Magyar Filmek Ától Cettig

A modernkori történelem egyik legforróbb évéhez, 1968-hoz érkeztünk és hogy a magyar filmgyártást is elérte-e a változások szele, azt Breier Ádámmal vizsgáltuk meg. Szó volt foci- és gombfoci-történelemről, nyugdíjakról és benzinárakról a 60-as években és arról is, hogy Sára Sándor, Steven Soderbergh és Quentin Dupieux módszerei miben hasonlítanak. Ebben az évben Keleti Márton hozza a kötelezőt, Bacsó Péter hozza a nyomasztást, Horváth Charlie meg hozza a stukkert.

Vendégünk: Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője, vízállásjelentés-hang imperszonátor.

Audiofil hallgatóinktól előre is elnézést kérünk, 54:20-ig a hangminőség hagy némi kívánnivalót maga után.

Újévi első adásunkban az 1967-es filmeket szemléztük és ebben Bence volt segítségünkre, aki már rögtön az első filmhez szállít két egyedi olvasatot. A '67-es évben is akadt egy gyenge láncszem, de jó filmeket is találtunk, sőt először láthattuk szerepelni Antal Imrét és Koltai Róbertet. Az Illés együtteshez pedig hiába volt már harmadjára szerencsénk, először tűnnek fel főszerepben. Mi a közös a Bors címlapjában és az autószerelő-műhelyekben? Na és a nyári táborokban és a forgatásokban? Milyen szakmai pályát érdemes választani manapság? Ezekre a kérdésekre is voltak válaszaink.

Vendégünk: Szalay Bence, szabadúszó színész, a Pottcast egyik műsorvezetője és BoldizsáááÁÁÁÁáár.

Ez az év sem fukarkodik méltán elismert filmekkel, de becsúszott egy kevésbé ismert és egy kakukktojás mozi is. Ezúttal Dorka csatlakozott hozzánk és vele próbáljuk megfejteni, hogy miért lett Sikátor a Sikátor, mire gondolhatott Fábri Zoltán, amikor megcsinálta az Utószezont meg hogy hogyan lehet jól befejezni egy realista filmet.

További kontextus nélkül az alábbi személyek is szóba kerülnek, betűrendben: Aba Botond, Gelencsér Gábor, Kertész Ákos, Marlon Brando, Susan Sontag és Victor Frankenstein szörnye. 

Vendégünk: Vermes Dorka, filmrendező, Ulrich Seidl-kedvelő, Latinovits Zoltán-nem-kedvelő.

53 magyar film. Budapesti 12. Ezekről a híres listákról több is belefért az 1965-ös évbe, úgyhogy igazán impozáns felhozatalra csatlakozott hozzánk Máté cimboránk. A hústalan húsleves és az atombomba-szendvics mellé Görbe János és Drahota Andrea zseniális játéka volt a desszert, de szóba került a Magyarázat mindenre, a dél-alföldi tájszólás és az is, hogy vajon lehet-e flörtölni nyáron kovászos uborkával.

Vendégünk: Martinkovics Máté, szabadúszó színész, amatőr filmkedvelő, autóstoppos.

Az Ádám által félig rosszul elmesélt orosz film címe: A sors fintora / Ирония судьбы, или С лёгким паром!

Miért jók a magyar filmek? - tettük fel a kérdést az 1964-es filmek apropóján és a válasz keresésében segítségünkre sietett Dalma, akivel együtt merültünk el a Butaságom történetének fantasztikus kádjában. Megpróbáljuk közösen megfejteni, hogy léteznek-e gyermekvasutak és ha igen, akkor hol és főleg mikor. Ezen kívül beszélünk még Snoop Doggról, kedvenc filmezésről szóló filmjeinkről és arról, hogy az Álmodozások kora milyen hatással volt az Oppenheimerre.

Vendégünk: Tenki Dalma, színész, gyógypedagógus, alváshiányos pingpongozó.

Kiegészítések: A Luca által ajánlott Truffaut-film magyar címe: Amerikai éjszaka. 

Helyreigazítás: A Miki manó 100 Folk Celsius-dal. A Miért rosszak a magyar filmek?-ben Fodor eredeti forgatókönyvének címe: Amnesztia.

A megnézett 1964-es filmek:

Most először fordul elő, hogy egy évnek olyan erős filmjei vannak, hogy ketté kell szednünk. És az is először fordul elő, hogy színész a vendégünk, ezúttal Dezső tartott velünk 1963 első feléhez. Már rögtön az elejétől kezdve tabukat döntögetünk, de kedvenceink közé is kerülnek új emberek. Szálljatok fel velünk a spleenvonatra, ahol szóba kerül Dezsőnek és nagypapájának különleges kapcsolata a Hattyúdallal, remek páros- és csoportkémiákon lelkendezünk és az is kiderül melyik magyar filmet látta 100%-ig biztosan René Magritte.

Vendégünk: Georgita Máté Dezső, színész és színházi alkotó, a Pottcast egyik készítője, Zámbó Krisztián sorozatbeli megformálója.

Az első adag az 1963-ban megnézett filmekből:

Az 1962-es válogatásunk elég eklektikusra sikerült és ezúttal Nikolt sikerült magunkkal rántanunk az őrületbe. Vele próbáltuk meg összelegózni egy Jókai filmfeldolgozás és egy Egyiptomban játszódó(!) ifjúsági film sztoriját is. Kiss Manyi és Latinovits Zoltán lubickolnak a szerepeikben. Tanúi leszünk az első magyar filmes walk of shame-nek. Rácsodálkozunk milyen érzékeny, már-már feminista író Csurka István. És természetesen ebben a részben is ráhúzzuk a vizes lepedőt plágiumgyanús filmekre, mint a Diploma előtt, az Aladdin vagy bármelyik Roman Polanski mozi.

Vendégünk: Cibulya Nikol, többek között a Mária Terézia szül rendezője, forgatókönyvíró, filmes ember.

Egyszer fent, egyszer lent, talán így lehetne legjobban jellemezni az 1961-es magyar filmtermést és aki velünk tart az nem más, mint jóbarátunk Máté, aki az ötből négy és fél filmet végig is nézett velünk. Ez az év nem Máriássy Félix éve, aki két óriás ziccert is kihagyott. Megnéztük a szocialista The Goonies-t, az első magyar melegfilmet(?) és még frappáns tippeket is tanulunk az alkoholról való leszokásra. Háttérben meg felcsendül a Csinibaba.

Vendégünk: Fazekas Máté, a Kilakoltatás író-rendezője, kezdő podcastveterán.

Új évtizedbe lépünk és ezúttal Gyöngyösi Lillát láttuk vendégül, akivel megpróbálunk nem belezavarodni egy gasztronómiai képzavarba. Ebben az évben mindenki megtalálja a számítását, ajánlunk filmet azoknak, akik nem győzik kivárni az Oppenheimert, azoknak, akik szeretik a Szomszédokat és azoknak is, akik szeretik a sci-fiket. Vagy legalábbis a táncoló-éneklő robotokat. Sajnos kiderül, hogy a Férfiszenvedély korábbi, mint a Próbaút, de a Dúvad biztosan az első #metoo-filmek között van.

Az ötvenes éveket lezáró epizódunkban sajnos több gyenge filmmel is találkoztunk, de kedves vendégünkkel Bálinttal, halált megvető bátorsággal vetettük bele magunkat ebbe sárban, alulvilágított jelenetekben és disszonáns dallamokban gazdag évbe. Az '59-es magyar filmek mellett szóba kerül sok más film is, valamint a férfikórusok ellenállhatatlan vonzereje, mozi-építészeti reformötletek, kedvenc ivóedényeink és végre színre lép (a fecskenadrágos) Latinovits Zoltán.

Vendégünk: Kubányi Bálint, filmekkel és zenével is foglalkozó síelő és búvár.

Kettő a magyar igazság! Egy technikai malőrnek köszönhetően a rész első felvétele megsemmisült, de ez nem szegte kedvünket, hogy újra nekifussunk az 1958-as év remek filmfelhozatalának. Ehhez a részhez ismét hívtunk egy régi barátot vendégként és Erikkel olyan dolgokról beszéltünk, mint a korszak operatőr-vágó power couple-ja a Szécsényi házaspár, Pierre Richard vagy a síró férfi-trükk. Megfejtettük honnan vette Scorsese az inspirációt a Lidérces órákhoz, megismertünk karaktereket, akik 19-re, sőt még 20-ra is lapot húznak és ötleteltünk arra is, hogy mi lehetne a Ház a sziklák alatt pornóváltozatának a címe.

Vendégünk: Barta Erik, szovjet, magyar és csehszlovák ifjúsági filmek fogyasztója, VHS-gyűjtő, Szomszédok connoisseur.

Az idei első részben ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. És épphogy csak átlépünk 1957-be, de máris van olyan film, aminek egyik fontos narratív eleme a forradalom. Vendégül láttuk vendéglátónkat, Góg Emesét, aki végignézte velünk az összes filmet, így tudtunk beszélni a magyar filmtörténet talán első "Baszki!"-járól, a filmes nőideálok változásáról, az apacukafundaluka eredetéről, a messzi Angyalföldről és arról, hogy Psota Irénnek, milyen jól áll, ha sok.

Vendégünk: Góg Emese a Zárójel alapítója, trailervágó, inspiráló főnök.

Mennyit dobálóztunk már a maratoni szóval, de most tényleg kitettünk magunkért és jó alaposan kielemeztük az 1956-os magyar filmtermés legjavát. Ebben segítségünkre voltak Péter és András, a Vakfolt podcast műsorvezetői, akiknél még januárban a Meseautó ürügyén vendégeskedtünk. Beszélgetünk érthetetlen okból betiltott és érthetetlen okból be nem tiltott filmekről, nemzetközi párhuzamokat találunk Mel Brooks és Martin Scorsese munkásságával, valamint választ keresünk arra a kérdésre, hogy lehet-e valaki szerzői filmes, aki csak adaptációkkal dolgozik. A válasz meglepően egyszerű! #releasethedarvascut #releasethehidegkuticut

Vendégeink: Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András a Vakfolt podcast műsorvezetői, magyar filmtörténeti speedrunnerek.

Hoppá egy újabb maratoni adás, és hoppá egy újabb kedves vendég! Ezúttal Dani csatlakozott hozzánk és vele válogattunk az 1955-ben gyártott magyar filmekből. Ebben az epizódban két filmet is megnéztünk a Budapesti Tizenkettőkből és az egyik jobb, mint a másik. Mármint az egyik mindannyiunknak jobban tetszik, mint a másik. Több film is pellengérre állítja a bulizni akaró lányokat, mi pedig a filmeket, hogy még mindig nem valószerűek a csókjelenetek. A podcast második órájában meg a Körhintáért rajongunk és megpróbáljuk megfejteni az operatőri bravúrok kulisszatitkait.

Vendégünk: Füzes Dániel - Fábri Zoltán rajongó, ex-esernyőjelű rendező.

Egy rövid és lényegretörő résszel térünk vissza a szünetről ebben az új évadban. Mögöttünk egy tesztoszteron-gombafelhő, előttünk a fényes jövő és közben olyan dolgokon elmélkedünk, mint hogy mi a közös Janet Jacksonban és Petress Zsuzsában, a Föltámadott a tengerben és a Baljós árnyakban vagy Aragorn és Arwen valamint Bornemissza János és Anna kapcsolatában. Soós Imre nélkül ebben az évben sincs film, de színre lép Zenthe Ferenc is, mint karizmatikus szabadságharcos. Az epizód végén újra megállapítjuk, milyen jó film volt az Ítél a Balaton, pedig már 20 évnyi film óta láttuk.

Itt a nyár, felírtuk a képzeletbeli táblánkra, hogy VAKÁCIÓ és kicsit már megfőtt az agyunk is, de azért még sikerült elég hosszan beszélnünk öt filmről 1951-ből és 1952-ből. Beszélünk arról ki is az az Alan Smithee és megtörténik első találkozásunk a színészlegendával, Sinkovits Imrével, a rendezőlegendával Fábri Zoltánnal és a focilegendával Szusza Ferenccel. Elveszünk a vakbéluniverzumban valamint a koholt vádak és koholt kalamajkák útvesztőjében. A végére már csak egy kérdésünk marad: hol található meg az 1953-as szilveszteri rádiókabaré felvétele. Mármint ez most komoly. Ha valaki tud elérhetőséget hozzá, akkor mindenképpen írja meg nekünk Facebookon!

Ebben részben habkönnyű és ólomnehéz filmeket néztünk meg és beszéltünk át a világháború utáni magyar termésből. Kiderül, hogy a Pixar is a magyar filmtörténetből építkezik, megpróbáljuk kitalálni milyen lehetett Turay Ida férjének lenni és az eddigi erős mezőnyben új győztest hirdetünk, melyik a legköltőibb vízbesétálás.

Ezúttal újra egy hosszú történelmi évösszefoglalóval indítjuk a részt, aztán rá is térünk erre a hullámzó évre. Megnézünk egy 90%-ban feminista és 10%-ban antifeminista filmet. Találunk párhuzamokat Turay Ida és Penelopé Cruz valamint Muráti Lili és Karády Katalin között. Utána a Makkhetes jól megoszt minket, de a végén együtt adjuk át a legférgebb férj karakterének járó díjat.

Kivételesen egy visszafogott játékidejű epizóddal jelentkezünk. 1943 filmfelhozatala nem volt annyira erős, de azért így is tudunk valamit jó szívvel ajánlani. A filmek mellett az is szóbakerül, hogy a plázákban milyen korcsolyapályák vannak, hogyan köszönnek az eszkimók és Mata Hariról is beszélgetünk a Karády által megformált kémnő, Machita ürügyén.

Az 1942-es bőséges filmtermés megint arra késztetett minket, hogy hat filmet nézzünk meg. Ebből négyben szerepel Karády Katalin, kettőben festményként is. Énekelünk Tolnay Klárival, nyitunk egy kapcsos zárójelet Buster Keatonnel és megpróbáljuk kisilabizálni mi is látható a Külvárosi őrszoba kicsit túl sötétre exponált utolsó jelenetében. Tartsatok velünk!

Egy nagy kihagyás után térünk vissza, de cserébe ismét egy maratoni résszel, ezúttal hat 1941-es filmről beszélgetünk. Egy zenés komédiával indítunk, de szép lassan haladunk a fajsúlyosabb filmek felé. Jávor Pált sokszor fogjuk látni, főleg Tolnay Klárival és Lukács Margittal egy szerelmi háromszögben, de ebbe egyszer még Kecskemét városa is bekavar. Találunk nemzetközi kapcsolódási pontokat a Világ legrosszabb emberével, az Óz a csodák csodájával, de még a Csaj nem jár egyedüllel is, sőt Petrovich Iván és Adam Driver életrajzában is fedezünk fel hasonlóságot.

A 11. részben 1940-be repülünk, hogy onnan tovább szálljunk az 1800-as évekbe Semmelweis Ignáccal. Azok még egyszerűbb idők voltak, a joghallgatók verekedtek az orvostanhallgatókkal, senki nem mosott kezet és nyugodtan lehetett az Ignácokat Nácinak becézni. De ha nem szereted az életrajzi filmeket, akkor van itt más is. Ha tetszett a Helyet az öregeknek, akkor itt a Fűszer és csemege. Ha tetszett a Café Moszkva vagy a Casablanca, akkor itt a Sarajevo. Ha tetszett a Hölgy egy kissé bogaras. Akkor nézd meg újra a Hölgy egy kissé bogarast. De ha már nagyon unod, akkor itt a Sok hűhó Emmiért egy természeti katasztrófába oltott Harisnyás Pippivel. A Zárt tárgyalás meg csak simán egy fasza film.

Micsoda filmek 1940-ből:

Semmelweis: sajnos Kicsiera69 sem tölthet fel mindent

Ebben a rövid bónuszepizódban végigszaladunk az évtized filmjein, megpróbáljuk felidézni őket (meglepő sikerrel) és összeszedni a kedvenceinket.

Ki gondolta volna februárban, amikor ezt az egész podcastet elkezdtük, hogy egyszer leírhatjuk: itt a jubileumi 10. rész! Csak öt filmről beszélünk, de így is sikerült hosszúságban megdönteni a rekordot. Ebben az epizódban szomorúan elbúcsúzunk Kabos Gyulától, de színre lép Latabár Kálmán, Karády Katalin és legendás életű rendező, André de Toth. Amire még számítani lehet: tönkrement házasságok, vetkőzös jelenetek, bűncselekmények, erőszak és egy kitömött mókus?!

Helyreigazítás: Kiss Ferenc karakterének neve az Ember a híd alattban SMIRGLI!

Íme a kilencedik rész, amit rögtön úgy kezdtünk, hogy megfogalmaztuk a podcastunk hitvallását. Aztán bele is csaptunk 1938-ba, bámultuk vágyódva a Holdat Perczel Zitával, vezérigazgatónak adtuk ki magunkat Kabos Gyulával és hamis ajánlólevelekkel kérkedtünk Tolnay Klárival. A részből kiderül, hogy mi az a kótyomfitty és a rapli, az viszont nem, hogy miért nincs elnevezve köztér Budapesten Kabos Gyuláról.

Visszatértünk a hosszúra sikerült nyári szünetről, itt a nyolcadik rész! A filmkínálatban továbbra is többségben vannak a vígjátékok, de az énekes számok egyre jobban háttérbe szorulnak. És ezért nem győzünk eléggé hálásnak lenni. Végre láthatjuk Kabos Gyula kicsit drámaibb oldalát, beszélgetünk Móricz Zsigmond tapintatlan naplóbejegyzéseiről, lopással gyanúsítjuk meg Bong Joon-hót és Rejtő Jenő munkássága is szóba kerül.

A hetedik részben egyikünk csúfosan alulmarad egy fogadásban, ezért rendhagyó módon becsiccsentve beszélgetünk. Például olyan dolgokról, mint, hogy mi is ez a podcast. Vagy, hogy mi az a multidiszciplinaritás. Ezen kívül nagyon sok elsőről is szó esik ebben a részben: az első be nem teljesült szerelem, az első női rendező vagy az első színes rajzfilm!

Az eddigi legtöbb filmet tárgyaló részben meglepő fordulatokat vesz a beszélgetésünk, szóba kerül a szerelmes vasember, a harmincas évek kokainmámoros budapesti éjszakái és belehallgatunk 1934 hihetetlenül erős filmzenei felhozatalának dalaiba is.