas mondatok is, mint, hogy „A dataizmus digitális dadaizmus” vagy „A Facebook a jellemnélküliség vására”, illetve egy kritikai szemlézésből ez a rész: „Han szerint az esztétikai élmény, a szépség megtapasztalása már nélkülöz minden egyebet a lájkon kívül: nincs benne semmi megrendítő vagy fájdalmas, ami túlmutatna az azonnali tetszésen. Az tetszik, ami rögtön tetszik, a piac pedig engedelmeskedik: az erotikusból pornográf lesz, az árnyaltból direkt, a fenségesből giccs.”


Jul 27, 202353:52
180 fok - A brutalitás zenei műfajának kontrasztjai

180 fok - A brutalitás zenei műfajának kontrasztjai

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast ezúttal egy egyszerre könnyed és húzós témát jár körül a Stay brutal című könyv kapcsán.

A Cserna-Szabó András által szerkesztett kötetben 21 metal dalról írnak magyar szerzők – újságírók, esszéisták, publicisták, írók – különféle műfajú és hangulatú cikkeket. A kinyomtatott gondolatcsokorról a két műsorvezetőnek – Turai Zsoltnak és Pöltl Oxi Zoltánnak – bőségesen akad véleményeznivalója, lévén, hogy mindketten a műfaj rajongói, igaz ebben a hozzáállásban, Turai Zsolt az avatottabb, hiszen hovatovább már 35 éve jár rock és metal koncertekre, gyűjt megszállottan lemezeket, és persze a zenekarok által kiadott merchandise-termékeket.

Az adás első felében tulajdonképpen a két műsorvezető a kötet szerkesztőjének előszava alapján beszélget a metal műfaj ellenpontjairól, kontrasztjairól, köztük azokról a vélt vagy valós eseményekről, állításokról, melyek szerint a metal egy sötét, gonosz, sátánista, gyilkolásra buzdító műfaj. Szóba kerül Cserna-Szabó azon megállapítása is, hogy metal rajongók igencsak békés emberek, de a műsorvezetők erre ellenpéldákat is hoznak, így többek között a black metal alágazat korai éveiben történt gyilkosságokat és templom felgyújtásokat is. Emellett olyan sztorik is előkerülnek, mint többek között Jimmy Page (Led Zeppelin gitáros) vonzódása az okkultizmushoz, Ozzy Osbourne (Black Sabbath énekes) rendszeres démonikus felütésű megnyilvánulásai, előszólásai, de terítékre került az idén nyáron Budapesten fellépő Alice Cooper (mint a Hollywood Vampires énekese) is, akiről Szikora Róbert nemrég azt állította, hogy keresztényellenes, holott Cooper hitvalló keresztény, igaz zenéjében mást üzen.

Az sem maradhatott ki a viszonylag nagyobb hőfokon égő diskurzusból, hogy a két műsorvezető tinédzser és későbbi ifjúságában milyen szerepet kapott a fémzene, és hosszan szétszállazott beszélgetésrészt foglal el a metal számok valóban durva szövegének, illetve a zenekaroknak hitelessége, marketingje is. Az adás második részében elemzi ki a két műsorvezető, hogy a kötetben található írások miként adják vissza, akár visszaemlékezések, akár újraértelmezések formájában a legbrutálisabbnak mondható könnyűzenei ágazat dalszövegeit, illetve azok hangulatát. A téma hallhatóan komolyan triggereli a két műsorvezetőt, amikor a műfaj ellentmondásos elemeiről értekeznek, s az adás ezen pontjain már-már elharapódzik egy sötét erőktől vezérelt indulatcunami…

Jul 06, 202301:01:30
180 fok - Nem mese ez gyermek, de annak se rossz

180 fok - Nem mese ez gyermek, de annak se rossz

Ngoc Thuan Nguyen vietnámi írónak még a nevét is nehéz kiejteni, bár a 180 fok – A kultúra ellenpontjai aktuális műsorvezetői, Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a Google-fordító audioszekciója segítségével mégis megpróbálja.

A szerző Csukott szemmel nyiss ablakot című regénye külföldön és itthon is egyaránt nagy siker, így a podcast alkotói úgy látták, itt az ideje beszélni róla. A vidéki Vietnám egy egyszerű településén éli életét a főhős kisfiú, aki a puritán, szikár körülmények ellenére voltaképpen mindent elmesél nekünk olvasóknak, amit tudni érdemes az életről, annak örömeiről és sötét oldaláról, halálról, küzdelemről, szeretetről, fájdalomról. A beszélgetésben szó esik az egyhuzamban elolvasott könyvekről, Háy János fordító tolmácsolásáról, a Csukott szemmel nyiss ablakot a Kis herceg című (felnőtteknek szóló) mesével való összehasonlításáról is. Emellett, Schmöltz Margit és Pöltl Oxi Zoltán külön kivesézi, hogy mit jelentettek pár évtizeddel ezelőtt a mesék és mit jelentenek a gyerekeknek és felnőtteknek most.

Schmöltz Margit röviden de spoilermentesen elmondja, hogy miről szól Ngoc Thuan Nguyen sikerkönyve, illetve arról is beszél, hogy mitől lett ez a regény világsiker, melynek köszönhetően számos nyelvre lefordították, illetve – ahogy olvasható a kiadói ajánlóban – már a huszadik kiadását is megérte Vietnámban. A műsorban kiderül, hogy milyen jellegű a Pán Péter-díj, melyet a vietnámi alkotó fenti művéért kapott. Az adásban végül a regény kapcsán olvasási szokások, trendek is szóba kerülnek, valamint az is, hogy a mesék erkölcsi, etikai, szociológiai, társadalmi mondanivalója mit jelent a ma embere számára.


Jun 29, 202330:29
180 fok - Érvényesek-e még Eco fasizmusról szóló tézisei?

180 fok - Érvényesek-e még Eco fasizmusról szóló tézisei?

Az olasz író, esszéista, szemiotika professzor öt írását tette egy kötetbe az Európa Kiadó. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast műsorvezetőpárosa ezúttal ezt a Kapszula Könyvtár-sorozat részeként megjelent kiadványt, s azon belül is annak címadó tanulmányát, Az ősfasizmus szaga címűt boncolgatja. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán Eco 1995-ben egy amerikai egyetem diáksága előtt tartandó előadása anyagát, illetve annak később valamelyest átírt változatát vegyelemezte. Eco ezen rövid műve – melyben 14 pontba szedte a fasizmus jellemzőit, ismeréveit – az európai baloldal amolyan bibliája, mely alapját jelenti az elmúlt évtizedekben a jobboldallal való szembenállás téziseinek. A kérdés mégis ott lebeg az eco-i mű fölött: vajon érvényesek-e még a neves szerző fasizmusról szóló tézisei, illetve Eco tévedhetetlenségének patinájáról mégiscsak pereg lefelé a púder? A podcast műsorvezetői nem állítják magukról, hogy konyítanának a filozófiához vagy a politikatudományok magasságaihoz, ugyanakkor a tanulmány(kötet) kielemzésekor sorra veszik az említett 14 tézispontot, s kétségeiket, illetve egyetértésüket illesztik a pontokhoz. Mint kiderül, Umberto Eco a Mussolini-féle klasszikusnak mondható fasizmus idején volt kisgyermek, s ennek megfelelően eredezteti ehhez a politikai irányzathoz a hozzáállását. Érvelése mentén ugyanakkor rendre megjelenik a kommunizmussal való párhuzam, melyről az adásban megállapítást nyer, hogy Eco akár arról is írhatta volna ezen művét, de Bozsó és Oxi Orwell felől is magyarázza, értelmezi az olvasottakat. Hogy ez valóban így van-e, annak megítélését a hallgatóra, illetve az olvasóra bízzuk.

Jun 15, 202301:02:32
180 fok - Bizarr vágyak 90 fölött

180 fok - Bizarr vágyak 90 fölött

Erotika és romantika, mágikus realizmus és naturalizmus, latin-amerikai érzésvilág és kikutathatatlan kulturális labirintus kavarog Gabriel García Márqeuz Bánatos kurváim emlékezete című kisregényében. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője – Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán – a Nobel-díjas kolumbiai születésű klasszikus író utolsó könyvéről beszélgetett. A diskurzusban persze nem maradhatott ki számos fura téma, köztük a vezető, miszerint hogyan vélekedjünk egy 90 éves férfi azon vágyáról, hogy születésnapján egy bordélyházi madámtól rendelt 14 éves szűz lánnyal kíván hálni.

Márquez persze nem hülyült meg idős korára, de mindenesetre egy kényes témának induló történettel varrta fel életműve kabátjára a különösen csillogó zárógombot. Az adásban nemcsak a fura szexuális szokásairól – narrációban – mesélő főhős és a gyermekkorából épphogy kilépő lányka bizarr kapcsolata kerül terítékre, de a latin temperamentum és a latin országok lakóinak hardcore katolicizmusa, továbbá a mágikus realizmus, mint irodalmi műfaj megcsillanása és az író briliáns stílusából fakadó zsenialitása is. Akinek ez sem lenne elég, annak pedig ott van az agg férfinál évtizedek óta cselédként dolgozó rafinált és nemkülönben perverz Damiana, aki alapvető házkörüli feladatai mellett a szexuálisan nagyétvágyú munkaadóját rendszeres testi örömhöz juttatja, igaz szüzességét védelmezendő, nem éppen a hagyományos módon.

Azok, akik visszahőkölnek Márquez ezen művének már csak a címétől is, eláruljuk e helyen (de a podcastban is szó esik persze róla), hogy a valeriánának és a brómnak köszönhetően az ágy szélén vlaó ücsörgésen kívül nemigen történik semmi abban a bizonyos bordélyházi szobácskában. Az adásban szereplők végtére úgy is látják, hogy, aki soha nem olvasta a latin-amerikai Nobel-díjas író műveit, az ne ezzel a kisregénnyel kezdje, hanem akár az elismerésben részesült 100 év magánnyal vagy másik GGM regénnyel.

Jun 05, 202332:52
180 fok - Most kiderül: eszik vagy isszák a kuflikat?

180 fok - Most kiderül: eszik vagy isszák a kuflikat?

Rögtön is válaszolva a címbéli kérdésre: egyik sem, hiszen Dániel András Kuflik című mesekönyv sorozata a mások által nagyon találóan „bumfordian kedves, bájos, gügye figurák”-ról szól. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast mostani adásában Schmöltz Margit és Pöltl Oxi Zoltán műsorvezetők a pár éve berobbant „kuflikultuszról”, illetve annak titkáról, lényegéről, milyenségéről beszélgetnek.

Az adásban kiderül, hogy a Kuflik egy eddig több, mint tízrészes mesekönyv sorozat, melynek nemcsak az ötletes, váratlan, humoros történetfordulatok adják a vonzerejét, de az a grafikai, képi világ is, mely nem a mese illusztrációja, hanem a szöveggel fele-fele arányú hajtómotorja. A Kuflik egy viszonylag új meseszéria tehát, mely az adásban résztvevők szerint egy különleges világban viszi el a gyerekeket és a felnőtteket is.

A történetfűzérnek mindig ugyanaz a hétfőszereplője van – Zödön, Titusz, Fityirc, Bélabá, Pofánka, Valér és Hilda -, akik a maguk lényegretörő egyszerűségében és belassult semmittevésében epizódonként csak szemben találják magukat egy-egy problémával, melyet együttesen kell megoldaniuk. A műsor az egyszerre pszichedelikus és profán vonatkozású történetek bemutatása, elemzése mellett arra is kitér, hogy a Kuflik az elmúlt években egész galaxissá növekedtek a magyar gyerekek körében, köszönhető a Kufli-rajzfilmváltozatoknak, a Kufli zenés színpadi előadásnak, a Kufli plüssfiguráknak, karácsonyfadíszeknek, mörcstermékeknek és persze a mindent beszippantó Kufli közösségi oldal(ak)nak köszönhetően.

Az adásban az is elhangzik, hogy túl Bogyó és Babócán, Disney-meséken, Rick & Morty-n és South Parkon, hovatovább – legalábbis hazánkban – immár kuflizmusról, kuflistákról, kufli-világról is beszélhetünk akár…

Apr 27, 202333:22
180 fok - A CIA bedrogozta, diliházba ment, majd ebből regényt írt

180 fok - A CIA bedrogozta, diliházba ment, majd ebből regényt írt

Ken Kesey bár a 20. századi amerikai ellenkultúra egyik fontos prózaírója, de munkássága mégis jóval keskenyebb polcokat tud megtölteni, mint a másik nagy beat irodalmi apostol, Jack Kerouac életműve. Kesey az A száll a kakukk fészkére című, gyorsan kultuszregénnyé, illetve mára klasszikussá vált műve tulajdonképpen az egyetlen alkotása, mely erős nyomot hagyva egyben elismerést is hagy az irodalomtörténészekben és a közönségben is.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast két műsorvezetője, – Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán – mint alapművet cincálja szét a híres drámát, melyről a regény mellett az abból készült Milos Forman által rendezett filmváltozat is jócskán terítékre kerül. Az adásban többek között Ken Kesey furcsán rövid és még furcsábban ritkás írói munkásságáról, a Száll a kakukk fészkére összetett szimbolikájáról, az egyes szereplők karaktereinek fontosságáról, a főszereplő McMurphy és a vele szemben álló elmegyógyintézet egyenlőtlen küzdelméről is beszél a két podcaster.

Ezek mellett összehasonlításra kerül általuk a regény keletkezésének amerikai és a két műsorvezető szocializálódását jelentő 1980-as évek magyar viszonyrendszere, már ami az államhatalom által alkalmazott kényszerkezeléseket illeti. Ugyancsak említésre kerül Ratched főnővér férfiellenessége, McMurphy rakoncátlan renegátsága, illetve az elmegyógyintézetekben játszódó magyar regények, dokumentumkötetek egy-egy darabja is, ahogy szintén szó esik a két főszereplő közötti párharcban bevetett gyógyszerelés, leszedálás, elektrosokk terápia és lobotómia műtét által fémjelezett kiábrándítóan és nyomasztóan durva világ is.

Apr 13, 202338:15
180 fok - Titkos szovjet levéltárak megnyitása után született ez a magyar könyv

180 fok - Titkos szovjet levéltárak megnyitása után született ez a magyar könyv

Egy kifejezetten nehéz témával foglalkozó könyvet beszélnek ki ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast műsorvezetői, Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán. A fiatal történész Miklós Tamás „A második világháború harceseményei Esztergom térségében 1944-45-ben és a város háborús embervesztesége” című könyve az idősebb történészgeneráció által lektorált különleges összegzése.

A fővárosi ostromgyűrűvel közvetlen összefüggésben lévő Esztergomnál húzódó front eseményeiről szóló kötet egyelőre csak a Komárom-Esztergom vármegyei levéltárban érhető el, kapható. A műsorban elhangzik, hogy az író a kötetben arról is megfogalmaz néhány mondatot, hogy munkájához sok más mellett az nyújtott nagy segítséget, hogy megnyíltak azok a korábbi szovjet titkosított irattárak, levéltárak, melyekhez ezt megelőzően nem lehetett hozzáférni. A beszélgetésben a műsorvezetők végig veszik a szerző kronológiai sorrendben felépített könyvének részeit, benne az Esztergomban is megvalósuló deportálásokat, a nyilas csoportok tevékenységeit, valamint a német és a szovjet csapatok hadműveleteit.

A podcastből kiderül, hogy a történész munkája alapján mi tudható az Esztergomot és térségét érintő Konrad és Konrad 2 elnevezésű német hadműveletekről, valamint a Vörös Hadsereg tevékenységéről. Az adásból az is kiderül, hogy a kötet szerzője kiemelt hangsúlyt fektetett a katonai és civil áldozatokról való megemlékezésre, melyeknél részletekbe menően (név, életkor, halál oka, stb) tudósít a borzalmakról. Hasonlóan kemény részlet, melyről az adásban is szó esik, a német és a szovjet hadsereg civil lakossághoz való viszonya, köztük nők megbecstelenítése, vagyonelkobzások, kivégzések. A beszélgetés fő iránya mindvégig az, hogy a hallgatókat elkalauzolja Miklós Tamás kötetében, mely nemcsak Esztergom második világháborús történetét, de Budapest ostromának bizonyos részleteit is új tudományos nézőpontból beszéli el.

Mar 30, 202339:36
180 fok - Ki számítja ki a szerelmet?

180 fok - Ki számítja ki a szerelmet?

Hanna Fry, a MILF brit matematikus azt találta ki, hogy a szerelem a matematika segítségével könnyen, illetve könnyebben megtalálható. A 180 fok – A kultúra ellenpontja podcast mostani adásában a mikrofon két oldalán Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró vesézi ki A szerelem matematikája című különleges könyvet.

A beszélgetés során a két műsorvezető arról is beszél, hogy mennyiben szuszakolható rá a tudomány alapját jelentő matematika, mint az objektivitás etalon közege egy olyan szubjektív témával, mint a szerelem, valamint kiderül, hogy Hanna Fry valójában különféle, állítólag matematikusok által alapított és működtetett online társkereső oldal statisztika adatai alapján számolta ki a szerelmi esélyeket. Az adásban az is elhangzik, hogy a brit szerző leginkább hölgyeknek szánt könyvét, melyben egyebek mellett arra buzdítja őket, hogy a 15 éves kortól 35 éves korig tartó időszak után azzal a férfival kössék össze – a remélt nagybetűs szerelem reményében – az életüket, aki az addig eltelt húsz év randitapasztalata alapján jobb mindegyik aspiránsnál.

Az író azzal is segíteni próbálja könyvében az olvasókat, hogy három tanácsot is ad, melyekkel matematikailag is igazolható a true love. Ezek pedig (valójában a kérdésekre adott válaszok csokrai): 1.) Hogyan legyünk sikeresek az online társkeresésben, 2.) Hogyan szerezzük meg a tökéletes partnert, valamint 3.) Hogyan kerüljük el a szakítást/válást. A műsorban szereplő magyar írónőtől pedig megtudhatjuk, hogy ő, aki több történelmi regényt alkotott, esetleg a matematikát is felhasználja-e, amikor a teljes történetbe beépíti a szerelmi epizódot, szálat.


Mar 23, 202330:41
180 fok - Ha nem vagy drogos és nem vagy leszbi, akkor mit keresel a művészéletben?

180 fok - Ha nem vagy drogos és nem vagy leszbi, akkor mit keresel a művészéletben?

Patti Smith Kölykök című önéletrajzi könyvéről szólva Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán folyamatosan képzettársítanak a proto-punk pápanő korára, a 60-as évek második felétől a 70-es évek első feléig tartó intenzív periódusra. A kötetben a tulajdonképpen mindvégig szerény és szegény életformát élő fiatal művész útkeresése a téma, mely út később egy többsávos sztrádává szélesedik ki, ahogy Patti Smith a költészet, majd a zene mentén olyan alkotói és másfajta ágakra is felkapaszkodik, mint a fotózás, a prózaírás, a színház és filmművészet, később pedig a zöld-, polgári- és nőijogi politikai aktivitás. A könyvben az 1946-os születésű szerző kendőzetlenül beszéli el élettörténetét az első, de máris nagy sikert hozó albuma, a Horses megjelenéséig. Ugyancsak mesél a korabeli new york-i felívelni szándékozó művészek, bohém és anyagi szempontból meglehetősen szikár életét élőkről, ahogy ezt barátjával együtt maguk is átvészelték. A Robert Mapplethorpe fotóssal való kapcsolata különös hangulati színt ad az egész kötetnek, mely árnyalatból kiderül, hogy a heteroszexuális Smith a biszexuális Mapplehorpe-al való szerelme, barátsága egészen a férfi haláláig tartott. A halál oka AIDS volt. A Kölykök tehát Patti Smith leginkább magánéletéről és szerteágazó művészeti és társadalmi munkásságának első évtizedéről ad számot. Ezen túl egy olyan Amerikáról is tudósítva, melyben ugyan már túl van a nagy rocklegendák (Beatles, Rolling Stones, Led Zeppelin, The Doors, Jimi Hendrix, Janis Joplin, stb) befutásán, de a halálos tragédiák után megmaradtak még jócskán képviselik az ellenkultúrát. Ebben a sorba illeszkedik bele Smith, aki első albuma után már egyértelműen a rock-ra helyezik hangsúlyt, New Yorkban és Párizsban is megtelepszik hosszabb-rövidebb időre, hogy kiterjedt művészvilágbeli kapcsolatrendszerének ő maga is felejthetetlen és megkerülhetetlen tengelyt hajtó fogaskereke legyen. A kötetben megnyilvánul az az outsider kiállás, mely egész életét jellemezte, még akkor is, amikor fiatal alkotóként az adott művészeti közösséghez akart csatlakozni, ahol megismerve őt megkérdezték tőle, hogy „Ha nem vagy drogos és nem vagy leszbi, akkor mit keresel a művészéletben?”

Mar 16, 202338:51
2020 Filmodüsszeia - Lady Chatterley kritika
Mar 10, 202330:52
180 fok - Megszédültünk a drogkultúra alapművétől

180 fok - Megszédültünk a drogkultúra alapművétől

Willam S. Borroughs, az amerikai beatirodalom pápájának 1953-as regénye, a Narkós (Junkie) került a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastünk homlokterébe. Az új magyar fordítás miatti apropóból elolvasott kötetről ezúttal is kissé fejcsóválva, borzongva vallott Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán. A podcast két állandó műsorvezetője elsőként Borroughs hírhedt könyve(i) Magyarországra érkezéséből indult ki, megemlítve, hogy a 80-as években a Hobo Blues Band énekesének, Földes László Hobónak is köszönhetően jutottak el az akkori fiatalokhoz elsőként az amerikai beatirodalom nagyágyúinak, Allan Ginsbergnek, Jack Kerouacnak és William S. Borrougshnak művei. A beszélgetés ívében a két adásvezető arról a Narkós című regény sajátságosan szikár, mondhatni letisztult műfajiságáról, a könyvről, mint egyfajta precíz drogos kalauz funkciójáról és a drogkultúra művészetekre gyakorolt hatásáról is szó esik. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán egykori és jelenlegi rockklub működtetői nézőpontja alapján is képzettársít Borroughs borzongatóan nyílt és szemérmetlenül precíz műve kapcsán, már, ami a drogok által ihletett rock és metal zenéket, illetve zenészeket illeti. A regény egyben arra is jó alkalom, hogy a műsorvezetők, hol Zacher doktor, hol más szakembereket idézve a drog- és alkoholfogyasztás boldogságkereső úttévesztéseiről is lamentáljanak. A Narkós mellett az amerikai író Meztelen ebéd című könyvére is kitérnek, illetve a két regény egyfajta összevetését is megkísérlik.

Mar 04, 202342:14
2020 Filmodüsszeia - Pamela közelről kritika
Mar 03, 202321:43
2020 Filmodüsszeia - The Last of Us kritika
Feb 24, 202337:10
2020 Filmodüsszeia - A szomorúság háromszöge kritika
Feb 17, 202340:06
2020 Filmodüsszeia - A sziget szellemei kritika
Feb 10, 202342:26
180 fok - Nem a hangjegy számít, hanem bankjegy

180 fok - Nem a hangjegy számít, hanem bankjegy

A punkmozgalom alapcsapatának, Steve Jones gitárosnak könyve nem csupán a zenekar botrányos és a rockszíntérre gyakorolt néhány évéről, de a magát szexmániája miatt is „Cuki Jones, a hatlövetű csődör”-nek aposztrofált zenész magánéletének meglehetősen furcsa fordulatairól szól. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán, mint Sex Pistols rajongók valóban elemükben voltak, amikor a Lonely Boy című biográfiát kielemezték a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi adásában. A két műsorvezető a kötet kitárgyalás előtt bevallották, hogy számukra mit is jelentett személyesen a Sex Pistols, illetve annak a 80-as években Magyarországra is megérkezett zenéje, hatása, botrányainak híre. Ezután témáról-témára haladva beszélik ki Steve Jones, a tipikus angol és nem mellesleg klepto- és szexmániás, proli sztárgitárossá válását, illetve ezzel párhuzamosan szóba kerül az old school punk koronázatlan királyának számító Sex Pistols történetének Jones-féle változata. A podcastben nem is annyira csupán a könyv, hanem annak apropóján a Sex Pistols sztori megszámlálhatatlan botrányos epizódja is felmerül, ahogy az is, hogy a 70-es évek végének és 80-as évek első felének magyarországi szocialista pártsajtója hogyan próbálta leképezni a saját maga által megszokott nyelvezetben a punk fejleményeit, vagy akár a Sex Pistols-féle történéseket. Jones könyvéből az is kiderül, hogy a zenekar tagjait nem a zenei üzenet lényege, hanem a pénz motiválta. Az is olvasható benne, hogy milyen tehetségek és antitalentumok mentén vált szinte pillanatok alatt a nyugati rockszíntér elsőszámú bandájává a Pistols, hogy aztán két-három év után szétheroinozva, szétalkoholizálva, megőrülve, a társadalom egy jelentős része által befogadva és egyben meg is gyűlölve megszűnjön. A két műsorvezető a kínosabb, pikánsabb szituációkat is feleleveníti a zenekar és Jones történetéből, így a baráti zenekaroktól való hangszerlopásokat, a nihilizmusból fakadó horogkeresztes-pólók viselését, a féktelen szexmániát és drogfogyasztást, Sid Vicious basszusgitáros halálát, majd finálénak a banda két frontembere között az ezredforduló utáni reunion-jában tovább tomboló gyilkos ellenfeszülését.


Feb 09, 202355:01
2020 Filmodüsszeia - A Fabelman család kritika
Feb 03, 202340:20
2020 Filmodüsszeia - Babylon kritika
Jan 27, 202338:46
2020 Filmodüsszeia - Fehér zaj kritika
Jan 20, 202320:52
180 fok - Az eggyé fonott két melankólikus regénycopf

180 fok - Az eggyé fonott két melankólikus regénycopf

Paál Anikó és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a kortárs világirodalom egyik legtöbbet ajnározott és sokak számára nagyjelentőségűnek minősített japán szerző, Murakami Haruki műve, a Kafka a tengerparton című regénye kapcsán beszélget. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két mostani műsorvezetője a következő kérdésekre kereste a választ. Milyen helyet foglal el Murakami a világirodalom palettáján? Mennyire osztja meg a figyelmet a Kafka a tengerparton című regényének szerkezete azzal, hogy két, egymással nem összefüggő történetről lehet benne olvasni? Milyen szerepet játszik a kisfiú sztorijában az ödipuszi-szál? Bekövetkezik-e végül Tamura és Nakata, a kisfiú és az öregember találkozása? Vajon miért választotta az író ezt a „duplaregény” megoldást? Milyen hatással volt Murakami munkásságára, hogy élete jelentős részét Amerikában élte le? Mekkora ismertsége van a japán írónak nálunk, Magyarországon? A különleges regény Murakami korábbi műveinek jegyeit is magán viseli, így ebben is ugyanúgy fellelhető, visszatérő téma az elidegenedés, a magány, a vágyódás, a szerelem témája. A közel hatszáz oldalas, rendkívül elgondolkodtató könyvet mindenkinek ajánljuk, aki kedveli a többrétegű drámai erejű regényeket. 

Jan 19, 202330:50
2020 Filmodüsszeia - Tőrbe ejtve - Az üveghagyma kritika
Jan 13, 202323:27
180 fok - Egy fenomenálisan retardált katalán zseni kipletykált élete

180 fok - Egy fenomenálisan retardált katalán zseni kipletykált élete

Pöltl Oxi Zoltán és Turai Zsolt az adásban a festőlegenda élete első harmadáról írt önéletrajzi kötetéről, a Salvador Dalí titkos élete címűről beszél. A műsorvezetők a könyv mentén boncolgatják a katalán zseni titkát, egészen pontosan azt, hogy hogyan alakult már gyerekkorától az élete egészen a harmincas éveinek végéig. A beszélgetés fő vezérfonala mégiscsak az lett, hogy a két podcaster felemlegette a még gyermek Salvador nemegyszer szadista megnyilvánulásait, illetve későbbi szexuális kilengéseit is. A kötet azon fejezetei, lapjai is említésre kerülnek, ahol a művészlegenda alkotásaival elkezd kibontakozni, de gyerekkori kiállításai és fiatalkori művészeti megnyilvánulásai mellett mindig ott vannak bizarr és megbotránkoztatásra még ma is alkalmas tettei. Az olvasónaplószerű párbeszédből az is kiderül, hogy a fiatal Dalí miként viselkedett a számára talán túlzottan is kötött különféle iskolákban. Az adásban arról is szó esik, hogy Dalí hogyan élte meg alkotói pályafutása első, rendkívül nagy intenzitású szakaszát, melynek egyes éveit az Egyesült Államokban töltötte, ahol Európához hasonlóan nagyon híres és népszerű lett. A műsorban több idézet is elhangzik a festőtől vagy kortársaitól. George Orwell az első kiadást elolvasva és így megismerve Dalít azt írta kritikájában: „Dalí jó rajzoló és undorító emberi lény.” Az alkotó szélsőséges életstílusa és nemkülönben furcsa vizuális képi világa mondhatni Picasso-ig emelte fel, így könyvét mindenképpen fontosnak és főleg hitelesnek kell tekinteni. Izmusokat meghatározó egyéniségéről így fogalmaztak egy helyen: „Egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot.” A számára leginkább vezetett ilyen mozgalom a szürrealizmus volt, mellyel kapcsolatban – és ez lett az adás majdnem zárszava is – „A szürrealizmus és a tudomány együttes erővel képes lehet az irracionális meghódítására.” 

Jan 12, 202334:40
2020 Filmodüsszeia - Avatar: A víz utja kritika
Jan 06, 202337:04
2020 Filmodüsszeia - A Fehér Lótusz kritika
Dec 30, 202238:56
2020 Filmodüsszeia - A maffia szentjei kritika
Dec 23, 202227:52
180 fok - Végzetes lehet, ha szüleink sorsát örököljük?

180 fok - Végzetes lehet, ha szüleink sorsát örököljük?

Öt nemzedék történetét meséli el Gurubi Ágnes író első könyvében, a Szív utca című családregényben. A kétszáz oldalas mű a legutóbbi Margó-fesztiválon díjat is kapott, de elsősorban nem ezért, hanem a benne lévő veretes tartalom miatt választottuk Paál Anikó nyugdíjas irodalomtanárral közösen ezt kötetet. A műről való kibeszélés már nem volt ennyire könnyű, hiszen az író velünk együtt arra kereste a választ regényében, hogy milyen szinten, mértékben valósul meg újra és újra a leszármazottak életében a végzet, és hogy ez mennyire nyomasztja és befolyásolja az ükanya gyermeke gyermekének gyermekeit és unokáit. 

A jelenkorban játszódó történetet a 40-es évei elején járó Anna narrációjában ismerjük meg, aki egészen a 19. századtól indítja családja históriáját. Egész ponton a család nőtagjainak történetét, mivel a férfiak csak egyfajta árnyékai a família nőtagjainak, s hol baleset, hol alkoholizmus, de szinte minden esetben valamilyen súlyos baljóslatú, és bánattal sűrűn átitatott végzet penderíti ki a férfiakat Anna családregényéből. Beszélgetésünk során megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyiben feminista könyv a Szív utca, valamint arra is választ kerestünk, hogy valóban nagyszüleink, szüleink sorsát vagyunk-e kénytelenek újra megélni saját életünkben?  

Könyvkultúra Magazin: https://konyvkultura.kello.hu/ 

e-mail: 180fokpodcast@gmail.com

Dec 15, 202238:16
2020 Filmodüsszeia - Wednesday kritika
Dec 12, 202222:22
180 fok - Mégis kinek a Horthy-ja?

180 fok - Mégis kinek a Horthy-ja?

180 fok – A kultúra ellenpontjai nevű új podcastünk első adásában Ungváry Krisztián Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadán című kötetéről beszélget Pöltl Oxi Zoltán újságíró és Turai Zsolt könyvgyűjtő, olvasó. A műsorban többek között szó esik a kötet írójának bevallott céljairól, illetve a könyv műfajáról, egész pontosan arról, hogy az abban foglaltak milyen mértékben tarthatók a dokumentum, illetve a fikció műfajába. 

A két műsorvezető a könyvben található történetről próbálja megállapítani, hogy az mennyire befogadható az átlagos képességekkel bírók számára, hiszen Ungváry a tőle megszokott akkurátussággal tűzdelte meg rengeteg adattal írásművét. Az 1944. október 15-ei nap, mely, mint „Horthy Miklós kiugrási kísérlete a háborúból” híresült el, számos nézőpontból kerül terítékre az olvasó előtt. De az író ennél jóval tovább megy, hiszen nemcsak ennek a napnak, de az előző napok, sőt előző időszakok arra vonatkozó történéseit, szereplőit is bemutatja, valamint kísérletet tesz arra is, hogy megsaccolja, hogy milyen következményei lehettek volna annak, ha mégis sikerrel jár a kormányzó titkos terve. 

Horthy ugyan mindkét oldal irányába megpróbálta az általa legjobbnak tartott taktikát folytatni, de így utólag már mi tudjuk, hogy sem a szovjetek, sem a németek felé nem tudta érvényesíteni akaratát, elképzeléseit, a kiugrás csak kísérlet maradt, illetve elbukott. A majd 80 évvel ezelőtti történésekről persze már számos tudományos és tudománytalan elemzés született, Ungváry amúgy rendkívül érdekfeszítő és tartalmában és illusztráltságában is vaskos könyve esetében most is egy olyan változattal van dolgunk, melyet bizonyára sokan fognak kritizálni és sokan fognak kedvelni, hiszen Horthy alakja, történelmi szerepe a mai napig éles viták tárgya.  

Könyvkultúra Magazin: https://konyvkultura.kello.hu/ 

e-mail: 180fokpodcast@gmail.com

Dec 04, 202235:36
2020 Filmodüsszeia - Nincs baj, drágám kritika
Dec 02, 202226:48
2020 Filmodüsszeia - Sárkányok háza kritika
Nov 25, 202240:06
2020 Filmodüsszeia - Nyugaton a helyzet változatlan kritika
Nov 18, 202241:15
2020 Filmodüsszeia - Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori kritika
Nov 04, 202245:16
2020 Filmodüsszeia - Szöszi kritika
Oct 14, 202242:05
2020 Filmodüsszeia - Thor: Szerelem és mennydörgés kritika
Oct 07, 202227:08
2020 Filmodüsszeia - Nagymenők kritika
Sep 23, 202240:16
2020 Filmodüsszeia - A gyilkos járat kritika
Sep 16, 202231:01
2020 Filmodüsszeia - Nem kritika
Aug 26, 202236:04