Skip to main content
Zöld Egyenlőség

Zöld Egyenlőség

By Zöld Egyenlőség
Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.
Listen on
Where to listen
Apple Podcasts Logo

Apple Podcasts

Breaker Logo

Breaker

Google Podcasts Logo

Google Podcasts

Overcast Logo

Overcast

Pocket Casts Logo

Pocket Casts

RadioPublic Logo

RadioPublic

Spotify Logo

Spotify

Currently playing episode

Népességnövekedés – sokan vagyunk vagy kevesen?

Zöld Egyenlőség

1x
A menekülés iparága: a fenntartható turizmus
Az elmúlt évtizedek elhozták annak a lehetőségét, hogy sokan sokfelé járhassunk a világban. Ugyanakkor az utazás lehetőségeinek jelentős bővülése azt is jelenti, hogy egy újabb bonyolult összefüggésekkel terhelt iparág zöldítését kellene megoldanunk. Túl lehet-e lépni azon, hogy a turizmus fenntarthatósága csak a törülközőkről szól? Hogyan tudunk mi másként gondolkozni az útjaink során, és hogyan maga az iparág? Ebben az adásban fenntartható turizmusról beszélget Köves Alexandra Hajnal Klárával, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusával. A turizmust ma már a menekülés iparágának is szokták hívni: más helyekre menekülünk el önmagunktól, a mindennapjainktól, a városi légszennyezettségtől, a hangzavartól, a felelősségtől. Míg régen az utazás egy hosszabb, önmagunk és a világ megismerését jelentő életre szóló tapasztalás volt, addig ma már leginkább egy gyors és tovatűnő élmény, amely kiránt a mindennapok monotonitásából. A tömegturizmus ugyanakkor nem csak hatalmas ökológiai költségekkel jár, de a látványosságok közelében élő helyiek életét is jelentősen megkeseríti. De milyen lehetne az etikus, fenntartható turizmus? Egy olyan iparág zöldítéséről beszélgetünk ebben az adásban, amely rettenetesen bonyolult, hiszen összefügg többek között egész térségek foglalkoztatásával, a globális szolidaritás eszméivel, a státusz-fogyasztás kérdéskörével. Hogyan gondolkodhatunk fenntarthatóan a turizmusról? Milyen eszközökkel küzdhetünk a tömegturizmus ellen? Változtatott-e a koronavírus járvány a turizmus fenntarthatóságán? Köves Alexandra Hajnal Klárával, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusával beszélget.
46:21
January 14, 2022
A tudományos tudás tekintélyvesztése
Miért érezzük, hogy a tudományos tudás manapság elveszítette a tekintélyét? Valóban véleménybuborékban élünk? Mik a tudásközvetítés fő problémái, és hogyan tudjuk orvosolni azokat? Bárány Tiborral, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget. Az interneten zajló vitákat olvasva úgy tűnhet, hogy a tudományos tudás veszített a társadalmi tekintélyéből. De valóban így van-e ez? Bárány Tiborral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról: melyek a tudományos tudás tekintélyvesztésének főbb tünetei? Milyen társadalmi okokra vezethető vissza e tekintélyvesztés? Van-e köze a tudomány tekintélyvesztésének az internet megjelenéséhez? Miért nem működik gyakran a tudásközvetítés? Mennyire megbízhatóak az olyan közvélekedések, mint „a közösségi média véleménybuborékjában élünk”, vagy „a digitális bennszülöttek felelőtlenül használják az internetet”? Miben áll a tudományos tudás és a társadalmi cselekvés viszonya? Hogyan kezelik az egyetemi hallgatók a szakirodalmi szövegeket? Hogyan tudjuk oktatóként segíteni e szövegek jobb megértését? Hogyan csatornázódnak be az irodalomtudomány, vagy a filozófia eredményei a közbeszédbe?
50:56
January 07, 2022
Lassuljon-e a tudomány a klímaváltozás korában?
Egyesek szerint a tudomány McDonald’s-izálódott: a kutatóknak egyre több publikációt kell „termelniük”; ráadásul az idejük szétforgácsolódik a sokféle teendő (kutatás, oktatás, pályázatok adminisztrációja stb.) között. Képes-e kitörni a tudomány ebből a mókuskerékből – le tud-e lassulni? S ha igen, helyes-e, ha erre törekednek a kutatók? Tőzsér Jánossal, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársával Gébert Judit beszélget. A tudományos közösség szereplőinek többsége úgy érzi, hogy az idő szorításában él, s emiatt frusztrált és motiválatlan; a kortárs akadémiai élet pedig — szemben valódi küldetésével és autentikus létmódjával — szétforgácsolódott. E negatív jelenségre kínál egy lehetséges megoldást a lassú tudomány (slow science) eszméje. Tőzsér Jánossal, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársával Gébert Judit beszélget a tudomány lassulásának előnyeiről és hátrányairól, valamint az alábbiakról: miért nem helyes a projektszemlélet a tudományban? Az egyéni munkastílus megváltozását javasolja-e a lassú tudomány, vagy az egész tudományos intézményrendszer átalakítását? Megtörténhet-e a tudomány lassulása egyéni döntések eredőjeként? Szembe megy-e a tudomány autentikus természetével a tudomány gyorsulása? Lassulhat-e a tudomány, amikor olyan égető problémákat kell megoldania, mint egy világjárvány, vagy klímaváltozás? Mely tudományok esetében tűnik jó megoldásnak a lassulás, és melyek esetében kevésbé? Hogyan gondolkodnak a lassú tudomány hívei a tudományos teljesítményértékelésről? Mi köze a GDP-nek a tudománymetriához? Mutat-e rokonságot a lassú tudomány eszméje a nemnövekedés koncepciójával? A beszélgetés végén arra is fény derül, hogy ki az elkötelezettebb híve a lassulásnak: a podcast vendége, avagy a házigazdája…
29:35
December 30, 2021
Pozitív jövő – A Zöld Egyenlőség 100. jubileumi adása
Eddig 100 alkalommal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehetne megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent és elgondolkodni azon, hogy mit kellene másként csinálni egy környezetileg és társadalmilag fenntarthatóbb világért. Míg a problémákat a legtöbben értik, a megoldásokkal kapcsolatban nagyon sok a kérdés. A leginkább az, hogy már el sem merjük képzelni, hogy lehet jobban. Ebben a karácsonyi adásban Gébert Judit és Köves Alexandra, a Zöld Egyenlőség két szerkesztő-műsorvezetője beszélget arról, hogy mi a szerepük az utópiáknak. El merünk képzelni egy jobb jövőt? Van értelme elképzelni egy jobb jövőt? Legtöbbször, ha valaki azon gondolkodik, hogy mi lesz a klímaválság hatására a világban, egészen negatív jövőképek kezdenek lebegni a szeme előtt. Pedig ahogyan az egyéni életünkben is, a társadalmi valóságunkban is hatalmas szerepe van annak, hogy milyennek tudjuk elképzelni a jövőnket. A közös utópiáknak éppen az az értelme, hogy egyrészt konkrét értékválasztásokat követel meg azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos nekünk; másrészt jelentősen meghatározza, hogy mit vagyunk hajlandók megtenni, vagy nem megtenni a jelenben egy pozitív jövő érdekében. Amikor a jelenből próbálunk jövőszcenáriókat építeni, akkor az a mögöttes feltételezésünk, hogy a jelen trendjein – hullámlovasként – üldögélünk. Ugyanakkor ezek a trendek azért jönnek létre, mert mi létrehozzuk őket. Mi van akkor, ha megfordítjuk ezt a logikát? Mi van akkor, ha hiszünk abban, hogy mi alakítjuk a jövőnket? Az utópiák szerepéről beszélget Gébert Judit és Köves Alexandra a Zöld Egyenlőség 100. jubileumi adásában, amely épp karácsonyra esik. Így innen is szeretnénk boldog karácsonyi ünnepeket minden hallgatónknak!
40:39
December 24, 2021
A körforgásos gazdaság utolsó lépése: hulladékgazdálkodás
Hová kerül a háztartási kukából a szemét? Mit tudunk újra hasznosítani belőle? Milyen esélyei vannak a körforgásos gazdaság utolsó lépésének: a hulladék visszavezetésének a termelési folyamatokba? Csepregi Istvánnal, a Köztisztasági Egyesülés igazgatójával Gébert Judit beszélget. A körforgásos gazdaság utolsó lépése a keletkezett hulladék visszaforgatása a termelési folyamatokba. De mennyire tudunk ebben sikeresek lenni? Hogy áll ma Magyarország a hulladékkezelés terén? Csepregi Istvánnal, a Köztisztasági Egyesülés igazgatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról: mi történik ma a szilárd hulladékkal Magyarországon? Mennyi hulladék keletkezik a termelésben és a háztartásokban más országokhoz képest? Probléma-e még a szemétégetés és a szemét illegális lerakása? Hogyan történik a szelektív hulladék feldolgozása? Kik hasznosítják végül újra a szemetet? A szelektíven gyűjtött hulladék hány százaléka hasznosítható újra? Hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy nagyobb mértékben szelektáljanak? Milyen jó gyakorlatok, példák vannak erre más országokból? Hogyan lehetne szélesebb körben elérhetővé tenni a komposztálást? Mi a zöld hulladék kezelésének megfelelő módja? Milyen lehetőségei vannak a betétdíjas megoldásoknak?
50:29
December 17, 2021
Mindennapi betevőnk – Az élelmiszer-önrendelkezésről
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás. Sokunknak azonban már felnőttként sincs tudása arról, hogy hogyan kerül a kenyér, a tej, a zöldség, a gyümölcs vagy a hús az asztalára, és mi minden az, ami ebben a folyamatban nem csak magát a minőséget, de a környezetet és a társadalmunkat is jelentős mértékben befolyásolja. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Bruder Márton ökológiai gazdálkodóval az élelmiszer-önrendelkezésről. A mai világunkban számos dolgot teljesen természetesnek veszünk. Ilyen például az, hogy – ha pénzünk van rá – könnyedén hozzájuthatunk mindennapi betevőnkhöz. Ennek jelentőségét az életünkben viszont legfeljebb akkor gondoljuk át, amikor egy hirtelen jött ismeretlen vírus miatt karanténba kerülünk, és rájövünk arra, hogy mekkora szerepük van azoknak, akik az élelmünket biztosítják. Arról azonban továbbra sincs fogalmunk, hogy milyen hihetetlen ellentmondásokkal terhelt az a mára már – sokszor feleslegesen – globalizált folyamat, ami mindezt lehetővé teszi. A nagyipari mezőgazdaság, a hatalmas egybefüggő földterületek, a monokultúrák, a globális ellátási láncok befolyásolják az élelem minőségét, a környezetterhelés mértékét, és a társadalom szerkezetét. Nemrég jelent meg a Fordulat élelmiszer-önrendelkezésről szóló száma, amely sok irányból mutatja be nekünk ezeket az összefüggéseket. Ebben az adásban Köves Alexandra Bruder Márton ökológiai gazdálkodóval beszélget az élelmiszerönrendelkezés problémáiról és megoldásairól. Szóba kerül többek között az is, hogy mi a különbség például az osztrák és magyar mezőgazdaság között; van-e olyan, amit tőlünk tanulhatna a zöldülő világ; olcsó-e vagy drága az élelmiszer valójában; van-e köze a magyar csirkének a brazil esőerdőhöz; és kik azok, akik élére állnak az élelmiszer-önrendelkezési mozgalomnak és ők hogyan próbálnak kitörni a globális rendszerekből.
44:55
December 10, 2021
Világvége és klímaváltozás az irodalomban
Hogyan jelenik meg az irodalomban a klímaváltozás és a világvége gondolata? Hogyan segítheti egy irodalmi szöveg a szembenézést a klímaváltozással? Mit takar az „inkluzív irodalom” fogalma? Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel Gébert Judit beszélget. A klímaváltozás témája jelen van a kortárs irodalomban is. Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel, Az első világvége, amit együtt töltöttünk (Jelenkor Kiadó, 2020) című könyv szerzőjével Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Melyek a legfontosabb klímaváltozásról szóló szépirodalmi szövegek? Szeretünk-e ilyen történeteket olvasni? Milyen viszony van a klímaváltozást tárgyaló szakértői és szépirodalmi szövegek között? Miért fontos megérteni a klímaváltozással és a világvégével kapcsolatos érzéseinket? Hogyan birkóznak meg Az első világvége, amit együtt töltöttünk című könyv szereplői a világvégével? Miért fontos az állatok és a növények nézőpontja egy történetben? Mit takar az „inkluzív irodalom” fogalma? Hogyan tudjuk elkerülni, hogy a klímatudatos beszédmód ne legyen áldozathibáztató?
44:16
December 03, 2021
A fogyasztás pszichológiája és a vásárlásfüggőség
A túlzásba vitt vásárlás környezeti problémáink egyik kiváltó oka. De milyen pszichológiai okai vannak annak, hogy szeretünk vásárolni? És mikortól számít ez függőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez a jelenséghez? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget. A Zöld Egyenlőség hallgatóinak nem újdonság, hogy a magas fogyasztási szint, a felesleges termékek vásárlása környezeti problémákhoz vezet. Ugyanakkor itt van most a „Black Friday”, amikor a boltok „kihagyhatatlan” akciókkal bombáznak minket, hogy vásároljunk, fogyasszunk minél többet. Kevésbé ismert, hogy ugyanezen a napon van a „Ne vásárolj semmit nap” is, amely meg éppen a vásárlásunk korlátozására szólít fel. De milyen is a viszonyunk a vásárláshoz? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Miért szeretünk vásárolni? Mikortól számít ez kórosnak, függőségnek? Melyek azok a releváns pszichológiai tényezők, melyek a vásárlásfüggőséget okozzák? Hasonlít-e a vásárlásfüggőség a más típusú (alkohol, drog, szerencsejáték, internet…) függőségekhez? Milyen típusai vannak a vásárlásfüggőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez? Gyakoribbá vált-e az elmúlt években? Melyik generációt érinti leginkább ez a jelenség? Van-e különbség férfiak és nők között, s ha igen, akkor miben ez a különbség? Mikor érdemes szakemberhez fordulni ezzel?
48:39
November 27, 2021
Klímaváltozás és sérülékeny társadalmi csoportok
A klímaváltozás mindannyiunk életére hatással van. Vannak azonban olyan társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok –, melyeket különösen negatívan érint. A Verzió filmfesztiválon arról beszélgetünk, hogy miért van ez így és mit tehetünk ellene? Résztvevők: Czeglédi Alexandra, Farkas Mátyás, Feldmár Nóra, Nemes László, Perger András és Gébert Judit. Sérülékeny társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok – számára sokkal nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás, mint másoknak. De vajon miért van ez így? A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál keretében beszélget Czeglédi Alexandra (ESSRG Non-profit Kft.), Farkas Viktor Mátyás (WWF Magyarország), Feldmár Nóra (Habitat for Humanity Magyarország), Nemes László (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet), Perger András (Greenpeace Magyarország) és Gébert Judit. Olyan témákról beszélgetnek, mint: tudjuk-e globálisan érvényesíteni a klímaigazságosság szempontjait? Hogyan hat ránk különböző fajok élőhelyének megváltozása? Melyek az energiaszegénység okai és milyen megoldási lehetőségek vannak, és hogyan ront ezen a nem megfelelő szakpolitika? Tudnak-e a helyi változások strukturális váltást is előidézni? Mit jelent a környezeti rasszizmus és milyen példái vannak? Az episztemikus igazságtalanság során mely csoportok szempontja marad ki egy átlagos tudományos megközelítésből? Ismeri-e a tudomány a klímaválság megoldását és ha igen, akkor az milyen típusú megoldás?
01:34:34
November 19, 2021
Autósforgalom és dugódíj – amiről kényelmetlen beszélni
Milyen módszerekkel tudjuk a megnövekedett autósforgalmat csökkenteni? Megoldás-e erre a behajtási díj – dugódíj –, amely már számos heves vitát váltott ki. Ebben az adásban a behajtási díj előnyeiről, hátrányairól beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke Gébert Judittal. A megnövekedett autósforgalmat, a rossz levegőt egy nagyvárosban mindannyian érezzük. Ennek egyik megoldási javaslata a behajtási díj – dugódíj, majd később a kilométer- és szennyezésarányos útdíj. Ebben az adásban az előnyökről, hátrányokról és a behajtási díjjal kapcsolatos félreértésekről beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Gébert Judit. Olyan témák kerülnek szóba, mint például: milyen a légszennyezettség helyzete és ehhez mennyiben járul hozzá az autós közlekedés? Mi a behajtási díj pontosan és melyek a céljai? Hol működik már ilyen és milyenek a tapasztalatok? Milyen körülmények kellenek ahhoz, hogy a dugódíj valóban elérje a célját? Elbírja-e a tömegközlekedés a megnövekedett embertömeget? Mi lesz a környező településekről autóval bejárókkal? Hogy áll a helyzet Magyarországon most a behajtási díjjal kapcsolatban? Mi a Levegő Munkacsoport javaslata? Készen áll-e Budapest a dugódíj bevezetésére? Van-e politikai támogatottsága, törvényi háttere?
40:06
November 12, 2021
Fűtés, hulladékégetés, és ami mögötte van
Elkezdődött a fűtési szezon. De mivel és hogyan kellene fűtenünk? És milyen környezeti ára van annak, hogy sokak számára nem hozzáférhető a hatékony fűtés? A Zöld Egyenlőség vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport szakértője, akivel Gébert Judit beszélget. Mi tekinthető környezetbarát fűtésnek és mi nem? Milyen irányba kellene a fűtési rendszereknek fejlődniük? Szegő Judittal, a Levegő Munkacsoport szakértőjével Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mit mutatnak a statisztikák, hogyan és mivel fűtenek a magyarok? Melyik a leginkább környezetkímélő a fűtési mód és melyik a legkevésbé? Milyen mértékben jellemző az illegális szemétégetés hazánkban? Miért jár egészségkárosító hatással? Milyen okai vannak a szemétégetésnek? Hogyan lehetne ezt visszafogni? Megoldást jelent-e az önkormányzati tűzifaosztás? Környezetkímélő fűtési mód-e a tűzifa? Mi a fatüzelés helyes módja? Miért nem szabad a zöldhulladékot elégetni és mit lehet kezdeni akkor vele? Mire kell figyelni a komposztálás során? Milyen hatással van minderre a rezsicsökkentés? Mi a célja a Levegő Munkacsoport hulladékégetéssel kapcsolatos kampányának? És miért jó, ha a lakosság is méri a levegő minőségét?
35:12
November 05, 2021
Az utolsó tabu: a halálhoz való viszonyunk és a fenntarthatóság
Mindenszentek előtt talán egy kicsit többet gondolkodunk a halálról. Ez azonban az év többi időszakában nincs így. Nyugati társadalmainkban a halál az utolsó tabu, és szinte mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy olyan helyzetben, ahol a halálról kellene beszélni, az emberek kényelmetlenül érzik magukat. Ha azt gondoljuk, hogy ennek a témának nincsen köze az ökológiai problémákra adott válaszainkhoz, tévedünk. Ebben az adásban Köves Alexandra Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával beszélget azokról az összefüggésekről, amelyek a halállal kapcsolatos viszonyunk, a fogyasztási szokásaink, és a fenntarthatóság között léteznek. Ernest Becker antropológus A halál tagadása című könyvében mutat rá először arra, hogy az emberek valójában két külön térben léteznek: a fizikai térben a test sebezhető és múlandó, míg a szimbolikus térben az ember által alkotott jelenségek és történetek élnek, amelyeket akár halhatatlannak is tekinthetünk. Ez a kettősség azt is jelenti, hogy a társadalom szimbolikus tere egyfajta összetett válasz is az emberi mulandóság dilemmájára. Becker munkájának folytatásaként egzisztencialista pszichológusok kutatásaikban arra mutattak rá, hogy ha felszínesen emlékeztetjük az embereket saját haláluk elkerülhetetlenségére, akkor egyfajta rettegéskezelésként (terror management theory) azonnal a szimbolikus tér jelentősége erősödik fel náluk, és elkezdenek komolyan ragaszkodni a társadalmi státuszukhoz, és az általuk ismert kultúrához. Viszont olyan környezetben, ahol mind a társadalmi státusz, mind a kultúra a pozicionális fogyasztást erősíti, a saját múlandóságunkkal való szembesülés – amely a klímaválság kapcsán egyre többször előfordul – így éppen a túlfogyasztás felé tolja a rendszert. Vélhetően a klímatudósok sincsenek tisztában azzal, hogy minden elmúlással fenyegető hír valójában éppen az ellenkező hatást váltja ki egy olyan kultúrában, ahol a halálról nem beszélünk, viszont a rettegésünket a plázában éljük ki. Ebből az ördögi körből azonban lehet kiút. Hogy mi, az a beszélgetésből kiderül. Ebben az adásban – közös kutatásról lévén szó - Köves Alexandra nem műsorvezetőként, hanem beszélgetőtársként van jelen vendégével, Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával.
51:31
October 29, 2021
Fenntartható hedonizmus
A Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk a jólét és jóllét közötti különbségről. Ebben az adásban Köves Alexandra Lelkes Orsolya társadalomkutatóval beszélget e téma egy újabb árnyalatáról, a fenntartható hedonizmusról. A kifejezés már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kiderül, hogy miért vezethet ki ez a fogalom a túlfogyasztás csapdáiból, mitől más, mint a pozitív pszichológia általunk már sokat kritizált irányzata, és vajon ez csak a társadalom jobbmódú tagjainak szól-e? A Zöld Egyenlőség e heti adásának vendége, Lelkes Orsolya nemrég jelentetett meg angolul egy könyvet Fenntartató hedonizmus címmel, amely jövőre magyar nyelven a HVG kiadásában is elérhető lesz. Amikor viszont ezen a szóösszetételen elgondolkodunk, akkor rájövünk, hogy ez szinte mindenkit provokál. A fenntarthatóságért küzdőket azért, mert éppen a hedonizmuson kellene túllépni ahhoz, hogy beleférjünk az ökológiai korlátokba; a kevésbé zöldeket pedig azért, mert már megint találtunk egy olyan fogalmat, ami elé oda lehet biggyeszteni a fenntartható szót.  Az adásból kiderül, hogy miben lép túl ez a megközelítés a szubjektív jóllét fogalmán, és a külső motivációk felől hogyan indul el a belső motivációk irányába. Ráadásul bár a hedonizmus kifejezés azt sejteti, hogy itt a pozitív érzések hajszolása van a középpontba, a fenntartható hedonizmusnak részét képezik a nehézségek és negatív érzelmek is. És hogyan lehet a pszichodráma eszköze a fenntartható hedonizmus megélésének. Köves Alexandra beszélget Lelkes Orsolyával.
44:23
October 22, 2021
Mi lesz veled, marketing? Marketing és fenntarthatóság
A Zöld Egyenlőség által képviselt irányzat szerint erős fenntarthatóság kizárólag akkor jöhet létre, ha tiszteletben tartjuk a Föld eltartóképességét, és a gazdasági tevékenységeinket az ökológiai rendszereink megújulóképességén belül tartjuk. Ez viszont azt is jelenti, hogy radikálisan át kell gondolnunk a fogyasztási szokásainkat, és a másfél fokos életmódba egészen biztosan nem fog beleférni a túlfogyasztás. Ez az irány viszont egyértelműen a marketing jelenlegi felfogása ellen megy. De mit gondol erről a marketing iparág egy jelentős hazai képviselője? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével, a Magyar Reklámszövetség elnökével beszélget. Egy fenntarthatóságra építő világban nem lenne fogyasztásgenerálás, nem lenne a jó élet alapszükségletein túlmutató új igények bátorítása. A legtöbb zöld gondolkodó azt mondaná, hogy marketingre egyáltalán nem is lenne szükség. De mi van akkor, ha a marketingszakmában megjelenő mérhetetlen kreativitásnak akár csak egy részét valami jó cél irányába tudnánk csatornázni? Mi történik akkor, ha a marketingszakmában dolgozó munkatársakat kérdeznek meg arról, hogy milyen iparágban szeretnének dolgozni? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével dolgozott együtt egy közös jövőbenéző projektben, ahol egész érdekes megoldási javaslatok merültek fel. Milyen lenne, ha a marketing nem sok pénzért generálna sok pénzt kevés részvényesnek, hanem például egy értékközvetítő és minőségbiztosító funkciót betöltve az egyének számára tenné (sok ember számára kevés pénzért) könnyebbé egy olyan termék elérését, amely az ő értékválasztásainak megfelel? Milyen lenne az élet reklámzaj nélkül? Miért adom most „ingyen” az adataimat, és milyen lenne, ha mindezt tudatosan tenném? Ilyen és hasonló, a fenntarthatóság témakörében rendkívül ellentmondásos témákról beszélgetünk a Zöld Egyenlőség e heti adásában.
01:08:29
October 15, 2021
Erdőirtás, őslakosok és az olimpia
A világon évente kétszáz erdőirtás ellen fellépő őslakos aktivistát ölnek meg. Révész Bálint egy borneói dayak-bahao falu közösségével együtt forgatott filmet az erdőirtásról, és az őslakosok életének feldúlásáról. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben kiderül, hová tűnnek rejtélyes módon az őslakosok földjeiről a fák. A rendezővel Gébert Judit beszélget. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben három dayak fiatal elindul, hogy megkeresse a földjeikről eltűnt fákat. A film készítői, Révész Bálint, Angus MacInnes és Jamie Wolfeld éveken keresztül dolgoztak Borneón egy dayak-bahao falu közösségével, és az őslakosokkal együtt igyekeztek az eltűnt fák nyomára lelni. A film egyik célja: felhívni az őslakosok figyelmét a nagyvállalatok méltatlan földszerző praktikáira. A beszélgetésben az alábbi kérdésekről esik szó. Hogyan szerzik meg a nagyvállalatok a fák kivágásának jogát? Milyen volt kapcsolatot teremteni a dayak-bahao falu közösségével? Mit jelent az itt élők számára az erdővel való kapcsolat? Mit gondolnak a dayakok saját jövőjükről és a „nyugati” világhoz fűződő kapcsolatukról? Mi a nemzetközi szervezetek szerepe az erdőirtás folyamatában? Miért gondolkodnak különbözően az erdők kivágásáról a gazdag és szegény országokban? És persze fény derül az eltűnt fák titkára is. Révész Bálinttal Gébert Judit beszélget.
49:24
October 08, 2021
Hálózatos gondolkodás és fenntarthatóság
A járványhelyzet is rámutatott arra, amit már a fenntarthatósági problémák esetében régóta tudunk: a gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek szoros és bonyolult hálózatokba rendeződve hatnak egymásra. Annak ellenére, hogy a hálózatokról történő gondolkodás divatos témává vált, sem a döntéshozóknak, sem az átlagembereknek nem egyszerű elsajátítani ennek alapjait. Ebben az adásban Köves Alexandra Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal beszélget arról, hogy mit is jelent hálózatban gondolkodni, és mit tanulhatunk ebben a tekintetben a természettől. Örök bölcsességnek hangzik, hogy minden mindennel összefügg. Ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy bonyolult hálózatok szövedékében éljük a mindennapjainkat, azonban azt már sokkal nehezebb felfogni, hogy a cselekedeteink ezekben a hálózatokban hogyan hatnak egymásra, a hálózat többi szereplőjére, és később vissza ránk. Az alapvetően atomisztikus megközelítéseket használó közgazdaságtannak rengeteg tanulnivalója lenne a hálózatokról, és ideje lenne a sokkal régebb óta működő ökológiai hálózatoktól tanulni együttműködő versengésről, a sokszínűség elfogadásáról, a több lábon állásról, a helyileg eltérő megoldások megalapozottságáról, és ezáltal az ellenállóképesség növeléséről. A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek hálózatai között nem csak a hierarchikus kapcsolatot, de az alrendszerek egészséges működésének összefüggéseit és egymásrautaltságát is érdemes megértenünk. Miért lenne jó, ha a döntéshozók az írás, olvasás, és az alapvető matematikai képességek mellett a hálózatos gondolkodást is magukévá tennék? És miért lenne jó nekünk? Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal, jelenleg a CEU vendégkutatójával beszélgetünk a hálózatok és a fenntarthatóság összefüggéseiről.
39:05
October 01, 2021
Tanulható és tanítható-e a fenntarthatóság?
Mindenhonnan hallunk a fenntarthatóságról. Sokan még talán úgy is gondolják, hogy olyan mennyiségű információ zúdul a fejükre, hogy ha akarnák se tudnák befogadni. Mégsem látjuk magunk körül, hogy ennek az információnak valódi átalakító hatása lenne. A klímahéten egy rendhagyó podcastfelvétel keretében az Aurórában három egyetemi oktató, Köves Alexandra, Gébert Judit és Kiss Gabriella a közönséggel együtt keresi a választ a fenntarthatóság kérdéseire. Egyáltalán felnőtt korban tanulható-e a fenntarthatóság, és ha igen, hogyan? Lehet-e hatásosan fenntarthatóságot tanítani egy olyan környezetben, ahol például egy egyetemi hallgató úgy érzi, hogy mindent tud a klímaválságról, de a megoldás már másokon múlik? Az e heti podcast rendhagyó adás abban a tekintetben, hogy úgy vesszük fel, hogy a hallgatóság is hozzászól. A klímamozgalmak aktivistái azt mondják, hogy a fenntarthatóságról való beszélgetés ködevés, és sokkal radikálisabb cselekedetekre van szükség. A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy minden falra hányt borsó; hiszen már 50-70 éve pontosan tudjuk, hogy rossz irányba haladunk, de továbbra sincsen elmozdulás. Ugyanakkor a társadalom legnagyobb része pedig rendkívül unja, hogy állandóan erről a témáról hall, és mégis tehetetlenül vergődik. Abban az információözönben, amiben élünk van-e még egyáltalán értelme beszélni a fenntarthatóságról akár a tágabb közvélemény előtt, akár egy egyetemen? Kiss Gabriella és Köves Alexandra a Budapesti Corvinus Egyetemen, míg Gébert Judit a Szegedi Tudományegyetemen tart fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusokat. Mindhárman abban hisznek, hogy a fenntarthatóságról történő tanulás már nem történhet meg csupán információk átadásán keresztül, és olyan újszerű módszerekkel próbálkoznak, amik megpróbálják kikerülni az információ befogadás teljes hatástalanságát. Tanulható és tanítható-e egyáltalán a fenntarthatóság? A beszélgetésbe többen bekapcsolódnak és keresik többek között arra válaszokat, hogy a középiskolákban tanítható-e a fenntarthatóság; és hogyan lehet a fenntarthatóság esetében a pozitív üzenetekre koncentrálni. A beszélgetés során pedig néhány személyes vallomás is elhangzik.
52:31
September 24, 2021
A kapitalizmus válsága és az ökológiai katasztrófa
A Zöld Egyenlőség vendége Tamás Gáspár Miklós, filozófus, politikai gondolkodó. Az Élet és Irodalomban megjelent „Világvége a világhiányban” című tanulmánya apropóján Gébert Judit beszélget TGM-mel a kapitalizmus válságáról, korunk morális és fizikai tragédiáiról. Augusztus 27-én jelent meg az Élet és Irodalomban Tamás Gáspár Miklós „Világvége a világhiányban” című tanulmánya. A Szerzővel Gébert Judit beszélget a kapitalizmus ökológiai katasztrófához vezető folyamatairól, s többek között az alábbi témákról. Van-e bármi esélyünk, hogy az ökológiai válságot a kapitalizmuson belül megoldjuk? Szolgálhat-e tanulságul Johann Gottlieb Fichte, 18. századi német filozófus utópiája? Megvalósítható-e a mai kor embere számára az ökológiai válság megoldáshoz feltétlenül szükséges önkorlátozás, csökkentés, szűkebb fogyasztás? A vallások, vallási mozgalmak miért nem tudják inspirálni az embereket a kereskedelem csökkentésére? Miért engedtek a zöld mozgalmak a követeléseikből, és törekvéseik miért vallottak minduntalan kudarcot? Lehetséges-e, hogy az új típusú (környezeti) problémák, azaz a „morálisból fizikaivá változott tragédia” vezet el radikális változáshoz – akár szocialista világforradalomhoz?
48:04
September 17, 2021
Európai Zöld Megállapodás – Lehetőségek és korlátok
Az Európai Bizottság 2019 decemberében tette közzé az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét. De vajon milyen lehetőségeket és korlátokat jelentenek az ökológiai válság megoldásában ezek az új Európai Uniós környezetpolitikai irányelvek? Pánovics Attilával, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával Gébert Judit beszélget. Sokan fontos mérföldkőnek tartják az Európai Unió környezeti politikájában az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal). De vajon így van-e ez? Milyen volt korábban az Unió környezeti politikája? Miben változott? Melyek az Európai Zöld Megállapodás legfontosabb célkitűzései? Milyen eszközökkel kívánja e célokat elérni? Hogyan állnak az uniós országok a célok megvalósításával? Milyen a Megállapodás viszonya más célkitűzésekkel, össze van-e hangolva például az energiapolitikával, vagy agrárpolitikával? Megjelenik-e ebben a társadalmi részvétel és a civil szervezetek bevonásának szükségessége? Foglalkozik-e a megállapodás a sérülékeny társadalmi csoportokkal, vagy a környezeti politika pénzügyi veszteseivel? A stratégia tekintetbe veszi-e az erőforrás-függetlenítés, a növekedésorientált gazdaságpolitika korlátait? Pánovics Attilával, a Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget.
39:46
September 10, 2021
A béke ára? - A hadviselés ökológiai hatásai
Amikor fenntarthatóságról van szó, szinte mindenki a mezőgazdaságra, az iparra, a közlekedésre gondol. A legritkább esetben sem jut eszébe valakinek, hogy a hadviselésnek milyen bioszféra átalakító hatásai vannak úgy, hogy még a jövőbeni zöldítése is komoly problémákba ütközik. Ebben az adásban Köves Alexandra Fellegvári Andrással és Takács-Sánta Andrással a hadviselés ökológiai szempontjairól beszélget. Minden ország többet költ arra, hogy az embereket megvédje a többi embertől, mint arra, hogy az emberiséget megvédje az ökológiai problémáktól. Pedig a „honvédelembe” még etimológiai eredetét tekintve is beleérthetnénk azt, hogy a közvetlen környezetünket védjük. A hadviselésnek hatalmas bioszféra átalakító hatása volt és van, ami egy jelentősen alulkutatott terület. Ráadásul a zöldítés sem könnyen elképzelhető. A honvédségnél élet-halál kérdése lehet, hogy egy autó milyen nehéz vagy egy repülő milyen gyors. Ha az ellenséget nem érdeklik a környezeti szempontok, akkor egy zöld honvédség jelentős hátrányba kerülhet. Azonban az, hogy miért háborúzunk, nem független az ökológiai közgazdaságtanban már sokszor emlegetett globális gazdasági és hatalmi problémáktól. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Fellegvári András, földrajz-környezettan szakos tanárral és Takács-Sánta András, humánökológussal, az ELTE docensével arról, hogy milyen ökológiai hatásai vannak a hadviselésnek, hogyan lehet ezeket a hatásokat rendszerbe foglalni; hogyan jön ehhez a globális gazdaság, és hogyan lehetne esetleg újradefiniálni a honvédelem szerepét a jövőben. A vendégekkel arra is kitérünk, hogy vajon miért nincsen ez a téma jobban előtérben, és miért nem merünk erről társadalmi párbeszédet indítani.
38:21
September 03, 2021
Ökológiai érzékenység egy képzőművész szemével
Egész augusztusban az ökológiai és társadalmi problémákról beszélgettünk a művészetek szemüvegén keresztül. A téma záróadásaként Köves Alexandra arról beszélget Kaszás Tamás képzőművésszel, hogy mi az ökológiai érzékenység, és hogy ennek kialakulását tudja-e a művészet a saját eszközeivel támogatni. Azt gondolnánk, hogy ha az emberek többet tudnak az ökológiai problémákról, akkor érzékenyebbek is lesznek rá. Az információ azonban aligha lehet önmagában elegendő bármilyen gondolati váltáshoz, hiszen érzelmi bevonódás nélkül nem történik meg az érzékenyítés. Kaszás Tamás Vandalizált Aldo Leopold–pad című munkája jó példa arra, hogy hiába beszélnek ökológiai közgazdászok régóta arról, hogy milyen erős összefüggések léteznek a munkáról alkotott berögzült sémáink és az ökológiai válság között, a napfény segítségével egy egyszerű padra vésett felirat „A munka nélkül töltött idő” többet mond mindenkinek ezer szónál. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Kaszás Tamás képzőművésszel többek között arról, hogy lehet-e a művészettel valóban változást elérni; és mit is jelenthet a lassulás.
39:55
August 28, 2021
Kivághatjuk-e az erdőt, hogy színházat építsünk a helyére?
Vajon alárendelhető-e a természeti érték a művészi értéknek? Milyen törekvések vannak a színházi előadások ökológiai lábnyomának csökkentésére? Hogyan fogadja mindezt a színházi világ? Segíthet-e a színház az ökológiai válság mélyebb megértésében? A Zöld Egyenlőség vendége Kricsfalusi Beatrix, színház- és irodalomtörténész, akivel Gébert Judit beszélget. A színházi előadásoknak gyakran nagy az ökológiai lábnyoma: nagyszabású díszleteket, jelmezeket használnak. Ráadásul a színházi társulatok turnéznak, utaznak a világ egyik feléről másikra, vagy éppen a nézők utaznak egy-egy előadás kedvéért messzire. Ugyanakkor a színház vitán felül fontos kulturális intézmény, és akár még hozzá is járulhat az ökológiai válság mélyebb megértéséhez. Kricsfalusi Beatrixszel, színház- és irodalomtörténésszel, egyetemi oktatóval Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Hogy jelenik meg a színházi világban az ökológiai lábnyom csökkentésének igénye? Hogy viszonyul egymáshoz a színház által közvetített esztétikai érték és a természeti érték? Korlátozza-e a környezettudatosság a művészi autonómiát? Ki tud-e kerülni a színház a növekedésorientált gazdasági logika kényszere alól, mely egyre magasabb nézőszámot, egyre több bemutatót és egyre grandiózusabb díszleteket kíván? Megjelennek-e az ökológiai válsággal kapcsolatos témák a színházi előadásokban, és ha igen, miképp?
41:22
August 20, 2021
Gyarmatosított képzeletünk felszabadítása
„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét” – szól a Fredric Jamesonnak tulajdonított mondás. És valóban, az emberiség, úgy tűnik, könnyebben tudja elképzelni, hogy elhagyja ezt a bolygót, ha már egyszer tönkretette, mint azt, hogy egyszerűen másként kezdjen el élni, és megtartsa a maga szépségében. Miért vesztettük el a képzeletünket, és hogyan szerezhetjük vissza? Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Zilahi Anna költő, képzőművésszel és Süveges Rita képzőművésszel. Társadalmi berendezkedésünket és a történelmet a narratíváink irányítják. Az is egyértelmű, hogy a friss narratívák teljesen hiányoznak és a jövőképünk teljesen beszűkült vagy egy rendkívül technooptimista tudományos fantasztikus világ létrejötte, vagy egy világégést vizionáló disztópiákra építő - ember embernek farkasa - elképzelésekre. Még itt Magyarországon – ahol az emberek fele átélt már egy teljes rendszerváltást – képtelenek vagyunk arra, hogy elképzeljük, létezhet másfajta társadalom. Vendégeim oroszlánrészt vállaltak az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség kiállításának létrejöttében. Credójukban az alábbi szerepel: „Az ökoszisztéma kizsákmányolását előidéző gazdasági és politikai érdekek nemcsak élőhelyünk tönkretételéért felelősek, hanem korlátozzák a társadalmi képzelőerőt is, amely kiutat mutathatna a zsákutcából. Az ACLIM! ügynökei azt képviselik, hogy a rögzült gondolkodási sémáinkat el kell vetnünk a klímaképzelet felszabadulása érdekében. Ehhez azonban új tudáseszményre is szükség van, amelyben a tudományosság mellett egyaránt helyet kaphat az intuíció, az érzelmi intelligencia, a testtapasztalatok összessége, a művészeti tudás vagy maga a párbeszéd. A tét otthonunk fennmaradása.” Ezt a témát járja körül Köves Alexandra Zilahi Anna költő, képzőművésszel és Süveges Rita képzőművésszel.
40:20
August 13, 2021
Transzcendencia és reziliencia: művészet az ökológiai válság korában
Augusztus hónapjában a Zöld Egyenlőség a művészet eszközein keresztül foglalkozik a már megszokott ökológiai és társadalmi kérdésekkel. Elsőként Horváth Gideon képzőművész és Kiss Kata Dóra filozófus megközelítését járja körül Köves Alexandra, amelyben a táltos metaforáján keresztül vizsgálják, hogy hogyan juthat el az egyén és a közösség ahhoz a megértéshez, hogy mind a környezet, mind saját magunk egyensúlyának helyreállításához, és az erősebb ellenállóképesség kialakulásához egy újfajta transzcendencia fogalom vezethet. Kiss Kata Dóra és Horváth Gideon az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség keretében közös kutatást végzett, amelyben a magyar őshonos ökológiai tudást keresték. Képzőművészeti installációjukban arra keresték a választ, hogy hogyan tudjuk jelenünk környezeti és társadalmi válságaival szemben érzett bénultságunkat feloldani, és mind magunkat, mind az ökológiai környezetünk rezilienciáját erősíteni. „Az égi és földi hatalmak habár hitelüket vesztették az ökológiai válság fényében, a transzcendenciát új értelemmel ruházhatjuk fel. Innentől nem a világon kívüli kiismerhetetlen szférákat, hanem a földi Másik, az emberi és nem-emberi felé fordulást jelentse. Át kell formálnunk emberségünkről alkotott képzeteinket, ezzel a kontinuitás, földi transzcendencia felé nyitva. Ehhez át kell lépnünk határainkon, elevenné kell tennünk szövetségeinket, rokonságainkat és gombafonalainkat, melyek összefűzik lokális életközösségeinket.” (Részlet az installációt kísérő esszéből. A teljes szöveget szívből ajánljuk itt!) Mi ez a földi transzcendencia? És mit tanulhatunk a táltosoktól az ökológiai válság közepén? Erről beszélget velük ebben az adásban Köves Alexandra.
42:14
August 06, 2021
Mikromobilitás – autó helyett, fenntarthatóan?
Egy tanulmány szerint a mikromobilitás a városi autózás 60 százalékát tudná kiváltani, mert 60 százalékban 8 km-nél kisebb távot teszünk meg egyedül egy autóban. Ez a szám igen radikálisnak tűnik, hiszen az elektronikus mikromobilitási eszközök, mint például az elektromos roller, a monocikli, a hoverboard, a segway még a zöldek között is nagyon megosztók. Tényleg fenntartható irányba vezetnek? Milyen város kellene ahhoz, hogy valóban kiváltsák az autókat? És milyen közlekedési kultúra? Gosztonyi Bence mikromobilitás-szakértővel ilyen kérdésekről beszélget ebben az adásban Köves Alexandra. Első ránézésre sokkal jobb, ha valaki egy vagy két keréken gurul a városban, mint ha négy keréken még akkor is, ha az egy vagy két kereket is elektromosság hajtja. Ennek ellenére fenntarthatóság szempontjából is érték kritikák a mikromobilitási eszközöket, főként a közösségi használatban lévőket, mivel azok elhasználódása rendkívül gyors, az újrahasznosításuk nem megoldott, viszont az akkumulátorok környezetszennyezők. Ráadásul azt is feltételezik, hogy sokkal inkább a gyaloglást váltják ki, mint az autóhasználatot. De mi igaz vajon ebből? Milyen lenne az a város, ahol a mikromobilitási eszközök valóban kiszorítanák az autókat, jól integrálhatóak lennének más közlekedési módokkal, és még a közösségi közlekedés is tudná támogatni az elterjedésüket? Elképzelhető-e a széleskörű elfogadottsága olyan városokban is, ahol még a kerékpárosokat is állandó atrocitások érik, és a körúti kerékpársáv általános értetlenséget szül? És mi van azokról az erősen megkérdőjelezhető üzleti modellekről, amelyek most elvileg a megosztáson alapuló megoldásokat kínálják nekünk? Ezekről az izgalmas és ellentmondásos kérdésekről beszélget Köves Alexandra Gosztonyi Bencével, a Go-Mobility Kft. ügyvezetőjével, a mikromobilitás-szakértőjével.
45:49
July 30, 2021
Forró katlanná váló városok – Mit tehetünk ellene?
Egyre gyakoribbak az úgynevezett „hőhullámos időszakok”. E jelenséget különösen a városban érezzük, ahol a beépített környezet miatt gyakran alakulnak ki hőszigetek. Vajon tudjuk-e, s ha igen, hogyan tudjuk a városokban mérsékelni a klímaváltozás hatásait? Nagy Gyulával, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget. A jelenlegi klímamodellek szerint egyre gyakoribbak lesznek a nyáron a hőhullámok és trópusi éjszakák. Ezek különösen megterhelik a városban lakókat, ugyanis a városokban a beépített környezet miatt általában melegebb van, mint a nem városias környezetben. A Zöld Egyenlőség vendége Nagy Gyula, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatója, akivel Gébert Judit többek között az alábbi kérdésekről beszélget. Hogyan tudjuk a klímaváltozással szemben ellenállóbbá tenni a városokat? Milyen városfejlesztési stratégia szükséges ehhez? Hol tart ma az ehhez szükséges szakpolitika? Mi a zöldfelület szerepe egy reziliens városban? Milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat kínálnak a zöldfelületek? Hogyan lesznek e zöldfelületek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatók? Milyen típusú növényzetre van szüksége egy városnak? Lehet-e méhlegelő egy buszmegálló tetején? Hogyan tud a társadalmi részvétel segítséget nyújtani a zöldfelület tervezésében?
56:02
July 23, 2021
Körforgásos város – A városok funkciójának újragondolása
Hogyan tudjuk a városok anyag- és energiaáramlását körforgássá, és ezzel fenntarthatóvá tenni? Hogyan kell ehhez újragondolnunk a városok szerepét és funkcióját? Mivel foglalkozik egy városbelgyógyász? Kenyeres Istvánnal, a Biopolus Intézet alapító-vezetőjével Gébert Judit beszélget. A városi népesség növekedése hatalmas kihívás elé állítja az emberiséget. 1992 óta a városi területek megduplázódtak, az emberiség fele városokban él, sokan 30 milliós metropoliszokban. A nagyvárosoknak óriási anyag és energiaigényük van, illetve óriási mennyiségű hulladékot termelnek. Az a hagyományos felfogás, mely szerint a városok „kívülről”, azaz a vidéktől kapják az élelmiszert és a nyersanyagot, majd szintén „kívülre” helyezik a hulladékot, nem fenntartható. De hogyan tudjuk újraértelmezni a városok funkcióit, s hogyan lehetséges a városok számára szükséges anyag és energia áramlását körforgássá tenni? Milyen technológiára van szükség ahhoz, hogy mindezt megtehessük? Melyek e technológia korlátai? Miért kell a városokra élőlényként tekintenünk? Pontosan mit csinál egy városbelgyógyász? Miért különösen fontos a víz körforgása egy városban? Mi volt a történelem során a városok szerepe, és ez hogy alakul majd a jövőben?
01:05:57
July 16, 2021
Minden, amit a műanyagokról tudni szeretnél, és amit nem
A július a műanyagmentes hónap, ráadásul idén júliusban még az  egyszerhasználatos műanyagokat is betiltották. A műanyagok környezeti  problémáiról pedig még azok is tudnak, akiket soha nem érintett meg a  környezettudatosság. A problémakör viszont azért is különösen izgalmas,  mert iskolapéldája annak, hogy hogyan jön létre a problémák áthelyezése  más irányba, ha nem a használatuk célját és módját változtatjuk meg,  hanem csak a technológiával bíbelődünk. Erről beszélget Köves Alexandra  Simon Gergely környezetkémikussal. Az egyszerhasználatos műanyagok betiltása üdvözlendő lépés, viszont,  ha ugyanazt a funkciót ugyanúgy akarjuk megoldani, akkor a problémát  csak egy másik térbe helyeztük át. Az újrahasznosítás megint csak jó  dolog, ezt már szinte minden ötéves is tudja. Viszont, ha nincs mögötte a  használat csökkentésére irányuló megoldáskeresés, akkor a körforgás  fenntartása is elég energiaigényes. Ráadásul a Zöld Egyenlőségben már  sokat beszéltünk az ún. visszapattanó hatásról, ami azt jelenti, hogy  valamit még többet használunk, mert megoldottnak tekintjük az  újrahasznosítását. Éppen ezért a komposztálható egyszerhasználatos  tányér vagy zacskó, vagy a műanyagzabáló alga csak elodázza a problémát,  de megoldani nem fogja. Akkor lehet, hogy mégis fájdalmas lesz a  megoldás? Nekünk? Vagy a cégeknek, akik inkább szemétszedési akciókat  adnak el környezetvédelemként ahelyett, hogy újratölthető palackokat  gyártanának? Ebben az adásban ezekről a témákról beszélget Köves  Alexandra Simon Gergely vegyésszel, környezetkémikussal, a Greenpeace  Magyarország regionális vegyianyag-szakértőjével.
37:14
July 12, 2021
Részvételi költségvetés – Hogyan döntsük el, mire fordítjuk a közpénzt?
A részvételi költségvetés olyan eljárás, melynek során az állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak, hogy mire fordítsuk a közpénzt – projekt ötleteket javasolhatnak és maguk dönthetnek ezek megvalósulásáról. A podcastban a részvételi költségvetésről Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével és Oross Dániellel, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársával Gébert Judit beszélget. A részvételi költségvetés folyamata során az állampolgárok közvetlenül döntenek arról, hogy mire fordítsa az önkormányzat a település bevételeit: milyen beruházásokat valósítson meg azokból. Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével és Oross Dániellel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársával Gébert Judit beszélget a részvételi költségvetés folyamatáról. Milyen lépésekből áll a részvételi költségvetés folyamata? Melyek a híres modellek Európában, Magyarországon, és más kontinenseken? Mennyiben valósulnak meg a társadalmi részvétel általános elvei ezekben a példákban? Miért fontos a transzparencia és miért fontos visszajelezni az állampolgároknak a meg nem valósított projektekről? Milyen jellegűek a megvalósult projektek? Mik a részvételi költségvetés kockázatai? Válhat-e a részvételi költségvetés kirakatfolyamattá, politikai pártok kampányeszközévé? Mik a civil szervezetek, a helyi önkormányzat és a piaci szereplők feladatai a folyamatban? Érdekeltek-e a nagyvállalatok, hogy részt vegyenek benne? Mire van szüksége a településeknek ahhoz, hogy részvételi költségvetést készítsenek?
39:30
July 02, 2021
Hogyan vegyünk részt a döntéshozatalban?
A részvételi demokrácia mellett számos érv szól. De vajon hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen eszközökkel tudjuk bevonni a társadalom érdemi részvét a döntésekbe? Miért vegyenek részt a laikusok is ezekben a folyamatokban? Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével beszélget Gébert Judit. Az ökológiai közgazdaságtan egyik legfontosabb kérdése: hogy lehet jól társadalmi döntéseket hozni? Ez két okból is releváns kérdés. Egyrészt azért, mert a környezeti erőforrások használata szinte mindig konfliktusoktól terhesek. Másrészt azért, mert összetett és radikálisan gyorsan változó világban élünk, mely megnehezíti a helyes döntések meghozatalát. Milyen eszközökkel tudunk ilyen körülmények között jól dönteni? És miért szükséges a társadalmi részvétel? A beszélgetésben Gébert Judit Kiss Gabriellával a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével beszélget a társadalmi részvétel lehetséges eszközeiről – többek között az alábbiakról. Mi különbözteti meg a látszólagos társadalmi részvételt a valóditól? Van-e idejük és energiájuk az embereknek részt venni a döntéshozatali folyamatokban? Miért jó (és egyben fontos) élmény az érintetteknek az efféle részvétel? Miért szükséges a szakértők mellett a laikusok véleményét is figyelembe venni? Hogy tudjuk a társadalom tagjainak (különösen a sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak) a valódi részvételét biztosítani? Javíthat-e a részvétel lehetőségén a technológiai változás – különösen az internet?
33:34
June 25, 2021
Nemzetközi ökocídium-egyezmény. Utópia vagy valóság?
A nagy környezetet pusztító eseményeket (például az esőerdők kiirtását, a biodiverzitás radikális csökkenését stb.) látva jogosan érezzük: a bűnösöket felelősségre kellene vonni. De milyen egyezményre volna szükségünk, hogy ezt megtehessük? S hogyan volna ez lehetséges a több országot is érintő környezeti katasztrófák, valamint a transznacionális vállalatok esetében? A Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal, Sziebig Orsolyával beszélget Gébert Judit. Az intézményesült környezetvédelem körülbelül fél évszázados történelme során még nem született olyan nemzetközi, a Föld legtöbb országa által elfogadott és életbe léptetett, mindenkire érvényes környezetvédelmi egyezmény, mely büntethetővé tenné a környezet nagymértékű pusztítását – az ökocídiumot. Az adásban Gébert Judit Sziebig Orsolyával, a Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal beszélget többek között az alábbi kérdésekről: mit jelent az ökocídium jogi értelemben? Mióta beszélünk ökocídiumról? Miben különbözne egy lehetséges ökocídium-egyezmény az egyéb környezetvédelmi szabályozásoktól, nemzeti szintű környezetvédelmi előírásoktól, vagy éppen a mostani nemzetközi környezetvédelmi megállapodásoktól? Melyek a leghíresebb ökocídiummal kapcsolatos perek? Hogy függenek össze az alapvető emberi jogi kérdések az ökocídiummal? Mely országok támogatják az ökocídium-egyezmény tervét? Miért különösen fontos Jair Bolsonaro, Brazil elnök ügye ennek kapcsán? Rendelkezik-e a Nemzetközi Büntetőbíróság a megfelelő hatalommal, hogy betartasson egy ökocídium-egyezményt? Hogyan értelmezhető az ökocídium olyan környezeti károkozás esetében, mely hosszú távon hat és kevésbé feltűnő, mint például a klímaváltozás?
41:20
June 18, 2021
A globális kormányzás lehetőségei
Társadalmi, környezeti problémáink nagy része globális szintű. Ugyanakkor az életünk kereteit – például a piac szabályozását, a társadalmi közjavakat, a jogszabályokat stb. – a nemzetállamok nyújtják. Hogy lehet ilyen feltételek mellett a globális problémákat megoldani? Lehetséges-e, s ha igen, hogyan lehetséges globális természetű döntéshozatal? Gébert Judit a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, Miklósi Zoltánnal beszélget. Sokan kritizálják a nemzetközi szervezeteket, amiért nem tudnak hatékony döntéseket hozni – például a klímaváltozás kapcsán. De vajon lehetséges volna-e globális szintű döntéshozatal, s mit jelentene a globális kormányzás? A beszélgetésben e kérdést járja körül Gébert Judit Miklósi Zoltánnal, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével. Többek között az alábbi témákról esik szó. Milyen modelljei vannak a globális demokráciának? Mit jelent a demokrácia-deficit globális szinten? Mit jelent a kozmopolitizmus? Ki a kozmopolita? Mióta van jelen a kozmopolitizmus eszméje? Mi adja egy globális szervezet, vagy kormányzat legitimitását? Mennyiben korlátozná a globális kormányzat az egyes országok szuverenitását? Mi hatalmazza fel a nemzetközi szervezeteket arra, hogy kikényszerítsék a globális szabályokat? Mennyiben felel meg a globális kormányzás elveinek például az ENSZ, IMF, Világbank, NATO, vagy az Interpol? Hogyan jelenhetnek meg egymásnak ellentmondó álláspontok (például a demokratikus értékekkel, vagy a nőkkel való bánásmóddal kapcsolatban) a globális döntéshozás során? Fel lehet-e oldani ezeket a feszültségeket?
51:17
June 11, 2021
Egy megkerült és megkerülhetetlen zöld téma: az újraelosztás
Az ökológiai közgazdaságtan abból az alapvetésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy közben nem lépjük át a Föld eltartóképességét. Ez azt jelenti, hogy ha az energiát, és az erőforrásokat korlátozottan kezeljük, akkor a termelés és fogyasztás mennyiségét is ezeken a határokon belül kell megszerveznünk. Mindezt persze úgy, hogy egy igazságosabb és élhetőbb világot hozzunk létre. Ebben az adásban Köves Alexandra Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával az ehhez szükséges elosztási kérdésekről beszélget. A közvéleményben zöldnek lenni nem jelenti automatikusan azt, hogy a társadalmi egyenlőtlenség ellen is tenni kell valamit. Abszolút domináns az a megközelítés, hogy elég, ha én a jövőben környezettudatosan élek, és szép zöld, passzív házban lakom. A legtöbben nem kötik össze, hogy a fenntarthatóbbá válás olyan mértékben befolyásolja a fogyasztási szerkezetet és ezáltal a legkülönbözőbb iparágakat, hogy újraelosztás nélkül még a mostaninál is jobban szakadhat a társadalom szövete. Azonban egyenlőtlenségről, újraelosztásról, a magántulajdon meghaladásáról beszélni – főként a bolygó ezen régiójában – kifejezetten terhelt téma, és ezért gyakran a kerülendő kategóriába esik. Ráadásul az újraelosztási rendszerek esetében szinte mindig pénzről beszélünk. A legrosszabb forgatókönyvek szerint azonban nem kizárt, hogy egyszer eljutunk oda, hogy személyes ökolábnyom-, karbon-, energia-, esetleg entrópia kvótákban kell majd gondolkodnunk, ami megint felveti az elosztás kérdéskörét. Hogyan lehet erről értelmes párbeszéded folytatni? Erről szól a Zöld Egyenlőség mostani adása, amelyben Köves Alexandra Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával beszélget az alapelvekről.
38:44
June 04, 2021
Mi a baj a globalizációval? Megoldás-e a lokalizáció?
Miért okoz a gazdasági, társadalmi folyamatok egyre bővülő globális összefonódása igazságtalanságot? Milyen hatása van mindennek a természeti környezetre? Mit mondanak az alterglobalizációs és antiglobalizációs mozgalmak hívei? Megoldást jelent-e a globalizáció okozta kihívásokra a lokalizáció? Gébert Judit Kapelner Zsolttal, a Central European University doktoranduszával beszélget. Az elmúlt harminc évben egyre szorosabban összefonódtak a nemzetközi társadalmi, gazdasági folyamatok. A globalizációnak kétségkívül vannak előnyei, ugyanakkor számos társadalmi, környezeti igazságossági kérdést felvet. Kiszolgáltatottá válnak-e a globalizáció hátrányainak egyes társadalmi csoportok? Kik viselik a globalizáció terheit és milyen mértékben? Van-e demokratikus kontroll a globális folyamatok fölött? Mi történik a természeti környezettel a globális gazdaságban? Mit mondanak minderről az alterglobalizációs és antiglobalizációs mozgalmak? Megváltoztatta-e a világjárvány a globalizációról alkotott képünket? Mit jelentene egy globálisan igazságos teherviselés a globális problémák (például klímaváltozás) megoldása esetében? Megoldást jelenthet-e a globalizáció problémáira a lokalizáció? Gébert Judit Kapelner Zsolttal, a Central European University doktoranduszával beszélget a globalizáció politika-filozófiai szempontjairól.
42:30
May 28, 2021
Amikor az időjárás írja a történelmet – Az extrém időjárás hatása a társadalomra
Hogyan befolyásolta a szélsőséges időjárás a történelmi eseményeket? Hogyan alkalmazkodtak különböző társadalmak a klíma változásaihoz a múltban? Mikor volt sikeres az alkalmazkodás? Következik-e mindebből valami a jövőre nézve? Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Ezekről beszélget Kiss Andreával, a Technische Universität Wien kutatójával Gébert Judit. Számos tudományos jelentés szerint a klímaváltozás a közeljövőben radikálisan át fogja alakítani az időjárásunkat, például megnövekszik a szélsőséges időjárási jelenségek száma. Az időjárás és a klíma a múltban is erősen befolyásolta a társadalmak életét  – egyes közösségek sikeresen, mások sikertelenül alkalmazkodtak. Gébert Judit Kiss Andreával, a Technische Universität Wien kutatójával beszélget arról, hogy milyen tanulsággal szolgál(hat)nak a múltbeli időjárási jelenségek a jelenre és jövőre nézve. A felmerülő témák: okozott-e radikális változást a társadalmak életében az időjárás? Hogyan reagáltak a különböző társadalmak? Melyek voltak Magyarországon a legnagyobb hatást kiváltó időjárási események? Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Honnan tudjuk, hogy milyen volt az időjárás az ókorban? Honnan ered a mondás: „ha jönnek a sáskák, jönnek a tatárok”? Mennyire nehéz a kommunikáció a különböző tudományágak, különösen az éghajlattan és a társadalomtudományok között?
01:11:58
May 21, 2021
Ökomedicina: ember és környezet az orvostudományban
Az egészség kérdéskörei megkerülhetetlenek egy olyan társadalmi átmenetben, amelyről a Zöld Egyenlőség podcastjai szólnak. Egy fenntarthatósági transzformációban nagyon nagy szerep jut olyan gondolati váltásoknak, mint a jólét jóllétté alakításának lehetőségei, és így a jó élet körülményeinek újragondolása. Hogyan tud ebben segíteni nekünk az ökomedicina? Az adásban Köves Alexandra Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával beszélget a természeti környezettel harmóniában élő ember testi-lelki egészségéről. Nemrégen egy új paradigma jelent meg az orvostudományban, amit biopszichoökológiai modellnek hívnak. Ebben a megközelítésben a gyógyítás fontosságán túl megjelenik korunk legfontosabb betegségeinek olyan irányú vizsgálata, amely a természethez való viszonyunk megváltozásában keresi a választ nem csak a gyógyításra, hanem a megelőzésre. Régi közhelynek tűnik, hogy civilizációnk az emberiség történetében is nagyon rövid időnek tűnő rendkívül gyors változásaihoz nem tudott a testünk tökéletesen alkalmazkodni. A mai népbetegségeknek is tekinthető depresszió, elhízás, szívbetegségek mind összefüggésben vannak ezzel az átállással. Az elektromosság feltalálásával felborult a bioritmusunk, a mezőgazdaság ipari méreteivel átalakultak az étkezési szokásaink, az urbanizálódással eltávolodtunk a környezet és a társállatok közelségétől. Az ökomedicina arról szól, hogy milyen életmódbeli változások vezethetnek oda, hogy ne csak a környezetünknek, de önmagunknak is jót tegyünk. Ezekről a témákról beszélget Köves Alexandra Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával.
34:58
May 14, 2021
Járvány és környezeti problémák: Mikor fogjuk már fel?
A koronavírus jelentősen háttérbe szorította a környezeti problémákkal való szembenézést, és az összefüggések sajnos kevesek által láthatók. Azt pedig pláne nem fogjuk fel, hogy ha nem foglalkozunk a környezeti problémáink megoldásával, akkor a mostani koronavírus csak egy szelíd „intő jel” ahhoz képest, ami még jöhet. A járványok és a környezeti problémák összefüggéseiről beszélget Köves Alexandra Földvári Gábor biológussal, betegség ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával. Annyira koncentrálunk a koronavírus válság megoldására, hogy figyelembe sem vesszük azt, hogy közben a környezeti problémák nem tűntek el. Pedig a tudósok már egy ideje tudják, hogy a járványok korát éljük, és a kettő nem független egymástól. Az összefüggések a környezeti problémáinkkal nagyon sokrétűek: mást jelent a biodiverzitás csökkenése a járványok szempontjából; mást a klímaváltozással összefüggésben lévő még nem is ismert kórokozók felszabadulásának lehetősége; és mást a globalizált gazdaság működésével kapcsolatos járványügyi problémák kezelhetőségének korlátai. Az adásból megérthetjük, hogy milyen környezeti okok vannak a mostani koronavírus járvány létrejötte mögött, és arról is szó lesz, hogy a normalitáshoz történő visszatérés nem csak a környezeti problémák félresöprését jelentheti, hanem újabb járványokhoz vezethet. Ez pedig nem a Földre, hanem a most ismert civilizációnkra lehet jelentős hatással. Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Földvári Gábor biológussal, betegség ökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával.
30:56
May 07, 2021
Kié a tudás? A tudás nyílt hozzáférhetősége és a fenntarthatóság
Jelenlegi világunkban megkérdőjelezhetetlennek tartjuk a tudás levédésének fontosságát. A fenntarthatóságról való mindennapi gondolkodásunk során a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy a szabadalmak kérdésköre komoly hátráltató tényező egy ökológiai szempontból felelős és társadalmilag igazságos rendszer létrejöttében. Pedig a fenntarthatósági témákkal foglalkozó szakemberek számára már régóta teljesen egyértelmű, hogy a tudáshoz való hozzáférés szabadságán nagyon is sok múlik. Köves Alexandra Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával járja körbe ezt a meglepően izgalmas témát. Utópisztikusnak tűnhet egy olyan világ, ahol nem léteznek szabadalmak. Ahol egy tudás létrejöttekor elfogadjuk, hogy annak megszületése nem köthető egyetlen emberhez vagy szervezethez. Kifejezetten igaz ez akkor, amikor annak megvalósulásához közösségi forrásokat használtak fel, amely mostanra szinte minden innováció esetében elmondható. Pedig, ha egy pillanatra elképzeljük a tudás nyílt és szabad hozzáférhetőségét, akkor egyértelművé válik, hogy egy alapgondolat mennyi ráépülő innovációt hozhat el tértől és társadalmi csoportoktól függetlenül. Ez nem csak a lehetséges siker lehetőségét sokszorozhatja meg, hanem a „győztes mindent visz piacok” rendkívül társadalomtorzító hatásait is kiküszöbölné. Ugyanakkor a fenntarthatóság irányába vinne el az ezzel együtt járó átláthatóság is. A transzparencia azt is jelenti, hogy a fogyasztók hozzájutnak azokhoz az információkhoz, amelyek például egy termék gyártási, összetételre vonatkozó vagy karbantartási folyamatainak precíz áttekintését teszik lehetővé. Ebben az adásban Köves Alexandra Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával beszélget arról, hogy kié a tudás, és mit jelentene annak szabad felhasználása egy fenntarthatósági átmenetben.
34:39
April 30, 2021
Szűkösség, blokklánc, fenntarthatóság
Egy technológiai megoldás önmagában nem jó vagy rossz, annak célja és felhasználásának módja határozza meg, hogy használható-e egy fenntarthatósági átmenetben. A kriptovaluták fenntarthatóságát elsősorban a környezeti aggályok teszik kérdésessé. Ugyanakkor a mögöttük álló technológia demokratikus és átlátható szervezhetőségének lehetnek hozzáadott értékei. Mik ezek? Mi a baj a szűkösség fogalmával? Mire lehetne a blokklánc-technológiát a fenntarthatóság érdekében használni? Köves Alexandra e kérdésekről beszélget Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával. A kriptovaluták kérdésköre rendkívül megosztó a fenntarthatósággal kapcsolatos diskurzusokban. Míg a legismertebb valuta, a Bitcoin komoly környezeti terheléssel jár, a pénzügyi rendszerek spekulatív dimenzióit erősíti, és a társadalmilag aggályos szűkösség elvére épít, a működését elősegítő blokklánc-technológiát sokan tartják egy jobb világ lehetséges előfutárának. Hogyan lehetne a blokklánc-technológiát egy társadalmilag igazságosabb és környezetileg fenntarthatóbb tranzakciós folyamathoz, vagy akár gyártási rendszerhez felhasználni? Az ilyen alapon működő hálózatokban lehetővé válik a demokratikus, átlátható, nehezen manipulálható és nehezen kisajátítható döntéshozatal, és ezáltal lehetőséget adhat arra, hogy erősítse az együttműködést, a közösségépítést, a nyílt tudás megosztását. Míg a mostani kriptovaluták mögött a valódi gazdasági értékteremtést szinte lehetetlen lekövetni, sokan érvelnek amellett, hogy épp egy ilyen hálózatban működő közösség képes arra, hogy valaminek az értékét a jelenleginél jobban határozza meg. Az előző kriptovalutákról szóló adásra építve ebben a beszélgetésben Köves Alexandra Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával olyan fogalmakról gondolkodik a fenntarthatósággal kapcsolatban, mint a szűkösség vagy a blokklánc-technológia.
37:32
April 23, 2021
Lehet-e a kriptovaluta a pénzrendszer zöldítésének eszköze?
Nyújthat-e a kriptovaluta fenntarthatóbb, igazságosabb alternatívát a jelenlegi pénzrendszernél? Akár annak ellenére is, hogy tudjuk: a kriptovaluták energiaigénye különösen nagy – egész országok energiafelhasználásával vetekszik. Ebben a podcastban Gébert Judit a Kripto Akadémia szerkesztőjével, Györfi Andrással beszélget. A kriptovaluta egyre szélesebb körben elfogadott befektetési lehetőség és globális fizetőeszköz. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a rendszer fenntartása óriási energiafelhasználással és hatalmas mennyiségű elektromos hulladékkal jár. Milyen technológiai háttér okozza ezt az óriási energiaigényt? Ökohatékonyabbá válhat-e ez a technológia? Odafigyelnek-e a kriptovaluta bányászok a fenntarthatóságra? Igazságosabb, zöldebb alternatívát jelent-e a jelenlegi pénzügyi rendszernél? Miben hasonlít és miben nem a Bitcoin az aranyhoz? Hozzáférhetőbbé válnak-e a kriptovalutával a szegényebbek számára a pénzügyi szolgáltatások? Nyomon követhető-e, hogy ki és mire költi a kriptovalutáját? Ki húzhat mindebből hasznot? Mi a blokklánc-technológia jövője és hogyan használják ezt a környezetvédelem érdekében? Ebben a podcastban Gébert Judit Györfi Andrással, a Kripto Akadémia szerkesztőjével, a Kriptopénz ABC szerkesztőjével, társszerzőjével beszélget.
45:18
April 16, 2021
Innovatív non-profitok? A társadalmi vállalkozásokról…
A társadalmi vállalkozások olyan szervezetek, amelyek egy társadalmi ügy szolgálatába állva hoznak létre termékeket és szolgáltatásokat, és amelyekben a profit nem önmagáért létezik. Így létezésük és terjedésük már előrevetíthet olyan irányokat, amelyben egy vállalkozást nem elszigetelt haszonmaximalizáló entitásként kezelünk, hanem a társadalomba erősen beágyazódott, az ott felmerülő ügyek megoldójaként. Köves Alexandra Matolay Rékával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget a társadalmi vállalkozásokról. Az előző – cuvée szervezetekről szóló – adásban egy olyan jövőképet vázolt fel a beszélgetés, amely a gazdasági szereplők szükséges elmozdulását mutatta be a fenntarthatóság és felelősség minél szélesebb szolgálata érdekében. Egy ilyen ideális jövőben a vállalatok egy társadalmi ügy megoldása érdekében jönnek létre, és a profit már csak az ügyben elért siker indikátora. Ilyen szervezetek azonban nem csak egy utópiában léteznek, hanem a jelenben is jönnek létre egyre nagyobb számban társadalmi vállalatok. Míg ezek a szervezetek rendkívül sokszínűek, az biztos, hogy céljuk meghaladni a mai gazdaság profitlogikáját. Tudnak-e viszont sikeresek lenni? Egyáltalán ugyanazon a piacon versenyeznek, mint a for-profit cégek? Létezik-e, hogy működési logikájuk felskálázható abban az értelemben, hogy a többi cég működési logikáját is más – fenntarthatóbb irányba – tolják? És milyen együttműködés létezik egy ún. Science Shop keretén belül az oktatáskutatás és a társadalmi vállalkozók között például a Budapesti Corvinus Egyetemen? Ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Matolay Rékával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Corvinus Science Shop vezetőjével.
33:49
April 09, 2021
A profitot meghaladni nem kell félnetek, jó lesz… – A cuvée szervezet
A profit meghaladásának gondolatkörében a legtöbben attól tartanak, hogy elveszne a motiváció, az innováció hajtóereje, és a jól megszokott civilizációs fejlődés. Ebben az adásban Köves Alexandra Gáspár Judit közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget egy közös kutatásukról, amely egy „reális utópia” felvázolásában arra kereste a választ, hogy hogyan nézhetnének ki a felelős és fenntartható vállalatok a jövőben és a profitmaximalizálás egyetlen követelménye helyébe milyen más hajtóerők állhatnának. A címben megjelenő Bánk bán-utalás Merániai János esztergomi érsek Gertrudis királynő megölése kapcsán elhíresült mondatának kétértelműségére céloz. Valami nagyon hasonló történik a világban a profittal kapcsolatban. Mindenki tudja, hogy már nem túl sokak életét teszi jobbá, és azt is, hogy végtelen hajhászása komoly társadalmi és környezeti károkat okoz, viszont rendkívül kevesen tudnák azt mondani, hogy tényleg „Le vele!”, nincs rá szükségünk. Egy 2016-os részvételi kutatásban fogalmazódott meg a résztvevőkben a „cuvée szervezet” fogalma, amely a mostani for-profit és a mostani nonprofit logikát ötvözi. Azonban szándékosan nem hibrid szervezetként gondoltak rá, hanem valami teljesen más minőségként, amelyben a profitorientációt felváltja a tevékenység mögött álló társadalmi ügy központi szerepe. Ebben az adásban Köves Alexandra Gáspár Judit közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget a cuvée szervezet jellemzőiről: ügyközpontúságról; versengő együttműködésről; érintetti szemléletről.
35:32
April 03, 2021
Fenntartható-e hosszú távon a kutyatartás?
Gyakran megfeledkezünk négylábú társaink ökológiai mancsnyomáról, pedig egy nagyobb testű kutya környezeti hatása megközelítőleg akkora, mint egy szegény országban élő emberé. Mi az oka a nagy környezetterhelésnek, és mit tehetünk ellene? Ebben a podcastban Gébert Judit Kubinyi Enikővel az ELTE Etológia Tanszékének kutatójával beszélget. Robert és Brenda Vale Itt az ideje megenni a kutyát: Egy valódi kalauz a fenntartható életvitelhez című könyvükben azzal számolnak, hogy egy közepes méretű kutya ökológiai mancsnyoma 1,1 hektár. Összehasonlításképp: egy szegény országban élő emberé 1,6 hektár, egy gazdag országban élőé pedig 6 hektár körül van. Milyen okokra vezethető vissza, hogy a környezetterhelés mértéke így alakult? Hogyan változtak a kutyatartási szokások a múltban és milyenek a világ más tájain? Miért tartunk egyáltalán kutyát és miért érzékeny téma megkérdőjelezni a kutyatartást? Mit jelent a felelős kutyatartás fenntarthatósági szempontból? Együtt jár-e a természet szeretete a kutyatartás szeretetével? És végül: mi mindent tanulhatunk a kutyáktól? Ebben a podcastban Gébert Judit Kubinyi Enikővel az ELTE Etológia Tanszékének kutatójával beszélget.
40:48
March 26, 2021
Kinek a felelőssége a környezetvédelem?
A környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszéd gyakran az egyén felelősségére fókuszál,  hiszen végső soron az egyén fogyasztási döntésein múlik, hogy zöld lesz-e a gazdaság. De helyes-e, ha a környezet védelmének óriási felelősségét az egyén vállára helyezzük? Gébert Judit Bernáth Lászlóval beszélget arról, hogy környezetvédelmi kérdésekben mit jelent a kollektív felelősség, és miért fontosabb, mint az egyéni. Sokan azt gondolják, hogy a környezetvédelem elsősorban az egyéni fogyasztási döntéseken múlik: környezetszennyező termékeket vásárolok-e, szelektíven gyűjtöm-e a hulladékot, mennyit utazom stb. De valóban csak ilyen tényezőkön múlna a környezet megóvása? Pontosan meddig terjed a felelősségem? Ha például pálmaolajat tartalmazó terméket veszek, felelős leszek az orángutánok kihalásáért egy másik kontinensen? Mekkora áldozatokat kell hoznom a környezeti károk elkerülésért? Gébert Judit Bernáth Lászlóval az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélget arról, hogy létezik-e ideális környezetvédő magatartás és miért fontos e kérdést elválasztani attól, hogy mit várhatunk el jogosan egymástól. Végső soron mi a fontosabb? A kollektív, közös megoldások keresése, vagy az egyéni magatartás?
43:10
March 19, 2021
Világvége-forgatókönyvek a történelemben és a klímaváltozás
Az IPCC 2018-as jelentésében azt jósolta, hogy 12 évünk van változtatni a jelenlegi társadalmi, gazdasági folyamatokon, különben a klímaváltozás nagyon súlyos következményekkel fog járni. De a történelem során sokan és sokszor megkongatták már feleslegesen a vészharangot, és eddig nem következett be globális szintű egzisztenciális katasztrófa. Ebben az adásban Gébert Judit Bernáth Lászlóval beszélget arról, hogy miért kell komolyabban vennünk a klímaváltozást, mint bármilyen korábbi tudományos világvége-jóslatot. Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint az amerikaik egyharmada fél attól, hogy véget ér a világ, mielőtt megöregszenek. A természeti értékek elvesztésétől, az élet környezeti feltételeinek radikális megváltozásától való szorongás növekszik. De valóban jó okunk van-e félni, és elhinni a pesszimista jóslatokat? A klímaváltozással kapcsolatos sötét és fenyegető forgatókönyvek mennyiben mások, mint a történelem korábbi időszakaiban felbukkanó – ám be nem teljesült – tudományos jóslatok? Vagy higgyünk inkább az optimista jövendöléseknek, melyek szerint a világ jó irányba tart, hiszen az elmúlt száz évben számos problémát sikeresen leküzdött az emberiség: globálisan nőtt a várható élettartam, és radikálisan csökkent a gyerekhalandóság, az éhínség és az alultápláltság. Gébert Judit Bernáth Lászlóval, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélget.
30:29
March 12, 2021
Bizonytalan vagyok, vagy mégsem? - Kockázatészlelés és fenntarthatóság
Miért gondolja az egyik ember az emberiség kihalását kockázatosnak, a másik meg nem? Miért nehéz a legtöbb embernek a klímaváltozás kockázatával számolni, míg arról többeknek van szilárd véleménye, hogy mekkora esélye van annak, hogy a robotok átveszik a munkánkat? A fenntarthatósággal kapcsolatos nézőpontjaink hatalmas szórást mutatnak, és ebben óriási szerep jut az egyéni kockázatbecsléseknek. Ebben az adásban Köves Alexandra Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget a kockázatészlelésünk szerepéről a fenntarthatósággal kapcsolatban. A koronavírus-válság tökéletesen megmutatta, hogy milyen hihetetlen különbségek vannak ember és ember között abban a tekintetben, ahogyan a kockázatokat kezeli. Még egy családon belül is megfér egymás mellett az, aki bezárkózik és egyfolytában fertőtlenít és az, aki úgy érzi, hogy a vírussal együtt járó kockázatok szükségtelenül fel vannak nagyítva. A környezeti problémák esetében a véleményeknek ez a spektruma még szélesebb skálán mozog, hiszen például a klímaváltozás tekintetében nem azonnali kockázatról, hanem jövőbeni bizonytalanságról beszélhetünk. Így nem meglepő az, hogy egyik ember legyint, hogy „Á, úgysem tudunk már semmit tenni időben!”, a másik pedig azt mondja, hogy „Úgy még nem volt soha, hogy ne lett volna valahogy. Az emberiség úgyis megoldja ezt a problémát is!” Azonban azt, hogy hajlandóak vagyunk-e belekezdeni valamilyen változásba akár a saját életünkben, akár kollektív szinten jelentősen befolyásolja, hogy hogyan észleljük és értékeljük a kockázatokat. Míg ennek a témának jelentős tudományos irodalma van, és számos Nobel-díj kapcsolódik hozzá, a közbeszédben ritkán hallunk róla. Pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy megértsük, miért tűnik úgy, hogy egy helyben toporgunk a környezeti problémákkal történő szembenézés tekintetében. Erről beszélget Köves Alexandra Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.
40:13
March 05, 2021
Amikor normális, hogy aggódsz – klímaszorongás és klímagyász
Sokan azt gondolják, hogy a klímaszorongás valamiféle mentális probléma, amit le kell küzdeni, és már azt is fontolóra vették, hogy beveszik a mentális zavarok jegyzékébe. Ugyanakkor lehet, hogy azok, akik szembenéznek a környezetre gyakorolt hatásunk lehetséges negatív következményeivel éppen a termékenyebb utat választják? Látnak valamit, amit mások egyszerűen hárítanak és távol tartanak a tudatuktól, mert túl fájdalmas lenne szembenézni vele? Ebben az adásban Köves Alexandra a klímaszorongásról és klímagyászról beszélget Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal, az ELTE docensével. Akik a Zöld Egyenlőséget hallgatják, minden valószínűség szerint foglalkoznak a környezeti problémákkal, és naponta szembesülnek azzal, hogy egyéni és kollektív szinten is hihetetlen nehézségekbe ütközik a valós megoldások elterjesztése, és rettenetesen lassúnak tűnik az átalakulás. Ugyanakkor éppen ezek az emberek érzik azt, hogy az időnk szélsebesen fogy. Ez a kettősség viszont sokaknál kiégést és szorongást okoz. Hatalmas kérdésként tornyosul fölénk, hogy a sokkoló információk a környezet állapotáról milyen hatással van ránk: megbénít és hárításra kényszerít vagy éppen cselekvésre ösztönöz. Egzisztenciális pszichológusok azt mondják, hogy ha képesek vagyunk tudatosan szembenézni az elmúlás, a változás, a veszteségek tényszerűségével, akkor felértékelődnek olyan elemek az életünkben, mint a kapcsolataink minősége, vagy az életünk értelmének a keresése. Ebből a szempontból viszont nem a megszabadulás, hanem éppen a szembenézés vezet talán egy jobb élethez. Ráadásul a kapcsolatok minősége és az élet értelmének keresése két olyan tényező, amit az ökológiai közgazdászok is szívesen propagálnak. Ebben az adásban Köves Alexandra Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal többek között arról beszélget, hogy érdemes-e tudatosan szembenézni a környezeti problémák által kiváltott veszteségek lehetőségével; milyen kritikákkal lehet illetni a pozitív pszichológia megközelítéseit a fogyasztói társadalom fenntartásában; és hogyan haladjuk meg azt a gyermeki állapotot, amikor a természetre úgy tekintünk, mint egy anyára, aki mindent megad nekünk viszonzás nélkül.
41:55
February 27, 2021
Természet és lelki egészség
A WHO szerint a 21. században az egészség legsúlyosabb problémái között lesznek a lelki betegségek, azon belül is a depresszió és annak következményei lesznek. Lehet-e összefüggés a lelki egészség mutatóinak romlása és a természet pusztítása között? Milyen hatással lehet a természet a lelki egészségünkre? Mihók Barbarával, a Szegedi Tudományegyetem és az ESSRG munkatársával Gébert Judit beszélget. A gazdasági jólét nem jár együtt a lelki egészséggel – a lelki egészség zavarai a gazdag országokban gyakoriak. Mi lehet ennek az oka? Hogyan függ össze az emberi psziché jólléte a természet jóllétével? Milyen lélektani okok húzódhatnak meg a természet rombolása mögött? Milyen szerepe lehet az ökopszichológiai szemléletnek a természet megőrzésében? Mi történik az ökoterápia során? Városlakóként hogyan tudunk újrakapcsolódni a természethez?
47:27
February 19, 2021
Népességnövekedés – sokan vagyunk vagy kevesen?
Több kutató is azt jósolja, hogy előbb-utóbb több ember lesz a Földön, mint amennyit az eltartani képes. De így van ez? Mitől függ, hogy hány embert tud eltartani a bolygónk? Kell-e szabályoznunk a népességnövekedést, és ha igen, milyen módszerekkel? Az adásban Gébert Judit e kérdéskört járja végig beszélgetőtársával, Ijjas Flórával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének oktatójával. Népesedéssel kapcsolatban a világ megosztottnak tűnik – mintha a világ egyik felén túl sokan lennénk, máshol meg túl kevesen. De kell-e tartanunk bármelyiktől is? Hogyan változott a népességnövekedés problémájának megítélése az utóbbi 50 évben? Miért beszélünk manapság többet a klímaváltozásról, mint a népességnövekedésről? Sikeres volt-e Kína népesedéspolitikája? Mit jelent az „eltűnt nők” jelensége? Státuszszimbólum-e a gyerekvállalás? Elegendő-e a gazdasági növekedés a népességnövekedés hatásainak mérsékléséhez?
36:10
February 12, 2021
Csillámporral behintett gyermekkor: gyerekek és fenntarthatóság
A gyerekeket nem könnyű távol tartani a fogyasztói társadalom hatásaitól. Ebben az erőfeszítésükben a szülők legtöbbször magukra vannak hagyva egy olyan környezetben, ahol a gyerekeket folyamatosan érik a fogyasztásra buzdító ingerek. Ugyanakkor türelemmel és példamutatással talán reménykedhetünk abban, hogy ők is fogékonyak lesznek a fenntarthatóság témáira. E heti adásunkban Köves Alexandra Gévai Csilla íróval, képzőművésszel, kulturális antropológussal beszélget a gyerekek fenntarthatóságra neveléséről. Gyerekeink egyrészt hihetetlen nyitottak a világra, és sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely még tökéletes összhangban van a természettel és a másokkal való törődéssel. Ugyanakkor ez a nyitottság azt is jelenti, hogy a gyakran manipulatív fogyasztói információk is könnyebben érik el őket egy olyan korban, amikor az összetett rendszerekről való gondolkodás még nem természetes. Míg azok a kollektív döntések nem születnek meg a társadalomban, amelyek megkönnyítenék a szülők helyzetét, saját erőfeszítéseiken múlik, hogy gyerekeiknek milyen viszonyuk alakul ki a fenntarthatósággal. Mi minden lehet segítségükre ezekben az erőfeszítésekben a könyveken, a szokásokon, a példamutatáson túl? Mik azok a témák, amiket érdemes behozni a gyerekeinkkel való párbeszédeinkbe és hogyan? Mi lehet az a kor, ami már valamennyire jó előrejelzést ad arról, hogy a gyerekeink felfogják egy-egy téma jelentőségét? Köves Alexandra Gévai Csilla íróval, képzőművésszel, kulturális antropológussal beszélget a Nagyon Zöld Könyvről, csillámporról, klímaszorongásról és inuitokról.
32:52
February 05, 2021
A gyerekvállalás etikai kérdései – egyéni döntés vagy társadalmi kötelesség?
A népesedés kérdése a fontos ökológiai problémáink egyike. De az, hogy ki, mikor, a Föld melyik pontján és hány gyereket vállal, nem csak ökológiai, hanem igen érzékeny társadalmi kérdés is. Érzékeny, mert a gyerekvállalásból fakadó egyenlőtlenség sokféle formában van jelen – mind a gyerekesek és gyerektelenek, mind a férfiak és nők között. Réz Annát, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének oktatóját ezekről kérdezi Gébert Judit. Ebben a podcastban a népesedés kérdésének társadalmi oldaláról beszélget Réz Anna, az ELTE BTK Filozófia Intézetének oktatója Gébert Judittal. Íme, néhány kérdés, amiről szó lesz: amikor gyerekvállalásról döntünk, akkor csak egyéni szempontokat kell mérlegelnünk, vagy figyelembe kell vennünk a lokális, globális közösségünk érdekeit is? Ha elfogadjuk, hogy a gyerekvállalás nem csak az egyénnek jó, hanem a közösségnek is, akkor mekkora részt vállaljon az ezzel kapcsolatos terhekből a közösség? Jelenti-e ez a gyerektelenesek büntetését? Létezik-e „ideális munkavállaló”, aki el tudja választani a gyerekével kapcsolatos teendőit a szakmájával kapcsolatos teendőktől? Milyen egyenlőtlenséget jelent a gyerekvállalás a munkaerőpiacon? Hogyan jelenik meg ez a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségben? Milyen volna egy olyan társadalom, melyben a gyerekvállalás terhei egyenlőbben oszlanak meg?
37:47
January 29, 2021
Integrálszemlélet – a fejlődés egy lehetséges értelmezése
A Zöld Egyenlőség podcastjaiban egy olyan társadalmi átmenetről beszélgetünk, amely feltételezi az emberiség és a társadalmak fejlődésének képességét. Az integrálszemlélet egy lehetséges narratíva a fejlődésről, amely segíthet abban, hogy megértsük a világban meglévő kultúrák, társadalmi berendezkedések, és legfőképpen emberek különbözőségeit. Köves Alexandra ebben az adásban Gánti Bence pszichológussal, az Integrál Akadémia alapítójával az integrálszemléletről beszélget. Az ökológiai közgazdaság által propagált társadalmi átmenetben az egyéni tudatosság, a kultúrák és paradigmák változása, valamint a társadalmi rendszerek intézményi struktúráinak átalakulása egyszerre, egymással együtthatásban vannak jelen. Ken Wilber, az integrálszemlélet megalapítója egy nagyívű keretrendszerbe helyezte el az emberi tudat fejlődésének útjait, amelyben ezek változásai építenek mind az elmúlt korok domináns narratíváira, mind a tudományban fellelhető lehetséges jövőbeni irányokra. Az általa felvázolt négy kvadránsban (lélek és psziché; test; kultúra és világnézetek; társadalmi rendszerek és környezet) haladunk az ösztönöstől a holisztikus és integrált én felé. Ezzel párhuzamosan pedig az archaikus-mágikus-mitikus világnézettől a tudományos-racionálison keresztül a pluralisztikus-holisztikus-integrál kultúra felé; amely elvezet a klánok-törzsek-feudális birodalmak világából a nemzetállamokon keresztül az értékközösségekig, és végül a holisztikus hálózatokig. A későbbi szintek mind magukban foglalják az előzőket, és így érdemes azok előnyeit megtartani, és hátrányait meghaladni. De hogyan? A szemléletről Köves Alexandra beszélget Gánti Bence pszichológussal, az Integrál Akadémia alapítójával.
46:35
January 22, 2021
Állatok jogai – Legyünk-e vegánok?
Sokféle célból hasznosítjuk a velünk élő állatokat. De vajon megtehetjük-e ezt velük? Ha igen, milyen feltételeket kell nyújtanunk a számukra? És általában: milyen felelősséggel tartozunk az állatokért? Az adásban Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélget. Sokak szerint természetes alá-fölérendeltségi viszony van az ember és az állatok között. De valóban így van-e ez? Miért használják a bioetikusok azt a kifejezést, hogy „nem-emberi állat”? Van-e jogunk az állatokat a magunk céljaira használni, s ha igen, milyen mértékben tehetjük ezt? Van-e az állati termékek fogyasztásának morálisan helyes módja? Okozhatunk-e az állatoknak fájdalmat? Ha igen, milyen mértékben? Ugyanúgy érzik-e a fájdalmat a halak, mint az emlősállatok? Alkalmazhatjuk-e a „személy” kategóriáját az állatokra? Mit értsünk azon, hogy egy csimpánz lehet jogi személy? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélget Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával.
39:41
January 15, 2021
Segíthet-e a bioetika megoldani a környezeti problémáinkat?
Milyen etikai kérdések merülnek fel, amikor az ember beavatkozik az élővilágba, amelynek ő maga is része? Mivel foglalkozik a bioetika? A nagy mértékű technológiai változás és globális környezeti problémák korában milyen új, eddig ismeretlen morális kérdésekkel kell szembenéznünk? És miért hasznos a számunkra, ha megfontoljuk a bioetikusok érveit? Az adásban Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélget. Az ökológiai közgazdaságtan – mely az élőlények és környezetük kapcsolatát helyezi középpontba – nehezen választható el attól a tudományterülettől, mely az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozik, azaz a bioetikától. Az adásban ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járunk körül: (1) mi a bioetika? (2) Hogyan segíthet jobban megértenünk az ember és természet kapcsolatát egy környezeti és társadalmi problémákkal teli világban? (3) Hogyan változtatta meg az új technológia a biológiai ember fogalmát? (4) Hogyan kellene a technológia jelentette kockázatra etikai szempontból tekintenünk? (5) Vajon túlságosan emberközpontú-e a konvencionális közgazdaságtan?
37:22
January 08, 2021
A Zöld Egyenlőség múltja és jövője
A Zöld Egyenlőség podcast-sorozat 2020 januárjában indult, és a Podtail decemberi listája alapján bekerült a leghallgatottabb magyar podcastok közé, a tudományos podcastok kategóriájában pedig kifejezetten előkelő helyen áll. Az újévi adásban Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője az elmúlt évről és a jövőről beszélget Köves Alexandrával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Zöld Egyenlőség alapítójával, és bemutatkozik Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki 2021-től a podcast-sorozat társszerkesztője lesz. A Zöld Egyenlőség megpróbált új irányt teremteni, amikor a fenntarthatóságról az ökológiai közgazdaságtan logikája mentén elméleti szinten beszélgetett számos hazai vendéggel. De vajon sikerült ez? A személyes megéléseket is magában foglaló beszélgetés nyomán feltárul az, hogy milyen nehézségek övezték ezt a próbálkozást; miért nem vitatkozik Szandra a vendégekkel; milyennek látják a szereplők a valódi társadalmi párbeszédet a mai valóságban; és melyek voltak a műsorvezető kedvenc adásai. A 2021-es évre előre tekintve pedig szó lesz arról, hogy milyen témák vannak még a tarsolyunkban és hogyan hangzik a Zöld Egyenlőség „friss hangja”, Gébert Judit filozófus, ökológiai közgazdász.
38:08
January 01, 2021
Karácsonyi ajándék egy hiteles keresztény közgazdásztól
A karácsonyi időszaknál talán nincsen megfelelőbb arra, hogy elgondolkozzunk, milyen értékek mentén tudna bekövetkezni egy olyan transzformáció, amely egy emberibb és fenntarthatóbb gazdaságot és társadalmat hoz létre, és arról, hogy mindehhez mit tud hozzátenni a keresztény vallás. Ferenc pápa hangja egyre többekhez – és nem csak hívő keresztényekhez – elér. Ebben az adásban a valódi keresztény értékekről beszélget Köves Alexandra Baricz Laura nővér közgazdásszal, domonkos rendi szerzetessel. Baricz Laura nővér multinacionális cégeknél dolgozó közgazdászként dolgozott mielőtt domonkos rendi szerzetesként Istennek és a gazdasági berendezkedésünk valódi keresztény értékekkel történő megtöltésének szentelte életét, és egy igazán hiteles hang a magyar éterben. Vallja, hogy a főáramú gazdaság haszonelvűségen alapuló filozófiai megközelítése helyett ideje lenne visszatérni az erényetikai alapokhoz. Az önérdekkövető, haszonmaximalizáló, és racionális homo oeconomicus emberkép helyébe lépő homo reciprocans mások érdekét is figyelembe tudja venni, és ezáltal nem csak a világot teszi jobbá, de boldogabbá is válik. Ferenc pápa egyre hitelesebben képviseli egy társadalmilag igazságos és környezetileg fenntartható emberiség vízióját, és ha csak arra gondolunk, hogy a világon közel kétmilliárd ember vallja magát kereszténynek, ez nem csekély előrelépés és hatalmas lehetőség. A karácsonyi adásban Köves Alexandra Baricz Laura nővérrel, domonkos rendi szerzetessel, a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés alapítójával beszélget. Laura nővér nyugodt derűje és hitelessége igazi ajándék a 2020-as évben elfáradt lelkeknek.
39:26
December 25, 2020
Zsidó vallás és fenntarthatóság: gazdagsággal felelősség is jár
Ebben a hónapban arra keressük a választ, hogy a különböző vallások milyen kapaszkodókat tudnak adni egy olyan társadalmi átmenetben, amiről az ökológiai közgazdaságtan szól. Míg a zsidó vallás nem gyakoroltatja az aszkétizmust, azonban a gazdagságot úgy tekinti Isten áldásának, hogy azzal komoly felelősség is együtt jár. Ebben az adásban Köves Alexandra a mózesi törvények jelenbe is átültethető üzeneteiről beszélget Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával. Egy fenntarthatósági átmenetben a társadalmi és az ökológiai fenntarthatóság eléréséhez olyan gondolati váltásokra van szükség, ami meg tudja haladni jelenünk főáramú paradigmáit egy egyébként értékválságos időszakban. Történeti okokból a társadalmi igazságosságra erősen érzékeny közösségről beszélünk, azonban mi a helyzet a környezeti fenntarthatósággal? 2020 januárjában 500 rabbi és zsidó vezető hívta fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, mégis a zsidó vallás környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetei kevéssé egyértelműek. Talán azért, mert a mózesi korban még nem is alakulhatott ki egy olyan fogalomrendszer, amely erre kitér? Ha a Földet az Úr az ember használatára teremtette, attól még annak védelme önmagában is cél lehet? Az antiszemita kritikák szerint a zsidók pénzzel való foglalatossága eleve kizárja, hogy együttműködjenek egy olyan változásban, amely erősen a felhalmozás ellen lép fel. Annak ellenére, hogy ezen jártasságuk éppen a történelmi kirekesztettségükből fakad, feloldható-e ez az ellentmondás? Köves Alexandra Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával beszélget arról, hogy mit tud hozzátenni a zsidó vallás egy fenntarthatóságra törekvő értékrend megteremtéséhez.
34:17
December 18, 2020
Buddhista közgazdaságtan: énünk elengedése és a fenntarthatóság
A buddhizmus alapelvei egyértelműen visszatükrözik a fenntarthatósági törekvéseket: vágyak leegyszerűsítése; erőszakmentesség minden érző lénnyel szemben; másokkal való őszinte törődés és együttérzés. Még egy nyugati ember számára is felfogható és vonzó értékek. Azonban az önkéntes egyszerűség vagy énünk központi szerepének elengedése nem is olyan könnyen befogadható. Mi a buddhista közgazdaságtan és mit tudunk belőle tanulni? Erről beszélget Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával. Ebben a hónapban a vallások és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgetünk, és a buddhizmus esetében nincsen nehéz dolgunk, hiszen olyan fogalmakkal alakítja világnézetét, amelyek akár egy fenntartható gazdasági megközelítés alapjai is lehetnének. Azonban ezek az elvek egyértelműen konfliktusban vannak a most domináns globális gazdasági logikával. Míg a képviselt értékrend vonzó lehet sokak számára, egy nyugati gondolkodónak például az én feladása elérhetetlennek tűnhet. Lehet-e az alapelveket mégis valamennyire adaptálni? Ráadásul egyre többet hallunk olyan sikeres vállalatvezetőkről, akik zent gyakorolnak, miközben milliárdos üzleteiket igazgatják. Összefér egyáltalán ez a kettő?  Bhutánt sokszor emlegetik fenntarthatósági összefüggésekben, hiszen míg a szubjektív boldogság mutatóiban egészen elől van, a GDP szerinti rangsorokban kifejezetten hátul helyezkedik el. Valóban boldogok vajon a bhutániak? Egyáltalán mi a boldogság ebben az értelmezésben? Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Gazdaságetikai Központ vezetőjével beszélget a buddhista közgazdaságtanról, önkéntes egyszerűségről, boldogságról, „önfeladásról”, és Steve Jobsról.
46:03
December 11, 2020
Vallás és fenntarthatóság – Anyag helyett érték?
Egy ökológiai és társadalmi átmenet mögötti gondolati váltás a legmélyebb meggyőződéseinket sem hagyja érintetlenül, ezért érdemes megvizsgálni a hitrendszereink és mindennapi cselekedeteink közötti összefüggéseket. A gazdasági működéstől elválaszthatatlanok a döntéseinket vezérlő etikai értékvállalások. Hogyan lehet ebbe a kérdésbe behozni a vallásokat? Erről beszélget Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával. A Zöld Egyenlőség podcast sorozatban arról beszélgetünk, hogy hogyan lehet másként gondolkodni a világról, a gazdaságról, a társadalomról és önmagunkról úgy, hogy az harmonikusabb együttéléshez vezessen nem csak ember és ember, de ember és az ökológiai környezet között. Divatos lehet azt gondolni, hogy a gazdaság működésétől el lehet különíteni a bennünket vezérlő etikai értékvállalásokat, azonban egy fenntarthatósági átmenetben ezek aligha megkerülhető kérdések. Mit tudnak adni a vallások ezekhez a témákhoz? Szét lehet-e szálazni a vallási parancsok és a spiritualitás szabadságának fogalmait a fenntarthatósággal kapcsolatos küzdelmekben? Hogyan jön be ebbe a kérdéskörbe a materializmus? És vajon milyen vállalásokkal lépnek be a fenntarthatóságért zajló törekvésekbe az egyházak? Ebben az adásban ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Gazdaságetikai Központ vezetőjével.
41:35
December 04, 2020
Ökopolitika és feminizmus: Földanya és a magvetők
Egy fenntarthatósági átmenet arról szólna, hogy függetlenül társadalmi csoportokhoz való tartozásunktól egy társadalmilag igazságosabb rendszerben éljünk a mostaninál jelentősen nagyobb harmóniában az ökológiai környezettel. A feministák azonban már régóta hangoztatják, hogy a természethez való viszonyunk és a nők társadalomban betöltött helyzete fájdalmasan sok átfedést mutat, így azok megoldására egyidejűleg érdemes törekedni. De hogyan? Erről beszélget Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával. A gazdasági növekedés jelenlegi struktúrája nem csak a környezeti erőforrásokat használja túl, de egyidejűleg az ökológiai és a társadalmi reprodukció teljes rendszerét is szisztematikusan felszámolja. A reproduktív munka, a létünkhöz, életünk fenntartásához elengedhetetlen tevékenységek jelenleg dominánsan a gazdaság működésén kívül esnek és aránytalanul többet követelnek a nőktől, mint a férfiaktól. De mi az a reproduktív munka? És hogyan függ össze azzal a narratívával, hogy évezredek óta a férfi a magvető és a földműves szerepében állja a sarat, és a szellemi hozzáadott értékkel asszociáljuk, míg a Föld és a nő a befogadó test és annak gondozója? A liberális feminizmus azon dolgozik, hogy a nőknek ugyanakkora esélyük legyen részt venni a gazdasági versenyben, mint a férfiaknak; míg az ökofeminizmus a rendszer meghaladását követeli. Ellentmond-e a két irányzat egymásnak? Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget szellemről és testről; férfiakról és nőkről; férfi és női politikusokról és egy kicsit a pelenkákról. Nem csak nőknek ajánljuk!
40:50
November 27, 2020
Ökopolitika és kommunizmus: áthallások és különbségek
Azok számára, akik megélték az államszocializmus időszakát - aminek narratívájában a kommunizmus megvalósítása legfőbb célként lebegett -, sokszor elrettentőek a zöld mozgalmak avatatlan fülekben nem egyszer komoly áthallásokat keltő kívánalmai. Ebben a podcastban Köves Alexandra ezekről az áthallásokról beszélget Gagyi Ágnes szociológussal, a Göteborgi Egyetem kutatójával. Azok a zöld irányzatok – így az ökológiai közgazdaságtan is –, amelyek radikális változásokat sürgetnek a világban a környezet megóvása és a társadalmi igazságosság megteremtése érdekében egyértelműen a mostani kapitalista világrend kritikáiból indulnak ki. Így aztán nem meglepő, hogy sokakban zsigeri ellenállást szül az, hogy néhány, a zöld mozgalmakban felmerülő téma kapcsán megjelennek áthallások az eddigi történelemben ismert egyetlen olyan nagyszabású projekttel, amely ennek a világrendnek a megdöntésére irányult. Gondolhatunk itt az újraelosztási törekvésekre; a felülről jövő rendszerszintű változások kikényszerítésére; fogyasztási korlátok bevezetésére; tulajdonjogi viszonyok átgondolására. Ugyanakkor érdemes szétszálazni, hogy mik azok, amik a XIX. századi elméletekben jelennek meg; mik azok, amik a kommunizmus egyáltalán nem tiszta formáját elérő államszocialista rendszerekben öltöttek testet; és végül mik azok, amik a mostani baloldali és zöld mozgalmakban hasonlóak vagy éppen eltérőek. Ebben az adásban Köves Alexandra Gagyi Ágnes szociológussal, a Göteborgi Egyetem kutatójával beszélget a zöld mozgalmak és a kommunizmus áthallásairól és különbségeiről.
36:20
November 20, 2020
Miért fenntarthatatlan a politika? És milyen a fenntartható?
Az ökológiai közgazdaságtan olyan tudományterület, amely nagyon erős politikai üzeneteket is hordoz. Azonban – mint a legtöbb ilyen irányzat – nehezen birkózik meg azzal, hogy az ideológiák és elméletek területéről politikai változásokat érjen el. Az ökopolitika egyébként eddig is – ritka kivételektől eltekintve – kívül esett a főáramú politizálás mezsgyéin. Így viszont hogyan lehet egyáltalán változást elérni? Erről beszélget Köves Alexandra Lányi András, filozófus, íróval. Egyre többen lehetnek azok, akik a fenntarthatósággal vagy a zöld gondolatokkal szimpatizálnak, és akár még a változás irányaival vagy elveivel is egyetértenek. Legtöbbet hangoztatott kérdésük azonban az, hogy milyen irányból jöhet egyáltalán egy ilyen transzformáció és vajon ki fogja ezeket elindítani. A nagypolitika érdekeivel ellentétesek ezek a beavatkozások, az emberek pedig eszköztelennek érzik magukat abban, hogy az alulról történő kezdeményezések szélesebb körben indítsanak el változásokat. Akkor nincs is értelme az egyéni elköteleződésnek egy olyan ügyben, ahol komolyan meg kell haladni a jelenlegi rendszer beidegződéseit mind egyéni, mind kollektív szinten? Lányi András Ökopolitika című könyvében kicsit viccesen azt írja, hogy „Az ökológiai politikával tényleg nem az a baj, hogy ne lennének szövetségesei, hanem hogy nincsenek ellenségei. Ez egy kicsit kilátástalanná teszi a helyzetét.” Míg ez a szavak szintjén továbbra is elbizonytalaníthatja a változások iránt fogékony embereket, a beszélgetésből kiderül, hogy miért gondolkozhatunk mégis abban, hogy a helyzet nem teljesen reménytelen. Ebben az adásban Köves Alexandra Lányi András, filozófussal, íróval, az ELTE egyetemi docensével az ökopolitikáról beszélget.
38:10
November 13, 2020
Szolidáris gazdaság: az alulról jövő ökopolitikai változás
A szolidáris gazdaság a növekedés meghaladására építő alternatív gazdasági megközelítéseket – amelyeket az ökológiai közgazdaságtan elméletben propagál – ülteti át a konkrét gyakorlatba. Alulról jövő kezdeményezésként olyan politikai mozgalomnak tekinthető, amely teret ad a társadalmi és technológiai innovációknak úgy, hogy közben nem rejti véka alá, valódi célja a teljes rendszer átalakítása. Ebben az adásban Köves Alexandra a szociális gazdaság fogalmáról és példáiról beszélget Sidó Zoltánnal, a Fordulat szerkesztőjével. A szolidáris gazdaság létrejöttében aktív szerepet betöltő egyének és közösségek célja, hogy olyan előremutató – a jelen gazdasági logikáját – meghaladó konkrét kezdeményezéseket hozzanak létre, amely túlmutat az ökológiai környezetünk kizsákmányolásán, miközben az emberek jóllétét, autonóm működését, és a kapcsolatok minőségét is elősegíti. Mindemellett kimondott célja az is, hogy megteremtse azt a függetlenséget, amely biztos hátteret nyújthat a szereplőknek a politikai mozgalmakban való részvételre is. Így míg egyrészt alulról kezdeményez, megteheti azt is, hogy a transzformációhoz szükséges szélesebb keretek kikényszerítésében részt vegyen. Fontos eleme egyrészt a közösségi tulajdon – amelynek az állami tulajdon csak egy szélsőséges megnyilvánulása -, másrészt pedig a döntéshozatal demokratizálása részvételen, bevonáson és deliberáción keresztül. Nem véletlen, hogy a jelenlegi fogalmainkon belül a szövetkezeti működés az egyik legelterjedtebb formája. De hogyan nem futnak bele a szolidáris gazdaság képviselői a közlegelők tragédiájába, és hogyan biztosítják, hogy a közösségi döntéshozatal ne parttalan vitákban, hanem működőképes döntéshozatali rendszerekben öltsön testet? Erről beszélget Köves Alexandra Sidó Zoltánnal, a Fordulat szerkesztőjével.
36:31
November 06, 2020
Gyerekeink felkészítése a jövőre – Mire tanít az iskola?
Radikális változásokhoz olyan emberekre lenne szükség, akik képesek az autonóm cselekvésre, a problémamegoldásra, a kritikai gondolkodásra. Ezeket azonban nem felnőttkorban sajátítjuk el. Az iskolákban közel ezeréves hagyományokon alapulva leginkább frontálisan töltjük a gyerekeink fejébe a tudást sokkal inkább a termelésre készítve fel őket, mint egy boldogságban eltöltött felnőtt létre. Lehetne ez másként? Erről beszélget Köves Alexandra Orosz Lajos pedagógussal, Magyarország tehetségnagykövetével. Október hónapban a tudáshoz és az ismerethez való hozzáállásunk változásairól beszélgettünk, és leginkább az körvonalazódott, hogy egy társadalmilag igazságos és környezetileg fenntartható világ létrejöttéhez nagyon is el kell rugaszkodnunk a megtanult sémáktól, és attól, ahogyan az ismeretre vagy a tudásra tekintünk. A koronavírus még inkább rámutatott arra, amit már régóta sejtünk: a világ kezdi meghaladni a frontális, felülről meghatározott tárgystruktúrába épített, órarendekkel kötött közoktatási rendszereket. A mostani rendszerben viszont nem csak az történik meg nehezen, hogy változásokra nyitott, önálló problémamegoldásra képes, reziliens felnőttek alakíthassák saját és közös világukat, de még a boldog gyerek- és felnőttkor biztosítása is háttérbe szorul. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez változzon? Milyen alapvetéseket kellene megkérdőjeleznünk ahhoz, hogy az oktatás transzformációja létrejöhessen? És hogyan lehetne elérni, hogy a társadalmi fenntarthatóság érdekében ezek a lehetőségek ne kizárólag egy szűk réteg számára lehessenek elérhetők? Többek között ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Orosz Lajos pedagógussal, festőművésszel, Ashoka-taggal, az NKE minőségügyi biztosával.
39:40
October 30, 2020
Milyen tudás kell egy űrhajóban? – A felsőoktatás dilemmái
VUCA világban élünk. Az angol mozaikszó a kiszámíthatatlan, bizonytalan, összetett, nehezen értelmezhető jellemzőkre utal jelenünk valóságában. Ebben a valóságban pedig más tudásra, készségekre és képességekre van szükségünk, mint amiben eddig gondolkodtunk. Ahhoz, hogy a podcast sorozatból már ismert gondolati váltás a fenntarthatóság irányába elinduljon, komoly változások szükségesek a felsőoktatás területén is. De milyenekre? Köves Alexandra ebben az adásban erről beszélget Király Gábor szociológussal, a BGE tudományos főmunkatársával. Egy fenntarthatósági átmenethez szükséges gondolati váltás feltételezi azt, hogy egyéni és kollektív szinten is képesek legyünk másként gondolkodni és cselekedni. Azonban a mostani felsőoktatás a szlogenek szintjén is a munkaerő-piacra termel, és nem fókuszál arra, hogy problémamegoldásra, kritikai gondolkodásra és autonóm cselekvésre képes fiatal felnőttek alakíthassák a jövőnket. Az adásban egy olyan gondolatkísérletet hallhatunk, ahol elképzeljük, hogy mi történne, ha az emberiség túlélése azon múlna, hogy néhány ember felül egy űrhajóra és egy új, ismeretlen bolygó felé veszi az irányt. Mit lenne érdemes tanulni? Hogyan nézne ki a képzés? Mire készítene fel a tanulási folyamat? A mostani felsőoktatásunknak három funkciója lenne: kvalifikáció (a tudások és ismeretek meglétének igazolása), szocializáció (azoknak a normáknak az elsajátítása, amely egy adott terület képviselőihez köt bennünket), és végül a szubjektifikáció (amely az adott egyén értékrendjének és világban betöltött szerepének kialakításához járul hozzá). De vajon ezeket a funkciókat most hogyan tölti be a felsőoktatás? És hogyan tölthetné be? Ezekről beszélget Köves Alexandra ebben az adásban Király Gábor szociológussal, a BGE tudományos főmunkatársával.
39:40
October 23, 2020
Amikor a kutató a megoldás része – Az akciókutatásról…
Bonyolult és makacs problémákra ügyetlen megoldásokat keresve sok társadalomtudós kilép a megszokott szerepéből, és már nem is próbálja fenntartani azt a látszatot, hogy kívülállóként ismeri meg és értelmezi a körülötte lévő valóságot. Ehelyett résztvevőjévé válik annak a valóságnak, amelyet tudományos szempontból ismerni akar, és különböző szerepei között zsonglőrködve járul hozzá egy társadalmi jelenség megértéséhez. Ők az akciókutatók. Ebben az adásban Köves Alexandra  az akciókutatás módszeréről beszélget Málovics Györggyel, a SZTE docensével. A posztnormál tudományfelfogásban a tudomány már felvállaltan nem értéksemleges és nem objektív. Ezen felfogáson belül az akciókutatás egy olyan konkrét eszköz, amelyben a kutató az általa megismerni vágyott helyzet megértését úgy végzi, hogy annak a helyzetnek szerves részévé válik. Kilép a passzív és objektivitásra törekvő megfigyelő szerepből és aktív, adott esetben részben megoldó szerepbe kerül. Az adásban szereplő példában a kutatók úgy akarják megérteni a társadalmi fenntarthatóság gátjait, és kívánnak társadalmi változásokat elérni, hogy egy magyar város roma szegregátumainak lakóival hosszútávú közvetlen kapcsolatba kerülnek, és hol közösségfejlesztőként, hol lobbistaként, hol mentorként, hol barátként tárják fel a mindennapi problémákat. A feltárásnál azonban nem áll meg a kutatás. A helyi igényekre válaszolva szerveznek akciókat, amelyeket később a megvalósításnál is nyomon követnek, hogy aztán képesek legyenek ezeknek a beavatkozásoknak a hatását is felmérni. Mi kell azonban, hogy egy ilyen helyzetben is hiteles tudományos válaszokat adhassanak? Erről beszélget ebben az adásban Köves Alexandra Málovics Györggyel, a SZTE docensével.
35:18
October 16, 2020
Zuhanás az elefántcsonttoronyból – A posztnormál tudomány
A tudomány – főként a társadalomtudomány – értéksemleges és objektív kritériumai megdőlni látszanak egy olyan világban, ahol rendkívül bonyolult és bizonytalan helyzetekben kellene megbízható válaszokat találni. Amíg eddig a tudomány feladata az volt, hogy a kemény tényeket feltárja, a tudósok nyugodtan dolgozhattak saját tudományterületük elefántcsonttornyaiban. Ebben az adásban Köves Alexandra Málovics Györggyel, a SZTE docensével beszélget a legtöbb ökológiai közgazdász által is követett posztnormál tudományról. „Az a tény, hogy képesek vagyunk bonyolult társadalmi és biofizikai rendszereket tisztán tudományos szempontból vizsgálni vezette el az emberiséget az intellektuális csúcs és társadalmi-ökológiai összeomlás jelenlegi egyvelegéhez…”- írja Silvio Funtowicz és Jerome Ravetz tudományfilozófusok, akik behozták a posztnormál tudomány fogalmát a tudományos párbeszédbe. Ez a tudományfelfogás arra válasz, hogy hogyan kezeljünk rendkívül bonyolult, bizonytalan, társadalmilag kulcsfontosságú és erősen értéktelített kérdéseket úgy, hogy meghaladjuk a normál tudomány objektivitásra és értéksemlegességre törekvő módszereit azáltal, hogy átlépjük a tudományterületek határait, bevonjuk a laikus bölcsességet és szakpolitikailag is releváns tudományos válaszokra törekszünk. A jelenlegi válsághelyzet is megmutatja, hogy kőkemény szakpolitikai beavatkozásokra van szükség egy olyan világban, ahol a kemény tudományos tények hiányoznak. Ráadásul „a makacs problémákhoz” ún. „ügyetlen megoldások kellenek”, ahol még egy tudóstól sem várható el, hogy megmondja, hogy ha erre elindulunk és ezt csináljuk, akkor az lesz belőle. Ezek a dilemmák elhiteltelenítik-e a tudományt és annak szereplőit, vagy a posztnormál tudományfelfogásban megtaláljuk az új szerepeket? Erről beszélget Köves Alexandra Málovics Györggyel, a SZTE docensével.
33:21
October 09, 2020
Másként gondolkodni – A közgazdaságtan reformációja
A filozófia minden – másként - gondolkodásunk alapja. A közgazdaságtan szereti feltüntetni magát olyan színben, hogy a természettudományhoz közeli módszerekkel szinte „természeti törvényekkel” írja le a társadalmi valóságunkat. Az a vélt értéksemlegesség pedig, amit ezáltal képvisel, eltárgyiasít olyan dolgokat, amelyek viszont nem függetleníthetik magukat az emberi akarattól. Ebben az adásban Köves Alexandra a tudományfilozófiáról beszélget Róna Péter közgazdásszal. Senkit ne tántorítson el a podcast meghallgatásától, hogy a tudományfilozófia bonyolultnak hat első hallásra. Egy tudományág önmagáról alkotott képe és az, hogy hogyan kívánja megismerni a valóságot, erősen kihat azokra az eredményekre, amelyeket hitelesnek tart. Ez a podcast sorozat végig egy paradigmaváltás szükségességéről beszél. Arról, hogy nem gondolkodhatunk ugyanazokban a megszokott sémákban, ha az erős fenntarthatóság irányát komolyan akarjuk venni. 2018. december 12-én a London School of Economics kapujára kifüggesztették a közgazdasági gondolkodás reformációjának 33 pontját, amely szakítani akar a közgazdaságtan dogmáival. A közgazdaságtan matematizált modelljei a vizsgálata elvont tárgyává egyszerűsít olyan komplex társadalmi jelenségeket, amik mögött hús-vér emberek – egyáltalán nem törvényszerű – döntései és értékválasztásai állnak. A másként gondolkodás alapfeltétele lenne, hogy elfogadjuk, hogy a közgazdaságtan olyan értéktelített társadalomtudomány, amelynek az emberiség szolgálata a célja. A piac törvényeit nem lehet természeti – mindenre és mindenkire kiterjeszthető – törvényként kezelni, hiszen az intézményeink mindig, minden helyzetben egyéni sajátosságokkal bírnak, amiket figyelembe kellene venni. Többek között erről beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal.
34:37
October 02, 2020
A jövő építése – Fenntarthatóság az építőiparban
Az építőipar anyag- és energiaigénye hatalmas. Míg sokat hallunk a zéróemissziós házakról, és több kisebb közösség is komoly energiákat fektet abba, hogy a helyben fellelhető, természetes és hagyományos technológiákat visszahozza az építőiparba, az erős fenntarthatóság felé még hosszúnak tűnik az út. Ebben az adásban Köves Alexandra az építőipar fenntarthatóságában rejlő lehetőségekről beszélget Barta Zsomborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnökével. A Zöld Egyenlőség szeptemberben különböző iparágak fenntarthatóságáról és fenntarthatatlanságáról szól. Ebben az adásban az építőipar fenntarthatósága kerül terítékre, amely hatalmas anyag-, energia- és területigénye ellenére messze jár még attól, hogy hosszabb távon is képes legyen a felhasznált anyagokat a gazdaság körforgásában tartani. Ráadásul kevesen tudják, hogy az épített infrastruktúra területén Magyarország kiemelkedő helyen áll a világban, és mégis a leggyakrabban hangoztatott fejlesztési elképzelések továbbra is megkérdőjelezetlenül elsődleges prioritásként kezelik az infrastruktúrát. De miért engedélyezünk zöldmezős beruházásokat ahelyett, hogy a rozsdaövezeteinket rehabilitálnánk? Egyáltalán mik az építőipar zöldítésének lehetőségei? Lelkes közösségek elszigetelt kezdeményezései maradnak a természetes anyagok és hagyományos építészeti eljárások népszerűsítései az építészetben? És milyen társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó aspektusai vannak ezeknek a kérdéseknek? A fenntarthatósági átmenetekben különösen problémásnak tűnhet, hogy azoknak, akiknek anyagi lehetőségeik vannak, élhetnek egészséges körülmények között, hatalmas, minden igényt kielégítő zéró-emissziós, „zöldre festett” házakban, míg a társadalom jelentős része lepusztult, befűthetetlen Kádár-kockákban vergődik. Ezekről beszélget Köves Alexandra Barta Zsomborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete elnökével.
34:14
September 25, 2020
Tegyünk bele energiát! – Az energiaipar zöldítéséről
A legfenntarthatóbb energia egyértelműen az, amelyikre nincs is szükség. Míg az iparágak teljesítményét abban szoktuk mérni, hogy mennyit tudnak megtermelni, az erős fenntarthatóság érdekében az energiaipar esetében érdemes lenne ennek a fordítottjára ösztönözni. De lehetséges-e az emberiség energiaéhségét visszafogni? A mindenképpen szükséges energiát hogyan tudjuk fenntarthatóan előállítani? Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval, a Közép-Európai Egyetem professzorával erről beszélget Köves Alexandra. A különböző iparágak fenntarthatóságáról és fenntarthatatlanságáról szóló beszélgetések között az energiaipar megkerülhetetlen. Az ökológiai közgazdaságtan azt hangsúlyozza, hogy a gazdaságunk teljes áteresztőképességét kellene csökkenteni ahhoz, hogy beleférjünk a Föld eltartóképességébe. Ez viszont az energiaipar esetében azt jelenti, hogy nem csak az energia tisztaságáról kell beszélni, hanem arról is, hogy milyen módon lehetne befolyásolni, hogy már az energiaigény felmerülésének pillanatában elgondolkodjunk arról, hogy miért van szükségünk arra az energiára. Vannak-e egyáltalán olyan törekvések, amik erre irányulnak, vagy csak abban a reménykedik az emberiség, hogy megtalálja a legtisztább technológiát, amely környezetszennyezés nélkül kielégíti az energiaéhséget? Egyáltalán melyik a ma létező legtisztább energia és milyen kérdéseket vetnek fel a zöld energiák? Többek között megfordított tőzsdei logikáról, technológiai optimizmusról, problémaváltásról, energia önrendelkezésről és az energiatermelés különböző módjainak fenntarthatóságáról beszélget ebben az adásban Köves Alexandra Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval, a Közép-Európai Egyetem professzorával.
39:28
September 18, 2020
Sport és fenntarthatóság
Az iparágak fenntarthatóságának sorozatába egy ritkán reflektált iparág is bekerült: a sport. Nemcsak arról gondolkodunk keveset, hogy néhány évtized alatt milyen hatalmassá nőtt, de a sportokon belül is elenyészik azok száma, akik a fenntarthatóságot komoly szempontként kezelik. Pedig a sport szemléletformáló és közösségépítő szerepe akár az ügy érdekében is bevethető lehetne. Erről beszélget Köves Alexandra Szathmári Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával. A kerékpározásról automatikusan a fenntarthatóság jut eszünkbe. Emberi erő hajtja, a sporthoz szükséges eszköz pedig elég tartósnak bizonyul. Nem is nagyon gondolunk arra, hogy a profi kerékpár versenyek esetében a karavánban legalább annyi gépjármű is halad a hegyi utakon, mint ahány bicikli. Ez is jól mutatja, hogy amíg a sportolás a téma nem is feltételezünk problémákat, azonban iparágként már megjelennek vagy megjelenhetnének a kérdőjelek. Ha a sport és a környezet viszonyáról beszélünk, akkor több olyan szempont is van, amiben a fenntarthatóság vizsgálható. Ilyen lehet a sportesemények vagy sportlétesítmények fenntarthatósága; a szurkolói magatartás; magának az adott sportnak környezetre gyakorolt hatása. Ugyanakkor sok társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos aspektusban – egészségmegőrzés, közösségépítés, szemléletformálás, társadalmi mobilitás - a sport kifejezetten jó közvetítő közeg is lehetne, amit érdemes lenne tudatosabban használni. Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Szathmári Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, az Eurosport szakkommentátorával.
36:39
September 11, 2020
Ki védi a növényeket? – Fenntartható mezőgazdaság
Szeptemberben a Zöld Egyenlőség különböző iparágak fenntarthatóságát vagy épp fenntarthatatlanságát járja körbe úgy, hogy ne csak a problémafelvetés legyen világos, hanem a megoldások is kirajzolódjanak. Ebben az adásban Köves Alexandra Gyulai Iván ökológussal beszélget a fenntartható mezőgazdaságról és arról, hogy vajon képesek lennénk-e – a szokásos piaci kényszereket meghaladva – újra a természetre bízni azt, hogy hogyan termeljük meg az élelmiszereinket. Ebben az adásban hiába hangzanak el olyan szakszavak, mint három oldalú szimbiózis, minőségi éhezés, vagy talajforgatásos gazdálkodás, bármilyen laikus számára egyértelművé válik, hogy mi az alapvető probléma a mezőgazdasággal. Azon túl, hogy az élelmezésünkért felelőssé tesszük az ipari mezőgazdaságot, egy sor olyan igény is felmerül, amely jelentősen túllép ezen: növényi alapú műanyagok gyártása vagy energianövények termesztése a fenntarthatóság jegyében. Ugyanakkor ez nem csak újabb földterületeket igényel, de a már művelésbe vont területeken sem vagyunk képesek a természet folyamatait érintetlenül a szolgálatunkba állítani, mert szinte kényszeresen avatkozunk bele abba is, ami egyébként nélkülünk is működhetne. Persze csak akkor, ha a gazdasági kényszerek megengednék nekünk. Gyulai Iván ökológussal, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnökével, az Intézet igazgatójával beszélget Köves Alexandra a fenntartható mezőgazdaság lehetséges irányairól, és arról, hogy mit is tehetnénk nem csak a környezetünk, de saját egészségünk érdekében is.
36:11
September 04, 2020
Tulajdon helyett hozzáférés? – A megosztáson alapuló gazdaságról
Ha a szükségleteinket egyre kevesebb erőforrás bevonásával akarjuk megoldani, akkor felmerül a kérdés, hogy pontosan mi is az, ami saját tulajdonként segíti az életünket, és mi az, amit másokkal megosztva is használni tudunk. Ebben az adásban Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával beszélget Köves Alexandra a megosztáson alapuló gazdasági megközelítésekről. Jelentősen terjed az a fenntarthatósági elképzelés, hogy egy szükségletet tulajdonlás helyett hozzáféréssel oldjunk meg. Ezt sokszor megosztáson alapuló gazdaságnak szoktuk hívni. Ez azonban többféle irányt is vehet: szállodák építése helyett lakásokban szállunk meg egy idegen környezetben; saját autó helyett valaki mással együtt utazunk vagy beülünk egy erre a célra szánt autóba; a mosáshoz lemegyünk az alagsorba; a fúrógépet pedig nem vesszük meg, hanem egyszerűen kölcsönözzük valahonnan. Ahhoz viszont, hogy ez működni tudjon, néhány alapfeltételre szükség van: legyen elég kicsi a művelet „tranzakciós költsége”; vigyázzunk a használat során a tárgyakra úgy, ahogyan azt a sajátunkkal tennénk; a megosztással kapcsolatos haszon ne koncentrálódjon és tudjuk elengedni a tulajdonlással járó szimbólumokat. Két olyan szolgáltatás, amelyről mindenkinek a megosztáson alapuló gazdaság jut az eszébe, az Airbnb vagy az Über – az ökológiai közgazdászok nagyrésze szemében – erősen félresiklott próbálkozásnak tűnik a társadalmi és környezeti igazságosság tekintetében. Van-e mégis létjogosultsága? A megosztáson alapuló gazdaságról beszélget Köves Alexandra Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával.
33:34
August 27, 2020
Megoldásgazdaság – Előremutató üzleti megoldások
Röpködnek körülöttünk az új fenntarthatósági irányzatok: körforgásos gazdaság, szolgáltatói gazdaság, ipari ökológia. Nehéz kiigazodni azon, hogy ezek mikor és milyen körülmények között vezetnek valódi, erős fenntarthatósághoz. Miről is szólnak ezek a fogalmak és hogyan mutatnak a fenntarthatóság irányába? Erről beszélget Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával Köves Alexandra. A körforgásos gazdaság fogalma egyre többször bukkan fel a fenntarthatósággal kapcsolatban mind a tudományos szakirodalom, mind a szakpolitikai elképzelések, mind a felelős vállalati irányítás diskurzusaiban. Sokan csak az újrahasznosítás egy divatosabb megfogalmazását látják benne, holott sokkal több van benne, minthogy a vállalat egyszerűen megoldja a termékében meglévő nyersanyag újrafeldolgozását. A „bölcsőtől a bölcsőig” elképzelés érinti a termék élettartamát és használhatóságát éppúgy, mint az alapanyagok körforgását. Azonban az entrópia növelésének elkerülése érdekében nem mindegy az sem, hogy mi és miért forog ebben a körben. A szolgáltatói gazdaság ugyanakkor egy olyan „ügyközpontú” vagy „megoldásközpontú” megközelítés, amikor nem egy termék gyártására összpontosít egy cég, hanem egy társadalmi problémára, szükségletre szállít megoldást. Ehhez viszont át kell értelmeznünk például a szükségleteinket: nem mosógépre van szükségünk, hanem tiszta ruhára; nem villanykörtére, hanem fényre; nem gyógyszerre, hanem egészségre. Ebben az adásban ezekről a fogalmakról beszélget Köves Alexandra Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával.
40:43
August 21, 2020
A Valóban Felelős Vállalat öt alapelve
Herman Daly, az ökológiai közgazdaságtan egyik szellemi atyja azt mondja, hogy „A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.” Mi történik, ha egy cégtulajdonos úgy dönt, hogy neki már van elég, és sokkal inkább egy felelős vállalatot szeretne, mint egy növekedőt? Lesokkolja a kollégáit. És utána? Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával, a Valóban Felelős Vállalat könyv szerzőjével beszélget Köves Alexandra. Amikor valaki egy bonyolult témában leegyszerűsített listákkal találkozik, jogosan lehet szkeptikus. Nehéz is öt alapelvben összefoglalni azt, hogy mi különböztet meg egy vállalatot egy Valóban Felelős Vállalattól. Mégis – hiába nem teljes, vagy vitatható egy-egy pontja – egy ilyen lista elindíthatja a gondolkodást a megoldás irányába. Egyre több cégtulajdonos, cégvezető és munkavállaló szembesül azzal, hogy a profit maximalizálása és a vállalat pénzügyi stabilitása már nem elégíti ki, a fejlődés egy más értelmezését is szívesen bevinné a működésbe. Azonban még egyáltalán nem egyértelmű, hogy ez milyen irány lehet, és azt hogyan tudja kommunikálni a külső és belső érintettek felé. A Valóban Felelős Vállalat öt alapelve érinti a térbeliséget, az elosztást, az ökonomizmus meghaladását, az ideális méret egyensúlyát, és persze azt, hogy a termék legyen abban a 20(!) százalékban, aminek helye van egy fenntartható világban. Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Tóth Gergellyel, aki a 25 éves KÖVET Egyesület berkein belül már jó néhány ilyen vezetővel találkozott.
39:52
August 14, 2020
Korlátlan felelősségű társaság?
A zöld átmenetben – vagy annak hiányában - úgy tűnik, hogy mindenki a másikra mutogat: az egyének a cégektől várják a fenntarthatóságot, a cégek pedig az egyéni fogyasztók igényeire hivatkoznak. Júliusban az egyéni fogyasztásról szóltak az adások, augusztusban pedig a vállalati felelősség kerül terítékre, amikor Tóth Gergely, a Kaposvári Egyetem tanára és a KÖVET Egyesület elnöke beszélget Köves Alexandrával. Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a gazdaság és annak szereplői szorosan beágyazódnak a társadalomba és az ökológiai környezetbe, így nem tekinthetik magukat ezektől a rendszerektől független szereplőnek. Azonban a piaci-liberális érvelésben egy vállalatot a piac szereplőjeként önmagában kell értelmezni, és bízni abban, hogy a piac és az önérdekkövetés összhangba kerül a környezeti és társadalmi érdekekkel. Ennek a folyamatnak gyenge jeleként értelmezhetjük a társadalmi felelősségvállalás (CSR) burjánzó lózungjait. De vajon ezek már helyes irányba mutatnak, vagy a szakirodalomban egyszerűen csak „greenwashing”, azaz fenntarthatatlan folyamatok zöldre festéseként értelmezhetjük őket? A piaci megközelítést szimbolikusan mutatja meg a „korlátolt felelősségű társaság” kifejezés is, ahol ez a korlátoltság azt is jelenti, hogy egy vezető mások erőforrásaival sáfárkodik úgy, hogy annak felelőssége vagy épp felelőtlensége nem veszélyezteti a sajátját. Meghaladható-e ez a gondolkodás? Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával.
38:23
August 07, 2020
A másfél fokos életmód
Most még hatalmas különbség van a jelenlegi életmódunk és a között az életmód között, amely lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés a megcélzott másfél fokos emelkedésen belül maradjon. Ebben az adásban Köves Alexandra Vadovics Edinával, a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjével beszélget arról, hogy mi is az a másfél fokos életmód, ami lehetővé tenné, hogy a klímacélokon belül maradjon. Mára már csak a legelvetemültebb klímatagadók kérdőjelezik meg, hogy a globális felmelegedés folyamatát meg kell állítanunk. Az ENSZ klímaszervezetének (IPCC) kimutatása szerint az iparosítás előtti időkhöz képest közel 1 fokkal nőtt a Föld hőmérséklete, és jelenleg évtizedenként 0,2-0,3 fokkal növekszik. A másfél fok elérése után azonban már olyan instabilitást érhet el a rendszer, hogy a tudósok sem tudják megjósolni, hogy annak milyen hatása lesz a földi életre. Így hozzávetőlegesen egy, maximum két évtizede maradt az emberiségnek arra, hogy oly mértékben csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását, hogy esélye legyen megállítani legalább az emberi tevékenység okozta felmelegedést. Ez a célkitűzés azonban lehetetlen anélkül, hogy változtatnánk az életmódunkon. Kutatások szerint a leggazdagabb országoknak személyenként átlagban meg kellene felezniük a szén-dioxid-kibocsátásukat, de még a nem túl gazdag Indiának is csökkentenie kellene. Köves Alexandra Vadovics Edinával arról beszélget, hogy mi férne bele a másfél fokos életmódba, és ez milyen lemondásokkal vagy éppen lehetőségekkel jár? Egyáltalán elérhető ez egyáltalán, és ha igen mit kell tenni ennek érdekében egyéni és kollektív szinten?
39:12
July 31, 2020
Fenntartható mobilitás: megmentenek az elektromos autók?
Egyéni ökológiai lábnyomunk legnagyobb része három területen adódik össze: az étkezés, a háztartási energiafelhasználás és az egyéni mobilitás. Ugyanakkor éppen a közlekedés területén tűnik úgy – talán egy kicsit álnyugalomba ringatva magunkat – hogy a technológiával létrejöhetnek olyan megoldások, ahol az életmódunk megváltoztatása nélkül tudjuk a fenntarthatóságot elérni. Tényleg megmentenek majd bennünket az elektromos autók és rollerek? Erről beszélget Köves Alexandra Lukács Andrással, a Levegő Munkacsoport elnökével. A fenntarthatósággal kapcsolatos technológiai optimizmusunk a közlekedés területén azt sugallja nekünk, hogy a fenntarthatóság elérhető közelségben van. A technológiai fejlődés létrehozza az elektromos autókat; új közlekedési eszközöket; és szintén a technológiai megoldások azok, amik lehetővé teszik, hogy a mobilitásunk eszközeit ne feltétlenül tulajdonoljuk, hanem megosszuk egymással. Ugyanakkor rendszerszintű változások nélkül aligha lehet elképzelni a mobilitással járó ökológiai lábnyomunk csökkenését. Ez viszont számos életterületen változásokat generálhat úgy, hogy az emberiség nagy része egyéni szabadságának szimbólumaként éli meg az utazást akár helyben, akár hosszabb távokon. Ebben az adásban Köves Alexandra arról beszélget, hogy milyen egyéni és kollektív változásoknak kell bekövetkezni a közlekedésben, a várostervezésben, a turizmusban és az életmódban ahhoz, hogy a fenntarthatóság elérendő közelségbe kerüljön.
36:07
July 24, 2020
Inkább egy vegán egy Hummerben? – A fenntartható étkezésről
Az élelmiszerfogyasztás egy ember ökológiai lábnyomának jelentős részét teszi ki. A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereségekkel járna. Csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy például a magyar népesség nagy része szeretne lemondani a húsfogyasztásról. Akkor viszont mit lehet tenni? Erről beszélget Köves Alexandra Benedek Zsófiával, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával. Ha valaki elgondolkozik azon, hogy a jelenleginél fenntarthatóbban kezd el élni, biztosan eszébe jut, hogy valamit változtat az étkezésén. Tavaly az ENSZ klímajelentése is felerősítette azt az üzenetet, hogy már csak a WHO által egészségesnek tartott étrendre történő áttérés is jelentős hozadékokkal járna a környezetterhelés csökkentése tekintetében, és itt még csak az egészségünkről beszélünk. A magyar köztudatban azonban a fenntartható étkezés úgy jelenik meg, ami kötelezővé teszi a szalámiról történő lemondást. És míg valóban a vegán életmód lenne a legkevésbé környezetterhelő, azért a spektrumon még vannak közbenső lépések. Az állati eredetű kontra növényi táplálék vitán túl pedig még olyan szempontok is sokat jelenthetnek, mint a tenyésztés vagy termesztés körülményei; a szezonalitás; vagy az előállítás helyszínének közelsége. Ráadásul külön érdekesség, hogy Közép-Kelet Európának a fenntartható étkezés tekintetében még helyzeti előnye is van a nyugatabbra fekvő országokhoz képest. Ebben az adásban Köves Alexandra Benedek Zsófiával beszélget többek között otthon tenyésztett disznókról, flexitariánus diétáról és háztetőkön lévő permakultúráról…
31:55
July 17, 2020
Milyen ruha teszi az embert? – A fenntartható divatról
Adott egy rendkívül környezetszennyező és társadalmilag igazságtalan, nagymértékben globalizált iparág: a divatipar. Ugyanakkor szintén adott egy, az egyén identitását komolyan befolyásoló szükséglet: a ruházkodás. A kettő metszéspontjában pedig nagyon jól kirajzolódik a fenntartható fogyasztás minden összefüggése és megválaszolatlan kérdése. Ezekről beszélget Köves Alexandra Mengyán Eszter újságíró bloggerrel, a Holy Duck alapítójával és szerkesztőjével. A fenntartható divatot tekinthetjük akár a fenntartható fogyasztás állatorvosi lovának. Keveseknek kérdés, hogy a globális divatipar hatalmas környezetterheléssel és a nyugati világban túlfogyasztással jár. Ugyanakkor a divathoz kötődően nemcsak az alapvető szükséglet jelenik meg. Az öltözködés éppen azért neuralgikus pont, mert nagyon fontos üzeneteket hordoz az egyénről. Vajon azt kell megváltoztatnunk, hogy ne hordozzon üzenetet, és ne legyen fontos a külső (ahogyan azt a zöld mozgalmak nagyrésze hirdeti), vagy éppen azt, hogy még több üzenetet hordozzon az egyéniségünkről és az értékrendünkről? A divatipar ugyanakkor nem csak környezeti, hanem társadalmi igazságosság tekintetében is problémás, és itt nem csak a bangladeshi varrónők helyzetéről érdemes gondolkodni. A jómódúak megtehetik, hogy ún. kapszulagardróbot hoznak létre, és néhány minőségi darabból állítják össze a ruhatárukat, de a legszegényebbek csak olyan olcsó ruhát tudnak megvenni, ami viszont szinte azonnal tönkre is megy. Köves Alexandra beszélgetése Mengyán Eszterrel lehet, hogy több kérdést vet fel, mint megoldást, de ha valaki szeretné megérteni a fenntartható fogyasztás összefüggéseit, akkor ez a félóra nem lesz elfecsérelt idő.
36:30
July 10, 2020
Fenntartható szubjektív jóllét
Júliusban gyakran elő szokott jönni a fenntartható fogyasztás témája. A Zöld Egyenlőség is ezzel foglalkozik ebben a hónapban, és első körben a magyar kutatások alapján azt járja körül Köves Alexandra Csutora Máriával, a Corvinus Egyetem tanárával, hogy miben tér el az anyagi jólét a szubjektív jólléttől, és van-e itt Magyarországon esélyünk beleférni a Föld eltartóképességébe. A Zöld Egyenlőség adásaiban sokszor felmerül az a téma, hogy a szükségleteink újraértelmezése sokat segíthet a gazdaság ökológiai korlátokon belül tartásához. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóságot ne lemondásként éljük meg, érdemes azt is mérlegre tenni, hogy mit nyerhetünk egy környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos világgal. Ahhoz viszont, hogy észrevegyük azt, hogy mit nyerünk a változásokkal, a fogalmi rendszereinket is újra kell értelmeznünk. Nem véletlen tehát, hogy a fenntarthatósági párbeszédekben az anyagi körülményekre fókuszáló jólét helyett a szubjektív jóllét kerül középpontba. Ez viszont azt feltételezi, hogy az anyagi jólét egy bizonyos pont után elválik a szubjektív jólléttől, és már nem a több vezet a boldogságunkhoz. Hol lehet az a pont, ahol ez a kettő különválik? Vannak-e olyanok, akiknél az anyagi jólét csökkentése akár szubjektív jóllét növekedést is okozhat, és itt Magyarországon hogyan alakul a Föld eltartóképességén belüli egyéni ökológiai lábnyom a különböző társadalmi csoportokban? Ebben az adásban a magyarországi kutatások eredményei alapján Csutora Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Köves Alexandra ezekre a kérdésekre keresi a választ.
38:25
July 03, 2020
Helyi és alternatív pénzek: valódi esély?
Júniusban a pénzügyek és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgettünk. A téma utolsó adásában Köves Alexandra Sárdi Gábor közgazdásszal beszélget az alternatívákról, arról, hogy hogyan lehet a jelen paradigmáit meghaladni, és milyen eszközök vannak a kezünkben ahhoz, hogy tényleg tegyünk valamit egy másik típusú gazdasági és társadalmi működési rend létrejöttéért. A helyi és alternatív pénzek már megvalósult tapasztalatai segíthetnek ennek átgondolásában. A pénz jelenlegi körforgásában az emberek a közösségekben megkapják a pénzüket például fizetésben, amit aztán elköltenek egy boltban, ami nagy valószínűséggel egy tőlük távol eső bejegyzésű cég tulajdonában van, ami azt nem az elköltés helyszínén fogja újra befektetni, vagy elkölteni. Ezzel azonban nem az adott közösségben lévő pénz körforgását segítik. Ennek kivédésére szolgálhat például a helyi pénz. Ugyanakkor korábban a podcast sorozatban esett már szó a gazdaság relokalizációjának fontosságáról is, amelyet szintén előmozdíthatnak a helyi pénzek amellett, hogy befolyásolják az áruk tartósságát, a közösségi életet és a szakmák megbecsültségét is. De hogyan tudnának létrehozni ilyeneket például önkormányzatok? És mire szolgálnak a szívesség- és időbankok? A válságok során fel szoktak erősödni a helyi pénzzel kapcsolatos viták, és egyre több és több ilyen megoldás kezd el működni. Számíthatunk erre most is? Ezekről beszélget Köves Alexandra Sárdi Gáborral, a Pénz és Fenntarthatóság című könyv fordítójával és szerkesztőjével.
36:10
June 26, 2020
Felelős befektetések – létezik ilyen?
Mostanra már a főáramban is sokan felültek a fenntarthatóság vonatra, és akik még hisznek a piac mindenhatóságában azt mondják, hogy már egyszerűen a befektetéseknél kell megfogni azt, hogy mikor, mire és hogyan adunk pénzt és mit finanszírozunk. Ebben az adásban az etikus alapokról és a felelős befektetésekről beszélget Köves Alexandra Naffa Helenával, a Corvinus Egyetem adjunktusával. Ez az adás rendhagyó abban a tekintetben, hogy nem az ökológiai közgazdaságtan, hanem a főáram - befektetési logikán alapuló - fenntarthatósági törekvéseiről, az azokban rejlő lehetőségekről, és korlátokról beszélget Köves Alexandra Naffa Helenával, a Corvinus Egyetem adjunktusával. A vállalatok felelősségének előmozdítása érdekében jöttek létre például az ún. etikus alapok, és ilyen célja van az ún. ESG-nek, amely elvileg a pénzügyi megtérülésen felül vizsgálja a környezeti, társadalmi és szabályozási hatásokat is. Hogyan működnek ezek a befektetési alapok? Mi biztosítja, hogy itt a tényleges hatást valóban előrébb sorolják, mint a részvényesi nyereségeket? A beszélgetésből kiderül, hogy valóban lehetséges-e a piaci logikán belül átalakítani azt, hogy a vállalatok ne csak a saját haszonmaximalizálásukat tartsák szem előtt, hanem rákényszerüljenek a felelős működésre. Hogy mennyire, azt már a hallgatók maguk tudják eldönteni…
35:59
June 19, 2020
Adósságcsapdában a fenntarthatóság
Ebben az adásban a pénz létrejöttéről, a hitelezés rendszeréről, és az adósság fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal. Kevesen tudják, hogy minden új pénz, ami a gazdaságban létrejön igazából adósságként jön létre. Azonban a kamatos kamattal ellátott adósság visszafizetése az egyik legkomolyabb kényszerítő erő a gazdasági növekedés mögött úgy, hogy sem környezeti, sem társadalmi fenntarthatóságot nem hoz létre… Ritkán gondolkozunk a pénzről úgy, hogy az a legelvontabb társadalmi konstrukció, tulajdonképpen egy elvi megállapodás emberek között. Valódi értéke nincs, úgy viselkedik, ahogyan mi viselkedünk körülötte. Jelenleg a jegybankok a semmiből hozzák létre a pénzt, amelyet a kormányok adósságaként könyvelnek le, majd a magánbankok egy bizonyos százalék tartalékba helyezése mellett, annak sokszorosát adhatják ki kamattal ügyfelek részére hitelként. Így a forrásként funkcionáló pénz a kormány adóssága, a gerjesztett tovagyűrűzése pedig a bankok ügyfeleinek adóssága lesz. Így viszont olyan gazdasági növekedésre van szükség a visszafizetéshez, amely nem csak a környezeti, de a társadalmi fenntarthatóságot is veszélyezteti. Ha viszont a pénz működése mögött semmi fizikai törvényszerűség nincsen, a gondolkodásmódunk változtatásával egészen új intézmények létrehozása is lehetővé válna. Van kiút ebből a globális adósságcsapdából? Többek között erről beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal.
35:38
June 12, 2020
A pénz szerepe a fenntarthatóságban/fenntarthatatlanságban
Az alternatív fenntarthatóságra törekvő gazdasági irányzatok nagyrésze egyetért azzal, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszereink átalakítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy környezetileg és társadalmilag is igazságosabb rendszert építsünk. A hónap témájához ez az adás elméleti felvezetőként szolgál, ahol Köves Alexandra Havran Dániellel, a Corvinus Egyetem docensével beszélget a pénz különböző funkcióiról. A beszélgetés során pedig felsejlik az, hogy ezek a funkciók hogyan befolyásolják a fenntarthatóságot. Már Arisztotelész is megkülönböztette az oikonomia és a krematisztika területeit: míg az előző a szükségleteink kielégítésére vonatkozó gazdasági tevékenységek rendszere, addig a másik a pénzzel való foglalatoskodás. Ma úgy tűnik, mintha ez a kettő már egyáltalán nem lenne szétszálazható. A pénz elvileg akkor működik jól, ha akadálytalanul áramlik és olajozza mindazt, amit a szükségletek kielégítéséért teszünk, azonban ma már a pénz ezt a funkcióját rendkívül torz formában látja el. Ebben az adásban a pénz három alapfunkciójáról beszélgetünk: az értékmérés, a cserefunkció és a felhalmozási funkció. Szóba kerül többek között, hogy miért van értéke egy ritka bélyegnek és miért nincs a tiszta levegőnek; mi köze a New York-i yuppie-knak az afrikai búza árához; és hogyan válik hatalmi funkcióvá az, hogy a pénz megtartja az értékét, míg az áruval kereskedők egy részének szembe kell nézni a portékája romlandóságával. És persze kiderül az is, hogy a kamat és a kényszerű gazdasági növekedés között mennyire szoros is az összefüggés.
43:39
June 05, 2020
Közösségi döntéshozatal – milyen demokráciában?
A képviseleti demokrácia válsága egyre egyértelműbb mindenki számára nem csak itthon, de a világ legkülönbözőbb pontjain. Ugyanakkor egy olyan jelentős fenntarthatósági átmenet, amiről az ökológiai közgazdaságtan beszél széleskörű társadalmi párbeszéden kellene alapuljon. De hogyan lehet a demokráciát demokratizálni? Köves Alexandra Takács-Sánta Andrással, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatójával arról beszélget, hogy milyen lenne a decentralizált, közösségi döntéshozatalra épülő részvételi, deliberatív demokrácia. A mostani képviseleti demokráciákban a felelősség és a döntések következményeivel történő együttélés egyre távolabb kerül a döntéshozatal szintjeitől: akik döntést hoznak egyáltalán nem „elszenvedői” a döntéseknek. A deliberatív demokrácia arról szól, hogy az állampolgároknak eszközöket és lehetőségeket adunk a kezükbe, hogy konkrét döntésekről párbeszédet folytathassanak. Nálunk fejlettebb demokráciákban ezekkel az eszközökkel már elkezdtek élni, és itthon is elindultak kezdeményezések, amelyek ebbe az irányba mutatnak. De hogyan lehet az állampolgárokat képessé tenni arra, hogy részt tudjanak venni a közösségi döntéshozatalban? És ha a részvételi döntéseknél nem is maga a konszenzus a fontos, akkor mi? Egy olyan társadalomban, ahol mindenki ahhoz szokott hozzá, hogy a főnök megmondja a tutit, mi hozhatja el ezt a szemléletváltozást?
35:39
May 29, 2020
Glokalizáció – helyi gazdaságok globális hálózata?
A mostani gazdasági válságban sokszor jön elő az a kérdés, hogy mennyire fogja ez a helyzet a globalizáció folyamatát befolyásolni. Sajnos egy egészségügyi válság kellett ennek a kérdésnek a felvetéséhez, pedig az ökológiai válsággal foglalkozó tudósok évtizedek óta hívják fel a globalizáció árnyoldalaira a figyelmet. Ebben az adásban ezt a témát járja körül Köves Alexandra Takács-Sánta Andrással, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatójával. Mérő László az egyik könyvében úgy fogalmaz, hogy annak, hogy a globalizáció ellen harcolunk körülbelül annyi értelme van, mint a genetikai kód ellen harcolni azért, mert léteznek szúnyogok. Azonban a koronavírus is rámutatott arra, amit a zöldek már nagyon régen mondanak: a globális gazdasági rendszerek kitettek, a károk és hasznok időben és térben elválnak egymástól, és egy ilyen helyzetben ellenállóbbak és igazságosabbak lennének azok a gazdasági tevékenységek, amik a termelést és a fogyasztást egymáshoz jóval közelebb hozzák. A glokalizáció szó miatt lehet, hogy Kazinczy Ferenc és Grétsy László közösen jajdulnak fel, ugyanakkor jól mutatja, hogy a relokalizációt globális közösségek hálózataként – a globális szolidaritás megtartása mellett – érdemes elképzelni. Milyen iparágakban lehetséges ez? Milyen és mennyi identitása kell legyen egy embernek egy ilyen világban? És tudunk-e banánt enni egy glokalizált gazdaságban?
38:25
May 22, 2020
Közösségek a fenntarthatóságért
Az egyik legerősebb konszenzusnak tűnik a zöld mozgalmak között, hogy az ökológiai váltásban hatalmas szerepe lehet az alulról jövő kezdeményezéseknek, és a közösségek erejének. De miért is? Fel lehet-e skálázni azokat a jó példákat társadalmi szintekre, amik közösségi szinteken történnek? És a közlegelők tragédiájában vagy komédiájában higgyünk? Ebben az adásban ezt a témát járja körül Köves Alexandra Takács-Sánta Andrással, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatójával. A Zöld Egyenlőség podcast májusi témája a közösségek szerepe egy fenntarthatósági átmenetben. Az eddigi adásainkban végig kitartottunk amellett, hogy az ökológiai fordulat leginkább egy széles társadalmi párbeszéd és összefogás nyomán alakulhat ki és - míg nagyon szép lenne, ha ez egy felülről támogatott folyamat lenne – valószínűbb, hogy alulról jövő, decentralizált kezdeményezések intézményesülése nyomán fog létrejönni. Ebben azonban rendkívül nagy szerep kell, hogy jusson a közösségeknek. Egyáltalán mit értünk ebben a kontextusban közösség alatt és mik azok a szerepek, amik által a közösségek erősödése tenni tud a fenntarthatóságért? Ezenfelül sok ökológiai közgazdász a közösségi tulajdonlásban és az egyéni hozzáférésben látja a megoldást egy sor környezeti probléma, és a fogyasztáscsökkentés tekintetében. Azonban ilyenkor a leggyakoribb ellenérvekben Garrett Hardin, amerikai ökológus a közlegelők tragédiájának példáját szokták felhozni. Takács-Sánta András viszont a Közlegelők komédiájáról írt könyvet…
32:38
May 15, 2020
Képességszemlélet a helyi gazdaságfejlesztésben
Gyakran halljuk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés célja a helyben élők helyzetének javítása. A szlogeneken túl viszont ehhez tudnunk kellene, hogy milyen összetevői vannak egy helyi közösség jól(l)étének. Ebben az adásban Köves Alexandra a képességszemlélet logikája mentén beszélget arról Gébert Judittal, hogy hogyan alakulhatna át a helyi gazdaságfejlesztésről alkotott képünk, ha mind a környezeti, mind a társadalmi fenntarthatóságot figyelembe szeretnénk venni. A Zöld Egyenlőség májusi témája a Közösségek szerepe egy fenntarthatósági átmenetben. Az előző adásban megismerkedtünk Amartya Sen képességszemléletével, ami röviden arról szól, hogy a társadalmak arról hoznak döntést, hogy a közösség tagjainak milyen szabadságokat, lehetőségeket és képességeket akarnak biztosítani és utána gondolják át azt, hogy ezt milyen eszközökkel lehet valóban mindenkinek elérhetővé tenni. Ez a megközelítés sokkal inkább a jóllétet helyezi a középpontba, és arra fókuszál, hogy az emberek ténylegesen milyen életet tudnak élni; milyen számukra értékes tevékenységekhez, erőforrásokhoz van hozzáférésük. Egy magyar kutatás – a magyar helyi gazdaságfejlesztések példáinak vizsgálata után - ennek a megközelítésnek a fényében fektette le, hogy hogyan is nézhetne ki a helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján, és értékeli ki később a jelenlegi helyzetet ehhez képest. De milyen is lenne egy olyan társadalomban élni, ahol a haszonelvűséget felváltja egy olyan párbeszéd, amely egy főtér átalakításakor először arról egyeztet, hogy azt a főteret a helyiek mire is szeretnék használni...?
25:08
May 08, 2020
Képességszemlélet a fenntarthatóságért
Május hónap témája a Közösségek szerepe egy fenntarthatósági átmenetben és első megközelítésben talán furcsának tűnhet, hogy a téma felvezetéseként egy rendkívül érdekes igazságosságelméletről, Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemléletéről beszélget Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával. Azonban a főáramú közgazdaságtan haszonelvűségét is éppen úgy megalapozzák társadalomelméleti irányzatok, így azok meghaladásához is szükség lehet a filozófiára… Mindig azt gondoljuk, hogy az elméleteket meg az igazságról szóló vitákat jobb, ha meghagyjuk a filozófusoknak. Ugyanakkor nagyon is fontos mondanivalót hordoznak például a különböző morálfilozófiai irányzatok vagy a társadalmi döntéseket befolyásoló igazságosságelméletek, hiszen a világról és az abban uralkodó rendről szóló gondolkodásunkat nagyban befolyásolják. A képességszemlélet szerint egy társadalom jólléte abban mutatkozik meg, hogy a közösség tagjai ténylegesen milyen életet tudnak élni, azaz milyen számukra értékes tevékenységekre van valós lehetőségük, képességük. Sok ökológiai közgazdász számára meghatározó a képességszemlélet, mert egyrészt alternatívát nyújt a főáram utilitartista megközelítéseivel szemben, másrészt mankókat ad arra vonatkozóan, hogy hogyan gondolkozhatunk a közösségekről, a közösségek vagy a társadalmak javairól vagy azok elosztásáról.
27:09
May 01, 2020
Feltétel Nélküli Alapjuttatás: az újraértelmezett munka eszköze?
A mostani válság rámutat arra, hogy mennyire instabil és igazságtalan a munkaerőpiacunk. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben felerősödtek azok a hangok, amelyek a feltétel nélküli alapjövedelem valamely formájában látják a megoldásokat. Ebben az adásban Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget erről a rendkívül izgalmas, előremutató, ugyanakkor megosztó és ellentmondásos eszközről és annak fenntarthatósági átmenetekben betöltendő szerepéről. A Zöld Egyenlőség podcast áprilisi témája a munka fogalmának újraértelmezése az ökológiai közgazdászok szemszögéből. A koronavírus miatt létrejött válságban szembesülhetünk mindazzal, ami miatt a munkaerőről az árupiacokhoz hasonlóan gondolkozni egyszerűen nonszensz. Azok az állások, amelyekre még a legnagyobb válság közepette is szükségünk van, alulfizetettek; ugyanakkor sokan egyik napról a másikra maradhatnak egyetlen tollvonással védőháló nélkül. A Feltétel Nélküli Alapjövedelemre vagy Alapjuttatásra (a kettő közötti különbségről beszélünk az adásban) lehet tekinteni a technológiai fejlődésből adódó termelékenységi növekedés újraelosztásának szemszögéből is, azonban az ökológiai közgazdaságtan logikájában talán mégis a munka újraértelmezésének egyik eszközeként jelenik meg. De milyen szerepet játszhat az FNA a fenntarthatósági átmenetekben az ökológiai közgazdaságtan megközelítésében? Miért legyen feltétel nélküli? Miért legyen alapjövedelem? Vagy miért inkább alapjuttatás… És milyen forrásból lehetne ennek a költségét egyáltalán finanszírozni?
34:12
April 24, 2020
A munka új víziói
Ha egy fenntarthatóbb és igazságosabb világot szeretnénk létrehozni, radikálisan át kell értelmeznünk azt, ahogyan a munkáról gondolkodunk. De milyen lenne a munka ideális világa? Milyen az értelmes, pszichésen támogató, tisztes munka, amelyet az „integrált, kiegyensúlyozott” ember végez? Ebben az adásban Köves Alexandra Csoba Judittal, a Debreceni Egyetem tanárával beszélget ezekről a kérdésekről. A Zöld Egyenlőség podcast áprilisi témája a munka fogalmának újraértelmezése az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Polányi Károly, világhírű magyar társadalomtudós már a múlt század közepén beszélt az ún. szubsztantív gazdaságról, amelyben nem a szűkösségre építünk, ahogyan azt a piaci logika teszi, hanem egyszerűen a szükségletek normális kielégítését tartjuk szem előtt az ökológiai és társadalmi korlátok tiszteletben tartása mellett. Ebben a megközelítésben a munka nem kizárólag a gazdaságilag értelmezhető hozzáadott értékre épít. De milyen lenne az ideális munka Polányi világában? Mások az értelmes munkáról beszélnek azon a ponton, ahol a személyes fejlődésünk a társadalmi hasznosságunkkal találkozik. Így az értelmes munkába fizetett és fizetetlen munkák is beletartoznak, és természetesen munkaként tekintünk az önellátáshoz kapcsolódó tevékenységekre, az ápolásra, a közösségi munkára, de még a közösségi döntésekben való részvételre is. Ez pedig nagyban átfed azzal, ahogyan a pszichológusok a „jó munkát” definiálják, amely hozzátesz a jóllétünkhöz és nem elvesz belőle…
36:13
April 17, 2020
Tényleg tudjuk, hogy mi a munka?
Mind a környezetünk, mind a saját jóllétünk érdekében, valamint a technológiai fejlődésünk fényében is érdemes meghaladni a „munka társadalmának” elavult mantráit és újragondolni azt, hogy mit, hogyan és miért dolgozunk. Ebben az adásban Köves Alexandra Csoba Judittal, a Debreceni Egyetem tanárával beszélget arról, hogy a munkaidőn túl a munka fogalmának átalakításával hogyan lehet elmozdulni egy igazságosabb társadalom felé. A Zöld Egyenlőség podcast áprilisi témája a munka fogalmának újraértelmezése az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Annak érdekében, hogy megújíthassuk a munkáról való gondolkodásunkat, szükség van arra is, hogy megnézzük milyen fejlődésen ment keresztül a munka fogalma, és hogyan tudjuk megérteni a munkához való viszonyunkat annak érdekében, hogy a környezeti problémákkal is hathatósan szembe tudjunk nézni. Ki tudunk-e lépni a „munka társadalmából” vagy elengedjük-e a protestáns munkaetikát? Vagy lehet, hogy a protestáns munkaetikát félreértelmeztük eddig is? A munkaerő-piac, mint fogalom nem is annyira régi, mint amilyen erősen beágyazott a gondolkodásunkba. Az ökológiai közgazdászok viszont foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy meg kell haladnunk a piaci gondolkodást annak érdekében, hogy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb világot teremtsünk. Mi a nehézsége annak, ha az emberi munkaerőre a kereslet-kínálat bűvkörén belül ugyanúgy gondolkodunk, mint az árupiacról? Hogyan létezik az, hogy csak azt a munkát tekinti a társadalom valóban munkának, ami ún. termelékenységgel jár?
33:23
April 10, 2020
Munkaidő-csökkentés: miattunk vagy a bolygó miatt?
Az ökológiai közgazdaságtanban a fenntarthatósági átmenetek egyik fontos eszközének tekintik a munkaidő-csökkentést, azt feltételezve, hogy ezzel nem csak az észszerűtlen fogyasztási szinteket lehet visszafogni, de a jóllétet érintő előnyök bőven kompenzálnák az anyagi fogyasztás csökkenésével járó veszteségeket. Ebben az adásban ezt a témát járja körül Köves Alexandra Antal Miklós ökológiai közgazdásszal. A Zöld Egyenlőség podcast áprilisi témája a munka fogalmának újraértelmezése az ökológiai közgazdászok szemszögéből. A jóléti államokban létezik egy önerősítő folyamat: minél többet dolgozunk, annál többet fogyasztunk; és minél többet fogyasztunk, annál többet dolgozunk, hiszen az új fogyasztási szinteket fenn kell tartanunk. Időnként már nem azért hozunk létre új munkahelyeket, mert azok valóban hozzájárulnak a szükségleteink kielégítéséhez, hanem azért, mert a munka társadalmában ez az egyetlen, amellyel a létünket fenntarthatjuk és a társadalmi státuszunkat bebiztosíthatjuk. Így viszont olyat is termelünk, aminek már nem sok köze van a szükségleteinkhez, viszont terheli a környezetünket. A munkaidő csökkentésével a feltételezések szerint az anyagi szükségletek úgy tudnának csökkenni, hogy a jóllétet nagymértékben befolyásoló egyéb szükségletek kerülnek előtérbe. Manfred Max-Neef kilenc alapvető szükségletet azonosított: létfenntartás, védelem, szeretet, megértés, részvétel, tétlenség, alkotás, énazonosság, szabadság. A szabadidő kérdésköre a kilencből ötöt érint: szeretet, megértés, részvétel, tétlenség, alkotás…
35:31
April 03, 2020
A technológia és a munka összefüggései az ökológiai közgazdaságtanban
Sokan sokféleképpen gondolkoznak arról, hogy milyen összefüggés van a technológia, a fenntarthatóság és a munka között. Vajon egy fenntartható világban arra használjuk a technológiát, hogy kevesebbet dolgozzunk, vagy arra, hogy többet? Erről beszélget Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal. A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, hogy a technológia inkább megváltó vagy inkább megváltandó szerepben tetszeleg az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Vannak olyan elképzelések, amik azt mondják, hogy egy fenntartható világban több lesz a munka, mert az energiát elkezdjük rendkívül megbecsülni (vagy nagyon drága lesz), és így már nem fog a robottal történő tehénfejés annyira vonzónak tűnni. Ugyanakkor a másik megközelítés az, hogy a robotika fejlődésével az emberek egyszerűen képesek lesznek kevesebbet dolgozni és mással foglalkozni. A modernizáció ez utóbbira épít: a gépek elvégzik helyettünk a kemény munkát. De miért hagyja ki ebből a logikából a hatalmi viszonyokat? A „nagy léptékű”, nagyon drága, robotizált technológián alapuló termelésnek van egy nagyon valószerű következménye: megváltoztatja a tőke/munka jövedelmek arányát és folyamatosan fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. Milyen körülmények között lenne mindenkinek esélye kreatívabb munkát végezni a jövőben?
31:16
March 27, 2020
Technológia a társadalmi fenntarthatóság szolgálatában
Köves Alexandra arról beszélgetett Bajmócy Zoltánnal, hogy milyen összefüggések vannak a technológiai fejlődés és a társadalmi fenntarthatóság vagy éppen fenntarthatatlanság között. Vajon milyen az a technológia, amely egyszerre támogatná a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot? A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, hogy a technológia inkább megváltó vagy inkább megváltandó szerepben tetszeleg az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Ivan Illich, osztrák filozófus vezette le, hogy valójában egy 100 km/órával közlekedő autó kb. 5 km/órával megy, ha figyelembe vesszük azt is, hogy mennyit kell a megvásárlásáért és fenntartásáért dolgozni. Ráadásul minél kisebb keresetű valaki, annál rosszabb ez az arány. Napjainkban a társadalmi viszonyokat a technológia nem csak leképezi, de a legfontosabb közvetítőjeként is szolgál. Az információs piac ráadásul olyan tőkét ad kevesek kezébe, amely megfelelő közösségi kontroll nélkül nem feltétlenül szolgálja a társadalmi fenntarthatóságot. A tudás monopolizációja és privatizációja a társadalmi igazságosság ellen hat, így nem véletlen, hogy az alternatív technológiai megoldásokban gondolkodó mozgalmak törekvéseinek középpontjában a nyílt hozzáférésű tudás; valamint a technológia decentralizálása és demokratizálása áll.
36:24
March 20, 2020
Technológia a környezeti fenntarthatóság szolgálatában
A végtelen technológiai optimizmusunk mellett is látszik, hogy amíg a technológia az egyik problémánkat megoldja, egy másikat létrehoz. Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal arról beszélget, hogy hogyan lehet erős fenntarthatósághoz vezető technológiai megoldásokat keresni a környezetünk érdekében. A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, hogy a technológia inkább megváltó vagy inkább megváltandó szerepben tetszeleg az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a technológiai változásra, mint egy robogó gyorsvonatra: csak előre lehet menni, vagy esetleg tolatni, de ez utóbbit meg miért tennénk? Sokan a környezeti fenntarthatóság és a környezet kapcsolatát egy olyan problémának látják, amelyben a gyorsvonat tolatni kezd, és a low-tech megoldások kerülnek előtérbe. Ugyanakkor a technológiai megoldásaink nagyon komplex lenyomatot hordoznak magukon a társadalmi viszonyokról, az elképzeléseinkről, a vízióinkról. Így amikor elfogadjuk például a beépített elavulást, akkor azt a társadalmi képet fogadjuk el, amelyben ez egy tűrhető módszer. Ha azonban nem kizárólag a piacra hagynánk a probléma megoldását, akkor lehet, hogy egészen másként állíthatnánk a fenntarthatóság víziójának szolgálatába a technológiát. És innentől kezdve a kérdés már nem az, hogy a high-tech vagy a low-tech a fenntarthatóbb…
36:17
March 13, 2020
Technológia: a fenntarthatóság üdvöskéje vagy motorja?
Amikor fenntarthatóságról van szó, magunkban sem bízunk annyira, mint amilyen vakon bízunk a technológia megváltó erejében. De vajon a technológiai optimizmusunk segít vagy ront a helyzetünkön? Ebben az adásban ezt a témát járja körül Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal, az SZTE docensével. A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, hogy a technológia inkább megváltó vagy inkább megváltandó szerepben tetszeleg az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Az ökológiai modernizáció hívei azt hirdetik, hogy a technológia képes lesz megoldani a fenntarthatósági problémáinkat, hiszen képes lesz olyan hatékonyságot elérni, amellyel a fogyasztásunk és a környezeti terhelésünk elválik egymástól. Ebbe az irányba azonban egyelőre nem sok konkrét tapasztalat mutat. Georgescu-Roegen, az ökológiai közgazdaságtan egy jelentős képviselője az entrópia fogalmával hívta fel a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül minden, amit előállítunk hasznos, ugyanakkor a környezetünk számára minden beavatkozásunk magasabb rendezetlenségi szintet hoz létre. Ezért érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit és miért gyártunk. Elektromos borotvákat például azért, hogy gyorsabban borotválkozhassunk. Később viszont rászánjuk az időt arra, hogy dolgozhassunk az elektromos borotvák előállításáért, vagy azért, hogy megvehessük azokat…
36:58
March 06, 2020
Sokszínű vidék – sokszínű megoldások
Az ökológiai közgazdaságtan alapjairól beszélgetve korábbi adásainkban sok szó esett a főáram kritikájáról, ezen a héten már a lehetséges megoldásokat vázolja fel Köves Alexandra és Pataki György. Megtudjuk, mik azok az ügyetlen megoldások, és miért fontosak nekünk. Az ökológiai közgazdaságtanban nagy hangsúlyt helyeznek az úgynevezett relokalizációra, vagy ökolokalizációra, ami megpróbálja a fogyasztási és termelési láncokat lehetőség szerint minél kisebb körben tartani annak érdekében, hogy egyrészt a költségek és hasznok (azaz a gazdasági beavatkozások pozitív és negatív hatásai) ugyanannál a közösségnél jelentkezzenek, másrészt azért, hogy a gazdaság szervezése a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe egy adott térség adottságait. Ez helyi megoldások globális hálózatát jelentené, azonban egy ilyen megközelítés más adórendszert és más politikai döntéshozatali rendszert is feltételez. Azt mondják, hogy „Amit nem tudsz mérni, azt nem tudod irányítani!” Felejtsük el teljesen a GDP-t? Mi a baj vele? Mit mér, és mit nem mér? Milyen alternatívák vannak? Ha ezeket tesszük a fókuszba, lehet elmozdulás?
36:07
February 28, 2020
Mennyit ér egy pillangó?
Ebben az adásban a természet értékéről beszélget Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal arról, hogy mennyit ér egy pillangó. Vagy egy bengáli tigris. És persze arról, hogy lehet és persze szabad-e egyáltalán pénzbeli értéket rendelni az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Miért fontos ez nekünk? Tud-e és akar-e a világ azért fizetni, hogy egy hektár esőerdő értékét ne a fakivágás, hanem a szén-dioxid-megkötés határozza meg? Számos olyan projekt létezik, amelyek megpróbálják megbecsülni akár egy-egy fajnak a pénzbeli értékét. Egy európai kutatásban az ökoszisztémák és a biodiverzitás értékét próbálták meghatározni, és az egyik konklúzió az volt, hogy évi 45 milliárd dollár befektetéssel a védett területek megőrzésébe 5 billiárd dollárt lehetne ökoszisztéma-szolgáltatásokban nyerni, azaz majdnem százszorosa a megtérülés. Akkor miért nem fektet mindenki ebbe? Pataki György tagja volt az ENSZ biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos egyeztető fórumának, az IPBES-nek. Miről szól ez a fórum, és mit ér el egyáltalán? És mi köze van az etikának mindehhez?
31:48
February 21, 2020
Mégis kinek a fenntarthatósága?
Ebben az adásban Köves Alexandra Pataki Györggyel beszélget arról, hogy hogyan gondolkodnak az ökológiai közgazdászok a fenntarthatóság fogalmáról, és miért rázza ki a legtöbbjüket a hideg a „fenntartható fejlődés” fogalmától. A fenntartható fejlődés kifejezést a 87-ben megjelent Brundtland-jelentés óta használjuk egyre elterjedtebben, olyannyira, hogy mára már a csapból is ez folyik olyanok szájából is, akik még véletlenül sem gondolják komolyan a fenntarthatóságot. Ennek a fenntarthatóságnak három pillérjét ismerjük: környezeti, társadalmi és gazdasági. Jól hangzik, de mégis az ökológiai közgazdászok felől sok kritika éri egyszerűen azért, mert olyan kompromisszumokból született, amelyek elhitetik velünk, hogy a szokásos üzletmenet mellett is lehet fenntarthatóságról beszélni. De hogyan lehet eltérően értelmezni a környezeti fenntarthatóságot? És mi az a társadalmi fenntarthatóság, és hogyan viszonyul a környezeti fenntarthatósághoz? Vannak ellentmondások? El lehet érni a kettőt egymás nélkül is? A gazdasági fenntarthatóság a fenntartható fejlődés trójai falova?
31:18
February 14, 2020
Bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba - Már 50 éve tudjuk?
A Zöld Egyenlőség első fontos témája a bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba. Ez a hónap hivatott arra, hogy bemutassa, egyáltalán micsoda az ökológiai közgazdaságtan, és hogyan határozza meg önmagát a főáramú közgazdasági paradigmákhoz képest. Ez a tudományterületeken átívelő kezdeményezés már több mint 30 éve intézményesült egy tudományos folyóirat és a nemzetközi tudományos társaság létrehozásával. Azonban a mára már klasszikusnak tartott „nagy öregek” mintha már a 70-es évek környékén előre látták volna, hogy miről fogunk 2020-ban lázasan beszélgetni: a kényszerű gazdasági növekedés logikája nem összeegyeztethető a környezet és a társadalom korlátaival. Ennek ellenére egy fél évszázad sem volt elég arra, hogy elmozduljunk erről a kényszerpályáról. Vajon miért? Ebben az adásban Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget az űrhajós- és a cowboygazdaság közötti különbségekről, az állandó állapotú gazdaság elképzeléséről és a növekedés határairól.
32:32
February 07, 2020
Megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent
Elindul az Új Egyenlőség zöld podcastja. Az első adásban Pogátsa Zoltán beszélget a program indításának céljáról és körülményeiről Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, aki a podcast szerkesztője és házigazdája lesz. Egyre többet hallunk a klímaváltozás kapcsán arról, hogy mi a fenntartható és mi nem. Azonban sokszor úgy tűnhet, hogy nincs lehetőség a jelenlegi gazdasági paradigmák mentén valódi megoldásokról beszélni. Ezzel szinte minden ökológiai közgazdász egyetért. Radikálisan meg kell kérdőjeleznünk minden olyan alapvetést, amelyet eddig megkérdőjelezhetetlennek gondoltunk annak érdekében, hogy valódi válaszokat találjunk az ember és környezete együttélésének jelenlegi problémáira. És amíg hajlamosak vagyunk néha a zöld megközelítéseket szembeállítani a szociáldemokrácia gondolatiságával, addig alaposabb áttekintés után arra kell rájönnünk, hogy a környezeti és társadalmi problémákat pontosan ugyanazok a megkérdőjelezhetetlennek tartott alapvetések generálják. Ez a podcast az ökológiai közgazdaság megközelítései mentén közérthetően szeretné az érdeklődőknek bemutatni azt, hogy hogyan lehetne újragondolni a gazdasági paradigmáinkat annak érdekében, hogy azok egy környezetileg és társadalmilag igazságosabb irányba mutassanak. Minden hónapban egy adott témát jár majd körül hetente különböző fókuszokkal (pl. technológia és fenntarthatóság kapcsolata; a pénzügyi rendszereink és a fenntarthatóság összefüggései; a fenntartható munka; fenntartható fogyasztás stb.) meghívott szakértőkkel.
30:13
January 31, 2020