Pátria Rádió

Egy következő városi sétánk során egy kelet-szlovákiai városkát, Szepsit mutatjuk be. Egy olyan személyt kértem fel Szepsi bemutatására, aki – bár jelenleg nem ebben a városban él – gyermek- és ifjúkorát itt élte meg. Egy nosztalgikus városi sétára számíthat a hallgató Köteles Szabolccsal.

A podcastból kiderül:

• Mire szolgált a régi zsinagóga épülete a rendszerváltás előtt,
• van-e Hilton Szepsiben,
• milyen emlékek kötik a régi cukrászdához,
• minek állít emléket a Szojka-kapu,
• mely épületek idézik meg Szepsi polgári múltját,
• milyen emlékezetes műsorokat mutatott be a Bódva táncegyüttes,
• miért volt fontos találkozási pont a mozi épülete,
• milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a városban,
• hol van Köteles Szabolcs kedvenc helye Szepsiben.

Köteles Szabolcs rádiós műsorvezető volt idegenvezetőnk Szepsi utcáin.

1. Kreml-propaganda Közép- és Délkelet-Európában

• Hogyan változik a zavarkeltést szolgáló dezinformációs háború?

• Milyen társadalmi mozgásokat szolgál, amikor épp „nincs helyzet”?

• Fenntartható-e hosszú távon a trash-média, ha nincs mögötte szaktudás?

2. A Fidesz-hű határon túli magyar politika és a hazai szélsőjobb-diskurzus találkozása

• Mit kezd a magyarellenes, de a magyar kormányzati politikához hasonló panelekkel operáló szerb/szlovák/román politikai szereplőkkel az MSZ, az RMDSZ és a VMSZ?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Hushegyi Gáborral Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Művészetkritikus és esztéta. Pozsonyból származik, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán filozófia-esztétika szakon végzett. Oktatott a Comenius Egyetem magyar tanszékén és a Nyitrai Pedagógiai Karon is művészettörténetet, de oktatott a Képzőművészeti Egyetemen is. Volt a Műcsarnok és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kurátora. Kiállításokat szervezett és rendezett, neve a kilencvenes években szorosan összefonódott Németh Ilonáéval. Művészetkritikai írásai főleg a kortárs művészettel foglalkoznak. Munkásságáért Németh Lajos-díjjal tüntették ki. Mindemellett igazgatója volt a budapesti Szlovák Kulturális Intézetnek és egyik vezetője a szlovák Művészeti Alapnak. Most éppen friss nyugdíjas.

A podcastből kiderül:

• Tényleg jógyerek volt-e,
• Mikor kezdte el érdekelni a képzőművészet,
• Miért farolt ki az oktatásból,
• Miért hagyott fel a kurátorkodással,
• Hogyan lett Pavol Paška volt smeres házelnök tanácsadója,
• Hogyan került a budapesti Szlovák Kulturális Intézet élére,
• Miért ért véget a kultúrdiplomáciai karrierje,
• Passzióból fogalmaz-e meg mindig más véleményt,
• Mi a művészetkritikus feladata,
• Mit jelentett számára a Németh Lajos-díj,
• A szlovák vagy a magyar szakmával jobb-e a kapcsolata,
• Mi a képzőművészet manapság, a 21. századelső felében,
• Milyen állapotban van a szlovák kultúra,
• Milyen állapotban van a szlovákiai magyar képzőművészet,
• Gondolkodott-e már azon, hogy odébbálljon Pozsonyból?

Hushegyi Gáborral Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Aki rájött, mi van a galaxisok közti fonalakban.

Werner Norbert csillagász és űrkutató egy rozsnyói bányász dinasztia sarja. Felsőfokú tanulmányait a kassai P. J. Šafárik Egyetemen kezdte, de kutatott Hollandiában az Utrechti Egyetemen, majd a NASA ösztöndíjával az amerikai Stanford Egyetemre került. Jelentős eredményeket ért el a csillagközi anyag kutatásában, de őseire való tekintettel foglalkoztatja az űrbányászat kérdése is. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem tanára, de egyidejűleg tagja több nemzetközi kutatócsoportnak is.

Az interjúból kiderül:

• Miért indult verseny az űrben található vízkészletek feltárására,
• Mi található a galaxisok közti fonalakban,
• Hogyan lett a GRBAlpha műhold-projekt tudományos koordinátora,
• Mit üzen nekünk az űr a gamma felvillanásokon keresztül,
• Mi történne, ha belepottyannánk egy fekete lyukba,
• Mennyire hisz a földön kívüli életben,
• Mely sci-fi művek inspirálták,
• Miért reménykedik abban, hogy végül minden fejlett civilizáció békés lesz,
• Mi van a Hold túloldalán, amit sohasem látunk,
• Milyen aggályai vannak a Mars-expedícióval kapcsolatban,
• Hogyan fogja befolyásolni az űrkutatás jövőjét a nagyhatalmak, és a milliárdosok vetélkedése,
• Hol találkozott a dalai lámával,
• Miért vágyakozik Butánba,
• Miért ajánlja mindenkinek, hogy látogassa meg Hirosimát,
• Miért akarta kipróbálni a repülést,
• Hogyan vetkőzzük le a kishitűségünket,
• Miért jobbak a mai diákok az előző generációknál.

Werner Norbert csillagásszal Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 25-én készült.

Dunaszerdahelyen évek óta működik egy szakemberekből álló csoport, nevük: Szülő-kör. Ők nyolcan interaktív beszélgetések során adnak választ a várandósság illetve szülés kapcsán felmerülő kérdésekre, a szülés utáni időszakban. Évszakonként előadásokat tartanak, ahol részt vehetnek leendő anyukák, apukák, de előfordult már az is, hogy érdeklődő nagymama is ellátogatott egy-egy előadásra. Felkészülés a várandósságra, szülési módok, szoptatás, szülés utáni regeneráció, csecsemő- és kisgyermekgondozás, csak néhány azon témák közül, amelyekkel foglalkoznak. A nő arcaiban a Szülő-kör 8 tagja közül 4-en meséltek arról a bizonyos hivatásról, amely évek óta az életük része. Velük beszélgettem nemcsak az elmúlt évekről, tapasztalatokról, de a működésükről és terveikről is hallhatnak.

A Szülő-kör tagjai:

Molnár Karácsony Emőke - diplomás csecsemő- és kisgyermeknevelő

MUDr. Horňák Simon Alica - nőgyógyászati szakorvos

Bernáth Móni - jógaoktató, Lyb tréner

Štefkovič Patasi Ágnes – pszichológus, szoptatási tanácsadó

Nógell Ürögi Klára – pszichológus, hipnoszülés felkészítő

Révay-Varga Mária – hordozási tanácsadó

Mórocz Magdolna – Kriston Intim Torna oktató

Péterfi Gabriella – előadó - bevezetés az aromaterápia világába

A beszélgetés fő pontjai:

• Új és más szülésélmény
• Hogyan állja meg a helyét egymás mellett több szemlélet a szüléssel, születéssel, gyermekgondozással kapcsolatban?
• Miért érdemes különféle szülésfelkészítőkön részt venni?
• Hogyan alakul(t) a Szülő-kör?
• Mi az, amit érdemes ma tudni a szülésről-születésről?
• A szakértők kompetenciája
• Újítás a rendszerben
• A csecsemő- és kigyermekgondozás kihívásai
• Információhiány vagy túl sok információ ?
• Kinek szólnak az előadások?

1. Szlovákia Peter Pellegrinit választotta

• Mivel sikerült mozgósítania a hatalom elnökjelöltjének a második forduló előtt?

• Mennyire befolyásolták a magyarok szavazatai a végeredményt?

2. A civil szervezetek megregulázása

Külföldi ügynöknek bélyegeznék Szlovákiában a jelentősebb külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket egy törvénytervezet szerint.

• Hogyan érinti a készülő intézkedés a Magyarországról pénzelt oktatási, kulturális, egyházi szervezeteket?

• Lesz-e ellenerő, amely megakadályozza a putyini módszerek alkalmazását?

3. Magyar Péter a határon túli magyarokról

Rövid interjút adott „a magyarországi ellenzék új vezércsillaga” a Marosvásárhelyi Rádiónak. Érintőlegesen beszélt az erdélyi NER-oligarchákról, a 2004-es népszavazásról és az RMDSZ-ről is.

• Mennyire ismeri Magyar Péter a hatuma politikai viszonyokat?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Magyar–román–belga–horvát–EU-minicsúcs Bukarestben

• A biztonság és védelem mint legfőbb prioritás hogyan befolyásolja az EU bővítését?

2. Orbán Viktor boszniai szerb kitüntetése

• Milyen szerepe van a magyar kormányzati politikában a Milorad Dodik szeparatista entitásával ápolt szívélyes viszonynak?

3. A Magyar/Varga-ügy hatása határon túl

• Felismerik-e a sokfelé ágazó ügy viszonyítási pontjait Romániában, Szerbiában és Szlovákiában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Az iglói Szűz Mária Mennybevétele Templom Szlovákia legmagasabb templomtornyával büszkélkedik. A plébániatemplom ugyanakkor Igló legjelentősebb történelmi műemléke is, amely a város központjában található. A torony látogatható, több szinten különböző témakörökben a város történelmét is megismerhetik az érdeklődők. A város Turisztikai és Információs Központjában pedig magyarul beszélő idegenvezetővel is találkozhatunk – Matej Barč, a Központ munkatársa éppen a városba látogató magyar turisták miatt kezdett bele a magyar nyelv tanulmányozásába. 

A podcastból kiderül:

• Hány lépcsőn kell felmenni a torony legfelsőbb szintjére,

• Mikor érte ágyútalálat a magyar forradalom és szabadságharc idején a templomtornyot,

• Kinek a tervei alapján építették újjá a tornyot,

• Milyen neves épületek találhatók a templom szomszédságában,

• Miért számított multifunkciós épületnek a Vigadó,

• Miért nem áll ma már a zsinagóga,

• Mikor volt Szepesség járási központja Igló,

• Milyen műszaki szerkezetet rejt a torony,

• Hány harang lakik a toronyban,

• Melyik a legrégibb harang,

• Miért nincs harangnyelv az egyes harangokban,

• Mire szolgált a torony szolgálati lakása.

Matej Barč idegenvezető mutatja be az iglói Szűz Mária Mennybevétele Templom tornyát.

Miről mesélnének a téglák, ha láthatóvá válnának a vakolat mögött? Mi minden olvasható ki egy-egy pecsétes vagy bélyeges téglából, mit jelentenek a sima felületet megtörő jelek, betűk, rovátkák? A somorjai Méry Erzsébetet a családi porta szépítésének igénye hozta közeli kapcsolatba a bélyeges téglákkal, s ezután egy sokrétű helytörténeti kutatás következett, amelynek az alábbi beszélgetésünk csupán egy részét mutatja meg. A téglavetés történetével, a somorjai mesterekkel s a téglákba zárt üzenetekkel ismerkedhetünk meg.

A podcastból kiderül:

• Honnan származik a téglavetés mestersége, hogyan készültek az első téglák,
• Mitől lesz időtálló egy-egy tégla,
• Miért hasznos, ha a tégla felülete nem sima,
• Milyen jeleket használtak a téglák jelölésére,
• Milyen információt, üzenetet rejtenek a bélyeges téglák,
• Milyen jeleket használtak a somorjai téglavető mesterek,
• Vajon ritkaság-e manapság pecsétes téglát találni Somorján,
• Milyen információkra bukkant a vágsellyei levéltárban,
• Hogyan “vándorolnak” a téglák,
• Melyek Erzsébet számára a legkedvesebb téglák.

Méry Erzsébet helytörténésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

1. A szlovákiai elnökválasztás tanulságai

• Mi volt Forró Krisztián rossz szereplésének az oka?
• Lesz-e következménye a Magyar Szövetségen belül annak, hogy Forró nem tett eleget a párt testületi döntésének?

• Mennyire hajlanak a határon túli magyar választók arra, hogy vakon kövessék a nemzetiségi párt utasítását szavazáskor?

2. Magyar Péter híre a határon túl

• Mit gondolnak a NER dezertőréről a határon túli magyarok?

• Milyen releváns alternatívája lehet a Fidesz nemzetpolitikájának a teljes tagadáson kívül?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcaiban Zabos Regina történetét ismerhetjük meg. A határontúli életérzés számára sem idegen, hiszen Szabadkán született, de van kötődése Székesfehérvárhoz és Budapesthez is.

Bár, elmondása szerint nem zenészcsaládból származik, a zene mégis meghatározza az életét gyerekkora óta. A belső hang hívására végül tudatosan elkezdte iskolás korában építeni a zenei karrierjét. Versenyeken remek helyezéseket ért el, az elmúlt években közreműködött A Dal tehetségkutatóban, az X faktor énektanáraként is láthattuk, tavaly megjelent első saját dala.

2020 óta Geszti Péter zenekarának egyik énekeseként áll színpadra, de emellett számos más projektben is részt vesz.

Izgalmas és egyedi az ő életútja is, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk vele könnyedén azonosulni.

Hogy milyen érzés egy fiú ikertestvéreként, egy olyan közegben felnőni, ahol a női minta az, ami pont hiányzik, és közben pedig tudatosan, hogyan lehet pótolni azt, ami nekünk nem adatott meg? Regina erről is őszintén mesél nekünk.

A beszélgetés fő pontjai

• Csantavér – Szabadka – Székesfehérvár – Budapest
• Kiégni abban, amit szeretünk
• A zenei pálya kezdete
• A határontúli érzés mibenléte
• Lehetőségek és korlátok
• Akkor is megvalósítom!
• Fiú ikertestvéreként
• 30-40 koncert évente Geszti Péter oldalán
• Nőként a színpadon, nőként a mindennapokban
• Szólista vagy vokalista
• Hozott és kapott női minta
• Nőként női példák keresése

Kassáról származik, a pozsonyi Film- és Szinházművészeti Főiskolán végzett filmrendezés szakon. Kassaiként határozza meg önmagát. Az egyik legjobb, ha nem a legjobb dokumentumfilmes Szlovákiában.

Ismert alkotásai a 66 szezon, amely a kassai fürdő történetén keresztül mutatja be a város történetét vagy a Gulyáságyú, amely recepteken keresztül mutatja be Európa vérzivataros huszadik századi történetét. Legutóbbi filmje, egyben az első játékfilmje is a Cenzorka, magyarul 107 anya az eddigi legsikeresebb film az önálló Szlovákia történetében, hiszen elsőként nyert díjat a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, de több nemzetközi fesztiválról is díjat hozott el. Négy szlovák filmdíjat is kapott, köztük a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv kategóriában.

Zuzana Čaputová államfő az év elején a Pribina Kereszt II. fokozatával tüntette ki Kerekes Péter rendezőt.

A podcastből kiderül:

• melyik díját tartja a legfontosabbnak,

• elfogadta-e volna a díjat Ivan Gasparovičtól is,

• milyen volt Kassán felnőni,

• miért tartja magát kassai nemzetiségűnek,

• hogyan került a film közelébe,

• segít-e az embernek, ha évet kell ismételnie az iskolában,
• dokumentumfilmesnek vagy játékfilmesnek tartja magát,

• miért keveri a műfajokat,

• van-e a filmnek nemzetisége,

• több egyetemen is oktat,

• melyik a legfontosabb filmje,

• mitől volt érdekes a 66 szezon forgatása,

• miért fontos a katonai szakácsok szerepe,

• miért szólította fel Finnországot a Szlovákia 2.0-ban, hogy foglalja el Szlovákiát,

• eddigi legsikeresebb filmje a Cenzorka, vagyis a 107 anya, amit Ukrajnában forgatott. Vannak-e olyanok a szereplők és a stábtagok közül, akik meghaltak a háborúban,
• miért járt a napokban Kenyában,

• miért forgat egyszerre két filmet a kassai maratonról,

• hogy áll az olasz filmje,

• ötvenévesen jól érzi-e magát a bőrében?

Kerekes Péter filmrendezővel Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

A nő arcai portrébeszélgetésének vendége Ollé Hajnalka csillagász, informatika- és fizikatanár. Az ELTE Természettudományi Karán, Csillagász szakon végezte tanulmányait. Harmadéves volt, amikor körvonalazódott benne, hogy szüksége lesz egy B tervre, ugyanis Csallóközben szeretett volna letelepedni. A jó B tervből így egy remek A terv lett, és pedagógiát, didaktikát, pszichológiát tanult.

Csillagász, fizika és informatika tanár, a tanítás szeretete mellett a tanulás iránti vágy sem múlt el, jelenleg az ELTE Fizika Tanítása Doktori iskolájába jár.

Mérlegen a szimbólumok jelentése és jelentősége az életben, a magasság és mélység megélésének a kettőssége. Fontosak számára az emberi kapcsolatok, a csillagok. A következőkben pedig szó lesz mélységekről és magasságokról, de még az inverz Fourier transzformáció is példaként szolgál majd, s hogy még mi mindenről hallhatnak még?

A beszélgetés fontos pontjai:

• Szimbólumok szerepe az életben
• Introvertált és extrovertált emberként a hétköznapokban
• Nő – tanár – szülő
• Emberi kapcsolatok
• A csillagok és a csillagászat felé vezető út
• A tanár, aki nemcsak tanít, de tanul is
• Kiterített kártyalapok
• A, B, C, D tervek
• Külföld és otthon – valamit valamiért
• A csillagokban a gyökerek
• Önazonosság és tetoválás- mérleg, csillagok
• Átvitt értelemben – inverz Fourier transzformáció
• A logikus gondolkodás fontossága
• A lehetetlen megvalósításának kihívás
• A határozottság háttere
• Elengedés – egyszer fönt, egyszer lent
• „A csillagokon kívül semmi sem állandó“

1. Petőfi-film és Petőfi-kultusz

• Képes-e kulturális „nemzetegyesítésre” egy történelmi ihletettségű film?
• Lehet-e esztétikailag értékes egy ideológiai nevelést szolgáló alkotás?
• Milyen Petőfi-kép él a határon túl?

2. Románia NATO-bázist épít, Szerbia a NATO-bombázás 25. évfordulójára készül

• Hogyan élik meg a NATO-t Szerbiában, Romániában és Szlovákiában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Diószeg mátyusföldi település Galántától 6 kilométerre nyugatra, a Dudvág partján. A mai város Magyar- és Németdiószeg egyesítésével jött létre. Meghatározó pont volt a város életében az 1860-as években létesített cukorgyára, amely elsősorban báró Kuffner Károly nevéhez kötődik.

Talamon Lóránt a diószegi Ponvágli Polgári Társulás egyik alapítója, aki részletes helytörténeti ismeretekkel rendelkezik az egykori Kuffner-gazdaságról. Ő lesz idegenvezetőnk diószegi sétánkon.

A podcastból kiderül

• Miről híres a diószegi dűne,
• Honnan származik a ponvágli kifejezés,
• Miért pont Diószegen alapítottak cukorgyárat a Kuffnerek,
• Kik voltak a cukorgyár tulajdonosai,
• Mi mindent foglalt magába a kuffneri gazdaság,
• Miben volt innovatív Kuffner Károly,
• Miből adódik a Kuffner-kastély különlegessége,
• Miért kellett újraépíteni a kastélyt,
• Ki volt a Pfeffer-villa első tulajdonosa,
• Mire szolgált az ún. “kiskastély”,
• Volt-e strand Diószegen,
• Mire szolgált a konzervgyár,
• Mire szeretnék a jövőben használni az egykori magtár épületét.

Talamon Lóránt helytörténész volt idegenvezetőnk diószegi sétánkon.

Öllös Hanna ökológus a MoNoGramban.

Több mint másfél évet töltöttek kerékpáron. Frankfurttól egészen Szingapúrig kerekeztek. A terv szerint 20 ezer kilométert kellett megtenniük. 2022 áprilisában vágtak neki a nagy útnak, amely 2024 februárjában ért véget. A két ökológus, Öllös Hanna és barátja a biológiai sokféleséget tanulmányozta és a helyi természetvédelmi kezdeményezéseket dokumentálta. 2022 júniusában jutottak el Frankfurtból Somorjára, akkor Hanna itt ült velünk a stúdióban, majd fél év múlva felhívtuk őt, akkor éppen Törökországban voltak, és a hogyan, de főleg a merre továbbon gondolkoztak. Voltak-e helyzetek, amikor azon gondolkodtak, feladják. De nem tették, pedig a csonttörő láz is elkapta Hannát.

A podcastből kiderül:

• Az eredeti terv szerint jutottak-e el Frankfurtból Szingapúrba,
• Mennyi lett végül az össz-kilométer,
• Hogy bírta az ülepük,
• Mit tesz az emberrel a Dengue-láz,
• Ha újra mennének, mit csinálnának másként,
• Mennyi pénzből gazdálkodtak,
• Melyek voltak a legizgalmasabb, a legnehezebb vagy a legbizarrabb helyszínek,
• Érezték-e valahol, hogy feladják,
• Milyenek voltak az emberek,
• Érezték-e magukat valahol veszélyben,
• Teljesült-e a misszió,
• Nekivágnának-e újra?

Öllös Hanna ökológussal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A szabad közmédia társadalmi szerepe

• sikerül-e leuralnia a Fico-kormánynak a közmédiát?
• képes-e a társadalom felismerni a közszolgálati műsorszolgáltatás fontosságát?
• kész-e az újságírószakma ellenállni a politikai nyomásgyakorlásnak?
• miért nem nyúlt a hatalom a közmédiához Romániában?
• milyen taktikát alkalmaz a hatuma politika a kisebbségi szerkesztőségekkel szemben?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Győrög Márton szerint a Félszavak című versenyszámuknak jól fog állni a világzenei köntös.

Harmadszorra sikerült! A Phoenix RT az idei A Dalban – az előző két alkalommal ellentétben – sikerrel vette az első akadályt, a Félszavak című szerzeményével a válogatóból továbblépve bejutott az elődöntőbe, ahol a dal szombaton világzenei stílusban csendül fel. Ha a zsűri nem juttatná be a döntőbe, a nézőknek köszönhetően még bekerülhet, a megadott telefonszámokra a tizenhatos számot kell elküldeni. A zenekar két tagja: Puss Tamás énekes-basszusgitáros és Győrög Márton gitáros volt a vendége a Pentaton beszélgetős változatának.

A podcastből kiderül:

• miért osztotta meg az együttest az idei nevezés,
• Marci mivel magyarázza azt, hogy az általa kevésbé preferált Levegőt! című 2022-es versenyszámuk nagyobb rádiós sláger, mint a 2021-es, Diószegi Kiki közreműködésével készült Jelzőfény, és miért nem érzi a sajátjának azt a szerzeményt,
• Tomi hogyan emlékszik vissza a 2014-es X-Faktorban való szereplésükre, ahol a mentorházig jutottak, és hogyan értékeli azt,
• Marci hogyan élte meg az első zenei tévéműsoros fellépését a Jelzőfénnyel, és hogyan a többiek,
• miért volt nagyobb kihívás az egy évvel későbbi szereplés, amikor a Levegőt! című zeneszámukat adták elő,
• hogyan készült idei versenydaluk, a Félszavak, és jó döntés volt-e a lerövidítése,
• miért voltak elégedetlenek a kamerapróbán rögzített teljesítményükkel, amelyre Tomi három pontot adott volna…,
• Marci mért örült nagyon Ferenczi György szakmai értékelésének, és nagy tévedés volt-e az, hogy a zsűritag nem találta el a gitárja márkáját,
• Tomit miért vette le a lábáról a Bikini-frontember Németh Alajos értékelője,
• mi lett a hotelszobában felejtett házipálinka sorsa,
• ha választhattak volna, Marci miért dream pop stílusban adná elő a Félszavak című szerzeményt A Dal 2024 elődöntőjében, és miért örült a kiosztott világzenei műfajnak,
• jó döntés-e, hogy minden résztvevő az átdolgozáshoz segítőt kap maga mellé, Tomiéknak a Magna Cum Laude frontembere, Mező Misi ad tanácsokat,
• egy héttel az elődöntős szereplés előtt milyen stádiumban volt az átirat,
• nem vész-e el a mondanivaló, az üzenet a világzenei köntösben,
• foglalkoztatja-e őket az a gondolat, hogy milyen lenne a Félszavak szimfonikus verzióban…,
• hol tartanak a készülő Phoenix RT-stúdiólemez munkálatai, és felmerült-e bennük az, hogy jó lenne a berlini Hansa Stúdióban rögzíteni az albumot…

Puss Tamással és Győrög Mártonnal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Ardamica Zorán szerint A Romlás Virágai nevű együttese színfolt volt a zenei palettán, igyekeztek semmihez sem hasonlítani – a zenészt kérdeztük.

Zenei munkássága – elmondása szerint – eklektikus. Több stílusban is kipróbálta már magát. Az egykori, bluesgyökerű A Romlás Virágai zenekar frontembere, jelenleg a Mordent Project az együttese, és tavaly komolyzenei CD-vel rukkolt elő Partita Ceremonia címmel. „A zene ünnepi rendezvényeken, eseményeken, szertartásokon használható hangzó kulisszaként, vagy ezek részeit kötheti össze. Mivel Fülek a barokk kor hagyományait őrzi, a barokk korszak sajátosságai szerint stilizáltam e kamarazenét, amely kortárs jegyeket is magán visel” – mondja erről a lemezről. A Pentaton beszélgetős változatában a Füleken élő Ardamica Zoránt faggattuk.

A podcastből kiderül:

• 2021-ben felújította A Romlás Virágai néhány dalát, miért volt erre szükség,
• hogyan emlékszik vissza az együttes kilencévnyi működésére,
• ennyi év távlatából hogyan látja zenekara jelentőségét,
• tartja-e a kapcsolatot egykori zenésztársaival,
• milyen volt a szlovákiai magyar zenei közeg a kilencvenes években,
• milyen célt szolgált a Rockmisszó nevű mozgalomszerűség,
• hogyan változtak meg zenefogyasztási szokásaink az évek, évtizedek alatt,
• hogyan kategorizálja be a Mordent Project stílusát,
• miért tartja szerzői lemeznek a formáció 2018-as albumát,
• tavalyi munkája, a kamarazenekari felállásban készített Partita Ceremonia artificiális alkalmi zene, mit takar ez a meghatározás,
• a komolyzenei CD miért visszatérés a gyökereihez,
• miért gondolja azt, hogy az előző életében talán kóborkutya volt…,
• mostanában stúdiózenészként tevékenykedik, láthatjuk-e még színpadon,
• jelenleg min dolgozik,
• miért szerencsés az, hogy a zenei pályafutása kapcsán hiányérzete van.

Ardamica Zoránnal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Nők a politikában

• Vannak-e erős női szereplők a szlovákiai, romániai, szerbiai és a hatuma politikai életben?

• Mi kell ahhoz, hogy saját jogon érvényesülhessenek politikusként a nők?

• Milyen hatása van a Novák-botránynak a nők politikai reprezentációjára?

2. Szakértelem kontra lojalitás

• A szakkáderhiány vagy a politikai kockázat minimalizálása az oka annak, hogy bólogató Jánosokkal töltenek fel döntéshozó testületeket Vajdaságban?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Miért érdemes órákig utazni egy jó felvételért?

Németi Róbert fényképész Ágcsernyőben nőtt fel, majd kacskaringós utakon egy londoni sajtóügynökség munkatársa lett, de szíve hét év után visszahúzta a Bodrogközbe. Sajtófotói a legnagyobb európai újságok címlapján jelennek meg, de éveken át ő dokumentálta a borsi Rákóczi-kastély újjáépítését is. Az egyik Borsiban készült képét a Magyar Posta bélyegként kiadta.

Az interjúból kiderül:

• Milyen volt Európa egyik legnagyobb szárazföldi átrakodója közelében felnőni?
• Hogyan lett közgazdászból fotós?
• Miért ütöttek és kopottak a fényképezőgépéi?
• Milyen érzés, amikor az ember neve feltűnik egy neves újság címlapján?
• Mennyire volt megterhelő a királyi esküvőn fotózni?
• Mik a paparazzi munka visszásságai?
• Ha fárasztó, akkor mégis miért szeret esküvőket is fotózni?
• Miért járt létrával a londoni metróban?
• Miért csak feketefehér képeket készített a fia születésekor?
• Miért kezdett felújítani egy JAWA ČZ motorkerékpárt?

Németi Róbert fényképésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 18-án készült.

Mészáros Magdi, vagy ahogy gyerekek többsége szólítja: Magdi néni, a Megyer Táncegyüttes valamint a Kis Megyer és Csilizke Gyermek néptáncegyüttes vezetője A nő arcaiban mesélt arról, hogy ki is ő, mi rejlik és ki rejtőzik amögött a határozott, céltudatos és elérhetetlennek tűnő nő mögött, aki több mint 100 gyerekért felel csoportvezetőként.

Hogy mi mindenre tanította meg a tánc, és mi az, amit ma már ő tanít meg, mit gondol arról, hogy miért fontos felvállalni a sebezhetőségünket – egyebek mellett ez is szóba került. Gyerekként ugyan nagyon szerette táncot, de volt, aki nem szavazott bizalmat neki. Magdi mégis mindig visszatáncolt a néptánchoz. Pozsonyban három évig képezte magát, hogy hivatásos táncpedagógus legyen, mindeközben dolgozott közgazdászként, majd felvételt nyert a Magyar Táncművészeti Egyetemre, ahol elvégezte a táncpedagógus szakot. Az évek során a kemény munka meghozta a gyümölcsét. 25 év alatt számos sikert értek el: „Ha csak az elmúlt két évet nézzük, akkor a Megyer Táncegyüttes kiválóan minősült együttes, a Kis Megyer és Csilizke Gyermek Néptáncegyüttes pedig a 2021/2022-es év nívódíjas együttese lett. Tavaly a Megyer megkapta a Pro Urbe díjat. Engem pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjazott, valamint megkaptam a polgármesteri díjat és legutóbb pedig a Nagyszombat Megye Díját” – árulta el előzetesen Magdi.

Akárcsak minden portrébeszélgetés előtt, ezúttal sem maradhatott ki az az „önmesélés”, az a bizonyos üres lap, amelyetí ezúttal Magdi töltött meg saját magával, a gondolataival, hogy miért is olyan és az ma, aki. Egy üres dokumentumot megnyitni, kérdések nélkül felelni, vállalni érzéseinket és azt, hogy kik is vagyunk, egyáltalán nem egyszerű feladat. Az a bizonyos önmese, amely szinte minden egyes alkalommal már-már sorvezetőként segít a beszélgetéskor, és amelynek mentén elindul a műsorvezető a beszélgetőpartnerrel, beavatva a hallgatót is. Bizalmi játék? Kérdés? Döntsék el Önök!

A beszélgetés fő pontjai:

• Mit jelent Magdinak a tánc?
• A kislány, akinek mindene volt a néptánc
• A család ereje
• A legnagyobb pedagógiai lecke
• Ifjú Szivekben
• Szembesítés
• A kemény munka gyümölcse
• A perfekcionizmus maximalizmussal karöltve áldás vagy átok?
• Koreográfia mentén
• A sérülékenység felvállalása
• Ismertség és egyedüllét kettőssége
• A látszat néha csal

Van, hogy a színpadon, reflektorfényben áll, a gomoly zenekar frontembereként, máskor meg a háttérben tevékenykedik, koncertek hangtechnikusaként. A Pentaton beszélgetős változatában Csiba Gábor Csibusz énekes-gitárost faggattuk.

A podcastből kiderül:

• együttese nevének van-e köze az Elefánt zenekar második, Gomoly című nagylemezéhez,

• a névválasztás miért csak a felállás és az alapstílus kialakulása után került terítékre,

• kik Csibusz zenésztársai,

• mi az oka annak, hogy pár évig nem szerepelt a színpadon,

• mivel magyarázható az, hogy az elvileg nagyobb potenciállal rendelkező Skatulyám helyett a Cukor lett a befutó a gomoly első kislemezéről,

• milyen kapukat nyitott ki az első koncertjük, amelyen egyből berobbantak a szlovákiai magyar zenei köztudatba,

• milyen volt fellépni, immár kétszer is, a budapesti A38 Hajón,

• hogyan készülnek az együttes dalai,

• miért kísérletezgetősebb a második, Átmenet című kislemezük, és hogyan készült a borítója,

• mi köze van a lemezcímnek egy egykori magyarországi zenekarhoz,

• Csibusz miért szövegcentrikus,

• kik alkotják a gomoly hallgatótáborát,

• mi az oka annak, hogy az erdélyi együttesekkel ellentétben a mieink nem tudnak bekerülni a magyarországi zenei körforgásba,

• Csibusz hogyan lett főállású hangtechnikus,

• miért van az, hogy a zenei alázat leginkább a profi, a régóta a szakmában lévő zenészeket, zenei háttérembereket jellemzi,

• hangtechnikusként hová lehet és hová szeretne eljutni.

Csiba Gábor Csibusszal, a gomoly frontemberével Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Munkamorál és munkaszokások régiónkban

• Miért dolgozhatnak kevesebbet Nyugat-Európában, mint nálunk?

• A munkahelyen töltött idő milyen viszonyban van a teljesítménnyel?

• Változott-e az állami adminisztráció jellege a gazdasági szerkezetváltást követően?

• Milyen helyet töltenek be a határon túli magyarok a munka világában?

2. Belső politikai leszámolás Vajdaságban – Lovas Ildikó kegyvesztettségének esete

• Voltak-ea vajdaságihoz hasonló eliminálások a szlovákiai és a romániai magyar politikai színtéren?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcai vendége ezúttal Füstös Móni, Pozitív Fegyelmezés oktató, aki neurodiverz gyerekeket nevelő családok segítésére is specializálódott.

Ez azt jelenti, hogy vannak olyan tréningjeim, amik neurotipikus gyerekek szüleinek szólnak és vannak csoportjaim, ahol kifejezetten azzal foglalkozunk, hogy az egyes neurológiai eltérések (ASD, ADHD, SPD) milyen viselkedésbeli eltéréseket okoznak és milyen módon tudjuk támogatni ezeket a gyerekeket.

A most következő közel egy órában nemcsak azt a két egymástól távol álló fogalmat hozzuk össze mint a pozitív és a fegyelmezés, de megismerhetjük azt a személyt is, aki videóiban és képzéseiben segíti azokat a szülőket, akik a már említett kihívásokkal néznek szembe nap mint nap. És hogy előzetesen egy kis részletet is eláruljak, megtudhatjuk, hogy Móninál milyen összefüggés van a színészi ambíció, a média iránti érdeklődés, oknyomozás és a pozitív fegyelmezés között.

A beszélgetés fő pontjai:

• Általánosan a Pozitív Fegyelmezésről
• Mit jelent a neurodiverzitás?
• Generációk kereszttüzében
• Miért fontos, hogy online is jelen legyen valaki szakemberként az információk rengetegében?
• Miért van nyomás a szülőkön?
• Kutatások a gyerekneveléssel kapcsolatban
• Korunk nagy kihívása szülőként
• Színészi ambíciók, újságírás és kriminológia
• Norvégia és emberi jogok

A Ponyvalegény zenekar egyik legfőbb küldetése, hogy a pszichés betegségeket társadalmilag elfogadottabbá tegyék, hogy a pszichés betegeket és azok hozzátartozóit támogassák – különös hangsúlyt fektetve a kényszerbetegekre. A zenekar frontemberével, Kaprálik Györggyel beszélgettem, aki maga is érintett a kényszerbetegség témakörében. A kényszerbetegség mibenlétéről, a kezelés lehetőségeiről, a pszichés betegségek társadalmi megítélésről is szó esett.

A podcastből kiderül:

• Milyen jelekből ismerhető fel a kényszerbetegség,
• Milyen kényszeres cselekvések a jellemzőek,
• Szorongásból indul-e a kényszer,
• Mikor kell egy kényszeres cselekvésekkel küzdő embernek szakemberhez fordulnia,
• Kényszerbetegek-e azok, akik babonásak,
• Miért tartott sokáig a felépülése,
• Hogyan reagált a környezete a kényszereire,
• Milyen kezelési lehetőségek vannak kényszerbetegeknek,
• Lehet-e orvossággal kezelni a kényszereket,
• Miért más a kényszerbetegség, mint a többi lelki eredetű betegség.

Kaprálik Györggyel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Bandor Évával, Dékány Nikivel, Kerekes Vicával és N. Tóth Anikóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban a Pátria rádió legújabb hangoskönyvéről.

Várostörténet, nőtörténet, mese és mítosz, napló, feljegyzés és anekdota. A szalamandra mosolya. N. Tóth Anikó mágikus Selmec-legendáriumának hangoskönyv-változatát Bandor Éva, Dékány Niki és Kerekes Vica adja elő. Zenéjét szerezte Bangha Roland, rendezte Csikmák Katalin. Szombatonként hallható a déli hírek után a Pátria rádióban.

A podcastből kiderül:

• Hogyan született az ötlet, hogy a könyvből hangoskönyv szülessen,
• Gondolt-e a szerző arra, hogy ebből akár hangoskönyv is lehet,
• Hogyan készültek a felvételek,
• Kinek nem volt hangoskönyv-tapasztalata a Szalamandra előtt,
• Mivel küzdöttek meg a legjobban a színészek,
• Hallgatják-e a saját hangoskönyvüket az előadók és a szerző,
• Elkészíthető-e egy hangoskönyv rendező nélkül?

Bandor Évával, Dékány Nikivel, Kerekes Vicával és N. Tóth Anikóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

Immár két éve zajlik az orosz-ukrán háború, ami néhány nappal a pekingi téli olimpia után kezdődött. A sportvilág most ismét olimpiára készül, fél év múlva Párizsban lobban fel az olimpiai láng. Bőd Titanilla sportújságíróval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Szombaton lesz két éve. Akkor a nemzetközi sportszövetségek nagy része kizárta a versenyekből az orosz és a belarusz sportolókat, hiszen a fehéroroszok nyíltan támogatják Vlagyimir Putyin háborús politikáját. Az ukrán sportolók jó része pedig a fronton találta magát. És fél évvel vagyunk a párizsi nyári olimpia előtt. Vajon mi lesz az orosz és a belarusz sportolók sorsa?

A podcastből kiderül:

• Mennyi orosz és belarusz sportoló lehet ott az olimpián,
• Hogyan kezelik az egyes sportszövetségek az orosz sportolókat,
• Minden orosz sportoló ott akar-e lenni az olimpián,
• Mi a helyzet az ukrán sportolókkal,
• Miért játszott a téli felkészülési időszakban a pozsonyi Slovan labdarúgócsapata felkészülési meccset a Dinamo Moszkvával,
• Miért rúgták ki Július Hudáček szlovák hokikapust a cseh Kladno csapatából,
• Miért különbözik a tenisz a többi sportágtól,
• Fontosak-e a gesztusok, és érnek-e valamit a sport világában,
• Keverjük-e a sportot a politikával?

Bőd Titanilla sportújságíróval Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A Kuciak-gyilkosság hatodik évfordulója

• Van-e társadalmi akarat az újságíró-gyilkosságok feltárásának kikényszerítésére?
• Mennyire felkészültek az igazságszolgáltatási rendszereink?
• Mennyire érezhetik biztonságban magukat az újságírók Közép- és Délkelet-Európában?

Orbán Viktor évértékelője

• Miért maradtak ki (szinte teljesen) a határon túli magyarok és a nemzetpolitikai kérdések a kormányfő beszédéből?
• Hogyan keretezték az elhangzottakat a hatuma szervezetek képviselői?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

„A terv az, hogy nincs terv, ez mind örömzene” – vallja Frömmel Tibor zenekarvezető.

Eldöntötték, hogy tíz átdolgozásnál – miután kialakították együttesük zenei arculatát – megállnak, s onnantól kezdve a saját szerzeményeikre fókuszálnak. Ezek már készülőben vannak. Korábban Lynyrd Skynyrd Tribute zenekarként működtek, időközben más zenészek dalait is átdolgozták, most főleg Anthony Gomes zeneszámaira épül a koncertprogramjuk. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a The Last Rebel három zenészét: Frömmel Tibor zenekarvezető-gitárost, Hudák Mira énekesnőt és Fónad Natália basszusgitárost kérdeztük. Az együttes még tavaly, az év végén járt a Pátria rádióban. A felállásában nem sokkal később változás történt, öttagúra bővült, és a beszélgetésben említett dobos távozott.

A podcastből kiderül:

• milyen baleset érte őket Pozsony felé tartva,
• Tibor mikor alapította meg a zenekart,
• az első érában miért a Lynyrd Skynyrd dalait játszották,
• mostanság miért Anthony Gomes a fő vonal,
• a majosházi polgármester hol találkozott a mifelénk szinte teljesen ismeretlen Anthony Gomes zenéjével,
• Tibor egy előző beszélgetésben elmondta, hogy a Híd a színpad világába nevű alapítványa elsősorban fiatalokat, pályakezdő lányokat segít abban, hogy bemutatkozhassanak, így talált-e rá a mostani két zenésztársára,
• Mira és Nati milyen zenei múlttal rendelkezik,
• Mira hogyan lett vokalistából fő énekes,
• zenészként mit profitálnak abból, hogy többek közt Anthony Gomes zeneszámait játsszák,
• a jó pár évvel idősebb Tibor mit tud tanulni a hölgyektől,
• és fordítva, Mira és Nati Tibortól,
• miért álltak meg tíz átdolgozásnál,
• milyenek lesznek a saját, egy külső zeneszerzővel készülő szerzeményeik, és mikorra várhatók,
• milyen volt fellépni fogyatékkal élő emberek előtt, és a dobos miért távozott viharsebességgel a koncertről,
• hogyan értékelik az elmúlt évüket, és milyen tervekkel vágnak neki 2024-nek.

A The Last Rebel három zenészével: Frömmel Tiborral, Hudák Mirával és Fónad Natáliával Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Mit tehet az, aki úgy érzi, mindent megtett már, de mégsem tud javítani házastársi kapcsolatán és a válás mellett dönt. Miért lehet érdemes ügyvédhez fordulni ilyen esetben, egyáltalán kell-e ügyvédhez fordulni? A válás lelkileg is megterhelő jogi folyamatairól beszélgettünk.

A podcastból kiderül:

• A házasságon kívül vannak-e az együttélésnek más jogi formái Szlovákiában,
• Máshogy zajlik-e a válás, amennyiben polgári vagy egyházi keretek között köttetett a házasság,
• Milyen szakaszai vannak a válási folyamatnak,
• Milyen határozat születik a válóper és a vagyoneolsztás során,
• Dönthet-e úgy a bíró, hogy a két felet nem választja el egymástól,
• Célja-e az ügyvédnek megmenteni a házasságot,
• Vajon a pénzről szól a vita leggyakrabban vagy az egók harca inkább a válás,
• Van-e lehetőség Szlovákiában arra, hogy házassági szerződést kössenek a házasulandó felek.

Ulekla Ildikó és ifj. Mészáros Lajos ügyvédekkel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A népzene által megőrzött hegedűtechnika óriási kincs.

Mézes Mátyás hegedűművész 27 évesen lett a kassai állami filharmonikus zenekar koncertmestere. Szülei bár népzenészek, de ő nem volt mindig a népzene feltétlen híve. Végül annyira közel került a műfajhoz, hogy a luzerni egyetemen írt diplomamunkájában Bartók Béla 2. rapszódiájának előadásmódját analizálta, és meglátása szerint, a komolyzenészeknek bizonyos elemeket át kellene emelniük a népi előadásmódból.

Az interjúból kiderül:

• Milyen volt a gömörhorkai tanya romantikája, a zselízi családi ház otthonossága, Budapest pezsgése és Luzern kulturáltsága,
• Hogyan szól egy 200 éves hegedű,
• Miért nem szerette gyermekkorában a népzenét,
• Mit csinál egy koncertmester,
• Miért hallgat fonográf felvételeket,
• Vannak-e még diktatórikus karmesterek,
• Idegesíti-e a metronóm,
• Mikor van elege a komolyzenéből,
• Másként tapsolnak-e Londonban, mint Kassán.

Mézes Mátyás hegedűművésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 11-én készült.

Idén a Phoenix RT, Csintalan Márk és Telek Attila képvisel bennünket a tévéműsorban, ahol vadonatúj szerzemények versenyeznek „Az év dala 2024” címért.

Elindult A Dal 2024-es sorozata. A zenei verseny negyvenes mezőnyébe idén is bekerültek szlovákiai magyarok szerzeményei. A Pentaton beszélgetős változatában a szerzőiket, előadóikat: a Csallóközcsütörtökből indult Phoenix RT képviseletében Puss Tamást, a nagymegyeri származású Csintalan Márkot és a kalondai születésű Telek Attilát kérdeztük. Attila dobos, és a vajdasági gyökerekkel rendelkező énekesnővel, Szalma Annamáriával vesz részt a tévéműsorban.

A podcastből kiderül:

• hogyan sikerült meggyőzni a Phoenix RT két hezitáló tagját arról, hogy érdemes nevezniük a versenybe,
• Győrög Márton miért „vette le kis híján Puss Tomi fejét”,
• milyen visszajelzéseket kaptak a műsorban induló Félszavak című dalukról, amely a készülő nagylemezük előfutára,
• a 2021-es, Diószegi Kiki közreműködésével készült Jelzőfény és a 2022-es Levegőt! című versenyszámuk közül miért az utóbbi lett a nagyobb rádiós sláger,
• Csintalan Márk a többszöri sikertelen próbálkozás után hogyan állt hozzá az idei nevezéséhez,
• szerinte miért volt jó ötlet a mostani előválogató, ahol még hatvan produkció volt versenyben, ez szűkült le a negyvenes mezőnyre,
• Márk zenekart verbuvált maga köré, feltűnik-e a színpadon a bátyja, Gyuri, aki dobosként több együttesből is ismert,
• mennyit változik a Számítottam rád című szerzemény élő változata a stúdióverzióhoz képest,
• Telek Attila miért költözött el a losonci járásban fekvő Kalondáról Magyarországra, a Fejér vármegyei Bodajkra, s onnan Budapestre,
• honnan ismeri a Lawn Dogs zenekar két felvidéki tagját, Szabó Vincét és öccsét, Kristófot, s tartja-e még velük a kapcsolatot,
• hogyan jutott el a dobolástól a dalszerzésig, a tévéműsorba beválogatott Százszor is című szerzeményt Szalma Annamáriával közösen írta,
• milyen produkciókban szerepelt A Dalban Annamari, vokalistaként és fő énekesként.

Puss Tamással, Csintalan Márkkal, Telek Attilával és Szalma Annamáriával Puha József beszélgetett a Pentatonban.

A magyar államfő lemondásának határon túli utórezgései

• Miért hallgat a hatuma politika és a hatuma NER média?

• Hogyan kapcsolódik a pedofilbotrány ügyéhez az Erdélyi Református Egyházkerület?

• Miért van a NER-nek szüksége a határon túli történelmi egyházakra mint párhuzamos politikai erőközpontokra?

• Hoz(ott)-e megtisztulást a generációváltás a határon túli politikai színtéren?

  A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

  
  

  
  

  
  

A szeredi Holokausztmúzeum 2016-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori Szlovák Állam területén zajlott eseményeket idézi fel a ma holokausztmúzeumként működő barakkok berendezett falai között. Az egykori lakóbarakkok ma kiállítótérként szolgálják az utókort, s az emberiség történetének egyik legsötétebb korszakába adnak betekintést. A kiállítás egyes állomásain Horváth Krisztián, a Szeredi Holokausztmúzeum lektora vezet végig.

A podcastból kiderül:

• Milyen események előzték meg a szeredi munkatábor létrejöttét,
• Hogyan működött az 1930-as években az antiszemita propaganda,
• Milyen munka zajlott a tábor falai között,
• Kik kerültek a szeredi táborba,
• Hol voltak még a mai Szlovákia területén munkatáborok,
• Miben különbözött a mai Szlovákia déli területén zajlott zsidóüldözés,
• Milyen témákkal várják a múzeum látogatóit,
• Kapcsolatban állnak-e szeredi túlélőkkel.

Horváth Krisztián lektorral Kuklis Katalin beszélgetett.

A nő arcai aktuális vendégéről, ha valamit előzetesen a nevén kívül el kellene mondanom, akkor röviden: két lábbal jár a földön. Radics Henrietta a gyógypedikűrözés területén találta meg önmagát, jelenleg podológiát tanul, és nemrég részt vett egy cseh versenyen, ahol nemcsak a külföldi kategóriában nyerte el a legjobbnak járó díjat, de tudásával lekörözte az összes versenyzőt. A verseny végeredményét illetően pedig a zsűri úgy érezte igazságosnak, hogy a győzelem az övé legyen.

A beszélgetésből kiderül:

• Az a bizonyos 2023 október 21-e
• Gyógypedikűr és maximalizmus
• Egy életen át tartó tanulás
• Merni váltani
• A visszajelzés fontossága
• Az önbizalom kérdése és kiteljesedés
• A sorsszerű megmérettetés
• Szlovákiai magyar nőként egy cseh verseny legjobbja
• Hogyan zajlott a verseny?
• Sokk és élmény
• Hova lehet szakmailag még fejlődni?

A Pénzes Máté és A Zseb átdolgozásalbuma, a Na Bummm! vinilen szerezhető be, a frontemberrel beszélgettünk. beszélgettünk.

1973-ban jelent meg a Locomotiv GT legendás, Bummm! című nagylemeze, tehát tavaly volt ötvenéves. Pénzes Máté, a Blahalouisiana és a Black Circle Orchestra zenekarok billentyűse az évforduló tiszteletére a Pénzes Máté és A Zseb nevű új együttesével: Kiss Péter gitárossal, Heilig Tamás basszusgitárossal és Boros Levente dobossal újragondolta, átírta és rögzítette az albumot Na Bummm! címmel. A korábban már két helyen eljátszott lemez hivatalos bemutató koncertje december 30-án a Magyar Zene Házában volt. Könnyűzenei műsorunk Beszélgetős változatában Pénzes Mátét faggattuk, akivel még a fellépés előtt Budapesten találkoztunk.

A podcastből kiderül:

• Mire változott Máté meseszeretete három-négyévesen,
• Melyik zenekar búcsúkoncertjét imitálta a harmadik születésnapján, porszívócsőbe énekelve, teniszütővel gitározva,
• Hogyan jött össze, még gyerekként a közös zenélés Somló Tamással, majd felnőttként is, és Solti Jánossal is,
• Mit lehet tudni az Ego című, egy énekelt és hét hangszeres dalt tartalmazó, sok zenésszel készült szólóalbumáról,
• Hogyan verbuválta a Pénzes Máté és A Zseb együttest, és honnan a név,
• Miért éppen a Bummm! című Locomotiv GT-nagylemezre esett a választása,
• Mennyire tudtak kibontakozni a zenésztársai is,
• Milyen úton jutott el Presser Gáborhoz az albumötlettel, s könnyen megkapta-e az engedélyt,
• Miért nem sikerült Máté hirtelen megfogalmazódott vágya, hogy Pici bácsi is szerepeljen a lemezen, mondjuk, egy orgonaszóló erejéig,
• Miért kerülték a modern technika használatát az album készítése és rögzítése során,
• Hogyan érintették a Na Bummm! kiadását követő gyors negatív kritikák, s hogyan sikerült ezeken túllépnie,
• Milyen vélemény érkezett mailben Presser Gábortól,
• Miért lett több, eredetileg énekelt zeneszámból hangszeres,
• Miért csak két dal szólal meg valódi énekhangon,
• Hogyan működik a lemezkészítésnél használt vocoder és talkbox,
• Miért volt kihívás a Gyere, gyere ki a hegyoldalba átdolgozása, s kinek a nevetése hallható az átirat elején,
• Miért szalagra dolgoztak,
• Mi a közös az eredeti és a mostani albumborítóban,
• Hogyan folytatódhat a Pénzes Máté és A Zseb zenekar pályafutása,
• Mi újság fő együttese, a Blahalouisiana háza táján,
• Hivatalosan mi Máté fő állása,
• Miért próbatétel a Syrius Legacy nevű zenekarban való munka, ahová Tempfli Erik helyére került be,
• Április 12-e körül miért fog minden a háttérbe szorulni, beleértve a Blahalouisianát is, Máté életében.

Pénzes Mátéval Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Alakuló parlament Szerbiában, alakuló elnökválasztási kampány Szlovákiában

• Milyen pozícióra számíthat a VMSZ?

• „Államfőcsináló” lehet-e a szlovákiai magyarság?

• Hogyan kondicionálták át a vajdasági és a felvidéki magyarok másodlagos politikai preferenciáit és miért nem zajlott le hasonló folyamat Romániában?

2. Magyar folyóirat-támogatási politika

• Mely határon túli folyóiratok (nem) kaptak pénzt és mi alapján születnek meg ezek a döntések?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Ha törekszünk rá, a zene közelebb hozhatja a magyarokat és a szlovákokat.

Gablyasz Péter zenész, rendezvényszervező 15 évesen már a kassai Thália Színház munkatársa. Itt ismerkedett meg Szabados Györggyel a legendás zongoristával, akit zenei keresztapjának tart. 2018-ban Palya Beával írt közös számot, majd meggyőzte őt, hogy énekeljen szlovákul is.

Az interjúból kiderül:

• Miért van vele mai napig az első zongorája,
• Miért szeretné megnézni a világűrt,
• Miért volt Mozart a maga idejeében könnyűzenész,
• Milyen érzés volt 15 évesen 3 ezer ember előtt fellépni,
• Mit lehet tanulni egy idős mestertől,
• Miből lesz a zenebogár,
• Hogyan lehet a billentyűs frontember,
• Milyen volt játszani Bogányi Gergely csodazongoráján,
• Milyen érzés, ha az ember dalát egy híres előadó énekli,
• Mi a zene küldetésé a szlovák-magyar kapcsolatok javításában,
• Miért lakik a lelkünkben muzsika.

Gablyasz Péter zenésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 4-én készült.

A Hungarian Pink Floyd Show-t a HitRock tagjai alapították. A jelenleg Szász Dávid, Szász Olivér, Nika Levente, Füchsel Tibor és Pozsonyi Tibor alkotta Hungarian Pink Floyd Show tavaly ünnepelte megalakulása huszadik évfordulóját. A Roger Watersszel és David Gilmourral felálló Pink Floyd dalainak interpretációja mellett színházi jelenetek, filmrészletek, fényművészeti alkotások és különböző effektek teszik teljessé az együttes koncertjeit. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a zenekar új gitárosát, Nika Leventét kérdeztük, aki tavaly februárban csatlakozott a fiúkhoz. A beszélgetést 2023 végén rögzítettük.

A podcastből kiderül:

• Miért kell kihangsúlyozni, hogy az együttes magyar,
• Hogyan talált egymásra öt olyan zenész, akik mindannyian Pink Floyd-rajongók,
• Levente miért a gitár mellett köteleződött el, és hogyan alakult eddigi zenei pályafutása,
• Kiegészíti-e egymást a civil foglalkozása és a zenélés,
• A Pink Floyd mellett kik a nagy kedvencei,
• Kiknek a slágereit játssza másik zenekara, a NuAthem Project,
• Miért varázsolta el David Gilmour gitárjátéka,
• Hogyan került be a Hungarian Pink Floyd Show-ba egy évvel ezelőtt,
• Sikerült-e helytállnia a mélyvízben, a bemutatkozása ugyanis az együttes húszéves jubileumi nagykoncertjén volt,
• Miért a Pink Floyd-dalok koncertverzióit veszik alapul,
• Mi a kihívás abban, ha a gitáros egy másik gitárost „másol”,
• Van-e tér arra, hogy a saját karakterét is belevigye Gilmour gitárjátékába,
• Mennyire Pink Floyd-rajongó a magyar közönség,
• Hogyan épülnek fel a koncertjeik, amelyek már-már színházi előadások, a szünettel együtt közel háromórásak is lehetnek,
• Nem merült-e fel az, hogy a Hungarian Pink Floyd Show-nak saját szerzeményei is legyenek,
• Milyen tervekkel vágnak neki 2024-nek,
• Leventének van-e már autogramja David Gilmourtól.

Nika Leventével Puha József beszélgetett a Pentatonban.

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, kriptovaluta. Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, de át lehet amerikai dollárra és néhány más devizára is váltani, illetve, egyre nő azon online (de akár offline) kereskedők száma, akik elfogadják ezt a fizetőeszközt. A következő beszélgetésben egy olyan szakértő igazít el a kriptovaluták világában, aki sokat tett a bitcoin magyarországi népszerűsítéséért. Debreczeni Barnabás nevéhez fűződik többek között az első bitcoinváltó cég és az első bitcoinautomata beüzemelése Magyarországon.

A podcastból kiderül:

• Hogyan forradalmiasította a kripto a pénzről való gondolkodást,
• Ki lehet Satoshi Nakamoto,
• Hogyan lehet szert tenni kriptovalutára,
• Mi határozza meg az értékét,
• Van-e a kriptopiacnak jól körülhatárolt korosztálya,
• Bárki számára hozzáférhető-e a kripto,
• Tömegtermékké vált-e mára a kripto,
• Mire jók a stablecoinok,
• Hogyan lehet bitcoint bányászni,
• Merre tart a kriptopiac.

Debreczeni Barnabással Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Negyedszázados szerzői pályája során hét verseskötete, egy tanulmánykötete és több tanulmánya jelent meg. Díjazták a Posonium Irodalmi Díj Különdíjával, továbbá Madách Imre-, illetve Forbáth Imre-díjjal. De nem tartja magát költőnek, szerinte a versíró a megfelelő megjelölés. Nemrégiben életkorát tekintve is jubileumot ünnepelt. Ennek tükrében is tekintünk vissza Vida Gergely eddigi életújára és versírói életművére.

A podcastból kiderül:

• Fordulópontot jelentett-e számára legutóbbi születésnapja,
• Atyai barátjának tartja-e költőtársát, Barak Lászlót,
• Miért volt jó döntés a pozsonyi esztétika szakon folytatni tanulmányait,
• Járt-e versíró workshopokra,
• Miért volt csalódott, amikor kezébe vette első kötetét, a Tinta-palintát,
• Milyen időszakokat élt meg további kötetei megírásakor,
• Miért kezdett el horrorfilmeket nézni,
• Milyen költőnek tartja magát,
• Szereti-e másoktól felolvasva hallani verseit,
• Miben jelentett inspirációt számára a Covid időszaka,
• Olvastat-e a diákjaival kortárs verseket,
• Kinek ajánlja legutóbbi kötetét, a Mellékalakot.

Vida Gergely költővel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A magyar-ukrán viszony és a kárpátaljai magyarság helyzete a háború kontextusában

- Hozhat-e javulást a rendkívül hűvös magyar-ukrán kapcsolatokban a hétfői külügyminiszteri találkozó?

- Mennyit javultak a kisebbségi törvény módosítását követően a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati lehetőségei?

- Miként reagál az ukrajnai közvélemény a Magyarország felől érkező revizionista szólamokra?

- Hogyan viszonyul az ukrajnai magyar kisebbség az Oroszországgal vívott honvédő háborúhoz?

Az adás vendége Gazda Albert, a 444 újságírója.

Őt kérdezte Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mit hozunk magunkkal 2023-ból? Fontos események az élet minden területéről.

A nő arcaiban, akárcsak az elmúlt fél évben, minden hónapban egyszer, most is közös adással készültünk Tóth Erzsébet Fannival, aki a bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, a Nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Femspace női szervezet alapítója. Ezúttal arról hallhatnak, hogy mi minden történt velünk, nőkkel 2023-ban, az elmúlt év eseményei milyen hatással vannak a társadalmunkra, és mindebből mire következtethetünk 2024-ben. A popkultúra, tudomány, egészségügy, politika és a hétköznapi életből is bőven lesz mit kiemelnünk.

• Nők a tudományban
• Nők és a humor
• Nők és a politika – a szlovák parlament helyzete
• Mit üzen Zuzana Čaputová köztársasági elnök döntése?
• Mit jelent a macsókultúra?
• Hogy állunk nemek közti egyenlőtlenség/egyenlőség terén?
• A családon belüli erőszak problematikája (generációkon átívelő szégyenérzet, tehetlenség érzése és prevenció)

Az X-Faktor ugyan megalapozta Takács Nikolas sikereit, de alapvetően mindent a kitartó munkájának köszönhet.

Elmondása szerint hálás, hogy 1986-ban Galántán született meg, s nem, mondjuk, a hatvanas évek Amerikájában. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában Takács Nikolast faggattuk, többek közt választott hangszeréről, a hegedűről, az X-Faktorról, slágereiről és szűkebb körben ismert dalairól, az amerikai szárnypróbálgatásairól, valamint gyerekkora és jelenlegi karácsonyairól. A beszélgetést 2023. december 1-jén rögzítettük Budapesten.

A podcastből kiderül:

• egyetért-e a riporter megállapításával, mely szerint a legjobbkor indult el zenei tehetségkutató tévéműsorban,
• kinek a kívánságára kezdett el hegedülni nyolcévesen,
• mi köze van Kállai Kiss Ernő halálának ahhoz, hogy újra kézbe vette a hegedűt,
• hogyan fogadta a családja, hogy az éneklés felé vette az irányt,
• ki karolta fel Budapesten, miután elkezdte tanulmányait a Kőbányai Zenei Stúdióban,
• miért a dzsesszt választotta, és ennek ellenére miért nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy ő valójában dzsesszénekes,
• milyen útravalót kapott Babos Gyulától,
• hogyan alakult a pályafutása a tanulmányai befejezése és az X-Faktorban való szereplése közti két évben,
• megszakadtak-e a szlovákiai zenei szálak azáltal, hogy a magyar fővárosba költözött,
• unja-e már a Hallelujah című slágert, amelyet a tehetségkutató tévéműsor válogatójában adott elő, s a mai napig kötelező darabja a koncertjeinek,
• levetkőzhető-e az X-Faktor hagyatéka, egyáltalán szükséges-e ez,
• kinek az ötlete volt a Fool Moon a capella együttessel való sikeres együttműködés és közös nagylemez,
• zavarja-e az, hogy már a pályafutása elején elkészült eddigi legnagyobb slágere, A zene kísér majd az úton című, és ezt a szintet egyelőre nem tudta újra bevenni,
• miért váltott nagylemezről különálló zeneszámokra,
• mi az oka annak, hogy ugyan készített már dalokat gyerekeknek, de nem biztos abban, hogy koncerten is le tudná kötni egy homogén gyerekközönség figyelmét,
• sikeresnek érzi-e az Amerikai Egyesült Államokbeli kiruccanását, és megvalósíthatók-e még az ott megfogalmazódott tervek,
• milyenek voltak gyerekkora karácsonyai, és hogyan ünnepel manapság,
• milyennek látja az elmúlt évét, és milyen tervekkel vág neki 2024-nek.

Takács Nikolasszal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Gombos Norbert a MoNoGramban: vissza akarok térni az első százba

Nádszegről származik, Galántán született, de Pozsonyban nőtt fel. Fénykorában a férfi tenisz világranglista 80. helyén állt. Ha most valaki fintorog, hogy a nyolcvanadik nem is olyan nagy kunszt, azért gondoljunk bele: a világ nyolcvan legjobb teniszjátékosának egyike. Karrierje során eddig hét challenger tornát nyert, 2020-ban pedig bejutott a párizsi Roland Garros Grand Slam-tornán a legjobb 32-be. A szlovák Davis-kupa-csapat stabil tagja. Pontosabban volt, mert mostanság egy csuklóműtéten esett át, és ideiglenesen szünetelteti a teniszt.

A podcastből kiderül:

• Nem jelentheti-e a karrierje végét egy ilyen sérülés,
• Hogyan kezdett teniszezni,
• Mikor dőlt el, hogy professzionális teniszező lesz,
• Meddig tartott megtanítani a szlovák sportriportereket, hogy nem Gombosz, hanem Gombos,
• Ki volt a példaképe a teniszezők között,
• Kire néz fel a jelenlegi fiatal sztárok közül,
• Melyik a kedvenc pályaborítása,
• Kik ellen nem szeret játszani,
• Milyen a kapcsolat a teniszezők között,
• Milyen a kapcsolata a magyar játékosokkal,
• Milyen a kapcsolat a férfi és a női teniszezők közt,
• Meg lehet élni a teniszből,
• Elfogadta volna a karrierje elején a világranglista 80. helyét,
• Miért nem sikerült soha feljebb kúsznia,
• Miért ment jobban neki a játék a Davis-kupában,
• Hogyan emlékszik a 2020-as Roland Garrosra, ahol bekerült a legjobb 32-be,
• Jelenleg a 339. a világranglistán – vissza lehet térni az első százba,
• Készül-e már a tenisznyugdíjra?

Gombos Norberttel Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

1. A magyar kultúra napja határon túl

- Hogyan kellene a kultúrát ünnepelni, és kell-e egyáltalán?

- Hogyan lehet a többségi társadalom kultúrafogyasztóinak érdeklődését felkelteni a magyar kultúra iránt?

2. A magyar külügyminiszter esete az Ukrajnából jövő halálos fenyegetéssel

- Mi tartozik a nyilvánosságra és mikor?

3. Kettős állampolgárok diplomata-útlevéllel

- Mire jó a diplomata-útlevél és miért osztogatják fűnek-fának?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mitől is lehet mézes az élet? A nő arcaiban ma erre a kérdésre is megpróbáljuk a választ megtalálni. Ha mézeskalács receptet ezúttal nem kapunk, de Nagy Tímea életreceptjét ma megtudhatjuk. Sokan foglalkozása miatt mézeskalácsos Timinek nevezik, de a Mézeskalácskirálynő megnevezése a legtalálóbb. Gasparik Maja meghívására mesélt önmagáról, az életének szakaszairól, kihívásokról, gyereknevelésről, arról, hogy milyen boldognak lenni, mit jelent számára a mézeskalácsozás, de a jeges merülés, a sport, és a „sehogy még sose volt“ életérzésről, felnőttéválásról is hallhatnak.

A nő arcai portrébeszélgetéséből:

• Tímea, akivel lehet vidám, de az élet nagy dolgairól is beszélgetni
• Átlagos gyerekkor után, kicsit sem átlagos felnőtté válás
• Fiatalon férjhez menni
• Hányszor lehet felnőni, és milyen fokozatai vannak ?
• Harmonikus élet nehézségekkel együtt
• Válás utáni jó kapcsolat titka
• Hogyan érdemes élevezni az életet a lehetőségekhez képest?
• A Mézeskalácskirálynő
• Határok feszegetése – jeges merülés
• A kiégés megelőzése – önismeret és felismerés

Molnár Norbert a MoNoGramban faggatta a közgazdászt, aki per pillanat munkanélküli.

Szlovákia egyik legjobb és legelismertebb közgazdásza. Komáromban született, Nagykeszin nőtt fel, alapiskoláit helyben és Ekelen végezte, a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karán szerezte, matematika-management szakon. Nevéhez kötődnek Szlovákia legfontosabb gazdasági reformjai, tisztségeit hosszadalmas lenne felsorolni, ezért csak néhányat emelünk ki. Volt pénzpiaci elemző, miniszterelnöki és pénzügyminiszteri tanácsadó. 27 évesen a szlovák Pénzügypolitikai Intézet vezető közgazdásza lett, később az igazgatói posztot is betöltötte. 2006-ban került a Szlovák Nemzeti Bankhoz, 2018-tól tavaly májusig a bank alelnöke volt. Május 15-től nem egészen fél évig az ország miniszterelnöke, Szlovákia első magyar nemzetiségű kormányfője. Pár hete jelent meg magyarul könyve, a Mindentudók kézikönyve. Portréinterjú Ódor Lajossal.

A podcastből kiderül:

• Mivel foglalkozik mostanság,
• Milyen gyerek volt Ódor Lajos,
• Hogyan emlékszik vissza iskoláira,
• Érezte-e valaha a hátrányát annak, hogy magyar iskolába járt,
• Miért ragadt Pozsonyban,
• Milyen intézeteket alapított,
• Van-e még intézet a fejében,
• Gondolt-e valaha arra, hogy politikus lesz,
• Mi történt, amikor Zuzana Čaputová felkérte őt a kormányfői posztra,
• Hányszor mondott igent az államfőnek, és mi volt az igenek közt a különbség,
• Mik a legnagyobb tapasztalatai a nem egész fél évnek, amit a miniszterelnöki székben töltött,
• Visszatérne-e a politikába,
• Mit tanít a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n,
• Hogyan kell olvasni könyvét, a Mindentudók kézikönyvét,
• Lesz-e újabb könyv is,
• Milyen szerepet játszik a pingpong a család életében,
• Stresszoldás vagy önkínzás a trianon,
• Mit fog csinálni három hónap múlva?

Ódor Lajossal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

2024. január 14-én kerültek átadásra az állami kitüntetések, amelyeket olyan egyének kapnak minden évben, akiknek tevékenysége, munkássága kitüntetett figyelmet érdemel. A kultúra terén kifejtett kimagasló szolgálatáért a Pribina-kereszt második fokozatát vette át Zuzana Čaputová államfőtől Jarábik Gabriella, aki 2002 óta áll a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma élén és több, mint 50 éve foglalkozik színjátszással csoportvezetőként.

A podcastból kiderül:

• Hogyan tudta meg, hogy állami kitüntetésben lesz része,
• Milyen volt a csúzi gyermekkor,
• Milyen nemzetiségek mutatkoznak meg a családfán,
• Miért volt fontos állomás az életében a lévai pedagógiai szakközépiskola,
• Hogyan került a Mátyusföldről a Csallóközbe,
• Milyen indíttatásból jött létre a Fókusz irodalmi színpad,
• Szereti-e a kihívásokat,
• Milyen nehézségeket és lehetőségeket hozott számára a rendszerváltás,
• Milyen elvárásoknak kellett megfelelni a kulturális minisztérium kisebbségi főosztályának irányítása során,
• Hogyan jött létre a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és milyen alintézmények tartoznak hozzá,
• Miért fontos számára még ma is, több, mint ötven év működés után a Fókusz.

Jarábik Gabriella múzeumigazgatóval Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.