Geo-Trendek

Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány. Még több nehézséget jelent a munkáltatóknak – és a gazdaság egészének – a szakképzettség- és tehetséghiány. Mindez a zsugorodó munkaerőállományra, demográfiai problémákra, az idősödő társadalomra vezethető vissza. A munkaerőhiányt pedig fokozza egy új trend a világ fejlett országaiban: egyre több az olyan pár, akik tudatosan nem vállalnak gyermeket. A Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az új évezred demográfiai és munkaerőpiaci kihívásairól.

Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.

Miután az elmúlt két évben az Európai Unió több száz orosz ügynököt utasított ki, Oroszország visszatért, és újjáépítette a kémhálózatát és hírszerző tevékenységét a Nyugaton. A Kreml műveletei a politikai ellenfelek megölésétől, katonai információszerzésen át egészen a külföldi választásokba való beavatkozásig terjednek. A kiépített orosz hálózat súlyát és nagyságát mutatja, hogy az elmúlt hónapokban számos európai országban érkeznek az újabb orosz kémek lekapcsolásáról szóló hírek - Lengyelország, Ausztria, Csehország, Bulgária, Németország és mások. A Geo-Trendek adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével Oroszország külföldi befolyásáról és kémtevékenységéről.

Az Északi-sarkvidék már a hidegháború korszakában is különleges helyzetben volt, az Arktikus-óceán – (közbeszédben ismert nevén a Jeges-tenger) – az a térség, amely összekötötte és el is választotta a két szembenálló felet, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. A térség a hidegháború utáni enyhülés egyik éllovasa volt, majd a későbbiek során is a nemzetközi együttműködések jó példájának számított. Az ún. kis hidegháború képe mindvégig jelzője maradt a térségnek, ahol az Egyesült Államok és nyugati szövetségei egyszerre vannak jelen Oroszországgal, és a különféle nemzetek számos erőforrás ellenőrzési jogáért versengenek. 2022 után gyorsan fagyott meg a légkör a régió államai között. Jelenleg – Finnország és Svédország csatlakozásával – már az összes regionális nyugati állam tagja a NATO-nak. Ennek következtében a szervezet eddigi történetének legnagyobb északi-sarkvidéki hadgyakorlatára került sor 2024 márciusában. Oroszország katonai fölénye azonban így is szembetűnő, az Északi-sarkvidéken becslések szerint 10 évnyi fejlesztéssel jár a nyugat előtt, és területi fölénye is jelentős. A Geo-Trendekben Németh Viktóra arra a kérdésre keresi a választ, hogy Arktisz sajátos békéje a körülmények ellenére fennmaradhat-e?

Egyes becslések szerint a hazai munkaerőpiacról 60-80 ezer munkavállaló hiányzik, a gazdaság munkaerőigény pedig az ezt követő időszakban folyamatosan növekedni fog. Ezzel párhuzamosan egyre több munkaadó szembesül azzal, hogy a leendő munkavállalók készségei elmaradtak az elvártaktól: tehetségválság van. Mindezek mellett olyan jelenségek tematizálják a hazai és az európai uniós munkaerőpiacokat, mint a vendégmunka, a digitalizáció és a robotizáció. Hogyan lehet jó válaszokat adni a kihívásokra és hogyan alakulhat át a munkaerőpiac? Többek között ezekről a kérdésekről is szó lesz a Geotrendek következő epizódjában. Vendég: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Ausztráliában minden adott ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások legyenek a meghatározók az energiamixben: napsütés, szél, tengervíz. Ennek ellenére mégis a fosszilis energiahordozók dominálnak, ugyanis az energiatermelésben 97 százalék az arányuk, és az áramtermelésben is csak a források harmada megújuló. Ennek oka, hogy a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó iparágak fontos részét képezik az ausztrál gazdaságnak. A 2022 óta hatalmon lévő kormány elődeihez képest nagyobb hangsúlyt fektet a zöldátállásra, ám a hagyományos energiahordozók kitermelését sem fogta vissza drasztikusan. Tekintve, hogy a globálisan is jelentős mértékű ausztrál fosszilis energiahordozó-export fő célországai ázsiai államok, a műsorban kitérünk néhányuk – például India és Kína – gazdasági helyzetére és kilátásaira is. Csenger Ádám elemez.

Ukrajna 1991-es függetlenedésekor a szovjet hadipar jelentős részét megörökölte, így a következő évtizedekben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő. A Krím félsziget 2014-es annektálását követően a belföldi szükségletek kerültek előtérbe a megtámadott országban. A háború 2022-es eszkalációja után a nyugati szövetségesek támogatására utalt ország az elmúlt évben elmaradó harctéri sikerek eredményeként csökkenő politikai támogatás és a kimerülő raktárkészletek miatt a nyugati fegyverszállítások elapadására számíthat. Erre, és az állóháborúvá alakuló elhúzódó konfliktusra Ukrajna a hadipara fejlesztésével készül fel. Az orosz hadiparhoz viszonyított mennyiségi hátrányukat minőségi előnnyel kívánják ellensúlyozni, a harci drónok fejlesztésének területén mára a világ élmezőnyébe tartoznak.

Becslések szerint évente a világon egymilliárd ember fordítja önkéntesen idejét és képességeit a közösségek szolgálatára. Magyarországon a KSH 2022-re vonatkozó adatai szerint 2 millió 278 ezer fő végzett önkéntes munkát, a 15-74 évesek 31%-a; voltak, akik rendszeresen vagy alkalmanként segítettek anyagi haszonszerzés szándéka nélkül, és voltak olyanok is, akik csak egy alkalommal. Munkájukat azonban valamennyien azzal a céllal végezték, hogy másokat, egy közösséget támogassanak, vagy egy fontos cél megvalósulását segítsék. A hazai, európai és nemzetközi önkéntességről, annak tendenciáiról, történelmi hátteréről, egyéni, társadalmi és gazdasági hasznairól is beszélget a Geo-Trendek legújabb adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője.

A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg - derült ki a V4 Csoport február 27-i prágai kormányfői csúcstalálkozóján. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta: a véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek. Visegrádi négyekről, és más, magyar szempontból fontos közép-európai ügyekről is beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

A Geo-Trendek egy évvel ezelőtti adásában az orosz-ukrán háború első évfordulóján beszélgettünk. Egy újabb év elteltével továbbra sem látszik a háború vége, de újabban minden hadviselő fél hosszú távra rendezkedik be, és erre hangolja a saját lakosságát is. A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője arra keresik a választ, hogy milyen következtetések vonhatóak le az elmúlt két év alapján. Mekkora az okozott kár az ukrán és az orosz gazdaság és társadalom számára? Hogyan változott az elfoglalt vagy visszaszerzett területek nagysága, és mennyi lehet az áldozatok száma? A fő kérdés pedig úgy szól, hogy milyen messze van a békekötés lehetősége?

Németország az egyetlen nagy gazdaság, amely még mindig recesszióban van a háború kitörése óta, az ipari termelés folyamatosan zsugorodik. A magas energiárak, a futószalagon bevezetett új zöldadók és szabályozások miatt a lakosság és a vállalatok is rendkívül elégedetlenek. Egymás után jelentik be a német cégek a termelés kitelepítését. Mindeközben az atomenergia felszámolása miatt a német áramtermelés a legdrágább és arányaiban a legszennyezőbb Európában. Mik lesznek az erőltetett és egyoldalú zöldátállás gazdasági és politikai következményei Németországban? Tatár Mihály válaszol.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kifejlesztett komplex mutató segítségével a nemzetgazdaságokat gazdasági, társadalmi és politikai szempontból is lehet értékelni. A beszélgetés során az index megszületéséről, küldetéséről, az első eredményekről és Magyarország helyzetéről beszélt Pásztor Szabolcs kutatási igazgató.

Az eddig elérhető adatok szerint az előző évben a legtöbb ukrán gazdasági mutató javulást ért el. A GDP növekedése mellett, sikerült visszafogni az inflációt és a munkanélküliségi rátát is, javultak a befektetési kilátások és a külkereskedelemben is lassanként megindulhat a fellendülés. Számos területen van még szükség fejlődésre, de reménykeltő, hogy a magyar-ukrán viszonyban is konstruktív párbeszéd kezdődhetett a Szijjártó - Kuleba találkozó során. Milyen kihívásokkal néz szembe Ukrajna gazdasága 2024-ben? Hogyan alakulhat a menekültek támogatása külföldön? Mindezekről, valamint a 2024-re prognosztizált lehetőségekről beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, az Inforádió műsorvezetőjével Varga Mónikával.

Az amerikaiak keményebben és tovább dolgoznak, az európaiak ezzel szemben kevesebb munkát vállalnak és többet nyaralnak - egyebek mellett erre a megállapításra jutott Alberto Alesina és Francesco Giavazzi 2006-os, Európa jövője: Reform vagy bukás című könyvében (eredeti: The Future of Europe: Reform or Decline). Tényleg a hanyatlás felé tart Európa, ahogy azt a szerzők 2006-ban előrevetítették? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány érdekes vállalkozásba fogott: csaknem 20 év után megnézték, igazak-e még a könyv munkaerőpiacra vonatkozó megállapításai. A választ megtudhatják Erdélyi Dórától.

A jemeni húszii lázadók vörös-tengeri támadássorozatának hatására a világgazdaság egyik ütőerét jelentő kereskedelmi útvonal, az Európát Kínával összekötő Tengeri Selyemút szakadt szét. 2022 februárja óta a két régiót összekötő három fő szállítási folyosók mentén fellángoló konfliktusok megnehezítették az áruforgalom áramlását. Az Északi Folyosón az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók lehetetlenítették el a támadó ország területén keresztüli kereskedelem, míg a Kaukázust átszelő Transz-Kaszpi útvonalon az örmény-azeri konfliktus, a törökországi kurd kisebbség terrorcselekményei és a Koszovó-Szerbia közötti ellentét nehezíti a biztonságos árumozgatást. Az alternatív kereskedelmi folyosók hosszabbak és drágábbak, így Európa egy újabb áremelő tényezővel szembesülhet. Horváth Sebestyén elemzése.

A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy másik országba. Ezáltal a tudásukat, képességeiket, tapasztalataikat, kreativitásukat – vagyis a humán tőkéjüket egy másik gazdaságban kamatoztatják tovább. Ugyanakkor a képzettek elvándorlásának pozitív hozadékai is lehetnek, erre használják a „brain gain” kifejezést (azaz „nyerni”). A Geo-Trendek X. adásából az agyelszívás előnyeinek és hátrányainak ütköztetése mellett az elmúlt évek globális, európai és hazai elvándorlási tendenciáiról is képet kaphatnak, elsősorban a magasan képzett munkavállalók helyzetére rávilágítva.

Infláció, a nagy gazdaságok recessziós félelmei, India látványos növekedése, a kőolaj árának ingadozása, háborús konfliktusok, blokkosodás, a globalizációs folyamatok átalakulása csak néhány dolog, amely jól jellemezi a világgazdaságot 2023-ban. A korábbi kihívások – többek között klímaváltozás, növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség – mellett számos további érzékeny pont is tematizálja a gazdaságpolitikai döntéshozók munkáját. A beszélgetésben Pásztor Szabolcs csokorba gyűjti a 2023-as év legfontosabb világgazdasági eseményeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a távolinak tűnő események és tendenciák mindenhová begyűrűznek.

Legyen szó gázról, olajról, elektromos áramról vagy akár az urán áráról: a 2023-as év sokáig emlékezetes marad a kormányok, a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt. Noha sikerült a piacokat megnyugtatni és a biztonságos ellátást megszervezni, Európa gazdaságai még csak most szembesülnek a hosszú távú következményekkel. A zöldátállás és a turbulens geopolitika növekvő kihívásai is egyre inkább életünk részei válnak 2024-be érve. Tatár Mihály értékelése.

2023-ban minden olyan kihívással szembe találta magát a gazdaságpolitika, ami elképzelhető: infláció, technikai recesszió, reálbércsökkenés, majd növekedés, kilábalás és a gazdaság nekirugaszkodása. Mindez azért volt lehetséges, mert a monetáris és a fiskális politika irányítói tették a dolgukat és megmutatták, hogy válságállóvá lehet tenni a magyar gazdaságot. A mély és tartós gazdasági visszaesést elkerülte az ország, és 2024-re mérsékelt infláció és látványos GDP növekedés várható. Pásztor Szabolcs a beszélgetés a gazdaságpolitika legfontosabb kihívásait és eseményeit veszi számba, és ezek mentén igyekszik jövőképet is alkotni az előttünk álló évre.

A globális Covid-19-járvány kirobbanását követően a világ egy nagyon instabil, turbulens időszakba lépett. Ez a trend 2023-ban is folytatódott, amikor az orosz-ukrán háború mellé egy Közel-Keleten kirobbant háború is kirobbant. A következő években a negatív folyamatok folytatódhatnak: újabb konfliktusokat láthatunk, miközben a világ elindul a globális fegyverkezés és blokkokra való szakadás irányába. 2024-ben pedig több olyan nemzetközi politikai esemény is lesz, amelyek meghatározzák majd a napirendet: oroszországi elnökválasztások, európai uniós parlamenti választások, illetve a novemberi amerikai elnökválasztások. Bendarzsevszkij Anton értékel.

Majd két hónapja, hogy Izrael megtorló offenzívát indított a Gázai övezetet uraló Hamász ellen. Hogy állnak most a frontok? Mikor és hogyan végződhet a háború? Mi lesz a túszok sorsa? László Dávid válaszol.

Az utóbbi időben gyakran terítékre kerül az a kérdés, hogy hogyan áll fejlettségét tekintve a magyar és a román gazdaság. A román egy főre eső GDP látványosan növekedett, és vásárlőerő-paritáson számolva megközelítette, illetve le is hagyta a magyar mutatót. Mindez azonban látványos román eladósodás, és a magyarnál jóval kedvezőtlenebb egyéb mutatók (többek között HCI, vagyoni koncentráció, születéskor várható élettartam) mellett ment végbe. Mégis akkor hogyan kell értékelnünk az intenzív sajtóhíreket? Ebben nyújt eligazodást Pásztor Szabolcs kutatási igazgató.

A 2023-as év kiemelten fontos olimpiai szempontból, minden résztevő sportágban kvalifikációs versenyeket rendeznek a 2024-es párizsi játékokra, a kvóták nagy része ebben az évben gazdára talál. Magyarország számára azért is kiemelten fontos év volt 2023, mert számos nagy, nemzetközi sportrendezvény mellett hazánk adott otthont a világ egyik legnagyobb sporteseményének, a szabadtéri atlétikai világbajnokságnak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2023. november 30-i konferenciáján azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen gazdasági és társadalmi hatásai vannak az ún. mega-sporteseményeknek, a sportdiplomáciai és a sport sikereknek.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával - közölte az Európai Bizottság elnöke múlt héten. Ursula von der Leyen szerint Ukrajna bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Geotrendek vendége.

A kínai ingatlanpiaci buborékot négy évtizeden át mesterségesen is növelték, azonban a két évvel ezelőtti szabályozás válságba taszította az építőipart. 2021-óta a szektor 50 legnagyobb szereplője közül 27 fizetésképtelenné vált, az építőipari teljesítmény pedig tavaly mintegy 40 százalékkal csökkent. Kína amellett, hogy hazánk legjelentősebb Európán kívüli kereskedelmi partnere, a külföldi működőtőke-beáramlás révén az egyik legnagyobb beruházónkká is vált. Éppen ezért Magyarország számára is jelentős kérdés, hogy képes lesz-e a kínai kormányzat enyhíteni az ingatlanlufi kipukkadásának nemzetközi hatásait. Horváth Sebestyén ad választ rá: kipukkadhat-e a kínai ingatlanpiac lufi?

Izrael óriási erővel csapott le a Hamászra az október hetedikei terrortámadás után, és a szárazföldi offenzíva kibontakozása a Gázai övezetben még csak ezután kezdődhet. Elképzelhető, hogy a terrorszervezet saját sírját ásta meg? Mi lesz az izraeli túszok sorsa? És vajon kiszélesedhet a háború: például Irán, vagy a libanoni Hezbollah is csatlakozhat a harcokhoz? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzője válaszol.

Várhatóan az ellenzék alakíthat kormányt Lengyelországban, az Orbán Viktorral kifejezetten rossz viszonyt ápoló Donald Tusk vezetésével. De Szlovákiában is új kabinet kezdheti meg a munkát hamarosan, Robert Fico miniszterelnökkel, aki viszont sok kérdésben hasonlóan gondolkozik, mint a magyar kormányfő. Vajon hogyan hat mindez a Visegrádi Együttműködésre? Egyáltalán létezik még? Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója válaszol.

A Nyugat és az OPEC közötti olajpiaci küzdelem már a Hamasz terrortámadása előtt is súlyos egyensúlytalanságot hozott létre a kereslet és a kínálat között, ami az olajárak mintegy 40%-os emelkedésében öltött testet szeptember végéig. A közel-keleti eszkaláció veszélye tovább fokozza a feszültséget az olaj- és gázpiacokon, és egyben rávilágít az EU kockázatos energetikai helyzetére.

1992 óta október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja. Ennek kapcsán az ENSZ az éhezés, alultápláltság miatti problémákra is fel kívánja hívni a nemzetközi közösség figyelmét, amely kérdések az elmúlt években még nagyobb hangsúlyt kaptak. A koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt beszűkültek egyes területeken az ellátási láncok, számos országban nem jutnak elegendő gabonaféléhez, ami alapvető táplálékforrást jelent. Milyen következményekkel járt a pandémia és a háború miatti csökkenő gabonaexport az észak-afrikai és közel-keleti államok társadalmára, valamint a globális élelmezésbiztonságra? Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője az InfoRádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával beszélget.

A közelmúltban több volt francia nyugat- és közép-afrikai gyarmaton katonai hatalomátvételre, a Száhel-övezetben aktív iszlamista lázadók ellen harcoló francia hadsereg kiutasítására, valamint Franciaország-ellenes tüntetésekre került sor. A franciaellenes megnyilvánulások okai a gyarmatosítás korszakában, valamint a dekolonizáció óta eltelt mintegy hatvan év egyre romló francia-afrikai kapcsolataiban keresendők. A műsorban Csenger Ádám ad választ arra, hogy miért vallott kudarcot a dzsihádisták elleni francia hadművelet a Száhel-övezetben, miért utasította ki több ország a francia erőket, és miként fordítja a helyzetet a saját javára Oroszország.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági felépüléssel párhuzamosan a munkaerőhiány is újból felütötte a fejét Európában és Magyarországon egyaránt, melyre az idősödő társadalom is ráerősített. A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kisgyermeket nevelő, munkába visszatérni szándékozó szülők támogatása kiemelt fontosságú. Alapvető e tekintetben a gyermekek napközbeni felügyelete, életkori sajátosságuk szerinti nevelése-fejlesztése. A gyermekek születését követően a nők és a férfiak által igénybe vehető szabadságok világkörüli összehasonlítása mellett a Geo-Trendek 65. adásában Varga Mónika műsorvezető és Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője áttekintik a kisgyermekek intézményi ellátásának sajátosságait a világon, kitérve a finanszírozási háttérre is mind állami, mind családok szintjén.

A Nyugat példátlan módott avatkozott be az olajpiacba 2022-ben, hogy megfossza az orosz államháztartást az ebből származó bevételektől. Az OPEC ellenlépései és a zöld átállás belső ellentmondásai azonban idénre nagyszabású olaj- és üzemanyagár emelkedéshez vezettek, súlyos következményekkel a nemzetgazdaságok számára. Mit tartogat a jövő, mit tehetnek a gazdaságpolitika irányítói Washingtontól Tokióig? Tatár Mihály válaszol.

25 évvel azután, hogy az Economist a német gazdaság strukturális nehézségeit azonosította, 2023-ban ismét, mint Európa beteg embere jelenik meg az ország a hetilap lapjain. Mindez egy hangzatos címadás, melyet tények kevésbé támasztanak alá, esetleg valós problémák azonosíthatóak Németországban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Pásztor Szabolcs.

2024 januárjában hat új taggal bővül a BRICS országok köre. A csoportosulás nagyobb szerepet kíván betölteni a világgazdaságban, melyre jó alapot ad, hogy mind a népességből, mind pedig a világ GDP-jéből egyre nagyobb szeletet hasít ki. Képes-e azonban alternatívát találni a dollár helyettesítésére? Erre a kérdésre ad választ Pásztor Szabolcs.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetőjének a halála fontos kérdéseket vet fel: mit mutat ez Oroszország jövőjére nézve, és milyen üzenetet küld az orosz eliteknek? A zsoldos csoport lefejezése lesz-e hatással az orosz-ukrán háború menetére, illetve mi lesz a sorsa egyáltalán a Wagner-csoportnak? Bendarzsevszkij Anton válaszol.

Több mint 500 napja dúl háború a szomszédos Ukrajnában, ezen idő alatt pedig rengeteg szó esett az ország gazdaságáról és politikai helyzetéről. A kárpátaljai régiót mindeddig ritkán érte támadás, a belső menekültek, az egyre növekvő infláció, valamint a kilátástalan gazdasági helyzet mellett az elvándorlás és a csökkenő magyar kisebbség azonban hosszú távon határozhatja meg a térség jövőjét. Mindezekről, valamint a háború utáni lehetőségekről beszélgetett Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a műsorvezetővel, Varga Mónikával.

Egy független orosz oknyomozó csapat szerint a Moszkva ellen kivetett szankciók egyáltalán nem működnek. Azt állítják, hogy Oroszország lényegében azt vesz, amit és amennyit csak akar. Hozzájutnak például a fegyverek építéséhez szükséges nyugati chipekhez és alkatrészekhez. Valóban nem működnek a szankciók? Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője értékel.

Miben áll az indo-csendes-óceáni térség globális jelentősége? Elsősorban abban, hogy ez a kínai-amerikai versengés gócpontja. Csenger Ádám elmagyarázza, miként próbálja az Egyesült Államok feltartóztatni Kínát, és választ ad arra is, lehet-e háború Tajvan és a Dél-kínai-tenger miatt.

2023 nyarán gyakran találkozunk a kérdéssel: hol nyaralnak a magyarok, a magyar tenger, a Balaton partján, vagy a horvát tengeren? Vajon a külföldi és belföldi nyaralási szokásaink miként illeszkednek az európai trendekbe? Németh Viktória válaszol.

Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keres diákmunka lehetőséget. A fiatalok foglalkoztatása azonban egyre kevésbé korlátozódik a nyári hónapokra, munkavállalásukat az adózási szabályok is ösztönzik. De mégis mennyit segít ez a hazai munkaerőhiányon? Mennyit kereshet egydiákmunkás? És van-e munkalehetőség a mosogatáson vagy a balatoni felszolgáláson kívül is egy fiatalnak? A diákmunkában rejlő lehetőségekről Erdélyi Dóra beszélt.

Az Európai Bizottság azon kérése, hogy legyen átláthatóbb a magyar személyi jövedelemadó rendszer, ráiranyította a figyelmet az európai adórendszerek legfontosabb kérdéseire, az adófizetési kötelezettségekre, és ebből adódoan az adozótt jövedelemre. Adásunkban ezeket a témaköröket járjuk körül.

Legkorábban novemberre lehet egyszámjegyű az infláció Magyarországon – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrég megjelent, Geo-Trendek című kiadványában, amiben a következő egy év gazdasági kilátásait vizsgálják. A könyvecskében egyebek mellett a reálbérek, az életszínvonal és a lakásárak várható alakulásáról is beszámolnak. Ezekről beszélgetünk mi is az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány két elemzőjével Erdélyi Dórával és Horváth Sebestyénnel.

Június 6-án szakadt át a Nova Kahovka-i víztározó gátja, amely az oroszok ellenőrzése alatt áll. Hivatalosan azonban még most sem tudni, ki miatt történt a végművet megrongáló robbanás. A sokat szenvedett Herszon és térsége lakóinak a háború mellett most az áradással is meg kell küzdenie.
A környezeti, humanitárius és gazdasági katasztrófa következményeiről és az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítségnyújtásról is beszélgetett a Geo-Trendek legújabb adásában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

A hétvégi híreket az orosz főváros felé menetelő zsoldos csapatok és harckocsik képei dominálták. A Jevgenyi Prigozsin Wagner-csoport vezér által szervezett katonai puccskísérlet azonban olyan gyorsan el is bukott, mint amilyen váratlanul keletkezett. Prigozsin végül Belaruszban kötött ki, a Wagner-csoport lényegében megszűnt létezni. Arról, hogy pontosan mi volt ez az egész, és milyen kihatása lesz az orosz belpolitikára, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője beszélget a Geo-Trendek legújab adásában.

A kínai-orosz kereskedelem harmadával bővült 2022-ben, ami új rekordot jelent a növekedés nagyságrendjét tekintve. A kereskedelem élénkülésében elsősorban az orosz fosszilis energiahordozók játszottak szerepet, amelyek többsége az északi-sarkvidéki régióból származik. A nagy kérdés pedig az, hogy a jövőben a fagyos észak lehet az orosz LNG-előállítás központja? Erről beszélget Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője a Geo-Trendek mai adásában.

A közel másfél éve tartó orosz-ukrán háború jelenlegi állasa szerint megindult az ukrán ellentámadás, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősített. Milyen esélye lehet az ukránoknak? Meddig támogatja még őket a Nyugat? Lehetséges-e a békekötés és milyen feltételekkel járhat? A Geo-Trendek legújabb adásában ezekre a kérdésekre keresték a választ Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus szakmai igazgatója, és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője.

Létezik keresztény gazdaságpolitika, keresztény közgazdaságtan? Van olyan vallás, ami "gazdaságilag jobban teljesít"? A keresztény elvek arathatnak üzleti sikert? E kérdések megválaszolása mellett a Geo-Trendek 49. adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika műsorvezető arról is beszélgettek, hogy magának a vallásosságnak, a hitgyakorlásnak van-e kimutatható hatása a gazdaságok teljesítményére?

A nápolyi focicsapat 33 év után győzött az olasz bajnokságban és sokan ezt azzal azonosítják, hogy végre dél győzött észak felett. Az e heti podcastban az került terítékre, hogy milyen okai vannak a területi egyenlőtlenségeknek és miért versenyképességrontó tényező, ha egy országon belül nagyok a fejlettségi különbségek.

Immár közel másfél éve a világ szeme Ukrajnára és az itt dúló háborúra figyel. A háború hatásainak kitett ország mostanra gazdaságilag és társadalmilag is komoly veszteségeket könyvelhet el. Arról, hogy pontosan miben is nyilvánul meg mindez beszélgetett Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika műsorvezető a Geo-Trendek múlt heti adásában.

2022-ben teljes fordulat következett be abban, hogy az Európai Unió milyen mennyiségben használja a földgázt, és honnan szerzi be azt. Európa a világ legjelentősebb gázimportőre, amely fokozatosan leépíti kapcsolatait legnagyobb beszállítójával, Oroszországgal. Mely ország lett az Európai Unió első számú beszállítója? Mi történt a világ korábbi legnagyobb gáz exportőrével, Oroszországgal? Mely országoknak és milyen mennyiségű gázt tud értékesíteni? A Geo-Trendek legújabb adásából megtudhatják.