Miénk a Pálya! - Podcast

Az adásban vendégünk Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes-szóvivője, akivel a katasztófavédelem fő pilléreiről, az iparbiztonság, a polgári védelem és részletesebben a tűzvédelem területéről beszélgettünk. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan kapcsolódnak össze ezek a pillérek egymással, melyek a legfontosabb elvárások a tűzvédelem területén, mik a szakterület legfontosabb kihívásai, nehézségei, speciális területei, illetve milyen karrierlehetőségekre számíthat az, aki a katasztófavédelemnek ezt az izgalmas területét választja. 

Az adásban vendégem Dr. Sinkó Erika, aki alapvégzettségét tekintve pedagógus, de jogász és marketing végzettséget is szerzett. Több különböző coaching iskola elvégzése után life coachként, majd business coachként, illetve trénerként kezdett bele a szabadúszó pályába, jelenleg a szerzetfejlesztés területén dolgozik.

Az adásban a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia alap és mester képzéséről, a képzés során megszerezhető szakmai tudásról, illetve készségekről beszélgettünk Scheuer Fanni és Hermann Zsombor I. éves mester képzéses hallgatókkal.

Az adásban az ELTE pszichológia alap és mester képzéséről Gyuk Izabellával és Tóth-Czopyk Zsomborral beszélgetünk. Iza 2020 nyarán fejezte be a mesterképzést tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, jelenleg az Európai Szolidaritási Testület önkéntes programjában vesz részt Franciaországban. Zsombor pedig 2020 őszén kezdte meg kezdte meg a mesterképzést klinikai és egészségpszichológia szakirányon, tervei között szerepel a doktori képzés elvégzése is.  

Az adásban vendégünk Dr. Kürti László, aki gyermeksebész főorvosként dolgozik Szolnokon, a megyei Hetényi Géza Kórházban, valamint Törökszentmiklóson a rendelőintézetben fogadja a szakrendelésre jelentkező betegeket.

A beszélgetésben többek között szó esik arról, hogy hogyan nyerhető meg a kisgyermek bizalma egy számára félelmetesnek tűnő orvosi vizsgálat során, általában hogyan történik a gyerekek, illetve szüleik tájékoztatása egy sebészeti beavatkozás előtt, valamint arról, hogy milyen feladatai vannak a gyereksebésznek a konzíliumok során.

Az adásban ez alkalommal két rezidens orvossal beszélgetünk, Dr. Nagy Alexandra tüdőgyógyász rezidenssel, aki a SOTE Pulmonológiai Klinikáján dolgozik, illetve Dr. Deák Ábel csecsemő és gyermek rezidenssel, aki pedig Heim Pál Kórházban kezdte meg orvosi pályáját.

A beszélgetésben többek között szó esik arról, hogy milyen feladatokat látnak a rezidensek az orvosi pálya elején, hogyan segítik, mentorálják a szakorvosok a rezidensek munkáját, valamint arról is, hogy milyen kihívásokat rejt a betegekkel való kommunikáció, legyen szó akár felnőttekről, gyerekekről, vagy éppen a gyerekek szüleiről.

Az adásban vendégem Vigh Attila, a SOTE negyedéves orvostan hallgatója, aki egyetemi tanulmányai mellett a Középiskolások Szabadegyetemének egyik szervezője is, és akivel főként az alapozó évek utáni preklinikai és klinikai képzésről fogunk beszélgetni a hat éves általános orvos képzés kapcsán.

Az adásban vendégem Simon Zsombor, a SOTE harmadéves orvostan hallgatója, aki egyetemi tanulmányai mellett a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének tagja is, és akivel az általános orvos képzés első két alapozó évéről és a harmadéven az első preklinikai félévről beszélgetünk. 

Az adásban a Dermus Kft. ügyvezetőjével, dr. Gyöngy Miklóssal és az applikációs mérnöki munkakörben dolgozó dr. Csány Gergellyel beszélgetünk a 2018-ban indult startupnál végzett munkájukról, és többek között annak az ultrahang képalkotó eszköznek a fejlesztéséről, ami költséghatékonyabbá és eredményesebbé teheti a bőrrák diagnosztizálását.

A beszélgetésből kiderül, mitől olyan izgalmas a mérnöki és az orvosi tudomány határterületén valami új és hasznos dolgot létrehozni, milyen nehézségekkel néz szembe egy saját szabadalom fejlesztésén munkálkodó startup csapata, illetve milyen feladatokkal, kihívásokkal kell szembe nézni, hogy aztán egy igazán jól használható eszköz kerüljön a dermatológusok, radiológusok kezébe.  

Az adásban vendégem Ignácz Anna és Balázsi Levente info-bionikai mérnök mesterképzéses hallgatók, akikkel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának a molekuláris bionika mérnöki alapképzésről és az info-bionika mérnöki mesterképzésről beszélgetünk. Az adás első részében Annát és Leventét a bionikai mérnöki alapképzéssel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezzük, majd beszélgetünk arról is, hogy kinek érdemes inkább az info-bionika mérnöki mester képzést választani és milyen lehetőségeket kínál ez a képzés a hallgatók számára.

Az adásban vendégem Maruzs Brigi és Molnár Rózsa orvosi biotechnológia mesterképzéses hallgatók, akikkel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyik izgalmas alap-, illetve mesterképzéséről beszélgetünk. Az adás első részében bepillantást kaphatunk a molekuláris bionikai mérnöki alapképzésbe, majd kiderül az is, hogy milyen érdeklődéssel érdemes inkább az orvosi biotechnológia mesterképzést választani és milyen lehetőségeket kínál ez a képzés a hallgatók számára. 

Az adásban dr. Lukács Alena és Erős Ágnes biológus szakemberekkel beszélgetünk a molekuláris biológiai vizsgálatokkal foglalkozó Biomi Kft-nél végzett munkájukról. Mindketten laboratóriumi mérnökként dolgoznak a különféle szolgálatatásokat végző cégnél, de más-más területen. Alena a GMO Vizsgálólaboratóriumban dolgozik, korábban PhD tanulmányait az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnél végezte. Ágnes pedig a DNS-Laboratóriumban dolgozik, egyetemi tanulmányai során igazságügyi szakértői DNS laboratóriumban dolgozott, ezt követően genetikai vizsgálatokban vett részt az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai kutatócsoportjában.

Az adásban a lézeres mikroszkópok fejlesztésével foglalkozó Femtonics Kft. biológiai kutató csapatának fizikus végzettségű vezetőjével, Dr. Szalay Gergellyel beszélgetünk, valamint  Barkóczi Balázzsal, aki kutató biológusként erősíti a csapatot. A vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogy milyen tevékenységek állnak a kutatási és fejlesztési folyamatok hátterében, hogyan segíti a cégnél fejlesztett két foton mikroszkóp az olyan komplex folyamatok jobb megértését, mint kérgi tanulás, vagy hogyan segítheti ez az eszköz a rákos sejtek gyorsabb és hatékonyabb beazonosítását műtéti beavatkozások nélkül.

Az adásban vendégem Horváth-Sarlós Kata, aki immár ötödik éve dolgozik kutató biológusként a Koppenhágai Egyetemen, jelenleg anyasági szabadságát tölti otthon családjával és kisfiával. Az adásban a biológus kutatói pálya lehetőségeiről, az alap és az alkalmazott kutatás közötti különbségekről beszélgettünk.

Az adásban vendégem Péli Noémi és Kása Kata Hanga harmadéves BSc biológus hallgatók, akikkel az ELTE Természettudományi Karának biológus képzéséről beszélgetünk.

Az adásban Dr. Meszlényi Reginával és Szegedi Domonkossal beszélgetünk munkájukról,  mindketten orvosi fizikus végzettséget szereztek a Műszaki Egyetemen, de más-más irányban specializálódtak és jelenleg is két nagyon különböző területen dolgoznak, a gépi látás és mélytanulás, illetve a sugárterápia területeibe pillanthatunk most be munkájukon keresztül.

Az adásban a PAKS 2 Atomerőmű Zrt. reaktorfizikusaival, Szabó Ferenccel és Peták Franciskával beszélgetünk arról, hogy milyen feladatokat végeznek a fizikus végzettségű szakemberek ebben a munkakörben, a projektnek ezen és a későbbi szakaszában.

Az adásban Balogh Nóra és Krisztián Dávid fizikusokkal beszélgetünk a munkájukhoz kapcsolódó mindennapi tevékenységekről, szakmai kihívásokról, arról, hogy milyen látásmód, gondolkodásmód szükséges a munkájuk elvégzéséhez és mi az, amit mindebből magukkal hoztak a BME fizika mester diploma megszerzése után.

Balogh Nóra Data Scientistként, azaz adatelemzőként dolgozik a DMLab Kft-nél, de az ügyfelek számára végzett mindennapi munkája mellett oktatással, illetve blogírással is foglalkozik a DMLabnél. Krisztián Dávid pedig Application Scientistként, azaz alkalmazásfejlesztő kutatóként dolgozik a Semlab Zrt.-nél, ezzel párhuzamosan pedig a doktori iskolát kezdte meg nemrégiben.

Az adásban Dr. Simon Ferenccel, a BME Fizika Intézetének egyetemi tanárával, valamint két fizikus mester képzéses hallgatóval, Ferenczy Gergellyel és Kiss Zsófiával beszélgetünk arról, hogy miért érdemes középiskolásként a ME Science Campen részt venni, milyen közösség és milyen tanulást támogató környezet várja az első éves fizikus hallgatókat az egyetemen, mik a legfontosabb tárgyak és témakörök az alapképzés során, milyen specializációt lehet választani alap és mester képzésen. De szó esik arról is, hogy milyen laboratóriumi gyakorlatok és kísérletek várják a hallgatókat a képzés során, illetve miért érdemes a Wigner Jenő Szakkollégium csapatához csatlakozni. Nem maradhat ki természetesen az sem a beszélgetésből, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségek várják a pályakezdő fizikusokat és kiderül az is, hogy miért érdemes akár a PhD fokozatot is megszerezni a mesterképzés után. De a legfontosabb, hogy a beszélgetésben egy olyan képzésről hallhatsz, ahol a tudásátadás mellett a személyes kapcsolatok és a közösségi élmények is a fókuszban vannak.

Az adásban két biomérnöki területről beszélgetünk Krauszman Adrienn-nel és Vásárhelyi Miklóssal. Adrienn az Élesztő Genetika Kft.-nél dolgozik tudományos segédmunkatársként, a kísérletek tervezése és kiértékelése mellett a fermentációs csapat munkájának irányításával is foglalkozik a körülbelül 30 fős középvállalkozásban. Miklós ezzel szemben a közel 1000 főt foglalkoztató Ceva Phylaxia budapesti telephelyén dolgozik, ahol technológiai transzfer szakértőként többek között berendezések specifikálásával és az állatoknak készített gyógyszerek és vakcinák gyártási folyamatának támogatásával foglalkozik. 

A két volt BME hallgatóval többek között arról is beszélgetünk, hogy mi mindent tudtak eddig ténylegesen hasznosítani az egyetemi képzéseben szerzett szakmai tudásból, mik a leginkább kihívást jelentő feladatok a munkavégzés során és milyen kiegészítő tudás megszerzésére nyílik lehetőség a jelenlegi munkájukban.

Az adásban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem biomérnöki képzéséről beszélgetünk Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docenssel, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánhelyettesével, valamint Lóczi Hanna biomérnök hallgatóval, aki idén fejezi be az alapképzést, valamint évek óta a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium tagja.

A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan segíti a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara mentor programja, hogy minél sikeresebben vehessék a kezdeti akadályokat az első éves biomérnök hallgatók. Külön szó esik arról hogy milyen tantárgyakra érdemes hangsúlyt fektetni az alapképzés során, milyen specializációválasztási lehetőségek vannak, illetve arról is, hogy miért éri meg a Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumba jelentkezni a biomérnök hallgatóknak is. Az adásban kitérünk arra, hogy miről szól a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának az ELTE-vel közösen elindított biotechnológus képzése. De érintjük a szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségeit is, valamint azt, hogy milyen szakmai területek irányába tudnak elindulni pályakezdő biomérnökök.

Az adásban a kiskunhalasi Agrego Halas Környezetvédelmi és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével, Majer Ritával beszélgetünk a vállalkozás beindulásáról, a kezdeti nehézségekről, a vállalkozás életében legjelentősebb mérföldkövekről, valamint arról, hogy merre tart jelenleg a tizenegy fős kisvállalkozás, hogyan igyekszik növekedési pályán maradni a koronaválság sújtotta helyzetben is.

Az adásban Hornyánszkyné Szabó Katalin vegyészmérnökkel beszélgetünk a veszélyes vegyianyagok szállításért felelős ADR biztonsági tanácsadó munkakörről, arról, hogy milyen jellegű feladatokkal és kihívásokkal jár ez a tevékenység, milyen jellegű szaktudás szükséges ennek a magas felelősségi szintű feladatkörnek az elvégzéséhez, valamint arról is, hogy milyen jellegű problémákat kell tudni kezelni, ebben a megoldani munkakörben. A Compliance Managernek nevezett feladatkörben rendkívül sokrétű információk összefűzését, jó helyzetfelismerő képességet és nagyon alapos jogszabályi háttérismeretet igényel. Minderről bővebben a beszélgetésben hallhattok.

Az adásban Bátki Ottiliával, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának műszaki igazgatóhelyettesével beszélgetünk az iskola szeptembertől induló vegyész és környezetvédelmi technikus képzéseiről. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan próbálhatják ki magukat az általános iskolás diákok a két szakmaterületen, mire számíthat az a fiatal, aki eljut a szóbeli felvételi vizsgáig, szó esik arról is, hogy hogyan változik meg a képzés az új 5 éves képzési rendszerben, milyen lehetőségre, illetve vizsgakövetelményekre számíthatnak a diákok a technikusi oklevél megszerzéséig.

Az adás első részében a gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, valamint a biztonságtechnikai mérnöki alap- és mesterképzésekről beszélgetünk Kuti Jánossal, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának tanszéki mérnökével, aki amellett, hogy az Anyag és Gyártástudományi Intézetben végez oktatói tevékenységet, egyben a gépészmérnök hallgatók tehetséggondozásával foglalkozó Bánki Donát Szakkollégium igazgatója is.

Az adás második részében pedig Leiwolf Péter és Felvári Bálint gépészmérnök hallgatókkal beszélgetünk a Bánki Donát Szakkollégiumban szerzett élményekről, tapasztalatokról, és arról, hogy miért érdemes gépészmérnökként a Hegesztő Szakműhelyhez csatlakozni.

A beszélgetésben szó esik arról, hogy milyen érdekődésű, beállítódású fiataloknak érdemes ezekre a mérnöki képzésekre jelentkezni, mik a legfontosabb alapozó tárgyak az alapképzés során, milyen cégek és vállalatok várják a hallgatókat a szakmai gyakorlat keretében, milyen szakmai karrierút vár ma a pályakezdő mérnökökre, de szó esik arról is, hogy milyen tapasztalatszerzési lehetőségek és célországok várják az Óbudai Egyetem hallgatóit az Erasmus ösztöndíj keretében.

Az adásban Juhász Zoltánnal, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának szakmai igazgatóhelyettesével beszélgetünk az iskola szeptembertől induló képzéseiről. A beszélgetésben szó esik a gépjármű mechatronikai technikus, a légijármű-műszerész technikus, a légijármű-üzemeltető technikus, valamint a légi közlekedésüzemvitel-ellátó technikus képzésekről, valamint arról, hogy milyen karrierút a jövőben vár az itt végzett szakemberekre.

Az adásban az IoT világáról, ezen belül is a vezérlő chip tervezésről és gyártásról beszélgetünk Ádámffy Balázs villamosmérnökkel, a Silicon Laboratories applikációs mérnökével, menedzserével beszélgetünk arról, kik vesznek részt a vezeték nélküli hálózatok tervezésében, hogyan segítik egymást a villamosmérnöki és informatikai területek a vezérlő chipek gyártásában és tervezésében, valamint szó esik arról is, hogy hogyan segíti a fiatal mérnökök betanulását a Silicon Labs saját egyetemi órák és gyakornoki program szervezésével.

Barna Zoltán korábban a Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákja volt, villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Főiskola (ma Óbudai Egyetem) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán szerezte.  Szakmai pályafutását gyakornokként a T-Mobilnál kezdte,  majd pályakezdőként ugyanitt központfejlesztő mérnök munkakörben helyezkedett el, 2016 óta pedig hálózatvezérlő mérnökként dolgozik a T-Mobil és a Telekom összeolvadásából létrejött Magyar Telekomnál.  Az adásban szó esik pályakezdésről, a mobilhálózatok fejlesztését támogató legfontosabb feladatokról, a csapatról, a szervezetről és a küszöbön álló 5G hálózathoz kapcsolódó szakmai kihívásokról.

A 2014 óta működő pécsi DevMads Kft. a globális piacra fejleszti a StoriesOnBoard nevű productmanagement eszközét. A HR folyamatokért felelős Klajkó Dórával (well-being specialist) és a szoftverfejlesztés területén dolgozó Sarlós Kázmérral (full-stack developer) arról beszélgettünk, hogyan segíti a termékük az immár 1200 előfizetőjük munkáját, milyen munkakörnyezetet fontos biztosítani a cégnél dolgozó informatikusok számára, mit gondolnak a növekedésről, annak lehetőségéről, és nem utolsó sorban beszélgettünk arról is, mit lehet ajánlani kezdeti lépésként azoknak a vállalkozó kedvű fiataloknak, akik startup alapításán gondolkodnak.

Tóth Bence már a középiskola alatt értékes szakmai tudásra, munkatapasztalatra tett szert informatikusként, komoly helyezéseket ért el országos szakmai versenyeken a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola diákjaként. Bencével arról beszélgetünk, mit profitált a középiskolai évekből, milyen kihívásokkal találta szemben magát a vállalkozói környezetben, illetve a továbbiakban milyen fejlődési lehetőségeket kínál számára az a szakkollégiumi környezet, ahol a szakmai és soft skillek mentén próbálgathatják magukat az egyetemi hallgatók a legkülönfélébb projektek résztvevőiként.

Alapszakmákat bemutató podcast sorozatunk 1. adásában Menyhárt Erikát, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának igazgatónőjét kérdezzük a középiskolai, valamint a felnőttoktatásban jövőre induló technikusi képzésről. 

Napi szinten tapasztaljuk, ahogy átalakult a környezetünk a digitalizáció hatására az elmúlt években, de az iparban ennek sokkal komolyabb következményei vannak, megfogalmazódott nemzetgazdasági szinte az ipar 4.0 stratégia, nagyon gyakran beszélnek arról, hogy milyen típusú munkaerőre van szüksége az iparnak.

Mindenek hatására szükségessé vált a szakképzés és felnőttképzés rendszerének átalakítása is. A feladattal megbízott szakemberek azt ígérik, hogy leegyszerűsödik és átláthatóbbá válik a szakképzés világa – amire ténylegesen szükség van, mert a pályaorientációs szakembereknek is komoly kihívást jelentett az, hogy a közel 760 különféle szakképesítés pontos ismerete. A szakképzési rendszer átalakítása nyomán ez a szám jelentősen lecsökken, az új oktatási rendszerben 174 alapszakma közül tudnak majd választani a fiatalok.

Az újabb átalakulás előtt álló oktatási rendszerben a nem olyan régen létrehozott szakgimnáziumok egy része 5 éves technikummá alakul át, ami a mérnökképzés előszobájának tekinthető - a jelenlegi szakközépiskolák, szakiskolák pedig szakképző iskolák néven folytatják tovább a fiatal szakmunkások 3 éves képzését, akik később a szakma mestereivé válhatnak.

A podcast adásban arról beszélgettünk, hogyan jelenik meg ez a változás a zuglói Neumann Szakgimnázium középiskolai és felnőttoktatási képzéseiben.