Miénk a Pálya! - PodcastSep 23, 2020
48. adás: Milyen kutatási témákkal foglalkozhatsz alkalmazott nyelvészként?
Az adásban vendégünk Tücsök Dorottya, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója és óraadója, valamint Palágyi László, az ELTE BTK Magyar nyelvtudományi és Finnugorintézetének tanársegéde. Az adásban többek között beszélgetünk arról, hogy milyen kutatási témákkal foglalkozhat az alkalmazott nyelvészet, milyen feladatokkal, nehézségekkel kell megküzdeni a kutatói pályán, valamint vendégeink beszélnek arról is hogy mik ennek a szakmának az igazi szépségei, kihívásai. Ha már a középiskolában szeretnél a mélyére látni az alkalmazott nyelvészetnek, az alábbi linkeken érdemes tájékozódnod:
Nyelv és Tudomány: www.nyest.hu
Nyelvtudományi Kutatóközpont: EduLingua.net
Kutatók éjszakája: www.kutatokejszakaja.hu
Hogyan segíthet téged is Középiskolások Szabadegyeteme a sikeres pályaválasztásban?
Az adásban vendégünk György Evelin és Schütz Brúnó, a Középiskolások Szabadegyetemének szervezői, akikkel a középiskolásoknak szervezett nyári táborokról, valamint egy iskolai pályaorientációs programról beszélgettünk. Az egyesület 2015-ben jött létre, de a Bibó és Illyés Szakkollégium hallgatóinak köszönhetően már 2010 óta rendszeresen megrendezésre kerülnek pályaorientációs táborok középiskolás diákoknak. A KÖSZE amellett, hogy a 9-10-11.-es diákoknak segít megtalálni a megfelelő továbbtanulási irányt, illetve pályát, a 12.-es érettségizett diákok számára is szervez évente egy nyári tábort, ahol az egyetemi élet kihívásaira segíti felkészíteni az érettségizett középiskolásokat. Ha kíváncsi vagy arra, hogy mi lehet a Pályaorientáció 90' és hogy hogyan tudod meghívni a KÖSZÉSEKET akár te is a saját iskoládba, hallgasd meg a beszélgetést!
weboldal: www.szabadegyetem.elte.hu
46. adás: A katasztrófavédelem pályalehetőségei
Az adásban vendégünk Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes-szóvivője, akivel a katasztófavédelem fő pilléreiről, az iparbiztonság, a polgári védelem és részletesebben a tűzvédelem területéről beszélgettünk. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan kapcsolódnak össze ezek a pillérek egymással, melyek a legfontosabb elvárások a tűzvédelem területén, mik a szakterület legfontosabb kihívásai, nehézségei, speciális területei, illetve milyen karrierlehetőségekre számíthat az, aki a katasztófavédelemnek ezt az izgalmas területét választja.
45. adás: Fenntarthatósági és környezetvédelmi tanácsadás a Green Policy Centernél
Az adásban Olti Mátéval, a Green Policy Center társalapítójával beszélgetünk a think tank szervezetnél végzett tanácsadói munkájáról, három fős vállalkozásuk beindulásáról és működéséről, valamint arról, hogy milyen szakmai tapasztalatok, kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy akár te is stratégia-alkotóvá lehessen válni a fenntarthatóság és környezetvédelem területén.
44. adás: Simplace - ötletek a belsőépítészetben
Az adásban a belsőépítészeti munkáról, valamint a tervezéssel és felújítások lebonyolításával foglalkozó két fős vállalkozás beindításáról és működéséről beszélgetünk Bozsó Pannival, a Simplace társalapítójával. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen kihívásokkal, nehézségekkel találkozik egy belsőépítész az ügyfelek igényeinek felmérése, a kivitelezőkkel történő egyeztetések, a munka felügyelete és a számtalan felbukkanó probléma kezelése során.
További info Panni és Viola vállalkozásáról a Simplace oldalán.
43. adás: A Corvinus nemzetközi tanulmányok képzése diákszemmel
Az adásban Ágoston Csengével és Engelbrecht Azureával beszélgetünk arról, hogy milyen élmények, tudás, tapasztalatok várnak rád nemzetközi tanulmányok hallgatóként a Corvinuson és miért éri meg a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégium tagjának lenni.
42. adás: Bepillantás egy business coach és fejlesztő tréner mindennapjaiba
Az adásban vendégem Dr. Sinkó Erika, aki alapvégzettségét tekintve pedagógus, de jogász és marketing végzettséget is szerzett. Több különböző coaching iskola elvégzése után life coachként, majd business coachként, illetve trénerként kezdett bele a szabadúszó pályába, jelenleg a szerzetfejlesztés területén dolgozik.
41. adás: A Károli BTK pszichológia alap- és mesterképzése diákszemmel
Az adásban a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia alap és mester képzéséről, a képzés során megszerezhető szakmai tudásról, illetve készségekről beszélgettünk Scheuer Fanni és Hermann Zsombor I. éves mester képzéses hallgatókkal.
40. adás: Az ELTE PPK pszichológia alap- és a mesterképzése diákszemmel
Az adásban az ELTE pszichológia alap és mester képzéséről Gyuk Izabellával és Tóth-Czopyk Zsomborral beszélgetünk. Iza 2020 nyarán fejezte be a mesterképzést tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, jelenleg az Európai Szolidaritási Testület önkéntes programjában vesz részt Franciaországban. Zsombor pedig 2020 őszén kezdte meg kezdte meg a mesterképzést klinikai és egészségpszichológia szakirányon, tervei között szerepel a doktori képzés elvégzése is.
39. adás: Dr. Kürti László gyermeksebész főorvos munkája a Hetényi Géza Kórházban
Az adásban vendégünk Dr. Kürti László, aki gyermeksebész főorvosként dolgozik Szolnokon, a megyei Hetényi Géza Kórházban, valamint Törökszentmiklóson a rendelőintézetben fogadja a szakrendelésre jelentkező betegeket.
A beszélgetésben többek között szó esik arról, hogy hogyan nyerhető meg a kisgyermek bizalma egy számára félelmetesnek tűnő orvosi vizsgálat során, általában hogyan történik a gyerekek, illetve szüleik tájékoztatása egy sebészeti beavatkozás előtt, valamint arról, hogy milyen feladatai vannak a gyereksebésznek a konzíliumok során.
38. adás: Kórházi és klinikai tapasztalatok pályakezdő orvosként
Az adásban ez alkalommal két rezidens orvossal beszélgetünk, Dr. Nagy Alexandra tüdőgyógyász rezidenssel, aki a SOTE Pulmonológiai Klinikáján dolgozik, illetve Dr. Deák Ábel csecsemő és gyermek rezidenssel, aki pedig Heim Pál Kórházban kezdte meg orvosi pályáját.
A beszélgetésben többek között szó esik arról, hogy milyen feladatokat látnak a rezidensek az orvosi pálya elején, hogyan segítik, mentorálják a szakorvosok a rezidensek munkáját, valamint arról is, hogy milyen kihívásokat rejt a betegekkel való kommunikáció, legyen szó akár felnőttekről, gyerekekről, vagy éppen a gyerekek szüleiről.
37. adás: Preklinikai és klinikai orvosi képzés a SOTE-én
Az adásban vendégem Vigh Attila, a SOTE negyedéves orvostan hallgatója, aki egyetemi tanulmányai mellett a Középiskolások Szabadegyetemének egyik szervezője is, és akivel főként az alapozó évek utáni preklinikai és klinikai képzésről fogunk beszélgetni a hat éves általános orvos képzés kapcsán.
36. adás: Alapozó évek a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen
Az adásban vendégem Simon Zsombor, a SOTE harmadéves orvostan hallgatója, aki egyetemi tanulmányai mellett a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének tagja is, és akivel az általános orvos képzés első két alapozó évéről és a harmadéven az első preklinikai félévről beszélgetünk.
35. adás: Mobil- és webapp-fejlesztés Mindtech Apps informatikai startupnál
Az adásban a Mindtech Apps szoftverfejlesztéssel foglalkozó startup alapítójával és ügyvezetőjével, Králik Tamással, valamint a junior szoftverfejlesztő munkakörben tevékenykedő Szabó Balázzsal beszélgetünk a cégnél működő projektekről és ehhez kapcsolódó munkájukról.
A beszélgetésből kiderül, hogyan segítette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a startup elindulását, hogyan épül fel a termékfejlesztés folyamata, milyen kutatás-fejlesztési projektekben vesz részt a startup fejlesztői és hogy milyen szintű feladatokkal foglalkozik egy junior szoftverfejlesztő a BSc-s tanulmányi végén.
34. adás: Ultrahang képalkotó eszköz fejlesztése a Dermusnál
Az adásban a Dermus Kft. ügyvezetőjével, dr. Gyöngy Miklóssal és az applikációs mérnöki munkakörben dolgozó dr. Csány Gergellyel beszélgetünk a 2018-ban indult startupnál végzett munkájukról, és többek között annak az ultrahang képalkotó eszköznek a fejlesztéséről, ami költséghatékonyabbá és eredményesebbé teheti a bőrrák diagnosztizálását.
A beszélgetésből kiderül, mitől olyan izgalmas a mérnöki és az orvosi tudomány határterületén valami új és hasznos dolgot létrehozni, milyen nehézségekkel néz szembe egy saját szabadalom fejlesztésén munkálkodó startup csapata, illetve milyen feladatokkal, kihívásokkal kell szembe nézni, hogy aztán egy igazán jól használható eszköz kerüljön a dermatológusok, radiológusok kezébe.
33. adás: A Pázmány info-bionikai mérnök mesterképzéséről diákszemmel
Az adásban vendégem Ignácz Anna és Balázsi Levente info-bionikai mérnök mesterképzéses hallgatók, akikkel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának a molekuláris bionika mérnöki alapképzésről és az info-bionika mérnöki mesterképzésről beszélgetünk. Az adás első részében Annát és Leventét a bionikai mérnöki alapképzéssel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezzük, majd beszélgetünk arról is, hogy kinek érdemes inkább az info-bionika mérnöki mester képzést választani és milyen lehetőségeket kínál ez a képzés a hallgatók számára.
32. adás: A Pázmány orvosi biotechnológia mesterképzéséről diákszemmel
Az adásban vendégem Maruzs Brigi és Molnár Rózsa orvosi biotechnológia mesterképzéses hallgatók, akikkel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyik izgalmas alap-, illetve mesterképzéséről beszélgetünk. Az adás első részében bepillantást kaphatunk a molekuláris bionikai mérnöki alapképzésbe, majd kiderül az is, hogy milyen érdeklődéssel érdemes inkább az orvosi biotechnológia mesterképzést választani és milyen lehetőségeket kínál ez a képzés a hallgatók számára.
31. adás: Biológus pályán: laboratóriumi mérnökként a Biominál
Az adásban dr. Lukács Alena és Erős Ágnes biológus szakemberekkel beszélgetünk a molekuláris biológiai vizsgálatokkal foglalkozó Biomi Kft-nél végzett munkájukról. Mindketten laboratóriumi mérnökként dolgoznak a különféle szolgálatatásokat végző cégnél, de más-más területen. Alena a GMO Vizsgálólaboratóriumban dolgozik, korábban PhD tanulmányait az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnél végezte. Ágnes pedig a DNS-Laboratóriumban dolgozik, egyetemi tanulmányai során igazságügyi szakértői DNS laboratóriumban dolgozott, ezt követően genetikai vizsgálatokban vett részt az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai kutatócsoportjában.
30. adás: Az orvosi fizika és a lézeres mikroszkópok világa
Az adásban a lézeres mikroszkópok fejlesztésével foglalkozó Femtonics Kft. biológiai kutató csapatának fizikus végzettségű vezetőjével, Dr. Szalay Gergellyel beszélgetünk, valamint Barkóczi Balázzsal, aki kutató biológusként erősíti a csapatot. A vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogy milyen tevékenységek állnak a kutatási és fejlesztési folyamatok hátterében, hogyan segíti a cégnél fejlesztett két foton mikroszkóp az olyan komplex folyamatok jobb megértését, mint kérgi tanulás, vagy hogyan segítheti ez az eszköz a rákos sejtek gyorsabb és hatékonyabb beazonosítását műtéti beavatkozások nélkül.
29. adás: Kihívások kutató biológusként
Az adásban vendégem Horváth-Sarlós Kata, aki immár ötödik éve dolgozik kutató biológusként a Koppenhágai Egyetemen, jelenleg anyasági szabadságát tölti otthon családjával és kisfiával. Az adásban a biológus kutatói pálya lehetőségeiről, az alap és az alkalmazott kutatás közötti különbségekről beszélgettünk.
28. adás: Az ELTE TTK biológus alapképzése diákszemmel
Az adásban vendégem Péli Noémi és Kása Kata Hanga harmadéves BSc biológus hallgatók, akikkel az ELTE Természettudományi Karának biológus képzéséről beszélgetünk.
27. adás: Pályalehetőségek fizikusként: a sugárterápiás kezelésektől a deep learning alapú algoritmusokig
Az adásban Dr. Meszlényi Reginával és Szegedi Domonkossal beszélgetünk munkájukról, mindketten orvosi fizikus végzettséget szereztek a Műszaki Egyetemen, de más-más irányban specializálódtak és jelenleg is két nagyon különböző területen dolgoznak, a gépi látás és mélytanulás, illetve a sugárterápia területeibe pillanthatunk most be munkájukon keresztül.
26. adás: Pályalehetőségek fizikusként a PAKS2 projekt keretében
Az adásban a PAKS 2 Atomerőmű Zrt. reaktorfizikusaival, Szabó Ferenccel és Peták Franciskával beszélgetünk arról, hogy milyen feladatokat végeznek a fizikus végzettségű szakemberek ebben a munkakörben, a projektnek ezen és a későbbi szakaszában.
25. adás: Pályalehetőségek fizikusként a félvezető iparágban és adatelemzési projektekben
Az adásban Balogh Nóra és Krisztián Dávid fizikusokkal beszélgetünk a munkájukhoz kapcsolódó mindennapi tevékenységekről, szakmai kihívásokról, arról, hogy milyen látásmód, gondolkodásmód szükséges a munkájuk elvégzéséhez és mi az, amit mindebből magukkal hoztak a BME fizika mester diploma megszerzése után.
Balogh Nóra Data Scientistként, azaz adatelemzőként dolgozik a DMLab Kft-nél, de az ügyfelek számára végzett mindennapi munkája mellett oktatással, illetve blogírással is foglalkozik a DMLabnél. Krisztián Dávid pedig Application Scientistként, azaz alkalmazásfejlesztő kutatóként dolgozik a Semlab Zrt.-nél, ezzel párhuzamosan pedig a doktori iskolát kezdte meg nemrégiben.
24. adás: Milyen beállítódású diákoknak való a BME fizikus képzése?
Az adásban Dr. Simon Ferenccel, a BME Fizika Intézetének egyetemi tanárával, valamint két fizikus mester képzéses hallgatóval, Ferenczy Gergellyel és Kiss Zsófiával beszélgetünk arról, hogy miért érdemes középiskolásként a ME Science Campen részt venni, milyen közösség és milyen tanulást támogató környezet várja az első éves fizikus hallgatókat az egyetemen, mik a legfontosabb tárgyak és témakörök az alapképzés során, milyen specializációt lehet választani alap és mester képzésen. De szó esik arról is, hogy milyen laboratóriumi gyakorlatok és kísérletek várják a hallgatókat a képzés során, illetve miért érdemes a Wigner Jenő Szakkollégium csapatához csatlakozni. Nem maradhat ki természetesen az sem a beszélgetésből, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségek várják a pályakezdő fizikusokat és kiderül az is, hogy miért érdemes akár a PhD fokozatot is megszerezni a mesterképzés után. De a legfontosabb, hogy a beszélgetésben egy olyan képzésről hallhatsz, ahol a tudásátadás mellett a személyes kapcsolatok és a közösségi élmények is a fókuszban vannak.
23. adás: Biomérnöki munka a kísérlettervezéstől a gyártási folyamat támogatásáig
Az adásban két biomérnöki területről beszélgetünk Krauszman Adrienn-nel és Vásárhelyi Miklóssal. Adrienn az Élesztő Genetika Kft.-nél dolgozik tudományos segédmunkatársként, a kísérletek tervezése és kiértékelése mellett a fermentációs csapat munkájának irányításával is foglalkozik a körülbelül 30 fős középvállalkozásban. Miklós ezzel szemben a közel 1000 főt foglalkoztató Ceva Phylaxia budapesti telephelyén dolgozik, ahol technológiai transzfer szakértőként többek között berendezések specifikálásával és az állatoknak készített gyógyszerek és vakcinák gyártási folyamatának támogatásával foglalkozik.
A két volt BME hallgatóval többek között arról is beszélgetünk, hogy mi mindent tudtak eddig ténylegesen hasznosítani az egyetemi képzéseben szerzett szakmai tudásból, mik a leginkább kihívást jelentő feladatok a munkavégzés során és milyen kiegészítő tudás megszerzésére nyílik lehetőség a jelenlegi munkájukban.
22. adás: A BME biomérnöki képzése tanári és diákszemmel
Az adásban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem biomérnöki képzéséről beszélgetünk Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docenssel, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánhelyettesével, valamint Lóczi Hanna biomérnök hallgatóval, aki idén fejezi be az alapképzést, valamint évek óta a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium tagja.
A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan segíti a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara mentor programja, hogy minél sikeresebben vehessék a kezdeti akadályokat az első éves biomérnök hallgatók. Külön szó esik arról hogy milyen tantárgyakra érdemes hangsúlyt fektetni az alapképzés során, milyen specializációválasztási lehetőségek vannak, illetve arról is, hogy miért éri meg a Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumba jelentkezni a biomérnök hallgatóknak is. Az adásban kitérünk arra, hogy miről szól a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának az ELTE-vel közösen elindított biotechnológus képzése. De érintjük a szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségeit is, valamint azt, hogy milyen szakmai területek irányába tudnak elindulni pályakezdő biomérnökök.
21. adás: Egy kisvállalkozás kihívásai a környezetvédelem területén
Az adásban a kiskunhalasi Agrego Halas Környezetvédelmi és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével, Majer Ritával beszélgetünk a vállalkozás beindulásáról, a kezdeti nehézségekről, a vállalkozás életében legjelentősebb mérföldkövekről, valamint arról, hogy merre tart jelenleg a tizenegy fős kisvállalkozás, hogyan igyekszik növekedési pályán maradni a koronaválság sújtotta helyzetben is.
20. adás: Vegyészmérnökként a veszélyes áruszállítás területén
Az adásban Hornyánszkyné Szabó Katalin vegyészmérnökkel beszélgetünk a veszélyes vegyianyagok szállításért felelős ADR biztonsági tanácsadó munkakörről, arról, hogy milyen jellegű feladatokkal és kihívásokkal jár ez a tevékenység, milyen jellegű szaktudás szükséges ennek a magas felelősségi szintű feladatkörnek az elvégzéséhez, valamint arról is, hogy milyen jellegű problémákat kell tudni kezelni, ebben a megoldani munkakörben. A Compliance Managernek nevezett feladatkörben rendkívül sokrétű információk összefűzését, jó helyzetfelismerő képességet és nagyon alapos jogszabályi háttérismeretet igényel. Minderről bővebben a beszélgetésben hallhattok.
19. adás: A BME vegyészmérnöki képzése tanári és diákszemmel
Az adásban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnöki képzéséről beszélgetünk Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docenssel, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánhelyettesével, valamint Erdélyi Viktor vegyészmérnök hallgatóval, aki a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium alelnöke, valamint a VBK Mentor Kör tagja.
A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan segíti az egyetemi kar már a középiskolásokat abban, hogy tisztában legyenek azzal, hogy miről szól a vegyészmérnöki, hogy ténylegesen ki is próbálhassák magukat a választott képzési területen. Beszélgetünk arról is, hogy mire számíthatnak az egyetemi képzésbe frissen bekerülő vegyészmérnök hallgatók, hogyan támogatja őket a VBK abban, hogy minél sikeresebben vegyék az akadályokat az első évben. A beszélgetésben kitérünk arra is, hogy miért érdemes a vegyészmérnök hallgatóknak a Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumba jelentkezni, illetve szó esik arról is, hogy milyen cégeknél és milyen típus munkakörökben próbálhatják ki magukat elsőként a pályakezdő vegyészmérnökök.
A vegyészmérnöki, biomérnöki pálya, valamint a természettudományos és orvosi pálya iránt érdeklődő középiskolásoknak szóló FEB-táborról itt találtok minden lényeges információt!
18. adás: Vegyipari és környezetvédelmi technikusképzés a Petrikben
Az adásban Bátki Ottiliával, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának műszaki igazgatóhelyettesével beszélgetünk az iskola szeptembertől induló vegyész és környezetvédelmi technikus képzéseiről. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan próbálhatják ki magukat az általános iskolás diákok a két szakmaterületen, mire számíthat az a fiatal, aki eljut a szóbeli felvételi vizsgáig, szó esik arról is, hogy hogyan változik meg a képzés az új 5 éves képzési rendszerben, milyen lehetőségre, illetve vizsgakövetelményekre számíthatnak a diákok a technikusi oklevél megszerzéséig.
17. adás: Gyártástechnológia és üzemfejlesztés a Nisio Groupnál
Az adásban a gyártástechnológiai fejlesztéssel foglalkozó Nisio Group Hungary Kft. alapítói közül a jelenlegi tulajdonostársakkal, Dobó Zoltánnal és Etawo Dániellel beszélgetünk a vállalkozás elindításának előzményeiről, részleteiről, majd az elindulást követő kezdeti nehézségekről, valamint arról, hogy milyen versenyelőnynek köszönheti a 8 fős kisvállalkozás, hogy több európai országban, valamint Nigériában is egyre nagyobb volumenű projekteket tud megvalósítani.
16. adás: Repülőgép karbantartás és szakmai karrierút Aeroplexnél
Az adásban az Aeroplex Közép-Európai Kft. HR igazgatójával, Horváth Józseffel és a termelési vonalvezetőként valamint képzési menedzserként tevékenykedő Tóth Szilveszterrel beszélgetünk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő, légijárművek karbantartását végző vállalat tevékenységéről és főként arról, hogy hogyan segítik a szakemberek a pályakezdő fiatalok beválását és szakmai karrierútját a vállalatnál.
A beszélgetésben szó esik arról hogy milyen szervezeti kultúra, munkavégzési stílus, munkakörnyezet várja a szakmai gyakorlatra érkező diákokat, hogyan támogatják a vállalat szakemberei a repülőgép-szerelőnek, illetve repülőgép-műszerésznek tanuló diákok, majd a pályakezdő fiatalok betanulását és többek között arról is, hogy hogyan segíti a vállalat kezdetektől az ott dolgozó kollégák személyes és szakmai fejlődését.
Az Aeroplex Közép-Europai Kft. karrier oldalán további érdekes információkat találhattok arról, hogy aktuálisan milyen munkakörökbe keresnek szakembereket a vállalatnál, de a későbbi Pályaestek egyikén akár személyesen is találkozhattok majd az Aeroplex munkatársaival.
15. adás: Kinek érdemes az Óbudai Egyetemi Bánki Donát Karát választani?
Az adás első részében a gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, valamint a biztonságtechnikai mérnöki alap- és mesterképzésekről beszélgetünk Kuti Jánossal, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának tanszéki mérnökével, aki amellett, hogy az Anyag és Gyártástudományi Intézetben végez oktatói tevékenységet, egyben a gépészmérnök hallgatók tehetséggondozásával foglalkozó Bánki Donát Szakkollégium igazgatója is.
Az adás második részében pedig Leiwolf Péter és Felvári Bálint gépészmérnök hallgatókkal beszélgetünk a Bánki Donát Szakkollégiumban szerzett élményekről, tapasztalatokról, és arról, hogy miért érdemes gépészmérnökként a Hegesztő Szakműhelyhez csatlakozni.
A beszélgetésben szó esik arról, hogy milyen érdekődésű, beállítódású fiataloknak érdemes ezekre a mérnöki képzésekre jelentkezni, mik a legfontosabb alapozó tárgyak az alapképzés során, milyen cégek és vállalatok várják a hallgatókat a szakmai gyakorlat keretében, milyen szakmai karrierút vár ma a pályakezdő mérnökökre, de szó esik arról is, hogy milyen tapasztalatszerzési lehetőségek és célországok várják az Óbudai Egyetem hallgatóit az Erasmus ösztöndíj keretében.
14. adás: Légijármű műszerész képzés a csepeli Kossuthban
Az adásban Juhász Zoltánnal, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának szakmai igazgatóhelyettesével beszélgetünk az iskola szeptembertől induló képzéseiről. A beszélgetésben szó esik a gépjármű mechatronikai technikus, a légijármű-műszerész technikus, a légijármű-üzemeltető technikus, valamint a légi közlekedésüzemvitel-ellátó technikus képzésekről, valamint arról, hogy milyen karrierút a jövőben vár az itt végzett szakemberekre.
13. adás: Milyen projektek várnak fiatal mérnökként az ABB-nél?
Az adásban az ABB három munkatársával, Rada Kornélia talent partnerrel (HR), Kovács Edina értékesítő mérnökkel (Motion) és Balogh Zoltán projektmérnökkel (Robotika) többek között arról beszélgetünk, hogy milyen végzettséggel, milyen szakterületre, illetve milyen projektekbe várják a fiatal mérnököket a vállalatnál. Az adásban többek között szó esik a női mentor programról, arról, hogy milyen szaktudással, beállítódással, attitűddel rendelkező fiatalokat várnak a vállalat munkatársai, valamint arról is milyen személyes fejlődési lehetőségekre és karrierlehetőségekre számíthat az a fiatal, aki az ipari digitalizációs terület egyik vezető vállalatánál szeretne a jövőben elhelyezkedni.
További információ az ABB magyarországi karrierlehetőségeiről a linkre kattintva elérhető: https://new.abb.com/hu/karrier
12. adás: Mitől lesz élő egy robot? - beszélgetés a robotépítésről
A Robotépítők Magyarországi Egyesületének elnökével és alapítójával, Tanos Áronnal és Dudás Dáviddal arról beszélgetünk, miért izgalmas a robotépítés már az első perctől kezdve, mitől válik a robotépítés egy inspiráló és kreatív alkotó folyamattá, vagyis miért éri meg beleásnod magad az elektronika, a programozás és a mechanika összefüggéseibe. Az adásból kiderül az is, milyen projektekkel találkozhatsz akár te is a Robotépítők Egyesületének workshopjai, mire lehetsz képes már egy év leforgása alatt robotépítőként, illetve megismerkedhettek egy izgalmas gyerekeknek szóló, teljesen nyílt forráskódú oktatási platformmal is, a Revolution Robotics robotkészletével, amelynek fejlesztésében Dudás Dávid komoly szerepet vállalt.
Ha tetszett a beszélgetés és szeretnél többet megtudni robotépítésről, akkor további infokért látogass el a két szervezet honlapjára:
Robotépítők Magyarországi Egyesületének honlapja
11. adás: A Mechatronikai Technikum képzési lehetőségei
A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Mechatronikai Technikumának mechatronikai, automatikai, valamint elektronikai képzéseiről Majorosi Anna igazgatónővel és Ferenczy Tamás gyakorlati oktatásvezetővel beszélgettünk. Az adásból kiderül, hogyan ismerkedhetnek meg a gyerekek már az általános iskola 4. osztályától ezekkel a szakmaterületekkel, hogyan próbálhatják ki magukat műhelyfoglalkozásokon, ami nélkülözhetetlen a megfelelő szakma kiválasztáshoz. A beszélgetésben szó esik arról, milyen projektekkel, technikai eszközökkel segítik a pedagógusok diákjaikat abban, hogy ezeken a gyakorlatorientált területeken rátaláljanak arra a szakterületre, ami igazán leköti és érdekli őket, illetve arról is, hogy mi várja a középiskolai, valamint a felnőttoktatásban részt vevő diákokat az iskola duális partnereinél.
A Mechatronikai Technikum honlapját ajánljuk kedves hallgatóinknak további áttekintésre.
10. adás: Lehetőségek az űriparban hazai startupok számára
Az adásban egy műholdfejlesztéssel foglalkozó startup életébe pillanthatunk be Horváth Gyula, a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. ügyvezetőjének és egyik alapítójának kalauzolásával, akit arról kérdeztük, hogy hogyan indult útjára a cég az űriparban, mik voltak a legjelentősebb mérföldkövek a vállalkozás életében, illetve hol tart jelenleg a RADCUBE műhold fejlesztése. Ugyanakkor szó esik arról is, hogy miért érdemes belevágni hasonló vállalkozás indításába Magyarországon és miért van szükség arra, hogy sokkal több ehhez hasonló űripari vállalkozás az országban.
9. adás: A rádióamatőr klubtól a műholdfejlesztésig
Az adás első részében a SMOG-P műholdfejlesztési projektről beszélgetünk Dudás Leventével, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi adjunktusával, aki jelenleg a műhold földi állomásának vezetője. Dudás Levente már a MASAT-1 műhold fejlesztésében is részt vett, emelett nem csak aktív rádióamatőr, de a Puskás Tivadar Rádióamatőr Klub felügyelő bizottsági tagja is, valamint a Műegyetemi Rádióklub elnöke.
A beszélgetésben szó esik arról, hogy akár már középiskolásként milyen lehetőségei vannak az elektronika és rádiózás iránt érdeklődő fiataloknak arra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a SMOG-P műholddal akár egy középiskolai fizika óra keretében, akár képzett rádióamatőrként. Illetve Dudás Leventével beszélgetünk arról is, hogy a BME erős elméleti képzése mellet milyen gyakorlati tapasztalatra tehetnek szert az alapképzésben és mester képzésben részt vevő hallgatók.
Az adás második részében Herman Tibor okleveles villamosmérnökkel beszélgetünk, akinek már a mester képzés során lehetősége volt a SMOG projekthez csatlakozni, a zsebműhold napelemes tápegységének tervezését bízták rá, ebből a tervező-fejlesztő munkából született meg diplomaterve is. Tibor beszámol arról, hogyan került a fejlesztő csapatba és milyen élményeket, tapasztalatokat szerzett a SMOG projekt elindulásának időszakában.
A BME fejlesztő csapatának munkáját és a SMOG projekt előrehaladását bemutató honlap elérhetősége: https://gnd.bme.hu/
8. adás: Űrmérnök képzés jövője és hagyományai a BME-n
Az adásban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének aktuális képzéseiről, valamint 2021 szeptemberében induló űrmérnök képzésről beszélgetünk Dr. Nagy Lajos tanszékvezetővel, a Gerhátné Dr. Udvary Eszter tanszékvezető helyettessel és az alapképzési ágazatért, valamint az űrmérnök képzésért felelős Dr. Csurgai-Horváth Lászlóval.
A beszélgetésben szó esik arról hogy milyen tárgyak, tématerületek várják a nagyfrekvenciás rendszerek, optikai hálózatok, valamint az űrtechnológia iránt érdeklődő hallgatókat az alap- illetve a mesterképzésben, illetve szó esik arról is, hogy milyen jellegű szaktudásra tehetnek majd szert az űrmérnök mesterképzést elvégző hallgatók és milyen elhelyezkedési lehetőségeik várnak rájuk frissdiplomásként ezen a rendkívül izgalmasnak tűnő pályaterületen.
A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék honlapja itt érhető el.
7. adás: Vezérlő chip tervezés és gyártás a Silicon Labs-nél
Az adásban az IoT világáról, ezen belül is a vezérlő chip tervezésről és gyártásról beszélgetünk Ádámffy Balázs villamosmérnökkel, a Silicon Laboratories applikációs mérnökével, menedzserével beszélgetünk arról, kik vesznek részt a vezeték nélküli hálózatok tervezésében, hogyan segítik egymást a villamosmérnöki és informatikai területek a vezérlő chipek gyártásában és tervezésében, valamint szó esik arról is, hogy hogyan segíti a fiatal mérnökök betanulását a Silicon Labs saját egyetemi órák és gyakornoki program szervezésével.
6. adás: Hálózatvezérlő szenior mérnökként a Magyar Telekomnál
Barna Zoltán korábban a Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákja volt, villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Főiskola (ma Óbudai Egyetem) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán szerezte. Szakmai pályafutását gyakornokként a T-Mobilnál kezdte, majd pályakezdőként ugyanitt központfejlesztő mérnök munkakörben helyezkedett el, 2016 óta pedig hálózatvezérlő mérnökként dolgozik a T-Mobil és a Telekom összeolvadásából létrejött Magyar Telekomnál. Az adásban szó esik pályakezdésről, a mobilhálózatok fejlesztését támogató legfontosabb feladatokról, a csapatról, a szervezetről és a küszöbön álló 5G hálózathoz kapcsolódó szakmai kihívásokról.
5. adás: Távközlési és infokommunikációs képzések a Puskásban
A távközlési technikus, valamint az infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus képzés szépségeiről Heller Ferenc intézményvezetővel beszélgettünk, aki intézményvezetőként beszélt nekünk arról, hogy miért érdemes a Puskás diákjának lenni, milyen szakmai kihívásokkal találkozhatnak a diákok már a középiskolai képzés során, milyen területeken és milyen esélyekkel helyezkedhetnek el akár középfokú képzettséggel, illetve aki tovább tanul milyen felsőoktatási ágakban találhatja meg a helyét egyetemistaként. A beszélgetésben szó esik a szakma legújabb kihívást jelentő területeiről, a nagy és kicsi cégek közötti kapcsolatokról és a vállalkozóvá válás esélyeiről.
Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a távközlési technikus az infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus képzések leírását a Puskás honlapján.
4. adás: Pályakezdés esélyei a zürichi Google-nél
Lenkes Dániellel, a zürichi Google egyik SRE managerével beszélgetünk arról, miből, kiből is lesz a Googler. Az adást elsősorban azoknak a pályakezdő, illetve szakmai gyakorlati helyet kereső informatikusoknak ajánljuk, akik szívesen kipróbálnák magukat a Google-nél akár internként, akár pályakezdő informatikusként. Danitól nem csak az elmúlt év tapasztalatairól hallhattok, hanem arról is, hogy hogyan érdemes felkészülni egy állásinterjúra a Google-nél, vagy éppen arról, hogy hogyan növelhetitek a gyakornoki program során a Googlerré válás esélyeit.
Néhány hasznos könyv és online tartalom Dani ajánlásával a felkészüléshez:
- Gayle Laakmann McDowell - Cracking the Coding Interview: 189 Programming Questions and Solutions
- Site Reliability témájú e-könyvek a Google kiadásában
- A Site Reliability Engineering (SRE) bemutatása
- Gustavo Ranzetti - Google Rearch Reveals 7 Successful Remote Teams
- Re:Work - Understanding Team Effectiveness
3. adás: Egy hazai informatikai startup HR folyamatai
A 2014 óta működő pécsi DevMads Kft. a globális piacra fejleszti a StoriesOnBoard nevű productmanagement eszközét. A HR folyamatokért felelős Klajkó Dórával (well-being specialist) és a szoftverfejlesztés területén dolgozó Sarlós Kázmérral (full-stack developer) arról beszélgettünk, hogyan segíti a termékük az immár 1200 előfizetőjük munkáját, milyen munkakörnyezetet fontos biztosítani a cégnél dolgozó informatikusok számára, mit gondolnak a növekedésről, annak lehetőségéről, és nem utolsó sorban beszélgettünk arról is, mit lehet ajánlani kezdeti lépésként azoknak a vállalkozó kedvű fiataloknak, akik startup alapításán gondolkodnak.
2. adás: Egyetemistaként IT senior és csoportvezetői pozícióban
Tóth Bence már a középiskola alatt értékes szakmai tudásra, munkatapasztalatra tett szert informatikusként, komoly helyezéseket ért el országos szakmai versenyeken a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola diákjaként. Bencével arról beszélgetünk, mit profitált a középiskolai évekből, milyen kihívásokkal találta szemben magát a vállalkozói környezetben, illetve a továbbiakban milyen fejlődési lehetőségeket kínál számára az a szakkollégiumi környezet, ahol a szakmai és soft skillek mentén próbálgathatják magukat az egyetemi hallgatók a legkülönfélébb projektek résztvevőiként.
1. adás: Szoftverfejlesztő technikus képzés a Neumannban
Alapszakmákat bemutató podcast sorozatunk 1. adásában Menyhárt Erikát, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának igazgatónőjét kérdezzük a középiskolai, valamint a felnőttoktatásban jövőre induló technikusi képzésről.
Napi szinten tapasztaljuk, ahogy átalakult a környezetünk a digitalizáció hatására az elmúlt években, de az iparban ennek sokkal komolyabb következményei vannak, megfogalmazódott nemzetgazdasági szinte az ipar 4.0 stratégia, nagyon gyakran beszélnek arról, hogy milyen típusú munkaerőre van szüksége az iparnak.
Mindenek hatására szükségessé vált a szakképzés és felnőttképzés rendszerének átalakítása is. A feladattal megbízott szakemberek azt ígérik, hogy leegyszerűsödik és átláthatóbbá válik a szakképzés világa – amire ténylegesen szükség van, mert a pályaorientációs szakembereknek is komoly kihívást jelentett az, hogy a közel 760 különféle szakképesítés pontos ismerete. A szakképzési rendszer átalakítása nyomán ez a szám jelentősen lecsökken, az új oktatási rendszerben 174 alapszakma közül tudnak majd választani a fiatalok.
Az újabb átalakulás előtt álló oktatási rendszerben a nem olyan régen létrehozott szakgimnáziumok egy része 5 éves technikummá alakul át, ami a mérnökképzés előszobájának tekinthető - a jelenlegi szakközépiskolák, szakiskolák pedig szakképző iskolák néven folytatják tovább a fiatal szakmunkások 3 éves képzését, akik később a szakma mestereivé válhatnak.
A podcast adásban arról beszélgettünk, hogyan jelenik meg ez a változás a zuglói Neumann Szakgimnázium középiskolai és felnőttoktatási képzéseiben.