We-Learning podcast

Az első 2024.03.28.-i We-Learning Meetup-on elhanzott Ollé Jánosnak, a Pannon Egyetem kutatójának, az Instructional Design szakirányú továbbképzés egyik alapítójának előadása arról, hogy miért és hogyan újult meg az Instructional Design képzés a Pannon Egyetemen.

A We-Learning Podcast L&D Vezetői Klub második adásában folytatjuk a beszélgetést Balogh Bogdánnal, az OTP Bank Fejlesztési és Tudásmenedzsment osztályának vezetőjével. Az előző epizódban már kaptunk betekintést a Covid idején történt hirtelen digitális átállás kihívásaiba és az ebből következő fejlesztési stratégiák alakításába. Ebben az epizódban Bogdán további részleteket oszt meg velünk a bankban zajló fejlesztési folyamatokról, a közösségi tanulás erősítésének jelentőségéről és arról, hogyan támogatják a munkatársak önálló tanulási törekvéseit.

Megismerhetjük azokat a stratégiai lépéseket, amelyekkel az OTP Bank az új digitális kor kihívásaira reagál, beleértve a tanulási módszertanok diverzifikációját, a stratégiai készségek fejlesztését és a nemzetközi szintű tudásmegosztást. Bogdán különös hangsúlyt fektet a folyamatos tanulás és fejlesztés kultúrájának építésére, bemutatva, hogy ez hogyan segít a banknak alkalmazkodni a gyorsan változó üzleti környezethez.

Ebben az epizódban betekintést nyerhetünk abba is, hogy az OTP milyen konkrét lépéseket tesz a tanulás és fejlesztés területén a digitális transzformáció és a mesterséges intelligencia korában, valamint hogyan érik el, hogy a tanulás ne csak kötelező feladat, hanem valódi élmény is legyen a kollégák számára.

A We-Learning Podcast megújult tartalmi struktúrájában kiemelt jelentőséget szánunk annak, hogy gyakorló vállalati L&D vezetőkkel beszélgessünk azokról a komplex szervezeti kihívásokról, amikkel ők a mindennapokban foglalkoznak.

Az "első fecske" a mikrofonnál Balogh Bogdán az OTP Bank Fejlesztés és Tudásmenedzsment Osztályának vezetője volt, akivel a bankban folyó komplex HR és szervezetfejlesztési koncepciókkal való együttműködés mentén beszéljük át a képzés-fejlesztési kihívásokat.

Száraz vagy unalmas a tananyag? Valahogyan rá kellene venni a kollégákat, hogy elvégezzék a kurzust? Akkor játékosítsunk! -hangzik sokszor a zsigeri válasz a témaszakértői oldalról. De miért akar mindenki játékosítani ilyenkor? Egyáltalán mi is pontosan a játékosítás? És miért imádják ennyire az emberek?

A mai adásban a szokásoktól eltérően két vendéget is meghívtunk. Szakács Édua e-learning fejlesztő, tréner, pszichológus háttérrel, míg Fekete Zsombor játéktervezői tapasztalatokkal gazdagította a téma kapcsán előkerült gondolatokat.

Zsombor bevezetett minket röviden a játékosítás rövid történetébe, majd tisztába raktuk mi a gamification és mi nem az.  Ezután kissé mélyebbre mentünk a beszélgetésben és áttekintettük, hogy

- Hogyan változott a játékosítás megítélése az évek során?

- Mi a játékosítás alapvető céljai és hogyan segíthet a belső motiváció fokozásában?

- Milyen hatással van a játékosítás a hosszú távú tanulásra és szokásformálásra?

- Milyen technikákat alkalmaznak a sikeres játékosítás kialakításához?

- Hogyan kezelik a versenyt és az együttműködést a játékosítás során?

- Hogyan lehet sikeresen integrálni a játékosítás elemeit az oktatási anyagokba?

- Milyen tippeket adnánk azoknak, akik játékosítási projektbe kezdenének?

Az adásban a Gamification mellett egy új kifejeztést is előhúzott Zsombor a „kalapból”, ez pedig a Storyfication. Hogy ez micsoda pontosan és mi köze a játékosításhoz, azt megtudhatjátok ha végig hallgatjátok a beszélgetést.

Hallgassátok meg a "We-Learning Podcast" legújabb epizódját, amelyben a képzés és fejlesztés (L&D) területén dolgozó szakértők közösségépítésről beszélgetünk. Az epizódban Trembeczki Péter, a Magyar Telekom digitális képzési szakértője csatlakozik hozzánk, hogy megossza velünk közösségépítési tapasztalatait és azt, hogy milyen terveket szövögettünk az elmúlt hónapokban.

A beszélgetésben arra összpontosítunk, hogyan lehet meglévő We-Learning Podcast körül formálódó L&D közösséget tovább építeni. Ismerd meg mit tervezünk Péterrel közösen!

Csatlakozz hozzánk, hogy megtudd:

• Hogyan tervezzük elősegíteni a szakmai párbeszédet és a jó gyakorlatok megosztását?

• Milyen célokat tűztünk ki a szakmai közösség szervezése kapcsán?

• Tudd meg kiket várunk a meetupokra és miért fontos számunkra, hogy minél többen gyertek ti is?

Fedezd fel velünk, hogy hogyan kívánjuk bevonni az L&D szakembereket a közösségbe, létrehozva egy élő, aktív platformot, ahol a szakma legfrissebb trendjeiről és kihívásairól eshet szó. Legyen szó e-learning fejlesztőkről, oktatástervezőkről vagy HR szakemberekről, mindenki számára nyitva áll a lehetőség, hogy részt vegyen ebben a szakmai közösségben.

Ne maradj le a részletekről, és csatlakozz hozzánk, hogy közösen formáljuk az L&D jövőjét!

Fedezd fel velünk a storytelling varázslatos világát ebben a különleges epizódban, ahol Nemes Orsolya, a Spark Presentation alapítója és elismert prezentációs szakértő, vezet minket be a történetmesélés mélységeibe. Orsi, aki egykor maga is kritikus volt a storytellinggel szemben, most szenvedélyesen osztja meg velünk, hogyan változtatta meg látásmódját és hogyan vált a storytelling a kommunikáció és az oktatás egyik leghatékonyabb eszközévé.

Az epizódból az is kiderül, hogy Orsi miként találkozott először a storytellinggel, amikor egy szervezetfejlesztő és tanácsadó cégnél dolgozott. Megosztja velünk azt a felfedezését, amikor Steve Jobs inspiráló előadásai és Kendal Haven tudományos munkája nyomán ráébredt a storytelling valódi erejére.

Megvizsgáljuk a storytelling jelentőségét mind az életünkben, mind a képzés-fejlesztés területén, bemutatva, hogy a történetmesélés nem csupán szórakoztatásra való, hanem alapvető kommunikációs és fejlesztési eszköz, amely képes mélyrehatóan megérinteni és megváltoztatni az embereket. Megtudhatjuk, hogy a storytelling miként segít jobban megérteni és emlékezni az információkra, köszönhetően annak, hogy az agyunk alapvetően történetek formájában dolgozza fel a világot körülöttünk.

Sőt, Orsi beavat minket a "hagymázási" technika titkaiba, egy olyan módszerbe, amely rétegesen bontja ki a történeteket, fokozatosan vezetve a hallgatót az üzenet magjához. Megismerhetjük, miért kulcsfontosságú a felkészülés és a gyakorlás a hatásos storytellinghez és hogyan lehet az előadásokat testre szabni, hogy a lehető legjobban rezonáljanak közönségünkkel.

Hallgasd meg ezt az inspiráló beszélgetést, amelyből kiderül, hogy a storytelling nem csupán eszköz, hanem művészet és tudomány is egyben.

Ebben az epizódban a We-Learning Podcast műsorvezetői, Koltányi Gergő és Szegedi Tamás, egy különleges vendéget, Chira Tündét hívták meg, aki a Magyar Telekom digitális tanulási csapatának egyik oszlopos tagja. Tünde a beszélgetés során betekintést nyújt abba, hogyan formálódik át a tudásmegosztás és a digitális tanulás világa a Telekomnál a forradalmian új "Influenszer Akadémia" kezdeményezésük révén.

Tünde azon kívül, hogy elmeséli hogyan vált a recruiterből L&D-s és a digitális tanulás szerelmesévé, azt is elárulja hogyan indították el még a nemzetközi trendeket is megelőzve az " Influenszer Akadémia" programot, amely a tudásmegosztást új szintre emeli a vállalaton belül. A program célja, hogy a Telekom kollégáit belső "influenszerekké" képezze, akik digitális tartalmak révén osztják meg szakértelmüket, ezzel is elősegítve a tanulást és az innovációt a vállalati környezetben.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük?

Hogyan integrálják az introvertált kollégákat?

Milyen erőforrások szükségesek a program sikeres működéséhez?

Hallgasd meg, hogy a viszonylag alacsony költségek ellenére a program milyen befektetést igényel a kollégák idő és energiájából, valamint milyen jövőbeli tervekkel készülnek a program sikereinek további kiaknázására.

Csatlakozz hozzánk ebben az inspiráló beszélgetésben, és merülj el a digitális tanulás és tudásmegosztás aktuális trendjeiben és kihívásaiban a Magyar Telekom példáján keresztül. Fedezd fel, miért olyan fontos a munkatársak aktív részvétele a tudás áramoltatásában, és hogyan képes ez elősegíteni egy vállalat hosszú távú sikerét.

Ne hagyd ki ezt az epizódot, ha érdekel a digitális tanulás jövője és a tudásmegosztás új dimenziói a modern vállalati világban!

A digitalizáció korában egyre több vállalat szembesül azzal a kihívással, hogy hogyan tegyék vonzóvá és hatékonnyá a kötelező képzéseket munkavállalóik számára. Ebben az epizódban Klötzl Ferenc, az OTP Bank digitális oktatási csapatának vezetője osztja meg velünk, milyen motivációk vezették a bankot a képzési anyagok teljes körű átalakítására, és milyen módszerekkel sikerült növelniük a munkavállalók motivációját és elkötelezettségét.

Megismerhetjük, hogyan kezelték a különböző szakterületekkel való együttműködést, a szakterületek olykor túlzó igényeit és hogyan kerülték el a képzési anyagok túlzsúfoltságát, miközben folyamatosan igazodtak a változó jogszabályi és szabályozási követelményekhez. A beszélgetés során kiderül, milyen módszereket alkalmaztak a képzési anyagok érdekfeszítő és emészthető formátumának biztosítására, és milyen pozitív visszajelzéseket kaptak a megújított képzésekkel kapcsolatban a munkavállalóktól.

Ez az epizód kiváló betekintést nyújt abba, hogyan lehet a kötelező képzéseket nem csak egy megkerülhetetlen feladattá, hanem értékes és élvezetes tanulási élménnyé alakítani. Ha érdekel a képzés-fejlesztés és szeretnél inspirálódni a banki szektor digitális oktatási újításaiból, ne hagyd ki ezt az adást!

Túl vagyunk 2 évadon a We-Learning Podcast életében, készült több mint 70 adás, ez pedig azt jelenti, hogy itt az ideje levonni a tanulságokat és megtalálni a lehetséges fejlesztési pontokat. A múlt év végén el is végeztük ezt a munkát és megszületett az új formátum.

Megújult a műsorvezető páros és kissé tematikusabb adásaink lesznek. Ja és persze új a bevezetőnk is!

Ebben az adásban bevezetünk titeket a megújult formátum részleteibe, megismerhetitek az új műsorvezető párost és a tematikus blokkokat is. Sőt, lesz még egy kis spoilerezés is!

Tartsatok velünk ma is!

A mai epizódunkban egy nagyon izgalmas témát járunk körül, mégpedig az együttműködés fejlesztését. Vendégem Nagy-Józsa Dorka, a Y2Y alapítója, akivel már korábban is volt alkalmunk beszélgetni az attitűdformálás kihívásairól. A mostani beszélgetésben arra fókuszálunk, hogyan fejleszthetjük az együttműködést a szervezeteken belül?

A beszélgetésünk során Dorka megosztja velünk, hogy az együttműködés fejlesztés egy széleskörű és átfogó téma, ami sokkal többet jelent, mint pusztán a csapatmunka javítása. Olyan alapvető kérdéseket érintünk, mint a bizalom kiépítése és a sebezhetőség megmutatása a munkahelyen. Vajon milyen szerepet játszik a pszichológiai biztonság a hatékony együttműködésben? Hogyan befolyásolja a személyes kapcsolatok és az emberi interakciók minősége a csapatok teljesítményét?

Továbbá, arra a kérdésre is választ keresünk, hogy vajon egy vezetőnek milyen szerepe van ebben a folyamatban. Hogyan kezelheti a vezető a saját sebezhetőségét és hogyan inspirálhatja a csapattagokat a nyitottságra és az őszinteségre?

Ezek mellett megvizsgáljuk az együttműködés fejlesztésének gyakorlati oldalát is. Milyen stratégiákat és módszereket lehet alkalmazni a valós életben? Miért fontos a folyamatos és minőségi időtöltés a csapattagok között?

Karácsonyhoz közeledve itt az ideje a saját jövőnkkel foglalkozni majd a két ünnep között. Célok, tervek és edzés. Fejlesztésre fel! Találkozunk januárban?

Addig is kellemes karácsonyt mindenkinek!

Kubicsó Sándor az OD Partner szervezetfejlesztője, tanácsadója volt a vendégünk ebben az adásban, amelyben a kék galléros vezetők fejlesztésének speciális kihívásait és gyakorlatait beszéltük át. A fizikai munkaerő sok tekintetben nagyon másként működik mint az irodai dolgozó és a legtöbb vezető is közülük kerül ki, így igazán érdekes, hogy miként fejleszthetőek hatékonyan és eredményesen.

Sándor mesélt a legnagyobb kihívásról a menedzsment és a kék galléros vezetői réteg közti kulturális és szemléletbeli különbségekről, a két csoport érzékenyítésének lehetőségeiről. Beszéltünk a vezetők tanulási hajlandóságáról és kihívásiról is, főként a digitális eszközök használatának nehéz körülményeit illetően.

Mai adás vendége Szlávik Péter közgazdász, az EDUardo üzleti szimulációs platform társalapítója. Péter több mint 20 éve esett szerelembe az üzleti szimulációval, mint oktatási megoldással és innentől nem volt megállás.

Az elmúlt években saját üzleti szimulációs platformjuk fejlesztése kapcsán is jelentős rálátást szerzett a szimulációk csodálatos világára.

Ezt a témát jártuk körül Péterrel az alábbi kérdések mentén:

Mit nevezünk szimulációnak? Mitől imádnak az emberek a szimulációkkal játszani? Mi a különbség a tudás és a tapasztalat szerzés között? Használható egy szimuláció képességek mérésre is? Csak technológia segítségével lehet szimulációkat végezni? Az interaktív tanulás az valójában szimuláció? Érdemes gondolkodni szimulációk alkalmazásában a vállalati oktatások keretében? Mennyire drága egy-egy szimuláció? Megfizethetőek ezek a magyar piacon? Mi a szimulációk jövője? Az AI itt is felforgató lesz?

Attitűd- vagy, szemléletformálás, érzékenyítés, tudatosítás...Unalomig ismételt szavak, amikkel képzési szakemberek találkoznak igényként a szervezetek részéről.

Résztvevőként néha teljes unalom, néha inspiráló aha pillantok, néha konkrétan agymosás vagy bullshit érzés.

Lehet ez jól csinálni? Kell egyáltalán? Vagy hagyjuk ezt a vezetőkre?

Izgalmas szakmai kérdés az biztos. Olyan vendéget hívtunk az adásba, aki első kézből ad tanácsot, hiszen nap mint nap foglalkozik ezzel. Nagy-Józsa Dorka jött el hozzánk, aki azon túl, hogy a Y2Y Hungary alapítója és CEO-ja, coach és még a viselkedéstudományt is imádja. Ez pedig kritikus kérdés, ha azt szeretnénk megtudni miért működnek és miért nem a tudatosító, érzékenyítő képzések.

Beszélgetésünk során az alábbi kérdések bukkantak elő:

• Miért nem szeretik deklarálni a szervezetek, hogy attitűdöt akarnak formálni?
• Mi a baj az éves fejlesztési ciklusokkal az attitűdformálás szempontjából?
• Milyen módszereket alkalmaznak a piacon jelenleg attitűdformálásra?
• Milyen szerepe van a történeteknek az attitűdformálásban?
• Hogyan mérhető az attitűd változás egy-egy program után?
• Mi a legnagyobb meló amit el kell végezni ahhoz, hogy működő programot csinálj?
• Miért ne tedd kötelezővé és ne vizsgáztass attitűdformáló program esetén?
• Felülről vagy alulról induljon az attitűdformálás?
• Vajon megéri ilyen célokért dolgozni a szervezetekben?

Különleges vendégünk volt ebben az adásban, ugyanis egy olyan tapasztalt és elismert HR szakembert kaptunk mikrofon végre, aki sokfél ágazat, sokféle HR pozícióját megjárva hozta el nekünk azokat a képzések tervezésével kapcsolatos tanulságait, amelyek minden szervezet számára hasznosak lehetnek.

Körüljártunk, hogyan zajlik a képzési tervek összeállítása a szervezetekben? Beszéltünk arról, hogy milyen korlátokkal jár a kínálat alapú tervezés? Megnéztük milyen szerepe van a vezetőknek a tervezési folyamatban? Hogyan befolyásolják a pénzügyi és a beszerzési keretek a fejlesztési igények érvényre juttatását, az innovatív megoldások, a kisebb szolgáltatók beemelését a beszállítói palettába?Szóba került a képzési tervek sikeres végrehajtásának mérhetősége és a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodás nehézsége a tervezésben.

Tartsatok ma is velünk!

Néhány héttel ezelőtt egy szakmabelivel beszélgetve került szóba, hogy a mesterséges intelligencia korában mi lesz vajon a mi "szent teheneinkkel" az LMS-ekkel? Ha végig gondoljuk, akkor a hallgatóknak, a kollégáknak régóta a "bögyükben vannak" már a különböző LMS-ek, amiben próbálják elintézni különböző ügyes-bajos dolgaikat (pl: kötelező képzéseket letudni, vizsgákat megejteni, tananyagokhoz, PDF-ekhez hozzáférni, stb.) pont mint egy hivatalban, ahová nem szívesen megyünk és olyan gyorsan akarunk távozni, amilyen gyorsan csak tudunk.

A mai adásban Gergő összeszedte, hogy mi baj van az LMS-einkkel, miért nem tudjuk rávenni a kollégákat, hallgatókat, hogy ne csak a szükséges minimális tartalmakra koncentráljanak, mikor ott van szinte minden tudás? És legfőképp, milyen LMS-t szeretnénk, ha az MI-re építhetnénk azok működését?!

Tartsatok velünk egy - reméljünk nem is olyan távoli - jövőbe, ahol nem is tudjuk, hogy épp LMS-ben tanulunk, mégis szeretjük azt.

Mai vendégünk Dr. Bokor Attila, az od partner partnere, szervezet- és vezetésfejlesztéssel foglalkozó szakember, kutató.

Attila és az od partner a szakmai gazdája és kezdeményezője novemberi Mentoring Bootcamp rendezvénynek, így adja magát a lehetőség, hogy ennek kapcsán beszélgessünk egyet a mentoringról, mint fejlesztési formáról.

Bár a mentoringról legtöbbünknek a személyesség jut eszébe, azért mi kicsit megpiszkáltuk, hogy a digitalizálódó munkahelyeken lehet-e technológiával is elősegíteni a mentorálást?

Ezen kívül persze sok egyéb kérdést is áttekintettünk:

Mit csinál egy mentor? Hányféle mentori szerep van? Mi a különbség a mentoring és a coaching között? Honnan. tudom, hogy egy mentor - akit kaptam vagy találtam - jó mentor lesz? Hogyan keressek magamnak jó mentort?

Tartsatok velünk ma is!

A nyári pihenés alatt volt mit végig gondolnunk ebben a lassan egy éve tartó a ChatGPT okozta MI őrületben, úgyhogy eljátszottunk kicsit azzal a gondolattal, hogy - a klasszikus Buggles' dalt idézve ("Video Killed the Radio Star") - vajon kinyírja-e az MI az amúgy sem túl népszerű e-learning-et?Összeszedtünk egy csomó pro és kontra érvet, amik alátámasztják vagy épp cáfolják a felvetést.

Tartsatok velünk és segítsetek érveket keresni nekünk!

Gergő és Misi ma arról beszélgetnek, hogy az egy időben zajló szinkron vagy a saját időbeosztás szerint történő aszinkron tanulási mód a népszerűbb manapság? A beszélgetés során kitérünk arra, hogy...

• Mit is jelent a szinkron és az aszinkron tanulás?
• Melyiknek milyen előnyi és milyen hátrányai vannak?
• Miért van az, hogy ha megkérdezik az embereket, akkor legtöbben a saját időbeosztás szerinti tanulást részesítik előnyben, mégis az önálló tanulás szervezésre jellemző leginkább a halogatás, lemorzsolódás?
• Milyen összefüggés van a felkészültség szintje és a tanulási preferenciák között?
• Hogyan befolyásolja a tanultak felhasználásának közelsége a tanulási módot?
• Miért okoz problémát a szervezetekben, hogy többnyire szinkron próbálják megoldani az oktatási és támogatási helyzeteket? Milyen változásokat jelez előre a technológiai fejlődés és a jövő generációinak új szokásai a tanulási módokat illetően?

Tartsatok ma is velünk!

A kérdés továbbra is az, hogy "kell-e üzleti tudás a fejlesztőknek"? A téma boncolgatását Beatrix Szopkó-val, a HRENT HUNGARY alapítójával és az Eureka consulting üzletág vezetőjével folytatjuk a mai adásban is.
Polemizálunk azon, hogy
- Mi van akkor, ha képzőként nem ismered a cég üzletét, ahová fejlesztőként érkezel? Mindig kell-e az üzleti szemlélet egy fejlesztésben?
- A tréning alkalmakon lehet-e tanulni a szervezetről, a működésről, az értékteremtől folyamatokról fejlesztő szakemberként?
- Lehet-e önmagadat fejleszteni üzleti szemléletre?
- Miért lesz jó fejlesztőként neked, ha fejleszted az üzleti szemléleted?
- Van-e különbség a munkavállalói és a vállalkozói nézőpont között, ha az üzleti szemléletről van szó?

"Ha én értem az üzletet, egy üzletmenetet úgy általánosságban, értem a munkaköröket, értem, hogyan vannak az összefüggések, értem, akár az iparágat is, amiben ő van, akkor minden egyes gyakorlat, amit viszek, minden egyes fejlesztési pontot sokkal hatékonyabban a mindennapi munkájához tudom hozzákötni."

A mai adásban egy igencsak megosztó témát boncolgattunk Szopkó Beatrix-szal, a HRENT HUNGARY alapítójával és az Eureka consulting üzletág vezetőjével. Belemerülünk abba a kérdésbe, hogy mennyire fontos egy képzési szakember számára megérteni a szervezet üzleti oldalát és milyen előnyei származhatnak ebből a szervezetnek, a képzőnek és a résztvevőknek?

Ad-e hozzá a tréner hitelességéhez? Segíti-e a tanulás kontextusának testre szabását? Mekkora szerepe van a résztvevők motivációinak menedzselésében?

Tartsatok velünk ma is!

Az előző rész folytatásaként, ebben az adásban arról beszélgettünk Rozinka Magdolnával az OTP Bank fejlesztési és tudásmenedzsment osztályának hálózati készségfejlesztési csoportvezetőjével, hogy mit nyerhet egy szervezet, ha házon belül nem is fejleszt képzést, de mégis alkalmazza az LXD módszertan első szakaszát a kutatási fázist? Aztán rátérünk arra a kérdésre, hogy hogyan és miért változott meg a tréneri csapat viszonya azokkal az üzleti területekkel, akik a képzési igényeikkel keresik meg őket? Miként segítette a módszertan az új trénerek beilleszkedését a szervezetbe?

Összefoglalásként pedig arról beszélgettünk, hogy az LXD szemlélet elterjedése a szervezet fejlesztési tevékenységében tekinthető-e egyfajta transzformációnak?

Sokszor volt már szó itt az adásokban a jó tanulási élmények fontosságáról, de arról még nem beszéltünk, hogy miként tudja egy szervezet kiaknázni az LXD-ben rejlő lehetőségeket. Meghívtuk egy beszélgetésre Rozinka Magdolnát, az OTP Bank fejlesztési és tudásmenedzsment osztályának hálózati készségfejlesztési csoportvezetőjét, hogy megossza veletek az elmúlt közel 9 hónap tapasztalatait, amit az LXD módszerek elsajátításába és gyakorlati alkalmazásában szerzett.

A beszélgetésben kitérünk arra, hogy miért szerették volna beemelni a tanulási élmény tervezési módszert a képzés-fejlesztési tevékenységükbe?  Hogyan fogadták a soft skill tréner kollégák ezeket az új módszereket és mit profitálnak belőle a hétköznapokban? Miben különbözik egy olyan képzés, amit LXD módszerrel fejlesztettek? Hogyan reagáltak és milyen visszajelzéseket adtak a bankban dolgozók kollégáik az új képzésekre? 

A beszélgetés zárásaként pedig azt is kifejtjük, hogy mennyire pénz kérdése egy ilyen módszertannal tervezett képzés fejlesztése és más szervezetek hogyan tudnak profitálni ebből?

Az adás témája a generatív AI őrület elmúlt néhány heti terméséről szól a képzés-fejlesztést érintő területeken. Ebben az adásban Gergő elmeséli milyen új megoldások, kutatások és információk láttak napvilágot (őrült sok, de igyekszünk értelmesen összegezni), milyen tanulságokat vontunk le és tartunk érdekesnek mások számára is.

Lássuk a témákat:

• Mikor éri el az AI az oktatás munkaerőpiacát úgy igazán?
• Az oktatás mely része lesz az első komolyan érintett?
• Milyen megküzdési stratégiák működhetnek a közeli jövőben?
• Mik azok az új készségek, amire szüksége lesz a képzési szakembereknek?
• Mit tanultunk az első prompt engineering kurzusokból?
• Mit kezdjünk azzal a sok-sok AI eszközzel ami ránk ömlik a világból?
• Milyen érdekes megoldásokkal találkoztunk az elmúlt pár héten?

Tartsatok ma is velünk!

A We-Learning Podcast újabb részében egy különleges témáról beszélgetünk. Az epizód témája a DISC személyiségtípusok, és a tanulásra gyakorolt hatásuk. Ehhez a témához is szakértőt hívtuk, mégpedig Marjai Viktor személyében, aki a DISC személyiségtípusok specialistája.

Az epizódban Viktor arról beszél, hogy a DISC személyiségtípusok milyen hatással lehetnek a tanulásra és a munkára. A beszélgetés során kiderül, hogy a DISC személyiségtípusok hogyan határozzák meg az emberek viselkedési és tanulási stílusát. Az epizódban szóba kerül, hogy milyen módon lehet alkalmazni a DISC személyiségtípusokat a munkahelyen, és hogyan lehet segíteni az embereket, hogy hatékonyabbá váljanak a tanulásban.

Koltányi Gergő és Buga Misi szokásos jó hangulatával és laza stílusával vezetik a beszélgetést, és kérdéseikkel segítik a hallgatókat abban, hogy még jobban megértsék a DISC személyiségtípusokat, és hogy hogyan lehet ezeket használni a mindennapi életben.

Ha érdekelnek a személyiségtípusok, és kíváncsi vagy arra, hogy milyen hatással lehetnek ezek a tanulásra és a munkára, akkor ne hagyd ki ezt az epizódot! Hallgass bele a We-Learning Podcast legújabb részébe, és fedezd fel a DISC személyiségtípusok titkait Marjai Viktorral és a We-Learning Podcast műsorvezetőivel!

Az emberiség sikerének kulcsa az eszközhasználat. Mindenhez eszközöket készítünk, hogy hatékonyabban végezzük el amit szeretnénk vagy épp ne is mi végezzük el a munkát, hanem a gépek.

Nos, amikor emberek közötti együttműködésről, emberek vezetéséről, kommunikációról, értékesítésről vagy párkapcsolatról gondolkodunk, akkor is találhatunk néhány nagyon hasznos eszközt, módszert, hogy sikeresebben érjük el a közös céljainkat. Az egyik ilyen eszköz a DISC modell, amiről Marjai Viktorral beszélgettünk a mai adásban.

Viktor - aki a Főnökkezelési kézikönyv szerzője, a MinnerAkadémia és a Grow with Google Hungary trénere, kommunikációs viselkedési stílus (DISC) szakértő és megoldásfókuszú (brief) coach - igazán elmélyült és tapasztalt szakértője a DISC modell üzleti és magánéletben való hasznosításának.

Maga a DISC modell egy nagyon izgalmas témakör, ami nemcsak a vezetés, de a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és az együttműködés szempontjából is rendkívül fontos. Egy sikeres szervezetben az emberek közötti hatékony kommunikáció és együttműködés kiemelten fontos, hiszen ez a kulcsa az eredményességnek, a produktivitásnak, az elégedettségnek és a hosszú távú fenntarthatóságnak.

A DISC modell segítségével azonosíthatjuk a különböző személyiségtípusokat, és ezzel lehetőséget kapunk arra, hogy jobban megértsük a kollégáink, ügyfeleink vagy akár a barátaink reakcióit, viselkedését, kommunikációját és az érzelmeket, amiket kiváltanak.

Sokszor találkozunk azzal a felismeréssel, hogy egy e-learning kurzushoz készített szakértői forrásanyag hát.... hogyan is fogalmazzuk meg szépen.... mindent is tartalmaz. Ekkor két út van előre: megpróbálni széttördelni, elrejteni részeket, kattintásokkal interaktívvá tenni vagy visszamenni az alapokhoz és a szakértőkkel együtt megválaszolni azokat a kérdéseket, amitől a kurzus relevánssá válik a célcsoport számára, kontextusba kerül a cél és a tudásanyag és gyakorlatiassá válik valódi életben is.
Éppen ez - mármint a vissza az alapokhoz megoldás - történt a HEPA Külpiaci alapképzés e-learning kurzusával is. Ebben az adásban dr. Kiss Nikolettával, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség képzési és fejlesztési igazgatójával beszélgettünk a miértekről és a hogyanokról.
Figyelem, valódi esettanulmány következik annak minden szépségével. Tartsatok ma is velünk!

Hogy kerül a csizma - akarom mondani az export - az asztalra? – kérdezhetitek jogosan egy képzés-fejlesztéssel foglalkozó Podcast rendszeres hallgatójaként. Pedig a válasz kézenfekvő: a sikeres exporthoz sok tanulás kell! 

Mai vendégük Dr. Kiss Nikoletta, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség képzési és fejlesztési igazgatója, aki egyrészt megosztja velünk, hogyan lesz egy vállalkozásból igazi export-sztár, másrészt elmeséli, hogy az online külpiaci alapképzésüket miért és milyen elvek mentén újították meg.

Nikoletta bemutatja az ügynökség munkáját, amivel a hazai vállalkozásokat segítik a sikeres nemzetközi piacra lépés érdekében, ezen belül is részletesen kibeszéljük a képzési szolgáltatásokat. Szóba kerül az exportkoordinátor képzés és annak előszobája az online elvégezhető megújított külpiaci alapképzés is.

Hogy miért kellett megújítani és mit várnak a felfrissített képzéstől? Hallgassátok meg a beszélgetést és ezekre a kérdésekre is fény derül.

A We-Learning Podcast legújabb adásában Buga Misi és Koltányi Gergő vendége ismét Krasznai Csaba, aki a kiberbiztonságról és kiberhigiéniáról beszél. A Covid-járvány rávilágított a digitális megoldások biztonságának fontosságára, és arra, hogy mindennapjainkban mennyire elengedhetetlenek a megfelelő jelszavak és az erős autentikáció használata. A beszélgetés során a jelszókezelőkről, kétfaktoros autentikációról és a felhőszolgáltatások biztonságáról is szó esik, különös tekintettel a KKV szektorra, ahol jelenleg a legnagyobbak a biztonsági kockázatok. A podcast ajánlott mindenkinek, aki szeretne többet megtudni a digitális biztonság alapelveiről és a kiberhigiéniáról.

Vendégünk Dr. Krasznay Csaba az Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, akivel arról beszélgetünk, hogy miért és hogyan kellene sokkal intenzívebb képzési és tudatosítási kampányokat végezni az államnak és a vállalkozásoknak a digitális világ biztonsági kihívásit illetően. A beszélgetésben áttekintettük a jelenlegi helyzetet a kiberbiztonság szempontjából és Csaba jól érzékelhetővé tette, hogy az olyan technológiai vívmányok mint az MI, a Covid okozta kényszerített digitalizáció és az Orosz-Ukrán háború okozta geopolitikai helyzet együttesen hogyan nyújtotta be a puskaporos hordót a világban. Ehhez képest az állami szervek és a nagyvállalatok dolgozói kapnak segítséget, de a KKV-k munkavállalói teljesen magukra vannak hagyva. Hogy ez miért baj és mire lenne szükség a tudatosabb munkavállalók fejlesztéséhez ezt vitattuk meg a beszélgetésben.
Tartsatok velünk ma is!

Az előző adás többségében elméleti fejtegetése után vágjunk bele most abba, hogy mi van akkor, ha bele akarunk vágni: 

Hogy lesz nekünk mesterséges intelligenciával támogatott képzési rendszerünk? - Ezt a kérdést jártuk körbe Tilesch György MI tanácsadóval. 

A beszélgetés elején gyorsan eljutottunk az MI nagy ígéretéhez a személyre szabott tanításhoz és le is ragadtunk a kérdésnél, hogy "hogyan lesz nekünk ehhez elég adatunk?". A válasz a rátanítás, de mindez a gyakorlatban nem is oly egyszerű. "Jöhetnek az adatnapszámosok?" - merült fel a kérdés és vágtattunk is tovább a vállalati tudásvagyon és a tudásmenedzsment jövőbeli kulcsszerepére. Aztán jöhet a munkahelyi digitális "megfigyelő rendszerek" kérdésköre és végül a nagy kérdés is elhangozott: "Mekkora szeletet harap ki az MI a képzés-fejlesztési munkákból?". 

Igazán informatív beszélgetés volt, van most min gondolkodnunk....

Itt van. Nem bujkál tovább. A ChatGPT néhány hónappal ezelőtti berobbanásával vált igazán kézzel foghatóvá, hogy a mesterséges intelligencia kitört a kutató műhelyek és technológiai óriások boszorkány konyhájából és az üzlet elkezdte felfedezni magának. A képzés-fejlesztés sem kivétel ez alól. Az elmúlt 2 hónapban elképesztő mennyiségű információ, teszt, ötlet, elemzés látott napvilágot a nemzetközi L&D közösségben a MI képességeinek bemutatására, a felhasználási lehetőségek taglalására és persze a szkeptikus vélemények kinyilvánítására.

Úgy gondoltuk, hogy bár korábban két adásban is foglalkoztunk már az MI várható hatásainak boncolgatásával (A MI használata az e-learningben 2022. október és Úton a MI oktatók felé? Mit lát a trendkutató? 2022. január) de ez a felfokozott érdeklődés igazi nagyágyút kíván... Szóval mai vendégünk Dr. Tilesch György a Szilicium völgyben dolgozó MI szakértő és tanácsadó, a PHI Institute for Augmented Intelliegence alapitó elnöke.

Ha kevés van az a baj. Ha túl sok akkor meg az. Csinálni nem könnyű, venni nem olcsó. Itt állunk egy olyan korban, amikor mindenhonnan információ és tanulásra is használható digitális tartalom ömlik ránk egész nap, mégis azzal küzdünk, hogy ami kellene azt viszont nem találjuk vagy csak részben jó vagy egyáltalán nincs.

Hogy a nagy tartalom dilemma valós probléma, mi sem jelzi jobban, hogy a RedThread Reseach 2021 nyarán készített egy anyagot "Learning Content: Embracing the Chaos" címmel, ami azt feszegeti, hogy az L&D csapatoknak milyen stratégiát érdemes követniük a képzési tartalmak létrehozásánál. Ezért is gondoltuk, hogy a mai adást azoknak a kérdéseknek szenteljük, hogy: 

• Mit érdemes venni? 
• Mit készítsünk el házon belül? 
• És mi az amit hasznosíthatunk a publikus internetről?

Tartsatok velünk ma is!

„Utak? Ahová megyünk, ott nincs szükség utakra.” Emlékszünk még a Vissza a jövőbe című nagysikerű filmre, ahol Brown doki Marty-val egy repülőgéppé alakított DeLorean-ban a jövőbe utazik?

Nos mi a tanulási utak (learning journeys vagy learning pathways) jövőjét vizsgáljuk meg a mai adásban! Arra keressük a választ, hogy mi is az a tanulási út? Mire jó? Hogyan épül fel? Miért gondoljuk, hogy ez az a technológiai keret, ami elhozza a valódi, várva várt személyre szabást és az adaptivitást a digitális képzések téren?

Tartsartok velünk ma is!

Nem tudom van-e egyáltalán valaki, aki még nem hallotta a blended learning kifejezést az elmúlt 10 évben. Mégis, népszerű valójában? Elvileg igen, de gyakorlatban már más a kép. De miért nem használjuk gyakrabban, ha ennyire triviálisak az előnyei? Ebben az adásban Misi és Gergő átrágja a blended learning előnyeit és hátrányait, lehetséges formáit. Megnézzük hányféleképpen lehet blended egy képzés? Mitől függ, hogy mit kell keverni mivel, mikor és miért? Misi pedig azt a kérdést feszegeti, hogy mi lesz a blended learning jövője? Tartsatok velünk és fedezzük fel együtt a blended learning mélységeit!

39 adás. Ennyit készítettünk nektek 2022-ben tanulásról, képzésfejlesztésről és oktatástechnológiáról. Nagyon élveztük és nagyon köszönjük vendégeinknek, akik - ahogy Fábry Sándor mondotta volt - jelenlétükkel emelték az adások fényét.

Ebben az adásban Misi és Gergő összegzi a podcast témákat és vendégeket, majd áttekintik a 2022-es év LEG-jeit szakmai szempontból.

Folytattuk a beszélgetést Szirtesi-Nagy Rékával, a DFT Hungária Szervezetfejlesztési igazgatójával, trénerrel és online tréning rajongóval. A pozitív hatások után most jöjjenek azok amik frusztrációra adnak okot a trénerek számára!  Metakommunikáció? Technikai problémák? Résztvevők digitális kompetencia hiányai? Mozdulatlanság? Milyen alkalmazások váltak be az online tréningek során és miért pont ezek a tréneri közösség kedvelt alkalmazásai? Van-e jó gyakorlat a személyes és az online tréning vegyítésére? És mi a helyzet a hibrid tréningekkel?

Mai vendégünk Szirtesi-Nagy Réka, a DFT Hungária Szervezetfejlesztési igazgatója, tréner, online tréning rajongó. Réka egyike a legnagyobb, több mint 3500 tagot számláló tréneri támogató Facebook csoport alapítóinak, amely a Covid időszakban gyorsan növekedni és aktivizálódni kezdett. Az ok természetesen az online tréningekre való azonnali és pánikszerű átállás volt, de mind az a folyamat, ahogy az átállás végbement, mind annak végeredménye igen érdekes és tanulságos. Rékával ebben az adásban körbejártuk, hogy hogyan lett online tréning rajongó?

Miért és hogyan változott meg a Covid hatására a megrendelői igény az online tréningek irányába? Miért lett ennyire népszerű az online tréning, ha már lehetne személyesen is tartani? Hogyan van az online tréninggel a tréneri közösség? Lássuk a pozitív hatásokat!

Azt már tudjuk, hogy a történetek nagyon sokat segítenek a memóriának, hogy könnyen emlékezzen, de hogyan tudjuk felhasználni a történeteket a képzések eredményességének és élményszerűségének növeléséhez?

Az adásban körüljárjuk, hogy 

• Miért van körülöttünk a világ tele történetekkel?
• Minden képzéshez lehet sztorit illeszteni?
• Hogyan segít a történet értelmet adni a tanulásnak?
• A miértek után pedig jöjjenek a hogyanok, azaz átbeszéljük, hogy módszertani szempontból milyen elemekből épül fel egy jó történet?