Alinda Podcast

Itt van újra a november, és ez az a hónap, amikor sokan tesztelik magukat- kibírják-e szárazon harminc napon át. Bajzáth Sándor szerint sokan buknak el ilyenkor, és jönnek rá, hogy bajuk van az italfogyasztással, a szerencsésebbek segítséget is kérnek. Persze ők vannak kevesebben. Bajzáth maga is drog- és alkoholfüggő volt. Több, mint két évet töltött rehabon, majd onnan kikerülve lett alkoholista. Személyes élményeit is megosztja, de mint konzultáns elmeséli, milyen mintázatokat lát. Például van-e a függésnek előzménye? (Nála: súlyos családi dráma) Vagy, hogyan tudja végignézni egy hozzátartozó azt, hogy egy szerette épp szisztematikusan öli meg magát, szabad közbelépni? Hogyan lehet jól segíteni? 800 ezer alkoholista országa vagyunk, és ezek csak a hivatalos számok, minden alkoholizmussal küzdőnek lehet férje/felesége, szülei, gyerekei. Ha így számolunk, a fél ország érintett. Bajzáth Sándor ezért is tartja fontosnak, hogy évről évre beszéljen a saját példájáról, és bátorítson másokat.

( A beszélgetésben említett könyv: Augusten Borroughs : Kiszáradva című regénye. Szóba került még: Toxikoma, Napok romjain)

Kristóf Luca írt egy könyvet, Kultúrcsaták a címe. Ebben jól összefoglalja és tudományos keretbe helyezi azt a folyamatot, amit egyszerűen kultúrkampfnak szokás nevezni. Magyar példákon keresztül magyarázza el, milyen eszközei vannak az államnak, ha el akarja foglalni a kulturális életet. Ugyanakkor azt is kijelenti, hogy a kánon átalakítása más tészta. Nem megy olyan egyszerűen, ahogy Magyarországon is sikertelen egyelőre. Tormay Cecile nem lett a kulturális kánon része, Wass Albert pedig mindenféle politikai akarat előtt már az volt. A kutató úgy látja, és alá is támasztja, hogy az erőszakos térfoglalás negatív hatással is lehet bizonyos emberekre. Vidnyánszky Attilát például 10 éve még politikai oldaltól függetlenül tartották kiemelkedő rendezőnek, mára azonban teljesen egyértelműen oszlik meg a felé irányuló elismerés mértéke politikai szimpátiák mentén. Eddig ő a legnagyobb vesztese a kultúrharcnak. 

De vajon mi az alapja a térfoglalásnak? Állami szerepfelfogás? Bosszú? Vagy valódi kirekesztés áll az indulatok mögött? Miért van az, hogy a magyar elit tagjainak önmagukat liberálisnak/baloldalinak valló tagjai nem szavaznak bizalmat az önmagukat jobboldalinak/konzervatívnak valló tagoknak, míg fordítva nem teljesen így néz ki a képlet? 

És miért nem kerülnek be nők a kánonba? 

Szilágyi Áron Tokióban megszerezte harmadik olimpiai aranyérmét férfi egyéni kardvívásban. Történelmi a tett. Ennél jobban nem is alakulhatott volna Áron története annak a dokumentumfilmnek a szempontjából, ami róla készült, és aminek a címe Egy mindenkiért. Ebben a filmben a rendező, Muhi András Pires 2017 és 2019 között követte a sportolót, de nem is csak őt, hanem a férfi kard csapatot is. Kiderül, hogy Áron, valamint a világbajnok Szatmári András, Gémesi Csanád és Decsi Tamás nagyon jó kis csapatot alkotnak- szeretik egymást, zrikálják is, és néha véresen összevesznek az edzések során egy- egy tuson- szóval együtt küzdenek. Ennek az együtt küzdésnek lett az eredménye a Tokiói bronz, amire egy ország büszke. Nem csak azért, mert 25 éve nem történt ilyen, hanem azért is, mert közben megismertük ezeket az embereket, ezeket a karaktereket. Muhi András Piressel beszélgettünk arról, mi az értelme a sportdoksinak a vívás-, és mi a foci esetében. Szóba kerül az utánpótlás nevelés fontossága, de személyes történetek is, például az, hogy Áron életében mekkora szerepe volt a filmnek, de az is, hogy a rendező a pást mellett nőtt fel, most elmeséli, hogy miért.

Szilágyi Áron pszichológusa Faludi Viktória, aki több sportolóval is dolgozik azért, hogy eredményesek legyenek. Azt mondja, szinte mindenki azzal a panasszal érkezik a rendelőjébe, hogy nem tudja kihozni magából a versenyen azt, amit az edzéseket igen, ebben segítsen. Persze más egy focista-, egy úszó-, és egy vívó problémája, erre is kitérünk, de a beszélgetésnek mégis két nagy tanulsága van: egyrészt az, hogy a sportolók problémái mindannyiunké is egyben, másrészt az, hogy az önismeret nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki sikeres és elismert sportember - és nem sportember legyen. Végül egy kis eszmecsere arról, hogy léteznek -e nem kompetitív gyerekek, vagy a versenyzés tanítható, és ha az, kell-e.

Lászlóffy Julianna pszichológus, aki részt vett a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának megalakításában. Kíváncsi voltam arra, hogy látja a mostani helyzetet, mi szivárog be a pácienseken keresztül a rendelőbe, de arra is, van-e arra egzakt kutatás, hogy milyen életkor alatt nem javasolt az érzékenyítés, hogy mit jelent a gender- semleges nevelés, illetve arra, hogy volt-e már bárki, aki igazi eredményt ért el reparatív terápiával. Rájöttünk, hogy ahhoz, hogy mindez érthető legyen mindenkinek, először is azokat az alapfogalmakat kell tisztáznunk, amit a politikusok és a még a szakemberek is kevernek, hogy pl mit jelent a szexuális- vagy a nemi orientáció, és miben különbözik az irányultságtól. 

Az elmúlt időszakban két könyvet is elolvastam, David Attenborough-ét és Bill Gates-ét a fenntarthatóságról. Mindkét gondolkodó nagyon is konkrét terveket javasol arra, hogyan menthetnénk meg a Földet. Ugyanakkor szembe kell nézni a realitással, hogy ez a politikusoknak egyelőre nem hozna hasznot, és ez az igazi tragédia. Azaz a választókon áll vagy bukik, hogy sikeres lehet - e a célkitűzés. Bartus Gábor környezetgazdász, aki felelős a magyar fenntarthatósági programokért is. Nem túl optimista, pedig nagyon is jól meséli el, mi mindenből áll a fenntarthatóság.

Rainer Micsinyei Nóra színész. A karantén ideje alatt a Magyarország Kedvenc Műsora című sorozat alkotójaként, riportereként működött. A politikai humor szerzője és szereplője is, aki azt vallja, hogy nem lehet kompromisszumot kötni még önmagunkkal sem, mert az komoly személyiségtorzulásokat okozhat. Láthattátok a Szputnyik társulat tagjaként annak felbomlásáig, de filmekben és rövidfilmekben is. Például szereplője a Testről és lélekről című filmnek, vagy épp a #Sohavégetnemérősnek. Beszélgettünk családi indíttatásról, hiszen apukája Rainer M János történész, szabadúszásról, mentális egészségről, és arról is, hogy a rendszerváltásról írott filmje miért bukott el a Filmintézetben. Meg persze arról is, hogy milyen társadalmi elvásárokkal kell leszámolnia egy mai harmincasnak. Erről szól egyébként a film, aminek fogatókönyvírója és főszereplője is ő, a Legjobb dolgokon bőgni kell. (Szeptembertől a mozikban). Okos, vicces színész, szeressétek!

A háttérben Miklós, a kutya időnként vakarózott, aztán csontot rágcsált, élet szagú a beszélgetés. :-)

Megint felhívtam Sz. Bíró Zoltánt, mert érteni akartam, hogy miért volt szüksége Lukasenko elnöknek arra, hogy ilyen látványosan fogja el Raman Prataszevicset. Mert hiszen, ha meggyilkolni akarta volna, abban segít a KGB, nem kell ehhez gépeket leszállítani a levegőből. És ő elmagyarázta. mi zajlik éppen Fehéroroszországban, és mi zajlott 1994 óta, amikor Lukasenko ez első megbízatását elnyerte. 

Joe Forgas, azaz Forgács József 1969-ben hagyta el Magyarországot. Háromszor is megpróbálta. Először nem mert átúszni Triesztbe, aztán elkapták a montenegrói erdőben, végül egy amerikai diák csempészte át a bérelt kocsija csomagtartójában a határon. Ausztriában kötött ki, meg sem állt Ausztráliáig. Elismert pszichológus lett, maga szervez szimpóziumokat Sidneyben. Laboratóriumban kutatja, hogyan függ össze a hangulatunkkal a döntéshozatalunk, miközben összeállít egy kötetet a populizmus pszichológiájáról. Mi most ez utóbbiról beszélgettünk főként. Milyen a populista vezető? Hogyan függ össze a kollektív nárcizmus a populizmus iránti igénnyel? Mit jelent a törzsi gondolkodás, és maga mögött hagyta -e az emberiség? Sok- sok pszichológiai kérdés, amelyek miatt jobban érthetjük a 21-dik századi populizmust is. 

Vajon illúzió -e a címben kiemelt mondat? Tilesch György már beszélt olyan befolyásos politikusokkal, akik az emberek jólétének javítására szeretnék használni a Mesterséges Intelligenciát- a baj csak az, hogy a kevésbé demokratikusan gondolkodók éppen nem. Vajon lehet-e e bízni a politika önuralmában, jószándékában? Ez csak egyetlen kérdés a felmerülő több ezerből- mert arra sincsen válaszunk, mit kezdünk majd a helyzettel, amikor a saját hangunkon hallunk majd olyan mondatokat, amelyeket sosem mondtunk. Például egy vezető egy átutalásra ad megbízást telefonon- úgy, hogy a hangjából és szavaiból az MI rakta össze a mondatot. Vagy mit gondolunk a jelenségről, hogy egy otthoni beszélgetés után a közösségi oldalakon pontosan a mondatainkra reagáló reklámok kerülnek elő? Milyen lesz, amikor MI irányítja a marketinget, a reklámot, és olyan pontosan profiloz minket, hogy gyakorlatilag elveszítjük az irányítást az életünk felett? Megszűnik a szabad emberi akarat? És miért van az, hogy senkinek nem is kell különösebb energiát tennie abba, hogy totális megfigyelés alá vegyen minket, mert előszeretettel adunk át minden adatot magunkról, ha kell bekameráztatjuk az otthonainkat és autóinkat is egy- egy vélt előnyért?

És most képzeljük el, hogy mindaz, ami történik, még nem is igazán az MI. Mert az igazi történet onnan indul, ahol az ember már nincs hatással az MI fejlődésére. Azaz létrejön egy olyan intelligencia, ami (miattunk!) mindent tud rólunk, és már nincs hatásunk arra, mire használja az információkat. 

Éppen 45 éve Argentínában a katonai diktatúra átvette a hatalmat. Olyan lehetett ez az időszak, mint nálunk az 50-es évek csengőfrásza. Jöttek, vittek, soha senki nem látott többé. Viszont több tízezer gyereket nem megölt a diktatúra, hanem rendszerhez hű szülőknek adott. A gyerekek most annyi idősek, mint én. Megrázott a történet, amivel először Argentína 1985-ös Oscar díjas filmjében, A hivatalos változatban találkoztam. Ezért felhívtam Deák Mátét, a pécsi Ibero- Amerika Központ munkatársát, hogy meséljen. 

2020.április 29-én beszélgettünk utoljára. Akkor derült ki, hogy a Nemzet Sportolójának választották, és azt mondta, nincs olyan gyógyszer a Földön, ami ennyi örömöt és jó pillanatot tudott volna szerezni neki, mint ez a díj. Egy kicsit azért elégedetlen volt, mert nyugdíjas sétáló klubok országos hálózatát akarta létrehozni, de lassabban szaporodtak, mint azt ő szerette volna. Ebben a beszélgetésben szó van egyenjogúságról, a táj szeretetéről, a lázadásokról, és még a betegségéről is, ami ellen nagyot küzdött, soha fel nem adva. Mint semmit, úgy általában.

Kácsor Zsolt író, Tudósító. Éppen Debrecenben dolgozott, amikor elindult onnan néhány férfi cigányokat gyilkolni. Zsoltot nagyon mélyen érintette az esemény, amit feldolgozott A cigány Mózes című regényében is. Beszélgetünk a többségi társadalom közönyéről és álságosságáról, a középosztály képmutatásáról. És persze a döntéshozókról, akik a rendszerváltás óta nem tudtak mit kezdeni a szegénységgel, lemaradással. Szent István is szóba kerül, akit Kácsor a legnagyobb magyar államfőnek tart, szemben a rövid távon gondolkodó kortárs politikusokkal. És kibeszéljük a Don - Kanyart, ahol Zsolt családjából többen is meghaltak, és ez a családi trauma ösztönözte, hogy megírja a Harminckét bolond című regényt, olyanokról, akik ott maradtak, vagy hazajöttek. Nagypapáról, akinek mindkét lábát ellőtték, nagybácsiról, akinek az összes ujja lefagyott. És végül, de nem utolsó sorban kiderül, hogy a mániás depresszió hogyan hasznosítható az írás során.

Tompa Andrea újra jelölt a Libri Irodalmi Nagydíjra, a Haza című regényével. Beszélgettünk a könyv kapcsán arról, milyen az amikor az ember már- és még nem tartozik valahová, meg arról is, mennyire megalázó, amikor a bevándorlónak igazolnia kell, hogy nem leprás.  Kiderül, hogy mit jelent az, hogy "közte vannak az időnek", és mi az aggnőbeszéd. És kifejezetten elgondolkodtató, hogy Andrea miért nem akarta megtudni a secus iratok letakart részeinek tartalmát. 

A Tömegparanoia 2.0 című könyv megjelenése kapcsán beszélgettünk arról, miért van az, hogy az álhírek jelentős részét a tanult, értelmes emberek terjesztik. Magyarországon például egy pár éve elvégzett kutatás szerint a szavazópolgárok fele elhiszi, hogy a kormányt egy háttérhatalom irányítja- az Egyesült Államokban pedig kifejezetten a tanult republikánusok terjesztették, hogy Obama elnök nem az USA területén született, és ebben az sem akadályozta őket, hogy a Fehér Ház a saját oldalán megosztotta azt ezt cáfoló bizonyítékot. Iránban sokan elhitték, hogy a metilalkohol megelőzi a koronavírust, legalább 200 áldozata volt a hamis hírnek. 

És ha most legyintenél, hogy veled ez nem történhet meg, ki kell, hogy ábrándítsalak: szinte mindannyian elhiszünk olyasmit, amit nem kellene, kiváltképp akkor, ha találkozik félelmeinkkel vagy vágyainkkal, politikai preferenciánkkal.

1991-en 10 éves voltam, és viszonylag kevéssé érdekelt a politika, csak idővel kezdett foglalkoztatni a rendszerváltás, és Gorbacsov szerepe. A BIDF-en most megnézhető Gorbacsov. Mennyország című film második fele, egy csomó kérdést ébresztett bennem, ezért megkértem Romsics Ignác történészt, hogy nézze meg ő is, és beszélgessünk Gorbacsovról. Akkor még nem tudtam, amit ma már igen, hogy ő maga találkozott is Gorbacsovval, a beszélgetésből kiderül, hogy miről beszéltek, de nem ez a lényeg. Romsics Tanár Úr innovatívnak tartja Gorbacsov politikáját, akinek bizonyos döntéseiért hálával tartozunk, ugyanakkor nem tartja innovatívnak az orosz népet- megindokolja, miért. És a végén eljutunk odáig is, hogy az oroszoknak a rendszerváltás olyan, mint nekünk Trianon, Gorbacsov pedig Károlyi Mihály. 

Spiegel Ernő nevét mindannyiunknak ismerni kellene. Mengele beosztottjaként dolgozott Auschwitzban, ő vigyázott azokra a gyerekekre, akiken Mengele kísérletezett. A tábor felszabadítása után 36 túlélő gyereket haza szállított. Ők örökké hálásak voltak Spiegel Ernőnek, akinek az életüket köszönhették. Spiegel azonban visszatérően vádolta magát azzal, hogy együttműködött a nácikkal, és ezért büntetést érdemel, nem ünneplést. Gyurkovics Tamás pár éven belül írta meg Mengele és Spiegel Ernő gondolatait. A fejükbe bújt. A regényeiből így nem csak az életüket ismerhetjük meg, hanem a bűnről vallott nézeteiket is. És végülis arra a kérdésre is választ kapunk, van-e bármilyen értelemben szabad élet Auschwitz után. 

A Marson kialakult egy kis tumultus. De miért? Ez az új hidegháború helyszíne? És tényleg élnek majd ott emberek? És ha Elon Musk tényleg létrehoz egy 42 ezer szondából álló flottát az égen, és lesz nekünk nagyon gyors internetünk, akkor látszanak majd a csillagok? Kiss László lenyűgöző magyarázatát mindenképp hallgassátok meg!

Horvát Lili hosszú című filmje, A felkészülés egy meghatározatlan idejű együttlétre berobbant a köztudatba. Beszélgettem vele arról, szerinte miért szólt ekkorát a filmje, arról, hogy milyen képek inspirálták a képi világot, és arról is, hogy a korábban írt novellái hogyan bomlanak ki egy- egy festményből. Február 9-én kiderül, hogy rákerül-e az Oscar shortlistre!

Tudjátok mi történik Mianmarban? Vagy nevezzük Burmának?

Mióta küzd Aung Szan Szu Csi a katonai diktatúra ellen, és milyen sikerrel?

Milyen hatalma van a katonaságnak az országban?

Hogy kerültek oda a rohingyák, és miért üldözték el őket?

Kína gazdasági és politikai ereje mennyire hat az ország politikájára?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, ne hagyd ki ezt a beszélgetést- Háda Béla egy óra alatt beavat a burmai történelembe , politikába és lehetőségekbe. 

Több tucat operatőr kilépett a Magyar Operatőrök Társaságából, így tiltakoztak az ellen, hogy a vezetőség szerepet vállalt az SZFE átalakításban. Ketten itt vannak közülük, ebben a beszélgetésben.  Mit gondolnak most, hogy Koltai Lajos neve is publikussá vált? Erdély Mátyás , Rév Marcell és Pálos Gergely állítják, hogy az iskolának és a mestereiknek (Kende János, Enyedi Ildikó és Máthé Tibor) köszönhetik, hogy ma látszanak hollywoodból is. 

Nem véletlen, hogy a Trónok harca forgatókönyvében az szerepelt, hogy olyan képet forgassanak, mint Erdély Mátyás a Saul fiában, Rév Marcellt meg egyenesen wunderkindnek nevezték az amerikai sajtóban. Ezen kívül beszélgetünk arról, hogy Jude Law egy igazi profi, Al Pacino-tól megszeppen az ember, de ha kell négyszer is beugrik a  jeges vízbe egy jelenetért, Roy Andersson hónapokig dolgozik a filmje minden egyes képén a stábjával. Meg arról is, hogyan hangolódnak a forgatásra, hogyan kommunikálnak legkönnyebben a rendezőkkel, képpel vagy zenével, és mennyire viseli meg a családot az állandó úton levés. 

Szabó T. Anna új novelláskötettel jelentkezett. Kapcsolatokról, szabadulásról, szabadságról, az első ősz hajszálakról, az öregedő testről. Megfigyelhető, hogy a kötetben annyi növény neve szerepel, amennyit ha kényszerítenek sem tudtam volna felsorolni, kiderült, hogy Anna imádja a természetet, sőt az egyik novellája  nagymamája kertjéről szól. Ha meghallgatod, az is kiderül, milyen növény lenne szívesen a szerző, sőt az is, hogy melyik novella szól megtörtént eseményekről.  

Benedek Ágota végigírta a karantént- szövegeit annyira sokan kezdték követni, hogy könyv lett belőle, sőt már az is tervben van, hogy sorozat forog majd belőle. Beszélgettünk arról, miért tartja Roxfortnak az SZFE-t, ahol tanult, arról, hogy mit tanult a valóságshowból, ahol dolgozott, és arról, hogy miket tetováltat magára. Szigorúan szórakoztató tartalom!:-)

 Sziasztok!

Ahogyan azt biztosan hallottátok, szombaton (jan.23) ezrek mentek utcára Oroszország különböző nagyvárosaiban- Alekszej Navalnij felhívására. Többeket el is vittek a rendőrök, köztük Navalnij feleségét. Az ellenzéki politikus csak az előzetes letartóztatásból figyelhette, hogy felhívására elindulnak-e az orosz ellenzékiek az utcára. 

De vajon hogyan lett Navalnij az, aki? A karrierje eléggé szabályosan indul, és egyáltalán nem ellenzéki színezetű. Majd  hirtelen változás: és onnantól Putyin legnagyobb kritikusa lett a most 44 éves politikus. Az FSZB követte, majdnem sikeresen  megmérgezte- kis híján belehalt. Aztán fogta magát, készített egy két órás filmet Putyinról és a titkos villájáról, és minden figyelmeztetés ellenére, visszament Moszkvába. Élete most attól függ, mekkora nemzetközi visszhangot vált ki a filmje, letartóztatása, a felhívásai. Nem véletlenül üzente azt a fogságból: nincs elkeseredve, nem fontolgat öngyilkosságot.  Sz. Bíró Zoltánnal arról is beszélgettünk, miért van az, hogy egy felmérés szerint a válaszadók mindössze 15 százaléka hiszi el, hogy Navalnijt megmérgezte az FSZB.

Ha van 40 perced, mindenképpen hallgasd meg Jókuti Andrást. Egyrészt mert nem lankadó életvidámság sugárzik már a mondatai dinamikájából is. Másrészt azért, mert kevesen mertek volna a COVID közepén éttermet nyitni, ő megtette. És azért is, mert érdekes, hogy a nagy Világevő, aki bejáratos a világ egyik legjobb éttermébe, a Nomába, miért nem a fine dining felé mozdult, hanem a Nudlijában krumplis tésztát kínál. Ha meghallgatod, választ kaphatsz arra a kínzó kérdésre, hogy ér-e porcukrot hinteni a káposztás cvekedlire.

És ha tetszenek a beszélgetések, ne feledd, hogy a te támogatásoddal juthatunk előrébb, függetlenül mindentől és mindenkitől.