Skip to main content
PTI Podcast

PTI Podcast

By Politikatörténeti Intézet
A Politikatörténeti Intézet podcastja helyet ad a Múltunk történeti folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáinak, valamint emlékezetpolitikai beszélgetéseknek is. Az állami intézményrendszeren kívül működő, nonprofit, közhasznú kutatóhelyként és szellemi műhelyként a történeti kutatás és a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás népszerűsítésére törekszünk.
Where to listen
Google Podcasts Logo

Google Podcasts

Pocket Casts Logo

Pocket Casts

RadioPublic Logo

RadioPublic

Spotify Logo

Spotify

Currently playing episode

Második világháború / 4 - A keleti front

PTI Podcast

1x
Művészet? A rendszerváltás emlékezete – emlékezet és rendszerváltás a művészetben
TURAI HEDVIG művészettörténésszel és DON TAMÁSSAL, a debreceni Modem munkatársával két kiállítás kapcsán EGRY GÁBOR történész beszélgetett arról, hogy a művészet révén miként kerülhetünk közelebb a rendszerváltáshoz és a történelmi emlékezethez. A projektjeikben (Enyészpontok 4.0, Határeset - Modemart) bemutatott műalkotások egyik hangsúlyos eleme, nem egyszer kifejezett célja az, hogy a múlthoz való viszonyt művészi formában mutassák meg – ezzel is elgondolkodtatva mindazokat, akik akár laikusként, akár hivatásszerűen a múltat szeretnék megérteni. Mivel több a művészeti emlékezet a történetinél? Mit árul el a társadalom gondolkodásáról? Miért lenne hasznos, ha a történészek is szembesülnének a művészet emlékezeti potenciáljával? Ezeket és hasonló kérdéseket jár körül a beszélgetés az EU - United We Stand! európai uniós projekt részeként.  Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2022. április 29-én. KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROJEKTEK: Enyészpontok 4.0 https://enyeszpontok.hu/ Határeset - Modemart https://www.modemart.hu/program/hatareset/ EU - United WE Stand https://www.eab-berlin.eu/de/projekt/eu-united-we-stand * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
43:07
June 27, 2022
Második világháború / 9 – Német múltfeldolgozás
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A német múltfeldolgozásról szóló, nyolcadik adásban megtárgyalt filmek: - A gyilkosok köztünk vannak (Die Mörder sind unter uns, 1946 – r.: Wolfgang Staudte) - Maria Braun házassága (Die Ehe der Maria Braun, 1978 – r.: Rainer Werner Fassbinder) - A tengeralattjáró (Das Boot, 1981 – Wolfgang Petersen) - Sztálingrád (Stalingrad, 1993 – r.: Joseph Vilsmaier) A teljes sorozatot itt találja. * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:28:05
May 29, 2022
Így működik a fasizmus
A Társadalomelméleti Műhely podcastjában Antal Attila Piróth Attilával beszélget Jason Stanley Így működik a fasizmus című, magyarul 2021-ben a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötetéről: https://napvilagkiado.eu/termek/igy-mukodik-a-fasizmus/ Szó esik arról, hogy Piróth Attila miért tartotta fontosnak Stanley munkájának lefordítását éppen a 2022-es választások előtt. A beszélgetőpartnerek körbejárják azt, hogy melyek a történelmi és kortárs fasizmus legfontosabb működésmódja, a pandémia kapcsán milyen támadások érik a szakértelmet és a tudományt, miért alapul a fasizmus egy patriarchális, rasszista és a bármilyen értelemben vett másokat kirekesztő attitűdön. Végül megbeszéljük azt is, hogy mit lehet kezdeni a fasizmus mögötti gazdasági okokkal és a fasizmusnak a globális kapitalizmusba való beágyazódásával. Természetesen a műsorban kitérünk arra is, hogy milyen ellenstratégiák lehetségesek egy fasiszta korszellem kibontakozása során. Olvasmány, a kötet Mércén megjelent részletei: https://merce.hu/tag/igy-mukodik-a-fasizmus/ És Attila új, Napvilág-os projektje: https://napvilagkiado.eu/termek/hogyan-valtoztassunk-meg-mindent/ * * * *  POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
52:31
April 29, 2022
Második világháború / 8 - Holokauszt
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (Csunderlik Péter, Bezsenyi Tamás, Fóris Ákos, Paár Ádám) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A holokausztról szóló, nyolcadik adásban feldolgozott filmek: Schindler listája (Schindler’s List, 1993 – r.: Steven Spielberg) A zongorista (The Pianist, 2002 – r.: Roman Polanski) Klein úr (Monsieur Klein, 1976 – r.: Joseph Losey) Az élet szép (La vita e bella, 1997 – r.: Roberto Benigni) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:44:14
April 06, 2022
A 2002-es ellenzéki „tökéletes kampány”
A 2002-es választás útelágazásnak bizonyult a Harmadik Magyar Köztársaság történetében, amelyhez három toposz is kapcsolódik: A „jóléti rendszerváltás” programjával kampányoló szocialisták (a liberálisok asszisztálásával) a szoros győzelem utáni osztogatással kiürítették az államháztartást, és innen egyenes út vezetett a gazdasági „elkúrás” utáni megszorító politikához, az őszödi beszédhez, majd a szociálliberális kormányzás összeomlása után a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez; Orbán Viktor a 2002-es, sokkszerű veresége után indult el a populista politika irányába, és ekkor szűnt meg párttá lenni a Fidesz, amikor a szövetséggé alakulással 2003-ban a szakrális vezetővé avanzsáló Orbán leválthatatlan elnökként tért vissza a polgári körökre támaszkodva; A 2002-es kampány paradigmaváltást jelentett a professzionális mozgósításban, a politikusok karaktergyilkossági kísérleteiben, a negatív kampány megjelenésében, és ezért a magyar közéletet mérgező „mentális polgárháború” kiváltója volt. Hogy valóban így van-e, azt Tóth Csaba és Lakner Zoltán politológusokkal beszéltük meg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2022. március 4-én Csunderlik Péter vezetésével. További témáink: Ma már baloldali és liberális szavazók is olykor nosztalgiával tekintenek az 1998 és 2002 közötti „polgári kormányzásra”, amikor Orbán Viktor még úgymond visszafogott, decens és atlantista miniszterelnök volt. De valóban van-e alapja ennek az „aranykor-mítosznak”, miközben Orbán Viktornak talán azóta se volt annyira durva húzása, mint Simicska Lajos kinevezése APEH-elnökké? Az MSZP-ben milyen változások történtek 1998 és 2002 között? Kovács László miként vette át a párt irányítását, menedzselte igen professzionálisan a szocialista pártot, amelyet egy államszocialista utódpártból ekkor fazoníroztak egy modern szociáldemokrata párttá? Miért nem lett a sikeres pártelnök, Kovács László 2002-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje, és miért nem sikerült a baloldali messiásként várt Németh Miklós visszatérési kísérlete? Mikor és miért dőlt el, hogy Medgyessy Péter lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje? A kampány hivatalos kezdetekor milyen eséllyel várták a pártok a választásokat? Kovács László és Medgyessy Péter miképp osztották el egymás között a feladatokat abban a „tökéletes kampányban”, amelyben az MSZP egyszerre riogatott a „köteles beszéddel”, és jelentek meg a párt politikusai a „jóléti rendszerváltás” programját megvalósítani tudó higgadt szakértőkként? Mi igaz a Ron Werber-legendából? * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
36:37
March 10, 2022
Második világháború / 7 – A fogolytáborlét dilemmái
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A fogolytáborlét dilemmáiról szóló, hetedik adásban feldolgozott filmek: Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai, 1957 – r.: David Lean) A nagy szökés (The Great Escape, 1963 – r. John Sturges) Két félidő a pokolban (1961 – r.: Fábri Zoltán) Hetedik kereszt (The Seventh Cross, 1944 – r.: Fred Zinnemann) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:19:33
March 06, 2022
A 75 éves forint jövője
1946. augusztus 1-jén vezették be a világ egyik legnagyobb hiperinflációjában értékét vesztő pengő helyett a forintot. Ez egy egészen más gazdasági-társadalmi berendezkedés és egy más – aranydeviza-standardon nyugvó – nemzetközi monetáris rendszer valutája volt. A rendszerváltás után a korábbi évtizedekhez kapcsolódó értékállóság képzetét az infláció tépázta meg, és a devizahitelek története is azt erősítette tovább, hogy a mai globális pénzügyi rendszerben a forint sérülékeny. A magyar társadalom döntő többsége ma is szívesen látná a forint helyett az eurót, és számos helyzetben már forint mellett is euróban gondolkodunk. A magyar valutáról ANDOR LÁSZLÓ közgazdásszal, egyetemi tanárral, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős egykori biztosával, és VIGVÁRI GÁBORRAL, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézete Világgazdasági Tanszékének docensével beszélgettünk, a moderátor TAKÁCS RÓBERT volt. A beszélgetésben többek között az alábbi témák kerültek szóba: - Mégis mi az oka annak, hogy az euró bevezetése már több mint másfél évtizede tolódik előre – mindig legalább középtávú célként? - Milyen előnyei vannak – és túlsúlyban vannak-e ezen előnyei – a saját fizetőeszköz megtartásának a globalizált gazdaságban? - A szlovén, szlovák, észt euró azt jelenti-e, hogy ezek az országok jobbak nálunk? - Végül meddig marad(hat) velünk a forint, és mi kényszerítené ki nálunk is a valutaváltást? A beszélgetés eredetileg 2021. augusztus 6-án volt hallható a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában. AJÁNLOTT CIKKEK: Andor László: Emeritus valutánk. Népszava, 2021.02.02. https://nepszava.hu/3128059_emeritus-valutank Andor László: A 20 éves euró: egység és kétség. Mérce, 2022.01.15. https://merce.hu/2022/01/15/a-20-eves-euro-egyseg-es-ketseg/ POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
44:41
February 25, 2022
Parlamenti választás 100 éve, 1922-ben
100 évvel ezelőtt, 1922. február 16-án oszlatták fel a nemzetgyűlést, majd pár hónap múlva, május–júniusban parlamenti képviselőválasztást tartottak Magyarországon. Bethlen István miniszterelnök erre a választásra hozta vissza a nyílt, élőszóval történő szavazást, amelyet akkor már a titkos voksolással váltották fel egész Európában. És ezen a választáson nyert először az új, a miniszterelnök vezette egységes kormánypárt, amely a Horthy-korszak hegemón, leválthatatlan politikai erejévé vált. Az 1922-es választásról Gali Máté (Mathias Corvinus Collegium, Társadalom- és Történelemtudományi Iskola) és Ignácz Károly (Politikatörténeti Intézet) történészekkel Takács Róbert (Politikatörténeti Intézet) beszélgetett. A beszélgetésben az alábbi témák kerültek szóba: - Milyen helyzetben került sor a választásra? - 1922 februárjában alakult meg az új kormánypárt, az Egységes Párt: hogyan jött létre, milyen volt a belső megosztottsága és folytak-e belső küzdelmek a választási harc idején? - Miért volt megosztott az ellenzék és tudott-e reális alternatívát nyújtani Bethlennel szemben? - Hogyan alakította át Bethlen István a választási rendszert? Mire szolgált a nyílt szavazás és a többi (korlátozó) választási szabály? - Milyen volt a választási kampány? Kik és miért követtek bombamerényletet? Hogyan hallgatták le az ellenzéki politikusok telefonjait és tiltottak be ellenzéki újságokat? Kik alkalmaztak modern eszközöket (például a „fényvetítést”) és hol maradt „hagyományos” a kampány? - Mi lett választás eredménye, hogyan nézett ki az új parlament? Kik voltak a nyertesek és kik a vesztesek? - Mi volt az 1922-es választás jelentősége – az egész Horthy-korszak szempontjából? Kapcsolódó választási térkép: http://bpvalaszt.hu/terkep.php?id=5 POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:19:06
February 16, 2022
Alaptörvény és ellenzéki alkotmányozás
10 éve lépett hatályba az Alaptörvény. Nagyon sok minden történt alkotmányossági és politikai szempontból ebben az évtizedben: alkotmányellenessé nyilvánította az akkori Alkotmánybíróság az Átmeneti rendelkezéseket, kilenc Alaptörvény-módosítás került elfogadásra, teljesen átalakult az Alkotmánybíróság (személyi állományát és jogköreit tekintve is). Az ellenzék pedig – a táborán belül lezajlott politikai változások következtében – úgy készül kormányzásra, hogy alapvetően változtatna az Alaptörvényen. Többen úgy érvelnek, hogy a kormányozhatóság garanciája az alkotmányos szabályok átalakítása, amelyet szükség esetén kétharmados többség hiányában is el lehet végezni. Mások egy ilyen lépést nem tartanak elfogadhatónak és azt a jogállamiság lebontásaként értelmezik. Az Alaptörvény körüli viták megmutatják, hogy többféle alkotmányos felfogás, alkotmányos identitás létezik ma Magyarországon és az elkövetkező időszak egyik fontos kérdése, hogy valahogyan közelebb hozhatók-e egymáshoz ezek a felfogások vagy esély sincs a párbeszédre. Ezeket a kérdéseket Fleck Zoltán jogásszal és szociológussal, valamint Szentpéteri Nagy Richard jogásszal jártuk körül 2022. február 11-én a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában. A beszélgetést Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora vezette. Ajánlott olvasmány: Fleck Zoltán: Ha győz az ellenzék, az új parlament első napján félreállítanák Polt Pétert és az alkotmánybírókat (hvg.hu, 2021.11.29.) https://hvg.hu/itthon/20211129_ellenzek_alaptorveny_polt_peter_legfobb_ugyesz_fleck_zoltan Fleck Zoltán: Sunnyogni, hallgatni nem nagyon lehet (24.hu, 2021.12.17.) https://24.hu/belfold/2021/12/17/fleck-zoltan-interju-kozjogi-atmenet-alkotmany-kormanyvaltas/ Szentpéteri Nagy Richard: Akármi történik, rossz lesz, nem lesz békés országunk (hvg.hu, 2021.12.15.) https://hvg.hu/360/20211215_Szentpeteri_nagy_richard_alkotmany_marki_zay_feles_tobbseg_ner_orban_alaptorveny POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
51:25
February 11, 2022
Második világháború / 6 - A háború mint üzlet
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A háborúról mint üzletről szóló, hatodik adásban feldolgozott filmek: Casablanca (Casablanca, 1942 – r.: Kertész Mihály) Kelly hősei (Kelly’s Heroes, 1970 – r.: Brian G. Hutton) A tizedes meg a többiek (1965 – r.: Keleti Márton) A harmadik ember (The Third Man, 1949 – r.: Carol Reed) A 22-es csapdája (Catch-22, 1970 – r.: Mike Nichols) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
02:05:07
February 04, 2022
Magyarország és Lengyelország a „rövid 20. században”
A 20. század során a magyar és a lengyel történelem számos esetben egy ösvényen haladt, hol a hasonló fejlődési tendenciák érvényesültek, hol ugyanannak a szövetségi rendszernek voltak tagjai. Ugyanakkor – dacára a régebbi korokból eredő lengyel-magyar barátság toposzának, – nem csak a diplomáciai érdekek nem találkoztak mindig, de a két állam közötti viszonyban is adódtak konfliktusok. A Múltunk folyóirat legújabb – a Felczak Alapítvány támogatásával készült – számának tanulmányai ezt a kérdéskört járják körül az I. világháborút záró békekonferencia idejétől az 1989/90-es rendszerváltásig. Múltunk 2021/3. szám: http://www.multunk.hu/2021-3-szam/ A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2021. december 10-én a szám három szerzője, Mitrovits Miklós, Romsics Gergely és Takács Róbert beszélgetett a „rövid 20. század” lengyel-magyar összefonódó történelméről és többek között az alábbi kérdésekről: Miért nem találkozhattak a magyar és lengyel külpolitikai elképzelések a trianoni béke évében és az 1930-as években? Milyen segítséget nyújtott Magyarország a két oldalról megtámadott lengyeleknek a II. világháború kezdetén? Mennyiben ismétlődött meg az 1920-as helyzet 1946-ban a párizsi békekonferencián? Hogyan alakult a két ország kapcsolata az államszocializmus időszakában, különös tekintettel a válságévekre, 1956-ra és 1980/81-re, valamint a gazdasági reformok megítélésére? A hivatalos mellett mikor, milyen hálózatok és csomópontok mentén alakultak a lengyel- magyar ellenzéki kapcsolatok? http://www.multunk.hu https://www.facebook.com/multunk/ * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
56:00
January 21, 2022
Második világháború / 5 - A távol-keleti háború
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A távol-keleti háborúról szóló, ötödik adásban feldolgozott filmek: Tora! Tora! Tora! (Tora! Tora! Tora!, 1970 – r.: Richard Fleischer, Kinji Fukasaku, Toshio Masuda) Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor, 2001 – r.: Michael Bay) Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima, 2006 – r.: Clint Eastwood) Szentjánosbogarak sírja (Hotaru no haka, 1988 – r.: Isao Takahata) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:51:21
January 06, 2022
Mit adott nekünk a globalizáció?
„A globalizáció korában élünk” – de e közismert kijelentéssel vajon nem tulajdonítunk-e túlzott fontosságot (a „benne élés”, az érintettség okán) a saját korszakunknak? Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miben más korunk, azaz az elmúlt 30–40 év globalizációja, mint más globalizációs érák, és miért lehet/nem lehet egy hosszabb, akár 150/500/1500/2000 éves korszak részének tekinteni. És összebékíthető-e a globalizáció haszonélvezőinek és kárvallottjainak a véleménye, azaz hogyan viszonyulunk az antiimperializmushoz és a nyugatellenességhez? Többek között e kérdésekről volt szó a Politikatörténeti Intézet legújabb podcast adásában, amelyet az Intézet Múltunk című folyóirata és az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoportja közösen szerkesztett, és amely eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2021. szeptember 3-án. A beszélgetés résztvevői: Bayer József filozófus, politológus akadémikus és Tomka Béla történész, a Kutatócsoport vezetője, a moderátor Baráth Katalin történész, a Kutatócsoport tudományos munkatársa. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a Napvilág Kiadó gondozásában 2021-ben jelent meg Bayer József: Felbolydult világ. Írások a globalizációról szóló tanulmánykötete, amelynek írásai a globalizációnak a társadalmi átalakulásra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásait vizsgálják. A beszélgetés a fentiek mellett az alábbi kérdéseket is érintette: Ki hogyan/miért fedezte föl magának a globalizációt mint kutatási témát? Milyen oldalát látni a globalizációnak Kelet-Európából? Egyáltalán mennyit látni belőle? Hogyan befolyásolja (ha egyáltalán befolyásolja) a helyhez kötöttségünk a kérdésfeltevéseinket, kutatási témáinkat, megállapításainkat? Mondhatjuk, hogy a mindenkori aktuálpolitika a globalizációnak csak a negatív vonásaira fókuszál? Globális kultúra, globális identitás – az egyneműsödés, egyformaság felé haladunk? Mik az esélyei a helyi/nemzeti kultúráknak? Mit takar a globalizáció/hibridizáció? Hogyan változik meg az egyes ember a globalizációs folyamatban? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Anne Nygård via Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
56:42
December 29, 2021
A munkásmozgalom hőskora és mai politikai tanulságai
A forradalmi munkásmozgalomból miként nőtt ki a szociáldemokrácia? A 20. század második felében miként lettek a munkáspártokból polgári pártok? Hová tűnnek mára a szavazóik, és miért indultak el a törpepártosodás útján az egykori szociáldemokrata tömegpártok? Visszafordítható ez a folyamat úgy, hogy a mai szociáldemokrata politikusok a száz évvel ezelőtt élt legendás elődök munkásságában keresnek inspirációt? Mi a ma is használható szociáldemokrata “örökség”, amelyből politikát gyárthat egy baloldali párt? Ezekről a kérdésekről beszélgetett 2020. december 4-én a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában Csunderlik Péter történész, a Politikatörténeti Intézet kutatója K. Horváth Zsolt történésszel és Szűcs Zoltán Gábor politológussal. * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
50:00
December 21, 2021
Kérdések és válaszok a Rákosi-korról
A 20. századi magyar történelem számtalan „forró” korszakával szemben a Rákosi-kor kevéssé áll emlékezetpolitikai viták kereszttüzében. Mindez nem a történelmi távolság miatt van így, hiszen a megelőző évtizedek, az 1944/1945 utáni átmeneti időszak vagy a Horthy-korszak megítélésében koránt sincs konszenzus. Az 1948/1949 és 1956 közötti periódusban ugyanakkor a késő sztálini szovjet rendszer erőszakos átültetése zajlott, és kevesen vitatják, hogy egy olyan diktatúra épült ki, amelyet a belső és külső ellenségkeresés, a gazdasági irracionalitás, a mindent átható propaganda, a hétköznapi mozgósítás és a nemzeti szuverenitás teljes feladása jellemzett. Ráadásul már a Kádár-korszakban elhatárolódtak a Rákosi-kortól mint a „személyi kultusz időszakától” – még ha ez ellentmondásos módon, azt egészében meg nem tagadva, alapvető intézményrendszerét megtartva történt. Egyetért ezzel a korszak két ismert kutatója, Feitl István, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója és Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának nemzetközi szakmai tanácsadója is. A Napvilág Kiadónál nemrég megjelent Kérdések és válaszok a Rákosi-korról című könyv szerzőpárosával kollégánk, Takács Róbert beszélgetett. A beszélgetés többek között az alábbi kérdéseket érinti: · Kialakulhatott-e kölcsönös bizalom a mesterének való megfelelési kényszerrel küszködő Rákosi Mátyás és Sztálin között? · Létezett-e „szovjet blokk” Sztálin uralma idején? · Miképp képzeljük el a totalitárius rezsimek gyakran ismételt jellemzőit a gyakorlatban az ellenséges elemek nyilvántartásától a szovjet tanácsadók bábáskodásáig? · Miképp élték a hétköznapokat – a gyermektelenségi adótól a tanyarendezésen át a sofőrnők által vezetett vörös trolibuszokig? · Ki és meddig hitt a szocializmus építésében, és kinek volt az érdeke a rendszer fennmaradása, ha egyszer a nagy éberségben mindenki ellenséggé válhatott? · Milyen változást hozott 1953, és mennyiben volt a magyar fejlődés egyedülálló ekkor a szovjet blokkban – és elképzelhető lett volna-e egy desztalinizálódó Magyarország Rákosival? * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Fortepan Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
41:18
December 08, 2021
Második világháború / 4 - A keleti front
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A keleti frontról szóló, negyedik adásban feldolgozott filmek: Bátor emberek (Szmelije ljugyi, 1950 – r.: Konsztantyin Jugyin) Iván gyermekkora (Ivanovo gyetsztvo, 1962 – r.: Andrej Tarkovszkij) Szállnak a darvak (Letyat zhuravli, 1957 – r.: Mihail Kalatozov) Jöjj és lásd! (Igyi i szmotri, 1985 – r.: Elem Klimov) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Wikipedia Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:42:35
December 07, 2021
Kádár-rendszer: államszocializmus, államkapitalizmus, neoliberalizmus
A Kádár-rendszer ideológiai és politikai gazdaságtani jellege komoly érdeklődés tárgyát képezi a legutóbbi időben. Fábry Ádám, az argentínai Chilecito Nemzeti Egyetem oktatója régóta foglalkozik a rendszerváltás előtti szocializmus vizsgálatával, 2019-ben a Palgrave kiadónál jelent meg ezzel kapcsolatos, összefoglaló könyve The Political Economy of Hungary From State Capitalism to Authoritarian Neoliberalism címmel. Ebben a podcast-ban Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora nemrég megjelent, Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer című kötete apropóján a következő témákat járja körbe Fábry Ádámmal:  Miért fontos a neoliberalizmus politikatörténeti és politikaelméleti vizsgálata?  Milyen neoliberális áramlatok érhetők tetten a Kádár-rendszerben? Milyen érvek szólnak a rendszerváltás előtti rendszer államszocialista és államkapitalista jellege mellett? Hogyan járul hozzá a neoliberalizmus politikai gazdaságtani perspektívája a kortárs magyar helyzet megértéséhez? * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
51:39
November 27, 2021
Második világháború / 3 - A nyugati front
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter –PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A nyugati frontról szóló, harmadik adásban feldolgozott filmek: A leghosszabb nap (The Longest Day, 1962 – r.: Ken Annakin, Andrew Marton, Bernhard Wicki) A halál 50 órája (Battle of Bulge, 1965 – r.: Ken Annakin) Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan, 1998 – r.: Steven Spielberg) Dunkirk (Dunkirk, 2017 – r.: Christopher Nolan) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
02:01:48
November 19, 2021
Forradalom, összeomlás, új és régi világ
1918 novemberének első napjait egyszerre határozta meg kétségbeesés, remény, gyász és felbuzdulás. Úgy tűnt, hogy a háború vége és Magyarország függetlensége orvosság lesz a legégetőbb társadalmi problémákra is, ugyanakkor viszont az Osztrák-Magyar Monarchia elképesztő sebességű összeomlása nyomán minden megrendülni látszott, ami addig biztos volt az emberek életében. Rendkívüli idők, rendkívüli események, forradalom, összeomlás, új és régi világ – ezekről beszélgetett Egry Gábor 2018. november 16-án, az első magyar (nép)köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján Hatos Pállal és Csunderlik Péterrel a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában. Ezt a felvételt adjuk most közre podcast sorozatunkban. Hatos Pál említett kötete: Az elátkozott köztársaság– Az 1918-as összeomlás és forradalom története (Jaffa Kiadó, 2018) A beszélgetés végén említett Múltunk 2018/3. lapszám kapcsolódó cikkei a linkekre kattintva letölthetők: Pók Attila: 1918 emlékezete 2018-ban Hajdu Tibor: Az őszirózsás forradalomról a rendszerváltás után Varga Lajos: Szociáldemokraták kormányzati szerepben a demokratikus forradalom idején Horváth Csaba: Politikai valóságértelmezések és stratégiák az 1918. őszi válságban Pritz Pál: Jászi Oszkár és Lesznai Anna Gulyás László: Küzdelem egy multietnikus régióért, avagy a Bánság felosztásának (1918–1920) problematikája multidiszciplináris megközelítésben Egry Gábor: Ismerős arcok? (KUNT Gergely–L. BALOGH Béni–SCHMIDT Anikó (szerk.): Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Libri–MNL, Budapest, 2018. 466 p.) POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
52:55
October 31, 2021
Második világháború / 2 – Hitler-ábrázolások
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter –PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A Hitler-ábrázolásokról szóló, második adásban feldolgozott filmek: A diktátor (The Great Dictator, 1940 – r.: Charlie Chaplin) Berlin ostroma/Berlin eleste I–II. (Padenije Berlina, 1949 – r.: Mihail Csiaureli) Nézd, ki van itt! (Er ist wieder da, 2015 – r.: David Wnendt) A bukás – Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004 – r.: Oliver Hirschbiegel) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Arquivo Nacional Collection Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:49:50
October 02, 2021
Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról, 1867–1918
Elkerülhető lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A „boldog békeidők” alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban „másodrendű” állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál tömör válaszokat a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok a dualizmusról, 1867–1918 című kötete, amely egy immár 11 kötetes, ismeretterjesztő sorozat része. Ez felöleli szinte az egész 20. századot, és zsebkönyv formátumban, rövid szócikkekkel igyekszik eligazítani az olvasókat a vitatottabb történelmi időszakokban is. A sorozat a 2014. évi Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai Díjat kapott az oktatást-nevelést legjobban segítő könyv kategóriájában, amiért hatékonyan segíti az oktatást legújabb kori történelmünk ingoványos területeit illetően. A dualizmusról szóló kötet 100 kérdése és azokra adott válaszai egyszerre tárgyalják a korszak fajsúlyos alapproblémáit (a nemzetiségi konfliktusoktól, a politika működési zavarain és a társadalmi egyenlőtlenségeken át a kulturális és gazdasági fejlődés, vagy éppen az urbanizáció ellentmondásos jelenségéig), valamint olyan figyelemfelkeltő, időnként provokatív kérdéseket is felvetnek, amelyek a dualizmus korának egy-egy érdekes jelenségére, a maitól eltérő jellegzetességeire világítanak rá. A Politikatörténeti Intézet legújabb podcast adásának vendége a kötet három szerzője: Cieger András, Egry Gábor és Klement Judittörténészek, akik között nagyon jól megoszlanak az előbb említett témakörök, és akikkel a problémafelvetésekről, aktuális vonatkozásokról, társadalmi hatásokról, a soknemzetiségű egymás mellett élésről Prosinger Lívia, Intézetünk munkatársa beszélgetett. A beszélgetés többek között az alábbi témákkal foglalkozik: - A kötet olyan 20. századi vagy aktuális vonatkozású kérdéseket is érint, amelyek elsőre meglepőnek tűnhetnek, de a válaszokat elolvasva vitathatatlan a létjogosultságuk. Miért volt fontosnak ezek felvállalása, a kötetbe történő beemelése? - A szócikkek egy része nemzetiségi és vallási kérdésekkel, „kis színessekkel”, mikrotörténetekkel foglalkozik, amely témák – mint egy puzzle – egy komplex képet adnak az akkori, itt Magyarországon elképzelhetetlenül sokszínű mindennapokról. Miként segítik a korszak jobb megismerését ezek az apró szemelvények? - Mit adott nekünk a kiegyezés? Pozitívak vagy negatívak a korszak hosszú távú, máig velünk élő hatásai? - Mondhatjuk-e azt, hogy a dualizmus időszakában váltunk premodern társadalomból modern társadalommá, vagy csak elindultunk ezen az úton? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
52:15
September 05, 2021
Második világháború / 1 – A nemzetiszocializmus gyökerei
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter –PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A Harmadik Birodalom tizenkét éve a kivétel volt a német történelemben, vagy abból szervesen következik? A nácizmus kígyótojásait már a Második Birodalomban, a vilmosi Németországban lerakták, csak az első világháború után keltek ki? Első adásunkból kiderül. A beszélgetésben feldolgozott filmek: A fehér szalag(Das wisse Band – Eine deutsche Kindergeschichte, 2009 – r.: Michael Haneke) Dr. Caligari (Das Kabinet des Dr. Caligari, 1920 – r.: Robert Wiene) Max (Max, 2002 – r.: Menno Meyjes) Mephisto (Mephisto, 1981 – r.: Szabó István) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + World War II Database Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
02:12:17
September 01, 2021
Kapitalista realizmus. Nincs alternatíva?
„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik.” Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású elmélete feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus következményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztálinizmusában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a ’89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban. Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével – Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementóig, a Nirvanától Nietzschéig – a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról. MARK FISHER (1968–2017) író, kritikus, a kritikai kultúrakutatás meghatározó alakja volt. Kapitalista realizmus. Nincs alternatíva? című kötete 2020-ban, második és egyben javított kiadása pedig 2021-ben jelent meg a Napvilág Kiadó gondozásában. Legújabb adásunkban az ő mai napig nagy hatású gondolatairól beszélgetett Lebanov Barbara a kötet két fordítójával, Tillmann Árminnal és Zemlényi-Kovács Barnabással. A beszélgetés eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2021. január 21-én, még a kötet második, javított kiadásának megjelenése előtt. (Lebanov Barbara telefonról bejelentkezve vett részt a beszélgetésben.) POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
46:49
August 13, 2021
Imre: Egy emlékirat
A Napvilág Kiadó hamarosan megjelenő új kötete adja legújabb adásunk témáját: Edward Prime-Stevenson Imre. Egy emlékirat című könyve egy regény, amely az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóit. 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. Közben Prime-Stevenson bemutatja a századfordulós Magyarországot (úgy tűnik, valóban járt itt, tudott magyarul is!), meg az akkoriban egyre népszerűbb pszichológiai gondolkodást, adottság és választás izgalmas sorskérdéseit. Ez a kötet szolgál tehát legújabb podcast adásunk apropójául, és itt hívnánk fel minden olvasónk figyelmét (a jelen törvényi kötelezettségeknek megfelelően), hogy itt bizony a(z egyesek által) hagyományosnak nevezettől eltérő tartalom következik, a kifejezés lehető legszebb és legnyitottabb értelmében. A beszélgetés résztvevői: BOJTI ZSOLT, a kötet fordítója KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS újságíró NÁDASDY ÁDÁM költő, műfordító, a kiadás lektora A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba: - Miért fontos regény irodalomtörténeti szempontból az Imre: Egy emlékirat? - Miért lehet különleges a magyar olvasók számára? - Milyen környezetben jelent meg eredetileg a regény? Miért lehetett nehéz vagy kockázatos akkoriban egy LMBTQ-témájú könyv kiadása? - Mit tudunk a szerzőről, Edward Prime-Stevensonról? - Milyen tudományos és ismeretterjesztő céljai voltak a szerzőnek a könyvvel? - Hogyan jelenik meg a korabeli tudományos álláspont az LMBTQ emberekről a regényben? - Miért tarthatjuk érdekesnek a magyarság megjelenését a könyvben? - Milyen hatása volt a könyvnek a megjelenés időszakában és milyen hosszútávú hatásokról beszélhetünk? - Milyen plusz tartalmakkal találkozhatunk a kiadásban? - Miért különösen fontos a regény megjelenése napjainkban Magyarországon? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:08:08
July 23, 2021
Hibrid média, avagy patrónus-kliensi médiarendszer 30 évvel a rendszerváltás után
1989/90-ben abban a tekintetben konszenzus volt a politikai és sajtóbeli szereplők között, hogy milyen sajtó- és médiairányításra mondanak nemet, ám az akkor a képzésben és etikai kódexekben domináns objektivitásdoktrína a gyakorlatban mégsem vált általánossá. Legújabb adásunk apropóját Bajomi-Lázár Péter A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018 című, a Napvilág Kiadónál 2020-ban megjelent kötete adja. A beszélgetés annak okait boncolja, hogy miért jutott el a rendszerváltás utáni magyar média plurális, de erősen pártosodó sokszor „olasz modellként” leírt állapoton át a domináns párt által uralt – immár az orosz modellhez hasonlított – hibrid médiarendszerig. Mi volt ebben a politikai erők szerepe és felelőssége, és miként hatott e folyamatra a gazdasági-piaci környezet, illetve utóbbit hogyan alakították a kormányok hatalmi–társadalompolitikai céljaiknak megfelelően. És végül: miképp viszonyul az olvasó, a médiafogyasztó mindehhez? A beszélgetés eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2020. augusztus 21-én. Résztvevők: BAJOMI-LÁZÁR PÉTER, a Médiakutató c. folyóirat szerkesztője BÁTORFY ATTILA médiakutató, az Átlátszó blog újságírója Moderátor: TAKÁCS RÓBERT történész (PTI) POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
40:50
July 21, 2021
A székely zászló a politikától a hétköznapokig
A szimbolikus politizálás, a határon túli közösségek helyzete és általában a nemzeti vagy közösségi jelképek használata évtizedek óta fontos kérdései a társadalomtudományoknak. Arra azonban, hogy a radikális jobboldali hálózatokon túl ezeket a szimbólumokat széles körben hogyan és mire használják, kevesebb reflexió született. A székely zászló 2004-óta tartó rövid története jól összefoglalja, hogy a XXI. században mik a klasszikus nemzetépítés határai, milyen nehézségei vannak a közösségi jelképek elfogadtatásának, valamint, hogy a politikai reprezentáció és közösség-koncepciók milyen viszonyban állnak a megélt identitással. Mindemellett arra is rávilágít, hogy az identitáspolitika hogyan hatott az etnopolitikai kérdések hétköznapiasodására, banalizálódására és piacosodására. Legújabb adásunkban témáról megjelent új kötete kapcsán Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutatóval, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagjával Pap Szilárd István újságíró beszélgetett. Moderátor: Antal Attila jogász-politológus, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora moderálta. A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba: - Mit jelent és minek a szimbóluma a 2004-ben tervezett székely zászló? Patakfalvi-Czirják Ágnes írása a zászlót a politikai kontextus mellett a materiális kultúrában elhelyezve is vizsgálja. Milyen kérdések merülnek fel ebből a szempontból? Beszélhetünk-e a szimbolikus tárgyak biopolitikájáról? - A szimbolikus politikák és a fogyasztás kapcsán milyen közös pontok ragadhatók meg? A politikai elköteleződések és az identitás kommunikálásában milyen szerepe van a nemzetre utaló, azt megtestesítő tárgyaknak? - Mi a székely identitáspolitika tágabb társadalmi kontextusa, és hogy lehet elhelyezni a globális kapitalizmus keretében? - A székely zászló mint árucikk esetében hogyan kapcsolódik össze a helyi nemzetépítés, a nacionalizmus és a globális identitáspolitikai mozgalmak felerősödése? - Milyen kapcsolat van a székely identitáspolitika, a székely zászló és az Orbán-rendszer között? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Wikipedia Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
53:22
July 02, 2021
A „Trianon-mitológia" és az újabb kutatási eredmények
A „Trianon-mitológiát” szedték darabokra az újabb kutatási eredmények alapján Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének kutatói, akikkel Csunderlik Péter, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett még 2020 júniusában, a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumán. Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2020. június 12-én. A beszélgetés fontosabb kérdései: - Indokolt-e a kijelentés, hogy a hagyományos magyar politikai elit már 1918 tavaszán elvesztette az első világháborút, hiszen a háború nem egyesítette a nemzetet, hanem kiélezte a politikai, társadalmi, gazdasági ellentéteket, miközben a Tisza-rendszer elitje defenzívába szorult? Esterházy Móric miniszterelnökként ugyanis már maga kereste fel a Népszava szerkesztőségét, a termelést a szakszervezetek nélkül nem lehetett már működtetni, a választójogi reform pedig feltartóztathatatlan volt. Megállapíthatjuk-e, hogy a „Régi Magyarország”, amelyet a trianoni megemlékezésekkor siratnak, már a világháborúban megbukott? - 1918 őszén volt-e alternatívája Károlyi Mihály miniszterelnökségének? - Miért ideális bűnbak Károlyi Mihály, és jogosak-e a vele és a Károlyi-kormány katona- és külpolitikájával kapcsolatos vádak? - A Tanácsköztársaság kikiáltásának és a proletárdiktatúra harcainak volt-e bármilyen hatása a leendő trianoni határokra? Párizsban valóban „magyar nacionalisták blöffjének” gondolták a magyar kommünt? - A Clemenceau-jegyzékkel kapcsolatos üzenetváltások idején a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsában a megcsonkított Magyarország gazdasági életképtelenségével érveltek az ellenállás mellett, és a „gazdasági életképtelenség” érvét utóbb a jobboldal is átvette 1919 után. Ám a trianoni béke gazdasági hatásait vizsgáló Tomka Béla kimutatta, hogy az ország kétharmadának elvesztése hosszabb távon nem is volt akkora gazdasági csapás. Valóban gazdasági katasztrófát okozott-e Trianon? - Ténylegesen mekkora csapást jelentett Trianon a határon túli magyaroknak? Volt-e „Trianon-trauma”, vagy az általunk ma ismert „Trianon” egy olyan kulturális trauma, amit az irredenta propaganda állított elő a két világháború között? Lehet-e a „kulturális trauma” melletti érv az a közvéleménykutatás, amely szerint gyakorlatilag minden magyar tudni véli, hogy Trianon egy súlyos, katasztrofális csapás volt, ám közülük kevesen tudják, hogy konkrétan mi is történt. - Trianon egyik maradandó kulturális hatása a székelyek mint „szupermagyarok” mitotoposzának létrejötte a nemzeti mitológiában. Van bármi értelme a történésznek cáfolgatni ezeket a toposzokat, vagy bele kell nyugodnia, hogy a tudomány úgyse lehet erősebb, mint a mitológia? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
48:23
June 04, 2021
Proto-proletárdiktatúra vagy bomlástermék? – Az 1871-es párizsi kommün
150 éve, 1871. május 28-án fojtották vérbe a párizsi kommünt. A munkásmozgalom-történetírás megpróbálta amolyan proto-proletárdiktatúrának láttatni, míg Émile Zola a Második Császárság bomló hullájából támadt dögvésznek tartotta, és a kiéhezett és rémképektől gyötört, patkányokat megevő ostromlottak részeg haláltáncaként írta le a kommünt Az összeomlás című naturalista regényében. A francia-porosz háború elvesztését követően a körbezárt párizsiak úgy döntöttek, hogy ők nem kötnek megalázó békét a III. Napóleon rendszerét elsöprő poroszokkal, ellenálltak, mire az Adolphe Thiers vezette ideiglenes kormány elmenekült. A hatalmi vákuumban a kommünárok – köztük a Párizsban élő szocialista, Frankel Leó – vették át a hatalmat, és egy kettős ostromgyűrűbe zárt világvárosban próbáltak berendezni egy születésekor halálra ítélt szocialisztikus városállamot. Amikor elbuktak, a 19. század legvéresebb megtorlását szenvedték el: a Párizsba behatoló ellenforradalmi csapatok 1871. május 21–28. között egy héten át gyilkolták a „bűnös város” lakóit. Az áldozatok számát egyes történészek több tízezerre teszik, John Merriman, a Yale Egyetem történésze a modernitás egyik ősbűnének tartja a teljesen indokolatlan, véres ellenforradalmi bosszút a The Massacre – The Life and Death of the Paris Commune of 1871 című könyvében. A párizsi kommünről és emlékezetéről Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett Balázs Gáborral, Párizsban élő történésszel, a Párizs, szabad város – 1871 című 2020-as könyv szerzőjével és Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével. A beszélgetés fontosabb kérdései: - A párizsi kommün a francia-porosz háborúban elszenvedett francia vereség válságterméke volt, így létrejöttének magyarázata elválaszthatatlan a „kis Napóleon” uralmától. III. Napóleont csak egy Napóleon-paródiaként tartja számon az emlékezet, de vajon igaz az, hogy bár birodalma egy nagyoperának szerette volna mutatni magát, A. J. P. Taylor hasonlatával csak egy Offenbach-operett volt, és az első komolyabb kihívásra össze is omlott? - Mi volt a híres-nevezetes haussmanni városátalakítás szerepe a kommünben? A kommün „radikális városnegyedeit” tényleg III. Napóleon rendszere hozta létre azzal, hogy Párizs átépítésekor a korábbi otthonaikból kiköltöztetett szegény lakókat oda koncentrálták? - Mi volt a párizsi kommün kikiáltásának oka? Párizs népe a háborús ellenállást akarta-e elsősorban, vagy a társadalmi átalakulást? - A munkásmozgalom-történetírás előszeretettel állította be amolyan „proto-proletárdiktatúrának” a párizsi kommünt, de valójában milyen szerepet játszottak benne a munkások? - Mik voltak a párizsi kommün legfontosabb intézkedései, és azokból kirajzolódik-e egy „szocialista városállam” 19. századi utópiája? - Beszélhetünk-e a párizsi kommünárok terrorjáról? - Volt-e esélye a kettős ostromgyűrűben a kommünnek a túlélésre, vagy csak egy „haláltánc” volt ez a 72 nap? Mi volt a kommünárok perspektívája? Volt-e jövőképük? - A történettudomány mai álláspontja szerint hányan estek áldozatul a „véres hét” idején az ellenforradalmi megtorlásnak? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
58:08
May 28, 2021
A „szovjet thermidor” - A kronstadti matrózfelkelés és a NEP
Nem a bolsevikok csinálták a forradalmat, hanem a forradalom a bolsevikokat: az 1917-ben megjelent Állam és forradalom nem egy receptkönyv volt, mert Lenin politikáját az újabb és újabb kihívásokra adott válaszok alakították. A polgárháború idején bevezetett hadikommunizmus, majd az 1921-ben elindított új gazdaságpolitika is következmény volt, hiszen a történelemben csak okok és okozatok vannak, de nincs teleológia. Így a szovjet történelem 100 évvel ezelőtti fordulópontját is csak az előzményei felől tudjuk megérteni. Ebben az adásunkban a témáról Csunderlik Péter beszélgetett Krausz Tamás történésszel, az ELTE BTK professor emeritusával, a Szovjetunió történetéről szóló könyvek szerzőjével, Lenin- és Sztálin-életrajzírójával. Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2021. május 7-én. A beszélgetés az alábbi kérdéseket járja körül: - Forradalom, puccs vagy ellenforradalom? Mi volt az 1917. novemberi bolsevik hatalomátvétel? - Volt-e liberális demokratikus alternatíva az 1917-es Oroszországban? - A bolsevikok hogyan tudtak megszerezni a hatalmat, és miképp tudták megtartani? - Teoretikus vagy hatalomtechnikus volt-e Lenin? - Népszerűek vagy népszerűtlenek voltak a bolsevikok? - Miként nyerték meg a bolsevikok a polgárháborút? - Mi vezetett a kronstadti matrózfelkeléshez? - Forradalmárok vagy csak lázadók voltak a kronstadti matrózfelkelők? - Mi volt a NEP? - Világforradalom helyett „szocializmus egy országban” - Miként fejezte be Sztálin a forradalmat? Ajánlott irodalom: Stephen F. Cohen: Rethinking the Soviet Experience. Politics & History Since 1917. New York-Oxford, Oxford University Press, 1985 Sheila Fitzpatrick: The Russian Revolution. New York-Oxford, Oxford University Press, 2008 Krausz Tamás: A cártól a komisszárokig. Az 1917-es oroszországi forradalmak történetéből. Budapest, Kossuth, 1987 Krausz Tamás: Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció. Budapest, Napvilág, 2008 Krausz Tamás: Szovjet thermidor. A sztálini fordulat szellemi előzményei, 1917–1928. Budapest, Napvilág, 1996 POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash  Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
45:53
May 20, 2021
Nemzet és hegemónia
A magyar történettudományt, a szellemi életet, a közgondolkodást és a politikát hosszú évtizedek óta átszövik a nemzetviták. Sokféle igen karakterisztikus vélemény fogalmazódott meg az 1945–1990 közötti időszakról is, annak helyéről a nemzet történelmében. Sőt olyan vélekedés is akad, hogy ez az időszak, illetve az 1945 utáni társadalmi-politikai berendezkedés normatív értelemben kívül esik a nemzeten, amely a szovjet „hódoltság” következtében nem rendelkezhetett önmagáról. Eszerint ami ebben az időszakban a nemzet érdekében történt, az mind a hatalom és a szovjet befolyás ellenében történt. Ez a két állítás azonban túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen. Legújabb podcast adásunkban Földes György Nemzet és hegemónia – 1920–1990 címmel a Múltunk 2020/3. számában megjelent tanulmányáról beszélgetett a szerző és a nemzeti problematika, a határon túli magyar kisebbségek történetének szakértője, Bárdi Nándor. Moderátor: Takács Róbert, a Múltunk történeti folyóirat felelős szerkesztője. Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2021. március 12-én. A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba: - Hogyan változott 1945 után a kommunista vezetés nemzetről való gondolkodása, politikája, illetve abban mennyire játszott központi szerepet a határon túli magyarság helyzete? - Beszélhetünk-e az egypártrendszer időszakában nemzetépítési kísérletről? Ha igen – Földes György ezt nevezi antinacionalista nemzetépítésnek –, annak mik voltak a sajátosságai? Ha nem, milyen alapon tagadható ez meg? - Sikerült-e az MSZMP által képviselt koncepciónak hegemón helyzetbe kerülnie az 1970-es évekre? - Valóban csak a népiek csoportja fogalmazott meg ebben az időszakban alternatívát? KAPCSOLÓDÓ OLVASMÁNY: FÖLDES GYÖRGY: Nemzet és hegemónia – 1920–1990 (Múltunk 2020/3.) POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
44:28
May 14, 2021
Szakértő politikai előrejelzés
A közelmúltban jelent meg a Napvilág Kiadónál Philip E. Tetlock amerikai pszichológus, politológus Szakértő politikai előrejelzés. Mire jó? Hogyan mérhetjük? című kötete, amelyről Felcsuti Péterrel, a fordítóval és Róna Dániel politológussal beszélgetett Klopfer Judit, a kötet szerkesztője, a Napvilág Kiadó főszerkesztője. A politikai előrejelzés napjainkban reménytelenül szubjektív műfaj. Teret nyert a közéletben egyfajta antiintellektualizmus: a (szak)tudás önmagában értéktelen; csak a velünk azonos nézeteket vallók véleményét vagyunk hajlandóak elfogadni, csak a saját „törzsünkkel” értünk egyet. De miért is kéne a politikai szakértőket felmenteni a pontosság és egyértelműség sztenderdjei alól, amelyeket minden más szakmától és tudományterülettől megkövetelünk? Tetlock a könyvében amellett érvel, hogy az előrejelző versenyek lehetőséget adnak arra, hogy előre mozdítsuk a vitán alapuló demokrácia ügyét – a versenyek révén erősödnek az objektív mérés szempontjai, így javul a közbeszéd minősége és csökken a polarizáció. Tetlock Isaiah Berlin nyomán a szakértőket két csoportra osztja: sündisznókra és rókákra; a gondolkodási stílus egyik végpontja a sündisznó, másik végpontja a róka kognitív stílus, e két kategória segítségével értékeli ki több tízévnyi kutatási anyagát, és dolgozza ki mérési módszerét a lehető legnagyobb objektivitásra törekedve.  A beszélgetés az alábbi kérdéseket járja körül: - Miben más a politikai előrejelzés és a politikai szakértelem más tudományterületekhez képest, milyen a befogadói környezetük? - Összefügg-e az antiintellektualizmus mint közeg és a szakértők, illetve a médiafogyasztók mentális merevsége? Miért korrigálja álláspontját nehezen egy szakértő? - Van-e esély rá, hogy javuljon a helyzet nálunk a pontosság és a mentális merevség terén? Tetlock az előrejelző versenyeket jelöli meg eszközként. Vajon sikeres lenne-e egy ilyen verseny itthon? - Ki a jó szakértő? Számít-e, mit gondol, vagy csak az, ahogy gondolkodik? - Melyek a sündisznó és róka kognitív stílus jellegzetességei? Kik a jobb előrejelzők? A médiafigyelem nagy részét sündisznó előrejelzők élvezik – mi az a sündisznókban, ami jobban fogyaszthatóvá teszi az ő véleményüket? - A szakértőkkel kapcsolatos bizalmatlanság nem új jelenség sem az amerikai, sem a magyar politikában. Szóba kerülnek híres hibák, amelyek megrengetik a bizalmat a szakértők tudásában, de pozitív példák is. Kapcsolódó olvasmányok: Higgyünk-e a politikai elemzőnek, és mégis melyiknek?Az Előszó részlete a Mércén: https://merce.hu/2021/02/08/higgyunk-e-a-politikai-elemzonek-es-megis-melyiknek/ Vizsgálni a vizsgálhatatlant: mitől lesz jó egy szakértő?Kritika az Új Egyenlőségen https://ujegyenloseg.hu/vizsgalni-a-vizsgalhatatlant-mitol-lesz-jo-egy-szakerto/ A szerző egy kapcsolódó könyve: Superforecasting. The Art of Science of Prediction https://en.wikipedia.org/wiki/Superforecasting:_The_Art_and_Science_of_Prediction POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET https://www.polhist.hu/  www.polhist.hu/hirlevel  https://www.facebook.com/polhist.hu http://polhist.hu/pti-adomany-koltozes/
41:31
May 01, 2021
Kerülni kell-e a húzós kérdéseket a baloldalon?
A kritikai baloldal jelenét, jövőjét és gondolkodásmódját meghatározó témák sokasága hever előttünk az asztalon. Gyakran azt tapasztaljuk azonban, hogy ezek a témák és vitapontok vagy elsikkadnak a „szürke hétköznapokban”, vagy ellenkezőleg: a cselekvési potenciál fenntartása és a mozgalmi egység nevében szándékosan szőnyeg alá söprik őket. „Szeressük egymást gyerekek!” „Mindenkire szükség van!” „A közös pontokra koncentráljunk!” A heves csatározások általában a közösségi média egy-egy cikke vagy posztja alatt robbannak ki – sokszor nem kis frusztráció és az ilyen fórumokra jellemző valamennyi negatív kísérőjelenség társaságában. Ez a helyzet tovább erősíti sokakban azt a meggyőződést, hogy viták helyett először cselekedni kell – a nagy kérdések megválaszolására pedig majd ráérünk később. De valóban így van ez? Fel kell-e tennünk és ki kell-e éleznünk a rendszerkritikai mozgalmak sorsát meghatározó kellemetlen kérdéseket? Egyáltalán létezik-e olyan, hogy „A baloldal”, vagy helyesebb volna inkább „baloldalakról” beszélni többes számban, amelyeknek gyakorta nem túl sok közük van egymáshoz – így veszekedniük sem érdemes? „Sikerült-e a baloldal gondolkodásmódjának és a rendszerkritikus politikának átlépnie a helyi keretekből egy globális szintre?” – teszi fel az egyik ilyen kényes kérdést KISS VIKTOR, aki ANTAL ATTILA politológussal és CSIGÓ PÉTER szociológussal beszélgetett új könyve kapcsán a PTI-TEM podcastjában.  Kiss Viktor könyve itt érhető el: https://napvilagkiado.eu/termek/kivul-belul-egy-uj-politikai-logika/ Az adásban még szóba kerül: - Hogyan képzeljük el az antagonizmust? Mit tesz ehhez hozzá a pszichoanalitikus megközelítés? - Hányféle baloldal létezik valójában? És honnan tudhatjuk, melyiknek van igaza? - Mi az összefüggés a politikai konfliktus és a politikai cselekvés között?  - Miért az új jobboldal érez rá inkább a mai korszak fő folyamataira, miért sikeresebb a világ megértésében? Elfogadható-e egyáltalán a „baloldal lemaradásának” tézise? - Mi az oka annak, hogy miközben egyre inkább rendszerkritikus, antikapitalista retorika jelenik meg a baloldali közéletben, valójában sem a cselekedetek, sem az intézmények nem ebbe az irányba hatnak? Nem az-e a legnagyobb problémája a mai baloldalnak, hogy retorikájában forradalmi, gyakorlatában pedig moderált és beilleszkedő? - Van-e direkt kapcsolat a (társadalom)elméleti és a politikai gyakorlat között, érdemes-e úgy tenni, mintha előbbiből következne bármi az utóbbira nézve? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
44:10
April 23, 2021
Bethlen100: régi vágású egyensúlypolitika a tömegpolitika korában?
100 évvel ezelőtt, 1921. április 14-én lett Bethlen István Magyarország miniszterelnöke. A Horthy-korszak meghatározó konzervatív politikusa egy évtizedig töltötte be kormányfői posztot, és az általa kiépített autoriter politikai rendszer alapjai 1944-ig megmaradtak. Bethlenről, a politikájáról és rendszeréről Csunderlik Péter történész (ELTE BTK, Politikatörténeti Intézet) beszélgetett Ignácz Károly (Politikatörténeti Intézet) és Romsics Gergely (ELKH BTK Történettudományi Intézet) történészekkel. Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2021. április 9-én. A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba: - Bethlen Istvánnak 2013-ban szobrot avattak a budai várban: történelemi előkép-e a mai NER számára? - Bethlen pályaíve és különböző jobboldaliságai - Bethlen politikájának kettősége: a hagyományos uralmi és társadalmi rend helyreállítása és a modernizáció szükségessége - Elitista hatalomgyakorlás a tömegpolitika korában a politikai rendszerbe - Elitista hatalomgyakorlás a tömegpolitika korában - A Bethlen-féle antidemokratikus választási rendszer nyílt szavazással és hegemón kormánypárttal - Bethlen és a szélsőjobboldal: a fajvédők és Gömbös Gyula szerepe - A háború utáni új európai rendbe történő integrálódás: a bethleni külpolitika További ajánlott olvasmányok: Romsics Gergely: A magyar külpolitika útkeresése, 1919–1923 Korunk, 2020/5. 85–98. Ignácz Károly: Választói magatartás 1926-ban. A kormánypárt választási gépezetének működése és egy statisztikai felmérés tanulságai nyílt szavazású választókerületekben Múltunk, 2018/1. 87–134. POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Wikipedia Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
49:16
April 14, 2021
Váratlan látogatók a Várban?
A budai Várhegy déli részén évszázadokig királyi lakhely állt.  100 éve, 1921. március 27-én IV. Károly itt látogatta meg a frissen berendezkedett kormányzót, Horthy Miklóst. Ekkor járt utoljára megkoronázott uralkodó a palotában. A következő évszázad, nem függetlenül drasztikus politikai és fizikai változásoktól az egész Várnegyed átalakulását hozták. A folyamat ma is tart, a Hauszmann-program keretében zajló teljeskörű épületrekonstrukciók és a Várba települő kormányzati negyed komoly vitákat vált ki. Sudár Orsolyával, a CEU doktoranduszával és Képes Gábor muzeológussal, vízivárosi lokálpatriótával, a Víziváros Facebook-oldal alapítójával arról beszélgettünk, hogy mit jelentett az elmúlt száz év a Várnak és a várbelieknek, miként lehet a Vár mindenkié, és lesz-e ismét koronás lakója a palotának? Moderátor: Egry Gábor történész A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba: Funkcionálisan, lakóit tekintve, szimbolikus értelemben, építészetileg mi is a budai vár? Milyen nagyobb változások történtek itt 19. század közepe óta? Vannak-e töréspontok, mik a politikai szándékok egykor és most, hogyan illeszkedik a vár nagy történeti elbeszéléseink változásához? Kik az itt élők (már amennyire ezt lehet tudni), mit jelent a városrésznek és nekik a turizmus, a kultúra és a közigazgatás? A várat nem kerülte el a szándékos vagy nem szándékolt radikális beavatkozás. Miként értelmezhető egy élő és változó városrész esetén a veszteség, mit adhat vissza a helyreállítás, és persze lehet-e helyreállítani a régit funkcionálisan más tartalommal? Történet: mi egy épület története? Mit kezdjünk azzal, ami évtizedekkel ezelőtt eltűnt? Helyreállítható-e, örökség-e még? Mennyiben igaz, hogy a vár élő múzeum vagy skanzen lenne? Lehet-e egy szimbolikus helyszín a helyieké? Mit jelent várbelinek lenni? További ajánlott olvasmányok ITT találhatók. POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash + Wikipedia Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:01:07
April 03, 2021
A lengyel-magyar kapcsolatok támogatott, tűrt és titkos regiszterei
A Múltunk legutóbbi, 2020/4. számában közöltük Danyi Gábor recenzióját Mitrovits Miklós Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989 című monográfiájáról. Ennek apropóján egy asztalhoz ültettük a szerzőt és a recenzenst, hogy az 1990 előtti magyar–lengyel kapcsolatok dinamikájáról, a két állam kultúrpolitikájának hasonlóságairól és különbözőségeiről, a kulturális érintkezések és transzferek sajátosságairól és az ellenzéki mozgalmak között kialakuló hálózatokról, információ- és tudásáramlásról beszélgessünk. Moderátor: Takács Róbert felelős szerkesztő A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba: - Mennyire tartható a közmondásos „magyar–lengyel két jó barát” jellemzés az államszocialista időszakban? Hogyan hatottak erre az olyan kitüntetett történelmi csomópontok, mint az 1956-os forradalom/lengyel 1956, az 1968-as reformok előkészítése és gyakorlatba ültetése, illetve a Szolidaritás időszaka 1980/81-ben? - Mit mondhatunk el a kapcsolatok szürke zónájáról, a tűrt és tiltott határán létrejövő kapcsolódásokról és transzferekről? Hol volt szabadabb a kulturális légkör, és mi volt ebben a regiszterben a transzferek jellemző iránya? - Mikor kezdődtek el – még az ellenzék megjelenése előtt – a „tiltott kapcsolatok”, abban milyen szerepe volt a nyugati emigráció képviselőinek, illetve 1956 örökségének? - Hogyan alakult át a mindez az 1970-es évtized végén, Helsinki után, és milyen konkrét eszmei áramlások és nagyon is gyakorlati tudásátadások történtek? - Az 1980-1981-es lengyel válság, illetve a hadiállapot bevezetése miképp változtatta meg az ellenzéki kapcsolattartás feltételeit? - A rendszerváltás folyamán milyen viszony jellemezte a magyar és a lengyel ellenzéket? Kapcsolódó olvasmányok: Danyi Gábor: Váltsunk át szabadságra hatvanöt zlotyit! Múltunk 2020/4. szám 214–230. (itt kapható) Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989. Jaffa, Budapest, 2020. 304 p. POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Kiemelt kép: Sztrájk a gdański Lenin Hajógyárban (1980 augusztus) Készítette: Zenon Mirota – http://ecs.gda.pl/, CC BY-SA 3.0 pl, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=42202391 Audio credit: Music by TimMoor by Pixabay Photo credit: Unsplash 
53:29
March 26, 2021
Leszbosz, Európa szégyene
2015-ben hatalmas menekülthullám érte el Európát. Úgy tűnik, hogy a válság alábbhagyott, valójában Európa déli határainál óriási embertömegek rettenetes körülmények között összezsúfolódva várják azt, hogy belépjenek az Európai Unióba, amely korántsem mindenki számára az emberi jogok és humánus bánásmód földje. Nemrég jelent meg magyar fordításban Jean Ziegler Leszbosz, Európa szégyene (Budapest: Théâtre le Levain, Le Monde Diplomatique magyar kiadása) című könyve. Ennek alapján a menekültválságról, a menekültellenességről, az EU kegyetlen bevándorlási politikájáról, a görög szigetek „hotspot”-jaiban magukra hagyott menekültekről és az őket segítő civilekről beszélgetünk a Társadalmelméleti Műhely és a Politikatörténeti Intézet podcastjában. A kérdező Antal Attila a TEM koordinátora, vendégünk pedig a Franciaországban élő Piróth Attila, a kötet fordítója és a kiadásért felelős Théâtre le Levain alapítója. A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba: Miért és hogyan fontos ma Magyarországon Jean Ziegler könyve? A Magyarországon kibontakozó idegen- és menekültellenes kommunikáció annyira általánossá vált, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni ennek ellensúlyozására. A szerző erősen kritikus az EU intézményrendszerével. Ez sokak számára visszatetsző lehet, különösen azoknak, akik nem akarnak szembenézni azzal, hogy az EU intézményi rendszere nagyon szigorúan bánik az Európába érkező menekültekkel. Miért fontos mégis a menekültválság tekintetében az EU-kritika? A kötetben nagyon sok civil projekt (The Hope Project, Nan étterem, Refugee Support Aegean, Lesvos Solidarity), Orvosok Határok Nélkül került bemutatásra, amelyekről a szerző azt írja, hogy „A jogállamiság kikényszerítésére, a brüsszeli komisszárok önkényével szemben a menedékjog és minden egyéb emberi jog betartatására, a jelenlegi gyilkos politika legyőzésére csak akkor van bármiféle esély, ha a társadalmi mozgalmak és a civil társadalom egyéb szervezeteinek aktivistái kollektíven lépnek fel.” Maga a kiadási folyamat sem volt könnyű és lényegében közösségi finanszírozás eredményeképpen jutott el az olvasókhoz. Mit várhatunk a hazai, igen sokszor gyűlöletpolitikával terhelt közegben az ilyen humánus megközelítést képviselő megközelítésekről? További ajánlott olvasmányok: A kötet oldala a Könyvmecénás honlapján Piróth Attila: Barátságos, mint egy menekülttábor (Mérce, 2021.02.12.) ________________________________ POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Könyvmecénás Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
54:42
March 19, 2021
Fajelmélet, fajbiológia és antiszemitizmus a két világháború között
75 évvel ezelőtt, 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét és nemzetvezetőjét, akit a népbíróság kötél általi halálbüntetésre ítélt háborús bűncselekmények elkövetése miatt. Az évforduló apropóján egy nagyobb témáról, a fajelmélet, fajbiológia és antiszemitizmus kérdéséről, és mindezek két világháború közötti tudományos és közéleti megítéléséről beszélgetünk a Múltunk történeti folyóirat és a Politikatörténeti Intézet első podcastjában. A kérdező Ignácz Károly szerkesztő, a két vendégünk Kund Attila szociológus és Paksa Rudolf történész, a Történettudományi Intézet munkatársa. A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba: 1926-ban különös per kezdődött a Budapesti Törvényszéken. A néhány hónappal korábban elhunyt országos ismertségű orvosprofesszor, Bársony János özvegye arra kérte a bíróságot, hogy semmisítse meg néhai férje végrendeletének azt a pontját, amely az akkor még nem nagykorú Éva lányukat eltiltotta attól, hogy olyan férfival kössön házasságot „akinek a vére zsidó vérrel keveredett”. Ki volt Bársony János, és miért lehet érdekes számunkra az ő megdöbbentő végrendelete? Az eugenika mint népszerű társadalomfilozófiai irányzat és a belőle kiváló nacionalista eugenika; Mi a különbség a tudományos eredmények társadalompolitikai célú felhasználása és a politikai célok biológizáló magyarázata között? A magyar fajbiológusok „meghasonlott tudata”, azaz hogyan próbáltak meg a magyar viszonyokra alkalmazni a fajtisztaság és a fajok hierarchiájának gondolatát (az árja és a turáni nép képzete); A fajelmélet 19. századi előzményei: hogyan kapcsolódik a rasszizmus a gyarmatosításhoz a nyugati világban; Ehhez képest a magyar fajelmélet sajátosságai: az „idegen zsidóságra” fókuszálás, a cigányság „kimaradása”; Az antiszemitizmus háttere: ideológiai alap és/vagy előnyszerzés a kirekesztéssel; A fajbiológia mint a korabeli science fiction? Tudománynak tekintették-e a fajbiológiát a két világháború között? Szálasi és faji egyenrangúság gondolata avagy mit gondolt a zsidóságról a „talajgyökeres fajokban” hívő szélsőjobboldali politikus. További ajánlott olvasmányok: Paksa Rudolf: Zsidókérdéskutató Magyar Intézet, avagy a „tudományos antiszemitizmus” Magyarországon. Múltunk, 2018/1. 4–49. Kund Attila: „Ha olyan férjet választana, akinek a vére zsidó vérrel keveredett…” Faji antiszemitizmus és családi botrány dr. Bársony János végrendelete körül. Múltunk, 2020/3. 126–163. ____________________________ POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash and Wikipedia Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
01:08:06
March 11, 2021