Székelyhon Hangadó

Az utóbbi néhány hónapban elszaporodtak a magyarellenes rigmusok és  molinók a romániai stadionokban. Az eheti Hangadóban Boros Miklóssal, a  jelenséget jól ismerő sportújságíróval beszélgetünk arról, hogy melyek  az okai a soviniszta, xenofób megnyilvánulásoknak a labdarúgó mérkőzések  során, milyen az ultrák világa, s kiknek kellene lépniük, hogyan  lehetne megszüntetni a magyarok számára megalázó történéseket.

Végéhez közeledik az öt évvel ezelőtt magyar állami támogatással elkezdett nagy erdélyi magyar templomfelújítási projekt. A tapasztalatokról és a gyülekezeteket foglalkoztató kérdésekről Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével beszélgettünk a nyári szünet után újrainduló Hangadó e heti műsorában.

Közel ötszáz erdélyi magyar templom újult meg teljesen vagy részlegesen az elmúlt öt esztendőben a magyar kormány által folyósított támogatásoknak köszönhetően. A történelmi magyar egyházak által igényelt támogatást több gyülekezetben európai uniós pályázatok, és kisebb részben román állami és önkormányzati támogatás egészítette ki. Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével járjuk körül e nagyívű egyházi vállalkozás fontosabb állomásait.

A felújított erdélyi református templomok hálaadó istentiszteletein részt vevő püspököt arról is megkérdeztük, miről beszélget híveivel a gyülekezetekben, milyen gondok foglalkoztatják az embereket. Beszélgetésünk során szóba kerül a koronavírus-járvány, a szomszédunkban zajló háború kihatása az erdélyi gyülekezetekre, és a keresztyén hit megtartásának fontossága egy olyan világban, amikor a gyülekezeti élet jelenti a hívek számára a lelki biztonságot.

Kató Béla református püspökkel Makkay József beszélgetett.

Tiffán Zsolt villányi borosgazda, állandó visszatérő vendége Tusványosnak. Elsősorban borosgazda és vendéglátós, de nyolc évet volt parlamenti képviselő is a FIDESZ, azaz Orbán Viktor felkérésére. Beszélgetésünkben arra kerestük a választ, hogy miért is törvényszerű, hogy a borászok többsége nemzetben gondolkodik, azaz ezt az értékvilágot képviseli? Érintjük azt is, hogy rejte-e bármilyen veszélyt vagy kockázatot egy nagyvállalkozó számára az, ha nyilvánosan is képviseli politikai nézeteit? De Tiffán Zsolt arról is vall, hogy szerinte miért valódibb és követendőbb a megművelt igazság. Tiffán Zsoltot Szőke László kérdezte egy tusványosi koncert idején, Orbán Viktor beszéde után. 

"Normális" ellenzékinek tartják a legtöbben, legalábbis Székelyföldről nézve. Tagadja viszont, hogy az ellenzékhez tartozna, mint ahogy keményebb kritikát is megfogalmaz az Orbán-kormányról. De azt is kimondja, hogy a jelenlegi nemzetpolitika és külhoni gazdaságfejlesztési programok pozitív jelenségként foghatók föl. Szóba kerül a 31. Tusványos is. Szőke László kérdezett.

Toró T. Tibor nélkül nem lehet elképzelni Tusványost. Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke régi motoros a szabadegyetem életútján. A beszélgetésben személyes benyomásokról, kritikákról, csalódottságról, de büszkeségre okot adói eseményekről is beszámolt Toró. Érintjük a 31. Tusványosról szerzett benyomásait, de hangot ad annak is, hogy szerinte mi a hibája a mai bináris magyar politikai közéletnek. Szőke László kérdezett. 

Egyre több olyan gasztronómiai vállalkozása van Székelyföldnek, mely figyelmet érdemel. Mai műsorunkban arra keressük a választ vendégünkkel, Trucza Adorjánnal, a Páva étterem tulajdonosával, hogy merre érdemes keresni a jövőt a gasztronómia területén? Újra lehet-e teremteni a hagyományos helyi ételeink nimbuszát? De az is szóba kerül a beszélgetés során, hogy miért isszuk az import rostos italokat, amikor itt vannak nekünk a jó öreg kompótleveink... Honnan és hogyan lehet beszerezni a jó minőségű, friss alapanyagokat a térségben? Mi a fontosabb: a jó alapanyag vagy a jó szakács? Ezek a kérdések és a válaszok hangzanak el a Hangadó e heti adásában. Szőke László kérdezett.

Tizenhat koncerttel, zenés helytörténeti túrákkal, könyvbemutatókkal, dokumentumfilm-vetítéssel, reneszánsz gyermeknappal és táncházzal, valamint borkóstolóval is várja az érdeklődőket a Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 9-17. között.

Az első Régizene Fesztivált 1980-ban szervezték meg Csíkszeredában, így mára ez Románia legnagyobb múltra visszatekintő ilyen jellegű rendezvénye. A Csíkszeredai Régizene Fesztivál idei tematikáját a természet és a természetben rejlő muzsika ihlette, így a meghívott hazai és nemzetközi fellépők előadásában a természet hangjai, a természet örökkévalósága és hatalmassága kap kiemelt szerepet.

A rendezvény első kiadásairól, a régizene varázsáról, valamint az idei fesztivállal kapcsolatos tudnivalókról a főszervező Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatójával, Ferencz Angélával beszélgettünk.

Nemrégiben Csíkszeredában mutatták be a hat részesre tervezett Ferences iskoladrámák könyvsorozat tavaly megjelent második és harmadik kötetét, amelyek az 1740 és 1762 között Csíksomlyón előadott passiójátékok eredeti szövegét, énekét és elemzését tárják az olvasók elé.

A kötetek keletkezéstörténetéről, a passiójátszás hagyományairól, Csíksomlyóról, mint szellemi centrumról, a csíksomlyói ferences iskoladrámákról és azok jelentőségéről, valamint arról is beszélgettünk Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténésszel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánjával, a Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport vezetőjével, hogy több évtizedes lappangás után hogyan kerültek elő ezek az elveszettnek hitt szövegek.

Csíksomlyón a ferences gimnázium diákjai a 18. század elejétől minden évben vallásos játékkal, többnyire passiójátékkal köszöntötték a nagypénteki vagy a pünkösdi közösség tagjait. Ennek a páratlanul gazdag vallásos színjátszásnak fennmaradtak a szövegei is, ezeket az 1980-as évektől ismerjük. A Ferences iskoladrámák első kötetében a csíksomlyói színjátszásról, a darabok forrásairól, zenei és néprajzi sajátosságairól szóló részletes bevezető után 15 passiójáték szövege jelent meg a legkorábbi, 1921-1739 közötti időszakból. A Ferences iskoladrámák második kötetében 11 nagypénteki passiójátékot és egy úrnapi játékot adnak közre az 1740 és 1750 közötti évekből. A Ferences iskoladrámák hatrészes sorozatának harmadik kötete újabb 11 szöveget mutat be az olvasónak. Ezek mindegyike a Liber exhibens actiones parascevicas címet viselő, 1774-ben készített passióskötetből való – olvasható a Balassi kiadónál megjelent kötetek ajánlójában.

A kötetekben a csíksomlyói színjátékok betűhíven közölt, archaikus szövegeinek megértését magyarázó jegyzetek segítik, amelyek a szerzőről, az előadásról, a szöveg sajátosságairól sok-sok információt közölnek. Mivel az anyag Európában is egyedülálló, a bevezetőt, a drámák tartalmi összefoglalását és a jegyzeteket angol nyelven is közreadják a Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna szerkesztette kötetekben.

A befejezéséhez közeledik a temesvári Új Ezredév Református Központ. A Hangadó e heti adásában Gazda István lelkipásztorral teszünk egy virtuális sétát az impozáns épületegyüttes helyiségeiben.

Két évtizede épül, és a befejezéséhez közeledik Temesváron az Új Ezredév Református Központ. A temesvári magyarság már Trianon előtt szeretett volna egy harangokkal ellátott tornyos református templomot. Amennyiben nem kerül sor az impériumváltásra, a mai Opera téren felépített hatalmas ortodox katedrális helyére került volna az új református templom. Az utóbbi száz évben többször is megfogalmazódott templomépítés az 1989-es rendszerváltás után vált valóra Tőkés László királyhágómelléki református püspök, volt temesvári lelkipásztor kezdeményezésére. A munkálatok elkezdéséhez azonban hosszú út vezetett.

A kilencvenes években fiatal lelkipásztorként Temesvárra kerülő Gazda István látott hozzá Makovecz Imre tervei alapján a munkálatok előkészítéséhez. A hatalmas beruházás finanszírozását az első Orbán-kormány vállalta. A budapesti szocialista kormányváltás után leálltak az építkezések, és a jobboldali kormány hatalomra kerülése után indultak újra. A több szinten és ötezer négyzetméter hasznos felülettel felépült, és a befejezéséhez közeledő épületegyüttes nemcsak Erdély, hanem a magyar nyelvterület legnagyobb protestáns központja.

Gazda István lelkipásztorral Makkay József beszélgetett.

Akárcsak a két évvel ezelőtti, ugyancsak hazai rendezésű Európa-bajnokságon, Märcz Tamás szövetségi kapitányismét a dobogó legfelső fokáig vezetnéa magyar férfi vízilabda-válogatottat a Budapesten június 18. és július 3. között tartandó világbajnokságon, amelyre Fukuoka visszalépése nyomán „ugrott be” a magyar főváros. A nemzeti csapatot több mint öt éve irányító kapitány podcastunkban többek között elmondja, a torna a párizsi ötkarikás játékokig vezető olimpiai ciklus nagyon fontos állomása, a mostani, megfiatalodott keret pedig a tavalyi tokiói olimpián bronzérmet szerzett nemzeti csapathoz képest is erősebb tud lenni. Märcz Tamás szerint a játékosai profik, szeretik és meg is szokták a nagy közönséget, így a több ezres hazai szurkolótábor nem fogja teherként nyomni a vállukat. Rostás Szabolcs kérdezett.

A Moldovai Köztársaság a nemzetközi politika fókuszába került az ukrajnai  háború miatt. Az eheti Hangadóban Barabás T. János külpolitikai  szakértővel, a budapesti a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjével beszélgetünk arról, hogy milyen identitásbeli, etnikai,  politikai törésvonalak osztják meg a moldovai társadalmat, veszélyt jelent-e Oroszország a kis posztszovjet állam biztonságára, és felvetődhet-e Erdély hovatartozásának kérdése Románia és Moldova esetleges egyesülése után.

Az iskolai étkeztetés a gasztronómia kevésbé ismert szakterülete, amelyre a szülők egész napos elfoglaltsága miatt egyre nagyobb igény van. Az ágazatot keményen megviselte az elmúlt két esztendő koronavírus-járványa. A Hangadó e heti vendége a kolozsvári Culina Nostra cég vezetője, Balázs András.

Napjainkban hamvaiból éled újra az erdélyi vendéglátás. Sok cég megszűnt, sok étterem bezárt, az újrakezdésnek azonban biztató jelei is vannak az olyan vendéglátóipari egységek soraiban, ahol kitartottak, és komoly újratervezést hajtottak végre. Közéjük tartozik az iskolai étkeztetéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó Culina Nostra Kft. is. A cég vezetőjével, Balázs András közgazdásszal azt jártuk körül, milyen nyomokat hagyott vállalkozásukban a koronavírus-járvány kétéves időszaka, illetve hogyan befolyásolja munkájukat a magas infláció. A beszélgetésből kiderül, hogy iskoláinkban mennyire népszerű az étkeztetés, amit a legtöbb tanintézetben a szülő fizet. A kormány által pár megyében és néhány iskolában elindított ingyenes iskolai étkeztetési program nehezen működik, és remény sincs rá, hogy kiterjesszék az egész országba.

A kolozsvári cégvezető szerint nehéz kompromisszumot kötni a gyerekek, a szülők és az iskolai étkeztetést ellenőrző szakorvos elvárásai között. Az elszabaduló élelmiszerárak szorításában a hasonló szolgáltatásokat vállaló cégek arra törekednek, hogy napi rendszerességgel megfizethető ebédet szállítsanak a gyerekek számára.

Balázs András cégvezetővel Makkay József beszélgetett.

A zene által megváltani a világot – ezzel a gondolattal alapították meg harmincöt évvel ezelőtt Csíkszeredában a Role zenekart. Többszáz koncert, turné van már mögöttük, rockopera-előadások sora fűződik hozzájuk, tematikus műsoraikkal bejárták a Kárpát-medencét, hogy a magyar irodalom, valamint a székely és csángó népköltészet kiemelkedő alkotásait, értékeit egyedi hangzásvilágú dalaik által juttassák el a közönséghez.

A Role zenekar három tagjával, Nagy Edinával, Sántha Zsuzsával és Nagy Tivadarral beszélgettünk a kezdetekről, a nehézségekkel és örömökkel fűszerezett évekről, az általuk szervezett különböző rendezvényekről, a zene iránti elköteleződésükről.

„Harmincöt évvel ezelőtt pár komolytalan fickó Csíkszeredában egyet gondolt és egy újabb zenekart alapított. Valami jobbat szerettünk volna, álmodozva, valami szebbet, különlegesebbet, erőteljesebb, ugyanakkor tartalmasabb saját dalokat előadni. Ez nagyon hamar összejött. Mindenki hozott a régi projektjeiből olyan dalokat, amelyek az azelőtti zenekarokban nem valósultak meg. Tele voltunk álmokkal, vágyakkal, hogy megváltjuk a világot. Meg voltunk győződve, hogy zenével meg lehet váltani a világot, még ha másnak nem is sikerült. Ezzel a lendülettel vágtunk bele” – emlékezett vissza a kezdetekre Nagy Tivadar, a zenekar vezetője. Mint mondta, számukra mindig a zene és az álmodozás volt a legfontosabb. „Most már eljutottunk oda, hogy nem a világot akarjuk megmenteni, hanem reméljük, hogy a hallgatóságból jónéhány ember lelkét a csodaszép versekkel, dalokkal. Így visszatekintve nagyon szépnek tűnik ez az egész küzdelmes út, hiszen ettől éltünk, fejlődtünk.”

Sántha Zsuzsa, aki tizenkilenc éve tagja a Role-nak, úgy fogalmazott, mindig változik és változott a zenekar, de az alap az sosem. „Mindig azon gondolkodunk, hogy mi legyen a következő dolog, amihez hozzányúlunk, felkaroljuk, aminek még nincs gazdája és kár lenne elveszíteni, és amit jó lenne megmutatni mindenkinek. Folyamatosan keressük az újabb és újabb verseket, az újabb megmenteni valókat.”

Nagy Edina kiemelte, az a közös bennük, hogy amikor fellépnek a színpadra, motiválni, inspirálni szeretnének. „Ez hajt minket fel a színpadra, egyik színpadról a másikra.”

Péter Beáta kérdezett.

Ötven esztendeje oktat informatikát Kolozsváron és Marosvásárhelyen dr. Kása Zoltán egyetemi tanár. Hosszú tanári pályafutása során tucatni tudománynépszerűsítő könyvet is írt. A Hangadó e heti műsorában a számítástechnika gyors fejlődéséről beszélgettünk.

A számítástechnika, az informatika világa óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen az 1960-as évek eleje óta tanítanak számítástechnikát, ezen a karon dolgozott egyetemi oktatóként 1971 óta Kása Zoltán. Az erdélyi magyar informatikusképzés ismert szakemberével a számítástechnika elmúlt évtizedeit jártuk körül. Milyen volt az egyetemi képzés a hetvenes és a nyolcvanas években, a Ceașescu-éra időszakában, és mekkora áttörést hozott az 1989 decemberi rendszerváltást követő időszak?

A kolozsvári oktató az 1990-es években az 1945 és 1959 között működő Bolyai Egyetem visszaállításának az egyik élharcosa volt. A beszélgetésből kiderül, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és a Sepientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem egymást kiegészítve mennyire helyettesítheti az önálló erdélyi magyar állami egyetemet?

A Hangadó e heti adásának vendégével, Kása Zoltánnal folytatott beszélgetés vezérfonala az informatikusképzés, amelyre évről évre nagyobb az igény. A szakember szerint a piacon ma akkora a kereslet informatikusok iránt, hogy nem csak a legjobbak, hanem a gyengébben képzettek is hamar munkahelyet találnak.

Kiből lesz a jó informatikus? Milyen emberi kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában karriert fusson be? Mennyire veszélyes, illetve mekkora jövő rejlik a mesterséges intelligenciában?

Néhány kérdés azok közül, amelyet a hazai informatikusképzés elismert szakemberének, dr. Kása Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak tettünk fel.

Színész végzettségű ugyan, de majdnem két évtizede televíziózik, a legtöbben innen is ismerik. Magyari Teklával beszélgettünk a Hanghadóban többek között arról, hogy lehet-e önmagvalósítani Székelyföldön, az úgynevezett provincián? Szóba kerül az is, hogy újságírásnak számít-e, ha valaki elsősorban a jót és a pozitív témákat dolgozza föl tudósításaiban, műsoraiban. De a karrier és család viszonyáról is beszélgettünk, valamint arról, hogy mit kezd a címkézéssel az, aki Székelyföldről tudósítja a magyar állami televíziót, azaz az MTVA-t. Szőke László kérdezett, nem csak szakmáról. Magyari Tekla kisportré.

Mennyire érinti az erdélyi vállalkozókat a koronavírus-járvány mentén kialakult válsághelyzet, amelyet fokozott az ukrajnai háború negatív hatása is? A szakemberek milyen kiutat ajánlanak a gazdasági élet szereplőinek a mai nehéz helyzetből? A Hangadó e heti műsorában Szőcs Endre vállalkozóval, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozs megyei elnökével beszélgettünk.

Az utóbbi két esztendő koronavírus-járványa és a két hónapja elkezdődött ukrajnai háború komoly válsághelyzetet idézett elő a gazdasági életben. Az elszabaduló infláció, a nehezen megfizethető energiahordozók és nyersanyagárak súlyosan érintik a gazdasági élet legfontosabb szereplőit, a cégeket.

A különböző válsághelyzetekből történő kilábalásra más és más forgatókönyveket ajánl a közgazdász-szakma, így a mostani helyzetre is vannak megoldási javaslataik.

Szőcs Endre közgazdásszal, vállalkozóval, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozs megyei elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy cégén belül mit tehet a vállalkozó a válsághelyzet hatásainak tompítására, illetve kezelésére. Arra is rákérdeztünk, mennyire szerencsés a mai helyzetben bankhitelhez folyamodni, illetve a cégek hogyan kezeljék a munkaerőhiányt, amely a koronavírus-járvány után is éppen olyan hangsúlyos, és sok gondot okoz a cégeknek, mint előtte. A beszélgetésből az is kiderül, mennyire fontos az állami szerepvállalás, illetve a kormány milyen mértékben avatkozhat be a vállalkozói szférába és az árak alakításába.

Szőcs Endre közgazdásszal Makkay József beszélgetett.

A nyelvünk és a kultúránk nagyon fontos, hiszen ezek nélkül elveszítjük az identitásunkat – vallja Bede-Fazekas Zsolt, a Torontói Független Magyar Rádió vezetője. Zsolt feleségével, Hortenziával, 1988-ban érkezett Kanadába, és az elmúlt több mint harminc évben igyekezett a magyar értékeket képviselni, szerteágazó tevékenységével pedig elősegíteni, hogy a diaszpórában élő magyarok megőrizzék a kultúrájukat.

Beszélgetésünk során szó esett az első kanadai évek tapasztalatairól, az általuk alapított Paraméter klubról, amelynek keretében számos kulturális programot szerveztek neves meghívottakkal, a Pannónia könyvesboltról, amely a nyugati magyar diaszpóra utolsó könyves fellegvára, valamint a 2000-ben elindított Torontói Független Magyar Rádióról, amelynek műsora szombatonként interneten érhető el 2021 óta. Az adás gerincét a tengerentúli, valamint a délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és az anyaországi tudósítók bejelentkezései, a különböző felekezetek képviselőinek gondolatai, a magyar irodalom és magyar zene, a kultúrához kapcsolódó témák adják.

Bede-Fazekas Zsolt, aki önmagát kultúr-kisiparosnak nevezi, kultúrmissziós tevékenységével összekapcsolja a különböző földrajzi területeken élő magyarokat, felmutatja, hogy milyen gazdag a magyar kultúra, és hogy mennyire fontos ennek a megélése és továbbadása.

Négy év alatt európai uniós pénzből újul meg a vajdahunyadi, a torockószentgyörgyi és a segesvárivár, gernyeszegi Teleki-kastély, a maroshévíziUrmánczy-kastély és más partiumi, székelyföldi kastélyok, kúriák. Öt Szent Lászlóhoz köthető helyszínt is felújítanak. A turisztikai, kulturális útvonalak kialakítása, népszerűsítése egy kisebb mentőövet dob Erdélynek a gazdasági válság közepette.

A Kolozsvár környéki kalotaszegi falvakat az a veszély fenyegeti, hogy a szomszédos Szászfeneshez hasonlóan ellepik a nagyvárosban munkát vállaló betelepülők. A Hangadó műsorában megszólaló Tordaszentlászló polgármestere szerint a tömbházépítések elkerülhetőek az új területrendezési tervek kidolgozásával.

Egyre nagyobb kihívások elé néznek a Kolozsvár környéki falvak. Az ország legnagyobb községe, Szászfenes az elrettentő példa: a szomszédos nagyváros hálószobájának nevezett település a rendszerváltás óta megtízszerezte lakosságát. A több tízezer fős faluban a hatalmas zsúfoltság miatt alig lehet már közlekedni, az ingatlanberuházók sűrűn egymás mellé épített tömbházai lakótelepi gettókhoz, modern nyomornegyedekhez hasonlítanak.

Ezt a lesújtó képet akarják elkerülni a Kolozsvártól pár kilométerrel távolabb fekvő községek, közöttük Tordaszentlászló is. A kalotaszegi vonulathoz tartozó három, többségében magyar település -- Magyarfenes, Tordaszentlászló és Magyarléta – iránt egyre nagyobb az érdeklődés a betelepülők részéről. A magas ingatlanárak sem jelentenek elrettentő hatást, így a község falvaiban sokan azért aggódnak, hogy településük előbb-utóbb a szomszédos Szászfenes sorsára jut. Mindezt cáfolja Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István, aki a Kolozs Megyei Tanács segítségével új területrendezési terveket dolgoztat ki, hogy elkerüljék tömbháznegyedek építését a falvakban. A helyi önkormányzat vezetője úgy szeretné fejleszteni a községet, hogy az itt élők számára biztosítson kényelmet a helyben maradás.

A Székelyhon e heti Hangadó műsorában Asztalos István polgármesterrel Makkay József beszélgetett.

Székelyudvarhely, szűkebb értelemben talán Székelyföld egyik sikertörténete a lassan fél évtizede megálmodott Harghita Business Center. A Hargita megye, Székelyudvarhely és Oroszhegy önkormányzata által fenntartott inkubációs intézmény azért is példaértékű, mert a költségvetési támogatás mellett saját bevételeket is meg tudott valósítani. De igazi sikere a Hargita Business Centernek mégis az lehet, hogy nem csak gazdasági területen fejt ki tevékenységet, azaz támogat fiatal vállalkozásokat, hanem közösséget épít, gazdasági-pénzügyi értelemben is. Mindezekről, de az idén ismét megrendezésre kerülő TedX-ről is beszél Szakács Paál István, a Harghita Business Center menedzsere e heti Hangadónkban. Szőke László kérdezett.

Egy véletlen folytán került Zsonda Márk Argentínába ösztöndíjasként mintegy tíz évvel ezelőtt, ám ez a véletlen megváltoztatta az életét. Jelenleg magyar közösségi diplomataként Argentína, Uruguay és Paraguay magyar közösségeivel dolgozik.

Miként működnek az argentin magyar közösségek, a diaszpóraszervezetek? Hogyan lehet őket segíteni?  Érdeklődnek-e fiatal generációk, a kivándorlók leszármazottjai a magyar kultúra iránt? És mikor történtek a nagyobb kivándorlási hullámok magyar nyelvterületről Argentínába? Többek között ezekről is beszélgettünk egy videóinterjú keretében Zsonda Márkkal, aki szerteágazó munkájával a magyar diaszpóraközösségeket támogatja, Terepnapló című blogján pedig időről időre beszámol az argentínai magyar mindennapokról, ünnepekről. Tevékenységének köszönhetően működik tovább a chacoi magyar közösség, és jöttek létre a misionesi, mendozai és tucumani magyar szervezetek, amelyek ma fontos, aktív közösségek Argentínában.

Az orosz támadás következtében kitört orosz-ukrán háború az emberi életek, a menekülthullám és a rombolás mellett egy drámai mértékű gazdasági válságot is eredményezhet Európában. Ennek egyik legsúlyosabb vetülete az energiakrízis. Dr. Hortay Olivér energia és klímapolitikai szakértővel Pataky István beszélget.

Ha Székelyföld, akkor disznóhús, avagy a székely disznóhússal kel és fekszik, mondják rólunk cinikusan a gansztronómia ismerői. És ebben van is némi igazság, vagy legalábbis volt. Mert nemrég elkezdett működni Udvarhelyszék első kistermelői halfeldolgozó műhelye, ahol több féle halat biztosítanak a fogyasztóknak. A második generációs vállalkozás szülőkről gyermekekre szállt, és horgászszenvedélyből, majd horgásztavakból indult Zeteváralján. Hogyan növekedett, miként jutottak el a kistermelői halfeldolgozó műhelyig? Hogyan biztosítják az állandó halellátást? Többek között ezekről faggattuk a halfeldolgozó társtulajdonosát. Szőke László kérdezett.

Kalandozni nemcsak az erdőben, a kalandparkban, vagy nagy utazások során lehet, hanem egy-egy előd életében, mindennapjaiban való elmélyülés is felér egy kalanddal – olvasható a Jeles alcsíkiak kiadványsorozat második kötetében. A szerző, Daczó Katalin gyakran kalandozik ilyenformán, hiszen újságíróként, dokumentumfilmesként, kiállítások megálmodójaként és megvalósítójaként, televíziós szerkesztőként és számos könyv jegyzőjeként évtizedek óta kutatja a régmúlt történéseket, az elődök életét.

Jeles alcsíkiak címmel jelenik meg az a több kötetesre tervezett életrajzi adattár az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás égisze alatt, amely az alcsíki származású vagy ott tevékenykedő személyiségeket sorakoztatja fel. Olyan lezárt életutakat, amelyek valamilyen módon kiemelkedőek, és amelyekre az utókornak is emlékeznie érdemes.

Daczó Katalint csíkszépvízi otthonában a legújabb kötete apropóján látogattuk meg, de beszélgettünk a filmes munkáiról, a Visszajátszás című dokumentumfilm-sorozatról, az általa rendezett kiállításokról, valamint arról is, hogy miért tartja fontosnak, hogy a múltbéli történéseket, emberi sorsokat felkutassa és megismertesse a nagyközönséggel.

Február 27-én minden székelyudvarhelyi szavazhat az RMDSZ jelöltjeire, amennyiben RMDSZ-tag. A tagságot a választás napján is lehet rendezni, díjfizetési kötelezettség nélkül - többek között erről beszélt az e heti Hangadóban Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Hargita megye tanácsának alelnöke. Nem tört lándzsát egyik jelölt fölött sem, ugyanakkor a személyeskedés kerülésére szólított föl. De szóba kerül a magyarországi választási regisztráció, valamint a 2022-es kulturális, egyházi és ifjúsági, Hargita megyei pályázatokról is, miként arról is, hogy 2022 a gasztronómia éve Hargita megyében. Szőke László kérdezett. 

Február 12-től hivatalosan is startol a választási kampány  Magyarországon, ahol az április 3-i megmérettetésen kiderül, folytathatja-e  munkáját az Orbán Viktor vezette kabinet, vagy egy új, többpárti  koalíciós kormány kerül hatalomra. Miért tartják külföldi újságírók a  világ egyik legfontosabb idei választásának a magyart? Téma lesz-e a  határon túli magyarok kérdése a két fél csatároszásában? Miért félti  mindkét oldal a megméretés tisztaságát? Egyebek mellett ezekre a  kérdésekre is válaszol a Székelyhon Hangadó podcast műsorában Rotyis  Bálint politológus, a budapesti Nézőpont Intézet elemzője. Pataky István  kérdezett.

Fancsali Ernő havonta megszervezett kolozsvári kirakodóvásárt és gazdaboltott működtet a kincses városban. Több kistérségi gazdaegyesület hozott létre. A vele készült beszélgetésben azt vallja, hogy az erdélyi magyar gazdák felemelkedésének egyetlen útja a sikeres összefogás.

Fancsali Ernő Székelyföldről Kolozsvárra került fiatal tanárként szegődött el a kétezres évek elején a gazdaérdekvédelembe. 2013-ban a bábáskodásával alakult meg az Aranyosszéki, a Mezőségi és a Kalotaszegi Gazdák Egyesülete. Kezdetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, később pedig az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének lett a „gazdaarca”, aki számos gazdafórumot, és 2016-tól havi havi rendszerességgel kézműves vásárokat szervez Kolozsvár belvárosában.

A vele készült beszélgetésben elmondja, nem tartja szerencsésnek, hogy a romániai magyar gazdaérdekvédelem az RMDSZ és a Néppárt holdudvarában szerveződött az elmúlt tíz esztendőben, ugyanakkor ez kényszer is volt, hiszen a szakemberek rájöttek, hogy a sikeres, fenntartható munkához politikai háttértámogatás kell. Fancsali Ernő szerint mára az erdélyi magyar gazdaérdekvédelem annyira megerősödött és önálló utakon jár, hogy a politikusok megértették, a gazdaegyesületek boldogulásának külön pászmája van, amit nem érdemes és nem is szabad párttevékenységgel keverni.

A mezőségi és aranyosszéki gazdaegyesület szervezi közösen az immár sikertörténetté vált Bejön a vidék nevű kolozsvári kirakodóvásárt, és jól működő gazdaboltot is fenntart, ahol a kistermelők terményeit, és az általuk feldolgozott élelmiszereket forgalmazzák.

A kezdeményezés jövőjéről, a gazdák közötti összefogásról, és a jó minőségű, egészséges kézműves élelmiszerek vásárlói fogadtatásáról Fancsali Ernővel Makkay József beszélgetett.

A legfontosabb a lelki nyugalom, semmi más. Egyél jól, igyál jól, szeressél jól, válogasd meg a barátaidat, s próbálj kizárni mindenféle zavaró tényezőt – mutatott rá György Attila József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, aki csíkszeredai otthonában látott vendégül. Idézve egyik könyvének címét, úgy érzi: Kerek a világ. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasának, köztestületi tagjának néhány hete jelent meg a legújabb kötete Gasztroördögök címmel, alcíme: avagy A rántott macska, és más finom történetek. Beszélgettünk tehát gasztronómiáról, kávéházakról, írásról, természetesen a macskákról, és a magyar kultúráról is.

Az idei ökumenikus imahetet Erdély-szerte január 16 és 23. között tartják. A történelmi magyar egyházak által szervezett rendezvénysorozat keretében vendég lelkipásztorok látogatnak el a gyülekezetekbe. Az imahétnek Erdélyben, a Kárpát-medencében, illetve Európa-szerte betöltött szerepéről Dr. Bibza Gáborral, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgetettünk.

A Kárpát-medencében a történelmi magyar egyházak ökumenikus imahetét tartják ezekben a napokban. Az európai országokban 1926-tól meghonosodott imahét a kommunista vasfüggöny miatt csak a hatvanas évek derekán terjedt el Kelet-Európában, így nálunk is, Erdélyben. A diktatúra megtűrte, de nem bátorította, hogy a lelkipásztorok egymás gyülekezeteiben tartsanak istentiszteletet vagy szentmisét. Az ökumenikus imahét az 1989-es rendszerváltás után született újjá Erdélyben.

Minden esztendőben a világ egy-egy keresztény közössége határozza meg az imahét mottóját és tematikáját. Idén a Jeruzsálemben összegyűlt Közel-Keleti Egyházak Tanácsa állította össze az egy hetes rendezvény tematikáját, amelynek vezérmotívumát a Máté Evangéliumából választott bibliavers (Mt. 2,2). adja: „Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt”. A sokat szenvedő közel-keleti keresztény közösségek vezetői arra kérik a világ kereszténységét, imádkozzanak értük, hogy megtalálhassák nehéz helyzetükből a kivezető utat.

Az ökumenikus imahét nemzetközi és hazai vonatkozásáról, az erdélyi történelmi egyházak együttműködéséről, illetve az erdélyi református egyház útkereséséről dr. Bibza Gábor lelkésszel, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesével, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával Makkay József beszélgetett.

A gyermek önazonosságának minden elemét törvény által védené az a törvénymódosítási kezdeményezés, amelyet az RMDSZ frakciójának hét tagja támogatott aláírásával, s amelyet azért értek támadások, mert a megtiltaná a homoszexualitásra utaló tartalmak bemutatását gyermekeknek. A módosítás egyik ötletgazdája és kidolgozója, az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben politizáló Zakariás Zoltán parlamenti képviselő a Székelyhon Hangadó podcastműsorában beszél a témáról, telefonon. Pataky István kérdezett.

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház élére új igazgatót neveztek ki 2021 közepén. Simon Mária Tímea Kolozsvárról, azaz egy nagyvárosból költözött "vidékre", itt vállalta el, hogy az eddigi "kultúrház" élén valami újat, valami 21. századit valósít meg úgy, hogy egy/a kisváros hagyományos rendezvényeit is igyekszik megőrizni, ha nem is hagyná őket érintetlenül. Miért telepedik át kisvárosba egy értelmiségi? Miként képzeli el az általa vezetett intézmény működését? Mi legyen a sörös-miccses eseményekkel? Milyen digitális kezdeményezései vannak az új igazgatónak? Többek között erről beszélgettünk Simon Mária Tímeával. A felvétel 2021 végén készült; Szőke László kérdezett.

Az erdélyi magyar tudományos életet összefogó Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Keszeg Vilmos szerint ha nincs is elegendő pénz kutatásra, jelentős előrelépés, hogy az erdélyi magyar kutatók mind a román, mind a magyar tudományos életbe integrálódhatnak.

Keszeg Vilmos néprajzkutató és egyetemi tanár munkáját a rendszerváltás óta mintegy ötszáz, néprajz szakot végzett erdélyi szakember minősítheti legjobban, akik a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán szereztek diplomát az 1989-es  rendszerváltás óta. A Kárpát-medence legjobb néprajz szakos egyetemi műhelyeként számon tartott kolozsvári képzés 1990-ben indult újra, többek között Keszeg Vilmos részvételével, aki az 1980-as években a tordai Mihai Viteazul Líceum magyar irodalom szakos tanáraként dolgozott.

Aranyosszék és a Mezőség népi hagyományait kutató szakember az elmúlt három évtizedben számos konferenciát szervezett, tucatnyi könyve és tanulmánya jelent meg a témában.

2018-tól az erdélyi magyar tudományos életet összefogó Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Ebben a minőségében is arra törekszik, hogy egyre több erdélyi magyar fiatal kutató ösztöndíjhoz és érvényesülési lehetőséghez jusson.

Podcast-műsorunkban Keszeg Vilmossal az erdélyi magyar tudományos élet fejlődéséről és azon belül a néprajzkutatásokról beszélgettünk.

Negyvenöt éven át kutatta Csíkszentdomokoson az emberi élet sorsfordulóihoz köthető szokásokat, több mint háromszáz adatközlővel készített mélyinterjút ez idő alatt. Kutatásainak eredményeit vaskos kötetekben és számtalan tanulmányban tette közkinccsé. Dr. Balázs Lajos néprjazkutatóval beszélgettünk arról, hogy miért tartotta fontosnak, hogy Csíkszentdomokos sorsforduló szokáskultúráját felterjessze az Erdélyi Magyar Értéktárba való felvételre.

„Felfedeztem fiatalkoromban és érdekelt, hogy hogyan jutott el az ember, egy-egy közösség oda, hogy szervezetten történjen a születése, a párválasztása, a házassága és a halála.” Hozzátette, „az ember elkezdett gondolkodni a maga sorsa és maga helye felől, és megszületett annak a gondolata, hogy szertartás kell, el kell fogadtatni, hogy mi egy csoport vagyunk.”

A néprajzkutató arról is mesélt, hogy hogyan kezdődött a gyűjtések sora, és milyen következtetésekre jutott, de szóba került a legutóbbi kötete, és a hengergőzés valódi jelentéstartalma is.

„Mind a mélységeket kerestem, és tárult fel a hitbéli, lelkiségi, pszichikai hiedelemvilág, az, amit korábban úgy neveztem, hogy az életünk láthatatlan valósága, de valóság. És akkor megneveztem, hogy mi ez: szokás. Ezen túl pedig alkotmány. Az alkotmány szabályozza a közösség társadalmi létét, hogy mit szabad és nem szabad, az egész közösségre érvényes viselkedési normákat, szabályokat. De ezeket meg kellett tanulni kicsi kortól kezdve. És nevezem ezt oktatási rendszernek, és nevezem cselekvési programnak.”

Hetekkel ezelőtt Nagy Pál, aki induláskor az Erdélyi Magyar Néppárt alapítója is volt, kilépett az EMNP-ből, és több alkalommal is kritizálta a párt vezetését, többek között egy Hangadó-interjúban is. Most Csomortányi István, az EMNP elnöke reagál a Nagy Pál által elhangzottakra. De nem csak ez a témája az e heti Hangadónak. Szóba kerül az EMNP viszonya az RMDSZ-szel, az MPP-vel és a FIDESZ-szel, érintjük a párt káderpolitikáját, sikereit, kudarcait. Csomortányi István eléggé borúlátóan nyilatkozik az erdélyi magyarság jövőjéről, különösen, ha nem közvetkezik be valami áttörés a három erdélyi magyar párt viszonyában. Részletek a műsorban. Szőke László kérdezett.

Angela  Merkel ment, Olaf Scholz jött, hatalomváltás történt Európa legnagyobb  befolyással bíró államában, Németországban. Egyelőre a politikusok és az  elemzők is csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy merre tart az  elkövetkező négy évben Berlin. A három párt közös kormányprogramja, a  balliberálisok korábbi nyilatkozatai nem túl biztatóak azok számára,  akik az Európai Unió kezdeti céljaira, az erős, önálló tagállamok  együttműködésére alapoznák a jövőt. A Székelyhon Hangadó  podcast-műsorában Németországról lesz szó.

Mi  a fontosabb Berlinnek, a nemzeti vagy a szexuális kisebbségek? Még  mindig rajonganak-e Klaus Iohannisért a németek? Mire számíthat  Magyarország? Lesz-e föderatív Európa? Az e heti Hangadóban a székely  gyökerekkel rendelkező Boris Kalnoky, a Kárpát-medence legjelentősebb  tehetséggondozó intézménye, a Mathias Corvinus Collegium  Média  Iskolájának vezetőjével, a német Die Welt korábbi tudósítójával, osztrák  és svájci lapok külső munkatársával beszélgettünk a német  hatalomváltásról és annak európai kihatásairól. Pataky István kérdezett.

A gépkocsivezető-oktatók munkája nagyon megnehezedett az elmúlt években a rengeteg jelentkező és a túlzsúfolt forgalom miatt. Millik István kolozsvári oktatóval a fiatalok képzéséről, a megszigorított sofőrvizsgákról és a hazai közlekedési szokásoskról beszélgettünk.

Napjainkban összehasonlíthatatlanul több fiatal jelentkezik a hajtási jogosítvány megszerzéséhez szükséges sofőriskolai képzésre, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A túlzsúfolt utak, a közlekedésben részt vevő gépkocsivezetők türelmetlensége és figyelmetlensége, valamint a minden áron vizsgázni akaró tanoncok miatt nagyon nehézzé vált a gépkocsivezető-oktatók munkája.

Milik István a rendszerváltás óta sofőriskolai oktatóként dolgozik, az elmúlt harminc évben zömmel Kolozsvár és környékének útjait rótta diákjaival. Sok gondja van a romániai közlekedéssel, ahol naponta több tucat szabálytalankodó sofőrrel találkozik, akik semmibe veszik gépkocsiján a tanuló feliratot.

Az Európai Unióban a balesetek szempontjából éllovas romániai helyzettel kapcsolatban úgy fogalmaz, sokkal drasztikusabb büntetések szükségesek ahhoz, hogy a gépkocsivezetőket rábírják a szabálykövetésre. A kezdőkről azt tartja, hogy egy-két évig 90-100 lóerő fölötti kocsit ne vezessenek, mert életveszélyes helyzetekbe sodorhatják magukat.

Milik Istvánnal Makkay József beszélgetett.

Nagy Pál a hangsúlyosan nemzeti értékeket valló közéleti szereplők közül való. Mondhatnánk örök ellenzékinek is, aki nagyon nehezen símul tájba - szervilitás szempontjából. Pont ezért, vagy ezért is támadható-támadják sokan, de ez őt csak hellyel-közzel érdekli és zavarja. Nyilván, tudja, hogy nem tökéletes, talán azt is, hogy vannak hibái, mégis, markánsan igyekszik saját elveit követni, most éppen úgy, hogy kilépett az Erdélyi Magyar Néppártból, melynek alapítója volt. Kilépett, kritizál, felráz, de legalábbis erre törekszik. Vagy csak önös céljait követi? Nos, ezekre a kérdésekre keressük a választ a Hangadó e heti adásában. Szőke László kérdezett.

Fűtés-  és melegvíz-hiány sokkolta nemrég Temesvár lakosságának egy tekintélyes  részét. A történések országszerte aggodalmat keltettek. Közben az  energiaárak európai szintű emelkedése is válsághelyezetet teremtette  Romániában. A Székelyhon Hangadó podcast-műsorában a hazai  energiahelyzetről lesz szó.

Megéri-e  a távhő rendszerben maradni? Megadóztatják-e a kiskazánokat működtető  fogyasztókat? Érhetnek-e meglepetések az idei téli energiaszámláknál?  Lesz-e moduláris atomreaktor a Székelyföldön? Az e heti Hangadóban Antal  Lóránt szenátorral, a felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra  és ásványi erőforrások bizottságának RMDSZ-es elnökével beszélgettünk.  Pataky István kérdezett.

Minimum négy évente kampánytéma lesz a határon túli, így az erdélyi magyarság is. Miért törvényszerű ez? Többek között erről beszélgettünk Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselővel, aki az egyetlen határon túl született tagja a magyar Országgyűlésnek. Szóba kerül a nemzetpolitika, a határon túliak szavazati joga, de oligarcházunk is kicsit. Vendégünkkel Messengeren készült az interjú. Szőke László kérdezett.

Hogyan zajlik az élet a Megtestesült Bölcsességről nevezett egyházmegyei szeminárium falain belül? Mire készítik fel az ide jelentkező fiatalokat a hat éves képzés alatt? Milyen a kispapok napi programja? Gyulafehérváron jártunk, ahol András István rektor és Kiss Endre spirituális atya nyújtott betekintést a papnevelő intézet mindennapjaiba.

Míg ezelőtt nyolc évvel hetvenkét kispap járt a szemináriumba, jelenleg harmincegyen vannak. Noha csökkent a létszám, és kevesebben választják ezt a hivatást, mint korábban, de a szemináriumi évek alatt kevesebben gondolják meg magukat. „A Jóisten ad hivatást, és nekünk az a dolgunk, hogy segítsünk a felismerésben” – mutatott rá András István. Kiss Endre hozzátette, az Úr mindig gondoskodik arról, hogy legyen elegendő hivatás. „Elsősorban arra törekszünk, hogy Isten dicsőségét szolgálja mindaz, amit tesznek ők, és hogy megtalálják a szépséget ebben. Hogy mindaz, amit végzünk, legyen az liturgia, szentmise, zsolozsma, vagy bármilyen más paraliturgikus esemény, hogy ezt szépen, Istennek tetsző módon végezzük. A felépítése a hétnek is erről szól.”

A legszebb határon túli magyar településnek minősítették a Kolozs megyei Kalotaszentkirály-Zentelkét. Kalotaszeg legismertebb turistavonzó falujában Póka András polgármesterrel vettük számba a község példátlanul gyors fejlődését.

Aki szép magyar falut szeretne látni Kalotaszegen, illetve Észak-Erdélyben, annak érdemes ellátogatnia Kalotaszentkirály-Zentelkére. A Bánffyhunyadtól hat km-re, az Erdélyi Szigethegység lábainál fekvő 1167 lelket számláló, többségében magyar lakosságú községközpontnak ugyanis messze földön híre van mind a magyarok, mind a románok körében. Nem véletlen, hogy a községet 2000-től irányító Póka András polgármester irodájának fala tele van romániai és magyarországi kitüntetésekkel. Felsorolni is nehéz, hány intézmény figyelt fel a Kalotaszeg „fővárosának”, Bánffyhunyadnak a szomszédságában meghúzódó gyönyörű településre, amely tavasztól késő őszig virágtengerben pompázik.

A Kalotaszentkirályra frissiben megérkezett legújabb oklevél szerint a községközpont elnyerte a legszebb határon túli település címet. A házak és kerítések rendezettek, az utcán nyoma sincs szemétnek, mindenhol kétnyelvű, magyar–román feliratok és turisztikai eligazító táblák sokasága fogadja a vendégeket. A községközpontban 46 hivatalosan jegyzett vendégfogadó ház található, több tíz család falusi turizmusból él.

A romániai törvényes lehetőségeket kihasználva a polgármester és csapata példás rendet honosított meg a községben, és a nagyívű fejlesztésekhez mintegy 18 millió euró uniós pályázatot nyert el.

A nem mindennapi történetről Kalotaszentkirály-Zentelke polgármesterével, Póka Andrással Makkay József beszélgetett.

Turcsány Tamás Péter, startup-tanácsadó évek óta járja Székelyföldet.  Arról beszélgettünk, hogy lázálom-e azt vizionálni, hogy egyszer  Székelyföld elkap vmit pl. az észtországi startup-kezdeményezések  világából. Vagy ez csak álom? A felvétel egy korábbi konferencián készült, Székelyudvarhelyen. Szőke László kérdezett.

A járványhelyzet miatt nincsenek könnyű helyzetben a romániai, erdélyi  kis- és középvállalkozások, de a munkaerőhiány és a hírhedt, szűnni nem  akaró román bürokrácia sem egyszerűsíti a céget működtetők dolgát. A  magyarlakta régiókban egyre nehezebb románul jól beszélő magyar  fiatalokat találni, s ma már cseppet sem meglepő az Ázsiából érkezett  munkaerő. A gondok ellenére, miért vonzó vállalkozónak lenni Erdélyben?  Megéri-e hazatérni egy korábban Nyugat-Európába vándorolt  magyarnak? Milyen hozadéka van a Kárpát-medencei magyar vállalkozók  együttműködésének? Az e heti Hangadóban Szathmáry Zsolttal, a St.  Georgius Manager Club elnökével beszélgettünk. Pataky István kérdezett.

A színházművészeten belül nagyon sokféle szín létezik, mindeniknek megvan a helye, és azokat is értékelni kell – mutat rá Zorkóczy Zenóbia szabadúszó előadóművész, aki egy miniturnéról hazafelé tartva tért be a Hangadó stúdiójába, hogy a vándorszínészi életmódjáról meséljen.

Zorkóczy Zenóbia több mint húsz éve járja önálló műsoraival, monodrámákkal a magyarlakta településeket, eldugott kis falvakat keres fel, hogy előadásaival megörvendeztesse a gyerekeket és felnőtteket.

Zenóbia 1971-ben született Székelyudvarhelyen. 1989–1990 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, 1990–1992 között a gyergyószentmiklósi Figura Színház munkatársa, 1992–1994 között a budapesti Hangár Hangszíni Tanoda hallgatója, 1994–1995-ben a Temesvári Állami Magyar Színház művésze volt. 1995 és 1999 között elvégezte Kolozsváron a színművészeti szakot. 2000–2001-ben a Temesvári Állami Magyar Színházban dolgozott. 1999-től önálló műsorokkal, monodrámákkal lép fel magyar közösség előtt Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Kanadában. Tárcáit és interjúit erdélyi és magyarországi lapok közlik, két könyve is megjelenés előtt áll. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.

„Előadásaim tulajdonképpen az én fejlődésemnek a történetei. Van egy-egy témakör, ami érdekel az élettel kapcsolatban, ilyen például az útkeresés. Fel akarom emelni az emberek tekintetét, hogy ne essenek kétségbe, mert nagyon sok lehetőség van az életben, csak meg kell találni.”

A művész az egyszemélyes színház szépségeiről és nehézségeiről is mesélt. Úgy véli, a szépsége az, hogy igazán szabad művész lehet. „Ha van szakmailag egy alaptudásod, amiben te biztos vagy és nincsenek kétségeid, amit jól megtanultál, szeretsz szerkeszteni, olvasni, gondolkodni, kifejezni a gondolataidat a világról, akkor ideális. Mert egy kompakt egész világot tudsz felmutatni. Verseket is szoktam beválogatni a műsoraimba, hogy minél nemesebb anyagból dolgozzak, és ezeket úgy szerkesztem, hogy kijöjjön az a tartalom, amit én a világ számára közölni szeretnék. És ez egy fantasztikusan szép munka. Hosszú munka, nem egy pár napos, sokszor hosszú évekig tart.”

Hangsúlyozta, amikor elvisz egy műsort egy adott régióba, az interaktív előadásai során megmutatkozik, hogy ott milyen szokások vannak. „Egy egész szociográfiai jellemzést tudnék írni egy adott régióról.”

Egy vándorszínésznek lételeme az utazás. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járványügyi megszorítások hogyan érintették. Kiderült, ha már nem játszhatott, hát írni kezdett.

Legyen me a te akaratod!, Az Úr csodásan működik vagy Íme az én szerett fiam! Frigyesy Ágnes budapesti újságíró három olyan egyházi témájú kötete, amelyek Erdélybe is eljutottak. A szerzővel erdélyi könyvbemutató körútja alkalmából beszélgettünk.

Frigyesy Ágnes budapesti újságíró mintegy ötven erdélyi könyvbemutató keretében ajánlotta olvasóinak a 2017-ben megjelent Az Úr csodásan működik című interjúkötetét. A kiadványban a kommunista rendszer megpróbáltatásait elszenvedő három lelkipásztort mutat be: Tőkés István teológiai tanárt, egykori püspökhelyettest, Tőkés László édesapját, Ferencz Béla Ervin csíksomlyói szerzetest és a szintén erdélyi származású Bíró Antal Jánost. A három lelkipásztor közel százéves korában hunyt el, egyikük sem érte meg a kötet megjelenését.

A szerző tavaly kiadott újabb kötete Böjte Csaba ferences szerzetes életútját mutatja be képes riportkönyvben Íme az én szeretett fiam címmel.

Frigyesy Ágnes első interjúkötete 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán jelent meg Közép-Európa mozgásban címmmel, és az akkori politikai-, közéleti elit képviselőit szólaltatta meg. Kedvenc témája az egyházak szerepvállalása a kommunista rendszerben, illetve mai világunkban. 2017. karácsonyán, a GULÁG Emlékév alkalmából Legyen meg a Te akaratod! címmel jelentette meg a kommunista rendszer poklát megjárt Mindszenty József bíboros, hercegprímás, Harangozó Ferenc pápai prelátus, Olofsson Placid bencés szerzetes és Balogh István tábori lelkész szenvedésekkel teli életútját.

Frigyesy Ágnessel a Kolozsváron megtartott könyvbemutatója alkalmából Makkay József beszélgetett.

Egy udvarhelyi startup vállalkozás Romániában elsőként helyezett üzembe fémek nyomtatására alkalmas 3D nyomtatót - azaz a Hangadó e heti adása a homo technicus-oknak, azaz az űj műszaki és technológiai megoldások iránt érdeklődőknek szól, de mindazoknak érdemes lehet meghallgatni, akik érdeklődnek az ún. 3D nyomtatás iránt. A cég székhelyén rögzített beszélgetésbe bekapcsolódtak a magyarországi beszállító cég munkatársai is. Székelyföld szempontjából fontos kirándulás következik a technológia új útjain. Szőke László kérdezett.

Amerikanológussal keressük arra a választ, hogy mi a különbség a szexuális és a nemzeti kisebbségek között? Miért lehet olyan erős az egyik mozgalom lobbiereje, és miért talál sok helyen süket fülekre a másik? Jelent-e valamilyen védelmet az, hogy ennyire “messze” vagyunk nyugattól? Vagy csak némi időt nyerünk, azaz minden divatirányzat, így az ideológiai is csak később talál meg minket? Csutak Zsolt a Hangadó vendége. Szőke László kérdezett.

Két év kihagyás után ismét megtartják július 22-25. között a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivált. A világsztárokat és helyi zenekarokat egyaránt felvonultató fesztivált a Mini Jazzfesztivál Egyesület szervezi, partnerségben Csíkszereda önkormányzatával, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal. A rendezvény fő helyszíne ezúttal is a Mikó-vár belső udvara lesz, de a központi parkban és a Csíki Játékszín előtti téren is lesznek események a fesztiválhoz kapcsolódóan.

Hogyan indult 2009-ben a csíkszeredai jazzfesztivál, milyen ága-bogai vannak a szervezésnek, miért szünetelt két évig a rendezvény, és mire számíthatunk az idei fesztiválon? Többek között ezekről is beszélgettünk Szilágyi Nórával, a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál főszervezőjével, és néhány jazzfesztes történetet is felelevenítettünk.

Szilágyi Nóra elmondta, már hónapokkal a fesztivált megelőzően elkezdődik a szervezés. „Nagyon sok minden változhat időközben, de azért úgy kell mindig tervezni, hogy az alapját a rendezvénynek már tudjuk, tehát, hogy hány kísérőprogram lesz, mi szól a gyerekeknek, mi szól a felnőtteknek. Kell legyen egy koncepció, aminek a legnagyobb részét a fellépők jelentik, hogy milyen fellépőket hívunk, milyen stílusú zenét játszanak, egyáltalán kell tudjuk, hogy mi a célunk ezzel az egész fesztivállal. A kezdetekkor az volt a cél, hogy megszerettessük a csíkiakkal a jazzt, mert volt egy ilyen tendencia, hogy itt nem szeretik a jazzt, nem érdekli az embereket, pedig de, csak nem volt ez olyan széles körben elterjedve. Most már a fesztivál tett róla, hogy nagyon sokan szeretik a jazzt, és a hozzá tartozó műfajokat. Mert az volt a célunk, hogy bemutassuk, hogy a jazz nem csak az az improvizatív, furcsa és követhetetlen zene, amit legtöbben jazznek gondolnak, hanem nagyon sok olyan zene van, amit szeretünk és dúdolunk, és nem is tudjuk, hogy jazz.”

Hozzátette, a csíkszeredai jazzfesztivál korábbi kiadásainak szervezésekor is fontosnak tartották, hogy odafigyeljenek a fiatal tehetségekre, és ez idén is fontos részét képezi a koncepciónak, hogy bemutassák a fiatal, székelyföldi zenekarokat. „Ezt a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen találtuk ki, az együttműködés keretében pedig a székelyföldi zenekarok népszerűsítése a lényeg. Nagyon fontos az idei szervezésben, hogy volt végre egy biztonsági alapom a csíkszeredai önkormányzat részéről, amely biztosított arról, hogy pályázati úton lesz egy jelentős összeg, amire alapozhatunk, hogy ezt a fesztivált folytatni tudjuk.”

Arról is szó esett, hogy annak ellenére, hogy pontosan meg van tervezve minden, le van egyeztetve a zenekarok fellépése, a résztvevő vendégek elszállásolása, utaztatása stb., a szervezőket így is érhetik meglepetések. Hogy ezúttal milyen galibák akadtak, megtudhatják a Hangadó legújabb műsorából.

Még  nem született megnyugtató megoldás az egyre szaporodó medvetámadások  meggátolására. Míg a Székelyföldön élők legégetőbb kérdésévé vált a  medveveszély, addig a romániai közvélekedés, a bukaresti politikum még mindig óvatosan, távolságtartóan kezeli az ügyet, több zöld szervezet  pedig nyíltan a nagyvadak oldalán foglal állást az emberekkel szemben. Miért ennyire szélsőségesek az állatvédők egyes képviselői? Valóban drámai mértékű-e a medvék elszaporodása? Mi a gond a vadászattal? Mikor és milyen megoldás születhet a medveügy közép- és hosszú távú  kezelésére? Az e heti Hangadóban Domokos Csaba bilológussal, vadgazda  mérnökkel, a marosvásárhelyi Milvus egyesület medvekutatási programjának vezetőjével beszélgettünk. Pataky István kérdezett.