Közelítő - Közelről nem is ijesztő

Ez a beszélgetés kivételesen egy akadálymentes intézményben és nem a podcast stúdióban készült, mert akármennyire kényelmes is, kerekesszékkel nem megközelíthető. Mai beszélgetőtársam Temesvári Orsolya, aki több mint 4 éve egy közlekedési balesetben súlyosan megsérült, nyaktól lefelé lebénult. Azóta kerekesszékkel közlekedik. Orsi jogász, gerincvelő sérült, újságíró, TEDx előadó. Blogot írt Utazás a gerincvelőm körül címen és motivációs előadásokat tart. Amikor a beszélgetésre készültem, rájöttem, hogy nem olyan egyszerű korrektül, PC-n fogalmazni, hogy véletlenül se bántsuk meg a másikat. Mit kell, lehet, szabad mondani és mit nem? Mozgássérült, fogyatékossággal élő, kerekesszékes? Felmerült bennem az is, mi lenne, ha én kerülnék hasonló helyzetbe. Én egyáltalán nem biztos, hogy az életet választanám. Orsival erről is lehetett beszélgetni. Elmondta nekem, ő miért döntött a folytatás mellett és miből merít erőt, hitet, kitartást. Orsi számomra példakép. Hallgassátok nyitottsággal, szeretettel!

Mai vendégeim Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina, a KV Társulat alapítói, színészek. A KV Társulat a magyarországi független szféra egyik legrégebbi – 2007 óta – folyamatosan működő női társulata, amely aktuális, hiánypótló, érzékeny témákat dolgoz fel kortárs színházi nyelven. És idén 15 éves, ezúton is boldog születésnapot! Ennek apropóján beszélgettünk még nyáron e tizenöt év emlékezetes pillanatairól. És arról, hogy Zsuzsa és Kriszta miért tartja fontosnak, hogy előadásaik középpontjában fajsúlyos témák, sokszor tabutémák álljanak: állami intézetben nevelkedett gyerekek sorsa, prostitúció és szexrabszolgaság, az emberkereskedelem elleni küzdelem, nőiség, anyaság, fellépés a nők elleni erőszakkal szemben, a gyermekbántalmazás ellen, stb. Honnan ered ez az elkötelezettség, szociális érzékenység? Mit jelent a színház közéleti szerepvállalása? Legújabb előadásuk, a Felhőkakukkvár kapcsán pedig arról is szó esett, mi történne, ha egy nap a nők fellázadnának és átvennék a hatalmat a politikai életben, illetve mikor fog a nők politikai, közéleti szerepvállalása legalább olyan súlyú tényezővé válni, mint a férfiaké.

Vendégeim egy házaspár, akikre nem túlzás azt mondani, hogy megosztó személyiségek, és életük egy része nyitott könyv a nagyvilág előtt. Járai Kíra szinkronrendező és Járai Máté színész, műsorvezető a nyitott házasságáról először egy kereskedelmi tévécsatorna műsorában beszélt őszintén, majd a tudatos gyermekmentességüket vállalták fel, melynek során szó esett Máté szüleinek alkoholizmusáról is, idén tavasszal pedig ugyanő coming outolt a biszexualitásával kapcsolatban. Önmagukban is tabutémák ezek, amiért kapnak hideget-meleget. Arról kérdezem őket, nem bánták-e meg, hogy ezekkel kiálltak a nyilvánosság elé. Egyáltalán mi volt az oka, hogy tudatosan felvállalták ország-világ előtt? És vajon segíti-e a társadalmi szintű elfogadást, ha ismert emberek őszintén beszélnek ilyen témákról? Vagyis az ismertség lehet-e eszköz arra, hogy elmozduljunk egy nyitottabb, toleránsabb társadalom felé?

A Független Színház Magyarország 2007 óta működik. „Azért dolgozunk, hogy az eltérő csoportok megértsék, elfogadják egymást, és közösen teremtsenek értéket. Nálunk nem számít, ki vagy, honnan jöttél, az viszont igen, hogy mit gondolsz a világról, és mit teszel érte. Szeretnénk, ha származástól függetlenül és közösen tennénk azért, hogy egy jobb és nyitottabb országban élhessünk.” Mai vendégeim Balogh Rodrigó rendező, művészeti vezető és Varga Dávid színész, énekes. Küldetésük, hogy hátrányos helyzetű cigány és nem cigány fiatalokból sikeres művészek, profi szakemberek és mindenekelőtt: aktív állampolgárok váljanak. Mit gondol Rodrigó és Dávid arról, hogy milyen szinten van jelen a rasszizmus, a cigányellenesség 2022-ben Magyarországon. Megszüntethető-e ez? És miként tud ehhez a művészet hozzájárulni? Szóba került a miniszterelnök tusványosi beszéde is a „kevert fajokról” (a stúdiófelvételre nyáron került sor). Beszélgettünk arról is, hogy miért fontos, hogy legyenek roma hősök. Egyáltalán kik ők és mitől hősök?

Mai vendégemmel, Murinai Angélával telefonon beszélgettünk, mivel jelenleg külföldön él. Ha 3 pontban össze kellene foglalnom, hogy Angéláról mi jut elsőként az eszembe, akkor ezek lennének: 1. bátor feminista, egy megosztó személyiség, 2. egy édesanya, aki elvesztette az egyik gyermekét, és ezt egy megindító regényben elmesélte, 3. az a nagyon fontos társadalmi munka, amit végez és amiről a könyveiben is ír. De vajon ő miként határozza meg magát? Mit jelent az ő feminizmusa? És tényleg férfigyűlölő, ahogyan azt szókimondó közéleti cikkei, posztjai kommentszekciójában rendre a fejéhez vágják? Mindez kiderül a beszélgetésből, mint ahogyan az is, Angéla miért kezdett el az anyaság árnyoldalaival, a társadalom által előrajzolt anyakép és a megélt anyaság nehézségei között húzódó feszültség kérdésével foglalkozni. Hallgassátok szeretettel, nyitottsággal!

Az első podcast adásban Oravecz Lizanka és Fekete Gy. Viktor autizmus tapasztalati szakértőkkel és érdekvédelmi előadókkal beszélgettem, akik maguk is diagnózissal rendelkező autisták. Lizanka és Viktor készítik az Autista Vagyok ismeretterjesztő Youtube-csatorna videóit. Vajon mi a polkorrekt megnevezés: autista vagy autista személy? Autizmussal élő vagy autizmussal érintett? Autizmus vagy autizmus spektrum? Mi az a spektrum? Szabad-e még azt mondani, hogy Aspergeres? Mennyire sikerül Lizankának és Viktornak közelebb vinnie az emberekhez az autizmust? Áldás vagy átok az autizmus? Lizankának és Viktornak miért volt rögös, majdnem végzetes az út a diagnózisig? Milyen segítsége van ma annak, akinél felmerül a gyanú, hogy autista? Lizanka és Viktor rendszeresen tartanak előadásokat az autizmus témakörében. De vajon kaptak-e már olyan kérdést, amitől zavarba jöttek? Hogyan lehet nem autistaként jó párkapcsolatban élni egy autista emberrel? És megannyi kérdés, amit sok nevetéssel, bizonyos témáknál megrendüléssel, körüljártunk. Hallgassátok szeretettel, nyitottsággal!