Lyukasóra Tudományból

Az idei év Nobel-díjainak kihirdetése számos pozitív meglepetést tartogatott számunkra: nemhogy egy, de két magyar születésű díjazott is lett a kitüntetettek közt: a régóta várt Karikó Katalin mellett Krausz Ferenc is elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést. Bár a hírvivő-RNS-en alapuló vakcina sokak számára egészen jól ismert tudományos kutatási téma, de az attoszekundumos lézerimpulzusok és a kvantumpöttyök is a figyelem középpontjába kerültek idén.

Tarts velünk ebben a részben is, ahol megismerhetjük együtt, hogy milyen fantasztikus eredményeket ért el az a nyolc tudós, akik a tudományos Nobel-díjakat kapták idén.

Mi pedig most egy kis szünetre megyünk, és reméljük, hogy mihamarabb megújult formátumban találkozhatunk veletek!

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Tudtad, hogy az agyad egyszerre több dolgot is képes elvégezni? Az agy különböző területei közötti kommunikáció támogatja szuperképességeink hihetetlen csoportját, az úgynevezett végrehajtó funkciókat. Ezek a különleges képességek segítenek abban az állatvilág többi részéhez képest, hogy irányítsd gondolataidat és cselekedeteidet, több dolgot tarts szem előtt, megoldj problémákat és tervezz előre. Több végrehajtó funkció dolgozik együtt, hogy segítsen elérni a céljaidat vagy elvégezni a kihívást jelentő feladatokat. De mik is pontosan ezek a funkciók? Tarts velünk ebben a részben is, és megtudhatod! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hogyan születnek a bolygók? Hogyan alakult ki a mi naprendszerünk? Ugyan ezekről a kérdésekről már sok tudományos kutatás és elmélet szólt eddig is, mégis még mindig van bőven mit felfedeznünk és tanulnunk. Ebben segít már egy éve a 2021. decemberében fellőtt James Webb Űrteleszkóp, ami rendíthetetlenül küldi nekünk a gyönyörű új űrfelvételeket, valamint már számos új tudományos felfedezéshez is hozzájárult. Eheti epizódunkban ezekből a legfrissebb felfedezésekből szemezgetünk, tarts velünk, hogy többet megtudj! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha követted a nyáron a tudományos eseményeket, könnyen lehet, hogy neked is elkapta a figyelmed az LK-99 körül kialakult nagy párbeszéd: koreiai kutatók ugyanis azt állították, hogy egy szobahőmérsékletű szupravezetőt fejlesztettek ki, azaz egy olyan anyagot, ami könnyen elérhető hőmérsékleten és normál légköri nyomáson közel nulla ellenállással vezeti az áramot. Csakhogy, mint kiderült, valószínűleg a megfigyelt effektusokat nem az LK-99, hanem a benne lévő réz-szulfid okozta.

Mit tanultak ebből a tudósok? És vajon tényleg eljött ezzel a tudományos közlés új korszaka?

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Visszatért a Lyukasóra Tudományból a nyári szünet után! Ennek örömére mi más is lehetne a témánk ezen a héten, mint 2023. nyarának egyik legnagyobb, ráadásul tudományos vonatkozású sikerfilmje, az Oppenheimer! Mit gondoltak házigazdáink a filmről? Egyáltalán sikerült végigülniük a három órát a moziban? Figyelmeztetés: SPOILER! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A nyári szünetelésünk előtt úgy éreztük, hogy egy fontos témát dolgozunk fel - mégpedig azt, hogy miért érdemes elkerülni a napégést? A kutatások azt mutatják, hogy akik évente legalább egyszer erősen leégnek, esetükben a bőrrák kialakulásának kockázata akár háromszoros is lehet. Szó esik arról, hogy mi az az UV sugárzás, mikor ne legyünk a napon, és hogy hogyan okoz a napégés bőrrákot? Tartsatok velünk ezen a héten is, és vigyázzatok magatokra a nyáron! Szeptemberben találkozunk újra! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ettől a résztől tuti, hogy megéhezel! Itt a nyár, és gyakorlatilag karácsony óta sokan azon dolgoznak, hogy leküzdjék a télen felszedett kilókat. Ebben nagy szerepe van az éhségérzetnek is, ami az agyunkban lefutó kémiai jelzőrendszerektől függ. Megfigyelték a kutatók, hogy a terhességben és az elhízásban is ugyanaz a folyamat felelős a súlygyarapodásért - de egy kicsit más módon nyilvánul meg a két esetben. Az azonban mindkét esetre igaz, hogy ez a bizonyos jelzőrendszer néha elveszíti az érzékenységét, és emiatt az agyunk azt gondolja, hogy nincs elég energia elraktározva. Ezen a héten házigazdáink igyekeztek végére járni a legfrissebb kutatási eredményeknek ezzel kapcsolatban, és megválaszolni a sokszor feltett kérdést: miért vagyunk éhesek, ha egyszer a szervezetünknek nincs szüksége több táplálékra?

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Amikor egy nőstény gőte lerakja a körülbelül háromszáz petéből álló fészekalját, ezek fele soha nem kel ki. Micsoda hihetetlen pazarlás! Tudományos kutatásokból kiderült, hogy ezek a gőték egy halálos örökletes betegségben, az úgynevezett kiegyensúlyozott halálos rendszerben szenvednek. Ráadásul nem a gőték az egyetlen példa erre a betegségre: kiegyensúlyozott halálos rendszereket találunk egyes növényekben és rovarokban is. A tudósokat a mai napig foglalkoztatja a kérdés: miért fejlődött ki valaha is egy ennyire előnytelen rendszer? Ennél nem kéne okosabbnak lennie az evolúciónak? Tarts velünk ezen a héten is, hogy többet megtudj erről a rejtélyről!

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hallottad?... ha már a részben nem sikerült jól a a tőlünk megszokott, megfelelően kínos átvezetés, legalább legyen meg itt! Ugyanis legújabb epizódunkban nem másról beszélünk, mint arról a fontos témáról, hogy hogyan is hallunk? Míg a legtöbben már ismeritek (ha nem máshonnan, hát a biológia órákról) a hallócsontokat: a kalapácsot, üllőt és kengyelt, de sokan nem tudják, onnan hogyan jut el a tényleges hang észleléséig az agyunk? Arról is szót ejtünk, mitől is tudjuk megkülönböztetni a hangok magasságát, és hogyan ismerjük fel a beszédet? Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson, hogy te is megtudd! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára sokan hallottatok már a placebo-hatásról, amikor egy hatóanyag nélküli "gyógyszer" olyan választ vált ki a szervezetünkben, mint a gyógyhatású készítmények. Ez egy rendkívül érdekes jelenség, amely sok esetben, pl. pszichoszomatikus tüneteknél felbecsülhetetlen. Van viszont egy gonosz ikertestvére, amit nem sokan ismernek: a nocebo. Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor tudjuk, hogy milyen mellékhatásra lehet számítani, és az elő is jön. Erről, és a nocebo megelőzéséről fogunk beszélni legújabb epizódunkban! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mi a közös a szappanhabban, a fagyiban, a majonézben és még millió másik hétköznapi anyagban, ami körülvesz minket? A határfelületek kémiája! A határfelület fizikai-kémiai értelemben két nem elegyedő anyag közötti határvonal: lehet például esőcseppek és a levegő között, vagy a húsleves tetején úszó zsírcseppek és a lé között, csak hogy néhány példát említsünk. Miért nem elegyednek ezek az anyagok? És mit tehetünk, ha valamiért azt akarjuk, hogy mégis elegyedjenek, például majonézt szeretnénk csinálni olajból és tojásból? Tarts velünk ebben a részben is, ahol ezeket a kérdéseket járjuk körül, és többet között kitérünk arra is, mik azok a bizonyos emulgeálószerek, amiket sok élelmiszer összetevőlistájában láthatunk? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A kétnyelvűség, pontosabban az egynél több nyelv beszélése sok szuper képességet adhat, például lehetővé teszi, hogy az ember világot járjon, sok más emberrel ismerkedjen és kommunikáljon. Egyes kutatások szerint az egynél több nyelv beszélése az agyműködést is javíthatja. Egy konkrét érdekes tanulmányban kutatók többek között azt akarták látni, hogy a jobb agyműködés és a kétnyelvűség közötti kapcsolat különbözik-e attól függően, hogy az illető mennyire jól vagy milyen gyakran használja a második nyelvét? Eredményeik végül alátámasztották azt az elképzelést, hogy a második nyelv fejlesztése, különösen, ha jól beszéljük azt, javíthatja az agyműködést. Tarts velünk ezen a héten is, ha többet akarsz megtudni erről a témáról! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

1969. július 20-án Neil Armstrong űrhajós első emberként lépett a Holdra az Apollo 11 küldetés során, a következő 3 évben pedig 11 másik űrhajós is követte. Az azóta eltelt 50 évben nem járt ember a Holdon, de a következő néhány évben újra látni fogjuk ezt a történelmi eseményt a NASA Artemis küldetések során. A NASA már teszteli a rakétáit és eszközeit, kiválasztotta az első küldetés asztronautáit, akiknek neveit nem is rég jelentették be (2023 áprilisában). Nem meglepő tehát, hogy a tudósok rengeteget elmélkednek-beszélnek arról, hogy hogyan küldenének embereket vissza a Holdra, sőt, tovább akár a Marsra is, mind rövidtávú, mind akár hosszabb idejű, tartós küldetésekre. Egyes tudósok pedig ennél még tovább mennek: állandó kolóniákat szeretnének létrehozni az űrben arra az esetre, ha a Földön valaha is elfogynának az erőforrások. De hogyan építsünk lakó- és munkahelyeket egy olyan területen, ahol nincsenek építőanyagok, berendezések vagy munkaerő? Az egyik ígéretes megoldás a 3D nyomtatás lehet. Tarts velünk ezen a héten is, ha szeretnél többet megtudni erről az ígéretes módszerről! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Megfigyelted már te is, hogy a városi területeken jellemzően sokkal melegebb van, mint a vidéki vagy természeti területeken? A városokban a magasabb hőmérsékletet a sok épület és utca okozza, amelyek a napfény hatására jobban felmelegednek, mint a talaj. A forró városi területeken, az úgynevezett városi hőszigeteken az emberek és az állatok izzadással, lihegéssel és árnyékos helyeken való tartózkodással tartják magukat hűvösen. Még a városi fák is hűvösek maradnak a transpirációval, ami olyan, mint az izzadás. Valójában a fák olyan mértékben izzadnak, hogy képesek lehűteni a levegőt és csökkenteni a városi hőhatást - mint egy természetes légkondicionáló. Bár a városi hőhatást általában problémának tekintik, a tudósok tanulmányozzák a városi hőszigeteken élő növényeket és állatokat azért is, hogy megértsék, milyen hatással lesz az éghajlatváltozás ezekre a fajokra természetes élőhelyükön? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindenki tudja, hogy mi az a retina - ha biosz óráról nem is ugrik be, de a gyakran használt "beleégett a retinámba" kifejezés miatt bizonyára megvan. Azt viszont nem sokan tudják, hogy nem is annyira a szemünk, sokkal inkább az agyunk része! Viszont pont emiatt is az agykutatásban rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen ez az a része az agyunknak, amit egy lámpa és egy nagyító segítségével (kis túlzással) mindenféle nehézség nélkül meg tudnak figyelni a kutatók. Ezzel egyedülálló lehetőségünk van az egészséges, élő agy tanulmányozására, és olyan izgalmas dolgokat érthetünk meg vele, hogy például honnan tudják a szemben lévő sejtek, hogy valami mozog előttünk?

Hallgasd meg legújabb epizódunkat, hogy megismerd az emberi szervezet e csodálatos részét! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az emberi viselkedés sokszínű, összetett és rendkívül érdekes jelenség. Annak ellenére, hogy két ember között sok különbség van, találhatunk olyan mintákat, amelyek a különböző helyzetekben, például a munkahelyen vagy egy családi vacsorán jellemző viselkedésmintákat jellemeznek. A viselkedési közgazdaságtan nevű kutatási terület az emberi viselkedést tanulmányozza pénzügyi helyzetekben. Ebben a részben a Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky által kidolgozott kilátáselmélet főbb megállapításait mutatjuk be. A kilátáselmélet magyarázatot ad az emberi döntésekre a szerencsejátékkal kapcsolatos helyzetekben, és olyan kérdésekre ad választ, mint például: vajon az emberek egyformán figyelembe veszik-e a nyereséget és a veszteséget? És egy személy kezdeti pénzügyi helyzete hogyan befolyásolja a nyereségnek és a veszteségnek tulajdonított értéket? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hogyan alakul ki a ciklikusság, periodicitás, természetes ismétlődés, kiszámíthatóság? Gondoljunk a Naprendszer égitestjeinek keringésére, forgására, ami létrehozza a napokat, hónapokat, éveket - ezt egészen egyszerű megérteni és elképzelni. De hogy alakul ki a testünkben például a rendszeres, egészséges szívdobogás? Ott nem kering semmi semmi körül, hanem csak sejtek dolgoznak, összehúzódnak és elernyednek, különféle kémiai anyagok, molekulák hatására. Hogyan lesz ebből szívritmus? Ebben a részben ennek a jelenségnek az általános matematikai hátteréről beszélünk, amit a legegyszerűbben talán a ragadozó-zsákmányállat modellek segítségével lehet elmagyarázni. Tarts velünk, és megtudhatod, hogyan tudnak a tudósok előrejelzéseket készíteni például állatok jövőbeli populációszintjeiről, mindezt szinte csak olyan alapvető matematikai alapismeretek segítségével, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás. Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is elkaptad a megfázást mostanában? Házigazdáink az elmúlt hetekben mindketten gyengélkedtek - emiatt aztán el is gondolkodtak: miért is betegszik meg minden ismerősük olyan könnyen mostanség? Természetesen a válasz az evolúció!

Bár az evolúció önmagában is egy rendkívül izgalmas és különleges folyamat, olykor még érdekesebb az, amit mi emberek kezdünk vele. Jó példa erre az irányított evolúció, amely el is nyerte a 2018-as kémiai Nobel-díjat, de van napjainknak egy feltörekvő új tudományága is: az evolúciós orvoslás. Ez a terület olyan visszafordíthatatlan folyamatokra is nyújthat megoldást, mint az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések, melyek napjainkban az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. Ezekről a tényekről és még sok más izgalmas dologról beszélgetünk legújabb epizódunkban! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Napjainkban a mesterséges intelligencia, vagy AI, eléggé gyakran felbukkan; gondoljunk csak a DALL-E képalkotó motorra vagy amivel már biztos sokan találkoztatok: a ChatGPT-re. Ezek a vívmányok jó eséllyel forradalmasítják az információ szűrését, de akár a hamis információ áramlását is segíthetik, pl. az úgynevezett deep-fake videókkal. Az AI azonban nem képes mindenre jelenleg: bár a legegyszerűbb számításokban is simán leköröz minket, a legemberibb esetekben, mint például esztétikus tervezés, messze hátramarad. Éppen emiatt a kutatók kísérleteznek olyan AI rendszereken is, amik miniatűr, agysejtekből kialakított szervecskén alapulnak. Bár az ötlet ígéretes, már-már futurisztikus, azért a helyzet korántsem olyan egyszerű: akár gondolunk itt a technológiára vagy az etikai aggályokra. Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A fényképek nem csak emlékképek: a világűrből származó képek nap mint nap segítenek nyomon követni a Föld bolygót és annak erőforrásait. A műholdak speciális érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek képesek olyan "színeket" is fogni, amelyeket az emberi szem nem lát. Ezek a műholdak magasan felettünk keringenek nagy sebességgel. Ez a madártávlati látásmód leszi tehetővé, hogy segítsenek tájékoztatni minket természeti katasztrófákról, az éghajlatváltozásról és az időjárásról. Ebben a részben arról beszélünk, hogy a műholdak hogyan figyelik a Földet, és milyen fontos alkalmazási lehetőségeket kínálnak a Föld felbecsülhetetlen értékű természeti erőforrásainak megőrzése szempontjából.   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A csillagok fontos részei a világegyetemnek, sőt, közvetlenül a földi életnek is, gondoljunk csak a saját Napunkra. Bár a legtöbb csillag fényessége állandónak tűnik, mérőeszközökkel vagy távcsövekkel jól megfigyelhető, ahogy néhány csillag fényessége láthatóan ingadozik időben. Ezeket a csillagokat változócsillagoknak nevezzük. A  változócsillagok kutatása azért fontos, mert az ezekből a csillagokból származó információk segítenek a tudósoknak megérteni a többi csillag tulajdonságait, valamint a világegyetem természetét.  

Ezen a héten arról beszélgetünk, hogy mik azok a változócsillagok, mit tanulhatunk belőlük, és hogyan segíthetnek akár a nem szakemberek, köztük te is, hogy adatokat gyűjtsenek a változócsillagokról, amelyek segíthetnek a csillagászoknak jobban megérteni világegyetemünket.   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A beszéd rendkívül fontos része az életünknek. Arra használjuk, hogy kommunikáljunk a családunkkal, barátainkkal, kollégáinkkal, sőt még a háziállatainkkal is! Nemcsak sokat beszélünk, de nagyon jók is vagyunk benne: az egészséges beszélők másodpercenként 2-3 szót is el tudnak mondani, és általában csak 1000 szavanként egyszer követnek el hibát (habár házigazdáink kicsit megkérdőjelezik ezt a statisztikát ebben az epizódban). Hogy korlátozzuk a hibáink számát, folyamatosan figyeljük saját beszédünket, ami egy meglehetősen összetett agyi folyamat!  Ezen a héten erről a folyamatról beszélgetünk, és többek között  megvizsgáljuk, hogy mi történik, ha beszédünkben hibát követünk el, és mi történhet, ha az agy beszédfigyelésért felelős részei károsodnak, például sztrók miatt?   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára sokatokban felmerült már az, hogy vajon az ipari fejlesztések  során mennyire lehet az alaptudományos gondolatokban elmerülni? Bár  gyakran a válasz egyértelműnek tűnhet, azért biztos lesznek olyanok is,  akik meglepődnek majd! Szerencsére házigazdáink az érme egy-egy oldalát  képviselik, így tudnak mesélni bőven a témáról. Szóba kerül az akadémiai  projektmenedzselés, az ipari termékfejlesztés, de választ kaptok arra  is, hogy publikálnak-e az ipari kutatók (és szabadalmaztatnak-e az  akadémiai tudósok)?  

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Egy egzotikus témát hoztunk el nektek a legújabb epizódban: a kriogén elektronmikroszkópiát. Noha talán elsőre szinte érthetetlen szóösszetételről van szó, egy rendkívül fontos és érdekes módszert takar. Tudtad például, hogy a jég nem mindig szép kristályos, hanem bizonyos körülmények közt lehet teljesen szabálytalan is? (és itt most nem a törött jégkockára gondolunk). Ez az amorf jég aztán tökéletes környezetet biztosít ahhoz, hogy érzékeny nagy molekulák, pl. fehérjék szerkezetét befagyassza, és aztán elektronmikroszkóppal tényleges képeket készíthessünk róluk. 

Tarts velünk, ha erről a különleges módszerről szeretnél többet megtudni érthető formában.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.            
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Valószínűleg mindannyian voltunk már megfázva legalább egyszer az életünkben. Ilyenkor sokaknak antibiotikumot ír fel az orvos (kezelési vagy megelőzési szándékkal), de mindig elmondják: a kúrát végig kell szedni. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelően végigszedett antibiotikum kúra sajnos hozzájárulhat a baktériumok védekezőképességének növeléséhez és az új, ellenálló törzsek kialakulásához. De hogyan alakul ki az antibiotikum-rezisztencia? Megelőzhető védőoltással is egy bakteriális fertőzés? És ha igen, melyik a jobb megközelítés? Ezekről a kérdésekről, és még sok más érdekes témáról is beszélünk legújabb epizódunkban.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Elérkeztünk a technológiai vívmányok kvantumkorszakába. Bár sokaknak csak egy különleges absztrakt dolognak hangozhat a “kvantum” szó, mégis rengeteg mindennapi eszköz (beleértve a televíziótól a telefonokig) ezalapján működik. De hogyan mosható össze a kvantumfizika a számítástechnikával? És egyáltalán, hol tartunk a fejlesztésekkel? Mindenkinek lesz kvantumszámítógépe öt éven belül? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra adunk választ a legújabb epizódban.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.           
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ünneplünk ezen a héten, hiszen elérkezett a Lyukasóra Tudományból podcast a századik epizódhoz!  

Vajon hogyan nézhetünk tudományosan minden idők egyik legnépszerűbb fantasy könyv- és filmsorozatára, a Harry Potterre? Lehet-e egyáltalán fantasy-t tudományosan értelmezni? Ebben a különleges és varázslatos epizódban megpróbálkozunk ezzel a nehéz feladattal, szerencsére viszont házigazdáink nem bánják a kihívást, hiszen mindketten nagy rajongók!  

Mit jelent a fantasy irodalomban a kemény (hard) és lágy (soft) varázsrendszerek elmélete, és melyik kategóriába tartozik a Harry Potter? Milyen genetikai háttér szerint működhet a varázsképesség öröklődése, tekintve hogy léteznek mugli születésű mágusok, vagy varázslócsaládba született varázsképtelen kviblik? Leírható-e klasszikus fizikával a varázsseprűk repülése? Ezekre és még más kérdésekre keressük a választ ezen a héten. Bónusz információként azt is  megtudhatjátok ebből a részből, hogy házigazdáinkat vajon melyik roxforti házba osztotta be a Teszlek Süveg?  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.          
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A legtöbben valószínűleg nagyon szeretjük az édességeket, és olykor még jutalomként is tekinthetünk rájuk. Az édességek, beleértve a gyümölcsöket is, gyakran tartalmaznak több-kevesebb fruktózt, köznapi nevén gyümölcscukrot. Legújabb részünkben arról beszélgetünk, hogy a  kutatások hogyan kötik össze a fruktózt különböző egészségügyi problémákkal, kiváltképp gyermekek körében. Arra is kitérünk, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk arra, hogy egészségesebben  viszonyuljunk a gyümölcscukor fogyasztásához.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.        
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Világunk számtalan ökoszisztémát tartalmaz, a trópusi erdőkön át a korallzátonyokig és a városi parkokig, és ezek mind rendkívül fontosak például a levegő és a víz tisztításában, a szén-dioxid tárolásában és az élelmiszertermelésben. Az emberi hatás azonban mára már olyan intenzívvé vált, hogy számos ökoszisztéma veszélyben van. Ezért az ENSZ úgy döntött, hogy a következő 10 év az ökoszisztémák helyreállításának évtizede lesz. De mi is ez a folyamat, és hogyan zajlik ez? Mi legyen a célunk: az eredeti állapot visszaállítása, vagy az ökoszisztéma alkalmazkodása a jelenlegi körülményekhez? Milyen sikeres projektek születtek már korábban világszerte, például hogyan vesznek részt hatékonyan magyarországi kistelepülések - és nagyobb közösségek is - az  ökoszisztémák helyreállításában?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.        
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Boldog új évet kíván 2023-ban a Lyukasóra Tudományból csapata!  

Ha visszanézünk 2022-re tudományos szemmel, mit láthatunk? Mik voltak az év legfontosabb tudományos hírei, felfedezései? Milyen eredmények érdemelték ki a tudományos Nobel-díjakat? És hogyan alakult 2022 a podcast házigazdáinknak, melyek voltak például a kedvenc részeik az elmúlt évben? 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.       
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Idén is egy rendhagyó epizóddal készültünk nektek karácsony alkalmából! Eszünkbe jutott, hogy bizonyára van asztronómiai és történelmi kutatás azt illetően, hogy mi is lehetett pontosan a karácsonyi csillag. Vajon szupernova volt vagy üstökös? Esetleg egyik sem? Mindenre vannak érvek és ellenérvek - hol erősebbek, hogy megengedőbbek. De persze ezzel a karácsony még nem teljes: manapság egybefügg a csodás ízekkel, nosztalgikus érzésekkel is, így elhoztuk nektek arra is a választ, hogy miből is áll az az igazi karáacsonyi íz és illat?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.       
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Karácsonyra készülődve elgondolkodhatunk, hogy amikor fő a tűzhelyen a  halászlé, vagy sül a sütőben valami finomság, vajon miért van olyan jó illata és íze az ételnek, és miért néz ki olyan jól a végeredmény? A válasz: a kémia miatt! Különösen ünnepekkor érezhetjük, hogy mennyire  fontos szerepe van az étkezésnek kulturális-társadalmi szinten is, de az  ételek kémiája az, ami lehetővé teszi, hogy a receptek sikeresek lesznek vagy sem? Az ételek főzése során lejátszódó kémiai reakciók közül a Maillard-reakció az egyik legfontosabb és legismertebb, amely az aminosavak és a cukrok között megy végbe. Ez valójában egy összetett reakciósorozat, amely az ételek főzése során illatok, ízek és színek kialakulásához vezet. Tarts velünk ezen a héten is, amikor ezt a nyálcsorgató reakciót - és a karácsonyi menüötleteinket - tárgyaljuk ki részletesen!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.      
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A zene a mindennapjaink része. Néha azért hallgatjuk, hogy legyen egy kis háttérzaj, máskor pedig érzelmi támogatást nyújt, vagy akár egy film élményét is fokozhatja. Miért van ránk ilyen erős hatással a zene, és hogyan befolyásolja a zenélés az életünket? Ez sok tudós kutatásának központi kérdése, és szerencsére jól bevált módszerek állnak rendelkezésre ennek vizsgálatára. Ebben az epizódban mindazokat a szempontokat tárgyaljuk, amelyeket eddig felderítettek.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.     
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ahogy már ígértük nektek, egy új epizóddal készültünk a James Webb űrteleszkóp eddigi felfedezéseiről! Ez a csodás eszköz már az első fotóival is rengeteg új információhoz juttat minket, ami az eddigi  eszközökkel fizikailag nem volt megoldható. Bár az eddigi űrteleszkópok nem szorulnak a háttérbe, de az infravörös tartományban messze ez eddig a leghatékonyabb műszerünk. Az epizódban bemutatjuk azt is, hogy milyen új információval szolgált eddig a James Webb űrteleszkóp az exobolygókról (vagyis más csillag körül keringő bolygókról) és korai galaxisokról.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Milyen izgalmas lenne, ha úgy tehetnénk, mint egy sci-fi film szereplői,  és időgépbe pattanhatnánk, hogy szabadon felfedezzük a múltat vagy a  jövőt? Például találkozhatnánk régen élt híres személyekkel, vagy megnéznénk, hogy boldogul az emberiség több ezer év múlva! De vajon a tudomány szerint ez lehetséges-e? Mit gondolt erről például Stephen Hawking, a huszadik század egyik leghíresebb fizikusa? Vagy mit mond erről a kérdésről Einstein relativitáselmélete? Tarts velünk, és megtudod! 

Megújult a Lyukasóra Tudományból podcast! Mostantól YouTube-on már videóbeszélgetés formájában is láthattok minket, de Spotify-on és egyéb podcast platformokon továbbra is a megszokott módon élvezhetitek az epizódokat.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság csak egyetlen emberfaj létezik, amit Homo sapiensnek nevezünk.  Ugyan egyes Homo sapiensek kisebb-nagyobb mértékben különbözhetnek  egymástól, de jóval több dologban nagyon is hasonlítunk egymásra, mind például a kinézetünkben, mind a DNS-ünkben. A Homo sapiens azonban nem mindig volt az egyetlen ember a bolygón: nagyjából kétszázezer évvel ezelőtt legalább öt különböző emberfajta létezett a világon, ezek közül  az egyik a Neandervölgyi ősember volt, amely aztán negyvenezer évvel ezelőtt eltűnt. De vajon mi történt velük? Egyes tudósok korábban úgy vélték, hogy a mi őseink kiirtották a neandervölgyieket, mások szerint egyszerűen mi csak okosabbak voltunk náluk, és emiatt maradtunk fenn. Megint mások úgy vélték, hogy a neandervölgyiek egyáltalán nem tűntek el, hanem az emberek befogadták őket, és a társadalmuk részévé tették.  Vajon melyik elmélet a legvalószínűbb, mint mondanak leletek, és a mi DNS-ünk?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Szinte biztos, hogy te is szoktál álmodozni: akár munkában vagy iskolában egy csodás kirándulásról, esetleg hirtelen meggazdagodásról (hogy a fenti helyzeteket elkerüld), de arra nem sokan gondolnak, hogy az álmodozásnak milyen hasznos feladata van az elménkben. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogy miként segíti az álmodozás a mindennapjainkat, beleértve akár a tudományos gondolkodást is. Bemutatjuk a jelenleg folyó kutatásokat is, amelyek azt igazolják, hogy ezt a kellemes (ám néha kevésbé hasznos) folyamatot már négy-öt évesen elkezdjük.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Röviden: nem! Te hogy állsz a koffein fogyasztásához? Erről legtöbbünknek a kávé, tea és az energiaitalok jutnak eszünkbe, és persze az is, hogy a szakemberek sokszor óva intettek tőlük mindannyiunkat a múltban. Mostanra azonban újabb kutatások azt mutatják, hogy a sztori korántsem ilyen fekete-fehér: a koffeinnek ugyanis sokszor nagyon is pozitív hatása van az egészségünkre. Emiatt is döntöttünk úgy, hogy a legújabb részben ezt a témakört járjuk körül, kiegészítve korábbi kalandozásainkat a koffein témájában.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az állatkísérletek gondolata ma az egyik legellentmondásosabb etikai kérdés. A kutatók emiatt igyekeznek minél gyorsabban megoldást találni arra, hogy ezeket helyettesíteni tudják, illetve szigorú szabályzások alá esik az állatokon végzett munka, hogy minél humánusabban folyjon. Ebben az epizódban házigazdáink ezt a témakört járják körül. Szóba kerül, hogy milyen eredmények fűzhetők az állatok áldozatos segítségéhez, és az is, hogy milyen lépéseket tesznek a kutatók az állatkísérletek mellőzésének irányába.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te ismered a Gyűrűk Ura történetét és Tolkien munkásságát? Nem? Kicsit  sem? Talán hallottál már róla futtában? Vagy fanatikus rajongó vagy,  mint egyik házigazdánk? Szuper, mindenkit várunk! De egyáltalán mit  keres ez a kérdés egy tudományos podcast egyik részében?! Mesék, mondák, legendák és mítoszok már az emberiség hajnala óta velünk  vannak, hiszen tudományos ismeretek hiányában így próbáltak  megmagyarázni az emberek sok felfoghatatlannak tűnő természeti  jelenséget. Miért takarja el a Napot néha a Hold? Hát biztos megette egy  óriási béka! Vagy netán istenek kergetik egymást az égen, és az egyik  utólérte a másikat?  

J.R.R. Tolkien a XX. század során papírra vetette a saját  képzeletvilágát, és nem csak izgalmas fantasy történeteket írt, hanem  egy teljes mese-mitólógiát, amely olyannyira elképesztően gazdag és  sokrétű, hogy úgy elemezhetjük, mintha valódi ősi legendákról és  mítoszokról lenne szó. Ha kíváncsi vagy, mégis hogyan, kalandozz velünk  Középföldére ebben az epizódban!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Most, hogy kicsit már kigyógyultunk a nyári traumából, úgy gondoltuk, érdemes lehet egy érdekes témáról beszélgetnünk: a szúnyogokról. Bár általában a csípésük ártalmatlan, mégis borzasztóan idegesítőnek találja őket szinte mindenki, legyen szó a szabadtéri csapkodásról vagy az éjszakai idegölő zümmögésről. Sokakban felmerült már a kérdés: engem vajon miért szeretnek jobban a szúnyogok, mint másokat? Egyáltalán valós jelenségről van szó, vagy beképzeljük magunknak? Szerencsére a tudósok erre is találtak választ, és valóban vannak olyan befolyásoló tényezők, amik miatt egyesek jobban vonzzák ezeket a miniatűr vámpírokat. Noha első körben értelmetlennek tűnhet ez a kutatás, de a globális felmelegedés miatt a maláriaszúnyogok is egyre inkább kúsznak észak felé, és bizonyos európai országokban már ma is problémát okoznak. Emiatt aztán fontos megértenünk, mi vonzza őket?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2022 augusztusában egy lenyűgöző tudományos szoborinstalláció és tanösvény látogatott Cambridge-be néhány hétre az Egyesült Királyságban, “Helyünk a Világűrben” címmel. A 8.5 km-es ösvény a városközponttól nem messze kezdődött egy parkban a több mint két méter magas Nap szobrával, majd a folyó mentén nyúlt észak felé, egészen ki a városból. A tanösvény célja Naprendszerünk bemutatása volt, mégpedig teljesen méretarányos formában: nem csak az égitestek méretei voltak megfelelőek egymáshoz képest, de az űrbeli távolságuknak megfelelően helyezkedtek el az ösvényen, olykor kilométerekre egymástól! Tarts velünk ebben az epizódban, amikor házigazdáink végigsétálják ezt az ösvényt, hogy bemutassák Naprendszerünk valódi lélegzetelállító méreteit!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.

Rövid interjú: Jonathan Clough FRAS, csillagász előadó a Cambridge-i Csillagászati Egyesületben (Cambridge Astronomical Association)
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mi emberek sok találmányunkban igyekszünk imitálni a természetet. Az egyik legújabb és legérdekesebb ilyen találmányunk minden bizonnyal az evolúciós algoritmusok sokasága. Az élet minden területén alkalmazhatók, és rengeteg olyan hibától mentesek, amik a manuális emberi munkából nem iktathatók ki. Legújabb epizódunkban arról beszélgetnek házigazdáink, hogy hogyan lehet ezeket az algoritmusokat elképzelni, miként alkalmazhatók akár egy híd tökéletes megtervezésére is, és kitérnek arra is, hogy vajon képes-e esztétikai döntéseket hozni?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2022 nyara különösképpen forrónak bizonyult Európában, ami nem csak az emberek egészségére, de kimondottan a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre is rendkívül káros hatással volt. Sokunkban felmerülhetett a kérdés, hogy mit tehetünk vajon a jövőben, hogy az ilyen problémákat elkerüljük, vagy legalábbis a negatív hatásait csökkentsük? Tudósok szerint az akvapónia nevű technológia nagyon igéretesnek tűnik: ez a módszer ötvözi a haltenyésztést és a növények vízben való termesztését termőföld nélkül. De vajon hogy lehetséges ez? Hallgass minket, és megtudhatod!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Neked mi jut eszedbe, ha meghallod azt, hogy prímszám? Reméljük, nem sokan borzongtok, és bizonyára többeteknek eszébe jut a definíció, hogy "azok a számok, amelyeknek pontosan két osztója van: az egy és önmaguk".  Aztán valószínű azonnal beugrik az is, hogy "na jó, de mit kezdjek én ezzel?" Teljesen érthető, és pont ezért igyekeztünk legújabb részünkben bemutatni, hogy mennyire fontos és izgalmas számokról van itt szó! Szóba kerülnek természetesen a sci-fik és az is, hogy ezeknek a számoknak köszönhetjük azt, hogy a pénzünk biztonságban van kártyás vásárláskor is!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság egyre többen követnek különböző húsmentes étrendeket, mint például a vegetáriánus vagy vegán étrendek, amelynek számos oka lehet. Vannak, akik csak nem szeretik a húst, mások környezetvédelmi okokból hanyagolják az étrendjükből, egyesek pedig kimondottan egészségtelennek vélik ezt az élelmiszer-csoportot. De vajon mit mond a tudomány a húsfogyasztásról, különösképpen a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények fogyasztásáról? Tarts velünk ebben az epizódban is, és megtudod!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Veled is gyakran előfordul, hogy nem tudsz gondolkodni, ha zaj van? Esetleg megviccelnek a barátaid olykor számolás közben azzal, hogy bekiabálnak véletlen számokat? 

Ennek az idegtudományával számos kutató foglalkozik. Kiderült, hogy nem csak a hangerő, de a zavaró tényező információtartalma is szerepet játszik. Na de nem lőjük le a poént - tarts velünk ropogósan friss epizódunkban azért, hogy betekintést nyerj csodálatos agyunk egy újabb tulajdonságába!  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc. 

Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2022 nyarán Európa szerte rendkívül extrém hőségeket és szárazságot  tapasztalhattunk, amit a tudósok a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. De vajon tényleg így van ez? Hiszen szélsőséges időjárási események mindig is voltak, kánikuláktól kezdve súlyos viharokig. Mi a különbség egyáltalán az időjárás és a klíma/éghajlat között, amikor hétköznapi szemmel nézve a kettő könnyen ugyanannak tűnhet? Ebben az  epizódban ezeket a kérdéseket fejtegetjük, és nem kevés szót ejtünk többek között arról is, hogy miért olyan rendkívül bonyolult előrejelezni az időjárást, és megjósolni elegendő valószínűséggel az extrém időjárási eseményeket.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Rengetegen ódzkodnak a baktériumoktól, azt azonban nem mindenki tudja,  hogy mennyire hasznosak is tudnak lenni számunkra! A baktériumok olykor úgynevezett biofilmeket alkotnak, amik nagy segítséggel vannak a mindennapi életünkben és a természetben, legyen szó akár egy ízletes frissítő ital elkészítéséről vagy az óceánokban megjelenő olajfoltok eltüntetéséről. Legfrissebb epizódunkban a biofilmek mibenlétéről és hasznosságáról beszélünk, abban a reményben, hogy ti is más szemmel néztek majd ezekre az apró ősi lényekre.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te tudod, hogy mi az a szinesztézia? Ha az a válaszod, hogy igen, akkor azon kevesek közé tartozol, akik hallottak erről a különleges jelenségről, vagy esetleg a mindennapokban tapasztalják. De mi is ez a szinesztézia? Ezalatt azt a képességet értjük, amikor érzékeinket képesek vagyunk összekötni. Jó példa erre azoknak az embereknek a csoportja, akik a számokhoz színeket, illatokat vagy hangokat képesek hozzárendelni. Ebben az epizódban arra keressük a választ, hogy mi ennek a különleges képességnek az oka, és hogyan is lehet egyáltalán ezt a legkönnyebben elképzelni?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay