Napközben

A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.

A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.

Szőke Beáta és Berkes Andrea élete egymástól függetlenül futott a maga medrében. Egészen addig, amíg az emlődaganat össze nem hozta őket. Beáta 2015-ben esett át a betegségen, Andrea 2,5 éve. Mindketten az üvegfestésben találtak gyógyírt a lelkük számára. Egyszer egy ötlettől vezérelve elkezdtek terápiás foglalkozásként üvegfestést tanítani daganattal élők számára Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. Elmondásuk szerint kicsit olyanok ezek az alkalmak, mint a csoportterápia. Már az önmagában segít, hogy a résztvevők azt érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. A két üvegfestő hölggyel Gécsek-Tóth Enikő beszélgetett.

Ház, kórház, és orvosok azért, hogy a súlyosan beteg gyerekek a szüleik közelében gyógyuljanak. Szakértőnk volt: dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa.

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Pilisy Csenge

A hazai férfiak körében a prosztatarák az egyik vezető daganatos kórkép: évente csaknem 4000 új esetet diagnosztizálnak, és 1100-1400 férfi hal bele a betegségbe. Európai összehasonlításban a magas halálozási arány oka, hogy itthon a férfiak 80 százaléka későn, a betegség áttétes stádiumában kerül orvoshoz, miközben Nyugat-Európában és az USA-ban az érintettek 80 százaléka már akkor elkezdi a terápiát, amikor a daganat még nem terjed túl a prosztata határain. Vasárnap csaknem 100 000 elegáns motoros vonult fel a világ több mint 100 országának mintegy 1000 városában – köztük 10. alkalommal Budapesten is –, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentális egészségére, egyúttal egyéni és szponzori adományokat gyűjtsenek a novemberi „bajszos” kampányból már ismert Movember Foundationnek. Műsorvezető: Horváth Szilárd Szerkesztő: Herczeg Tibor

Feszítő, nyomó, szorító tarkó vagy fejfájás, égő arc vagy fülek...a magas vérnyomás sokféle módon jelentkezik és okoz tüneteket. Van, aki annak örül, hogy van tünete egyáltalán, hiszen gyakran a beteg nem is veszi észre a megemelkedett értékeket, csak, amikor már komoly a baj. Nem véletlenül nevezik a magas vérnyomást csendes gyilkosnak, amely mára népbetegséggé vált. A felnőtt lakosság több mint egynegyedét érinti – ma van a Hypertonia világnapja.

Megszólalók:
Járai Zoltán professzor, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke
Pál Csilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház kommunikációs igazgatója

Szerkesztő: Pilisy Csenge
Műsorvezető: Süveges Gergő
Riporter: Benkő Andrea

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint a fiatalok többsége megveti a drogokat. A 15–29 éves magyarországi fiatalok komoly nemzedéki problémának tartják a kábítószerek elterjedését, ezért ha a szabályozás szigorítása vagy enyhítése lenne a kérdés, kétharmaduk a szigorítás pártján állna – derült ki a közvélemény-kutatásából. A fiatalok drogfogyasztása viszont emelkedő tendenciát mutat. A felmérések szerint minden negyedik fiatal kipróbált már valamilyen illegális szert. Érdemes-e tovább szigorítani a jogszabályokat? A klasszikus és dizájner drogok mekkora veszélyt jelentenek ma a fiatalokra? Mit lehet tenni a megelőzés érdekében, milyen prevenciós programok vannak? Mivel tudják segíteni a bajba került fiatalokat?

Megszólaló szakértők:

Erdős Eszter, a MRE KIMM, Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió vezetője

Szemelyácz János, addiktológus, INDIT Közalapítvány kuratóriumának elnöke, pszichiáter, addiktológus

Oláh Péter, a Megálló Csoport kuratóriumának elnöke, terápiás programvezető

Szerkesztő: dr. Varga Viktória

Egyre jobban terjed a fiatalok körében csak „snüssznek” nevezett nikotinpárna vagy tasak. A valódi snüssz itthon tiltott, de ami nálunk kapható az a kezdő felhasználók számára a snüssz fejfájást, hányingert, hányást, szédülést okozhat, főleg, ha mértéktelenül használják, de a fogínyre, fogakra és a szájüregre, emésztőrendszerre is kedvezőtlenül hat. Sokan számolnak be arról is, hogy az erősebb termékek könnyezést, az íny égető-lángoló érzését idézik elő. A boltokban elérhető termékek nikotintartalma egy cigarettáénak a többszörösével – általában 16-20 mg közötti nikotintartalommal – bírnak, de az online térben ettől jóval erősebb terméket is könnyűszerrel vásárolhatnak és ezeknek komoly veszélyei vannak. "

Beszélgetőtársak: Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője

Krupa Mónika addiktológiai konzultáns

Műsorvezető: Bak Anita

Szerkesztő: Cseszregi Balázs

Magyarországon évente mintegy 4000-4500 beteg veszíti el a lábát az érszűkület és a diabétesz szövődményei miatt, s hazánk vezeti az európai amputációs statisztikákat is! Melyek az érszűkület tünetei, és kockázati tényezői? Hogyan tesztelhetjük saját magunkat, miként előzhetjük meg a betegséget, és mire érdemes figyelni az étkezésünkben? Milyen új, egyedülálló diagnosztikai módszert használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére a Semmelweis Egyetemen?

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Füredy Zsolt

Segítsünk! - ma indult a Napközben önkéntes munkákat bemutató új rovata, amely 2 hetente hétfőnként jelentkezik majd 10 óra 15-től a Kossuth Rádióban!

A rovat első adásában a Kórházsulit mutattuk be, amikor egy diák egy másiknak segít a tananyagban, vagyis az önkéntes a biztos pont annak a tanulónak, aki valamiért kimarad a normál tanrendből betegség vagy rehabilitáció miatt.

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Műsorvezető: Süveges Gergő

Döbbenetes hírek érkeztek! Meglepő dolog derült ki! Szenzációs felfedezés! Ilyen és ehhez hasonló címadások árasztják el az internetet, hogy aztán kattintva a hírre kiderüljön, nem is annyira nagyszerű vagy éppen meglepő az írás tartalma. Jó esetben ugyan igaz, de nem világszenzáció. Legutóbb egy rák elleni vakcinával kapcsolatos kutatás kapott túlzó jelzőket, sokakban talán hiú reményeket keltve. Mit tehetünk a kattintásvadász címekkel és az esetleges álhírekkel? Hogyan ismerhetjük fel őket? Milyen témáknál a legjellemzőbbek ezek? Hogyan hatnak ránk? És mi az igazság a rák elleni vakcinával kapcsolatban? Hol tart most a rákkutatás?

dr. Aczél Petra kommunikációkutató

dr. Peták István rákkutató

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Évekkel ezelőtt még csak ízlelgették a kifejezést a vállalkozások, fontolgatták bevezethető-e, aztán változtak a körülmények, újabb kihívásokkal kellett szembenézni, és világszerte egyre több cég próbálkozik vele. Újabb magyar cégnél, egy egri vállalatnál vezették be a négy napos munkahetet. Miért éri meg a cégeknek a 4 napos munkahét? Hol lehet, hol érdemes bevezetni és milyen munkajogi és egyéb kérdéseket vet fel a 4 napos munkahét?

Szerkesztő: Gergácz Anikó

Műsorvezető: Bak Anita

Riporter: Pilisy Csenge

A Nébih felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Mindeközben az Európai Unióban már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg. A rovarok fogyasztása vitatott terület, de a tudományos kutatásoknak előremutató eredményei vannak és erősen fejlődik a nemzetközi piac, illetve a gasztronómiai érdeklődés is csillapíthatatlan. Érvek és ellenérvek következnek.

Szerk: Gécsek-Tóth Enikő

Műsvez: Bak Anita

Vendég: Schmidt Judit dietetikus

Telefonon: Jókuti András, gasztronómiai szakújságíró és blogger

Paleloit-, ketogén-, mayo- és volumetrikus diéta. Csak egy pár fogyókúrás trend az elmúlt évekből. Pár kiló mínuszért szinte bármit hajlandóak vagyunk megtenni. Van, aki az injekciótól sem riad vissza. Több helyről lehetett hallani ugyanis, hogy a diabéteszeseknek szánt injekciót fogyókúrázók vásárolják fel. A médiában a lavinát egy ismert műsorvezető posztja indította el.  A közösségi hálón fakadt ki arról, hogy a cukorbeteg családtagjának nem sikerült kiváltania ezt az életmentő gyógyszert. Ennek jártunk utána, de beszélünk arról is, hogy hiába a fogyókúrás csodaszerek, a magyar társadalom mintegy 60%-a elhízottnak számít, Európában listavezetők vagyunk. A plusz kilók és a sikertelen fogyókúrák mögött pedig sokszor lelki okokat is érdemes vizsgálni.

Szerkesztő: dr. Varga Viktória
Műsorvezető: Bak Anita

Az idén akár már 3000 forint is lehet egy doboz cigaretta, februártól a gyógynövényes hevítőrudak is zárjegyes termékek lesznek és csak dohányboltokban lehet majd árusítani, az ízesített, hevített cigarettát pedig kivonják a forgalomból. Mivel évente egy kisváros lakosságának a halála hozható összefüggésbe a dohányzással, ezért a rák elleni európai terv keretében megfogalmazott cél az, hogy 2040-re a lakosság kevesebb, mint 5 százaléka dohányozzon. De vajon miként befolyásolják a füstölgőket a korábbi évek dohányzás ellenes intézkedései, melyek a dohányzás veszélyei, a leszokás nehézségei és az érintettek hol kaphatnak segítséget? 

Műsorvezető: Süveges Gergő 

Szerkesztő: Füredy Zsolt

Ezt a kérdést igenis gyakran kérdezzük meg magunktól.

A mindennapjaink legtöbbünknek ugyanis arról szólnak, hogy munkát végzünk, elvégezzük a feladatainkat, amelyeket a munkahelyünkön kapunk. Netán vállalkozásunk van... ahol ugyan a magunk hasznára tevékenykedünk; egy dolog mégis közös: javarészt a bevételért, a fizetésért tesszük mindezt.  Ebből eltartjuk magunkat, családunkat, támogatjuk szeretteinket, gyermekeinket, unokáinkat, vagy éppen a szüleinket.

A pénz tehát a lét egyik alapszükséglete. Nagy baj van, ha nincs belőle elég, ám mi történik akkor, hogyha túlzottan sok van?

Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság egyenlő az élvezetek halmozásával. A mohó, materialista szemlélet, a végtelen növekedés kudarcának jelei azonban már megmutatkoznak. Korunk kihívásai megkívánják, hogy olyan új életstratégiát alakítsunk ki, amely nem árt a Földnek.

szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

műsorvezető: Süveges Gergő

megszólalók: Dr. Lelkes Orsolya közgazdász és társadalomkutató, coach, A fenntartható hedonizmus c. könyv szerzője

Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Bhutáni Társaság alapító-elnöke

Bár a fűtési szokások, akár fűtési rendszerek átalakítását elsősorban a megnövekedett költségek miatt gondolták át sokan, azonban mégsem csak a kifizetendő összegek a meghatározóak, a legfontosabb ugyanis az egységnyi árért kapott fűtőérték, - ez viszont nem egyenesen arányos a vásárlási árral. Tehát mit vegyünk figyelembe, miként számoljunk, ha fűtési módot szeretnénk váltani, erről beszélgetett Horváth Szilárd Gelencsér Lajossal, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökével

Közel egymilliárdra teszik azoknak a fiataloknak a számát, akik veszélyeztetik a saját hallásukat a fülhallgatók használatával. Sok éve rendszeresen beszélünk a problémáról, ám nem csökken, hanem növekszik a fület ért káros hatások száma. A felvilágosítási kampányok rosszak, vagy ennyire erősek a gyártó cégek marketingkampányai? Mit tapasztalnak a fülorvosok?

Riporter: Lopez Brigitta 

Műsorvezető: Süveges Gergő

Vendég: dr. Gáborján Anita, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fejnyaksebészeti Klinika adjunktusa 

Drámaian keveset mozog a magyar lakosság, csupán minden második ember sportol. A mozgáshiány felelős a magas vérnyomásért, az elhízásért és a halálozások csaknem tizede is erre vezethető vissza – derül ki egy felmérésből. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége ezért indította el ingyenes programját a Millió lépés az életért kampányt, amely már második éve ezreket inspirál mozgásra. A program a hétvégén zárult.

Megszólaló: Dr. Grózli Csaba, stratégiai- és orvos igazgató  

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Csenge"

A Parkinson-kór gyakori idegrendszeri megbetegedés; világszerte több millió embert érint. Egyes becslések szerint 2040-re meg fog duplázódni a parkinsonosok száma. Hogy miért? Arról is folynak már a kutatások. Mint ahogy arról is, mitől függ, hogy valaki örökli-e vagy sem. Az orvostudomány egyre eredményesebben tudja kezelni a Parkinson-kórt: ma Magyarországon elérhető olyan diagnosztikai módszer, amely már nagyon korai stádiumban kimutatja ezt a betegséget. De Pécsett már az is lehetővé vált, hogy távolról stimulálják az érintettek agyát.

Megszólalók:     

Dr. Takáts Annamária, klinikai főorvos, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

Dr. Kovács Norbert, neurológus szakorvos, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese, egyetemi tanár

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Műsorvezető: Bak Anita

Több szervezet is foglalkozik az internetes zaklatásokkal, köztük az NMHH munkatársai számára is az egyik kiemelt terület, többféle módon próbálnak segíteni a fiataloknak, felhívják a figyelmet a jelenségre s a következő 20-25 percben arról fogunk beszélgetni Varga Árpáddal, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzőjével, hogy mik jellemzik ezt a területet és milyen lehetőségek vannak, vagy legalábbis lehetnének az előre lépésre.. A stúdióban Varga Árpád, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzője. 

Műsorvezető Horváth Szilárd.

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia szakemberei egy évvel ezelőtt jelentették be, hogy pár hónap lefolyása alatt a szorongásos és depressziós esetek száma az ötszörösére nőtt, a sürgősségi esetszám pedig 40%-kal emelkedett. Az azóta eltelt időszakban a drámai helyzet nem változott, sőt, ha lehet, még nagyobb nyomás alatt működik az intézmény.

Vendég: dr. Baji Ildikó a Vadaskert Gyermekkórház kórházigazgatója

Műsorvezető: Bicsák Eszter

Szerkesztő: Balog Tamás

Nem kis megdöbbenést vált ki a válófélben lévő szülőknél az a levél, amelyet az utóbbi időben a bíróság közvetlenül a 14 év alatti gyermeküknek küld. Ebben a levélben a bíró arra hívja fel a gyermeket, hogy ha szeretne, nyilatkozzon a saját elhelyezési ügyében. A korábbi gyakorlat szerint csak ritkán, nagyon konfliktusos esetekben hallgattak meg kiskorút, akkor is csak az idősebbeket. Ez az új bírói gyakorlat egy augusztustól hatályos törvénymódosítás eredménye. Egy uniós irányelv miatt változott a Polgári törvénykönyv vonatkozó szakasza, ez pedig előírja, hogy a gyermekelhelyezési per során a bíróságnak lehetőséget kell adnia az  ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek, hogy elmondja véleményét. Erről beszélgettünk a Napközben hétfői adásában Illés Blanka ügyvéddel és Polányi Viktória gyermekpszichológussal.

Műsorvezető: Horváth Ágnes 

Naponta 70, évente 26 ezer ember életét követeli a hirtelen szívhalál. Október 16. az Újraélesztés világnapja, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben megkezdett újraélesztés a mentő kiérkezéséig életmentő lehet. De vajon tudunk és merünk-e segítséget nyújtani? Vendégünk: Varga Erika, a Defibrillátor Plusz Kft. ügyvezetője és vezető oktatója 

Műsorvezető: Horváth Szilárd 

Szerkesztő: Pilisy Csenge

Október a látás hónapja - részt veszünk egy szűrésen, beszélünk a szemműtétek hazai specialistájával és megkérdezzük a látszerészeket, mikortól kell szemüveg, mik ma a tipikus, látásromlást segítő tevékenységeink.

Műsorvezető: Bak Anita

A KSH adatai alapján kijelölt 300 legszegényebb településen mintegy 300 ezer ember él az átlagosnál lényegesen rosszabb körülmények között, az átlagosnál kétszer magasabb születésszám miatt pedig az érintett falvakban egyre nő a gyerekek és a fiatalok száma. A kormány 2019-ben indította el a Felzárkózó települések programot, melynek végrehajtása eddig 118 településen kezdődött el húsz karitatív és civil szervezet közreműködésével. A programban megjelenő uniós finanszírozás miatt a lebonyolításban is az uniós szabályozás érvényesül, ezért pályázatot írnak ki a megvalósító szervezeteknek.

Vendég: Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Modellprogramok” vezetője

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Egyre népszerűbben a HPV (humán papilloma vírus)-szűrések és az átoltottság is nő – hamarosan kezdődnek az idei oltások a tizenéveseknél – de még mindig vannak, akik félelemből nem oltatják gyermekeiket. Mik a tévhitek, milyen csatornákon is mennyire hiteles információ jut el a szülőkhöz? Miért fontos ez az oltás? Fiúknak is adható már?

Műsorvezető: Bak Anita
Megszólaló: dr Krasznai Zoárd, a Gyermeknőgyógyász Társaság elnöke, Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány vezetője + Keményné Balogh Ágnes védőnő, Magyar Védőnők Egyesülete Felügyelő Bizottság elnöke

Polgár Judit: Sakkpalota programját kezdték oktatni Nagykanizsán, 14 helyi és környékbeli általános iskolában. A játékos program segíti a készségfejlesztést és bármely tanórába beépíthető. Működését a helyi sakkcsapat finanszírozta és támogatja, és szeretnék szeretnék további intézményekbe, így például óvodákba is bevinni a programot. A nagykanizsai kezdeményezésről Varga Tünde készített összeállítást, majd Horváth Szilárd beszélget Polgár Judittal.

A rezsiváltozások miatt sokan próbálnak most fatüzeléses kályhát, kazánt beszerezni vagy régit újra beüzemelni, de az kétséges, lesz-e, aki ellenőrzi, biztonságosak-e ezek a készülékek. A régi kémények rossz állapotban vannak, az újakat pedig sokszor engedély nélkül kezdik használni. Mikor és kivel lehet, kell ellenőriztetni a kéményünket? Hogyan üzemeljük be az adott esetben évtizedek óta nem használ fűtési rendszert? Milyen időközönként hívjunk kéményseprőt?

Vendégek:
Leikauf Tibor, kéményseprőmester, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének  elnöke
Mukics Dániel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Kéretlen bók vagy ártalmatlan, udvarias megjegyzés? Nehéz különbséget tenni mi számít már szexuális zaklatásnak. Ám, ha fizikai síkra terelődik és kéretlenül fogdos egy kolléga egy másikat, aki láthatóan nem szeretné, az láthatóan molesztálás. Manapság egyre többen kiállnak az áldozatokért. Így tett az a háromfős baráti társaság is, akik jeleztek egy esetet egy vendéglátóhelyen a Balatonon.

Megszólalók:
Ritay-Kovács Zita, ügyvéd, a Biztonságos Terek Alapítvány kuratóriumi elnöke
Habis Melinda Klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta, az OnlinePszichológus.net alapítója

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
Műsorvezető: Bak Anita

Egyre többen hívják a telefonos lelkisegély szolgálatokat, úgy tűnik, a telefonos segélyszolgálatok egyre fontosabb szerepet visznek a váratlan krízisek kezelésében. Mire és hogy használjuk ezt a segítséget, ami csak néhány gombnyomással elérhető?

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Országszerte már több helyen megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítése. Bár a szárazság a parlagfüvet is megviselte, de az allergiában szenvedők idén sem lélegezhetnek fel. Ellenőrzések, szankciók és parlagfű allergia kezelés.

Műsorvezető: Bak Anita Riporter: Nagy Margit. "

Hogyan lehet megelőzni a betegségeket? A jövőbe látó egészségügy már úgy tűnik, a jelené. Milyen kialakulóban levő betegségeink vannak, illetve adott betegségek mekkora valószínűséggel jelenhetnek meg életünk során? Mit tehetünk ezek megakadályozására? Ma már létezik módszer ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. A magyar Medipredict eljárásáról beszélgetünk.

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
Műsorvezető: Horváth Ágnes

Megszólalók:
Kopasz Bálint olimpiai és világbajnok kajakos
dr. Kiss Richárd, orvosigazgató, Medipredict
dr. Dobos Orsolya, biológus, Medipredict

Sok a lúdtalpas gyerek, és persze ne keverjük össze a lúdtalpat a bokasüllyedéssel...de vajon miért nem járunk mezítláb, ahol, amikor lehet, és egyáltalán miért nem járunk a lábunkon többet? A Semmelweis Egyetem kisvideóban foglalkozott a megelőzés lehetőségeivel.

Megszólalók: dr. Horváth Nikoletta SE Ortopédiai Intézet tanársegéd, Patik Edit iskolai védőnő, MAVE szakmai alelnöke

Szerkesztő: Bicsák Eszter
Műsorvezető: Bak Anita

Csütörtökön este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, sokan az úgynevezett ponthúzó partikon várták, hogy felvették-e álmai egyetemére, szakára.

Szerkesztő: Cseszregi Balázs
Műsorvezető: Horváth Ágnes

Beszélgetőpartnerek:
György László, innovációért, felsőoktatásért felelős államtitkár
dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese
Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja

Neked csupán 60 perc, három embernek az élet - kampányt indít idén nyáron a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat július 1-je és szeptember 1-je között. Az aktivitás fő célja, hogy a nyári hónapokban is felhívják a figyelmet az önkéntes véradás fontosságára, valamint arra, hogy ilyenkor is szükség van a megfelelő mennyiségű vér biztosítására. Megszólaló: Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Dr. Nagy Sándor, Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese, Gui Angéla, az Egy vérből Vagyunk Alapítvány elnöke
Műsorvezető: Horváth Ágnes,
Szerkesztő: Pilisy Csenge

A 60 év feletti férfiak között több mint 50% a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás. Fontos, hogy mielőbb észre vegyük, ha probléma adódik, mert  a prosztata problémák már jól gyógyíthatóak. Gyarmati Péter a Debreceni Egyetemen készített összeállítást egy korszerű műtéti eljárásról, Horváth Szilárd pedig dr.Tenke Péter urológus professzorral,  a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosával, a Magyar Urológus Társaság vezetőségi tagjával beszélgetett. 

Az adás műsorvezetője Horváth Szilárd, szerkesztője Herczeg Tibor volt.  

Világszerte mintegy 20 ezer allergiát kiváltó anyagot ismerünk, ezek közül legismertebbek a különböző rovarcsípések, a pollen, a gabonafélékben megtalálható glutén, a tejfehérje, az egyik legveszélyesebb pedig a földimogyoró. Egyre több az allergiás gyerekek száma, de vajon mi ennek az oka, és hogyan védekezhetünk?

Műsorvezető: Horváth Ágnes
Szerkesztő: Forrai Mária
Riporter: Pilisy Csenge

Az utóbbi években a nyár beköszöntével együtt a hirtelen viharok száma megnő. Az utóbbi hetekben is számos híradásban hallhattuk, láthattuk a hömpölygő vízzel elárasztott utcákat, a jégeső által elvert autókat vagy kiskerteket. Védekezhetünk ellene? Hogyan enyhíthető a kár? 

Riporter: Nagy Bálint

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Bartha Bernadett

Horvátországi nyaralás pandémia után Indul a szezon a Horvátországban is, sok magyar készül idén is az Adria partjára nyaralni. Miként készüljünk fel a külföldi utazásra? Hogyan változtak az árak? Milyen feltételek mellett utazhatunk, mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal mindenképpen? 

Szerkesztő: Cseszregi Balázs, Varga Viktória

Műsorvezető: Horváth Szilárd

Bár egyelőre nem túl sok medvét látni Magyarországon, érdemes felkészülni a jelenlétére. Legutóbb Nógrád megyében rögzítette vadkamera azt az állatot, amely nagyjából egy hete kóborol a Cserhátalján és Aszód környékén

Riport: Bicsák Eszter
Megszólalók: Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője
Patkó László, vadbiológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője
Műsorvezető: Bak Anita

Hogyan hatnak a hormonok a szervezetünkre, milyen betegségek okozója lehet a hormonhiány? És mit tehetünk azért, hogy egyensúlyban tartsuk a hormonháztartásunkat? Ma van az első Európai Hormon nap, a szakemberek a hormonális folyamatok jelentőségére szeretnék felhívni a figyelmet. 

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő 

Az utóbbi években majdnem megduplázódott a melanoma előfordulási gyakorisága, ez hazánkban évente közel 3000 új beteget jelent. Pedig, ha idejében felfedezik, akkor az egyik legkönnyebben kezelhető rákfajta. Praktikus fényvédelmi tanácsok 

Napközben: Pilisy Csenge összeállítása után szakértőinket, Dr. Nagy Éva bőrgyógyászt és Szabadi Zsoltot, a Magyar Látszerész Szövetség elnökét hallják. 

Bárki lekérdezheti elektronikusan a közlekedési büntetőpontjait. Hogyan gyűlnek össze a büntetőpontok? Miért, mennyi jár? Hogyan lehet csökkentetni ezeket? Külföldön mire figyeljünk leginkább? 

A műsorvezető Süveges Gergő, 

a szerkesztő: Cseszregi Balázs és Pilisy Csenge.

Meghalt a világ legidősebb embere – van-e titka a hosszú életnek? Az biztos, hogy a születéskor várható élettartam ma sokkal magasabb, mint régen - erről is szól a műsor.

Vendégünk: dr. Nagy Ágnes orvos, stressz- és életmód szakértő

Szerkesztő: Bicsák Eszter
Műsorvezető: Bak Anita

Fontos szerepe lehet a láznak a fertőzések leküzdésében. Sok szülő azonnal pánikba esik, ha gyermeke lázas lesz, azonnal a gyógyszerekhez nyúl vagy éppen borogatást hűtőfürdőt alkalmaz. Pedig 2011 óta hazánkban is az a szakmai irányelv: lázat nem kell csillapítani, csak lehet és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz. A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog. Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, adhat paracetamolt.” - olvashatjuk például a Holland Háziorvosi Társaság tájékoztatójában. Mikor kell lázat csillapítani? Miért leszünk „libabőrösek”? Mi a teendő lázgörcs esetén? "

Megszólalók: Dr. Kardics Kinga, a Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa,

Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke

Szerkesztő: Cseszregi Balázs

Műsorvezető: Horváth Ágnes