Skip to main content
Zöld Egyenlőség

Zöld Egyenlőség

By Zöld Egyenlőség

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.
Where to listen
Apple Podcasts Logo

Apple Podcasts

Google Podcasts Logo

Google Podcasts

Overcast Logo

Overcast

Pocket Casts Logo

Pocket Casts

RadioPublic Logo

RadioPublic

Spotify Logo

Spotify

Currently playing episode

Népességnövekedés – sokan vagyunk vagy kevesen?

Zöld Egyenlőség

1x
Mi van, ha a nem a földeken termesztünk? Beszélgetés a land-sparing lehetőségeiről
Mi van, ha a nem a földeken termesztünk? Beszélgetés a land-sparing lehetőségeiről
Azt már eddig is tudtuk, hogy a mostani élelmiszertermelő rendszereink komoly csapást mérnek a biodiverzitásra. De hogyan tudjuk ellátni az embereket minőségi élelmiszerrel úgy, hogy a földeket visszaadjuk a természetnek? Mi van, ha a mezőgazdaság nem horizontálisan, hanem vertikálisan terjeszkedik? A Zöld Egyenlőség néhány rendhagyó adásban az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja beszélgetéssorozatának keretében 2022-ben elhangzott előadásoknak és vitáknak ad helyet, amelyek fókuszában a környezeti fenntarthatóság érdekében bevethető, elsősorban a gazdasági növekedéstől való függést csökkentő, a mai működésektől radikálisan eltérő stratégiák állnak. A harmadik ilyen adásban Dr. Havasi Máté, környezetkutató, halászati szakmérnök, a Hivekovics Családi Gazdaság szakmai igazgatója beszél és beszélget arról, hogy hogyan lehet úgy élelmiszert termelni, hogy a földet közben a lehető legnagyobb mértékben adjuk vissza a természetnek. Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának és az ELTE Humánökológia mesterképzésének támogatásával az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben olyan beszélgetés- illetve vitasorozatot indított RADIKÁLISAN MÁS: Fenntarthatósági vitasorozat a gazdasági növekedés logikáján túl címen, amely arra keresi a választ, hogy hogyan lehet meghaladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis nőjön a jóllét. Ezeknek az alkalmaknak a hanganyagait a Zöld Egyenlőség podcastban is megismerhetik a hallgatók, hiszen ezek mind olyan témák, amelyek az ökológiai közgazdaságtan gondolatai mentén dolgoznak fel különböző témákat. Az első három alkalommal az élelmezés fenntarthatósága és jövője áll az előadások és beszélgetések középpontjában.  A harmadik ilyen adásban Dr. Havasi Máté, környezetkutató, halászati szakmérnök, a Hivekovics Családi Gazdaság szakmai igazgatója beszél és beszélget arról, hogy hogyan lehet úgy élelmiszert termelni, hogy a földet közben a lehető legnagyobb mértékben adjuk vissza a természetnek. Az előadás és az azt követő párbeszéd a land-sparing fogalmát mutatja be, amely kisebb területen jóval intenzívebb gazdálkodást ajánl annak érdekében, hogy a földeken a mezőgazdasági tevékenységek helyett az ökoszisztémák egészségének helyreállítása történhessen. Az előző adásokban már elhangzottak azok az érvek, amelyek a föld megosztásáról beszélnek (land sharing), azaz jóval kisebb intenzitás mellett, ökológiai szempontokat figyelembe véve, a mezőgazdasági területek között természetes élőhelyeket meghagyva vagy létrehozva képzelik az élelmiszertermelést. De mi van, ha éppen ellenkezőleg, nem kevésbé intenzívvé, hanem sokkal intenzívebbé tesszük a mezőgazdaságot, és felfelé terjeszkedve, már nem a földekhez ragaszkodva termesztjük a zöldségeinket és a többi földet egészében adjuk vissza a természetnek? Meg tudjuk ezt tenni akár a városainkban, a lakásainkban? És egészséges lenne az ilyen élelmiszer?
01:32:34
January 26, 2023
A 2022-es év ökológiai közgazdász szemmel
A 2022-es év ökológiai közgazdász szemmel
Ugyan 2022-ben talán kilábaltunk a pandémia okozta válságból, de válság nélküli évnek ez sem volt mondható. Mik történtek 2022-ben, amik fontosak két ökológiai közgazdász szemszögéből? A visszatekintésben a válságokban próbálunk találni üzeneteket, a búsongás között előremutató jeleket. A 2022-es olyan év volt, amikor nehéz volt a zöld gondolkodóknak nem beleesni abba a csapdába, hogy nem túl szimpatikusan azt hajtogatják „Én megmondtam, én megmondtam…” Ebben az adásban Gébert Judit és Köves Alexandra ökológiai közgazdászként tekintenek vissza a 2022-es év történéseire gondosan megpróbálva elkerülni ezt a csapdát. Szó esik az energiaválság indította társadalmi változásokon túl arról, hogy mi mindennek volt ez az év a fél évszázados évfordulója, és felidézünk olyan jelentős zöld gondolkodókat, akiktől tavaly kellett búcsút vennünk. És megpróbálunk még emlékezni egy olyan celeb nevére, akit Greta Thunberg osztott ki. Ha egy zöld aktivista azt mondja, hogy talán érdemes elgondolkozni azon, hogy miért akarjuk télen 24 fokra fűteni a helyiségeinket, amikor nyáron 18 fokra állítjuk a légkondit, a legtöbben csak okostojásnak titulálják. Egy háború okozta energiaválság kell ahhoz, hogy természetesnek kezdjük tekinteni azt, hogy rengeteg energiát lehet megtakarítani azzal, ha rendes hőszigetelést kapnak az építményeink; ha figyelünk arra, hogy hogyan és mire használjuk az energiát; ha nem tesszük ki magunkat dominánsan egyetlen hatalom kényének, és csak pár eltérő típusú energiaforrás rendelkezésre állásának. Az energiaválság közepén viszont számos társadalmi kísérletnek lehetünk szemtanúi: például a havi 9 eurós német közlekedés vagy a rövid távú repülés korlátozása. Ugyanakkor visszavezetik a nukleáris energiát, és elköltik a zöld átállásra jutó pénzeket haditechnikára. Pedig pontosan fél évszázada kongatják a harangokat. Tavaly 50. évfordulóját ünnepelte a stockholmi konferencia, az UNEP, A növekedés határai jelentés. 2022-ben búcsúztunk két olyan jelentős zöld tudóstól, akik ebben a fél évszázadban megváltoztatták a környezetről való gondolkodásunkat: James Lovelockra, és az ökológiai közgazdaságtan egyik alapítójára, Herman Daly-re is megemlékezünk az adásban. És örvendezünk azon, hogy ma már Greta Thunberg egyik beszólása a második legnépszerűbb bejegyzés egy olyan közösségi fórumon, aminek egyikünk sem tagja. A Zöld Egyenlőség szerkesztői, Gébert Judit és Köves Alexandra beszélgetnek.
39:27
January 13, 2023
Bruttó Nemzeti Boldogság
Bruttó Nemzeti Boldogság
Magyarországon el sem tudjuk képzelni, hogy létezhet olyan szakpolitikai környezet, amelyben a bruttó hazai termék helyett a bruttó nemzeti boldogságot helyezik a célok és a cselekvések középpontjába. Pedig létezik egy ország, Bhután, ahol éppen ez történik. Tanulhatunk vajon tőlük? A GDP, a bruttó hazai termék olyan indikátor, amit már-már megszállottan figyel a legtöbb döntéshozó az egész világon. Mintha annak változása meghatározná, hogy másnap kisüt-e a nap, vagy sem. Ugyanakkor létezik egy olyan ország, amely a bruttó nemzeti boldogságot helyezi a középpontba. Ebben az évzáró adásban Köves Alexandra Valcsicsák Zoltánnal, az Álmomban Bhutánban ébredtem c. könyv szerzőjével, a Magyar-Bhutáni Baráti Társaság elnökével beszélget arról, hogy mit is tanulhatna a világ egy kis himalájai országtól szemléletben és fenntarthatóságban. Amikor 1972-ben a nulla GDP-vel rendelkező Bhután királyát arról kérdezte egy cinikus indiai újságíró, hogy mégis mit gondol a bruttó hazai termék alakulásáról, a király annyit válaszolt, hogy őt csak a bruttó hazai boldogság (gross national happiness – GNH) érdekli. Így indult útjára egy olyan szakpolitikai irányvonal, amely a világban egyedülálló módon a termelés és fogyasztás helyett a boldogság megteremtésének céljával foglalkozik. Míg Magyarországon ezen csak mosolyogni tudunk – kicsit cinizmusból, kicsit saját kiábrándultságunk és tehetetlenségünk okán – érdemes elgondolkodni arról, hogy miért működhet valami máshol másként. Az egyértelmű, hogy Bhután a miénktől jóval kisebb, eltérő történelmi, környezeti és kulturális adottságokkal rendelkező ország. Ugyanakkor ez a podcast sorozat éppen arra jött létre, hogy megkérdőjelezhetővé tegye a megkérdőjelezhetetlent is, és legalább gondolati szinten kimozdítson a komfortzónánkból. Az évzáró adásban Valcsicsák Zoltán, az Álmomban Bhutánban ébredtem c. könyv szerzőjével, a Magyar-Bhutáni Baráti Társaság elnökével beszélget Köves Alexandra arról, hogy mit is jelen Bhután számára a GNH; mitől tér el ez az indikátor a többi jóllétet is mérő indikátortól, és hogyan lehet ebből a szemléletből akárcsak morzsákat átültetni más helyekre.
40:11
December 30, 2022
50 évvel A növekedés határai után
50 évvel A növekedés határai után
A növekedés határai című mű 50 évvel ezelőtt jelent meg. A szerzők különböző forgatókönyveket mutattak be a népesség, az iparosodás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés és az erőforrások kimerülésének növekvő tendenciáira alapozva. De vajon mennyire voltak helyesek az előrejelzéseik? A gazdasági növekedés kritikájának egyik fontos műve – A növekedés határai – 50 évvel ezelőtt jelent meg. A szerzők különböző forgatókönyveket mutattak be a népesség, az iparosodás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés és az erőforrások kimerülésének növekvő tendenciáira alapozva. De vajon mennyire voltak helyesek az előrejelzéseik? Kerekes Sándorral, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával Gébert Judit beszélget. 50 évvel ezelőtt, 1972-ben jelent meg a Római Klub mérföldkőnek számító jelentése, a Donella Meadows, Dennis Meadows, Jørgen Randers és William Behrens által írt A növekedés határai című mű. A szerzők rendszerdinamikai modellezéssel három lehetséges forgatókönyvet mutattak be, amelyek azon alapulnak, hogy képesek vagyunk-e kordában tartani a népesség, az iparosodás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés és az erőforrások kimerülésének növekvő tendenciáit. Míg a forgatókönyvek közül kettő meglehetősen pesszimista volt, és fizikai határaink túllépését és az azt követő összeomlást vetítette előre, volt egy reményteljes forgatókönyv, amelyben az emberiségnek sikerül beavatkoznia és stabilizálnia a világot. Mennyire voltak helyesek az előrejelzéseik? Melyik forgatókönyv áll a legközelebb a jelenlegi valósághoz? Elkerülhetjük-e még a túllépést és az összeomlást? Milyen körülmények között született meg A növekedés határai című könyv? Milyen volt a könyv fogadtatása? Miért gondolkoznak a kutatók nagyon különbözőképpen a trendekről? Mi különbség bizonytalanság és kockázat között? Ki tudjuk-e számítani 50-100 évre tervezett beruházások értékét? Honnan erednek a fenntarthatóság irányába tett beavatkozások? Merre tart a társadalom evolúciója? Kerekes Sándorral, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával Gébert Judit beszélget.
49:60
December 16, 2022
Lehet-e a mezőgazdaság összhangban a természettel?
Lehet-e a mezőgazdaság összhangban a természettel?
A monokulturális, intenzív mezőgazdaság fenntarthatatlansága régóta téma azokban a körökben, ahol aggódnak a biodiverzitás csökkenése, a föld minőségének romlása, a mezőgazdaság klímaválsághoz történő hozzájárulása miatt. Ebben az adásban azokról a konkrét megoldási lehetőségekről esik szó, amelyek nem csak megállítani, de visszafordítani is hivatottak a környezetpusztítást. A Zöld Egyenlőség néhány rendhagyó adásban az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben beszélgetéssorozatának keretében elhangzott előadásoknak és vitáknak ad helyet, amelyek fókuszában a környezeti fenntarthatóság érdekében bevethető, elsősorban a gazdasági növekedéstől való függést csökkentő, a mai működésektől radikálisan eltérő stratégiák állnak. A második ilyen adásban Bruder Márton, agrármérnök, ökológiai gazdálkodó, a Magyarországi Agroökológia Hálózat tagja beszél és beszélget arról, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésünkre a regeneratív, ökológiai gazdálkodás terén. Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának és az ELTE Humánökológia mesterképzésének támogatásával az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben olyan beszélgetés-, illetve vitasorozatot indított RADIKÁLISAN MÁS: Fenntarthatósági vitasorozat a gazdasági növekedés logikáján túl címen, amely arra keresi a választ, hogy hogyan lehet meghaladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis nőjön a jóllét. Ezeknek az alkalmaknak a hanganyagait a Zöld Egyenlőség podcastban is megismerhetik a hallgatók, hiszen ezek mind olyan témák, amelyek az ökológiai közgazdaságtan gondolatai mentén dolgoznak fel különböző témákat. Az első három alkalommal az élelmezés fenntarthatósága és jövője áll az előadások és beszélgetések középpontjában.  A második adásban Bruder Márton, agrármérnök, ökológiai gazdálkodó, a Magyarországi Agroökológia Hálózat tagja beszélget arról, hogy lehet-e a mezőgazdaság összhangban a természettel. Az előadás és az azt követő párbeszéd rávilágít arra, hogy hogyan lehet ma Magyarországon is gyepre alapozott állattartást, minősített ökológiai gazdálkodást, permakultúrás és madárbarát mezőgazdaságot működtetni teljesen szembe menve a domináns irányzatokkal. Sok más mellett olyan kérdések kerülnek elő, hogy milyen területi megfontolások, talajművelési módszerek, tulajdonviszonyok, fogyasztó és a termelő közötti együttműködési formák vezethetnek oda, hogy az élelmiszer-termelésünk ne a földjeink elszegényedéséhez, hanem annak regenerációjához járuljon hozzá.
01:27:27
December 02, 2022
Rövid láncon: az élelmiszer-ellátó rendszerek szerkezete
Rövid láncon: az élelmiszer-ellátó rendszerek szerkezete
A Zöld Egyenlőség néhány rendhagyó adásban az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben beszélgetéssorozatának keretében elhangzott előadásoknak és vitáknak ad helyet, amelyek fókuszában a környezeti fenntarthatóság érdekében bevethető, elsősorban a gazdasági növekedéstől való függést csökkentő, a mai működésektől radikálisan eltérő stratégiák állnak. Az első ilyen adásban Zalatnay László, környezetgazdálkodási szaküzemmérnök, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapító tagja mesél arról, hogy miért számít olyan sokat az élelmiszer-ellátó rendszerek szerkezete. Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának és az ELTE Humánökológia mesterképzésének támogatásával az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben olyan beszélgetés- illetve vitasorozatot indított RADIKÁLISAN MÁS: Fenntarthatósági vitasorozat a gazdasági növekedés logikáján túl címen, amely arra keresi a választ, hogy hogyan lehet meghaladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis nőjön a jóllét. Ezeknek az alkalmaknak a hanganyagait a Zöld Egyenlőség podcastban is megismerhetik a hallgatók, hiszen ezek mind olyan témák, amelyek az ökológiai közgazdaságtan gondolatai mentén dolgoznak fel különböző témákat. Az első három alkalommal az élelmezés fenntarthatósága és jövője áll az előadások és beszélgetések középpontjában.  Az első adásban Zalatnay László, környezetgazdálkodási szaküzemmérnök, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapító tagjának gondolatait hallhatjuk az élelmiszer ellátási láncok hosszának fontosságával kapcsolatban. A rendkívül izgalmas előadásban nem csak azok környezeti fenntarthatósági szempontjairól esik szó, hanem a jelenlegi rendszerszintű problémákra adható válaszokról is társadalmi szempontok alapján. Nagyon ajánljuk!
30:24
November 18, 2022
Mit ér a környezeti szakértő szava a bíróságon?
Mit ér a környezeti szakértő szava a bíróságon?
A bíróságoknak komplex környezeti kérdésekben kell ítéletet hozniuk. Hogyan hasznosítják ezekben a perekben a környezeti szakértő véleményét? Mekkora tekintélye van a tudományos tudásnak a bíróságon? Hogyan alakult a szakértők szerepe a bős-nagymarosi vízlépcső és hogyan alakul a mai klímaperek esetében? Sulyok Katalinnal, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget. Hogyan használja fel a bíróság a tudományos eredményeket? Hogyan tudnak ítéletet hozni komplex környezeti-társadalmi kérdésekben? Sulyok Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mi a tudományos tudás szerepe a bíróságon? Kinek van kontrollja afölött, hogy a szakértői véleményt milyen mértékben veszik figyelembe? Van-e bírósági döntés tudományos legitimáció nélkül? A tudományos tudás bizonytalan, de a bíróságnak objektív, bizonyított összefüggésekre lenne szüksége. Mit tud ezzel a bizonytalansággal kezdeni a bíróság? Hogyan jelenik meg a szakértő szerepe a különböző nemzetközi bíróságok gyakorlatában? Mi volt a helyzet az ikonikus hazai környezeti konfliktus, a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében? Mik azok a klímaperek? E kérdésekkel foglalkozik bővebben Sulyok Katalin nemrég megjelent könyvében (Science and Judicial Reasoning, Cambridge University Press, 2021), e kutatás főbb megállapításait mutatja be a podcastban.
43:26
November 04, 2022
Nők, fenntarthatóság, gondoskodás: mikor találkoznak a környezet és a nők érdekei?
Nők, fenntarthatóság, gondoskodás: mikor találkoznak a környezet és a nők érdekei?
A zöld mozgalmak üzenetei sokáig nem vették figyelembe a nők érdekeit, és így jó ideig nem is sikerült a feminista és a környezetért aggódó közösségeknek vállvetve harcolni egy fenntarthatóbb jövőért. Mára azonban van tudásunk arról, hogy mik azok az irányok, amik mind az ökológiai környezet, mind a nők érdekeit egyszerre szolgálják. Az igazságos és fenntartható világban a nemek közötti egyenlőség és a környezeti fenntarthatóság egyszerre érvényesül. De hogyan? Milyen rendszerszintű üzenetekkel érdemes elérni az embereket? Hogyan függ össze ezzel a témával a gondoskodási válság? Ebben az epizódban Köves Alexandra Milánkovics Kinga közgazdásszal, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társ-alapítójával beszélget fenntarthatóságról, feminizmusról, a gondoskodási válságról, tudatos gyermektelenségről. A Zöld Egyenlőség adásaiban beszélgettünk már az ökopolitika és a feminizmus összefüggéseiről Hódosy Annamáriával; a gyerekvállalás etikai kérdéseiről Réz Annával; élelmiszer-önrendelkezésről Bruder Mártonnal; a kisközösségek szerepéről Kiss Gabival és Takács-Sánta Andrással. Ez az adás arra tesz kísérletet, hogy mindezt egybegyúrva járja körül azt, hogy a fenntarthatóság érdekében hangoztatott lépések mennyire veszik figyelembe a nők igényeit vagy már meglévő terheit, vagy mennyire találunk ki megint olyan változásokat, amik újratermelik az amúgy is meglévő egyenlőtlenségeket. Az adás rámutat arra, hogy hogyan függ össze ez a téma szorosan a gondoskodási válsággal; miért lenne fontos értelmes társadalmi párbeszédet folytatni a tudatos gyermektelenségről; vagy mit gondolnak olyan nők a lehetőségeikről, akik megpróbálják megteremteni a saját élelembiztonságukat. Az epizódban Köves Alexandra Milánkovics Kinga közgazdásszal, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítójával beszélget.
40:14
October 21, 2022
Vízkonfliktusok és klíma-menekültválság: amikor kifogy a víz a csapból…
Vízkonfliktusok és klíma-menekültválság: amikor kifogy a víz a csapból…
Számos olyan konfliktus van, melyet a vízkészletek fogyása robbantott ki. Mi ennek a társadalmi következménye? Milyen eszközökkel kezelik az országok ezeket a konfliktusokat? Jellemző-e a klímaváltozás miatti migráció? Glied Viktorral, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget. Mi jellemzi a vízkonfliktusokat ma? Glied Viktorral, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mennyi vízkészlet áll rendelkezésre? Kevés-e a víz Magyarországon? Mely országok néznek szembe vízhiánnyal? Hol vannak konfliktusos helyzetek a világon? Milyen típusú vízkonfliktusok vannak? Milyen eszközökkel kezelik a konfliktusokat az országok? Mi az a virtuális víz? Mely ágazatok használják a legtöbb vizet? Összefügg-e a menekültválság a vízhiánnyal? Miért rossz kifejezés a természeti katasztrófa? Mit jelent az, hogy valaki klíma-menekült? Lehet-e különbséget tenni politikai, gazdasági, vagy klíma-menekült között? Mikor beszélünk „zero-day”-ről?
40:09
October 07, 2022
Az élet vize: megbecsüljük eléggé?
Az élet vize: megbecsüljük eléggé?
Magyarország írott történelmének egyik legaszályosabb évében szinte mindannyiunkhoz elérhetett az üzenet, hogy a vizeink védelme létfenntartásunk egyik legfontosabb feltétele kellene legyen. De mégis mit tehet érte egy átlagember? És mit kellene tenniük a döntéshozóknak? A kék bolygó felületét 70 százalékban víz borítja, viszont ennek a víznek közel 97 százaléka sós víz. Valójában a növekvő emberi populációt az összes víz 7 ezreléke (!) kellene, hogy életben tartsa, ami egyre nagyobb kihívást jelent. Probléma az, amikor túl sok van; amikor túl kevés; és persze, amikor elszennyeztük őket. A kor hívószavát azonban nehezen halljuk meg akkor, amikor ökológusok azt mondják, hogy az igényeink megváltoztatásával, a gazdaságunk – és főként a mezőgazdaságunk – átalakításával, és az épített környezet formálásával mindent meg kellene tennünk a vízvisszatartás érdekében. Ebben az epizódban Köves Alexandra Kajner Péter közgazdásszal, humánökológussal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével beszélget. Egészen talán az idei évig egy átlag magyar ember fejében a globális környezeti problémák egyik legjelentősebb jelensége a vízhiány vagy a vízminőség problémája nem is igazán jelent meg. Valami távoli dolognak tűnhetett, amely vagy messzi országokat érint vagy tőlünk távoli generációknak kell majd foglalkozni vele. Természetesen ők viszont technológiailag olyan fejlettek lesznek, hogy bármiből vizet tudnak majd fakasztani. Azt feltételeztük, hogy vízzel jól ellátott ország vagyunk, akiknek történelmi hősei a modernizáció kezdetekor inkább a túl sok víztől védtek meg bennünket, mint a túl kevéstől. Ahogyan az adásból kiderül világviszonylatban az egy főre eső 12 ezer köbméter vizünkkel ugyan nem vagyunk olyan jól ellátva, mint Kanada (120ezer köbméter/fő), de annyira rosszul sem, mint például Jordánia (120 köbméter/fő). Az ökológusok viszont régóta figyelmeztetnek rá, hogy a közvélekedéssel ellentétben mi inkább száraz országnak számítunk, így nem engedhetjük meg a jelennek azt a luxusát, hogy ma három Balatonnak megfelelő vízzel több hagyja el az országunkat, mint amennyi beérkezik. Mit kellene azonban ehhez másként csinálni? Mit tanulhatunk a természettől a vízháztartás dinamikus egyensúlyára vonatkozóan, és mit tehetnénk annak érdekében, hogy ezt az egyensúlyt mi inkább helyre billentsük, mint teljesen felborítsuk. A rengeteg érdekes statisztikával tarkított epizódban Köves Alexandra Kajner Péter közgazdásszal, humánökológussal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével beszélget.
37:55
September 23, 2022
Látjuk-e a fától az erdőt? Fák a háború árnyékában
Látjuk-e a fától az erdőt? Fák a háború árnyékában
Főként a háború okozta energiaválság narratíváját használva lazítottak az erdészeti törvények rendelkezésein, létrehozva a rövid távú társadalmi érdekek és hosszú távú ökológiai érdekek közötti konfliktus tipikus csapdahelyzetét. De tényleg van csapdahelyzet? Ha nincs gáz, akkor kell tűzifa. Ahhoz pedig ki kell vágni a fákat. Főként ezt az értelmezést hallhattuk az elmúlt időszakban, amikor a háború árnyékában, a végtelenül kiszolgáltatott energiaellátásunk téli felkészülését igyekeztek megoldani. Ha egy zöld gondolkodó azt meri mondani, hogy esetleg mégsem kellene a jövőt feláldozni a jelen céljaiért, akkor egyértelműen az ökológiai fenntarthatóság oltárán áldozza fel a ma emberét. De tényleg a téli fűtés ellentmondást nem tűrő igénye motiválhatta az erdészeti törvény megváltoztatását? És ha már kivágjuk, lehet ma Magyarországon 10 millió fát ültetni?  Az évadnyitó epizódban Köves Alexandra Bojár Iván Andrással, a 10 millió fa alapítójával és vezetőjével beszélget. A fákhoz különleges érzelmi viszonyulása van az emberiségnek. A podcastban a műsorvezető óvodás gyermeke spontán, madárcsicsergéstől megihletődött, önálló rövid podcastja is azt mutatja, hogy a fákhoz való kötődésünk vélhetőleg igen ősi. Érdekes, hogy mégis vannak olyan felnőttek, akik ezt a kötődést maradéktalanul fel tudják számolni felnőtt korukra, vagy legalábbis elnyomják annyi időre, hogy megkönnyítsék a fák kivágására vonatkozó jogszabályt. Ökológiai közgazdaságtan szempontjából a fák ún. ökoszisztéma szolgáltatása rendkívül sokféle: megköti a szén-dioxidot, tisztítja a levegőt; árnyékot ad, és hűsíti a környezetét; elnyeli a lezúduló esőt; és mindezek mellett még jelentős esztétikai értékkel bír. A klímaválság tükrében ezek a szolgáltatások még az eddigieknél is jobban felértékelődnek. Ugyanakkor ma Magyarországon a kis- és nagyberuházásoknál gond nélkül vágjuk ki őket, és ahogyan a podcastból kiderül ültetésük sincs megkönnyítve. Vajon gazdasági vagy társadalmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy most úgy könnyítjük tovább a fakitermelést, hogy az idén kivágott fákkal még a kazánjainkba sem lehet befűteni, így nem jelent megoldást az idei tél kihívásaira? És mennyi idő alatt lehet vajon Magyarországon elérni, hogy főként elkötelezett önkéntesek tényleg elültessenek 10 millió fát, hogy a gyerekeinknek legalább legyen újra? Az első évadnyitó adásban a fákról beszélget Köves Alexandra Bojár Iván András művészettörténésszel, építészkritikussal, a 10 millió Fa alapítójával és vezetőjével.
40:04
September 09, 2022
Rendszerszemlélet és közgazdaságtan
Rendszerszemlélet és közgazdaságtan
Igazi rendszerszemléletre lenne szükség ahhoz, hogy az egymásba ágyazott ökológiai-társadalmi-gazdasági rendszerek egymásra hatásait megérthessük. De mi az a rendszerszemlélet? És hogyan nézhetne ki a közgazdasági gondolkodásban? Az évadzáró epizódban a Zöld Egyenlőség házigazdái, Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, és Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélgetnek a rendszerszemléletről. Az ökológiai közgazdaságtan azzal vádolja a főáramot, hogy képtelen a valóság bonyolultságát lekövetni. Amolyan felvilágosodás korabeli őskövületként tekint az emberekre, és a bennünket körülvevő lévő világra. Értéksemlegességet hirdet egy olyan tudományterületen, ahol az értékválasztások kiemelten fontosak. Részekre bont, számszerűsít, lineáris összefüggéseket keres és objektivitást hirdet. Az embert racionális, önérdekkövető és haszonmaximalizáló lénynek tartja. Azonban a természettudományok már meghaladták ezeket az alapvetéseket, és sokan a rendszerszemléletet tartják fontosnak, amelyben az egész több, mint a részek összessége; az ok-okozati összefüggések helyett a mintákon van a hangsúly; a valóság pedig nem független a vizsgálódótól. A felvilágosodás korában a tudomány kivirágzott. A valóságot megismerhetőnek tartották, és azt feltételezték, hogy minden úgy működik, mint egy gép. Ha a részeket megfelelően állítjuk össze, megkapjuk az egészt. A lineáris ok-okozati összefüggéseket objektívan fel lehet tárni, és a közgazdászoknak, mint társadalomtudósoknak az a dolguk, hogy az emberi viselkedés törvényszerűségeit mutassák be, és ezáltal írják le a gazdasági gépezet összefüggéseit. Azonban a tudomány fejlődésével egyre több tudományterület kezdte megkérdőjelezni ezeket az alapvetéseket. A fizika, a biológia mind azt kezdte észrevenni, hogy minél mélyebbre ásunk az ismeretekbe, annál kevésbé érvényesek ezek a leegyszerűsítések. Az egész nem ugyanaz, mint a részek összessége; az élő szervezetek mind hálózatokban léteznek; dinamikus minták léteznek, és nem csak lineáris ok-okozati összefüggések; és a megfigyelés önmagában módosíthatja a „valóságot”, így csak hozzávetőleges tudás létezik. A rendszerszemlélet egyre elterjedtebbé vált. De mit jelentene ez a rendszerszemlélet a gazdasági gondolkodásban? Hogyan lehet meghaladni a nagyon régóta megkérdőjelezetlenül feltételezett alapvetéseket? Mit vesztenénk és mit nyernénk a rendszerszemlélettel a közgazdaságtanban? És miért nem tűnik úgy, hogy érdekünk fűződik a bevezetéséhez? Egyáltalán mi köze mindehhez a gondolkodáshoz a kapitalizmusnak? Az első évadzáró adásban (igen, két és fél éve minden héten új témával jelentkeztünk, de a lassú tudomány nevében most a Zöld Egyenlőség is elmegy szabadságra) a két házigazda Gébert Judit és Köves Alexandra a rendszerszemléletről beszélgetnek.
44:06
June 10, 2022
Kik voltak az ökoterroristák, és mi volt a céljuk?
Kik voltak az ökoterroristák, és mi volt a céljuk?
Felgyújtott épületek, lerombolt gátak, kozmetikumokba csempészett kígyók, meghiúsított állatkísérletek. Az ökoterroristák sokféleképpen próbálták felhívni a figyelmet a természet védelmének fontosságára. De kik voltak ők és pontosan mi volt a céljuk? S vajon milyen okokra vezethető vissza, hogy ma már nincsenek ökoterrorista cselekmények? Glied Viktorral, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget. Mi az ökoterrorizmus és hogy alakult ki? Glied Viktorral, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Miben különbözik az ökoterrorizmus a bioterrorizmustól és a környezeti terrorizmustól? Mi jellemzi az ökoterrorista akciókat? Kik a terraristák? Mikor voltak jellemzők az ökoterrorista cselekmények? Milyen ideológia van az ökoterrorizmus mögött? Kik ellen léptek fel a radikális környezeti mozgalmak? Mivel indokolták az erőszak alkalmazását? Milyen a társadalmi megítélése az ökoterrorizmusnak? Mi a mélyökológia és van-e köze az ökoterrorizmushoz? Milyen okokra vezethető vissza az erőszakos környezetvédő cselekmények visszaszorulása? Mikor és hogyan számolták fel a hatóságok az ökoterrorista sejteket? Hogyan változtatta meg 9/11 az ökoterrorizmus megítélését? Miről szól az Unhappy Meal és a Murder King kampány? Mennyire valószínű, hogy a jövőben újra lesznek ökoterrorista cselekmények?
50:55
June 03, 2022
Mi járhat a klímaszkeptikus fejében?
Mi járhat a klímaszkeptikus fejében?
Noha tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős, társadalmi konszenzus nincs. A klímaszkeptikusok vitatják, hogy ez emberi tevékenységnek bármi köze volna a globális felmelegedéshez. Mi az oka, hogy sokan szembe helyezkednek a tudományos konszenzussal? Milyen egyéb sajátosságokkal rendelkeznek a klímaszkeptikusok? Bernáth Lászlóval, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet kutatójával Gébert Judit beszélget. Mi a klímaszkepticizmus? Milyen pszichológiai és társadalmi okai vannak a klímaszkepticizmus jelenségének? Bernáth Lászlóval, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet kutatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról: mi a média szerepe a klímaszkepticizmus kialakulásában? Hogyan kapcsolódik össze a politikai élettel? Milyen pszichológiai személyiségvonásokkal jár általában együtt a klímaszkeptikus attitűd? És a klímapesszimista attitűd? Mi köze a bumeráng-hatásnak a klímaszkepticizmushoz? Szerepet játszik-e a vallás a klímaváltozással kapcsolatos nézeteink kialakulásában? Hogyan válhat valakinek a mély meggyőződésévé a klímaváltozás emberi eredetének tagadása? Aki általában tiszteli a tudományt, az elfogadja a klímaváltozás emberi eredetét is? Miért nem lehet a klímaszkepticizmust egyszerű felvilágosító kampánnyal kezelni?
53:10
May 27, 2022
Élelmiszer-termelés a lakásban: lehetséges és fenntartható?
Élelmiszer-termelés a lakásban: lehetséges és fenntartható?
Ki ne szeretne kimenni a nappaliba epret szüretelni? Vagy friss salátát felhozni a pincéből télen? A hidroponikus rendszerekkel ez már nem lehetetlen. Viszont mi van a fenntarthatósággal? A mesterséges fényekkel nevelt növények vajon szolgálhatják a fenntarthatóságot? Amikor fenntarthatóságról beszélgetünk, akkor a legtöbb embernek a balkonládában vagy kiskertben megtermelt paradicsom jelenik meg szimbólumként. Ráadásul a koronavírusválság rámutatott az élelmiszerellátási rendszerek rendkívüli sebezhetőségére, így nem véletlen, hogy izgalmas lehetőségként tekinthetünk a lakásban növekedő zöldségekre. Ugyanakkor a beltéri hidroponikus mikrokertekről nem kifejezetten a fenntarthatóság jut eszünkbe, hiszen a lakásunkban három olyan dolog nincs, ami a kertben van: föld, természetes fény és esővíz. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a megtermelt élelmiszer nem utazik sehová, nem gépek takarítják be, és a gyerekeinkhez is közelebb hozza az élelmiszer tiszteletét. Ebben az adásban Köves Alexandra Koszecz Sándorral, a Kollabor vezetőjével beszélget a mikrokertekről. A koronavírus okozta lezárások közepette szinte minden családban megjelentek a hobbikertészek és pékek. Rájöttünk arra, hogy mennyire nem magától értetődő, hogy az asztalunkon az étel a sarki boltból jön, és mindig hatalmas választék van belőle. Azok a témák, amiket a zöldek fenntarthatósági szempontok szerint évtizedek óta hangsúlyoznak – az élelmiszerünk túl messziről jön, a városokban is van mezőgazdasági potenciál, a monokultúrás termelés tarthatatlan, a gazdálkodókat nem becsüljük meg eléggé – hirtelen érthetővé váltak sokak számára. Ugyan nem feltétlenül ugyanazok alapján az érvek alapján, de fontos lett ezek megértése. Az ilyen helyzetek felerősítenek olyan innovációkat, amelyek ugyan már egy ideje léteznek, de elterjedésük még nem érte el a szélesebb társadalmat. Az élelmiszerválságokra készülve a hidroponikus növénytermesztés már sokakat megihletett, de a valódi fenntarthatósága érdekes viták tárgya lehet, hiszen a növények így nem a „természetes” közegükben növekednek. Ugyanakkor minden ilyen innováció esetében számolni kell az átváltásokkal: Mekkora a mesterséges fényigénye egy otthoni mikrokertnek? Ugyanakkor mekkora az ökológiai lábnyoma a nem otthon termesztett paradicsomnak? Mekkora a vízigénye az egyiknek és mekkora a másiknak? Hogyan jut hozzá tápanyagokhoz az egyik, és hogyan a másik? Mindezekkel a kérdésekkel körbe lehet járni azt, hogy mennyire fenntartható egy mikrokert. Az előző adáshoz hasonlóan ennek az innovációnak a megértésében is Koszecz Sándor, a Kollabor vezetője az idegenvezetőnk. Köves Alexandra beszélget vele.
35:26
May 20, 2022
Lehet a 3D nyomtatás a fenntarthatóság eszköze?
Lehet a 3D nyomtatás a fenntarthatóság eszköze?
A 3D nyomtatásról egyre többször hangzik el, hogy támogatni tudja a fenntarthatóságot. Akár házakat épít úgy, hogy közben minimálisra szorítja a szükséges alapanyagok használatát. Pótalkatrészeket nyomtat olyan esetekben, amikor a gyártó már nem biztosítja a javíthatóságot. De tudja-e a rendszerszintű fenntarthatósági átmeneteket támogatni? Milyen szerepet tölthet be a kozmo-lokális termelés létrejöttében? Hogyan szolgálhatja a helyi közösségeket? Milyen gondolati váltások szükségesek ahhoz, hogy ezt az eszközt valóban fenntarthatóan lehessen használni? Ebben az adásban ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Koszecz Sándorral, a Kollabor vezetőjével. A Zöld Egyenlőségben már sok adásban hangzott el, hogy a technológiai megoldásokba vetett megkérdőjelezetlen bizalom a fenntarthatósági kérdésekben nem vezet erős fenntarthatósághoz. Ugyanakkor a rendszerszintű változásoknak is megfelelő eszköze lehet a technológia, ha olyan vízió és olyan gondolkodásmód társul mellé, ami a hosszú távú, pozitív változásokat szolgálja. A mai adás vendége, Koszecz Sándor, a Kollabor vezetője határozottan rendelkezik ilyen jövőképpel. Míg vadul hisz a technológiai innováció fontosságában, optimizmusa mellett megjelennek olyan fenntarthatósági alapvetések, mint az emberléptékű technológia, a helyi közösségek erősítése, a termelés relokalizációja, a tárgyakhoz fűződő viszonyunk újragondolása, a tudás hozzáférhetőségének javítása. A glokalizáció fogalma arról szól, hogy képesek vagyunk a Föld és az emberiség egységes egészében gondolkodni, és azokért felelősséget érezni, ugyanakkor a szükségleteinkre és problémáinkra lokálisan, a helyi adottságok fényében keresünk megoldásokat. Ennek a gondolatnak egyik megtestesülése lehet az ún. kozmo lokális termelés, ahol bizonyos dolgok, mint a tudás, a felelősség, és talán bizonyos alapanyagok globálisak, ugyanakkor a termelés csak akkor történik meg, amikor helyben valóban szükség van rá. Ennek a lehetőségét magában hordozza a 3D nyomtatás, már „csak” a megértésünknek kell lekövetni. De mi is a 3D nyomtatás? Ki és milyen céllal állíthat elő vele termékeket és kiket érintenek az előállítás költségei és hasznai? Milyen alapanyag kell hozzá? Újrahasznosítható-e az a termék, amit előállít?
40:26
May 13, 2022
Téli olimpia műhavon, foci-vb a sivatagban?
Téli olimpia műhavon, foci-vb a sivatagban?
Fekete évnek tűnik 2022 a sport fenntarthatóságában: Téli olimpiát rendeztünk olyan helyen, ahol csak mesterséges havon lehetett csúszni, a labdarúgó-világbajnokságra pedig a sivatagban légkondicionált környezetben kerül sor. Úgy tűnik, a sport esetében is valami súlyosan félrecsúszott a fenntarthatóság értelmezésénél… De mi? Az elmúlt fél évszázadban azt látjuk, hogy a sportban – az eredeti szellemiségével ellentétben – a társadalmi funkciók helyett az üzleti megfontolások kerültek előtérbe. Azokba pedig igen nehezen szűrődnek át fenntarthatósági szempontok. Ebben a rendhagyó epizódban a Budapesti Corvinus Egyetem sportközgazdász hallgatói – Bojtor Máté, Hérics Diána, Lajtos Lénárd és Szöllős Alexandra – kérdezik Köves Alexandra ökológiai közgazdászt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, a Zöld Egyenlőség szerkesztő-műsorvezetőjét. Teljes mértékben mesterséges havat kellett használni a pekingi téli olimpiai játékokon, és az 1,2 millió köbméter havat hatalmas mennyiségű energiával és ivóvíz felhasználásával állították elő. A katari világbajnokság a FIFA szerint minden idők legfenntarthatóbb eseménye lesz. Ezt viszont elég nehéz úgy elképzelni, hogy a katari éghajlat minden tekintetben alkalmatlan a labdarúgásra, így mesterségesen kell lehűteni a stadionokat. Az ökológiai közgazdaságtan gondolatai mentén meg lehet-e reformálni a sportot úgy, hogy az fenntartható legyen? Mi kellene ehhez? A Föld erőforrásainak korlátossága azt is jelenti, hogy le kell mondanunk az olyan technikai sportokról, mint a Forma-1? Milyen lenne a sport nemnövekedése? Lehet, hogy nem kellene a sportolókat akár a testi épségük kockáztatása árán modern gladiátorként a végtelenségig kihajtani csak azért, hogy valaki valahol nagyobb hasznot érjen el? Ilyen kérdésekről van szó ebben a rendhagyó epizódban. Rendhagyó annyiban, hogy most nem Köves Alexandra, a Zöld Egyenlőség szerkesztő-műsorvezetője kérdez, hanem a sportmédia tárgyukon belül a Budapesti Corvinus Egyetem sportközgazdász hallgatói, Bojtor Máté, Hérics Diána, Lajtos Lénárd és Szöllős Alexandra készítik a podcastet. Mivel azonban a téma a mi hallgatóink számára is izgalmas, ezért örömmel adunk helyet neki a Zöld Egyenlőségben is.
52:41
May 06, 2022
A környezettudatos cselekvés pszichológiája
A környezettudatos cselekvés pszichológiája
Környezettudatos döntéseket hozni nehéz. Mi a pszichológiai háttere annak, hogy nehéz? Milyen pszichológiai „trükköket” vethetünk be annak érdekében, hogy könnyebben boldoguljunk? A környezettudatos döntés nehézségeiről, a zöld kognitív torzításainkról Csizmadia Máté pszichológussal, agrárközgazdásszal Gébert Judit beszélget. Ha környezettudatosak szeretnénk lenni, igen sok mindenre figyelnünk kell. Van-e nálunk vászonszatyor a bevásárláshoz? Milyen közlekedési eszközt használunk a vásárláshoz? Mekkora a megvásárolni kívánt termék élettartama, milyen a minősége, hol és kik gyártották? Melyik hulladékot melyik szemetesbe kell dobni? Kiválthatjuk-e a repülőutunk szén-dioxid kibocsátását faültetéssel? S ha ennyi mindenre oda kell figyelnünk, hogyan tudunk jó döntéseket hozni? A Zöld Egyenlőség vendége Csizmadia Máté pszichológus, agrárközgazdász, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének foglalkoztatási szakértője, a Zöld Pszichológia Blog alapítója, akivel Gébert Judit beszélget a környezettudatos döntés nehézségeiről és a zöld kognitív torzításainkról. Hogyan jelenik meg a kognitív disszonancia a környezetvédelemmel kapcsolatos cselekvéseinkben? Mi a tervezett cselekvés elmélete? Mit jelent a szándék és viselkedés közötti szakadék? Mi a green whishing? Mik a tipikus példái? Hogyan befolyásol bennünket a rövid távú gondolkodás? Mi a green shaming? Hogyan befolyásolta a háború a hozzáállásunkat a klímaválsághoz? Hogyan tudunk reflektálni az önbecsapásainkra és hogyan tudunk jobb döntéseket hozni? S végezetül: hogyan kerülhető el a sok felesleges aggódás, hogy nem vagyunk eléggé környezettudatosak?
45:36
April 29, 2022
Nem egyedül vergődsz: közösségek a fenntarthatóságért
Nem egyedül vergődsz: közösségek a fenntarthatóságért
A fenntarthatósági átmenet leggyakoribb kérdése, hogy a transzformáció honnan indul. Ha az egyén szintjéről várjuk a katalizátor szerepet, akkor azt feltételezzük, hogy fogyasztóként és állampolgárként az ember képes a nagy rendszereket befolyásolni. Ugyanakkor azok, akik ezt már megpróbálták, sokszor azzal szembesülnek, hogy sem elég információjuk, sem elég cselekvési terük nincs változtatni. Akkor talán várjuk felülről a megoldást? Reménykedjünk abban, hogy a döntéshozók egy nap felébrednek? Ebben az epizódban Köves Alexandra Kiss Gabriellával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget egy olyan kutatásról, ami ebben a kérdésben a középen elhelyezkedő, ún. mezo szintű közösségek szerepét vizsgálta. Amikor fenntarthatóbb életmódra próbálunk átállni, számos frusztrációval szembesülünk. Bonyolult rendszerek apró elemeiként, saját feltételezett ráhatásunk korlátaival küzdve, legtöbbször információhiányosan vergődünk aközött, hogy mit kellene tennünk, mit tudunk tenni, és minek van egyáltalán értelme. Az egyéni viselkedésünk korlátai mellett azt is érezzük, hogy a nagyobb ráhatással bíró politikai és gazdasági döntéshozók legyenek akár helyi, akár nemzetállami, akár globális szinteken messze nem olyan sebességgel hozzák meg a kollektív döntéseket, amilyen sürgetőnek egy fenntarthatóságért aggódó egyén azt elfogadhatónak találná. Ilyenkor gyakran találjuk magunkat szembe a Zöld Egyenlőségben már gyakran emlegetett klímaszorongással, esetleg klímagyásszal. Azonban van egy olyan köztes szint, amely egyrészről segíthet az egyénnek kimozdulni a tehetetlenség érzésből, másrészt valamivel nagyobb hatással tud lenni a rendszer egészére: a közösségek. Legyen az egy városi közösségi kert; egy ökoklub; egy közösségi varroda; egy civil szervezet vagy a Fridays for Futures mozgalom, az ökológiai tudatosság útján bárhol barangoló egyén sokat kaphat ezektől a közösségektől. De mit? És hogyan? Ezekről a kérdésekről beszélget ebben az adásban Köves Alexandra Kiss Gabriellával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.
31:16
April 22, 2022
Bullshit munkák
Bullshit munkák
A Zöld Egyenlőségben gyakran elhangzik, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat fogyasztunk, melyek valójában nem járulnak hozzá a jóllétünkhöz. Úgy tűnik, e jelenség a másik oldalon is létezik: időnként – vagy rosszabb esetben állandóan – olyan munkát végzünk, melyet feleslegesnek és értelmetlennek tartunk. Kertész Gergellyel, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófia Intézet, Morál és Tudomány Kutatócsoport tagjával Gébert Judit beszélget az alábbi témákról: mi a bullshit munka elmélete? Milyen főbb fajtái vannak a bullshit munkáknak? Objektív szempontból nézve is értelmetlenek ezek a munkák? Milyen típusú munkahelyen jellemző a bullshit munka: fehérgalléros, vagy kékgalléros állásokban? Mindez miért alakult ki? A kapitalizmus mely jellemzői vezettek a bullshit munka jelenségéhez? Miért tartjuk fenn ezeket az álláshelyeket? Hogyan hat ránk, ha ilyen beosztásban dolgozunk? A tervgazdaságban sok vattamunkahely létezett, de hogy létezhetnek bullshit munkahelyek a kapitalizmusban? Nem kerülnek versenyhátrányba a bullshit munkásokat alkalmazó cégek? Milyen megoldási lehetőségek vannak? Megoldás-e, ha kevesebbet dolgozunk?
56:46
April 14, 2022
Elektronikus kütyüink fenntarthatósága
Elektronikus kütyüink fenntarthatósága
Annyiféle elektronikus kütyü vesz körbe minket, hogy már fel sem tűnik a jelenlétük az életünkben. De vajon tisztában vagyunk-e e tárgyak környezeti és társadalmi hatásaival? És mit tehetünk azért, hogy kütyüink fenntarthatóbbak legyenek? Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével Gébert Judit beszélget. Csak a podcast elkészítéséhez szükségünk van mikrofonra, hangfalakra, képernyőre, billentyűzetre, egérre, számítógépre és akkor még nem is beszéltünk a szükséges háttérhálózatok infrastruktúrájáról: internet-, mobiltelefon-,  és villamosenergia-hálózatról. Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével Gébert Judit beszélget többek között arról, hogy elektronikus tárgyainknak milyen környezeti és társadalmi hatásai vannak? Miért szeretjük elektronikus tárgyainkat? Milyen környezeti, társadalmi szempontok merülnek fel a kütyük előállítása, használata során? Tisztább, környezetkímélőbb eszköz-e a számítógép, mint az autó? Hogy néz ki egy elektronikus kütyü életútja? Mi az a konfliktusos ásvány? Hol kötnek ki végül a két év után eldobott mobiltelefonjaink? Hogy viszonyul egymáshoz az előállítás és a használat környezetterhelése? Megoldás-e az újrahasznosítás, újrafelhasználás? Milyen piaci folyamatok vezetnek e jelenségekhez? Mit jelent a tervezett elavulás és a morális elavulás? Milyen megoldási lehetőségek vannak? Miért fontos a javításhoz való jog? Mi az a közösségi javítóműhely?
25:45
April 08, 2022
Versengő együttműködés és együttműködő versengés a fenntarthatóságért
Versengő együttműködés és együttműködő versengés a fenntarthatóságért
A Zöld Egyenlőség által felvázolt fenntarthatósági átmenetek olyan kollektív döntéseket sürgetnek, amelyben képesek vagyunk meghaladni az önérdekünk mások kárára történő érvényesítését. Össze kellene fognunk azért, hogy saját jövőnkön túl akár olyan néma érintettek érdekében is alárendeljük magunkat a közösségnek, mint a jövő generációi vagy a természeti környezet. Lehetséges-e ez vagy a versengés olyan tulajdonsága az emberiségnek, amely következetesen aláássa ezeket a törekvéseket?  Erre keresi a választ Köves Alexandra Fülöp Márta pszichológussal, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadójával és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanárával. A kapitalizmus jelenleg domináns alapvetéseinek meghaladásáról szóló diskurzusokban egyik leggyakrabban elhangzó érv, hogy ember természeténél fogva önző, és önmagát folyamatosan másokkal szemben határozza meg, és így a fogyasztásában mindig a többre és nagyobbra fog törekedni. Ezt a determinizmust sokan az evolúciós versenyből következtetik, és ezáltal elfogadják, hogy az együttműködésre és kollektív érdekekre alapuló bármilyen rendszer bukásra van ítélve. Azonban a pszichológia ennél finomabb részleteiben láttatja az embert és az emberek közötti kapcsolati dinamikákat, amelyben a verseny nem feltétlenül egymás legyőzéséről, hanem az önmeghaladásról, és a belső fejlődésről is szól. Az ökológiai közgazdaságtanhoz közel álló rendszerszemlélet is azt mondja, hogy a darwini versengésen alapuló evolúciós elképzeléseket már a természettudományos paradigmáink meghaladták, és a fejlődés nem a versengés lineáris dinamikákból, hanem a tulajdonságok és a környezet kölcsönhatásaiból adódnak. Az ökológiai rendszerekben a hierarchia minden szintje rendkívül fontos szerepet tölt be, és egy holisztikusabb megközelítésből a versengés is valójában együttműködés. Így aztán fontos – nem csak a természettudományban, hanem a gazdálkodástudományban is - megérteni a versengő együttműködés és az együttműködő versengés fogalmát. De mik is ezek a fogalmak és mi a különbség közöttük? Milyen szerepet játszik a versengés az emberek életében? Elképzelhető-e egy olyan világ, ahol a versengő együttműködés éppen annyira természetes, mint most a zéró összegű versengés? Ebben az adásban ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Fülöp Márta pszichológussal, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadójával és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanárával.
48:56
April 01, 2022
Konzervatív zöld politikai filozófia
Konzervatív zöld politikai filozófia
Mi a konzervatív zöld filozófia? Mit jelent a környezet a konzervatív világnézetben? Milyen szerepe van a fenntarthatóságban a kisközösségeknek? Miért kell a saját környezetünkben kezdenünk a változást, változtatást? Balázs Zoltánnal, az ELKH Demokrácia- és Politikaelméleti Osztályának tudományos tanácsadójával Gébert Judit beszélget. Mindannyian szükségét érezzük valamiféle keretrendszernek, világnézetnek, mely segít megérteni a világot magunk körül és magyarázatot ad arra is, hogy milyen feladataink vannak a természettel kapcsolatban. Konzervatív politikai filozófia egy ilyen lehetséges keretrendszer. Balázs Zoltánnal, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály, tudományos tanácsadójával Gébert Judit beszélget, többek között az alábbiakról. Mi a konzervativizmus? Lehet-e ideológiának nevezni? Mi a kiindulópontja? Melyek az alapgondolatai? Milyen gazdaságpolitikai gondolatai vannak? Hányféle konzervativizmus van? Hogyan magyarázza a konzervatív filozófia a kapcsolatunkat a környezettel? Miért fontos az egyensúly? Milyen viszonyt kell kialakítanunk az ökológiai válsággal szemben? Divatfogalom-e a fenntarthatóság? Mi a kisközösségek szerepe a fenntarthatóságban? Miért kell a saját környezetünkben kezdenünk a változást, változtatást? Hogyan viszonyul a konzervatív zöld filozófia a piac szerepéhez? Mi a szabad együttműködés világa? Mi az állam szerepe a környezeti problémák megoldásában? Mit gondol a konzervatív zöld filozófia a technológiai változásról? Mi a nagy zöld mozgalmak szerepe? Jobb, vagy baloldali a környezetfilozófia? Milyen pontokon tud a két irányzat esetleg kapcsolódni? Egy hagyományoktól megfosztott országban lehetséges-e a környezeti válság konzervatív kezelése?
37:25
March 25, 2022
A fenntarthatóság vizuális kommunikációja
A fenntarthatóság vizuális kommunikációja
Csak szélturbinákról és jegesmedvéről készült képekkel tudjuk megjeleníteni a fenntarthatóságot? Hogyan lehetne jobban kommunikálni a fenntarthatóságot a vizualitás eszközeivel? Hogyan használják ezeket a vizuális eszközöket a cégek? A fenntarthatóság vizuális kommunikációja csak szélturbinákról vagy jegesmedvéről készült képekről szólna? Hogyan lehetne jobban kommunikálni a fenntarthatóságot a vizualitás eszközeivel? Hogyan használják ezeket a vizuális eszközöket a cégek? Fiáth Henivel, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget. Sokat beszélünk a fenntarthatóságról, és sokféle módon. De kevesebb szó esik a fenntarthatóság vizuális kommunikációjáról, ami általában ki szokott merülni a Föld bolygót tartalmazó villanykörtében, a kézben tartott kicsírázott magban, vagy szélturbinák képében. Jól van-e ez így? Fiáth Henivel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatójával, bölcsészmérnökkel Gébert Judit beszélget, többek között az alábbiakról. Miért van ránk más hatással a vizuális kommunikáció, mint a verbális? Hogyan értjük meg a képeket? Mire fókuszálunk először egy képen? Hogyan változtatta meg a kommunikációt, hogy ma korlátlan mennyiségben tudunk képeket készíteni és megosztani? Milyen manapság a fenntarthatóság vizuális kommunikációja? Hogyan változott az elmúlt évtizedekben? Hogyan működhetne jobban? Hogyan lehet visszaélni ezekkel a vizuális eszközökkel? Miért nehéz a fenntarthatóság üzenetét vizuálisan kommunikálni? Hogyan használják a cégek ezeket az eszközöket? Milyen üzenetet közvetítenek a cégek a vizualitással?
41:09
March 18, 2022
Függés vagy biztonság: zöld energiaátállás az orosz-ukrán konfliktus tükrében
Függés vagy biztonság: zöld energiaátállás az orosz-ukrán konfliktus tükrében
Az orosz-ukrán háború rámutatott Európa energiaellátásának rendkívüli sebezhetőségére. Míg eddig a klímaválságra adott válaszaink határozták meg a zöld energiaátállás ütemtervét, addig most a legalapvetőbb biztonságunk sürgeti a megfelelő lépéseket. A zöld mozgalmak évtizedek óta szorgalmazzák a rendszerek olyan irányú átalakítását, hogy az energiát a lehető legközelebbről, a lehető legkevésbé kiszolgáltatott helyzetből, a lehető legkülönfélébb megújulók bevonásával, a lehető legáltalánosabban rendelkezésre álló módon próbálják meg biztosítani. Vajon az orosz-ukrán konfliktusra adott válaszaink is ezt vetítik előre? És mi történik az atomenergiával? És Paks 2-vel? Tudjuk-e finanszírozni a zöld átállást akkor, amikor a kormányok a legbékepártibb országokban is megduplázzák a védelemre szánt katonai költségvetéseket? Ezekre keresi a választ Köves Alexandra Jávor Benedek biológussal, energiapolitikussal, volt EP képviselővel, a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjével.
56:52
March 11, 2022
A noszogatás tudománya: „nudge” és fenntarthatóság
A noszogatás tudománya: „nudge” és fenntarthatóság
A döntéseinkben fontosak az egyéni tényezők – a tapasztalat, az értékek, az érzelmek, az emlékek –, de meghatározó a környezet és a kontextus is. Elmélkedés helyett pedig az azonnali kognitív válaszok jellemzik a döntéshozatalunkat. Sokak szerint a modern döntéspszichológiának helye van az állami viselkedésirányításban is. Az elvárás, hogy a döntéseinkben racionálisak legyünk a felvilágosodás óta meghatározza a gondolkodásunkat. Azonban hiába az elvárás, mára számos Nobel-díjat kiosztottak olyanoknak (Simon, Kahneman, Thaler), akik egyértelműen bizonyították, hogy a döntéshozatalunk a valóságban igen messze van a racionalitás követelményétől. Ezt akár jó hírnek is tekinthetnénk, hiszen az agyunk a leegyszerűsítéseken keresztül pillanatok alatt hoz döntéseket, és képes napi több ezer döntést is meghozni. Ezeket a megértéseket a marketing már évtizedek óta felhasználja és kihasználja, de mostanában a szakpolitikai szcéna is komolyan elkezdett azzal foglalkozni, hogyan lehet a pszichológiai viselkedésirányítást beépíteni az állami magatartásszabályozásba. A cél lehet bármilyen nemes: legyünk egészségesebbek, figyeljünk oda a környezetünkre, a nudge eszközei mögött nagyon komoly morális viták és üzenetek rejlenek. A beszélgetésben szó lesz a racionalitásról, noszogatásról, de arról is, hogy ez vajon mit hoz majd az életünkbe és a fenntarthatóságba.
53:09
March 04, 2022
Anarchizmus – fehéren-feketén
Anarchizmus – fehéren-feketén
Az anarchizmus az egyetlen olyan politikai ideológia, melynek hívei nem akarnak hatalomra kerülni. Milyen üzenete van ma az anarchizmus eszméjének? Mit tanulhatnak az anarchizmustól a zöld mozgalmak? Bozóki Andrással, a CEU Department of Political Science professzorával Gébert Judit beszélget. Amikor az ökológiai közgazdaságtani szerzők arról értekeznek, hogy milyen volna az ökológiai korlátokat betartó közösség ideális berendezkedése, gyakran hivatkoznak anarchista társadalomszervező gondolatokra. Az anarchizmus fogalmáról és politikai világképéről Gébert Judit Bozóki Andrással, a Central European University Department of Political Science professzorával beszélget. Többek között az alábbi kérdésekről esik szó. Mi az anarchizmus központi gondolata? Milyen fajtái vannak az anarchista filozófiának? Miért van feszültség az anarchisták szerint az állam és a civilek önszerveződése között? Miért vezet félre bennünket időnként a tervező racionalitás? Kapitalizmusellenes-e az anarchizmus? Milyen analógiák vannak az anarchista társadalomszervezés és az ökológia természetfelfogása között? A társadalom mely szféráiban lehet érvényesíteni az anarchizmus elveit? Össztársadalmi szinten, vagy kisközösségi szinten tudnak-e az anarchista eszmék megvalósulni? Hogy fest az anarchista utcakép és miért biztonságosabb a forgalom ezeken a helyeken? Milyen volna az anarchista forradalom? Miért kerültek a történelem során az anarchisták mindig ellenzékbe a különböző forradalmakat követően? Mit gondolnak az anarchisták a szelídségről és az erőszakról? Mi különbözteti meg az anarchizmust a terrorizmustól? Miben áll az anarchista eszme jelentősége a 21. században?
43:55
February 25, 2022
Metaforák hátán lovagol a sátán – A klímaváltozás megfogalmazásai
Metaforák hátán lovagol a sátán – A klímaváltozás megfogalmazásai
Egy metafora lehet forradalmi újító erő, de éppen a megtévesztés eszköze is. A klímakommunikációban azonban a veszélyhez mérten túlzottan puha és félrevezető metaforák uralkodnak, részben a fosszilis energiahordozókban érdekelt nagytőke kommunikációs hadjárata miatt, részben a klímatudósok öncenzúrája okán. Ez a megtévesztő nyelvezet hat a gondolkodásunkra, és végül meggátolja, hogy reálisan felmérjük a kockázatokat és meghozzuk társadalmilag a szükséges intézkedéseket. Ebben az adásban Czabán Samu beszélget Forgács Bálinttal kognitív tudós és kísérleti pszichológussal, az ELTE Nyelv és Agy Kutatócsoport vezetőjével. A tudósok már régóta hangoztatják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás miatt a klíma megváltozhat, de csak nagyon kevesen beszélnek nyíltan arról, hogy végérvényesen átalakulhat, hirtelen és visszafordíthatatlanul átállhat régi egyensúlyába, a Forró Föld állapotába. Ezt a tudást azonban szavakba is kell önteni, és olyan szavak, mint a kellemes asszociációkat beindító „felmelegedés”, vagy a finom és könnyen elmozdítható szerkezetre utaló „üvegház” ezt a rendkívül negatív lehetőséget képtelenek jól átadni. A klímapusztítás következményeinek felismerése egy gyászfolyamat, amiben tudjuk támogatni az embereket, azonban ehhez változtatunk szükséges a hibás metaforáinkon. Ebben pedig nekünk is van felelősségünk. Bár nem minden ember ugyanolyan módon felelős a kialakult helyzetért, minden ember felelős a változás eléréséért, amelyet például a „klímakatasztrófa” szó passzív jelentés rétege könnyen elfed. Ennek az adásnak a vendége, Forgács Bálint kognitív tudós olyan felelősségünkre jobban rámutató szavakat javasol, mint a klímapusztítás vagy bioszféra-gyilkolás. Szerinte az ember mindig felélte a természeti erőforrásait és mindig új területek hódított meg, ami elkerülhetetlenül ökológiai katasztrófákhoz vezettek és vezetnek ma is. Az emberi természet ezen része nagyon jól működött abban a világban, amiben agyunk kialakult, egy végtelen lapos édenkertben, viszont erről időközben kiderült, hogy gömbölyű és határos. Tudatosítanunk kell, hogy nem lehet egyszerűen átmenni a szomszéd hegy túloldalára, ha elfogytak az erőforrásaink. Ennek megértésében mindenki segíteni tud azzal, ha részt vesz egy új klímanyelvezet kialakításában és elterjesztésében. Czabán Samu Forgács Bálinttal beszélget.
54:15
February 18, 2022
A politikai kommunikáció esete az atomenergiával
A politikai kommunikáció esete az atomenergiával
Hogyan jelenik meg az atomenergiával kapcsolatos bizonytalanság a politikai és a társadalmi közbeszédben? Milyen érveket használnak az atomenergiát támogatók és milyen érveket az ellenzők? Egres Dorottyával, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget. Az atomenergia összetett műszaki, környezeti, gazdasági, társadalmi kérdés. Egres Dorottyával, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Miért nem csak műszaki, technikai, hanem társadalmi kérdés is az atomenergia? Hogyan jelenik meg az atomenergiával kapcsolatos bizonytalanság a politikai kommunikációban? Hogyan tekintenek erre a különböző szereplők, például politikusok, társadalomkutatók, vagy laikusok? 2014-ben kötötte meg Magyarország és Oroszország a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló megállapodásokat. Mi történt azóta a közbeszédben? Melyek voltak a fontosabb események? Hogyan érveltek/érvelnek Paks 2 támogatói és ellenzői? Mi volt/van fókuszban a magyar közbeszédben a Paks 2 bővítéséről? Miért? Mit tehetünk laikusként, ha állást szeretnénk foglalni az atomenergia ügyében?
27:41
February 11, 2022
Létezik-e zöld panda? Kína és fenntarthatóság
Létezik-e zöld panda? Kína és fenntarthatóság
Kína szerepe a globális fenntarthatósági törekvésekben kulcsfontosságú. Ugyanakkor történelmi, kulturális, politikai és gazdasági okoknál fogva nem véletlenül tűnik még egy laikus számára is ellentmondásosnak az, hogy akar-e zöldülni a Föld legnépesebb országa vagy sem. Ebben az adásban egy Kínában élő magyar íróval, interkulturális tanácsadóval, Holch Gáborral beszélget Köves Alexandra arról, hogy egy két évtizede ott élő magyar értelmiségi szemével milyennek tűnik Kína fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdje. Kínában az 1970-es évek végén még gőzmozdony húzta a vonatokat, és az állam a túlnépesedés és a tömegeket érintő mélyszegénység miatt ugyanebben az időszakban bevezette az egy gyermek politikáját. 40 év alatt a világ egyik vezető gazdasági hatalmává nőtte ki magát, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy a nyugati demokráciák leginkább Kínába szervezték ki a legszennyezőbb iparágaikat. Innentől kezdve nem meglepő az a retorika, hogy globális igazságtalanság lenne, ha most éppen a fejlődés dinamikus növekedési szakaszában kellene behúzni a kéziféket Kínának. Ugyanakkor a környezeti problémák is egyre látványosabb méreteket öltenek, és a kínai városokban a szmogtól szinte látni sem lehet. De hogyan éli meg ezt a kérdést egy kínai állampolgár? Vannak-e zöld mozgalmak Kínában? Mi a Kínai Kommunista Párt fenntarthatósággal kapcsolatos narratívája? Holch Gábor két évtizede él Kínában, és Köves Alexandrával beszélget Kína és a fenntarthatóság viszonyáról. Spoiler veszély: Kína első számú prioritása a gazdasági növekedés. A második a gazdasági növekedés. A harmadik pedig: nos, az is a gazdasági növekedés…
32:52
February 04, 2022
Nem ugyanazt a nyelvet beszéljük – Kultúrák és fenntarthatóság
Nem ugyanazt a nyelvet beszéljük – Kultúrák és fenntarthatóság
A fenntarthatósági átmenettel kapcsolatos döntések esetében az emberiség előtt álló kihívás éppen az, hogy hiába vagyunk ezerfélék különböző kulturális háttérrel és történelemmel, mégis valahogyan közös megoldásokat kell találnunk. Képes-e az emberiség a kultúrák különbözőségén túllépve közös nyelvet beszélni, ha a bolygó megmentéséről van szó? Vagy egy globális kapitalizmusban nem is vagyunk annyira különbözők? Ebben az adásban ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Holch Gábor író, interkulturális tanácsadóval. Az individualista kultúrákban a hangsúly az egyénen és az egyén boldogulásán van, míg a kollektivista kultúrák a közösség érdekeit a sajátjuk elé helyezik. A nagy hatalmi távolsággal bíró kultúrákban a hierarchia alján élők elfogadják, hogy mások hoznak helyettük döntéseket, míg máshol ezt rosszabbul tolerálják. A belső indíttatású egyének azt gondolják, hogy jelentős ráhatásuk van a körülmények alakulására, míg a külső indíttatásúak a körülmények alakulását fogadják el a körülöttük zajló események irányának értékelésekor. A maszkulin kultúrák a sikert és a teljesítményt előbbre tartják, mint az életöröm és a gondoskodás fontosságát, míg ez a fontossági sorrend a feminin kultúrákban megfordul. De számít-e mindez vajon, amikor a fenntarthatóságról gondolkodunk? A kultúra vagy a politika határozza meg az eltérő megközelítéseket? Egyáltalán lehet-e akkor jelentőséget tulajdonítani a különbözőségeknek, mint amekkorát szokás? És mi a „véletlen identitás”? Ebben az adásban a kultúra és fenntarthatóság összefüggéseiről beszélget Köves Alexandra Holch Gábor íróval, interkulturális tanácsadóval.
53:39
January 28, 2022
Gátja-e a fenntarthatóságnak a szellemi tulajdon védelme?
Gátja-e a fenntarthatóságnak a szellemi tulajdon védelme?
Amikor a szellemi tulajdon védelmét létrehozták, még egészen másként képzeltük el a piacok működését, mint ahogyan az ma a valóságban történik. A zöld mozgalmak képviselői szerint a szellemi tulajdon védelmének mechanizmusai komoly reformációra szorulnak, hiszen a nyílt tudás vezethet el leggyorsabban azokhoz a változásokhoz, amelyek elengedhetetlenek a fenntarthatósági átmenetben. Ebben az adásban Köves Alexandra Gács János iparjogvédelmi szakértővel beszélget arról, hogy valóban gátja-e a szellemi tulajdon védelme a fenntarthatóságnak. A szellemi tulajdon védelme több évszázados múltra tekint vissza, és eredeti célja szerint az innovációt és kreativitást serkenti azáltal, hogy a feltalálóknak anyagi és erkölcsi biztonságot nyújt. Teszi mindezt annak érdekében, hogy az innovációba fektetett energia ne vesszen el azáltal, hogy a kitalálása után valaki más húz hasznot belőle. A társadalmi igazságosság és az ökológiai fenntarthatóság szempontjai szerint azonban a szabadalmak, védjegyek, oltalmak világa ma már erősen ellentmondásos szerepet tölt be azzal, hogy lassítja a tudás terjedését, korlátozza annak hozzáférhetőségét, és még inkább torzítja a társadalmi erőviszonyokat. Ideális esetben a tudáshoz történő korlátlan hozzáférés igazságosabb társadalmakat hozhatna létre, és felgyorsíthatná azoknak az innovációknak a terjedését, amelyek szükségesek a jelen környezeti és társadalmi problémáinak megoldásához. Ezzel szemben ma a szellemi tulajdon védelme a „győztes mindent visz piacok” világában tovább nyitja a társadalmi ollót, és jelentős hatalomkoncentrációval jár. A Zöld Egyenlőség mai vendége, Gács János iparjogvédelmi szakértő azonban amellett érvel, hogy a szellemi tulajdon védelme valójában egy eszköz, amely a társadalmi, politikai, gazdasági konszenzusokat tükrözi vissza. A fenntarthatóság érdekében pedig elsősorban azokat kell megváltoztatni. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget vele.
46:40
January 21, 2022
A menekülés iparága: a fenntartható turizmus
A menekülés iparága: a fenntartható turizmus
Az elmúlt évtizedek elhozták annak a lehetőségét, hogy sokan sokfelé járhassunk a világban. Ugyanakkor az utazás lehetőségeinek jelentős bővülése azt is jelenti, hogy egy újabb bonyolult összefüggésekkel terhelt iparág zöldítését kellene megoldanunk. Túl lehet-e lépni azon, hogy a turizmus fenntarthatósága csak a törülközőkről szól? Hogyan tudunk mi másként gondolkozni az útjaink során, és hogyan maga az iparág? Ebben az adásban fenntartható turizmusról beszélget Köves Alexandra Hajnal Klárával, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusával. A turizmust ma már a menekülés iparágának is szokták hívni: más helyekre menekülünk el önmagunktól, a mindennapjainktól, a városi légszennyezettségtől, a hangzavartól, a felelősségtől. Míg régen az utazás egy hosszabb, önmagunk és a világ megismerését jelentő életre szóló tapasztalás volt, addig ma már leginkább egy gyors és tovatűnő élmény, amely kiránt a mindennapok monotonitásából. A tömegturizmus ugyanakkor nem csak hatalmas ökológiai költségekkel jár, de a látványosságok közelében élő helyiek életét is jelentősen megkeseríti. De milyen lehetne az etikus, fenntartható turizmus? Egy olyan iparág zöldítéséről beszélgetünk ebben az adásban, amely rettenetesen bonyolult, hiszen összefügg többek között egész térségek foglalkoztatásával, a globális szolidaritás eszméivel, a státusz-fogyasztás kérdéskörével. Hogyan gondolkodhatunk fenntarthatóan a turizmusról? Milyen eszközökkel küzdhetünk a tömegturizmus ellen? Változtatott-e a koronavírus járvány a turizmus fenntarthatóságán? Köves Alexandra Hajnal Klárával, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusával beszélget.
46:21
January 14, 2022
A tudományos tudás tekintélyvesztése
A tudományos tudás tekintélyvesztése
Miért érezzük, hogy a tudományos tudás manapság elveszítette a tekintélyét? Valóban véleménybuborékban élünk? Mik a tudásközvetítés fő problémái, és hogyan tudjuk orvosolni azokat? Bárány Tiborral, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget. Az interneten zajló vitákat olvasva úgy tűnhet, hogy a tudományos tudás veszített a társadalmi tekintélyéből. De valóban így van-e ez? Bárány Tiborral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról: melyek a tudományos tudás tekintélyvesztésének főbb tünetei? Milyen társadalmi okokra vezethető vissza e tekintélyvesztés? Van-e köze a tudomány tekintélyvesztésének az internet megjelenéséhez? Miért nem működik gyakran a tudásközvetítés? Mennyire megbízhatóak az olyan közvélekedések, mint „a közösségi média véleménybuborékjában élünk”, vagy „a digitális bennszülöttek felelőtlenül használják az internetet”? Miben áll a tudományos tudás és a társadalmi cselekvés viszonya? Hogyan kezelik az egyetemi hallgatók a szakirodalmi szövegeket? Hogyan tudjuk oktatóként segíteni e szövegek jobb megértését? Hogyan csatornázódnak be az irodalomtudomány, vagy a filozófia eredményei a közbeszédbe?
50:56
January 07, 2022
Lassuljon-e a tudomány a klímaváltozás korában?
Lassuljon-e a tudomány a klímaváltozás korában?
Egyesek szerint a tudomány McDonald’s-izálódott: a kutatóknak egyre több publikációt kell „termelniük”; ráadásul az idejük szétforgácsolódik a sokféle teendő (kutatás, oktatás, pályázatok adminisztrációja stb.) között. Képes-e kitörni a tudomány ebből a mókuskerékből – le tud-e lassulni? S ha igen, helyes-e, ha erre törekednek a kutatók? Tőzsér Jánossal, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársával Gébert Judit beszélget. A tudományos közösség szereplőinek többsége úgy érzi, hogy az idő szorításában él, s emiatt frusztrált és motiválatlan; a kortárs akadémiai élet pedig — szemben valódi küldetésével és autentikus létmódjával — szétforgácsolódott. E negatív jelenségre kínál egy lehetséges megoldást a lassú tudomány (slow science) eszméje. Tőzsér Jánossal, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársával Gébert Judit beszélget a tudomány lassulásának előnyeiről és hátrányairól, valamint az alábbiakról: miért nem helyes a projektszemlélet a tudományban? Az egyéni munkastílus megváltozását javasolja-e a lassú tudomány, vagy az egész tudományos intézményrendszer átalakítását? Megtörténhet-e a tudomány lassulása egyéni döntések eredőjeként? Szembe megy-e a tudomány autentikus természetével a tudomány gyorsulása? Lassulhat-e a tudomány, amikor olyan égető problémákat kell megoldania, mint egy világjárvány, vagy klímaváltozás? Mely tudományok esetében tűnik jó megoldásnak a lassulás, és melyek esetében kevésbé? Hogyan gondolkodnak a lassú tudomány hívei a tudományos teljesítményértékelésről? Mi köze a GDP-nek a tudománymetriához? Mutat-e rokonságot a lassú tudomány eszméje a nemnövekedés koncepciójával? A beszélgetés végén arra is fény derül, hogy ki az elkötelezettebb híve a lassulásnak: a podcast vendége, avagy a házigazdája…
29:35
December 30, 2021
Pozitív jövő – A Zöld Egyenlőség 100. jubileumi adása
Pozitív jövő – A Zöld Egyenlőség 100. jubileumi adása
Eddig 100 alkalommal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehetne megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent és elgondolkodni azon, hogy mit kellene másként csinálni egy környezetileg és társadalmilag fenntarthatóbb világért. Míg a problémákat a legtöbben értik, a megoldásokkal kapcsolatban nagyon sok a kérdés. A leginkább az, hogy már el sem merjük képzelni, hogy lehet jobban. Ebben a karácsonyi adásban Gébert Judit és Köves Alexandra, a Zöld Egyenlőség két szerkesztő-műsorvezetője beszélget arról, hogy mi a szerepük az utópiáknak. El merünk képzelni egy jobb jövőt? Van értelme elképzelni egy jobb jövőt? Legtöbbször, ha valaki azon gondolkodik, hogy mi lesz a klímaválság hatására a világban, egészen negatív jövőképek kezdenek lebegni a szeme előtt. Pedig ahogyan az egyéni életünkben is, a társadalmi valóságunkban is hatalmas szerepe van annak, hogy milyennek tudjuk elképzelni a jövőnket. A közös utópiáknak éppen az az értelme, hogy egyrészt konkrét értékválasztásokat követel meg azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos nekünk; másrészt jelentősen meghatározza, hogy mit vagyunk hajlandók megtenni, vagy nem megtenni a jelenben egy pozitív jövő érdekében. Amikor a jelenből próbálunk jövőszcenáriókat építeni, akkor az a mögöttes feltételezésünk, hogy a jelen trendjein – hullámlovasként – üldögélünk. Ugyanakkor ezek a trendek azért jönnek létre, mert mi létrehozzuk őket. Mi van akkor, ha megfordítjuk ezt a logikát? Mi van akkor, ha hiszünk abban, hogy mi alakítjuk a jövőnket? Az utópiák szerepéről beszélget Gébert Judit és Köves Alexandra a Zöld Egyenlőség 100. jubileumi adásában, amely épp karácsonyra esik. Így innen is szeretnénk boldog karácsonyi ünnepeket minden hallgatónknak!
40:39
December 24, 2021
A körforgásos gazdaság utolsó lépése: hulladékgazdálkodás
A körforgásos gazdaság utolsó lépése: hulladékgazdálkodás
Hová kerül a háztartási kukából a szemét? Mit tudunk újra hasznosítani belőle? Milyen esélyei vannak a körforgásos gazdaság utolsó lépésének: a hulladék visszavezetésének a termelési folyamatokba? Csepregi Istvánnal, a Köztisztasági Egyesülés igazgatójával Gébert Judit beszélget. A körforgásos gazdaság utolsó lépése a keletkezett hulladék visszaforgatása a termelési folyamatokba. De mennyire tudunk ebben sikeresek lenni? Hogy áll ma Magyarország a hulladékkezelés terén? Csepregi Istvánnal, a Köztisztasági Egyesülés igazgatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról: mi történik ma a szilárd hulladékkal Magyarországon? Mennyi hulladék keletkezik a termelésben és a háztartásokban más országokhoz képest? Probléma-e még a szemétégetés és a szemét illegális lerakása? Hogyan történik a szelektív hulladék feldolgozása? Kik hasznosítják végül újra a szemetet? A szelektíven gyűjtött hulladék hány százaléka hasznosítható újra? Hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy nagyobb mértékben szelektáljanak? Milyen jó gyakorlatok, példák vannak erre más országokból? Hogyan lehetne szélesebb körben elérhetővé tenni a komposztálást? Mi a zöld hulladék kezelésének megfelelő módja? Milyen lehetőségei vannak a betétdíjas megoldásoknak?
50:29
December 17, 2021
Mindennapi betevőnk – Az élelmiszer-önrendelkezésről
Mindennapi betevőnk – Az élelmiszer-önrendelkezésről
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás. Sokunknak azonban már felnőttként sincs tudása arról, hogy hogyan kerül a kenyér, a tej, a zöldség, a gyümölcs vagy a hús az asztalára, és mi minden az, ami ebben a folyamatban nem csak magát a minőséget, de a környezetet és a társadalmunkat is jelentős mértékben befolyásolja. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Bruder Márton ökológiai gazdálkodóval az élelmiszer-önrendelkezésről. A mai világunkban számos dolgot teljesen természetesnek veszünk. Ilyen például az, hogy – ha pénzünk van rá – könnyedén hozzájuthatunk mindennapi betevőnkhöz. Ennek jelentőségét az életünkben viszont legfeljebb akkor gondoljuk át, amikor egy hirtelen jött ismeretlen vírus miatt karanténba kerülünk, és rájövünk arra, hogy mekkora szerepük van azoknak, akik az élelmünket biztosítják. Arról azonban továbbra sincs fogalmunk, hogy milyen hihetetlen ellentmondásokkal terhelt az a mára már – sokszor feleslegesen – globalizált folyamat, ami mindezt lehetővé teszi. A nagyipari mezőgazdaság, a hatalmas egybefüggő földterületek, a monokultúrák, a globális ellátási láncok befolyásolják az élelem minőségét, a környezetterhelés mértékét, és a társadalom szerkezetét. Nemrég jelent meg a Fordulat élelmiszer-önrendelkezésről szóló száma, amely sok irányból mutatja be nekünk ezeket az összefüggéseket. Ebben az adásban Köves Alexandra Bruder Márton ökológiai gazdálkodóval beszélget az élelmiszerönrendelkezés problémáiról és megoldásairól. Szóba kerül többek között az is, hogy mi a különbség például az osztrák és magyar mezőgazdaság között; van-e olyan, amit tőlünk tanulhatna a zöldülő világ; olcsó-e vagy drága az élelmiszer valójában; van-e köze a magyar csirkének a brazil esőerdőhöz; és kik azok, akik élére állnak az élelmiszer-önrendelkezési mozgalomnak és ők hogyan próbálnak kitörni a globális rendszerekből.
44:55
December 10, 2021
Világvége és klímaváltozás az irodalomban
Világvége és klímaváltozás az irodalomban
Hogyan jelenik meg az irodalomban a klímaváltozás és a világvége gondolata? Hogyan segítheti egy irodalmi szöveg a szembenézést a klímaváltozással? Mit takar az „inkluzív irodalom” fogalma? Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel Gébert Judit beszélget. A klímaváltozás témája jelen van a kortárs irodalomban is. Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel, Az első világvége, amit együtt töltöttünk (Jelenkor Kiadó, 2020) című könyv szerzőjével Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Melyek a legfontosabb klímaváltozásról szóló szépirodalmi szövegek? Szeretünk-e ilyen történeteket olvasni? Milyen viszony van a klímaváltozást tárgyaló szakértői és szépirodalmi szövegek között? Miért fontos megérteni a klímaváltozással és a világvégével kapcsolatos érzéseinket? Hogyan birkóznak meg Az első világvége, amit együtt töltöttünk című könyv szereplői a világvégével? Miért fontos az állatok és a növények nézőpontja egy történetben? Mit takar az „inkluzív irodalom” fogalma? Hogyan tudjuk elkerülni, hogy a klímatudatos beszédmód ne legyen áldozathibáztató?
44:16
December 03, 2021
A fogyasztás pszichológiája és a vásárlásfüggőség
A fogyasztás pszichológiája és a vásárlásfüggőség
A túlzásba vitt vásárlás környezeti problémáink egyik kiváltó oka. De milyen pszichológiai okai vannak annak, hogy szeretünk vásárolni? És mikortól számít ez függőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez a jelenséghez? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget. A Zöld Egyenlőség hallgatóinak nem újdonság, hogy a magas fogyasztási szint, a felesleges termékek vásárlása környezeti problémákhoz vezet. Ugyanakkor itt van most a „Black Friday”, amikor a boltok „kihagyhatatlan” akciókkal bombáznak minket, hogy vásároljunk, fogyasszunk minél többet. Kevésbé ismert, hogy ugyanezen a napon van a „Ne vásárolj semmit nap” is, amely meg éppen a vásárlásunk korlátozására szólít fel. De milyen is a viszonyunk a vásárláshoz? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Miért szeretünk vásárolni? Mikortól számít ez kórosnak, függőségnek? Melyek azok a releváns pszichológiai tényezők, melyek a vásárlásfüggőséget okozzák? Hasonlít-e a vásárlásfüggőség a más típusú (alkohol, drog, szerencsejáték, internet…) függőségekhez? Milyen típusai vannak a vásárlásfüggőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez? Gyakoribbá vált-e az elmúlt években? Melyik generációt érinti leginkább ez a jelenség? Van-e különbség férfiak és nők között, s ha igen, akkor miben ez a különbség? Mikor érdemes szakemberhez fordulni ezzel?
48:39
November 27, 2021
Klímaváltozás és sérülékeny társadalmi csoportok
Klímaváltozás és sérülékeny társadalmi csoportok
A klímaváltozás mindannyiunk életére hatással van. Vannak azonban olyan társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok –, melyeket különösen negatívan érint. A Verzió filmfesztiválon arról beszélgetünk, hogy miért van ez így és mit tehetünk ellene? Résztvevők: Czeglédi Alexandra, Farkas Mátyás, Feldmár Nóra, Nemes László, Perger András és Gébert Judit. Sérülékeny társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok – számára sokkal nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás, mint másoknak. De vajon miért van ez így? A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál keretében beszélget Czeglédi Alexandra (ESSRG Non-profit Kft.), Farkas Viktor Mátyás (WWF Magyarország), Feldmár Nóra (Habitat for Humanity Magyarország), Nemes László (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet), Perger András (Greenpeace Magyarország) és Gébert Judit. Olyan témákról beszélgetnek, mint: tudjuk-e globálisan érvényesíteni a klímaigazságosság szempontjait? Hogyan hat ránk különböző fajok élőhelyének megváltozása? Melyek az energiaszegénység okai és milyen megoldási lehetőségek vannak, és hogyan ront ezen a nem megfelelő szakpolitika? Tudnak-e a helyi változások strukturális váltást is előidézni? Mit jelent a környezeti rasszizmus és milyen példái vannak? Az episztemikus igazságtalanság során mely csoportok szempontja marad ki egy átlagos tudományos megközelítésből? Ismeri-e a tudomány a klímaválság megoldását és ha igen, akkor az milyen típusú megoldás?
01:34:34
November 19, 2021
Autósforgalom és dugódíj – amiről kényelmetlen beszélni
Autósforgalom és dugódíj – amiről kényelmetlen beszélni
Milyen módszerekkel tudjuk a megnövekedett autósforgalmat csökkenteni? Megoldás-e erre a behajtási díj – dugódíj –, amely már számos heves vitát váltott ki. Ebben az adásban a behajtási díj előnyeiről, hátrányairól beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke Gébert Judittal. A megnövekedett autósforgalmat, a rossz levegőt egy nagyvárosban mindannyian érezzük. Ennek egyik megoldási javaslata a behajtási díj – dugódíj, majd később a kilométer- és szennyezésarányos útdíj. Ebben az adásban az előnyökről, hátrányokról és a behajtási díjjal kapcsolatos félreértésekről beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Gébert Judit. Olyan témák kerülnek szóba, mint például: milyen a légszennyezettség helyzete és ehhez mennyiben járul hozzá az autós közlekedés? Mi a behajtási díj pontosan és melyek a céljai? Hol működik már ilyen és milyenek a tapasztalatok? Milyen körülmények kellenek ahhoz, hogy a dugódíj valóban elérje a célját? Elbírja-e a tömegközlekedés a megnövekedett embertömeget? Mi lesz a környező településekről autóval bejárókkal? Hogy áll a helyzet Magyarországon most a behajtási díjjal kapcsolatban? Mi a Levegő Munkacsoport javaslata? Készen áll-e Budapest a dugódíj bevezetésére? Van-e politikai támogatottsága, törvényi háttere?
40:06
November 12, 2021
Fűtés, hulladékégetés, és ami mögötte van
Fűtés, hulladékégetés, és ami mögötte van
Elkezdődött a fűtési szezon. De mivel és hogyan kellene fűtenünk? És milyen környezeti ára van annak, hogy sokak számára nem hozzáférhető a hatékony fűtés? A Zöld Egyenlőség vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport szakértője, akivel Gébert Judit beszélget. Mi tekinthető környezetbarát fűtésnek és mi nem? Milyen irányba kellene a fűtési rendszereknek fejlődniük? Szegő Judittal, a Levegő Munkacsoport szakértőjével Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mit mutatnak a statisztikák, hogyan és mivel fűtenek a magyarok? Melyik a leginkább környezetkímélő a fűtési mód és melyik a legkevésbé? Milyen mértékben jellemző az illegális szemétégetés hazánkban? Miért jár egészségkárosító hatással? Milyen okai vannak a szemétégetésnek? Hogyan lehetne ezt visszafogni? Megoldást jelent-e az önkormányzati tűzifaosztás? Környezetkímélő fűtési mód-e a tűzifa? Mi a fatüzelés helyes módja? Miért nem szabad a zöldhulladékot elégetni és mit lehet kezdeni akkor vele? Mire kell figyelni a komposztálás során? Milyen hatással van minderre a rezsicsökkentés? Mi a célja a Levegő Munkacsoport hulladékégetéssel kapcsolatos kampányának? És miért jó, ha a lakosság is méri a levegő minőségét?
35:12
November 05, 2021
Az utolsó tabu: a halálhoz való viszonyunk és a fenntarthatóság
Az utolsó tabu: a halálhoz való viszonyunk és a fenntarthatóság
Mindenszentek előtt talán egy kicsit többet gondolkodunk a halálról. Ez azonban az év többi időszakában nincs így. Nyugati társadalmainkban a halál az utolsó tabu, és szinte mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy olyan helyzetben, ahol a halálról kellene beszélni, az emberek kényelmetlenül érzik magukat. Ha azt gondoljuk, hogy ennek a témának nincsen köze az ökológiai problémákra adott válaszainkhoz, tévedünk. Ebben az adásban Köves Alexandra Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával beszélget azokról az összefüggésekről, amelyek a halállal kapcsolatos viszonyunk, a fogyasztási szokásaink, és a fenntarthatóság között léteznek. Ernest Becker antropológus A halál tagadása című könyvében mutat rá először arra, hogy az emberek valójában két külön térben léteznek: a fizikai térben a test sebezhető és múlandó, míg a szimbolikus térben az ember által alkotott jelenségek és történetek élnek, amelyeket akár halhatatlannak is tekinthetünk. Ez a kettősség azt is jelenti, hogy a társadalom szimbolikus tere egyfajta összetett válasz is az emberi mulandóság dilemmájára. Becker munkájának folytatásaként egzisztencialista pszichológusok kutatásaikban arra mutattak rá, hogy ha felszínesen emlékeztetjük az embereket saját haláluk elkerülhetetlenségére, akkor egyfajta rettegéskezelésként (terror management theory) azonnal a szimbolikus tér jelentősége erősödik fel náluk, és elkezdenek komolyan ragaszkodni a társadalmi státuszukhoz, és az általuk ismert kultúrához. Viszont olyan környezetben, ahol mind a társadalmi státusz, mind a kultúra a pozicionális fogyasztást erősíti, a saját múlandóságunkkal való szembesülés – amely a klímaválság kapcsán egyre többször előfordul – így éppen a túlfogyasztás felé tolja a rendszert. Vélhetően a klímatudósok sincsenek tisztában azzal, hogy minden elmúlással fenyegető hír valójában éppen az ellenkező hatást váltja ki egy olyan kultúrában, ahol a halálról nem beszélünk, viszont a rettegésünket a plázában éljük ki. Ebből az ördögi körből azonban lehet kiút. Hogy mi, az a beszélgetésből kiderül. Ebben az adásban – közös kutatásról lévén szó - Köves Alexandra nem műsorvezetőként, hanem beszélgetőtársként van jelen vendégével, Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával.
51:31
October 29, 2021
Fenntartható hedonizmus
Fenntartható hedonizmus
A Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk a jólét és jóllét közötti különbségről. Ebben az adásban Köves Alexandra Lelkes Orsolya társadalomkutatóval beszélget e téma egy újabb árnyalatáról, a fenntartható hedonizmusról. A kifejezés már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kiderül, hogy miért vezethet ki ez a fogalom a túlfogyasztás csapdáiból, mitől más, mint a pozitív pszichológia általunk már sokat kritizált irányzata, és vajon ez csak a társadalom jobbmódú tagjainak szól-e? A Zöld Egyenlőség e heti adásának vendége, Lelkes Orsolya nemrég jelentetett meg angolul egy könyvet Fenntartató hedonizmus címmel, amely jövőre magyar nyelven a HVG kiadásában is elérhető lesz. Amikor viszont ezen a szóösszetételen elgondolkodunk, akkor rájövünk, hogy ez szinte mindenkit provokál. A fenntarthatóságért küzdőket azért, mert éppen a hedonizmuson kellene túllépni ahhoz, hogy beleférjünk az ökológiai korlátokba; a kevésbé zöldeket pedig azért, mert már megint találtunk egy olyan fogalmat, ami elé oda lehet biggyeszteni a fenntartható szót.  Az adásból kiderül, hogy miben lép túl ez a megközelítés a szubjektív jóllét fogalmán, és a külső motivációk felől hogyan indul el a belső motivációk irányába. Ráadásul bár a hedonizmus kifejezés azt sejteti, hogy itt a pozitív érzések hajszolása van a középpontba, a fenntartható hedonizmusnak részét képezik a nehézségek és negatív érzelmek is. És hogyan lehet a pszichodráma eszköze a fenntartható hedonizmus megélésének. Köves Alexandra beszélget Lelkes Orsolyával.
44:23
October 22, 2021
Mi lesz veled, marketing? Marketing és fenntarthatóság
Mi lesz veled, marketing? Marketing és fenntarthatóság
A Zöld Egyenlőség által képviselt irányzat szerint erős fenntarthatóság kizárólag akkor jöhet létre, ha tiszteletben tartjuk a Föld eltartóképességét, és a gazdasági tevékenységeinket az ökológiai rendszereink megújulóképességén belül tartjuk. Ez viszont azt is jelenti, hogy radikálisan át kell gondolnunk a fogyasztási szokásainkat, és a másfél fokos életmódba egészen biztosan nem fog beleférni a túlfogyasztás. Ez az irány viszont egyértelműen a marketing jelenlegi felfogása ellen megy. De mit gondol erről a marketing iparág egy jelentős hazai képviselője? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével, a Magyar Reklámszövetség elnökével beszélget. Egy fenntarthatóságra építő világban nem lenne fogyasztásgenerálás, nem lenne a jó élet alapszükségletein túlmutató új igények bátorítása. A legtöbb zöld gondolkodó azt mondaná, hogy marketingre egyáltalán nem is lenne szükség. De mi van akkor, ha a marketingszakmában megjelenő mérhetetlen kreativitásnak akár csak egy részét valami jó cél irányába tudnánk csatornázni? Mi történik akkor, ha a marketingszakmában dolgozó munkatársakat kérdeznek meg arról, hogy milyen iparágban szeretnének dolgozni? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével dolgozott együtt egy közös jövőbenéző projektben, ahol egész érdekes megoldási javaslatok merültek fel. Milyen lenne, ha a marketing nem sok pénzért generálna sok pénzt kevés részvényesnek, hanem például egy értékközvetítő és minőségbiztosító funkciót betöltve az egyének számára tenné (sok ember számára kevés pénzért) könnyebbé egy olyan termék elérését, amely az ő értékválasztásainak megfelel? Milyen lenne az élet reklámzaj nélkül? Miért adom most „ingyen” az adataimat, és milyen lenne, ha mindezt tudatosan tenném? Ilyen és hasonló, a fenntarthatóság témakörében rendkívül ellentmondásos témákról beszélgetünk a Zöld Egyenlőség e heti adásában.
01:08:29
October 15, 2021
Erdőirtás, őslakosok és az olimpia
Erdőirtás, őslakosok és az olimpia
A világon évente kétszáz erdőirtás ellen fellépő őslakos aktivistát ölnek meg. Révész Bálint egy borneói dayak-bahao falu közösségével együtt forgatott filmet az erdőirtásról, és az őslakosok életének feldúlásáról. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben kiderül, hová tűnnek rejtélyes módon az őslakosok földjeiről a fák. A rendezővel Gébert Judit beszélget. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben három dayak fiatal elindul, hogy megkeresse a földjeikről eltűnt fákat. A film készítői, Révész Bálint, Angus MacInnes és Jamie Wolfeld éveken keresztül dolgoztak Borneón egy dayak-bahao falu közösségével, és az őslakosokkal együtt igyekeztek az eltűnt fák nyomára lelni. A film egyik célja: felhívni az őslakosok figyelmét a nagyvállalatok méltatlan földszerző praktikáira. A beszélgetésben az alábbi kérdésekről esik szó. Hogyan szerzik meg a nagyvállalatok a fák kivágásának jogát? Milyen volt kapcsolatot teremteni a dayak-bahao falu közösségével? Mit jelent az itt élők számára az erdővel való kapcsolat? Mit gondolnak a dayakok saját jövőjükről és a „nyugati” világhoz fűződő kapcsolatukról? Mi a nemzetközi szervezetek szerepe az erdőirtás folyamatában? Miért gondolkodnak különbözően az erdők kivágásáról a gazdag és szegény országokban? És persze fény derül az eltűnt fák titkára is. Révész Bálinttal Gébert Judit beszélget.
49:24
October 08, 2021
Hálózatos gondolkodás és fenntarthatóság
Hálózatos gondolkodás és fenntarthatóság
A járványhelyzet is rámutatott arra, amit már a fenntarthatósági problémák esetében régóta tudunk: a gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek szoros és bonyolult hálózatokba rendeződve hatnak egymásra. Annak ellenére, hogy a hálózatokról történő gondolkodás divatos témává vált, sem a döntéshozóknak, sem az átlagembereknek nem egyszerű elsajátítani ennek alapjait. Ebben az adásban Köves Alexandra Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal beszélget arról, hogy mit is jelent hálózatban gondolkodni, és mit tanulhatunk ebben a tekintetben a természettől. Örök bölcsességnek hangzik, hogy minden mindennel összefügg. Ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy bonyolult hálózatok szövedékében éljük a mindennapjainkat, azonban azt már sokkal nehezebb felfogni, hogy a cselekedeteink ezekben a hálózatokban hogyan hatnak egymásra, a hálózat többi szereplőjére, és később vissza ránk. Az alapvetően atomisztikus megközelítéseket használó közgazdaságtannak rengeteg tanulnivalója lenne a hálózatokról, és ideje lenne a sokkal régebb óta működő ökológiai hálózatoktól tanulni együttműködő versengésről, a sokszínűség elfogadásáról, a több lábon állásról, a helyileg eltérő megoldások megalapozottságáról, és ezáltal az ellenállóképesség növeléséről. A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek hálózatai között nem csak a hierarchikus kapcsolatot, de az alrendszerek egészséges működésének összefüggéseit és egymásrautaltságát is érdemes megértenünk. Miért lenne jó, ha a döntéshozók az írás, olvasás, és az alapvető matematikai képességek mellett a hálózatos gondolkodást is magukévá tennék? És miért lenne jó nekünk? Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal, jelenleg a CEU vendégkutatójával beszélgetünk a hálózatok és a fenntarthatóság összefüggéseiről.
39:05
October 01, 2021
Tanulható és tanítható-e a fenntarthatóság?
Tanulható és tanítható-e a fenntarthatóság?
Mindenhonnan hallunk a fenntarthatóságról. Sokan még talán úgy is gondolják, hogy olyan mennyiségű információ zúdul a fejükre, hogy ha akarnák se tudnák befogadni. Mégsem látjuk magunk körül, hogy ennek az információnak valódi átalakító hatása lenne. A klímahéten egy rendhagyó podcastfelvétel keretében az Aurórában három egyetemi oktató, Köves Alexandra, Gébert Judit és Kiss Gabriella a közönséggel együtt keresi a választ a fenntarthatóság kérdéseire. Egyáltalán felnőtt korban tanulható-e a fenntarthatóság, és ha igen, hogyan? Lehet-e hatásosan fenntarthatóságot tanítani egy olyan környezetben, ahol például egy egyetemi hallgató úgy érzi, hogy mindent tud a klímaválságról, de a megoldás már másokon múlik? Az e heti podcast rendhagyó adás abban a tekintetben, hogy úgy vesszük fel, hogy a hallgatóság is hozzászól. A klímamozgalmak aktivistái azt mondják, hogy a fenntarthatóságról való beszélgetés ködevés, és sokkal radikálisabb cselekedetekre van szükség. A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy minden falra hányt borsó; hiszen már 50-70 éve pontosan tudjuk, hogy rossz irányba haladunk, de továbbra sincsen elmozdulás. Ugyanakkor a társadalom legnagyobb része pedig rendkívül unja, hogy állandóan erről a témáról hall, és mégis tehetetlenül vergődik. Abban az információözönben, amiben élünk van-e még egyáltalán értelme beszélni a fenntarthatóságról akár a tágabb közvélemény előtt, akár egy egyetemen? Kiss Gabriella és Köves Alexandra a Budapesti Corvinus Egyetemen, míg Gébert Judit a Szegedi Tudományegyetemen tart fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusokat. Mindhárman abban hisznek, hogy a fenntarthatóságról történő tanulás már nem történhet meg csupán információk átadásán keresztül, és olyan újszerű módszerekkel próbálkoznak, amik megpróbálják kikerülni az információ befogadás teljes hatástalanságát. Tanulható és tanítható-e egyáltalán a fenntarthatóság? A beszélgetésbe többen bekapcsolódnak és keresik többek között arra válaszokat, hogy a középiskolákban tanítható-e a fenntarthatóság; és hogyan lehet a fenntarthatóság esetében a pozitív üzenetekre koncentrálni. A beszélgetés során pedig néhány személyes vallomás is elhangzik.
52:31
September 24, 2021
A kapitalizmus válsága és az ökológiai katasztrófa
A kapitalizmus válsága és az ökológiai katasztrófa
A Zöld Egyenlőség vendége Tamás Gáspár Miklós, filozófus, politikai gondolkodó. Az Élet és Irodalomban megjelent „Világvége a világhiányban” című tanulmánya apropóján Gébert Judit beszélget TGM-mel a kapitalizmus válságáról, korunk morális és fizikai tragédiáiról. Augusztus 27-én jelent meg az Élet és Irodalomban Tamás Gáspár Miklós „Világvége a világhiányban” című tanulmánya. A Szerzővel Gébert Judit beszélget a kapitalizmus ökológiai katasztrófához vezető folyamatairól, s többek között az alábbi témákról. Van-e bármi esélyünk, hogy az ökológiai válságot a kapitalizmuson belül megoldjuk? Szolgálhat-e tanulságul Johann Gottlieb Fichte, 18. századi német filozófus utópiája? Megvalósítható-e a mai kor embere számára az ökológiai válság megoldáshoz feltétlenül szükséges önkorlátozás, csökkentés, szűkebb fogyasztás? A vallások, vallási mozgalmak miért nem tudják inspirálni az embereket a kereskedelem csökkentésére? Miért engedtek a zöld mozgalmak a követeléseikből, és törekvéseik miért vallottak minduntalan kudarcot? Lehetséges-e, hogy az új típusú (környezeti) problémák, azaz a „morálisból fizikaivá változott tragédia” vezet el radikális változáshoz – akár szocialista világforradalomhoz?
48:04
September 17, 2021
Európai Zöld Megállapodás – Lehetőségek és korlátok
Európai Zöld Megállapodás – Lehetőségek és korlátok
Az Európai Bizottság 2019 decemberében tette közzé az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét. De vajon milyen lehetőségeket és korlátokat jelentenek az ökológiai válság megoldásában ezek az új Európai Uniós környezetpolitikai irányelvek? Pánovics Attilával, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával Gébert Judit beszélget. Sokan fontos mérföldkőnek tartják az Európai Unió környezeti politikájában az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal). De vajon így van-e ez? Milyen volt korábban az Unió környezeti politikája? Miben változott? Melyek az Európai Zöld Megállapodás legfontosabb célkitűzései? Milyen eszközökkel kívánja e célokat elérni? Hogyan állnak az uniós országok a célok megvalósításával? Milyen a Megállapodás viszonya más célkitűzésekkel, össze van-e hangolva például az energiapolitikával, vagy agrárpolitikával? Megjelenik-e ebben a társadalmi részvétel és a civil szervezetek bevonásának szükségessége? Foglalkozik-e a megállapodás a sérülékeny társadalmi csoportokkal, vagy a környezeti politika pénzügyi veszteseivel? A stratégia tekintetbe veszi-e az erőforrás-függetlenítés, a növekedésorientált gazdaságpolitika korlátait? Pánovics Attilával, a Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget.
39:46
September 10, 2021
A béke ára? - A hadviselés ökológiai hatásai
A béke ára? - A hadviselés ökológiai hatásai
Amikor fenntarthatóságról van szó, szinte mindenki a mezőgazdaságra, az iparra, a közlekedésre gondol. A legritkább esetben sem jut eszébe valakinek, hogy a hadviselésnek milyen bioszféra átalakító hatásai vannak úgy, hogy még a jövőbeni zöldítése is komoly problémákba ütközik. Ebben az adásban Köves Alexandra Fellegvári Andrással és Takács-Sánta Andrással a hadviselés ökológiai szempontjairól beszélget. Minden ország többet költ arra, hogy az embereket megvédje a többi embertől, mint arra, hogy az emberiséget megvédje az ökológiai problémáktól. Pedig a „honvédelembe” még etimológiai eredetét tekintve is beleérthetnénk azt, hogy a közvetlen környezetünket védjük. A hadviselésnek hatalmas bioszféra átalakító hatása volt és van, ami egy jelentősen alulkutatott terület. Ráadásul a zöldítés sem könnyen elképzelhető. A honvédségnél élet-halál kérdése lehet, hogy egy autó milyen nehéz vagy egy repülő milyen gyors. Ha az ellenséget nem érdeklik a környezeti szempontok, akkor egy zöld honvédség jelentős hátrányba kerülhet. Azonban az, hogy miért háborúzunk, nem független az ökológiai közgazdaságtanban már sokszor emlegetett globális gazdasági és hatalmi problémáktól. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Fellegvári András, földrajz-környezettan szakos tanárral és Takács-Sánta András, humánökológussal, az ELTE docensével arról, hogy milyen ökológiai hatásai vannak a hadviselésnek, hogyan lehet ezeket a hatásokat rendszerbe foglalni; hogyan jön ehhez a globális gazdaság, és hogyan lehetne esetleg újradefiniálni a honvédelem szerepét a jövőben. A vendégekkel arra is kitérünk, hogy vajon miért nincsen ez a téma jobban előtérben, és miért nem merünk erről társadalmi párbeszédet indítani.
38:21
September 03, 2021
Ökológiai érzékenység egy képzőművész szemével
Ökológiai érzékenység egy képzőművész szemével
Egész augusztusban az ökológiai és társadalmi problémákról beszélgettünk a művészetek szemüvegén keresztül. A téma záróadásaként Köves Alexandra arról beszélget Kaszás Tamás képzőművésszel, hogy mi az ökológiai érzékenység, és hogy ennek kialakulását tudja-e a művészet a saját eszközeivel támogatni. Azt gondolnánk, hogy ha az emberek többet tudnak az ökológiai problémákról, akkor érzékenyebbek is lesznek rá. Az információ azonban aligha lehet önmagában elegendő bármilyen gondolati váltáshoz, hiszen érzelmi bevonódás nélkül nem történik meg az érzékenyítés. Kaszás Tamás Vandalizált Aldo Leopold–pad című munkája jó példa arra, hogy hiába beszélnek ökológiai közgazdászok régóta arról, hogy milyen erős összefüggések léteznek a munkáról alkotott berögzült sémáink és az ökológiai válság között, a napfény segítségével egy egyszerű padra vésett felirat „A munka nélkül töltött idő” többet mond mindenkinek ezer szónál. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Kaszás Tamás képzőművésszel többek között arról, hogy lehet-e a művészettel valóban változást elérni; és mit is jelenthet a lassulás.
39:55
August 28, 2021
Kivághatjuk-e az erdőt, hogy színházat építsünk a helyére?
Kivághatjuk-e az erdőt, hogy színházat építsünk a helyére?
Vajon alárendelhető-e a természeti érték a művészi értéknek? Milyen törekvések vannak a színházi előadások ökológiai lábnyomának csökkentésére? Hogyan fogadja mindezt a színházi világ? Segíthet-e a színház az ökológiai válság mélyebb megértésében? A Zöld Egyenlőség vendége Kricsfalusi Beatrix, színház- és irodalomtörténész, akivel Gébert Judit beszélget. A színházi előadásoknak gyakran nagy az ökológiai lábnyoma: nagyszabású díszleteket, jelmezeket használnak. Ráadásul a színházi társulatok turnéznak, utaznak a világ egyik feléről másikra, vagy éppen a nézők utaznak egy-egy előadás kedvéért messzire. Ugyanakkor a színház vitán felül fontos kulturális intézmény, és akár még hozzá is járulhat az ökológiai válság mélyebb megértéséhez. Kricsfalusi Beatrixszel, színház- és irodalomtörténésszel, egyetemi oktatóval Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Hogy jelenik meg a színházi világban az ökológiai lábnyom csökkentésének igénye? Hogy viszonyul egymáshoz a színház által közvetített esztétikai érték és a természeti érték? Korlátozza-e a környezettudatosság a művészi autonómiát? Ki tud-e kerülni a színház a növekedésorientált gazdasági logika kényszere alól, mely egyre magasabb nézőszámot, egyre több bemutatót és egyre grandiózusabb díszleteket kíván? Megjelennek-e az ökológiai válsággal kapcsolatos témák a színházi előadásokban, és ha igen, miképp?
41:22
August 20, 2021
Gyarmatosított képzeletünk felszabadítása
Gyarmatosított képzeletünk felszabadítása
„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét” – szól a Fredric Jamesonnak tulajdonított mondás. És valóban, az emberiség, úgy tűnik, könnyebben tudja elképzelni, hogy elhagyja ezt a bolygót, ha már egyszer tönkretette, mint azt, hogy egyszerűen másként kezdjen el élni, és megtartsa a maga szépségében. Miért vesztettük el a képzeletünket, és hogyan szerezhetjük vissza? Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Zilahi Anna költő, képzőművésszel és Süveges Rita képzőművésszel. Társadalmi berendezkedésünket és a történelmet a narratíváink irányítják. Az is egyértelmű, hogy a friss narratívák teljesen hiányoznak és a jövőképünk teljesen beszűkült vagy egy rendkívül technooptimista tudományos fantasztikus világ létrejötte, vagy egy világégést vizionáló disztópiákra építő - ember embernek farkasa - elképzelésekre. Még itt Magyarországon – ahol az emberek fele átélt már egy teljes rendszerváltást – képtelenek vagyunk arra, hogy elképzeljük, létezhet másfajta társadalom. Vendégeim oroszlánrészt vállaltak az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség kiállításának létrejöttében. Credójukban az alábbi szerepel: „Az ökoszisztéma kizsákmányolását előidéző gazdasági és politikai érdekek nemcsak élőhelyünk tönkretételéért felelősek, hanem korlátozzák a társadalmi képzelőerőt is, amely kiutat mutathatna a zsákutcából. Az ACLIM! ügynökei azt képviselik, hogy a rögzült gondolkodási sémáinkat el kell vetnünk a klímaképzelet felszabadulása érdekében. Ehhez azonban új tudáseszményre is szükség van, amelyben a tudományosság mellett egyaránt helyet kaphat az intuíció, az érzelmi intelligencia, a testtapasztalatok összessége, a művészeti tudás vagy maga a párbeszéd. A tét otthonunk fennmaradása.” Ezt a témát járja körül Köves Alexandra Zilahi Anna költő, képzőművésszel és Süveges Rita képzőművésszel.
40:20
August 13, 2021
Transzcendencia és reziliencia: művészet az ökológiai válság korában
Transzcendencia és reziliencia: művészet az ökológiai válság korában
Augusztus hónapjában a Zöld Egyenlőség a művészet eszközein keresztül foglalkozik a már megszokott ökológiai és társadalmi kérdésekkel. Elsőként Horváth Gideon képzőművész és Kiss Kata Dóra filozófus megközelítését járja körül Köves Alexandra, amelyben a táltos metaforáján keresztül vizsgálják, hogy hogyan juthat el az egyén és a közösség ahhoz a megértéshez, hogy mind a környezet, mind saját magunk egyensúlyának helyreállításához, és az erősebb ellenállóképesség kialakulásához egy újfajta transzcendencia fogalom vezethet. Kiss Kata Dóra és Horváth Gideon az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség keretében közös kutatást végzett, amelyben a magyar őshonos ökológiai tudást keresték. Képzőművészeti installációjukban arra keresték a választ, hogy hogyan tudjuk jelenünk környezeti és társadalmi válságaival szemben érzett bénultságunkat feloldani, és mind magunkat, mind az ökológiai környezetünk rezilienciáját erősíteni. „Az égi és földi hatalmak habár hitelüket vesztették az ökológiai válság fényében, a transzcendenciát új értelemmel ruházhatjuk fel. Innentől nem a világon kívüli kiismerhetetlen szférákat, hanem a földi Másik, az emberi és nem-emberi felé fordulást jelentse. Át kell formálnunk emberségünkről alkotott képzeteinket, ezzel a kontinuitás, földi transzcendencia felé nyitva. Ehhez át kell lépnünk határainkon, elevenné kell tennünk szövetségeinket, rokonságainkat és gombafonalainkat, melyek összefűzik lokális életközösségeinket.” (Részlet az installációt kísérő esszéből. A teljes szöveget szívből ajánljuk itt!) Mi ez a földi transzcendencia? És mit tanulhatunk a táltosoktól az ökológiai válság közepén? Erről beszélget velük ebben az adásban Köves Alexandra.
42:14
August 06, 2021
Mikromobilitás – autó helyett, fenntarthatóan?
Mikromobilitás – autó helyett, fenntarthatóan?
Egy tanulmány szerint a mikromobilitás a városi autózás 60 százalékát tudná kiváltani, mert 60 százalékban 8 km-nél kisebb távot teszünk meg egyedül egy autóban. Ez a szám igen radikálisnak tűnik, hiszen az elektronikus mikromobilitási eszközök, mint például az elektromos roller, a monocikli, a hoverboard, a segway még a zöldek között is nagyon megosztók. Tényleg fenntartható irányba vezetnek? Milyen város kellene ahhoz, hogy valóban kiváltsák az autókat? És milyen közlekedési kultúra? Gosztonyi Bence mikromobilitás-szakértővel ilyen kérdésekről beszélget ebben az adásban Köves Alexandra. Első ránézésre sokkal jobb, ha valaki egy vagy két keréken gurul a városban, mint ha négy keréken még akkor is, ha az egy vagy két kereket is elektromosság hajtja. Ennek ellenére fenntarthatóság szempontjából is érték kritikák a mikromobilitási eszközöket, főként a közösségi használatban lévőket, mivel azok elhasználódása rendkívül gyors, az újrahasznosításuk nem megoldott, viszont az akkumulátorok környezetszennyezők. Ráadásul azt is feltételezik, hogy sokkal inkább a gyaloglást váltják ki, mint az autóhasználatot. De mi igaz vajon ebből? Milyen lenne az a város, ahol a mikromobilitási eszközök valóban kiszorítanák az autókat, jól integrálhatóak lennének más közlekedési módokkal, és még a közösségi közlekedés is tudná támogatni az elterjedésüket? Elképzelhető-e a széleskörű elfogadottsága olyan városokban is, ahol még a kerékpárosokat is állandó atrocitások érik, és a körúti kerékpársáv általános értetlenséget szül? És mi van azokról az erősen megkérdőjelezhető üzleti modellekről, amelyek most elvileg a megosztáson alapuló megoldásokat kínálják nekünk? Ezekről az izgalmas és ellentmondásos kérdésekről beszélget Köves Alexandra Gosztonyi Bencével, a Go-Mobility Kft. ügyvezetőjével, a mikromobilitás-szakértőjével.
45:49
July 30, 2021
Forró katlanná váló városok – Mit tehetünk ellene?
Forró katlanná váló városok – Mit tehetünk ellene?
Egyre gyakoribbak az úgynevezett „hőhullámos időszakok”. E jelenséget különösen a városban érezzük, ahol a beépített környezet miatt gyakran alakulnak ki hőszigetek. Vajon tudjuk-e, s ha igen, hogyan tudjuk a városokban mérsékelni a klímaváltozás hatásait? Nagy Gyulával, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget. A jelenlegi klímamodellek szerint egyre gyakoribbak lesznek a nyáron a hőhullámok és trópusi éjszakák. Ezek különösen megterhelik a városban lakókat, ugyanis a városokban a beépített környezet miatt általában melegebb van, mint a nem városias környezetben. A Zöld Egyenlőség vendége Nagy Gyula, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatója, akivel Gébert Judit többek között az alábbi kérdésekről beszélget. Hogyan tudjuk a klímaváltozással szemben ellenállóbbá tenni a városokat? Milyen városfejlesztési stratégia szükséges ehhez? Hol tart ma az ehhez szükséges szakpolitika? Mi a zöldfelület szerepe egy reziliens városban? Milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat kínálnak a zöldfelületek? Hogyan lesznek e zöldfelületek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatók? Milyen típusú növényzetre van szüksége egy városnak? Lehet-e méhlegelő egy buszmegálló tetején? Hogyan tud a társadalmi részvétel segítséget nyújtani a zöldfelület tervezésében?
56:02
July 23, 2021
Körforgásos város – A városok funkciójának újragondolása
Körforgásos város – A városok funkciójának újragondolása
Hogyan tudjuk a városok anyag- és energiaáramlását körforgássá, és ezzel fenntarthatóvá tenni? Hogyan kell ehhez újragondolnunk a városok szerepét és funkcióját? Mivel foglalkozik egy városbelgyógyász? Kenyeres Istvánnal, a Biopolus Intézet alapító-vezetőjével Gébert Judit beszélget. A városi népesség növekedése hatalmas kihívás elé állítja az emberiséget. 1992 óta a városi területek megduplázódtak, az emberiség fele városokban él, sokan 30 milliós metropoliszokban. A nagyvárosoknak óriási anyag és energiaigényük van, illetve óriási mennyiségű hulladékot termelnek. Az a hagyományos felfogás, mely szerint a városok „kívülről”, azaz a vidéktől kapják az élelmiszert és a nyersanyagot, majd szintén „kívülre” helyezik a hulladékot, nem fenntartható. De hogyan tudjuk újraértelmezni a városok funkcióit, s hogyan lehetséges a városok számára szükséges anyag és energia áramlását körforgássá tenni? Milyen technológiára van szükség ahhoz, hogy mindezt megtehessük? Melyek e technológia korlátai? Miért kell a városokra élőlényként tekintenünk? Pontosan mit csinál egy városbelgyógyász? Miért különösen fontos a víz körforgása egy városban? Mi volt a történelem során a városok szerepe, és ez hogy alakul majd a jövőben?
01:05:57
July 16, 2021
Minden, amit a műanyagokról tudni szeretnél, és amit nem
Minden, amit a műanyagokról tudni szeretnél, és amit nem
A július a műanyagmentes hónap, ráadásul idén júliusban még az  egyszerhasználatos műanyagokat is betiltották. A műanyagok környezeti  problémáiról pedig még azok is tudnak, akiket soha nem érintett meg a  környezettudatosság. A problémakör viszont azért is különösen izgalmas,  mert iskolapéldája annak, hogy hogyan jön létre a problémák áthelyezése  más irányba, ha nem a használatuk célját és módját változtatjuk meg,  hanem csak a technológiával bíbelődünk. Erről beszélget Köves Alexandra  Simon Gergely környezetkémikussal. Az egyszerhasználatos műanyagok betiltása üdvözlendő lépés, viszont,  ha ugyanazt a funkciót ugyanúgy akarjuk megoldani, akkor a problémát  csak egy másik térbe helyeztük át. Az újrahasznosítás megint csak jó  dolog, ezt már szinte minden ötéves is tudja. Viszont, ha nincs mögötte a  használat csökkentésére irányuló megoldáskeresés, akkor a körforgás  fenntartása is elég energiaigényes. Ráadásul a Zöld Egyenlőségben már  sokat beszéltünk az ún. visszapattanó hatásról, ami azt jelenti, hogy  valamit még többet használunk, mert megoldottnak tekintjük az  újrahasznosítását. Éppen ezért a komposztálható egyszerhasználatos  tányér vagy zacskó, vagy a műanyagzabáló alga csak elodázza a problémát,  de megoldani nem fogja. Akkor lehet, hogy mégis fájdalmas lesz a  megoldás? Nekünk? Vagy a cégeknek, akik inkább szemétszedési akciókat  adnak el környezetvédelemként ahelyett, hogy újratölthető palackokat  gyártanának? Ebben az adásban ezekről a témákról beszélget Köves  Alexandra Simon Gergely vegyésszel, környezetkémikussal, a Greenpeace  Magyarország regionális vegyianyag-szakértőjével.
37:14
July 12, 2021
Részvételi költségvetés – Hogyan döntsük el, mire fordítjuk a közpénzt?
Részvételi költségvetés – Hogyan döntsük el, mire fordítjuk a közpénzt?
A részvételi költségvetés olyan eljárás, melynek során az állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak, hogy mire fordítsuk a közpénzt – projekt ötleteket javasolhatnak és maguk dönthetnek ezek megvalósulásáról. A podcastban a részvételi költségvetésről Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével és Oross Dániellel, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársával Gébert Judit beszélget. A részvételi költségvetés folyamata során az állampolgárok közvetlenül döntenek arról, hogy mire fordítsa az önkormányzat a település bevételeit: milyen beruházásokat valósítson meg azokból. Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével és Oross Dániellel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársával Gébert Judit beszélget a részvételi költségvetés folyamatáról. Milyen lépésekből áll a részvételi költségvetés folyamata? Melyek a híres modellek Európában, Magyarországon, és más kontinenseken? Mennyiben valósulnak meg a társadalmi részvétel általános elvei ezekben a példákban? Miért fontos a transzparencia és miért fontos visszajelezni az állampolgároknak a meg nem valósított projektekről? Milyen jellegűek a megvalósult projektek? Mik a részvételi költségvetés kockázatai? Válhat-e a részvételi költségvetés kirakatfolyamattá, politikai pártok kampányeszközévé? Mik a civil szervezetek, a helyi önkormányzat és a piaci szereplők feladatai a folyamatban? Érdekeltek-e a nagyvállalatok, hogy részt vegyenek benne? Mire van szüksége a településeknek ahhoz, hogy részvételi költségvetést készítsenek?
39:30
July 02, 2021
Hogyan vegyünk részt a döntéshozatalban?
Hogyan vegyünk részt a döntéshozatalban?
A részvételi demokrácia mellett számos érv szól. De vajon hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen eszközökkel tudjuk bevonni a társadalom érdemi részvét a döntésekbe? Miért vegyenek részt a laikusok is ezekben a folyamatokban? Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével beszélget Gébert Judit. Az ökológiai közgazdaságtan egyik legfontosabb kérdése: hogy lehet jól társadalmi döntéseket hozni? Ez két okból is releváns kérdés. Egyrészt azért, mert a környezeti erőforrások használata szinte mindig konfliktusoktól terhesek. Másrészt azért, mert összetett és radikálisan gyorsan változó világban élünk, mely megnehezíti a helyes döntések meghozatalát. Milyen eszközökkel tudunk ilyen körülmények között jól dönteni? És miért szükséges a társadalmi részvétel? A beszélgetésben Gébert Judit Kiss Gabriellával a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével beszélget a társadalmi részvétel lehetséges eszközeiről – többek között az alábbiakról. Mi különbözteti meg a látszólagos társadalmi részvételt a valóditól? Van-e idejük és energiájuk az embereknek részt venni a döntéshozatali folyamatokban? Miért jó (és egyben fontos) élmény az érintetteknek az efféle részvétel? Miért szükséges a szakértők mellett a laikusok véleményét is figyelembe venni? Hogy tudjuk a társadalom tagjainak (különösen a sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak) a valódi részvételét biztosítani? Javíthat-e a részvétel lehetőségén a technológiai változás – különösen az internet?
33:34
June 25, 2021
Nemzetközi ökocídium-egyezmény. Utópia vagy valóság?
Nemzetközi ökocídium-egyezmény. Utópia vagy valóság?
A nagy környezetet pusztító eseményeket (például az esőerdők kiirtását, a biodiverzitás radikális csökkenését stb.) látva jogosan érezzük: a bűnösöket felelősségre kellene vonni. De milyen egyezményre volna szükségünk, hogy ezt megtehessük? S hogyan volna ez lehetséges a több országot is érintő környezeti katasztrófák, valamint a transznacionális vállalatok esetében? A Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal, Sziebig Orsolyával beszélget Gébert Judit. Az intézményesült környezetvédelem körülbelül fél évszázados történelme során még nem született olyan nemzetközi, a Föld legtöbb országa által elfogadott és életbe léptetett, mindenkire érvényes környezetvédelmi egyezmény, mely büntethetővé tenné a környezet nagymértékű pusztítását – az ökocídiumot. Az adásban Gébert Judit Sziebig Orsolyával, a Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal beszélget többek között az alábbi kérdésekről: mit jelent az ökocídium jogi értelemben? Mióta beszélünk ökocídiumról? Miben különbözne egy lehetséges ökocídium-egyezmény az egyéb környezetvédelmi szabályozásoktól, nemzeti szintű környezetvédelmi előírásoktól, vagy éppen a mostani nemzetközi környezetvédelmi megállapodásoktól? Melyek a leghíresebb ökocídiummal kapcsolatos perek? Hogy függenek össze az alapvető emberi jogi kérdések az ökocídiummal? Mely országok támogatják az ökocídium-egyezmény tervét? Miért különösen fontos Jair Bolsonaro, Brazil elnök ügye ennek kapcsán? Rendelkezik-e a Nemzetközi Büntetőbíróság a megfelelő hatalommal, hogy betartasson egy ökocídium-egyezményt? Hogyan értelmezhető az ökocídium olyan környezeti károkozás esetében, mely hosszú távon hat és kevésbé feltűnő, mint például a klímaváltozás?
41:20
June 18, 2021
A globális kormányzás lehetőségei
A globális kormányzás lehetőségei
Társadalmi, környezeti problémáink nagy része globális szintű. Ugyanakkor az életünk kereteit – például a piac szabályozását, a társadalmi közjavakat, a jogszabályokat stb. – a nemzetállamok nyújtják. Hogy lehet ilyen feltételek mellett a globális problémákat megoldani? Lehetséges-e, s ha igen, hogyan lehetséges globális természetű döntéshozatal? Gébert Judit a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, Miklósi Zoltánnal beszélget. Sokan kritizálják a nemzetközi szervezeteket, amiért nem tudnak hatékony döntéseket hozni – például a klímaváltozás kapcsán. De vajon lehetséges volna-e globális szintű döntéshozatal, s mit jelentene a globális kormányzás? A beszélgetésben e kérdést járja körül Gébert Judit Miklósi Zoltánnal, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével. Többek között az alábbi témákról esik szó. Milyen modelljei vannak a globális demokráciának? Mit jelent a demokrácia-deficit globális szinten? Mit jelent a kozmopolitizmus? Ki a kozmopolita? Mióta van jelen a kozmopolitizmus eszméje? Mi adja egy globális szervezet, vagy kormányzat legitimitását? Mennyiben korlátozná a globális kormányzat az egyes országok szuverenitását? Mi hatalmazza fel a nemzetközi szervezeteket arra, hogy kikényszerítsék a globális szabályokat? Mennyiben felel meg a globális kormányzás elveinek például az ENSZ, IMF, Világbank, NATO, vagy az Interpol? Hogyan jelenhetnek meg egymásnak ellentmondó álláspontok (például a demokratikus értékekkel, vagy a nőkkel való bánásmóddal kapcsolatban) a globális döntéshozás során? Fel lehet-e oldani ezeket a feszültségeket?
51:17
June 11, 2021
Egy megkerült és megkerülhetetlen zöld téma: az újraelosztás
Egy megkerült és megkerülhetetlen zöld téma: az újraelosztás
Az ökológiai közgazdaságtan abból az alapvetésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy közben nem lépjük át a Föld eltartóképességét. Ez azt jelenti, hogy ha az energiát, és az erőforrásokat korlátozottan kezeljük, akkor a termelés és fogyasztás mennyiségét is ezeken a határokon belül kell megszerveznünk. Mindezt persze úgy, hogy egy igazságosabb és élhetőbb világot hozzunk létre. Ebben az adásban Köves Alexandra Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával az ehhez szükséges elosztási kérdésekről beszélget. A közvéleményben zöldnek lenni nem jelenti automatikusan azt, hogy a társadalmi egyenlőtlenség ellen is tenni kell valamit. Abszolút domináns az a megközelítés, hogy elég, ha én a jövőben környezettudatosan élek, és szép zöld, passzív házban lakom. A legtöbben nem kötik össze, hogy a fenntarthatóbbá válás olyan mértékben befolyásolja a fogyasztási szerkezetet és ezáltal a legkülönbözőbb iparágakat, hogy újraelosztás nélkül még a mostaninál is jobban szakadhat a társadalom szövete. Azonban egyenlőtlenségről, újraelosztásról, a magántulajdon meghaladásáról beszélni – főként a bolygó ezen régiójában – kifejezetten terhelt téma, és ezért gyakran a kerülendő kategóriába esik. Ráadásul az újraelosztási rendszerek esetében szinte mindig pénzről beszélünk. A legrosszabb forgatókönyvek szerint azonban nem kizárt, hogy egyszer eljutunk oda, hogy személyes ökolábnyom-, karbon-, energia-, esetleg entrópia kvótákban kell majd gondolkodnunk, ami megint felveti az elosztás kérdéskörét. Hogyan lehet erről értelmes párbeszéded folytatni? Erről szól a Zöld Egyenlőség mostani adása, amelyben Köves Alexandra Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával beszélget az alapelvekről.
38:44
June 04, 2021
Mi a baj a globalizációval? Megoldás-e a lokalizáció?
Mi a baj a globalizációval? Megoldás-e a lokalizáció?
Miért okoz a gazdasági, társadalmi folyamatok egyre bővülő globális összefonódása igazságtalanságot? Milyen hatása van mindennek a természeti környezetre? Mit mondanak az alterglobalizációs és antiglobalizációs mozgalmak hívei? Megoldást jelent-e a globalizáció okozta kihívásokra a lokalizáció? Gébert Judit Kapelner Zsolttal, a Central European University doktoranduszával beszélget. Az elmúlt harminc évben egyre szorosabban összefonódtak a nemzetközi társadalmi, gazdasági folyamatok. A globalizációnak kétségkívül vannak előnyei, ugyanakkor számos társadalmi, környezeti igazságossági kérdést felvet. Kiszolgáltatottá válnak-e a globalizáció hátrányainak egyes társadalmi csoportok? Kik viselik a globalizáció terheit és milyen mértékben? Van-e demokratikus kontroll a globális folyamatok fölött? Mi történik a természeti környezettel a globális gazdaságban? Mit mondanak minderről az alterglobalizációs és antiglobalizációs mozgalmak? Megváltoztatta-e a világjárvány a globalizációról alkotott képünket? Mit jelentene egy globálisan igazságos teherviselés a globális problémák (például klímaváltozás) megoldása esetében? Megoldást jelenthet-e a globalizáció problémáira a lokalizáció? Gébert Judit Kapelner Zsolttal, a Central European University doktoranduszával beszélget a globalizáció politika-filozófiai szempontjairól.
42:30
May 28, 2021
Amikor az időjárás írja a történelmet – Az extrém időjárás hatása a társadalomra
Amikor az időjárás írja a történelmet – Az extrém időjárás hatása a társadalomra
Hogyan befolyásolta a szélsőséges időjárás a történelmi eseményeket? Hogyan alkalmazkodtak különböző társadalmak a klíma változásaihoz a múltban? Mikor volt sikeres az alkalmazkodás? Következik-e mindebből valami a jövőre nézve? Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Ezekről beszélget Kiss Andreával, a Technische Universität Wien kutatójával Gébert Judit. Számos tudományos jelentés szerint a klímaváltozás a közeljövőben radikálisan át fogja alakítani az időjárásunkat, például megnövekszik a szélsőséges időjárási jelenségek száma. Az időjárás és a klíma a múltban is erősen befolyásolta a társadalmak életét  – egyes közösségek sikeresen, mások sikertelenül alkalmazkodtak. Gébert Judit Kiss Andreával, a Technische Universität Wien kutatójával beszélget arról, hogy milyen tanulsággal szolgál(hat)nak a múltbeli időjárási jelenségek a jelenre és jövőre nézve. A felmerülő témák: okozott-e radikális változást a társadalmak életében az időjárás? Hogyan reagáltak a különböző társadalmak? Melyek voltak Magyarországon a legnagyobb hatást kiváltó időjárási események? Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Honnan tudjuk, hogy milyen volt az időjárás az ókorban? Honnan ered a mondás: „ha jönnek a sáskák, jönnek a tatárok”? Mennyire nehéz a kommunikáció a különböző tudományágak, különösen az éghajlattan és a társadalomtudományok között?
01:11:58
May 21, 2021
Ökomedicina: ember és környezet az orvostudományban
Ökomedicina: ember és környezet az orvostudományban
Az egészség kérdéskörei megkerülhetetlenek egy olyan társadalmi átmenetben, amelyről a Zöld Egyenlőség podcastjai szólnak. Egy fenntarthatósági transzformációban nagyon nagy szerep jut olyan gondolati váltásoknak, mint a jólét jóllétté alakításának lehetőségei, és így a jó élet körülményeinek újragondolása. Hogyan tud ebben segíteni nekünk az ökomedicina? Az adásban Köves Alexandra Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával beszélget a természeti környezettel harmóniában élő ember testi-lelki egészségéről. Nemrégen egy új paradigma jelent meg az orvostudományban, amit biopszichoökológiai modellnek hívnak. Ebben a megközelítésben a gyógyítás fontosságán túl megjelenik korunk legfontosabb betegségeinek olyan irányú vizsgálata, amely a természethez való viszonyunk megváltozásában keresi a választ nem csak a gyógyításra, hanem a megelőzésre. Régi közhelynek tűnik, hogy civilizációnk az emberiség történetében is nagyon rövid időnek tűnő rendkívül gyors változásaihoz nem tudott a testünk tökéletesen alkalmazkodni. A mai népbetegségeknek is tekinthető depresszió, elhízás, szívbetegségek mind összefüggésben vannak ezzel az átállással. Az elektromosság feltalálásával felborult a bioritmusunk, a mezőgazdaság ipari méreteivel átalakultak az étkezési szokásaink, az urbanizálódással eltávolodtunk a környezet és a társállatok közelségétől. Az ökomedicina arról szól, hogy milyen életmódbeli változások vezethetnek oda, hogy ne csak a környezetünknek, de önmagunknak is jót tegyünk. Ezekről a témákról beszélget Köves Alexandra Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával.
34:58
May 14, 2021
Járvány és környezeti problémák: Mikor fogjuk már fel?
Járvány és környezeti problémák: Mikor fogjuk már fel?
A koronavírus jelentősen háttérbe szorította a környezeti problémákkal való szembenézést, és az összefüggések sajnos kevesek által láthatók. Azt pedig pláne nem fogjuk fel, hogy ha nem foglalkozunk a környezeti problémáink megoldásával, akkor a mostani koronavírus csak egy szelíd „intő jel” ahhoz képest, ami még jöhet. A járványok és a környezeti problémák összefüggéseiről beszélget Köves Alexandra Földvári Gábor biológussal, betegség ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával. Annyira koncentrálunk a koronavírus válság megoldására, hogy figyelembe sem vesszük azt, hogy közben a környezeti problémák nem tűntek el. Pedig a tudósok már egy ideje tudják, hogy a járványok korát éljük, és a kettő nem független egymástól. Az összefüggések a környezeti problémáinkkal nagyon sokrétűek: mást jelent a biodiverzitás csökkenése a járványok szempontjából; mást a klímaváltozással összefüggésben lévő még nem is ismert kórokozók felszabadulásának lehetősége; és mást a globalizált gazdaság működésével kapcsolatos járványügyi problémák kezelhetőségének korlátai. Az adásból megérthetjük, hogy milyen környezeti okok vannak a mostani koronavírus járvány létrejötte mögött, és arról is szó lesz, hogy a normalitáshoz történő visszatérés nem csak a környezeti problémák félresöprését jelentheti, hanem újabb járványokhoz vezethet. Ez pedig nem a Földre, hanem a most ismert civilizációnkra lehet jelentős hatással. Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Földvári Gábor biológussal, betegség ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával.
30:56
May 07, 2021
Kié a tudás? A tudás nyílt hozzáférhetősége és a fenntarthatóság
Kié a tudás? A tudás nyílt hozzáférhetősége és a fenntarthatóság
Jelenlegi világunkban megkérdőjelezhetetlennek tartjuk a tudás levédésének fontosságát. A fenntarthatóságról való mindennapi gondolkodásunk során a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy a szabadalmak kérdésköre komoly hátráltató tényező egy ökológiai szempontból felelős és társadalmilag igazságos rendszer létrejöttében. Pedig a fenntarthatósági témákkal foglalkozó szakemberek számára már régóta teljesen egyértelmű, hogy a tudáshoz való hozzáférés szabadságán nagyon is sok múlik. Köves Alexandra Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával járja körbe ezt a meglepően izgalmas témát. Utópisztikusnak tűnhet egy olyan világ, ahol nem léteznek szabadalmak. Ahol egy tudás létrejöttekor elfogadjuk, hogy annak megszületése nem köthető egyetlen emberhez vagy szervezethez. Kifejezetten igaz ez akkor, amikor annak megvalósulásához közösségi forrásokat használtak fel, amely mostanra szinte minden innováció esetében elmondható. Pedig, ha egy pillanatra elképzeljük a tudás nyílt és szabad hozzáférhetőségét, akkor egyértelművé válik, hogy egy alapgondolat mennyi ráépülő innovációt hozhat el tértől és társadalmi csoportoktól függetlenül. Ez nem csak a lehetséges siker lehetőségét sokszorozhatja meg, hanem a „győztes mindent visz piacok” rendkívül társadalomtorzító hatásait is kiküszöbölné. Ugyanakkor a fenntarthatóság irányába vinne el az ezzel együtt járó átláthatóság is. A transzparencia azt is jelenti, hogy a fogyasztók hozzájutnak azokhoz az információkhoz, amelyek például egy termék gyártási, összetételre vonatkozó vagy karbantartási folyamatainak precíz áttekintését teszik lehetővé. Ebben az adásban Köves Alexandra Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával beszélget arról, hogy kié a tudás, és mit jelentene annak szabad felhasználása egy fenntarthatósági átmenetben.
34:39
April 30, 2021
Szűkösség, blokklánc, fenntarthatóság
Szűkösség, blokklánc, fenntarthatóság
Egy technológiai megoldás önmagában nem jó vagy rossz, annak célja és felhasználásának módja határozza meg, hogy használható-e egy fenntarthatósági átmenetben. A kriptovaluták fenntarthatóságát elsősorban a környezeti aggályok teszik kérdésessé. Ugyanakkor a mögöttük álló technológia demokratikus és átlátható szervezhetőségének lehetnek hozzáadott értékei. Mik ezek? Mi a baj a szűkösség fogalmával? Mire lehetne a blokklánc-technológiát a fenntarthatóság érdekében használni? Köves Alexandra e kérdésekről beszélget Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával. A kriptovaluták kérdésköre rendkívül megosztó a fenntarthatósággal kapcsolatos diskurzusokban. Míg a legismertebb valuta, a Bitcoin komoly környezeti terheléssel jár, a pénzügyi rendszerek spekulatív dimenzióit erősíti, és a társadalmilag aggályos szűkösség elvére épít, a működését elősegítő blokklánc-technológiát sokan tartják egy jobb világ lehetséges előfutárának. Hogyan lehetne a blokklánc-technológiát egy társadalmilag igazságosabb és környezetileg fenntarthatóbb tranzakciós folyamathoz, vagy akár gyártási rendszerhez felhasználni? Az ilyen alapon működő hálózatokban lehetővé válik a demokratikus, átlátható, nehezen manipulálható és nehezen kisajátítható döntéshozatal, és ezáltal lehetőséget adhat arra, hogy erősítse az együttműködést, a közösségépítést, a nyílt tudás megosztását. Míg a mostani kriptovaluták mögött a valódi gazdasági értékteremtést szinte lehetetlen lekövetni, sokan érvelnek amellett, hogy épp egy ilyen hálózatban működő közösség képes arra, hogy valaminek az értékét a jelenleginél jobban határozza meg. Az előző kriptovalutákról szóló adásra építve ebben a beszélgetésben Köves Alexandra Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával olyan fogalmakról gondolkodik a fenntarthatósággal kapcsolatban, mint a szűkösség vagy a blokklánc-technológia.
37:32
April 23, 2021
Lehet-e a kriptovaluta a pénzrendszer zöldítésének eszköze?
Lehet-e a kriptovaluta a pénzrendszer zöldítésének eszköze?
Nyújthat-e a kriptovaluta fenntarthatóbb, igazságosabb alternatívát a jelenlegi pénzrendszernél? Akár annak ellenére is, hogy tudjuk: a kriptovaluták energiaigénye különösen nagy – egész országok energiafelhasználásával vetekszik. Ebben a podcastban Gébert Judit a Kripto Akadémia szerkesztőjével, Györfi Andrással beszélget. A kriptovaluta egyre szélesebb körben elfogadott befektetési lehetőség és globális fizetőeszköz. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a rendszer fenntartása óriási energiafelhasználással és hatalmas mennyiségű elektromos hulladékkal jár. Milyen technológiai háttér okozza ezt az óriási energiaigényt? Ökohatékonyabbá válhat-e ez a technológia? Odafigyelnek-e a kriptovaluta bányászok a fenntarthatóságra? Igazságosabb, zöldebb alternatívát jelent-e a jelenlegi pénzügyi rendszernél? Miben hasonlít és miben nem a Bitcoin az aranyhoz? Hozzáférhetőbbé válnak-e a kriptovalutával a szegényebbek számára a pénzügyi szolgáltatások? Nyomon követhető-e, hogy ki és mire költi a kriptovalutáját? Ki húzhat mindebből hasznot? Mi a blokklánc-technológia jövője és hogyan használják ezt a környezetvédelem érdekében? Ebben a podcastban Gébert Judit Györfi Andrással, a Kripto Akadémia szerkesztőjével, a Kriptopénz ABC szerkesztőjével, társszerzőjével beszélget.
45:18
April 16, 2021
Innovatív non-profitok? A társadalmi vállalkozásokról…
Innovatív non-profitok? A társadalmi vállalkozásokról…
A társadalmi vállalkozások olyan szervezetek, amelyek egy társadalmi ügy szolgálatába állva hoznak létre termékeket és szolgáltatásokat, és amelyekben a profit nem önmagáért létezik. Így létezésük és terjedésük már előrevetíthet olyan irányokat, amelyben egy vállalkozást nem elszigetelt haszonmaximalizáló entitásként kezelünk, hanem a társadalomba erősen beágyazódott, az ott felmerülő ügyek megoldójaként. Köves Alexandra Matolay Rékával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget a társadalmi vállalkozásokról. Az előző – cuvée szervezetekről szóló – adásban egy olyan jövőképet vázolt fel a beszélgetés, amely a gazdasági szereplők szükséges elmozdulását mutatta be a fenntarthatóság és felelősség minél szélesebb szolgálata érdekében. Egy ilyen ideális jövőben a vállalatok egy társadalmi ügy megoldása érdekében jönnek létre, és a profit már csak az ügyben elért siker indikátora. Ilyen szervezetek azonban nem csak egy utópiában léteznek, hanem a jelenben is jönnek létre egyre nagyobb számban társadalmi vállalatok. Míg ezek a szervezetek rendkívül sokszínűek, az biztos, hogy céljuk meghaladni a mai gazdaság profitlogikáját. Tudnak-e viszont sikeresek lenni? Egyáltalán ugyanazon a piacon versenyeznek, mint a for-profit cégek? Létezik-e, hogy működési logikájuk felskálázható abban az értelemben, hogy a többi cég működési logikáját is más – fenntarthatóbb irányba – tolják? És milyen együttműködés létezik egy ún. Science Shop keretén belül az oktatáskutatás és a társadalmi vállalkozók között például a Budapesti Corvinus Egyetemen? Ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Matolay Rékával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Corvinus Science Shop vezetőjével.
33:49
April 09, 2021
A profitot meghaladni nem kell félnetek, jó lesz… – A cuvée szervezet
A profitot meghaladni nem kell félnetek, jó lesz… – A cuvée szervezet
A profit meghaladásának gondolatkörében a legtöbben attól tartanak, hogy elveszne a motiváció, az innováció hajtóereje, és a jól megszokott civilizációs fejlődés. Ebben az adásban Köves Alexandra Gáspár Judit közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget egy közös kutatásukról, amely egy „reális utópia” felvázolásában arra kereste a választ, hogy hogyan nézhetnének ki a felelős és fenntartható vállalatok a jövőben és a profitmaximalizálás egyetlen követelménye helyébe milyen más hajtóerők állhatnának. A címben megjelenő Bánk bán-utalás Merániai János esztergomi érsek Gertrudis királynő megölése kapcsán elhíresült mondatának kétértelműségére céloz. Valami nagyon hasonló történik a világban a profittal kapcsolatban. Mindenki tudja, hogy már nem túl sokak életét teszi jobbá, és azt is, hogy végtelen hajhászása komoly társadalmi és környezeti károkat okoz, viszont rendkívül kevesen tudnák azt mondani, hogy tényleg „Le vele!”, nincs rá szükségünk. Egy 2016-os részvételi kutatásban fogalmazódott meg a résztvevőkben a „cuvée szervezet” fogalma, amely a mostani for-profit és a mostani nonprofit logikát ötvözi. Azonban szándékosan nem hibrid szervezetként gondoltak rá, hanem valami teljesen más minőségként, amelyben a profitorientációt felváltja a tevékenység mögött álló társadalmi ügy központi szerepe. Ebben az adásban Köves Alexandra Gáspár Judit közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget a cuvée szervezet jellemzőiről: ügyközpontúságról; versengő együttműködésről; érintetti szemléletről.
35:32
April 03, 2021
Fenntartható-e hosszú távon a kutyatartás?
Fenntartható-e hosszú távon a kutyatartás?
Gyakran megfeledkezünk négylábú társaink ökológiai mancsnyomáról, pedig egy nagyobb testű kutya környezeti hatása megközelítőleg akkora, mint egy szegény országban élő emberé. Mi az oka a nagy környezetterhelésnek, és mit tehetünk ellene? Ebben a podcastban Gébert Judit Kubinyi Enikővel az ELTE Etológia Tanszékének kutatójával beszélget. Robert és Brenda Vale Itt az ideje megenni a kutyát: Egy valódi kalauz a fenntartható életvitelhez című könyvükben azzal számolnak, hogy egy közepes méretű kutya ökológiai mancsnyoma 1,1 hektár. Összehasonlításképp: egy szegény országban élő emberé 1,6 hektár, egy gazdag országban élőé pedig 6 hektár körül van. Milyen okokra vezethető vissza, hogy a környezetterhelés mértéke így alakult? Hogyan változtak a kutyatartási szokások a múltban és milyenek a világ más tájain? Miért tartunk egyáltalán kutyát és miért érzékeny téma megkérdőjelezni a kutyatartást? Mit jelent a felelős kutyatartás fenntarthatósági szempontból? Együtt jár-e a természet szeretete a kutyatartás szeretetével? És végül: mi mindent tanulhatunk a kutyáktól? Ebben a podcastban Gébert Judit Kubinyi Enikővel az ELTE Etológia Tanszékének kutatójával beszélget.
40:48
March 26, 2021
Kinek a felelőssége a környezetvédelem?
Kinek a felelőssége a környezetvédelem?
A környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszéd gyakran az egyén felelősségére fókuszál,  hiszen végső soron az egyén fogyasztási döntésein múlik, hogy zöld lesz-e a gazdaság. De helyes-e, ha a környezet védelmének óriási felelősségét az egyén vállára helyezzük? Gébert Judit Bernáth Lászlóval beszélget arról, hogy környezetvédelmi kérdésekben mit jelent a kollektív felelősség, és miért fontosabb, mint az egyéni. Sokan azt gondolják, hogy a környezetvédelem elsősorban az egyéni fogyasztási döntéseken múlik: környezetszennyező termékeket vásárolok-e, szelektíven gyűjtöm-e a hulladékot, mennyit utazom stb. De valóban csak ilyen tényezőkön múlna a környezet megóvása? Pontosan meddig terjed a felelősségem? Ha például pálmaolajat tartalmazó terméket veszek, felelős leszek az orángutánok kihalásáért egy másik kontinensen? Mekkora áldozatokat kell hoznom a környezeti károk elkerülésért? Gébert Judit Bernáth Lászlóval az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélget arról, hogy létezik-e ideális környezetvédő magatartás és miért fontos e kérdést elválasztani attól, hogy mit várhatunk el jogosan egymástól. Végső soron mi a fontosabb? A kollektív, közös megoldások keresése, vagy az egyéni magatartás?
43:10
March 19, 2021
Világvége-forgatókönyvek a történelemben és a klímaváltozás
Világvége-forgatókönyvek a történelemben és a klímaváltozás
Az IPCC 2018-as jelentésében azt jósolta, hogy 12 évünk van változtatni a jelenlegi társadalmi, gazdasági folyamatokon, különben a klímaváltozás nagyon súlyos következményekkel fog járni. De a történelem során sokan és sokszor megkongatták már feleslegesen a vészharangot, és eddig nem következett be globális szintű egzisztenciális katasztrófa. Ebben az adásban Gébert Judit Bernáth Lászlóval beszélget arról, hogy miért kell komolyabban vennünk a klímaváltozást, mint bármilyen korábbi tudományos világvége-jóslatot. Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint az amerikaik egyharmada fél attól, hogy véget ér a világ, mielőtt megöregszenek. A természeti értékek elvesztésétől, az élet környezeti feltételeinek radikális megváltozásától való szorongás növekszik. De valóban jó okunk van-e félni, és elhinni a pesszimista jóslatokat? A klímaváltozással kapcsolatos sötét és fenyegető forgatókönyvek mennyiben mások, mint a történelem korábbi időszakaiban felbukkanó – ám be nem teljesült – tudományos jóslatok? Vagy higgyünk inkább az optimista jövendöléseknek, melyek szerint a világ jó irányba tart, hiszen az elmúlt száz évben számos problémát sikeresen leküzdött az emberiség: globálisan nőtt a várható élettartam, és radikálisan csökkent a gyerekhalandóság, az éhínség és az alultápláltság. Gébert Judit Bernáth Lászlóval, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélget.
30:29
March 12, 2021
Bizonytalan vagyok, vagy mégsem? - Kockázatészlelés és fenntarthatóság
Bizonytalan vagyok, vagy mégsem? - Kockázatészlelés és fenntarthatóság
Miért gondolja az egyik ember az emberiség kihalását kockázatosnak, a másik meg nem? Miért nehéz a legtöbb embernek a klímaváltozás kockázatával számolni, míg arról többeknek van szilárd véleménye, hogy mekkora esélye van annak, hogy a robotok átveszik a munkánkat? A fenntarthatósággal kapcsolatos nézőpontjaink hatalmas szórást mutatnak, és ebben óriási szerep jut az egyéni kockázatbecsléseknek. Ebben az adásban Köves Alexandra Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget a kockázatészlelésünk szerepéről a fenntarthatósággal kapcsolatban. A koronavírus-válság tökéletesen megmutatta, hogy milyen hihetetlen különbségek vannak ember és ember között abban a tekintetben, ahogyan a kockázatokat kezeli. Még egy családon belül is megfér egymás mellett az, aki bezárkózik és egyfolytában fertőtlenít és az, aki úgy érzi, hogy a vírussal együtt járó kockázatok szükségtelenül fel vannak nagyítva. A környezeti problémák esetében a véleményeknek ez a spektruma még szélesebb skálán mozog, hiszen például a klímaváltozás tekintetében nem azonnali kockázatról, hanem jövőbeni bizonytalanságról beszélhetünk. Így nem meglepő az, hogy egyik ember legyint, hogy „Á, úgysem tudunk már semmit tenni időben!”, a másik pedig azt mondja, hogy „Úgy még nem volt soha, hogy ne lett volna valahogy. Az emberiség úgyis megoldja ezt a problémát is!” Azonban azt, hogy hajlandóak vagyunk-e belekezdeni valamilyen változásba akár a saját életünkben, akár kollektív szinten jelentősen befolyásolja, hogy hogyan észleljük és értékeljük a kockázatokat. Míg ennek a témának jelentős tudományos irodalma van, és számos Nobel-díj kapcsolódik hozzá, a közbeszédben ritkán hallunk róla. Pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy megértsük, miért tűnik úgy, hogy egy helyben toporgunk a környezeti problémákkal történő szembenézés tekintetében. Erről beszélget Köves Alexandra Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.
40:13
March 05, 2021
Amikor normális, hogy aggódsz – klímaszorongás és klímagyász
Amikor normális, hogy aggódsz – klímaszorongás és klímagyász
Sokan azt gondolják, hogy a klímaszorongás valamiféle mentális probléma, amit le kell küzdeni, és már azt is fontolóra vették, hogy beveszik a mentális zavarok jegyzékébe. Ugyanakkor lehet, hogy azok, akik szembenéznek a környezetre gyakorolt hatásunk lehetséges negatív következményeivel éppen a termékenyebb utat választják? Látnak valamit, amit mások egyszerűen hárítanak és távol tartanak a tudatuktól, mert túl fájdalmas lenne szembenézni vele? Ebben az adásban Köves Alexandra a klímaszorongásról és klímagyászról beszélget Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal, az ELTE docensével. Akik a Zöld Egyenlőséget hallgatják, minden valószínűség szerint foglalkoznak a környezeti problémákkal, és naponta szembesülnek azzal, hogy egyéni és kollektív szinten is hihetetlen nehézségekbe ütközik a valós megoldások elterjesztése, és rettenetesen lassúnak tűnik az átalakulás. Ugyanakkor éppen ezek az emberek érzik azt, hogy az időnk szélsebesen fogy. Ez a kettősség viszont sokaknál kiégést és szorongást okoz. Hatalmas kérdésként tornyosul fölénk, hogy a sokkoló információk a környezet állapotáról milyen hatással van ránk: megbénít és hárításra kényszerít vagy éppen cselekvésre ösztönöz. Egzisztenciális pszichológusok azt mondják, hogy ha képesek vagyunk tudatosan szembenézni az elmúlás, a változás, a veszteségek tényszerűségével, akkor felértékelődnek olyan elemek az életünkben, mint a kapcsolataink minősége, vagy az életünk értelmének a keresése. Ebből a szempontból viszont nem a megszabadulás, hanem éppen a szembenézés vezet talán egy jobb élethez. Ráadásul a kapcsolatok minősége és az élet értelmének keresése két olyan tényező, amit az ökológiai közgazdászok is szívesen propagálnak. Ebben az adásban Köves Alexandra Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal többek között arról beszélget, hogy érdemes-e tudatosan szembenézni a környezeti problémák által kiváltott veszteségek lehetőségével; milyen kritikákkal lehet illetni a pozitív pszichológia megközelítéseit a fogyasztói társadalom fenntartásában; és hogyan haladjuk meg azt a gyermeki állapotot, amikor a természetre úgy tekintünk, mint egy anyára, aki mindent megad nekünk viszonzás nélkül.
41:55
February 27, 2021
Természet és lelki egészség
Természet és lelki egészség
A WHO szerint a 21. században az egészség legsúlyosabb problémái között lesznek a lelki betegségek, azon belül is a depresszió és annak következményei lesznek. Lehet-e összefüggés a lelki egészség mutatóinak romlása és a természet pusztítása között? Milyen hatással lehet a természet a lelki egészségünkre? Mihók Barbarával, a Szegedi Tudományegyetem és az ESSRG munkatársával Gébert Judit beszélget. A gazdasági jólét nem jár együtt a lelki egészséggel – a lelki egészség zavarai a gazdag országokban gyakoriak. Mi lehet ennek az oka? Hogyan függ össze az emberi psziché jólléte a természet jóllétével? Milyen lélektani okok húzódhatnak meg a természet rombolása mögött? Milyen szerepe lehet az ökopszichológiai szemléletnek a természet megőrzésében? Mi történik az ökoterápia során? Városlakóként hogyan tudunk újrakapcsolódni a természethez?
47:27
February 19, 2021
Népességnövekedés – sokan vagyunk vagy kevesen?
Népességnövekedés – sokan vagyunk vagy kevesen?
Több kutató is azt jósolja, hogy előbb-utóbb több ember lesz a Földön, mint amennyit az eltartani képes. De így van ez? Mitől függ, hogy hány embert tud eltartani a bolygónk? Kell-e szabályoznunk a népességnövekedést, és ha igen, milyen módszerekkel? Az adásban Gébert Judit e kérdéskört járja végig beszélgetőtársával, Ijjas Flórával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének oktatójával. Népesedéssel kapcsolatban a világ megosztottnak tűnik – mintha a világ egyik felén túl sokan lennénk, máshol meg túl kevesen. De kell-e tartanunk bármelyiktől is? Hogyan változott a népességnövekedés problémájának megítélése az utóbbi 50 évben? Miért beszélünk manapság többet a klímaváltozásról, mint a népességnövekedésről? Sikeres volt-e Kína népesedéspolitikája? Mit jelent az „eltűnt nők” jelensége? Státuszszimbólum-e a gyerekvállalás? Elegendő-e a gazdasági növekedés a népességnövekedés hatásainak mérsékléséhez?
36:10
February 12, 2021
Csillámporral behintett gyermekkor: gyerekek és fenntarthatóság
Csillámporral behintett gyermekkor: gyerekek és fenntarthatóság
A gyerekeket nem könnyű távol tartani a fogyasztói társadalom hatásaitól. Ebben az erőfeszítésükben a szülők legtöbbször magukra vannak hagyva egy olyan környezetben, ahol a gyerekeket folyamatosan érik a fogyasztásra buzdító ingerek. Ugyanakkor türelemmel és példamutatással talán reménykedhetünk abban, hogy ők is fogékonyak lesznek a fenntarthatóság témáira. E heti adásunkban Köves Alexandra Gévai Csilla íróval, képzőművésszel, kulturális antropológussal beszélget a gyerekek fenntarthatóságra neveléséről. Gyerekeink egyrészt hihetetlen nyitottak a világra, és sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely még tökéletes összhangban van a természettel és a másokkal való törődéssel. Ugyanakkor ez a nyitottság azt is jelenti, hogy a gyakran manipulatív fogyasztói információk is könnyebben érik el őket egy olyan korban, amikor az összetett rendszerekről való gondolkodás még nem természetes. Míg azok a kollektív döntések nem születnek meg a társadalomban, amelyek megkönnyítenék a szülők helyzetét, saját erőfeszítéseiken múlik, hogy gyerekeiknek milyen viszonyuk alakul ki a fenntarthatósággal. Mi minden lehet segítségükre ezekben az erőfeszítésekben a könyveken, a szokásokon, a példamutatáson túl? Mik azok a témák, amiket érdemes behozni a gyerekeinkkel való párbeszédeinkbe és hogyan? Mi lehet az a kor, ami már valamennyire jó előrejelzést ad arról, hogy a gyerekeink felfogják egy-egy téma jelentőségét? Köves Alexandra Gévai Csilla íróval, képzőművésszel, kulturális antropológussal beszélget a Nagyon Zöld Könyvről, csillámporról, klímaszorongásról és inuitokról.
32:52
February 05, 2021
A gyerekvállalás etikai kérdései – egyéni döntés vagy társadalmi kötelesség?
A gyerekvállalás etikai kérdései – egyéni döntés vagy társadalmi kötelesség?
A népesedés kérdése a fontos ökológiai problémáink egyike. De az, hogy ki, mikor, a Föld melyik pontján és hány gyereket vállal, nem csak ökológiai, hanem igen érzékeny társadalmi kérdés is. Érzékeny, mert a gyerekvállalásból fakadó egyenlőtlenség sokféle formában van jelen – mind a gyerekesek és gyerektelenek, mind a férfiak és nők között. Réz Annát, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének oktatóját ezekről kérdezi Gébert Judit. Ebben a podcastban a népesedés kérdésének társadalmi oldaláról beszélget Réz Anna, az ELTE BTK Filozófia Intézetének oktatója Gébert Judittal. Íme, néhány kérdés, amiről szó lesz: amikor gyerekvállalásról döntünk, akkor csak egyéni szempontokat kell mérlegelnünk, vagy figyelembe kell vennünk a lokális, globális közösségünk érdekeit is? Ha elfogadjuk, hogy a gyerekvállalás nem csak az egyénnek jó, hanem a közösségnek is, akkor mekkora részt vállaljon az ezzel kapcsolatos terhekből a közösség? Jelenti-e ez a gyerektelenesek büntetését? Létezik-e „ideális munkavállaló”, aki el tudja választani a gyerekével kapcsolatos teendőit a szakmájával kapcsolatos teendőktől? Milyen egyenlőtlenséget jelent a gyerekvállalás a munkaerőpiacon? Hogyan jelenik meg ez a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségben? Milyen volna egy olyan társadalom, melyben a gyerekvállalás terhei egyenlőbben oszlanak meg?
37:47
January 29, 2021
Integrálszemlélet – a fejlődés egy lehetséges értelmezése
Integrálszemlélet – a fejlődés egy lehetséges értelmezése
A Zöld Egyenlőség podcastjaiban egy olyan társadalmi átmenetről beszélgetünk, amely feltételezi az emberiség és a társadalmak fejlődésének képességét. Az integrálszemlélet egy lehetséges narratíva a fejlődésről, amely segíthet abban, hogy megértsük a világban meglévő kultúrák, társadalmi berendezkedések, és legfőképpen emberek különbözőségeit. Köves Alexandra ebben az adásban Gánti Bence pszichológussal, az Integrál Akadémia alapítójával az integrálszemléletről beszélget. Az ökológiai közgazdaság által propagált társadalmi átmenetben az egyéni tudatosság, a kultúrák és paradigmák változása, valamint a társadalmi rendszerek intézményi struktúráinak átalakulása egyszerre, egymással együtthatásban vannak jelen. Ken Wilber, az integrálszemlélet megalapítója egy nagyívű keretrendszerbe helyezte el az emberi tudat fejlődésének útjait, amelyben ezek változásai építenek mind az elmúlt korok domináns narratíváira, mind a tudományban fellelhető lehetséges jövőbeni irányokra. Az általa felvázolt négy kvadránsban (lélek és psziché; test; kultúra és világnézetek; társadalmi rendszerek és környezet) haladunk az ösztönöstől a holisztikus és integrált én felé. Ezzel párhuzamosan pedig az archaikus-mágikus-mitikus világnézettől a tudományos-racionálison keresztül a pluralisztikus-holisztikus-integrál kultúra felé; amely elvezet a klánok-törzsek-feudális birodalmak világából a nemzetállamokon keresztül az értékközösségekig, és végül a holisztikus hálózatokig. A későbbi szintek mind magukban foglalják az előzőket, és így érdemes azok előnyeit megtartani, és hátrányait meghaladni. De hogyan? A szemléletről Köves Alexandra beszélget Gánti Bence pszichológussal, az Integrál Akadémia alapítójával.
46:35
January 22, 2021
Állatok jogai – Legyünk-e vegánok?
Állatok jogai – Legyünk-e vegánok?
Sokféle célból hasznosítjuk a velünk élő állatokat. De vajon megtehetjük-e ezt velük? Ha igen, milyen feltételeket kell nyújtanunk a számukra? És általában: milyen felelősséggel tartozunk az állatokért? Az adásban Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélget. Sokak szerint természetes alá-fölérendeltségi viszony van az ember és az állatok között. De valóban így van-e ez? Miért használják a bioetikusok azt a kifejezést, hogy „nem-emberi állat”? Van-e jogunk az állatokat a magunk céljaira használni, s ha igen, milyen mértékben tehetjük ezt? Van-e az állati termékek fogyasztásának morálisan helyes módja? Okozhatunk-e az állatoknak fájdalmat? Ha igen, milyen mértékben? Ugyanúgy érzik-e a fájdalmat a halak, mint az emlősállatok? Alkalmazhatjuk-e a „személy” kategóriáját az állatokra? Mit értsünk azon, hogy egy csimpánz lehet jogi személy? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélget Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával.
39:41
January 15, 2021
Segíthet-e a bioetika megoldani a környezeti problémáinkat?
Segíthet-e a bioetika megoldani a környezeti problémáinkat?
Milyen etikai kérdések merülnek fel, amikor az ember beavatkozik az élővilágba, amelynek ő maga is része? Mivel foglalkozik a bioetika? A nagy mértékű technológiai változás és globális környezeti problémák korában milyen új, eddig ismeretlen morális kérdésekkel kell szembenéznünk? És miért hasznos a számunkra, ha megfontoljuk a bioetikusok érveit? Az adásban Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélget. Az ökológiai közgazdaságtan – mely az élőlények és környezetük kapcsolatát helyezi középpontba – nehezen választható el attól a tudományterülettől, mely az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozik, azaz a bioetikától. Az adásban ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járunk körül: (1) mi a bioetika? (2) Hogyan segíthet jobban megértenünk az ember és természet kapcsolatát egy környezeti és társadalmi problémákkal teli világban? (3) Hogyan változtatta meg az új technológia a biológiai ember fogalmát? (4) Hogyan kellene a technológia jelentette kockázatra etikai szempontból tekintenünk? (5) Vajon túlságosan emberközpontú-e a konvencionális közgazdaságtan?
37:22
January 08, 2021
A Zöld Egyenlőség múltja és jövője
A Zöld Egyenlőség múltja és jövője
A Zöld Egyenlőség podcast-sorozat 2020 januárjában indult, és a Podtail decemberi listája alapján bekerült a leghallgatottabb magyar podcastok közé, a tudományos podcastok kategóriájában pedig kifejezetten előkelő helyen áll. Az újévi adásban Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője az elmúlt évről és a jövőről beszélget Köves Alexandrával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Zöld Egyenlőség alapítójával, és bemutatkozik Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki 2021-től a podcast-sorozat társszerkesztője lesz. A Zöld Egyenlőség megpróbált új irányt teremteni, amikor a fenntarthatóságról az ökológiai közgazdaságtan logikája mentén elméleti szinten beszélgetett számos hazai vendéggel. De vajon sikerült ez? A személyes megéléseket is magában foglaló beszélgetés nyomán feltárul az, hogy milyen nehézségek övezték ezt a próbálkozást; miért nem vitatkozik Szandra a vendégekkel; milyennek látják a szereplők a valódi társadalmi párbeszédet a mai valóságban; és melyek voltak a műsorvezető kedvenc adásai. A 2021-es évre előre tekintve pedig szó lesz arról, hogy milyen témák vannak még a tarsolyunkban és hogyan hangzik a Zöld Egyenlőség „friss hangja”, Gébert Judit filozófus, ökológiai közgazdász.
38:08
January 01, 2021
Karácsonyi ajándék egy hiteles keresztény közgazdásztól
Karácsonyi ajándék egy hiteles keresztény közgazdásztól
A karácsonyi időszaknál talán nincsen megfelelőbb arra, hogy elgondolkozzunk, milyen értékek mentén tudna bekövetkezni egy olyan transzformáció, amely egy emberibb és fenntarthatóbb gazdaságot és társadalmat hoz létre, és arról, hogy mindehhez mit tud hozzátenni a keresztény vallás. Ferenc pápa hangja egyre többekhez – és nem csak hívő keresztényekhez – elér. Ebben az adásban a valódi keresztény értékekről beszélget Köves Alexandra Baricz Laura nővér közgazdásszal, domonkos rendi szerzetessel. Baricz Laura nővér multinacionális cégeknél dolgozó közgazdászként dolgozott mielőtt domonkos rendi szerzetesként Istennek és a gazdasági berendezkedésünk valódi keresztény értékekkel történő megtöltésének szentelte életét, és egy igazán hiteles hang a magyar éterben. Vallja, hogy a főáramú gazdaság haszonelvűségen alapuló filozófiai megközelítése helyett ideje lenne visszatérni az erényetikai alapokhoz. Az önérdekkövető, haszonmaximalizáló, és racionális homo oeconomicus emberkép helyébe lépő homo reciprocans mások érdekét is figyelembe tudja venni, és ezáltal nem csak a világot teszi jobbá, de boldogabbá is válik. Ferenc pápa egyre hitelesebben képviseli egy társadalmilag igazságos és környezetileg fenntartható emberiség vízióját, és ha csak arra gondolunk, hogy a világon közel kétmilliárd ember vallja magát kereszténynek, ez nem csekély előrelépés és hatalmas lehetőség. A karácsonyi adásban Köves Alexandra Baricz Laura nővérrel, domonkos rendi szerzetessel, a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés alapítójával beszélget. Laura nővér nyugodt derűje és hitelessége igazi ajándék a 2020-as évben elfáradt lelkeknek.
39:26
December 25, 2020
Zsidó vallás és fenntarthatóság: gazdagsággal felelősség is jár
Zsidó vallás és fenntarthatóság: gazdagsággal felelősség is jár
Ebben a hónapban arra keressük a választ, hogy a különböző vallások milyen kapaszkodókat tudnak adni egy olyan társadalmi átmenetben, amiről az ökológiai közgazdaságtan szól. Míg a zsidó vallás nem gyakoroltatja az aszkétizmust, azonban a gazdagságot úgy tekinti Isten áldásának, hogy azzal komoly felelősség is együtt jár. Ebben az adásban Köves Alexandra a mózesi törvények jelenbe is átültethető üzeneteiről beszélget Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával. Egy fenntarthatósági átmenetben a társadalmi és az ökológiai fenntarthatóság eléréséhez olyan gondolati váltásokra van szükség, ami meg tudja haladni jelenünk főáramú paradigmáit egy egyébként értékválságos időszakban. Történeti okokból a társadalmi igazságosságra erősen érzékeny közösségről beszélünk, azonban mi a helyzet a környezeti fenntarthatósággal? 2020 januárjában 500 rabbi és zsidó vezető hívta fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, mégis a zsidó vallás környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetei kevéssé egyértelműek. Talán azért, mert a mózesi korban még nem is alakulhatott ki egy olyan fogalomrendszer, amely erre kitér? Ha a Földet az Úr az ember használatára teremtette, attól még annak védelme önmagában is cél lehet? Az antiszemita kritikák szerint a zsidók pénzzel való foglalatossága eleve kizárja, hogy együttműködjenek egy olyan változásban, amely erősen a felhalmozás ellen lép fel. Annak ellenére, hogy ezen jártasságuk éppen a történelmi kirekesztettségükből fakad, feloldható-e ez az ellentmondás? Köves Alexandra Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával beszélget arról, hogy mit tud hozzátenni a zsidó vallás egy fenntarthatóságra törekvő értékrend megteremtéséhez.
34:17
December 18, 2020
Buddhista közgazdaságtan: énünk elengedése és a fenntarthatóság
Buddhista közgazdaságtan: énünk elengedése és a fenntarthatóság
A buddhizmus alapelvei egyértelműen visszatükrözik a fenntarthatósági törekvéseket: vágyak leegyszerűsítése; erőszakmentesség minden érző lénnyel szemben; másokkal való őszinte törődés és együttérzés. Még egy nyugati ember számára is felfogható és vonzó értékek. Azonban az önkéntes egyszerűség vagy énünk központi szerepének elengedése nem is olyan könnyen befogadható. Mi a buddhista közgazdaságtan és mit tudunk belőle tanulni? Erről beszélget Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával. Ebben a hónapban a vallások és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgetünk, és a buddhizmus esetében nincsen nehéz dolgunk, hiszen olyan fogalmakkal alakítja világnézetét, amelyek akár egy fenntartható gazdasági megközelítés alapjai is lehetnének. Azonban ezek az elvek egyértelműen konfliktusban vannak a most domináns globális gazdasági logikával. Míg a képviselt értékrend vonzó lehet sokak számára, egy nyugati gondolkodónak például az én feladása elérhetetlennek tűnhet. Lehet-e az alapelveket mégis valamennyire adaptálni? Ráadásul egyre többet hallunk olyan sikeres vállalatvezetőkről, akik zent gyakorolnak, miközben milliárdos üzleteiket igazgatják. Összefér egyáltalán ez a kettő?  Bhutánt sokszor emlegetik fenntarthatósági összefüggésekben, hiszen míg a szubjektív boldogság mutatóiban egészen elől van, a GDP szerinti rangsorokban kifejezetten hátul helyezkedik el. Valóban boldogok vajon a bhutániak? Egyáltalán mi a boldogság ebben az értelmezésben? Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Gazdaságetikai Központ vezetőjével beszélget a buddhista közgazdaságtanról, önkéntes egyszerűségről, boldogságról, „önfeladásról”, és Steve Jobsról.
46:03
December 11, 2020
Vallás és fenntarthatóság – Anyag helyett érték?
Vallás és fenntarthatóság – Anyag helyett érték?
Egy ökológiai és társadalmi átmenet mögötti gondolati váltás a legmélyebb meggyőződéseinket sem hagyja érintetlenül, ezért érdemes megvizsgálni a hitrendszereink és mindennapi cselekedeteink közötti összefüggéseket. A gazdasági működéstől elválaszthatatlanok a döntéseinket vezérlő etikai értékvállalások. Hogyan lehet ebbe a kérdésbe behozni a vallásokat? Erről beszélget Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával. A Zöld Egyenlőség podcast sorozatban arról beszélgetünk, hogy hogyan lehet másként gondolkodni a világról, a gazdaságról, a társadalomról és önmagunkról úgy, hogy az harmonikusabb együttéléshez vezessen nem csak ember és ember, de ember és az ökológiai környezet között. Divatos lehet azt gondolni, hogy a gazdaság működésétől el lehet különíteni a bennünket vezérlő etikai értékvállalásokat, azonban egy fenntarthatósági átmenetben ezek aligha megkerülhető kérdések. Mit tudnak adni a vallások ezekhez a témákhoz? Szét lehet-e szálazni a vallási parancsok és a spiritualitás szabadságának fogalmait a fenntarthatósággal kapcsolatos küzdelmekben? Hogyan jön be ebbe a kérdéskörbe a materializmus? És vajon milyen vállalásokkal lépnek be a fenntarthatóságért zajló törekvésekbe az egyházak? Ebben az adásban ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Gazdaságetikai Központ vezetőjével.
41:35
December 04, 2020
Ökopolitika és feminizmus: Földanya és a magvetők
Ökopolitika és feminizmus: Földanya és a magvetők
Egy fenntarthatósági átmenet arról szólna, hogy függetlenül társadalmi csoportokhoz való tartozásunktól egy társadalmilag igazságosabb rendszerben éljünk a mostaninál jelentősen nagyobb harmóniában az ökológiai környezettel. A feministák azonban már régóta hangoztatják, hogy a természethez való viszonyunk és a nők társadalomban betöltött helyzete fájdalmasan sok átfedést mutat, így azok megoldására egyidejűleg érdemes törekedni. De hogyan? Erről beszélget Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával. A gazdasági növekedés jelenlegi struktúrája nem csak a környezeti erőforrásokat használja túl, de egyidejűleg az ökológiai és a társadalmi reprodukció teljes rendszerét is szisztematikusan felszámolja. A reproduktív munka, a létünkhöz, életünk fenntartásához elengedhetetlen tevékenységek jelenleg dominánsan a gazdaság működésén kívül esnek és aránytalanul többet követelnek a nőktől, mint a férfiaktól. De mi az a reproduktív munka? És hogyan függ össze azzal a narratívával, hogy évezredek óta a férfi a magvető és a földműves szerepében állja a sarat, és a szellemi hozzáadott értékkel asszociáljuk, míg a Föld és a nő a befogadó test és annak gondozója? A liberális feminizmus azon dolgozik, hogy a nőknek ugyanakkora esélyük legyen részt venni a gazdasági versenyben, mint a férfiaknak; míg az ökofeminizmus a rendszer meghaladását követeli. Ellentmond-e a két irányzat egymásnak? Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget szellemről és testről; férfiakról és nőkről; férfi és női politikusokról és egy kicsit a pelenkákról. Nem csak nőknek ajánljuk!
40:50
November 27, 2020
Ökopolitika és kommunizmus: áthallások és különbségek
Ökopolitika és kommunizmus: áthallások és különbségek
Azok számára, akik megélték az államszocializmus időszakát - aminek narratívájában a kommunizmus megvalósítása legfőbb célként lebegett -, sokszor elrettentőek a zöld mozgalmak avatatlan fülekben nem egyszer komoly áthallásokat keltő kívánalmai. Ebben a podcastban Köves Alexandra ezekről az áthallásokról beszélget Gagyi Ágnes szociológussal, a Göteborgi Egyetem kutatójával. Azok a zöld irányzatok – így az ökológiai közgazdaságtan is –, amelyek radikális változásokat sürgetnek a világban a környezet megóvása és a társadalmi igazságosság megteremtése érdekében egyértelműen a mostani kapitalista világrend kritikáiból indulnak ki. Így aztán nem meglepő, hogy sokakban zsigeri ellenállást szül az, hogy néhány, a zöld mozgalmakban felmerülő téma kapcsán megjelennek áthallások az eddigi történelemben ismert egyetlen olyan nagyszabású projekttel, amely ennek a világrendnek a megdöntésére irányult. Gondolhatunk itt az újraelosztási törekvésekre; a felülről jövő rendszerszintű változások kikényszerítésére; fogyasztási korlátok bevezetésére; tulajdonjogi viszonyok átgondolására. Ugyanakkor érdemes szétszálazni, hogy mik azok, amik a XIX. századi elméletekben jelennek meg; mik azok, amik a kommunizmus egyáltalán nem tiszta formáját elérő államszocialista rendszerekben öltöttek testet; és végül mik azok, amik a mostani baloldali és zöld mozgalmakban hasonlóak vagy éppen eltérőek. Ebben az adásban Köves Alexandra Gagyi Ágnes szociológussal, a Göteborgi Egyetem kutatójával beszélget a zöld mozgalmak és a kommunizmus áthallásairól és különbségeiről.
36:20
November 20, 2020
Miért fenntarthatatlan a politika? És milyen a fenntartható?
Miért fenntarthatatlan a politika? És milyen a fenntartható?
Az ökológiai közgazdaságtan olyan tudományterület, amely nagyon erős politikai üzeneteket is hordoz. Azonban – mint a legtöbb ilyen irányzat – nehezen birkózik meg azzal, hogy az ideológiák és elméletek területéről politikai változásokat érjen el. Az ökopolitika egyébként eddig is – ritka kivételektől eltekintve – kívül esett a főáramú politizálás mezsgyéin. Így viszont hogyan lehet egyáltalán változást elérni? Erről beszélget Köves Alexandra Lányi András, filozófus, íróval. Egyre többen lehetnek azok, akik a fenntarthatósággal vagy a zöld gondolatokkal szimpatizálnak, és akár még a változás irányaival vagy elveivel is egyetértenek. Legtöbbet hangoztatott kérdésük azonban az, hogy milyen irányból jöhet egyáltalán egy ilyen transzformáció és vajon ki fogja ezeket elindítani. A nagypolitika érdekeivel ellentétesek ezek a beavatkozások, az emberek pedig eszköztelennek érzik magukat abban, hogy az alulról történő kezdeményezések szélesebb körben indítsanak el változásokat. Akkor nincs is értelme az egyéni elköteleződésnek egy olyan ügyben, ahol komolyan meg kell haladni a jelenlegi rendszer beidegződéseit mind egyéni, mind kollektív szinten? Lányi András Ökopolitika című könyvében kicsit viccesen azt írja, hogy „Az ökológiai politikával tényleg nem az a baj, hogy ne lennének szövetségesei, hanem hogy nincsenek ellenségei. Ez egy kicsit kilátástalanná teszi a helyzetét.” Míg ez a szavak szintjén továbbra is elbizonytalaníthatja a változások iránt fogékony embereket, a beszélgetésből kiderül, hogy miért gondolkozhatunk mégis abban, hogy a helyzet nem teljesen reménytelen. Ebben az adásban Köves Alexandra Lányi András, filozófussal, íróval, az ELTE egyetemi docensével az ökopolitikáról beszélget.
38:10
November 13, 2020
Szolidáris gazdaság: az alulról jövő ökopolitikai változás
Szolidáris gazdaság: az alulról jövő ökopolitikai változás
A szolidáris gazdaság a növekedés meghaladására építő alternatív gazdasági megközelítéseket – amelyeket az ökológiai közgazdaságtan elméletben propagál – ülteti át a konkrét gyakorlatba. Alulról jövő kezdeményezésként olyan politikai mozgalomnak tekinthető, amely teret ad a társadalmi és technológiai innovációknak úgy, hogy közben nem rejti véka alá, valódi célja a teljes rendszer átalakítása. Ebben az adásban Köves Alexandra a szociális gazdaság fogalmáról és példáiról beszélget Sidó Zoltánnal, a Fordulat szerkesztőjével. A szolidáris gazdaság létrejöttében aktív szerepet betöltő egyének és közösségek célja, hogy olyan előremutató – a jelen gazdasági logikáját – meghaladó konkrét kezdeményezéseket hozzanak létre, amely túlmutat az ökológiai környezetünk kizsákmányolásán, miközben az emberek jóllétét, autonóm működését, és a kapcsolatok minőségét is elősegíti. Mindemellett kimondott célja az is, hogy megteremtse azt a függetlenséget, amely biztos hátteret nyújthat a szereplőknek a politikai mozgalmakban való részvételre is. Így míg egyrészt alulról kezdeményez, megteheti azt is, hogy a transzformációhoz szükséges szélesebb keretek kikényszerítésében részt vegyen. Fontos eleme egyrészt a közösségi tulajdon – amelynek az állami tulajdon csak egy szélsőséges megnyilvánulása -, másrészt pedig a döntéshozatal demokratizálása részvételen, bevonáson és deliberáción keresztül. Nem véletlen, hogy a jelenlegi fogalmainkon belül a szövetkezeti működés az egyik legelterjedtebb formája. De hogyan nem futnak bele a szolidáris gazdaság képviselői a közlegelők tragédiájába, és hogyan biztosítják, hogy a közösségi döntéshozatal ne parttalan vitákban, hanem működőképes döntéshozatali rendszerekben öltsön testet? Erről beszélget Köves Alexandra Sidó Zoltánnal, a Fordulat szerkesztőjével.
36:31
November 06, 2020
Gyerekeink felkészítése a jövőre – Mire tanít az iskola?
Gyerekeink felkészítése a jövőre – Mire tanít az iskola?
Radikális változásokhoz olyan emberekre lenne szükség, akik képesek az autonóm cselekvésre, a problémamegoldásra, a kritikai gondolkodásra. Ezeket azonban nem felnőttkorban sajátítjuk el. Az iskolákban közel ezeréves hagyományokon alapulva leginkább frontálisan töltjük a gyerekeink fejébe a tudást sokkal inkább a termelésre készítve fel őket, mint egy boldogságban eltöltött felnőtt létre. Lehetne ez másként? Erről beszélget Köves Alexandra Orosz Lajos pedagógussal, Magyarország tehetségnagykövetével. Október hónapban a tudáshoz és az ismerethez való hozzáállásunk változásairól beszélgettünk, és leginkább az körvonalazódott, hogy egy társadalmilag igazságos és környezetileg fenntartható világ létrejöttéhez nagyon is el kell rugaszkodnunk a megtanult sémáktól, és attól, ahogyan az ismeretre vagy a tudásra tekintünk. A koronavírus még inkább rámutatott arra, amit már régóta sejtünk: a világ kezdi meghaladni a frontális, felülről meghatározott tárgystruktúrába épített, órarendekkel kötött közoktatási rendszereket. A mostani rendszerben viszont nem csak az történik meg nehezen, hogy változásokra nyitott, önálló problémamegoldásra képes, reziliens felnőttek alakíthassák saját és közös világukat, de még a boldog gyerek- és felnőttkor biztosítása is háttérbe szorul. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez változzon? Milyen alapvetéseket kellene megkérdőjeleznünk ahhoz, hogy az oktatás transzformációja létrejöhessen? És hogyan lehetne elérni, hogy a társadalmi fenntarthatóság érdekében ezek a lehetőségek ne kizárólag egy szűk réteg számára lehessenek elérhetők? Többek között ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Orosz Lajos pedagógussal, festőművésszel, Ashoka-taggal, az NKE minőségügyi biztosával.
39:40
October 30, 2020
Milyen tudás kell egy űrhajóban? – A felsőoktatás dilemmái
Milyen tudás kell egy űrhajóban? – A felsőoktatás dilemmái
VUCA világban élünk. Az angol mozaikszó a kiszámíthatatlan, bizonytalan, összetett, nehezen értelmezhető jellemzőkre utal jelenünk valóságában. Ebben a valóságban pedig más tudásra, készségekre és képességekre van szükségünk, mint amiben eddig gondolkodtunk. Ahhoz, hogy a podcast sorozatból már ismert gondolati váltás a fenntarthatóság irányába elinduljon, komoly változások szükségesek a felsőoktatás területén is. De milyenekre? Köves Alexandra ebben az adásban erről beszélget Király Gábor szociológussal, a BGE tudományos főmunkatársával. Egy fenntarthatósági átmenethez szükséges gondolati váltás feltételezi azt, hogy egyéni és kollektív szinten is képesek legyünk másként gondolkodni és cselekedni. Azonban a mostani felsőoktatás a szlogenek szintjén is a munkaerő-piacra termel, és nem fókuszál arra, hogy problémamegoldásra, kritikai gondolkodásra és autonóm cselekvésre képes fiatal felnőttek alakíthassák a jövőnket. Az adásban egy olyan gondolatkísérletet hallhatunk, ahol elképzeljük, hogy mi történne, ha az emberiség túlélése azon múlna, hogy néhány ember felül egy űrhajóra és egy új, ismeretlen bolygó felé veszi az irányt. Mit lenne érdemes tanulni? Hogyan nézne ki a képzés? Mire készítene fel a tanulási folyamat? A mostani felsőoktatásunknak három funkciója lenne: kvalifikáció (a tudások és ismeretek meglétének igazolása), szocializáció (azoknak a normáknak az elsajátítása, amely egy adott terület képviselőihez köt bennünket), és végül a szubjektifikáció (amely az adott egyén értékrendjének és világban betöltött szerepének kialakításához járul hozzá). De vajon ezeket a funkciókat most hogyan tölti be a felsőoktatás? És hogyan tölthetné be? Ezekről beszélget Köves Alexandra ebben az adásban Király Gábor szociológussal, a BGE tudományos főmunkatársával.
39:40
October 23, 2020
Amikor a kutató a megoldás része – Az akciókutatásról…
Amikor a kutató a megoldás része – Az akciókutatásról…
Bonyolult és makacs problémákra ügyetlen megoldásokat keresve sok társadalomtudós kilép a megszokott szerepéből, és már nem is próbálja fenntartani azt a látszatot, hogy kívülállóként ismeri meg és értelmezi a körülötte lévő valóságot. Ehelyett résztvevőjévé válik annak a valóságnak, amelyet tudományos szempontból ismerni akar, és különböző szerepei között zsonglőrködve járul hozzá egy társadalmi jelenség megértéséhez. Ők az akciókutatók. Ebben az adásban Köves Alexandra  az akciókutatás módszeréről beszélget Málovics Györggyel, a SZTE docensével. A posztnormál tudományfelfogásban a tudomány már felvállaltan nem értéksemleges és nem objektív. Ezen felfogáson belül az akciókutatás egy olyan konkrét eszköz, amelyben a kutató az általa megismerni vágyott helyzet megértését úgy végzi, hogy annak a helyzetnek szerves részévé válik. Kilép a passzív és objektivitásra törekvő megfigyelő szerepből és aktív, adott esetben részben megoldó szerepbe kerül. Az adásban szereplő példában a kutatók úgy akarják megérteni a társadalmi fenntarthatóság gátjait, és kívánnak társadalmi változásokat elérni, hogy egy magyar város roma szegregátumainak lakóival hosszútávú közvetlen kapcsolatba kerülnek, és hol közösségfejlesztőként, hol lobbistaként, hol mentorként, hol barátként tárják fel a mindennapi problémákat. A feltárásnál azonban nem áll meg a kutatás. A helyi igényekre válaszolva szerveznek akciókat, amelyeket később a megvalósításnál is nyomon követnek, hogy aztán képesek legyenek ezeknek a beavatkozásoknak a hatását is felmérni. Mi kell azonban, hogy egy ilyen helyzetben is hiteles tudományos válaszokat adhassanak? Erről beszélget ebben az adásban Köves Alexandra Málovics Györggyel, a SZTE docensével.
35:18
October 16, 2020
Zuhanás az elefántcsonttoronyból – A posztnormál tudomány
Zuhanás az elefántcsonttoronyból – A posztnormál tudomány
A tudomány – főként a társadalomtudomány – értéksemleges és objektív kritériumai megdőlni látszanak egy olyan világban, ahol rendkívül bonyolult és bizonytalan helyzetekben kellene megbízható válaszokat találni. Amíg eddig a tudomány feladata az volt, hogy a kemény tényeket feltárja, a tudósok nyugodtan dolgozhattak saját tudományterületük elefántcsonttornyaiban. Ebben az adásban Köves Alexandra Málovics Györggyel, a SZTE docensével beszélget a legtöbb ökológiai közgazdász által is követett posztnormál tudományról. „Az a tény, hogy képesek vagyunk bonyolult társadalmi és biofizikai rendszereket tisztán tudományos szempontból vizsgálni vezette el az emberiséget az intellektuális csúcs és társadalmi-ökológiai összeomlás jelenlegi egyvelegéhez…”- írja Silvio Funtowicz és Jerome Ravetz tudományfilozófusok, akik behozták a posztnormál tudomány fogalmát a tudományos párbeszédbe. Ez a tudományfelfogás arra válasz, hogy hogyan kezeljünk rendkívül bonyolult, bizonytalan, társadalmilag kulcsfontosságú és erősen értéktelített kérdéseket úgy, hogy meghaladjuk a normál tudomány objektivitásra és értéksemlegességre törekvő módszereit azáltal, hogy átlépjük a tudományterületek határait, bevonjuk a laikus bölcsességet és szakpolitikailag is releváns tudományos válaszokra törekszünk. A jelenlegi válsághelyzet is megmutatja, hogy kőkemény szakpolitikai beavatkozásokra van szükség egy olyan világban, ahol a kemény tudományos tények hiányoznak. Ráadásul „a makacs problémákhoz” ún. „ügyetlen megoldások kellenek”, ahol még egy tudóstól sem várható el, hogy megmondja, hogy ha erre elindulunk és ezt csináljuk, akkor az lesz belőle. Ezek a dilemmák elhiteltelenítik-e a tudományt és annak szereplőit, vagy a posztnormál tudományfelfogásban megtaláljuk az új szerepeket? Erről beszélget Köves Alexandra Málovics Györggyel, a SZTE docensével.
33:21
October 09, 2020
Másként gondolkodni – A közgazdaságtan reformációja
Másként gondolkodni – A közgazdaságtan reformációja
A filozófia minden – másként - gondolkodásunk alapja. A közgazdaságtan szereti feltüntetni magát olyan színben, hogy a természettudományhoz közeli módszerekkel szinte „természeti törvényekkel” írja le a társadalmi valóságunkat. Az a vélt értéksemlegesség pedig, amit ezáltal képvisel, eltárgyiasít olyan dolgokat, amelyek viszont nem függetleníthetik magukat az emberi akarattól. Ebben az adásban Köves Alexandra a tudományfilozófiáról beszélget Róna Péter közgazdásszal. Senkit ne tántorítson el a podcast meghallgatásától, hogy a tudományfilozófia bonyolultnak hat első hallásra. Egy tudományág önmagáról alkotott képe és az, hogy hogyan kívánja megismerni a valóságot, erősen kihat azokra az eredményekre, amelyeket hitelesnek tart. Ez a podcast sorozat végig egy paradigmaváltás szükségességéről beszél. Arról, hogy nem gondolkodhatunk ugyanazokban a megszokott sémákban, ha az erős fenntarthatóság irányát komolyan akarjuk venni. 2018. december 12-én a London School of Economics kapujára kifüggesztették a közgazdasági gondolkodás reformációjának 33 pontját, amely szakítani akar a közgazdaságtan dogmáival. A közgazdaságtan matematizált modelljei a vizsgálata elvont tárgyává egyszerűsít olyan komplex társadalmi jelenségeket, amik mögött hús-vér emberek – egyáltalán nem törvényszerű – döntései és értékválasztásai állnak. A másként gondolkodás alapfeltétele lenne, hogy elfogadjuk, hogy a közgazdaságtan olyan értéktelített társadalomtudomány, amelynek az emberiség szolgálata a célja. A piac törvényeit nem lehet természeti – mindenre és mindenkire kiterjeszthető – törvényként kezelni, hiszen az intézményeink mindig, minden helyzetben egyéni sajátosságokkal bírnak, amiket figyelembe kellene venni. Többek között erről beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal.
34:37
October 02, 2020
A jövő építése – Fenntarthatóság az építőiparban
A jövő építése – Fenntarthatóság az építőiparban
Az építőipar anyag- és energiaigénye hatalmas. Míg sokat hallunk a zéróemissziós házakról, és több kisebb közösség is komoly energiákat fektet abba, hogy a helyben fellelhető, természetes és hagyományos technológiákat visszahozza az építőiparba, az erős fenntarthatóság felé még hosszúnak tűnik az út. Ebben az adásban Köves Alexandra az építőipar fenntarthatóságában rejlő lehetőségekről beszélget Barta Zsomborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnökével. A Zöld Egyenlőség szeptemberben különböző iparágak fenntarthatóságáról és fenntarthatatlanságáról szól. Ebben az adásban az építőipar fenntarthatósága kerül terítékre, amely hatalmas anyag-, energia- és területigénye ellenére messze jár még attól, hogy hosszabb távon is képes legyen a felhasznált anyagokat a gazdaság körforgásában tartani. Ráadásul kevesen tudják, hogy az épített infrastruktúra területén Magyarország kiemelkedő helyen áll a világban, és mégis a leggyakrabban hangoztatott fejlesztési elképzelések továbbra is megkérdőjelezetlenül elsődleges prioritásként kezelik az infrastruktúrát. De miért engedélyezünk zöldmezős beruházásokat ahelyett, hogy a rozsdaövezeteinket rehabilitálnánk? Egyáltalán mik az építőipar zöldítésének lehetőségei? Lelkes közösségek elszigetelt kezdeményezései maradnak a természetes anyagok és hagyományos építészeti eljárások népszerűsítései az építészetben? És milyen társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó aspektusai vannak ezeknek a kérdéseknek? A fenntarthatósági átmenetekben különösen problémásnak tűnhet, hogy azoknak, akiknek anyagi lehetőségeik vannak, élhetnek egészséges körülmények között, hatalmas, minden igényt kielégítő zéró-emissziós, „zöldre festett” házakban, míg a társadalom jelentős része lepusztult, befűthetetlen Kádár-kockákban vergődik. Ezekről beszélget Köves Alexandra Barta Zsomborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete elnökével.
34:14
September 25, 2020
Tegyünk bele energiát! – Az energiaipar zöldítéséről
Tegyünk bele energiát! – Az energiaipar zöldítéséről
A legfenntarthatóbb energia egyértelműen az, amelyikre nincs is szükség. Míg az iparágak teljesítményét abban szoktuk mérni, hogy mennyit tudnak megtermelni, az erős fenntarthatóság érdekében az energiaipar esetében érdemes lenne ennek a fordítottjára ösztönözni. De lehetséges-e az emberiség energiaéhségét visszafogni? A mindenképpen szükséges energiát hogyan tudjuk fenntarthatóan előállítani? Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval, a Közép-Európai Egyetem professzorával erről beszélget Köves Alexandra. A különböző iparágak fenntarthatóságáról és fenntarthatatlanságáról szóló beszélgetések között az energiaipar megkerülhetetlen. Az ökológiai közgazdaságtan azt hangsúlyozza, hogy a gazdaságunk teljes áteresztőképességét kellene csökkenteni ahhoz, hogy beleférjünk a Föld eltartóképességébe. Ez viszont az energiaipar esetében azt jelenti, hogy nem csak az energia tisztaságáról kell beszélni, hanem arról is, hogy milyen módon lehetne befolyásolni, hogy már az energiaigény felmerülésének pillanatában elgondolkodjunk arról, hogy miért van szükségünk arra az energiára. Vannak-e egyáltalán olyan törekvések, amik erre irányulnak, vagy csak abban a reménykedik az emberiség, hogy megtalálja a legtisztább technológiát, amely környezetszennyezés nélkül kielégíti az energiaéhséget? Egyáltalán melyik a ma létező legtisztább energia és milyen kérdéseket vetnek fel a zöld energiák? Többek között megfordított tőzsdei logikáról, technológiai optimizmusról, problémaváltásról, energia önrendelkezésről és az energiatermelés különböző módjainak fenntarthatóságáról beszélget ebben az adásban Köves Alexandra Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval, a Közép-Európai Egyetem professzorával.
39:28
September 18, 2020
Sport és fenntarthatóság
Sport és fenntarthatóság
Az iparágak fenntarthatóságának sorozatába egy ritkán reflektált iparág is bekerült: a sport. Nemcsak arról gondolkodunk keveset, hogy néhány évtized alatt milyen hatalmassá nőtt, de a sportokon belül is elenyészik azok száma, akik a fenntarthatóságot komoly szempontként kezelik. Pedig a sport szemléletformáló és közösségépítő szerepe akár az ügy érdekében is bevethető lehetne. Erről beszélget Köves Alexandra Szathmári Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával. A kerékpározásról automatikusan a fenntarthatóság jut eszünkbe. Emberi erő hajtja, a sporthoz szükséges eszköz pedig elég tartósnak bizonyul. Nem is nagyon gondolunk arra, hogy a profi kerékpár versenyek esetében a karavánban legalább annyi gépjármű is halad a hegyi utakon, mint ahány bicikli. Ez is jól mutatja, hogy amíg a sportolás a téma nem is feltételezünk problémákat, azonban iparágként már megjelennek vagy megjelenhetnének a kérdőjelek. Ha a sport és a környezet viszonyáról beszélünk, akkor több olyan szempont is van, amiben a fenntarthatóság vizsgálható. Ilyen lehet a sportesemények vagy sportlétesítmények fenntarthatósága; a szurkolói magatartás; magának az adott sportnak környezetre gyakorolt hatása. Ugyanakkor sok társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos aspektusban – egészségmegőrzés, közösségépítés, szemléletformálás, társadalmi mobilitás - a sport kifejezetten jó közvetítő közeg is lehetne, amit érdemes lenne tudatosabban használni. Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Szathmári Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, az Eurosport szakkommentátorával.
36:39
September 11, 2020
Ki védi a növényeket? – Fenntartható mezőgazdaság
Ki védi a növényeket? – Fenntartható mezőgazdaság
Szeptemberben a Zöld Egyenlőség különböz