Pátria Rádió

Több mint 1200 napot kellett várni arra, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a háború kitörése óta először interjút adjon egy magyar újságírónak.

A Válasz Online hasábjain megjelent beszélgetésben szó esik a konfliktus lezárásáról, a béketárgyalásokról, de az egyre feszültebb magyar-ukrán viszonyról, így a májusban kirobbant kémbotrányról is. Miért épp a Válasz Online-nak szavazott bizalmat Zelenszkij? És igazak a Szuverenitásvédelmi Hivatal a cikkel, valamint annak szerzőjével kapcsolatos vádjai?

A Zelenszkij-interjút jegyző Vörös Szabolccsal Tilajcsík Dóra beszélgetett.

Nyelvi nacionalizmus újratöltve, avagy vissza a gyökerekhez?

1. Két túldimenzionált önkormányzati választás után és a belgrádi nagygyűlés előtt félidőben

• Milyen fázisban van a szerbiai tiltakozási hullám?

2. Ismét elővennék a szlovákiai nyelvtörvény szigorításának ötletét

• Mitől, kitől kell a szlovák, román, szerb nyelvet megvédeni?
• Mennyire erős ma a nyelvi nacionalizmus a többségi társadalmakban?
• Hogyan befolyásolják a kisebbségi nyelvek használatát a kereskedelmi érdekek?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A komáromi Concordia Vegyeskar 2025 májusában ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját. A kórus hosszú évtizedek óta a szlovákiai magyar zenei élet meghatározó szereplője, többszörös aranykoszorús együttes, számos hazai és nemzetközi fellépéssel, díjjal a háta mögött.

Vezetőjük a kezdetek óta Stubendek István karnagy, akinek irányítása alatt az énekkar itthon és világszerte is nagy sikereket aratott.

A szép jubileum alkalmából május 31-én ünnepi koncerttel örvendeztették meg közönségüket a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében.

A jubileumi koncert előtt zenéről, szép emlékekről, küldetésről és elhivatottságról beszélgettünk. Megszólalt az énekkar három tagja is, akik elmondták, miért nem tudják elhagyni ezt a közösséget, és miért olyan a kórus, mint egy nagy család.

A beszélgetésből kiderül:

• hogyan és miért hozta létre Stubendek István a Concordiát,

• milyen áldozatokkal jár egy művészi alkotás létrehozása,

• miért transzcendens élmény, amikor létrejön zenéjükben a harmónia,

• miért olyan az énekkar, mint a drog

• miért nem lehet abbahagyni az éneklést,

• melyek a legkedvesebb emlékeik,

• melyik díjra a legbüszkébbek.

A felvétel 2025. június 7-én került adásba.

Kantár Balázs pedagógus feleségével, Hajnalkával együtt a zsonglőrködést terápiás és oktatási eszközként alkalmazza.

A beszélgetésből kiderül:

• hogyan lehet a zsonglőrködést a pedagógia, a pszichológia vagy éppen a gyógypedagógia területén hasznosítani,
• miben és kinek segíthet a funkcionális zsonglőrködés,
• mit jelent a szociális cirkusz,
• miért befogadó a cirkusz világa,
• mi az a “trapitizés”,
• miért szerveztek egy utcafesztivált a falujukban,
• hogyan fonódik össze a közösségépítés és a művészet a cirkusszal.

A felvétel 2025. május 31-én került adásba.

80 éve, 1945. május 8-án tette le a fegyvert a náciNémetország hadserege az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió szövetséges hadereje előtt, ezzel hivatalosan véget ért a második világháború. Az elmúlt időszak híreinek fontos témája voltez a dátum, a jelenlegi feszült világpolitikai helyzetben arról azonban kevesebb szó esett, hogyan viszonyulunk, viszonyulhatunk a történtekhez mi, amai Szlovákia területén élő magyarok.

Simon Attila történtészt, a Fórum Kisebbségkutató Intézetigazgatóját Paszmár Lívia kérdezte arról, hogyan élték meg az elődeink a második világháború éveit, és azokat, amelyek azt közvetlenül megelőzték és követték. A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

1.     A csíksomlyói búcsú a parajdi bányakatasztrófa és a háromszéki árvíz árnyékában

-        Hogyan vált az összmagyarság legjelentősebb katolikus eseménye a nemzetpolitika szakralizálásának színterévé?

2.     Sulyok Tamás székelyföldi körútja

-        Mennyire volt sikeres a magyar államfő kármentő zarándoklata Orbán Viktor tihanyi beszéde és Magyar Péter nagyváradi „bevonulása” után?

3.     Elballagó hatuma nyolcadikosaink

-        A középiskolai férőhelyek száma és eloszlása vagy a kevés beiratkozó okoz nagyobb problémát?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból

Május 26-a és 30-a között egy egyhetes pozsonyi találkozón vettek részt a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének, a budapesti ELTE Bölcsészetudományi Karának és a Varsói Egyetem Hungarisztika Tanszékének hallgatói. A kurzus már februárban elkezdődött egy három hónapos online előadássorozattal, amelyet a Pozsonyban töltött hét koronázott meg, ennek során a három egyetem diákjai szemináriumokon, előadásokon, városnézésen vettek részt és kapcsolatokat építettek. Oktatási műsorunkban megszólalt Száz Pál, a pozsonyi magyar tanszék tanára, Erasmus-koordinátora, a kurzus főszervezője, valamint a kurzusban résztvevő hallgatók. A részből megtudhatják, miért marad emlékezetes a pozsonyi hét a diákok számára, mennyire bizonyult intenzívnek a kurzus annak ígérete szerint, és egy sajátos naplórészlet is helyet kapott az összeállításban.

Nádas György Karinthy-gyűrűs humorista, színész,műsorvezető volt a Nappali vendége. Akit a Pátria Rádióban szerzett tapasztalatairól és a sikeres fogyókúrájáról kérdeztünk, illetve arról, hogy hogyan született Joe bácsi karaktere, miként lett fotómodell, és hogy miért volna jó 120 évig élni.

Pörögnek ezerrel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikről legutóbb beszélgettünk, amiket terveztek, azok javarészt másképp alakultak. Az ígéretüket viszont betartották: új daluk nálunk debütált. Igaz, nem az, amit néhány héttel korábban beharangoztak, hanem a V tento deň magyar változata. Az alapverzió szerzői – akárcsak az Álmok alapjául szolgáló Zázraknak – Martin Kavulič zeneszerző és Kamil Peteraj szövegíró, a magyar szövegét Vrzal Ágnes írta, amit Olivér kiegészített. Pál-Baláž Karmen és Patocska Olivér egy nappal a Nincs véletlen premierje előtt, május 28-án tért vissza hozzánk, egy apponyi koncertről érkeztek. A duett másnap, a déli Pentatonban csendült fel először, a beszélgetés és egy mini stúdiókoncert után.

A podcastből kiderül:

• a legutóbbi találkozásunkat követően indultak egy holland dalszerző táborba, előtte megálltak Prágában, milyen zeneszám született a cseh fővárosban és kikkel,
• miért lett Karmen Hollandiában majdnem hajléktalan,
• eredetileg milyen sorsot szántak Olivér szerzőtársai annak a szerzeménynek, amelyről legutóbb beszélgettünk, ami a következő daluk lett volna,
• mikor került képbe a V tento deň magyar változata, és hogyan nyerte el a végső formáját,
• nem korai volt-e előrukkolni vele, hiszen az Álmok még mindig népszerű, bérelt helye van a rádióállomások zenei kínálatában,
• Olivér hogyan kötötte össze az újdonságuk címét egy számítógépes játékkal és a mesterséges intelligenciával,
• miért tartják izgalmasnak a koncertrepertoárjukat, és milyen technikai problémákat oldanak meg folyamatosan,
• milyen felállásokban koncerteznek,
• hogyan készülnek a Több mint szomszéd keretében sorra kerülő június 12-i pozsonyi fellépésükre, ahová zenekarral érkeznek,
• miért lesz különleges az a június 20-i rozsnyói rendezvény, ahol szintén fellépnek,
• milyen a „hipermotivált” Karmen, ez miben nyilvánul meg,
• mi a története az új zeneszámhoz készülő videóklipnek, miért cserélték le a Volgát kék színű Trabantra.

Pál-Baláž Karmen és Patocska Olivér ismét Puha József beszélgetős Pentatonjában szerepe

Nagyjából két hónap telt el azóta, hogy az amerikai elnök, Donald Trump vámháborút hirdetett, amellyel gyakorlatilag teljesen átrajzolta a globális kereskedelmi rendszert. Bár az amerikai elnök vámok iránti rajongása közismert tény, arraazonban senki nem számított, hogy Donald Trump egy példátlan döntéssel alig néhány óra leforgatása alatt a 20. század eleje óta nem látott szintre emeli az átlagos vámterhelést.

De létezik bármilyen racionális magyarázat arra vonatkozóan, hogy mi lehetett Trump elnök motivációja? Erről is beszélgetett Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával Tilajcsík Dóra a szombati Reggeliben.

Akár tragikus hős, akár szelíd mesélő szerepében látjuk, mindig önmagát adja. A napokban ünnepelte hatvanegyedik születésnapját Fabó Tibor Jászai Mari-díjas színművész, aki mindkét prózai kőszínházunkban otthonosan mozog. Őt kérdeztük pályájáról, a színjátszás mai kihívásairól és arról is, mi mozgatja, inspirálja őt a színház világán kívül az Arc-Más portrépodcast negyedik részében.

A beszélgetés során szó volt még...

• Csendről s nyugalomról, melyeket kingyesi otthonuk nyújt.
• Rozsnyói gyermekkoráról, s az erdőbe nyúló kertjükről.
• Arról, hogy fiatalon a zoológia is vonzotta, de aztán mégis a színpad varázsa bizonyult erősebbnek.
• Arról, miről meséltek neki kezdő színész korában a MATESZ akkori nagy öregjei.
• S mit szokott mondani ő, ha ma egy kezdő, fiatal színész tanácsot kér tőle?
• Mire volt jó a sorkatonaság?
• Hogy élte meg – immár kassai színészként – a rendszerváltást?
• Mi jelentette számára a legnagyobb kihívást, amikor igazgatóként vezette a Thália Színházat a mečiari intendatúra időszakában?
• Arról, mit tart kassai időszaka szakmai csúcsának.
• Mit jelentett számára, amikor kassai időszakának utolsó évében megkapta Albert Camus Caligula című darabjának címszerepét?
• Arról, hogy maga is találkozott -e pályája folyamán Caligulákkal?
• Miért döntött úgy, hogy Kassáról Komáromba szerződik, s hogyan élte meg ezt a váltást?
• Milyen darabokban játszott a legszívesebben a Komáromi Jókai Színházban, s ha tehetné, hogy választhat, milyen műfajú darabokban játszana legszívesebben?
• Hogyan birkózik meg azzal a feladattal, hogy színészként nap, mint nap ki kell lépnie a saját komfortzónájából?
• Kassai visszatéréséről, s a legújabb komáromi bemutatójáról.
• Arról, hogy 61 évesen szokott -e néha még kétkedni önmagában.
• Mi a fontosabb számára: a díjak vagy a közönség elismerése?
• S végezetül, mit üzenne a pályakezdő színészeknek?

Bárány János komáromi újságíró 35 éves pályafutása során számtalan felvidéki lap munkatársa volt. Karrierjét az egykori IFI magazinban kezdte, ahol 15 évig dolgozott, főszerkesztője is volt. Jelenleg egy kulturális portál vezető szerkesztője. Munkájának köszönhetően művészek között éli életét, betekintést nyer a koncertek, színházak kulisszái mögé. Szenvedélye a munkája, áhítattal mesél hétköznapi emberek történeteiről, színészekről, vagy éppen cirkuszi artistákról.

A beszélgetésből kiderül:

• milyenek voltak az első élményei a rendszerváltás után kezdő újságíróként,
• mit írna a „Jó újságírók kézikönyvébe”,
• hogyan készül fel egy interjúra,
• mitől jó egy interjú,
• mit gondol az írás folyamatáról,
• mi a különbség az író és az újságíró között,
• hogyan látja a szakma jövőjét,
• miért szeret művészek között mozogni,
• miért a kultúrával foglalkozik szívesebben a politika helyett,
• miért szereti gyermekkora óta a cirkuszok varázslatos világát,
• csatlakozna-e egy vándorcirkuszhoz.

A felvétel 2025. május 24-én került adásba.

1.     A nemzeti összetartozás napjának olvasata

-        Gyásznap vagy ünnepnap a Trianon-emléknap?

-        Milyen tartalommal lehetne megtölteni az emléknapot az elcsépelt politikai szólamokon túl?

-        Mennyire volt korszerű Magyar Péter üzenete?

2.     A Jeszenszky Géza elleni támadás társadalmi miliője

-        Milyen felelőssége van az elharapózó indulatok gerjesztésében a hatalomnak?

3.     Szlovákia elmérgesedő viszonya az EU-val

-        Milyen érdekek és elvek mentén alakul az uniónak a tag- és tagjelölt országokkal fennálló viszonya?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Gyakran halljuk, hogy énekesinknek, együtteseinknek, néhány kivételtől eltekintve, nincs lehetőségük gyökeret ereszteni a magyarországi zenepiacon, a próbálkozásaik sorra elhalnak. A Felvidéki Jazz Land sikertörténeteviszont nemcsak nálunk, hanem az anyaországban is beindult. Az idei A Dalnak köszönhetően, ahol a zenekar a Kicsikém című szerzeménnyel a döntőig menetelt. A napokban jelent meg a formáció bachatás Nyílik a virág című zeneszáma, amelynek videóklipje gútai forgatása előtt kértük mikrofonhoz Csonka Andreas énekes-frontembert és Valenský Miriam énekesnőt.

 A podcastből kiderül:

• milyen technikai malőrt kellett megoldania az együttesnek A Dal válogatóbeli szereplésén,
• Miri hogy érezte magát a tizenkét centis magassarkú cipőben,
• mekkora önbizalmat adott nekik az, hogy a válogatóból adáselsőként, az elődöntőből adás másodikkéntmentek tovább,
• mivel magyarázzák azt, hogy miközben a zsűritagok bőszen osztogatták a tíz pontokat, addig a nézőkszigorúbbak voltak,
• miért örültek nagyon annak, hogy az elődöntőben a swinget kapták meg,
• mennyi munka van a Kicsikém swingátirata mögött,
• miért volt nehéz a döntőben visszaállni az eredeti változatra,
• megszokták-e, megszerették-e a fülmonitort,
• miért tartja mindenki csúcsélménynek a döntőben elhangzott szimfonikus előadásokat,
• hogyan fogadták azt, hogy a harmadik fordulóban nem kaptak pontot a zsűritől, és nem kerültek be a szűkített, négyes mezőnybe,
• mit adott nekik a tévéműsor, miért gondolják azt, hogy a létrán az első fokról egyenesen az ötödikre léptek fel,
• Miri hogyan kezeli a népszerűséget,
• a népzene milyen fúziói hallhatók majd a készülő nagylemezükön,
• hogyan állt össze az időközben elindult turnéjuk repertoárja,
• Jakuza Ritual kilépése után most hány tagú a zenekar, és milyen két felállásban szerepelnek a színpadon.

A Felvidéki Jazz Land két tagját: Csonka Andreast és Valenský Miriamot Puha József kérdezte a május 28-i beszélgetős Pentatonban, ahol a Nyílik a virág című újdonságuk is elhangzott.

A nagysikerű Hunyadi tévéfilmsorozatban több szlovákiai magyar színez is feltűnt. Egyikük a királyhelmeci Dino Benjamin, akit Vladut szerepében láthattunk. Benjamint a forgatással kapcsolatos érdekességeken kívül a vígszínházi szerepeiről és Presser Gáborral való közös munkájáról is megkérdeztük.

1.     Magyar Péter bevonulása Nagyváradra

-        Milyen volt a Tisza párt elnökének fogadtatása a határon túli nagyvárosban?

-        Milyen esélyei vannak a magyar-magyar viszonyrendszer újradefiniálásának?

2.     Természeti katasztrófa Parajdon

-        Meg lehetett volna-e akadályozni a sóbánya drámáját?

3.     Megalakult az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

-        Milyen kondícióban van a határon túli magyar civil társadalom?

-        Lehet-e pusztán civil eszközökkel, politikai hátszél nélkül társadalmi változásokat elérni tájainkon?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Az idén kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia május 8-án hét külhoni magyar tudósnak adta át az Arany János-díjakat és érmeket. Az MTA az általa alapított Arany János-díjjal olyan külhoni magyar tudósokat, kutatókat ismer el, akik jelentős munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj) vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj).  Baka L. Patrik irodalomtudóssal, a komáromi Selye János Egyetem tanárával, az Arany János Fiatal Kutatói díj elnyerőjével Gažík Viktória beszélgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.

A részből megtudhatják:

-         Mit jelent a rangos díj elnyerése?

-         Milyen tudományterületeket méltatott az Akadémia?

-         Milyen egy kutatócsoport tagjának lenni?

-         A felsőoktatási reform mely javaslatai hiánypótlók?

-         Miről álmodik a kutató?

Neve már a Guiness Rekordok Könyvében is szerepel – az Északi-csatornát átúszva ért el világrekordot társaival. Plavec Péter jegesúszó sportpályafutása most újabb mérföldkőhöz érkezett: április közepén átúszta a Gibraltári-szorost. Mitérzett, amikor tizenhat kilométer megtétele után partot ért Marokkóban? Plavec Péterrel Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más podcast harmadik részében.

Szó volt még arról...

-         Mi okozta számára a legnagyobb stresszt, amikor folyami hajókon dolgozott, és hogyan igyekezett magában kezelni a stresszt?

-         Milyen hatással volt rá Wim Hof metódusa?

-         Hogyanemlékszik vissza az első jeges merülésére?

-         Mi volt a nehezebb először - belemenni vagy benne maradni a hideg vízben?

-         Hogyan került Bécsbe, és minek a hatására kezdett el versenyszerűen is úszni?

-         Milyen érzés hideg vízben úszni?

-         Arról, hogy gyorsan jöttek a sikerek, s hogy ez minek volt köszönhető.

-         Milyen a hidegvízi úszók világa?

-         Sikerekről, eufórikus érzésekről, motiváló hatásokról.

-         Hány nap után érzi, hogy hiányzik számára a hideg víz?

-         Legkalandosabb úszásairól, köztük az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna átúszásáról, amivel többedmagával sikerült bekerülnie a Guinness RekordokKönyvébe is.

-         Arról, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy jegesúszónak.

-         Cápákról, mérges medúzákról és krokodilokról.

-         Miért úszik minden versenyén neoprén ruha nélkül?

-         Milyen élményei voltak a Gibraltári-szoros átúszása közben, s miért volt ez régi álma?

-         Mire szokott gondolni úszás közben?

-         Arról, szokott -e félelmet érezni úszás közben.

-         És arról, mik a jövőbeni tervei.

A tojásírás hagyománya felkerült Szlovákia szellemi kulturális örökségeinek listájára. Ennek a jelentőségéről kérdezte Köteles Szabolcs Benko Tünde kézművest és tanítót. Akit a tojásfestés fogásairól, történetéről és szimbolikájáról is faggattunk. Megtudhattuk mire jó a gyufaszál az íróka, és hogy milyen gyakran készítenek rántottát a Benko családban.

Zendülés – fiatalok a világban és a világ a fiatalokban, Berényi Mátyással, Gál Sárával, Bondor Gáspárral és Németh Leventével

A gimnazista megéléseiről beszélgettünk és arról, mit lehetne változtatni a gimnáziumi környezeten.

Hogyan élik meg az érettségit a diákok? Vajon tényleg felkészít az életre? Létezik alapfokú tudás? Mivel járna egyenruha viselete a középszintű oktatásban? Milyen diákkarakterek vannak, mit tükrözhet egy diák archetipikus viselkedése? Milyen tanári jellemet képzelnek el a gimnazisták optimálisnak? Ezen kérdesek mentén kerestünk válaszokat: hárman, mint nemrégiben kirepült gimnazisták, és Levente, mint a padokat még koptató – összességében melyek egy középiskolás lényegi élményei, amellyek akár leképezhetik általános megélését is?

Az adásból kiderül:

• Egyenruha szükségessége
• Általános gimnáziumi élmények
• Diákok és tanár viszony
• Érettségi tapasztalatok első kézből
• Tantárgyak értelme

Hogyan éltek a magyar arisztokrácia tagjai a korai újkorban? Mi zajlott a díszes kulisszák mögött? Hogyan szerettek, hogyan házasodtak, milyen szerepet töltöttek be a politikában, és mivel foglalkoztak a hétköznapokban?

Fundárek Anna történész, a Szlovák Tudományos Akadémia vezető kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának köztestületi tagja volt az Arc-Más podcast második részének vendége.

Miről is szól valójában a történészi kutatói munka? S hogyan lehet hidat építeni a tudományos világ és a laikus érdeklődők között? Ilyen és hasonló kérdésekről is szó volt a beszélgetésben.

És még arról…

• Hogyan és mikor döntötte el, hogy történész lesz, és kinspirálta őt?
• Kutatóként elsősorban a 16–18. századi Magyarország főnemeseivel foglalkozik. Miért éppen ezt a korszakot és ezeket a családokat választotta?
• Tanulmányairól, pályája kezdeteiről…
• Országok közötti, valamint a tudományos szakma és a laikus érdeklődő közönség közötti hídépítésről.
• Arról, hogy a kutatói pálya az örök tanulásról szól, és hogy egy kutató olyan, mint a jó bor, aminek érnie kell.
• Arisztokrata életmódról és mentalitásról.
• Arról, hogyan tekintett a köznép az arisztokráciára a korai újkorban.
• Mennyire fest hiteles képet az arisztokrata világról a Hunyadi című sorozat?
• Arról, felelősséggel járt -e arisztokratának lenni?
• Milyen képet festettek az arisztokratákról a szocialista időszakban, és miben volt hamis ez a kép?
• Hogyan lehet modern formában prezentálni az arisztokrata életmódot?
• Ki volt Fundárek Anna szerint a két legnagyobb Pálffy, és miről voltak híresek?
• A Pálffyak és Pozsony kapcsolatáról, s helyi Pálffy-emlékhelyekről.
• Kurucokról, labancokról, és arról, hogy nem mindig csak fekete-fehér a kép.
• Házassági stratégiákról, királyi szeretőkről és udvari intrikákról.
• Arról, hogy kutatásai során Fundárek Anna találkozott -e ma élő leszármazottakkal?
• S hogy mire tanítanak bennünket az arisztokrácia képviselőinek élettörténetei.

1.     A szélsőjobboldali George Simion alulmaradt a romániai elnökválasztás második fordulójában; a masszív mozgósítás a centrista Nicușor Dannak kedvezett.

-        Hogyan oszlottak meg a szavazatok a társadalmi rétegződés, a nemek, az életkor és a nemzeti hovatartozás alapján?

-        Miként befolyásolja az új államfő személye a kormánykoalíción belüli átrendeződést?

-        Milyen hatása volt a választás kimenetelére – különösen a magyarok vonatkozásában – Orbán Viktor „tihanyi beszédének”?

2.     Magyar Péter Nagyvárad felé menetel, Orbán Viktor a Harcosok Klubját szervezi.

-        Milyen hatása van az ellenzéki pártvezető akciójának a vidék lakosságára?

-        Hozzájárulhat-e a Partium felkeresése a Fidesz határon túli hegemóniájának megtöréséhez?

-        Kell-e attól tartani, hogy a digitális harcosok toborzását a Fidesz kiterjeszti a határon túli magyarokra is?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Alaposan megváltozott mindkettőjük élete. Pedig Karmen nem is akart elmenni abba a dalszerző táborba, ahol Olivérrel megismerkedett. Aztán mégis elment. Ez így volt megírva. Ketten együtt Karmen szlovák nyelvű, Zázrak című slágerének, Martin Kavulič zeneszerző és Kamil Peteraj szövegíró szerzeményének a magyar duettváltozatával – amelynek szövegét Vrzal Ágnes írta – A Dal 2025 döntőjéig meneteltek, sőt, a szűkített, négyes mezőnybe is bekerültek. A zeneszám nálunk a legjátszottabbak közé tartozik. Bizonyára ez vár a következő duettjükre is, amely már készül, s megegyeztünk abban, hogy a Pátria rádióban debütál majd. Pál-Baláž Karmen és Patocska Olivér visszatért hozzánk, hogy beszámolhassanak a tévéműsorbeli élményeikről.

A podcastből kiderül:

• hány verzió készült a Zázrak című szerzeményből,
• mi történt Olivér mikroportjával A Dal válogatójában, ami a felvételen is jól látható,
• izgult-e Karmen a tévés bemutatkozás előtt,
• miért nem készült el a tervezett háttérkép, amelyet Izlandon forgattak volna, s milyen bonyodalom lett belőle,
• Olivér miért gondolja azt, hogy idén a zsűritagok túlpontozták az egyes produkciókat, és miért lett volna jobb, ha szélesebb skálán mozognak,
• Karmen milyen átdolgozást álmodott meg az Álmoknak,
• hogyan álltak neki, az elmondásuk szerint tőlük idegen stílusba, a népzenébe való átültetéshez,
• mikor lépett képbe a citera és a fujara,
• Olivér hogyan varázsolta elő a hangokat a fujarából,
• hogyan fogadták az elődöntőben azt, hogy a három negyvenhét pontos dal közül a másik kettőt juttatta tovább a zsűri, s miért tűnt logikátlannak az, hogy aztán őket is továbbviszi, ami megtörtént,
• hogyan került be a döntős produkcióba Karmen nagybátyja, a Sexitből ismert Pál-Baláž Jenő,
• számoltak-e azzal, hogy bejutnak a szűkített, négyes mezőnybe,
• mit profitáltak a tévéműsorból,
• volt-e megállás, pihentek-e azóta,
• milyen dilemmák vannak a készülő duettjük kapcsán, amely nálunk debütál majd.

Pál-Baláž Karmen és Patocska Olivér A Dal 2025 műsorfolyam után tért vissza Puha József beszélgetős Pentatonjába.

Szabó László digitális marketingmenedzser karrierje a Prága–Pozsony–Budapest tengely mentén ívelt felfelé. A dunaszerdahelyi indulás után ma már egy ötvenfős marketingcéget irányít, amely kilenc országban van jelen. Budapesti irodájában beszélgettünk sikerekről és pofonokról, szakmáról és szenvedélyről, a munka iránti elköteleződésről – és arról is, hogy miért érzi magát folyóba való halnak, és hogy miért nem vonzotta soha a nyugati nagyvárosok kínálta karrier.

A podcastból kiderül:

• mik a felvidéki identitás előnyei,
• milyen a mesterséges intelligencia jelene és jövője,
• hogyan működnek az új közösségi médiás platformok,
• felületes-e a modern médiafogyasztás,
• miért cserélte le a rockzenét funkra,
• mitől kerül a mai napig flow állapotba.

A felvétel 2025. május 17-én került adásba.

Ešek Németh Csilla érsekújvári tetoválóművész több hazai és nemzetközi díj birtokosa, az elmúlt tíz év során számtalan versenyt nyert meg, és elmondása szerint a stúdiójában nem csupán tetoválók dolgoznak, hanem egy nagy családként működnek, ahol helyi művészek, tudósok, kreatív emberek és inspirációra vágyók furcsa, izgalmas közössége alakult ki.

Művészetről és a mai médiáról is beszélgettünk, hiszen ezek a fogalmak szorosan összekapcsolódnak és hatással vannak a tetoválóművészetre.

A podcastban szó lesz:

• a tetoválóművészek felelősségéről,
• a jó tetoválás titkáról,
• milyen hibákat követett el kezdőként,
• mikor divat és mikor önkifejezési forma a testvarrás,
• miként lehet jótékony, egészségügyi célból használni azokat.

A felvétel 2025. május 10-én került adásba.

Forgács Attila az elmúlt húsz év során meglehetősen széles és izgalmas pályát járt be. Létrehozta az első szlovákiai magyar sorozatot, de volt már tévéigazgató, gyártásvezető, színházi menedzser, kulturális rendezvények és koncertek szervezője is. Nemcsak filmeket producerel, hanem a gútai zenei fesztivál programigazgatójaként is tevékenykedik, miközben a városfejlesztés, a brazil jiu-jitsu harcművészet és a rapzene világában is otthonosan mozog.

Egyik nap színházban ül, másnap egy ketrecharc-gálán találjuk, vagy éppen szmokingban fotózzák egy díjátadón. Mindeközben több vállalkozást is vezet.

A podcastból kiderül:

• milyen érzések kavarogtak benne a Slnko v sieti díjátadó vörös szőnyegén,
• mikor érkezik a Pressburg sorozat Magyarországra,
• szüksége volt-e szerencsére a karrierje során,
• mi a közös benne és Quentin Tarantinóban,
• miről rappelt fiatalkorában,
• miért nem lett belőle rendőr,
• lehet-e őt már filmproducernek nevezni.

A felvétel 2025. május 3-án került adásba.

Szuri Károly Köbölkútról indulva ma már két népszerű pozsonyi étterem séfje. Beszélgettünk karrierje kezdetéről, arról, hogyan vezetett az útja országos bajnok bármixerként, egy hamburgerezőn keresztül odáig, hogy a volt köztársasági elnöknek főzzön, milyen a hangulat a színfalak mögött egy csúcsétterem konyháján, és hogy van-e esély arra, hogy Szlovákiának is Michelin-csillagos étterme legyen.

A podcastból kiderül:

• mennyi idő alatt tanult meg gyerekként hagymát vágni, mint Gordon Ramsay,
• mitől jó egy séf,
• milyen a szlovákiai gasztrokultúra jelene és jövője,
• hogyan lehet az ételekkel provokálni,
• hogyan készítette el az ország egyik legnépszerűbb kóstolóvacsorájának menüjét,
• mit főzött Zuzana Čaputovának.

A felvétel 2025. április 26-án került adásba.

Kaprinay Zoltán Nagyfödémesről indulva a budapesti üzleti szféra egyik meghatározó alakja lett. Kamaszként már vállalkozott, 22 évesen Magyarország egyik legnagyobb vállalatának igazgatójahelyettese lett, majd később egy internetes céget vitt sikerre, hogy aztán tanácsadóként, befektetőként működjön tovább. De nemcsak karrierről és sikerről beszélgettünk, hanem az oda vezető út kihívásairól is.

A podcastból kiderül:

• milyen a felvidéki betyárság,
• mit köszönhet a szülei által mutatott mintának,
• miért tiltották be az általa szerkesztett iskolai újságot,
• hogyan lett egy félszemű jósnő menedzsere,
• tudja-e az édesapja, mennyit keresett az iskoladiszkók szervezésével diákkorában,
• mit jelent a csehszlovákiai magyar identitás és mit köszönhet neki,
• miért énekelt magyar nótákat szlovák bőrfejű fiatalokkal egy pozsonyi bárban,
• mit tanult Sugár András, a legendás cégvezető mellett,
• hányszor ment csődbe,
• miben és hogyan segít ma más cégvezetőknek,
• mi az az üzleti sparring partner.

A felvétel 2025. április 19-én került adásba.

Inspiráló történet újrakezdésről, édes csodákról és bátorságról.

Mi történik, ha valaki ötven felett hátat fordít a biztosnak hitt életnek, és kézműves csokoládé létrehozásával kezd új fejezetet? Varga Zsuzsa és Varga Ferenc komáromi házaspár úgy döntöttek, nem a nyugdíjas éveket kezdik tervezni, hanem a kényelem és megszokás helyett a kalandot és a változatosságot választják. Vagyis, kézzel festett bonbonokat készítenek, világszínvonalon, amelyek nem csupán gasztronómiai, hanem vizuális élményt is nyújtanak, hiszen nemcsak finomak, hanem szemkápráztatóan szépek is.

Műhelyükből azóta világsztárok kedvencei kerültek ki, és számos rangos nemzetközi díjat zsebeltek be.

A podcastból kiderül:

• hogyan lett egy szenvedélyből új karrier a hatodik X felé közeledve,
• milyen kihívásokkal szembesültek az elmúlt hat év során,
• melyik díjukra a legbüszkébbek,
• hogyan lehet kreativitással csokoládét alkotni,
• hogyan lehet belevinni az alkotó személyiségét a bonbonokba,
• mitől lehet egészséges egy csokoládé,
• hogyan kell helyesen fogyasztani,
• és melyik világhírű zenész pusztította el az összes bonbont egy amerikai díjátadón.

A felvétel 2025. április 12-én került adásba.

A világ számos vezetője után az új egyházfő, 14. Leó is jelezte, a Szentszék rendelkezésre áll a béketárgyalások elindításában.

Moszkva és Kijev küldöttei azonban 2022 óta nem találkoztak közvetlen tárgyalások keretében, egészen tegnapig. A tanácskozás végül kifejezetten gyorsan és érdemi eredmény nélkül zárult. Mivel a tartós és igazságos béke továbbra is távolinak tűnik, így az egyes országok politikusai elkezdtek felkészülni a háború elhúzódására. Ennek a folyamatnak pedig része az általuk vezetett államok védelmi képességeinek növelésé is.

De mik azok a kihívások amik leginkább jellemzőek a jelen időszakra, és hogyan kellene kinéznie a jövő biztonsági architektúrájának?

A. Nagy Tamással, a Globsec elemzőjével Tilajcsík Dóra beszélgetett.

1.     A független sajtót és a civil szervezeteket felszámolni hivatott törvény készülMagyarországon.

-        Mi lenne a hatuma szervezetek anyaországi finanszírozásával, ha a szomszédos országok is elfogadnának egy hasonló törvényt?

2.     Orbán Viktor Tihanyi beszéde

-        Mi vitte rá a magyar miniszterelnököt, hogy a román elnökválasztás magyargyűlölő jelöltjét, George Simiont dicsérje?

-        Hogyan élte meg a romániai magyarság Orbán beszédét?

-        Mi döntheti el a romániai elnökválasztás második fordulóját?

3.     Magyar Péter menetelése Nagyváradig

-        Be tudja-e tölteni a határon túli magyar politikában kínálkozó „piaci rést” a TISZA Párt elnöke?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Az érvénytelenített magyarérettségi-tesztfeladatok körülményeiről.

Az idei írásbeli magyar érettségikből két kérdést érvénytelenítettek, miután több iskola panasszal fordult az oktatási minisztérium felelős intézményéhez, a NIVaM-hoz (Nemzeti Közoktatási és Ifjúsági Intézet). A beérkezett panaszokat egy tantárgyi validációs bizottság bírálta felül, amely jogosnak találta a feladatok megkérdőjelezését. A komáromi Selye János Gimnáziumba látogattunk el, valamint egy egyetemi szakember és a NIVaM álláspontjára is fény derül. Mindemellett pedig a matematikaérettségi kötelezővé tételének előkészítési lehetőségeire is rákérdeztünk. Spátay Adrianával, Bukorné Both Emőkével, a gimnázium tanáraival és diákjaival, továbba Misad Katalinnal, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docensével Gažík Viktória beszélgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.

A részből megtudhatják:

• Milyen az érettségi tesztek előkészítőfolyamata?
• Mi okoz nehézséget a diákoknak a standardizált magyarérettségi-tesztekben?
• Mennyire engedhető meg egy olyan jellegű kiadványban, mint az érettségi teszt a hibalehetőség?
• Elegendő válaszlépés-e a hibás kérdések anullálása, azaz érvénytelenítése?
• Mennyiben kell általánosítani a középfokú matematikaoktatást ahhoz, hogy kötelező érettségitantárggyá váljon?

A közelmúltban leplezték le Boráros Henrik csillagát Komáromban a Tátra mozi előtti „Hírességek sétányán”.  Ennek apropóján kérdezzük a Prágában élő látványtervezőt, a gyerekkori mozis élményeiről, színházi díszletekről, filmforgatásokról, és arról, hogyan építette fel egy műteremben a londoni Big Ben másolatát.

 Boráros Henrik nevéhez számos játékfilm látványterve fűződik, de nem hagyott fel a színházi díszletek készítésével sem. Tagja az Európai Filmakadémiának, amelynek a díjazottja is egyben, de munkáját Cseh Oroszlán díjjal is jutalmazták, Legutóbb Agnieszka Hollanddal dolgozott együtt egy Franz Kafka életét bemutató filmben.

„Ha csendben maradunk, akkor bármit megtehetnek velünk”

Két egymást követő évben is elnyerte a szlovákiai Oscarként is emlegetett Nap a hálóban-díjat (Slnko v sieti) Jászai Mari-díjas színművészünk, Bandor Éva. Az ARC-MÁS podcast első részében vele beszélgettünk.

Az interjúból kiderül:

• Miért fontos számára az Emma és a halálfejes lepke című film, és miért érezte fontosnak, hogy a díjátadón megidézze nagyapja emlékét?
• Mi az első gondolata, ha visszagondol kéméndi gyermekkorára?
• Hol tudott a legjobbakat beszélgetni az édesanyjával?
• Hogy élte meg, amikor szülei eladták a kéméndi családi házat, és szokott -e még álmodni a házzal?
• Milyennek élte meg legbelül pályafutásának indulását?
• Mit tapasztalt a Thália Színházban, amikor az egyetem elvégzése után, a mečiari intendatúra kellős közepén visszatért Kassára?
• Miután elhagyta a Thália Színházat, közel húsz éven át volt a Komáromi Jókai Színház vezető színésze. Mit jelent, mit jelentett számára „jókaisnak” lenni?
• Komárominak érzi -e ma magát, s mennyi maradt belőle a kéméndi kislányból?
• Mit ad neki a kertészkedés és a fizikai munka?
• Miután a szabadúszói létre váltott, hirtelen kitört egy világjrárvány és leállt az egész világ. Hogyan élte ezt meg akkor?
• Szokta -e tudni előre egy díjátadón, hogy jutalmazni fogják, és mit érzett, amikor átvette a Tientan-díjat az ötödik Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon?
• Pályája csúcsán érzi -e magát, s művészként mire van szüksége, hogy azt tudja mondani, „köszönöm, jól vagyok“?
• Miért érzi fontosnak, hogy társadalmi kérdésekben hangot adjon a véleményének?
• Szokott -e internetes kommenteket olvasni?
• Szlovákiai magyarként mivel kellene szembenéznünk?
• Ma is akkora varázslattal bír -e számára egy bemutató, mint a kezdetekkor?

Pogány Simon Mónika mikrobiológussal beszélgettünk.

A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. Ennek a résznek Pogány Simon Mónika mikrobiológus a vendége. Pogány Simon Mónika Pólyányban nőtt fel, a kassai Állatorvostudományi Egyetemen diplomázott, jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Haszonállat-gyógyászati Intézetének kutatója.

Az interjúból kiderül:

• miért választotta az állatorvoslást, annak ellenére, hogy gyógyszerész szeretett volna lenni,
• mit okozott a szövetkezetek leépülése,
• miért találkozik minden nap Micimackóval,
• a bárányok kire hallgatnak,
• mit köszönhetünk az antibiotikumoknak,
• hogyan lehet természetes antibiotikumot elállítani,
• miért szerzett fegyvertartási engedélyt,
• kedvenc tárgya egy bögre, kedvenc helye Prága.

 Pogány Simon Mónika mikrobiológussal Köteles Szabolcs beszélgetett a Keleten a helyzetben. A műsor 2025. április 26-án került adásba.  

Biró Zsombor Aurél író nevével már az elmúlt években is számos helyen találkozhattunk, az igazán nagy áttörést azonban első regényének megjelenése hozta el, amelyre a szakma is kíváncsian várt.

1998-ban született, tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kezdte mozgókép és filmírás szakon, diplomáját a Bécsi Filmakadémián szerezte. Jelenleg két drámáját játssza a budapesti Katona József Színház: a Megrág, kiköp a Sufniban látható, a 2031 bemutatója áprilisban volt a Kamrában. Emellett Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című drámája a TÁP Színház előadásában a Jurányi Ház műsorán szerepel. 2024-ben jelent meg első regénye Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek címmel a Kalligram gondozásában. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjas, tavaly Arany Medál-díjban részesült az év írója kategóriában, és felkerült az idei évben alapított, Esterházy Péter születésnapján, április 14-én bejelentett Esterházy Irodalmi Díj shortlistjére, amelyet október 3-án adnak át.

A beszélgetést, amely a Szöveg-köz című irodalmi műsorban hangzott el, Paszmár Lívia készítette.

A szélsőjobboldali-populista jelölt elsöprő győzelme a romániai elnökválasztás első fordulójában

• Rendszerellenes jelölt vagy a rendszer terméke-e a másodikfordulós George Simion és Nicușor Dan?
• Sikerül-e mobilizálni a EU-párti választókat az elkövetkező másfél hétben?
• Hogyan sorakoznak fel az újrarajzolódó politikai játéktéren a romániai magyarok?

Győzelem-napi parádé Moszkvában

• Miért éri meg Robert Ficónak és Aleksandar Vučićnak Putyinnal parolázni?

Rendkívüli választást követelnek a szerbiai egyetemisták.

• Rá lehet-e venni a szerbiai hatalmat, hogy akkor is előrehozza a választást, ha esetleg nem neki áll a zászló?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A Pátria Rádió oktatási műsora.

Az óvodából iskolába való átmenetről, az óvoda és iskola közti együttműködés lehetőségeiről valamint az iskolaérettségi területek fejlesztéséről Bankó Júliával, a Szenczi Molnár Albert Óvoda igazgatónőjével, Nagy Katalinnal, a Szenczi Molnár Albert

Alapiskola pedagógusával és Czéhmester Kocsis Dominika gyerekpszichológussal Gažík Viktória beszelgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.

A HaTuMa podcast legújabb adásában szó volt a független határon túli sajtó helyzetéről, a romániai elnökválasztás kampányidőszakának végéről és Orbán Viktor szlovákiai útjáról.

1. A sajtószabadság világnapján a független hatuma sajtó helyzetéről

• Hogyan boldogulnak független médiaműhelyeink a szűkülő és megváltozott médiatérben?

• Hogyan teremthető meg az anyagi keret a kisebbségi médiumok túléléséhez?

• Milyen igényeknek kell megfelelnie a közszolgálati tartalmat gyártó, de nem állami fenntartású hatuma sajtónak?

• Hogyan lehet nyitni a magyarországi médiafogyasztók felé?

2. Elnökválasztási kampányhajrá Romániában

• Mi a megismételt választás valódi tétje?

3. Orbán Viktor Szlovákiában

• Milyen közös projekteket jelentett be a magyar miniszterelnök és mekkora ezek megvalósulásának realitása?

Szalay Zoltán szinte kizárólag közéleti kérdésekben szólalt meg az elmúlt években a Pátria rádióban – a Napunk vezető szerkesztőjeként. Ezúttal azonban írói minőségében ült a stúdióban, a Szöveg-köz című irodalmi műsor vendégeként.

Az egyebek mellett kétszeres Talamon Alfonz-díjas és háromszoros Madách-nívódíjas szerző a 2000-es évek elejétől publikál, elbeszéléseket és regényeket ír. Első kötete 2006-ban jelent meg Ártatlanság címmel, majd ezt követte a Nyelvjárás, A kormányzó könyvtára, a Drága vendelinek, a Felföld végnapjai, a Faustus kisöccse, a Rómer Flóris, a mesék megmentője és a Senki háza. Várhatóan az idei évben jelenik meg új kötete Sivatagi só címmel.

A beszélgetésben szó esik a múltról, az Irodalmi Szemléről, amelynek 2012 és 2016 között szerkesztője, majd főszerkesztője volt, tagságról és kívülállásról, komor és humoros egymásmellettiségéről, és persze tervekről is.

Szalay Zoltánal a Szöveg-köz című irodalmi műsorban Paszmár Lívia beszélgetett.

Zendülés – fiatalok a világban és a világ a fiatalokban

Egy autószerelő, egy magyarországi waldorfos, egy pozsonyi angol gimis és egy osztrák mérnöki középsulis diákkal beszélgettünk.

Milyen egy szlovákiai másodikos autószerelő srácnak egy akár érettségivel is végződő inasiskolában? Milyen a diák mester kapcsolat? Milyen a szakgyakorlat? Megjelennek a társadalmi autóipari diskurzusok az osztályteremben? Milyen a waldorfos iskolarendszer Magyarországon? Lazább vagy keményebb? Milyen diákokat eredményez általánosságban? Milyen az oktatás egy bilinguális gimnázium angol részlegében Pozsonyban? Milyen 5 nyelvet tanulni? Tornából is reflexiót írni? Milyen ausztriában egy szakmával és érettségivel is végződő iskolarendszerben tanulni? 19 éves mérnökök?!

Az adásból kiderül:

• Autószerelő diák tapasztalatai másodikban
• Mester – diák kapcsolat, prax milyensége
• Magyarországi Waldorf iskolarendszer milyensége
• Kicsodák a waldorfos diákok?
• Milyen az effektivitása a Waldorfnak? Nehézsége?
• Pozsonyi angol gimnázium milyensége, ahol öt nyelvet tanulnak
• Osztrák szakmával és érettségivel végződő középiskola milyensége
• A középiskolák és diákjaik diverzitása (ennek szépsége), és a különbségek hollétei

A Phoenix RT háromszor szerepelt A Dalban. A verseny történetének legsikeresebb felvidéki résztvevője, tavaly a Félszavak című szerzeménnyel egészen a döntő négyes mezőnyéig jutott. A Storyum idén először vett részt a tévéműsorban. A Monoton című zeneszámmal egy kört ment, a válogatóból nem sikerült a továbblépés. A két zenekar frontemberével, Puss Tamással és Janik Zsolt Joe-val A Dal 2025 döntője utáni napon értékeltük a versenyt. Joe a műsor utáni partiról érkezett hozzánk.

Phoenix RT háromszor szerepelt A Dalban. A verseny történetének legsikeresebb felvidéki résztvevője, tavaly a Félszavak című szerzeménnyel egészen a döntő négyes mezőnyéig jutott. A Storyum idén először vett részt a tévéműsorban. A Monoton című zeneszámmal egy kört ment, a válogatóból nem sikerült a továbblépés. A két zenekar frontemberével, Puss Tamással és Janik Zsolt Joe-val A Dal 2025 döntője utáni napon értékeltük a versenyt. Joe a műsor utáni partiról érkezett hozzánk.

A podcastből kiderül:

• mivel magyarázható A Dal barátságos, rivalizálástól mentes légköre,
• mi mindent ölel fel a háttércsapat munkája,
• milyen kapuk nyílnak meg a szereplésnek köszönhetően,
• a Phoenix RT hogyan fogadta, hogy az első két alkalommal nem sikerült a válogatóból továbbjutnia,
• milyen technikai malőr árnyékolta be a Storyum válogatóbeli előadását,
• miben különbözik a televíziós és a koncertszínpados fellépés,
• miért okoz gondot sok zenésznek a fülmonitor használata,
• Joe szerint mi a műsor nagy hibája, ami miatt a kevésbé ismert résztvevők hátránnyal indulnak,
• Tomiék miért neveztek be harmadszor is, és mit profitáltak a tavalyi sikerükből,
• hogyan fogadta a Gypo Circus Joe a műsorfolyam előtti jóslatát, hogy az ő szerzeményük győz majd, és miért volt ebben teljesen biztos,
• Tomiékat milyen kapcsolat fűzi a győztes együtteshez,
• a két zenész melyik két formációt és egy énekesnőt hiányolta a döntőből,
• miért volt nehéz helyzetben az elődöntőbe bejutott Arany Timi és Benedekfi István,
• milyen volt a döntő utáni parti,
• Tomiék hogyan eresztették ki a műsorok után a gőzt,
• miért van égetően szükségük a zenészeknek a döntős szerepléssel járó támogatásra, pénzre,
• jó döntés-e, hogy Magyarország egy ideje távol marad az Eurovíziós Dalfesztiváltól, sokáig ugyanis A Dal győztese képviselte az országot az európai seregszemlén.

Az interjút március 30-án rögzítettük. Janik Zsolt Joe a stúdióvendégünk volt, Puss Tamás telefonon kapcsolódott be a beszélgetésbe. A riporter Puha József.

Beszélgetés Gönczy Bertalan királyhelmeci aktivistával és Lénárt G. József rabbijelölttel.

Gönczy Bertalan a közelmúltig külföldön élt és dolgozott. Majd gondolt egyet, és hazatérve Királyhelmecre, megvásárolta a város központjában található Csonkavárat, mit sem sejtve arról, milyen hosszú és kanyargós út veszi ezzel kezdetét. Igazi lokálpatriótaként azonban az értékmentés a legfőbb célja, az épített örökség megóvása, és egyebek mellett a helyi zsidóság összefogása.

A beszélgetés februárban készült, az azóta eltelt idő alatt megvalósult a zsidó temető, majd a zsinagóga környékének megtisztítása, a zsidó közösség pedig a purimi ünnepségről is megemlékezett Lénárt G. József rabbijelölt vezetésével.

Lénárt G. József az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen folytatja tanulmányait, és elmondása szerint mindig is foglalkoztatta őt a mai Szlovákia területén élő zsidó hitközségek helyzete, amelyek közül többet sikerült meglátogatnia, és van, ahová visszajár. Galántán előadásokat tartott, és a tervek szerint tart is majd, a legintenzívebb együttműködést azonban Királyhelmeccel folytatja. A közelmúltban véget ért Pészah ugyan nem tartozik azon ünnepek közé, amely esetében adottak lennének a feltételek az ottani hitközségben való megemlékezésre, de a beszélgetésben erről is szó esik.

Paszmár Lívia interjúi a szombati Reggeliben hangzottak el.

A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. Ennek a résznek Lax Judit színész volt a vendége. Lax Judit Tornalján nőtt fel, a pozsonyi Színművészeti Egyetemen (VŠMU) diplomázott, jelenleg a kassai Thália Színház tagja.

Az interjúból kiderül:

- miért imádta a lagzikat,

- miért épített labirintust a kukoricatáblában,

- hogyan érezte magát 17 évesen a színművészetin,

- mi a kedvenc közlekedési eszköze,

- hogyan lett kávépörkölő,

- hogyan lett kávépörkölőből Masni,

- milyen a tomboló siker,

- mit lehet tenni, ha a közönségnek nem tetszik az előadás,

- mi a legnehezebb a főpróba héten.

Lax Judit színésszel Köteles Szabolcs beszélgetett a Keleten a helyzetben. A felvétel 2025. április 19-én került adásba. 

Ferenc pápa hagyatéka

• Milyen jelentőséggel bírt Ferenc pápa csíksomlyói és kassai látogatása, és miért nem ment el végül Szerbiába?
• Milyen volt Ferenc pápa viszonya a kisebbségekhez, és milyen volt a megítélése a határon túli magyarok körében?

Egyetemista tiltakozások, egyetemfoglalások nálunk és a tengeren túl

• Milyen közös vonásai vannak az USA-ban és a Szerbiában zajló eseményeknek?
• Miért látnak ellenséget az egyetemekben a populista politikusok?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Reiter Katalin parazitológussal beszélgettünk.

A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. A mai résznek Reiter Katalin, kutatóparazitológus a vendége.

Az interjúból kiderül:

• hol található Ipolygalsa,
• mit köszönhet a füleki gimnáziumnak,
• miért jó hely a laboratórium,
• merre turnézott az Ifjú Szivek énekkara a 70-es években,
• hogyan kezdett el a férgekkel foglalkozni,
• hogyan alakult ki Szlovákia legnagyobb fertőzése, amelyet férgek terjesztettek, 
• miért tartja tökéletes lényeknek a férgeket,
• miért szükséges bekeríteni a játszótereket,
• milyen volt együttműködni a párizsi Pasteur Intézettel,
• hogyan lehet öt gyerek mellett tudományos munkát végezni.

Reiter Katalin parazitológussal Köteles Szabolcs beszélgetett aKeleten a helyzetben. A felvétel 2025. április 12-én kerültadásba. 

A Gypo Circus a 2020-as Gyere Kicsi című szerzeménnyel szintet lépett. A Szirota Jennifer énekesnővel készített zeneszámmal a populárisabb zenei oldalát mutatta meg. Ezt a vonalat követi a tavalyi Szél úgy beszél… című is, amelyet beneveztek A Dal 2025 versenybe. A mezőny meghallgatása után a Storyum frontemberével kijelentettük róla, hogy komoly győzelmi esélyei vannak. Sőt, Janik Zsolt Joe teljesen biztos volt a diadalában. A Gypo Circus vezetője, Velcsev Dejanov Kosta kételkedve fogadta az előrejelzésünket. Igazunk lett. A gitárost a győzelem után faggattuk.

A podcastből kiderül:

• mi volt a témája az együttes közös, a döntő előtti vasárnap tartott tréningjének,
• miért a válogatóban történt bemutatkozás volt a legegyszerűbb szakmai feladat,
• Kosta mit ért az alatt, hogy nem feltétlenül az első helyen végzett a legnagyobb győztes,
• kinek az ötlete volt a nevezés,
• miért volt egyszerre könnyű és nehéz a jazzátirat elkészítése,
• Harcsa Veronika mellett még kik segítették ebben a zenekart,
• hogy sikerült a döntőben előadott szimfonikus változat,
• a megtiszteltetés mellett miért felelősség is a győzelem,
• eddig mit profitáltak ebből a sikerből,
• ki hozta össze az együttest Szirota Jenniferrel,
• miért nem jelenthető ki egyértelműen az, hogy a Gyere Kicsi előtt a Polgármester volt a legnépszerűbb szerzeményük,
• mik a kulisszatitkai a Ferenczi Györggyel készült Amíg a cigány hegedül című zeneszámuknak,
• körülbelül hány zenész fordult meg a Gypo Circusban,
• honnan származik a frontember családjának bolgár része, és merítenek-e a tájegység zenéjéből,
• helytálló-e Janik Zsolt Joe véleménye a Gyere Kicsi és a Szél úgy beszél… című szerzeményekről,
• sajnálják-e azt, hogy nem mehetnek az Eurovíziós Dalfesztiválra,
• A Dal döntője óta a rádiónknak adott interjú hányadik a sorban,
• hol tartanak annak a nagylemeznek a munkálatai, amelyet a győzelemnek köszönhetően adhatnak ki,
• marad-e szegedi zenekar a Gypo Circus.

A Gypo Circus vezetőjét, Velcsev Dejanov Kosta gitárost Puha József kérdezte. A beszélgetés az április 16-i Pentatonban hangzott el.

Film és mozgóképes kultúra hatása a világra és fiatalokra Réz Andrással és Oscar díjátadó Kulcsár Gáborral.

A műsorban a filmes világ fiatalságra tett behatásáról és az arról való benyomásunkról beszélgetünk. Elemezzük a röpke közvélemény kutatásunk. Kulcsár Gábortól érdeklődtünk afelé, hogy mit jelent az Oscar díjátadó a filmiparban? Mi a viszonya a többi díjátadóhoz? Mit gondol az idei nyertesekről? Mennyiben tartja megjátszottnak vagy ideológialeközlésnek az Oscar díjátadó gáláját?

Réz András is csatlakozik, akitől filmelméleti szempontból közelítve probálunk segítséget kérni a film világra tett behatásáról. Mit gondol a modern filmgyártásról? Valójában a mozi állítja be a mi szemünket, s elvárásaink formálhatóak? Milyen prognózist lát a filmvilágban a technikai fejlődés rohamos iramában?

Az adásból kiderül:

• Rövid gondolataink a filmipar aktualitásairól
• Az Oscár gála nyerteseinek mibenléte
• Tematizált vagy sem, illetve megrendezett vagy spontán az az Oscar gála?
• Mi a célja Hollywoodnak az Oscar díjátadóval?
• Hogyan viszonyul ez a díjátadó a többihez?
• Modern popkultúra mazsolázott filmelméleti megfigyelései
• Technikai fejlődés jelenlegi állása a filmiparban