Smonca

Mai beszélgetőtársam Kelemen Katalin rabbi, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség egyik alapítója, amely a rendszerváltás után az első magyarországi reform zsidó közösség volt. Beszélgettünk istenképről, a női szerepek változásairól, az örömteli zsidóság megéléséről, a gyász fontosságáról és arról, milyen nőként rabbinak lenni Magyarországon.

Host: Dohi Gabriella Fotó: Fábián Évi

Host: Dohi Gabriella

Beszélgetőtársam Breier Ádám filmrendező. Beszélgetésünk fókusza a frissen moziba kerülő Lefkovicsék gyászolnak című film, ami Ádám első nagyjátékfilmje. A film egy egyetemes családikonfliktust dolgoz fel sajátos zsidó színezettel. Emellett beszélgettünk világjárásról és otthonmaradásról, a filmes életmódról, a kubai zsidó közösségről és arról, hogyan lehet a holokauszttól tisztelettudóan eltávolodva új identitásokat keresni a zsidóságnak.

Beszélgetőtársam Biró Tamás nyelvész, hebraista, egyetemi docens. Mindig zavarba jövök, amikor azt kérdezik tőlem, hogy a zsidók ezt vagy azt hogyan csinálják, hogy van ez a zsidóknál? Nem könnyű erre felelni, mivel rengeteg féle irányzat és közösség van, és akkor az egyéniség, egyéni döntések szerepéről még nem is beszéltünk. Ebben a podcastben a zsidó irányzatokat vesszük át, és próbáljuk rendszerbe foglalni. Nem lesz egyszerű, úgyhogy javaslom, vegyenek elő tollat és papírt.

Mai beszélgetőtársam Hegedűs Pál, matematikus, egyetemi oktató. Segítségével szerettem volnajobbanmegérteni a zsidó orthodoxia elveit és az orthodox emberek életmódját, életfelfogását. Kérdeztem személyes útjáról, fordulópontokról, gyereknevelésről és természetesen az oktatásról,zsidó tanulásról és tudásról

Jávori Ferenc vagy ahogy a fél ország hívja „Fegya” Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, érdemes művész. A Munkácson született előadóművésszel még az izraeli konfliktus kirobbanása előtt beszélgettünk, ezért ezt a témát nem érinthettük, de Izrael országához való kötődéséről beszéltünk. Mesélt még a Kárpátaljai emigrációs hullámról, szülővárosa multikulturalizmusáról és arról, mit hozott a magyar zsidóságnak a rendszerváltás és hogyan lett otthonos a klezmer zene hallgatása.

Benkő Zsolt az Analóg Udvar gazdája a Művészetek Völgyében. Hogy ez pontosan mit is jelent, hamarosan ki fog derülni. Emellett nem elhanyagolható, hogy Zsolt olyan zsidó, akinek bőven elég csupán ezt az egyetlen szót a névjegykártyájára írnia. Beszélgettük arról a hét évről, amit Izraelben töltött, arról, hogy mi a különbség a magyar és az izraeli kultúra és hétköznapok között, milyen az izraeli hadsereg belülről, és végül, hogy milyen oda emigrálni, ahol felnőttél.

Fotó: Orha Balázs

Ma Jakab Réka történész – levéltárossal beszélgetek. Kiderül, miből áll a levéltári munka, milyen források állnak a kutató rendelkezésére. Elmesélte, hogyan választotta hivatásául a zsidóság kutatását. Kutatási területe Pápa és Veszprém zsidósága, mindkét közösségről jelent meg monográfiája: Bérlőből polgár - a pápai zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848, illetve: Kákonyi Annával közösen Táguló és szűkülő terek - a veszprémi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete címen. Aki kedvet kapott egy veszprémi kiránduláshoz a szeptember 29-i hétvégén a Mazsikével tarthat, ahol Jakab Réka sétáján is részt vehet, de érdemes követni a további programokat is.

Fotó: Dohi Gabriella

Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradólag egyetlen éjszaka alatt mintegy 4000 romát mészároltak le Auschwitzban. Ezért ezentúl a Smonca minden augusztusban roma témával fog jelentkezni.

Ezúttal Bernáth Gábor, a Roma Sajtóközpont alapítója a beszélgetőpartnerem. Beszélgetünk arról, mik a különbözőségek és a hasonlóságok a zsidók és a romák sorsában, hogy létezik-e sorsközösség. Mit tehetünk, hova mehetünk ha művelni szeretnénk magunkat a roma kultúra területén és hogyan áll az oktatás a téma feldolgozásával?

Fotó: Király Kinga Júlia

Ma Klacsmann Borbála történésszel beszélgetek, akinek nemrég jelent meg Holokauszttörténetek című kötete. A cím sokaknak ismerős lehet az azonos nevű facebook oldal miatt. Ez nem véletlen. A könyv emberi történeteket mutat be nem csak a háborús eseményekre koncentrálva, hanem a visszatérés, az újrakezdés, a visszailleszkedés is előtérbe kerül. Lapozgassák a könyvet, fedezzük fel, mit tanít nekünk a történelem!

Ma Kőszeg Ferenc szerkesztővel, politikussal beszélgetünk abban a legendás lakásban, ahol született és mai napig él, és ami a magyarországi rendszerváltás alakulásának is fontos helyszíne volt. Kőszeg Ferenc elmeséli nekünk hogyan élték túl a háborút, és hogy milyen volt tinédzsernek lenni ’56-ban. Elmélkedtünk arról, hogy miért nem lehet elszakadni a zsidóságtól, illetve milyen jövő elé nézünk. Távozóban pedig szó esett a magyar pop-art remekművéről, a Kemény György által kifestett cselédszobáról, amit szerdánként bárki megtekinthet.

Ma Oblath Andrással beszélgetek, akinek szakterülete a kóserság. Elmélyedtünk a vallás hétköznapi megélésének gyakorlatában, beszéltünk az utcai tapasztalásokról, melyeket zsidóként élt meg különböző országokban, szó esett a rendszerváltáskori elhibázott valláspolitika mai következményeiről és kerestük a választ arra a kérdésre, hogy létezhet-e közösség vallás nélkül?

Ma Király Kinga Júliával beszélgetek, akit van aki dramaturgként, van aki műfordítóként vagy íróként ismer. Én az Újrakezdés receptjei című könyve kapcsán ismertem meg, amiben nemcsak erdélyi zsidó recepteket, hanem történeteket is az olvasók elé tárt. Beszélgetésünk apropója, hogy nemsokára a könyv új kiadásban is megjelenik. Jó hír ez azoknak, akik lemaradtak róla, mint például én. Beszélgetésünk második felében a jelenlegi olaszországi szintén holokauszt témájú kutatásáról beszélgetünk és arról miért rendkívül fontos a bazsalikom.

Mai vendégünk Baranyi Mária. Közel 50 éve van a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok pályáján. Dolgozott Horn Gyula titkárságának vezetőjeként, volt helyettes államtitkár, és Márki-Zay Péter kabinetirodáját is ő vezette. Máriától megtudjuk hogyan írták az MTI híreket a 80-as években, hogyan alakult Magyarországon a holokauszt utáni kárpótlás rendezése, és hogy hogyan lehet egy kormány napi ügyeit működtetni internet és mobiltelefonok nélkül.

Ma Móser Ádámmal beszélgetek, aki sokak szívébe a járvány alatti erkélykoncertjeivel lopta be magát. Beszélgetésünk során betekintést engedett a zeneszerzés folyamatába, beszélgettünk egyediségről, tanulási folyamatokról és a zsidó gondolkodásmódról. Jól füleljetek, mert ma az is kiderül mitől zsidó egy dallam. Első kérdésemben azt firtattam, zenész vagy zeneszerző identitása fontosabb-e neki?

Ma Ungár Anikó bűvész-előadóművésszel, egy zsidó kislánnyal beszélgettem. Sokat nevettünk, de sírtunk is, mikor olyan komoly dolgokról esett szó, mint a legfontosabb ember elvesztése,  a gyermekvállalás vagy a túlélés mágiája.

Ma Böröcz Lászlóval, a Ráday utcában működő 2B Galéria vezetőjével, a zsidó kulturális élet pezsdítő személyiségével beszélgettem kortárs művészetről, a holokauszt örökségéről, lovakról és az örök kérdésről: menni vagy maradni.

Mai vendégünk Révész Bálint, dokumentumfilmes, filmes alkotó. Első egészestés dokumentumfilmje, a Nagyi projekt három fiatalember felnőtté válásának és nagymamáik múltjának történetét dolgozza fel. Olimpiai törzs című filmje a borneói esőerdők pusztulását tárja fel. Filmjei mellett beszélgettünk a felmenőink és utódaink iránti felelősségérzetről, arról hogyan nem szabad a holokausztról filmet csinálni, hogy mit jelent a közszolgálatiság, és hogy a dokumentumfilm, mint műfaj mennyire képes arra, hogy megváltoztassa azokat a folyamatokat amelyekre felhívja a figyelmet.

Szemközt – Holokauszt-történetek két távoli városból fényképeken címmel nyílt kiállítása Bácsi Róbert Lászlónak és Hermann Ildinek a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ rendezésében, de helyileg a Holokauszt Emlékközpont épületének udvarán. Róbert képei a Centropa projektjének keretében készültek,  aminek célkitűzése 20. századi zsidó élettörténetek gyűjtése, dokumentálása és közzététele. Az életinterjúkat Czingel Szilvia készítette, így a fotográfiák elkészítésében neki is nagy szerepe volt, ezért rendhagyó módon ma két interjúalanyunk is lesz.

Ma Korda Györggyel, az énekessel beszélgetek, akit szerintem senkinek sem kell bemutatni. Arra voltam kiváncsi, hogy mit jelent számára a zsidóság, milyen volt a gyerekkora, abból mit hozott ár a felnőttségbe, egyáltalán mit jelent felnőttnek lenni. Beszélgettünk családról, slágerekről, lámpalázról és persze egy kicsit a zsugázásról is.

Ma Vida Katával beszélgetek, akit van aki pszichológusként ismer, de talán kicsit többen vannak azok, akik a Babramegy gasztroblog szerzőjeként. Arról beszélgettünk, hogy ebben a két szakmában mik a közös pontok és mik a különbözőségek. Meg lehet-e gazdagodni abból, ha lakásunkat étteremmé alakítjuk? Katától megtudjuk mi az a stázsolás (nem összekeverendő a staubolással) és sokat mesél példaképéről Yotam Ottolenghiről.

Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész, a magyar fotóriporterek közt élő legenda. 1957-ben kezdte pályafutását, és olyan lapoknál dolgozott, mint a Film Színház Muzsika, a Népszava vagy a Népszabadság. 1984-ben jelent meg az „...és beszéld el fiadnak...” című kötete, ami a pesti zsidó életet mutatta be. Ennek a projektnek a műhelytitkairól szerettem volna többet megtudni, de beszélgetésünk során szó esett a gettóbeli gyerekkori emlékeiről, az óbudai gázgyár lassú pusztulásáról, a meghökkentő gyűjteményéről, s végül de nem utolsó sorban megerősitett abban, hogy a legjobb gondolatok pisilés közben jönnek.

Ma Rózsa Péter Déri János-díjas és Aranytoll életműdíjas újságíróval beszélgetünk. Találkozásunk apropója, hogy nemrég jelent meg Budapest zsidó arca című könyve a Mazsike kiadásában. Ezen túlmenően újságíróként nem bírtam megállni, hogy ne faggassam a több évtizedes szakmai pályafutásáról. Például arról, hogy milyen reményekkel, illúziókkal, víziókkal és tapasztalatokkal élte meg a rendszerváltást. Körbejártuk a szembenézés és a médiában résztvevők szerepjátékának témakörét, majd szó esett a tegeződés/magázódás dilemmájáról és az objektivitás nemlétezőségéről.

Kővágóörsre a veszprémi püspök védelme alatt a 18. században érkeztek az első zsidók. Zsinagógájukat 1820-ban kezdték építeni. A közösség elpusztultával a zsinagóga sorsa is megpecsételődött. Sokan próbálták megmenteni, ám a hír: „Újra régi pompájában tündökölhet a kővágóörsi zsinagóga!” – tavaly kapott szárnyra, mikor négy bátor ember, Vikor András, Jusztin Ádám, Kelemen Csaba, és Csuhay Attila megvásárolta azt és elkezdte felújítani, élettel megtölteni.

Félix Anikó szociológus, politikai elemző. Fő szakterülete a szélsőjobboldali ideológia és mozgalmak és azok társadalmi nemek szerinti megközelítése, valamint az antiszemitizmus. Emellett a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója és kutatója és ezen kívül számos kapcsolódó projekt résztvevője.

Vendégünk Cseh Viktor kultúrtörténész, a Kol Jákov ortodox hetilap főszerkesztője és az Egység folyóirat főszerkesztő helyettese. Írásait sok helyen olvashattátok eddig is, és a jövőben még többet fogjuk hallani a nevét, hiszen hamarosan megjelenik Zsidó örökség című hatalmas léptékű munkája.

Ritter György történész, levéltári referens, filmkritikus, ahogy ő mondaná: szellemi szakmunkás. Doktori disszertációját a magyarországi németek második világháború utáni és hetvenes évek közti időszakának emlékezetéről írta. Kutatását az oral history módszerével végezte, aminek során 173 interjút készített. Az interjúkészítések során olyan szempontból nyert ismereteket a zsidósággal kapcsolatosan is, amire ritkán van mód. Beszélgetésünk során szóba került a két népcsoport viszonya, ellentéteik és hasonlóságaik. Beszélünk a Volksbundról, a pusztavámi mészárlásról, az SS-be kényszerített nagyapáról, svábokról, szászokról, németekről és persze zsidókról.

Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta.

Barna Ildikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék vezetője. Kutatási területe a Kutatásmódszertan, magyar és kelet-közép európai zsidóság, antiszemitizmus, gyűlöletcselekmények és gyűlöletbeszéd, természetesnyelv-feldolgozás, automatizált szöveganalitika. A járványhelyzet miatt online beszélgettünk a a magyarországi zsidó reneszánszról, az online antiszemitizmusról, az érzet és a mindennapi tapasztalat különbségéről és arról, mindez hogyan hat a kutató lelkére.

Zoltán Gábor – író, tősgyökeres városmajori. Lakókörnyezetét kutatja különös tekintettel a nyilas rémtettekre. Orgia című regénye 2016-ban jelent meg, azt követte az ahhoz kapcsolódó, szélesebb spektrumú Szomszéd című esszéregény és egészen friss a Szép versek 1944 abszurd antológiája.

Geréb Ágnes szülész, nőgyógyász, független bába, az apás szülés és az otthonszülés hazai úttörője. Az 50-es évek szülötteként ahhoz a generációhoz tartozik, akik nem tudták nyíltan megélni a zsidóságukat. Arról beszélgettünk, mit lehet tenni most, be lehet-e pótolni? Milyen hatással van ez a következő generációra?

Polnauer Flóra énekesnő és kántor. Izraelben, Berlinben, New Yorkban és Párizsban élt és tanult. Igazi kozmopolita. Aki néhány éve aktívan részt vett a pesti éjszakában olyan együttesekben hallhatta, mint a Hagesher, Zuboly és a Hippikiller. Legutóbbi lemezét PollyFlow művésznéven jelentette meg Marlene Reload címmel. Ezúttal a férfi és a női szerepekről, anyaságról, a zene erejéről és a spirituális tisztaság téves értelmezéséről beszélgettünk.

Ma Hatos Pál történésszel beszélgetünk a zsidóság és a trianoni békeszerződés összefüggéseiről, arra keresve a választ, hogy fájt-e a zsidóknak Trianon. Dr Hatos Pál történész, jogász, a 19–20. századi európai történelem, vallás- és egyháztörténet, historiográfia szakértője. Négy monografikus könyv, többek között a nemrég megjelent Az elátkozott köztársaság - Az 1918-as összeomlás és forradalom története című kötet, és több, mint 100 tudományos publikáció szerzője, A Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője

Mai vendégem Czingel Szilvia, kulturális antropológus, muzeológus, néprajzkutató. Évekig a Centropa munkatársaként készített életútinterjúkat. Első könyve a Szakácskönyv a túlélésért. Lichtenwörth, 1944-1945, a lágerekben főzésről és ételekről álmodozó női közösség erejéről szól, amit a Gólem színház színpadra is vitt.

A második könyve az Ünnepek és hétköznapok. Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében címe magáért beszél.

Legfrissebb kötete néhány hete jelent meg A női test alakváltozatai 1880-1945 címmel. Ennek kapcsán beszélgettünk a zsidó szépségkirálynők sorsáról, a higiénia és a fürdőkultúra hatásairól, cselédekről és úrinőkről, és érdemes végighallgatni mert még az is kiderül lehetett-e zsidó az első guminő?

Prieger Zsolt az Anima Sound System alapítója és lelke. Shalom című lemezük alapvetően határozta meg későbbi zenei ízlésem alakulását. Zsolt a zenélés mellett ír, oktat és közösséget szervez. Ma pedig vallásról, sajtóról, közéletről, természetesen zenéről, politikáról, változásról és a jövőbeni terveiről beszélgettünk. Tartsatok velünk!

Dohi Gabriella harmadik vendége Groó Diána 

Borgula András a Gólem Színház alapítója, vezetője. Gyerekkorától kezdve színész akart lenni. Ám amikor nem vették fel a Színművészetire, szedte a sátorfáját és Izraelbe költözött. 8 évvel később a katonai szolgálatot teljesítve főhadnagyként, a tel-avivi egyetem rendező diplomájával tért haza. A Gólem Színházat 2005-ben alapította, most pedig egy újabb nagy lépés megtételére készül.

Első vendégünk Simonovics Ildikó,  muzeológus, divattörténész.  Szakterülete a női divat a szocializmusban. Jelenleg a Nemzeti Múzeum kurátora, ahol Rotschild Kláráról készített kiállítást. Kutatásáról könyvet is írt  Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor címmel. Vele beszélget Dohi Gabriella, a Smonca állandó háziasszonya.