Nüansz

Meglepetés! Visszatértünk Fatival egy podcastepizód erejéig, ahol elmeséli, milyen volt kijutni a 2023-as COP28 klímacsúcsra, Dubajba. 2023 november végétől majdnem december közepéig tartott a tavalyi ENSZ klímacsúcs, és Fatinak volt szerencséje részt venni rajta. Ebben az epizódban elmeséli, hogy sikerült eljutnia a COP-ra, mik voltak a tapasztalatai, milyen élményekkel lett gazdagabb, és persze arról is beszélgetünk, hogy mi volt a kimenetele a klímacsúcsnak, miben állapodtak meg az országok.

Borítókép: Alice McGown fotója Fatiról

Ezeket említjük:

Ez az utolsó adás a Nüansz podcast történetében. Több mint két év után egy nosztalgiaadással zárunk, ahol megbeszéljük például, hogy melyik epizód volt a kedvencünk, vagy hogy melyik volt a legnehezebb. Egy utolsó, kellemes beszélgetéssel búcsúzunk. Köszönjük, hogy eddig velünk tartottál, velünk tartottatok. Viszont nem tűnünk el teljesen: videókkal folytatjuk

Ezeket a videókat említjük:

Ez a nap is elérkezett: ez az utolsó előtti adásunk. Arra gondoltunk, hogy kicsit végigvesszük, hogy hogyan is jutottunk ide, hogy kezdtük el, és hogyan készítettük a podcastadásokat az elmúlt több mint két évben. Ebben az epizódban inkább a technikai dolgokról beszélgetünk, nosztalgiázunk. A következőben pedig az elhangzott témákra nézünk rá kicsit. Tarts velünk!

Ezeket említjük:

Ma a karácsonyfákról beszélgetünk. Arról, hogy annak, aki szeretne fát karácsonykor, milyen lehetőségei vannak, és ezek közül melyik fenntarthatóbb. Ahogy mindig, most is sok oldalról nézünk rá a témára. Mert van, amikor az egyik megoldás a jobb, máskor meg a másik. A lényeg, hogy tudjunk minél többet, hogy aztán tudatosan választhassuk a számunkra legfenntarthatóbb megoldást. Az adás végén pedig egy kis bejelentéssel is jövünk.

Ezeket említjük:

November 15-én a Föld lakossága elérte a 8 milliárd főt. De vajon mit is jelent ez pontosan? Egyáltalán el tudjuk képzelni ezt a rengeteg embert? Ma erről beszélgetünk, s arról, hogy környezettudatosság szempontjából ez most akkor rossz vagy jó-e.

Ezeket említjük:

Tudtad, hogy az óraátállításról szóló első publikáció az csak egy vicc volt? És azt, hogy ma már annyira a hétköznapjaink része a nyári és téli időszámítás, hogy alig tudunk megszabadulni tőle? Az adásban átbeszéljük, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az egy óra csúsztatásának, és hol tartanak a megállapodások azzal kapcsolatban, hogy maradjon-e ez a rendszer vagy sem.

Ezeket említjük:

Az a bizonyos vegán életmód… Na, ma végre erről beszélünk! Arról, hogy miért mondta Fati azt, hogy ő azért vegán, mert jót tesz a környezetnek, az egészségének, és az állatoknak is. Szóba kerül a növényi alapú életmód és étkezés sok előnye, illetve említés szintjén az is, hogy hogyan lehet rosszul csinálni. Próbáltuk az alapokat egy adásba belesűríteni, azonban maradt még bőven a tarsolyunkban, hogy később is beszéljünk róla. Benned milyen kérdések merülnek fel?

Ezeket említjük:

Azok a bizonyos papírpoharak… A mai adásban az eldobható kávéspoharakról beszélgetünk. Arról, hogy mi is a baj velük. Tudtátok, hogy nem is csak papírból vannak, és nem lehet őket egyszerűen újrahasznosítani sem? Sőt, a legtöbb, évente sok milliárd, nem is kerül újrahasznosításra. Ma erről beszélgetünk, és arról, hogy milyen fenntartható megoldások léteznek.

Ezeket említjük:

Ma egy tabut kezdünk el bontogatni: a menstruációról beszélgetünk. Az ahhoz tartozó, keveset hallott problémákról, és a fenntartható menstruációs eszközökről. Ahogy szoktuk, most is hozunk saját példákat, és rengeteg fontos tényt, információt. Egy kényelmetlen téma ez, mert sajnos, mint bármiről, ami tabu, erről is nehéz beszélni, bármennyire is fontos, hogy beszéljünk róla. Ma mégis ezzel próbálkozunk meg.

Ezeket említjük:

„De hát én a munkásokat támogatom azzal, hogy fast fashion boltban vásárolok!” – ezen érv mentén indulunk el, és nézünk rá a fast fashion kérdéskörére. Átbeszéljük, hogy mi a baj ezzel, sőt említünk egy másik érvet is, amivel szintén gyakran lehet találkozni. A fast fashion egy igazán komplex téma, így megpróbáljuk kicsit kibontani, hogy jobban rálássunk.

Visszatértünk a nyári szünetünkről! Ebben az adásban ránézünk, hogy mi is történt velünk és a nagyvilágban a nyáron. A teljesség igénye nélkül említünk időjárási rekordokat; aszályt, csapadékot és tüzeket. Majd egy pozitívabb gondolatként beszélünk az eddigi legfontosabb, klímaváltozással kapcsolatos törvényről, amit az USA-ban fogadtak el néhány hete. Ha minden jól megy, ezt mint jó példát, sokan fogják még követni a közeljövőben.

Ezeket említjük:

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az antikapitalista nézeteket a kapitalista rendszerben való létezéssel? Nekünk rengeteg dilemmánk van ezzel kapcsolatban. A mai adásban ennek a kérdéskörnek egy szeletére nézünk rá. Ez pedig a Z-generáció viszonya a fast fashionnel. Ők azok a fiatalok, akik kifejezetten aktívak a klímamozgalmakban, és emellett meg kell küzdeniük a közösségi médiából érkező nyomással is. Nem egy egyszerű helyzet. Erről beszélgetünk ma.

Ezeket említjük:

„Nincs is olyan, hogy klímaváltozás! Tök hideg van télen, akkor hol van itt a globális felmelegedés?” – Te találkoztál már ilyen érvekkel? Tudtál rájuk mit mondani? Akartál egyáltalán mondani bámit is? Annyi tuti, hogy nem könnyű higgadtan és logikusan reagálni, amikor valaki ilyen érvekkel talál meg, viszont lehet néha azért megéri. A mai adásban arról beszélgetünk, hogy milyen érvekkel jöhet egy klímaszkeptikus, és mire figyelj oda, amikor egy ilyen beszélgetésben találod magad.

Ezeket említjük:

Mi az az aktivizmus, ki az az aktivista? Amennyire sokat halljuk és használjuk ezeket a kifejezéseket manapság, annyira sokféle elképzelés van arról is, hogy mit jelentenek. A mai adásban ezt próbáljuk kicsit körbejárni. Beszélünk a különböző értelmezésekről, és arról, hogy nekünk mit jelentenek ezek a szavak, vagy hogy mi mindent tesz egy aktivista. És természetesen sok saját példát hozunk a témával kapcsolatban. Az adás után vajon te is aktivistának vallod magad?

Ezeket említjük: 

Az előző adásban érintőlegesen már beszéltünk a vonatokról, és arról, hogy vajon lehet-e a vonat bármikor is rosszabb opció CO2-kibocsátás szempontjából, mint a repülő. A mai epizódot teljes egészében a vonattal való utazásnak szenteljük. Beszélünk azok kibocsátásáról, villamosításról, hatékonyságról, biztató és kevésbé biztató tényekről. És természetesen, ahogy szoktuk, megosztjuk saját élményeinket a témában.

Ezeket említjük:

Lehet a repülés fenntartható? Mit tehetnek ezügyben a kormányok, és mit a légitársaságok? Elég csak az üzemanyagot lecserélni? Milyen messze vagyunk a karbonsemlegességi céloktól? Ezekről beszélgetünk, és arról, hogy vajon van-e olyan útvonal, ahol megéri a repülőt választani a vonat helyett.

Ezeket említjük:

Az augusztusban kiadott IPCC-jelentés első feléhez idén megérkezett a második és harmadik rész is. Ebben az adásban ezeket beszéljük át. Szó esik arról, hogy az emberekre és a különböző ökoszisztémákra hogyan hat a változó klíma, és hogy vajon hogyan tudnak, vagy épp nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó éghajlathoz. Megnézzük azt is, vajon milyen lehetőségeink vannak, hogy mérsékelni tudjuk a klímaváltozást. Nem egy könnyű téma, viszont úgy gondoljuk, hogy annál fontosabb, hogy lássuk, hogy min fognak alapulni a következő évek klímatárgyalásai.

Ezeket említjük:

Fati visszatért! Így a mai adást rendhagyó módon ennek szenteljük. Fati mesél a szudáni élményeiről: nehézségekről, vízről, ételekről, szennyezésről, reményről, oktatásról, családról. 10+1 kérdéssel és válasszal vesszük végig a kalandokat. A következő epizódtól kezdve pedig újra visszatérünk a megszokott menethez, és ketten folytatjuk beszélgetéseinket fenntartható témákról.

Kapcsolódó epizódok:

Hogy változtatja meg a háború Európa energiaellátását? Hogy reagál az EU? Mik a lehetőségei? – ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben az epizódban. A megújuló energiákon kívül részletesen körbejárom az atomenergia és a cseppfolyósított gáz előnyeit és hátrányait, iletve szó esik egy fenntartható üzemanyagról, a zöld hidrogénről is.

Ezeket említem:

Mi az a fogyasztói társadalom? Hogyan alakult ki? Mik a jellemzői? A mai adásban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Továbbá utánanéztem, mi lehet az oka annak, hogy a világ ennyire szeret vásárolni. Egyáltalán boldogabbá tesz minket a vásárlás?

Ezeket említem:

Mi a nehéz a fenntartható életmódban? Mi az, ami könnyebb? A mai epizódban példákat hozok olyan szokásokra, amiket bonyolult beépítenem a mindennapjaimba, és Fatit is megkérdeztem, neki mi a tapasztalata a nehézségekről. Mindezek előtt pedig olyan zöld szokásokat említek, amik nem túl esztétikusak, viszont hasznosak, és hozzátartoznak a fenntartható életmódhoz.

Ezeket említem:

A 30. epizód témája a kanadai hóhelyzet. Milyen a hóeltakarítás itt Montréalban, ahol élek? Egy olyan városban, ahol 12 millió köbméter havat takarítanak el évente. Elmesélem pár saját, téli sztorimat, és közben fény derül arra is, hogy mennyire fenntartható az utak sózása, és milyen más alternatívák léteznek. Milyen jégtelenítő megoldásokkal kísérleteznek az északi városok? És mit használhatsz te, a saját udvarodon jégolvasztásra, só helyett?

Ezeket említem:

Veled is történt már olyan, hogy a műanyag zacskó, amit hazavittél, pár év múlva ici-pici darabkákra esett szét a fiókban? A mai adásból kiderül, hogy az ilyen zacskókat miből is gyártják, és mitől esnek szét az otthonodban. Emellett azt is elmagyarázom, mit értünk azalatt, hogy lebomló, biológiailag lebontható vagy komposztálható a műanyag. Sőt, még azt is megtudhatod, hogy például a cukorrépán vagy rákok páncélján kívül milyen egyéb természetes erőforrásból állítanak elő bioműanyagokat manapság.

Ezeket említem:

Melyik a fenntarthatóbb, az e-könyv vagy a papírkönyv? Mit is jelent a globális könyvhiány és miért alakult ki? Hogyan lehetne környezetvédőbb a könyvgyártás? 2022 első epizódjában Timi ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. Ezenkívül az is kiderül az adás végére, hogy érdemes-e e-könyv-olvasót használnod, ha zöldebben szeretnél olvasni.

Ezeket említem:

Ezzel az adással zárjuk a 2021-es évet, így megpróbáljuk kicsit rendszerezni azt, amit tudunk, amit teszünk, és azt, amit tehetünk környezetünk védelméért. Beszélünk az egyéni és a rendszerszintű változásról, nagy környezeti problémákról, de szó esik még a környezetvédelmi petíciókról, és megemlékezünk az adás közbeni hóesésről is. A nagy környezeti problémákat azokkal az egyéni, sokszor apró, tudatos lépésekkel kötjük össze, amiket nap mint nap tehetünk a jövőnkért. Minden egyes lépés számít. Végül pedig kifejezzük hálánkat azért, hogy mi igenis képesek vagyunk cselekedni.

Ezeket említjük: 

Sokat beszéltünk már arról, hogy gazdaságunk működésének egyik kulcsa az, hogy az emberek folyamatosan fogyasztanak. Ahhoz, hogy ezt a működést fenntartsák, sajnos rengeteg trükköt vetnek be a cégek, így biztosítva, hogy mi, vásárlók fogyasszunk. Akár akarjuk, akár nem. Ebben az adásban 13 olyan manipulatív trükköt beszélünk át, amikkel nap mint nap találkozhatunk. Ezeket ismerve nagyobb esélyünk van arra, hogy tudatos vásárlók maradjunk.

Ezeket említjük:

November 13-án lezárult az idei ENSZ klímacsúcs, a 26. COP. Sokak szerint ez egy történelmi jelentőségű esemény volt, ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy drasztikus és sürgős cselekvésre van szükségünk ahhoz, hogy elkerüljük a klímaváltozás legszörnyűbb következményeit. Az adásban arról beszélgetünk, hogy milyen várakozással indultunk neki a konferenciának, kiemeljük a számunkra legfontosabb történéseket, és megnézzük, hogy milyen eredményekkel zárult az esemény. Tarts velünk!

Ezeket említjük:

Ebben az adásban egy eddig sokat emlegetett fogalommal foglalkozunk. A kapitalizmus fogalmát próbáljuk átbeszélni, egy adásba sűríteni. Ez az a gazdasági rendszer, amiben élünk, amit sokszor úgy érzünk, nehéz vagy lehetetlen megváltoztatni, és ami sokak szerint a klímaváltozás egyik legfontosabb oka. Sok személyes tapasztalatot, véleményt is megosztunk, elvégre mi is részét képezzük a gazdaságnak, még ha próbálunk néha-néha ki is lépni belőle.

Ezeket említjük:

Ebben az adásban egy nehéz és nagy téma, a „climate justice”, avagy klímaigazságosság kérdéskörét próbáljuk meg körüljárni. Beszélünk a felelősségről, arról, hogy kik érzik a negatív hatásokat a leginkább, és arról, hogy mi kell az igazságszolgáltatáshoz. Ez egy kifejezetten érzékeny, de annál fontosabb téma, amit biztosan emlegetünk még a jövőben.

Ezeket említjük:

Mit tudunk kezdeni azokkal a tárgyainkkal, amikre már nincs szükségünk? Hogyan lehet fenntartható módon selejtezni? Timi budapesti tartózkodása során rengeteg információt gyűjtött össze arról, hova lehet vinni azokat a dolgokat, amikre otthon már nincs szükség. Legyen az elektronikai eszköz, bútor, sütőolaj, vagy épp páratlan zokni. A mai adásban erről beszélgetünk.

Ezeket említjük:

A mai adásban egy új oldalról fogunk ránézni az egyéni felelősség kérdésére a klímakrízis szempontjából: megnézzük a szénlábnyom fogalmának eredetét, és azt, hogy vajon mit tesznek, vagy nem tesznek a nagyvállalatok annak érdekében, hogy foglalkozzunk a klímaváltozással. Van-e értelme tennünk, s ha igen, mi az amit tehetünk? Erről beszélgetünk.

Ezeket említjük:

Több adásban emlegettünk már olyan csatornákat és blogokat, amiket mi szeretünk, követünk. Ezek nem csak információval szolgálnak számunkra, de sokszor egy megfelelő löketet, motivációt is adnak a fenntarthatóság felé tartó úton való továbbhaladáshoz. Ebben az epizódban bemutatunk egy válogatást ezekből. A lista korántsem teljes, azonban annál inspirálóbb. Te kiket követsz? Ki ad neked pluszt a továbbhaladáshoz?

Ezeket említjük:

Az előző adásban említettük, hogy megjelent a hatodik IPCC-jelentés első része, ami egy jó képet ad arról, hogy milyen állapotban van a Földünk. Ahogy azt már biztosan hallottad, a jelentés több rossz hírt tartalmaz, mint jót. Részben ezért is gondoltuk úgy, hogy egy egész adást szentelünk a jelentés átbeszélésének. Megnézzük, hogy mi az az IPCC, mit kell tudni a jelentéséről, és mit tartalmaz ez a mostani. Az adás végefelé pedig még egyszer számba veszünk olyan lépéseket, amiket te tehetsz a klímavédelem érdekében.

Ezeket említjük:

Megint egy nagy és fontos témát próbálunk egy adásba belesűríteni. Az, hogy valaki elgondolkodik, mi is az a klímaváltozás, vagy akár tesz is valamit, sok mindenen múlik. Napjainkban már rengeteg kutatás és megfigyelés bizonyítja, hogy ez nem csak azon múlik, hogy hallott-e valaki az egyre sürgető katasztrófáról, vagy sem.

Miért nem tesz, aki nem tesz? Miért nem hiszi, aki nem hiszi? Mi az a klímaszorongás? Mit tehetünk ellene, magunkért? Ezekről beszélgetünk.

Ezeket említjük:

Egy kis szünet után most újabb adással jelentkezünk. Sőt, nem kis témával indítjuk az új évadot: a vízkrízist, és néhány azzal kapcsolatos, fontosabb aspektust beszélünk át. Tudtad, hogy a Föld vízkészletének csupán 1%-a édesvíz? Azt, hogy több mint 100 liter "vízbe kerül", hogy egy csésze kávét igyunk, vagy hogy 2500 literbe, hogy elkészüljön a pamutpólónk? Ezekről, és még sok minden másról is beszélgetünk.

Ezeket említjük:

A mai, évadzáró adásunkban többek közt utazásról, költözésről, selejtezésről beszélgetünk. Fati költözik, és ez egy jó apropó, hogy ránézzünk, hogy hogyan lehet egy költözés, s az azzal járó utazás fenntarthatóbb. Mesélünk a saját élményeinkről, hogy mi hogyan csináltuk ezt, és hogyan tervezzük a jövőben. 

Ezeket említjük:

A mai adást egy bejelentéssel kezdjük: Fati megoszt veletek valami nagyon érdekeset. Ezután pedig néhány híres színészről beszélgetünk, akik tesznek a környezet védelméért, a jövőnkért. Van, aki pénzzel támogat egy-egy fontos kezdeményezést, van aki a fiataloknak mutat követendő példát, és olyan is van, akit egy tüntetésen le is tartóztattak, de nem bánta meg. Színészek és az aktivizmusuk, erről beszélgetünk ma.

Ezeket említjük:

Az előző adásban kitöltöttünk egy szénlábnyomtesztet, a mai adásban pedig megnézzük ennek a kiértékelését. Végigmegyünk azon, hogy mit csinálunk jól, s hogy min tudunk még javítani, hogy egy fenntarthatóbb életet éljünk. Ahogy mindig, saját példákat hozunk, s levonjuk a tanulságokat. Tarts velünk!

Ezeket említjük:

„Minek számoljam ki a lábnyomom, amikor a nagy cégeknek sokkal nagyobb a lábnyoma, s őket nem érdekli?” – Te is találkoztál már ilyen kifogással? Mi rengetegszer, és ez a válaszunk: „Azért számold ki, mert mi, kis emberek is rengeteget tehetünk a környezetünkért!”. Igenis, sokszor tőlünk indul el a változás. Ezért döntöttünk úgy, hogy ebben az adásban kitöltünk egy szénlábnyomtesztet, s megnézzük, hogy mi mindent kell figyelembe vennünk, amikor a környezetterhelésünket próbáljuk megbecsülni. Tarts velünk! 🙂

Ezeket említjük:

„Nincs mit felvennem!” – ezt a mondatot nagyon sokan ismerjük. Meg azt is, amikor a szekrényünk tele van olyan ruhákkal, amikre nem is emlékszünk, mikor hordtuk utoljára. Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogy mit tehetsz, hogy az öltözködés terén is tudatosabb legyél. Megnézzük, hogy mi is az a kapszulagardrób, a 10x10 kihívás, és azt is, hogy miért jó tudnod, hogy mi a színtípusod. 

Ezeket említjük:

Tudtad, hogy Kelet-Európa öt legszebb közösségi kertjében van egy budapesti is? A mai adásban arról beszélgetünk, hogy mik azok a közösségi kertek és a városi gazdaságok. Amellett, hogy ezek megoldást jelentenek élelmiszerellátási gondokra, rengeteg más előnyük is van. A beszélgetés végére mindketten kedvet kaptunk beszállni egy ilyen kezdeményezésbe 🙂

Ezeket említjük:

Sok kis aprósággal tehetsz azért, hogy fenntarthatóbbá tedd a lakásod. Ebben az epizódban a nappalihoz és a fürdőhöz kapcsolódó szokásainkról, trükkjeinkről beszélgetünk. Tudtad, hogy hóval locsolhatod a virágaidat, vagy hogy újraöntheted a gyertyáidat? És azt, hogy zokniba rakhatod a szappanmaradékokat, hogy elhasználd azokat? Ezekről, és még sok másról is beszélünk.

Ezeket említjük:

Növeszd újra, ne pucold meg, vágd fel! Ebben az adásban olyan tippeket és trükköket beszélünk át, amiket mi alkalmazunk a konyhában, hogy fenntarthatóbb legyen a háztartásunk. Beszélünk például arról, hogy mi mit csinálunk a krumpli héjával, a bab főzőlevével. Arról, hogy mivel lehet locsolni a szobanövényeket, és hogy milyen a retek levele salátában. Hallgass bele, hátha találsz olyan tippet, amit kipróbálnál, s szokássá tennél a konyhádban.

Ezeket említjük:

Mi az a zero waste mozgalom és hogy is kezdődött? Mit jelent az, hogy zero waste életmódot folytat valaki?

A perfekcionisták kritikája, a befőttesüvegnyi szemét akció, illetve a nemet mondás művészete. Miért oké, ha hülyének néznek, és miért nem oké a papír kávéspohár?

Ezekről is beszélgetünk ebben az adásban, illetve adunk pár tippet ahhoz, hogyan tudsz te is elindulni a zero waste életmód felé vezető úton.

Mi az a hulladék? Hova kerül a kukából a szemét? Miért nem működik az újrahasznosítás? Műanyagszigetek, hulladéklerakók és a "végtelen" erőforrások. Adásunkban ezekről beszélgetünk, s arról, hogy mit tehetünk, ha szeretnénk kevésbé terhelni a környezetet.

Mitől lesz környezetbarát a tusfürdőd, a fogkrémed, a samponod, az arckrémed? Te tudod, mit kensz magadra? Melyek azok a hírhedt összetevők, melyeket nem árt kerülnöd? Ezekről beszélgetünk, és arról, hogy mire figyelj, ha tudatosabban szeretnél kozmetikumokat vásárolni.

Tudtad, hogy az egyik legtöbb, amit tehetsz a környezetért, az az, hogy megváltoztatod az étrended? Sokat lehet hallani erről, de vajon hogyan is kapcsolódik az ételünk a fenntarthatóság témaköréhez? Milyen környezeti hatásokkal jár az állattartás? Erről beszélgetünk ebben az adásban, s arról, hogy mit együnk, ha szeretnénk fenntarthatóbban élni.

Lehet fenntarthatóan öltözködni? Na, erről beszélgetünk! Arról, hogy mit jelent a fenntartható divat fogalma, és hogy mi is a baj a fast fashionnel. Tudtad, hogy a divatmárkák 93%-a a munkásait minimálbér alatt fizeti meg? Vagy azt, hogy a divatipar felelős a világ összes CO2-kibocsátásának 10%-áért? Ezekről is szó esik az adásban, illetve arról is, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a fenntartható divatot támogassuk a hétköznapok során.

Ezeket említjük:

Milyen pozitív és negatív események történtek az évben? Hogy érintette a COVID a környezetünket és az emberek életét? Miért ne akarjunk visszatérni a régi normálishoz? Ezekről beszélgetünk.

Ezeket említjük:

Mit tehetsz, hogy fenntarthatóbb legyen a karácsonyod? Beszélgetünk díszekről, lakásdekorációról, karácsonyfáról, ajándékozásról és természetesen, az ünnepi menüről is. 

Ezeket említjük: