Bespoke Magazin - Podcast

A világ sokat változott az elmúlt 70 évben is, s a változás értelemszerűen a nők társadalmi szerepét is érinti. Ám az öltözködés terén korántsem sem mondható el, hogy letisztultak a viszonyok. Napjainkban a túlkompenzáció divatnak vélt öltözködési jelenségekkel keveredik, miközben a nívó iránti igény általánosan megfeneklett. Tovább rontanak a helyzeten a feminista mozgalom célt tévesztett, torz eszményei, melyek az egyenjogúság és az egyenrangúság természetes igényét egyre inkább az egyformaság megteremtésének romboló, természetellenes ideájára cserélik. Nő legyen a talpán, aki ilyen körülmények között öltözködésében egy magabiztos és professzionális kiállást képes tanúsítani, miközben ruházatában megtartja személyiségét és nemi identitását. Szinte felmerül a kérdés: egyáltalán lehetséges-e ez? Nos, álláspontom szerint igen! Pusztán arra van szükség, hogy kilépjünk az ad-hoc mutatványok gyakorlatából, világos alapokra helyezve a hivatali/üzleti öltözködés koncepcióját. Ebben törekvésben a power dressing fogalma egy nagyon fontos támpont, feltéve, hogy tudjuk helyesen értelmezni.

Tíz évvel ezelőtt írtam először az ügyvédek öltözködéséről. Bevallom, akkor meglepődtem azon, milyen zabolátlan ingerültséggel keltek sokan a strandpapucs védelmére, mondván, a talár alatt úgysem látszik ki mit visel, amúgy pedig nem a ruha teszi a jó ügyvédet. Vajon még mindig mindegy mi van a talár alatt? Az ügyvédi megjelenés méltóságáról beszélgetek Dr. Csáky Bencével, aki fiatal ügyvédként, szubjektív meglátásaival talán egy újgenerációs ügyvéd attitűd reményét villantja fel. Fontos-e az ügyfélhez igazodni megjelenésben? Miért választanak gyakrabban elsőrangú öltönyt mérnökök mint jogászok? És mi a helyzet a luxusmárkákkal? Vajon Hermes övet viselni valóban presztízs? És a Rolex órák?  Viseli ezt a márkát igazi úriember? Egyáltalán létezik olyan, hogy úriember? Lássuk milyen érvekkel bátoríthatjuk azokat, akik hisznek abban, hogy nem csak a “slamposság”, pardon nem csak a “kényelmes, laza” öltözködés lehet elemi joga egy ügyvédnek, de talán megilleti a komfortérzet és a tolerancia az ügyvédi hivatás azon képviselőit is, akik öltözködésben egy konvencionálisabb felfogást preferálnak.

Vajon a nők ösztönösen tudják mi a jólöltözöttség? Mit lehet tenni, ha ez a dolog mégsem annyira adottság? Fejleszthető-e ez a képesség, és ha igen, milyen praktikus módszerek vannak erre? Mi valójában a stílus (a közhelyeken túl), és milyen módszerrel alakíthatjuk ki a sajátunkat? Milyen arányban jelenhet meg a személyiség és hol kezdődik a profizmus a női üzleti öltözködésben? Hogyan befolyásolja a szakmai hierarchia a ruhatárral kapcsolatos kívánalmakat? Ilyen és hasonlóan érdekes témákban keressük a választ, ebben az eredetileg élőben leadott műsorban, melynek vezetője Tietze Debóra volt, aki kifejezetten jó érzékkel találta meg azokat a kérdéseket, melyek lehetővé tették a kulcspontok hasznos kibontását. Ebben a beszélgetésben tehát nem én kérdezek, hanem engem kérdeznek, de bízom benne, hogy az elhangzottakat hasznosnak találják majd.

Holczer Ádám, Magyar Bajnok, elit futballista. Tizenkét évesen lett a Fradi kapusa, ahol több mint egy évtizeden át védett. Jelenleg is az NB1-ben a Paksi FC játékosa. Ha Önök most azt kérdezik hogyan kerül a stoplis cipő az eleganciakultúra asztalára, nos, megértem a dilemmájukat. De nincs semmiféle tévedés: beszélgetőpartnerem élvonalbeli futballista, ám egyúttal megvan az a ritka tulajdonsága, hogy bespoke rajongó. Ami azt illeti valóban ritka, még a legnagyobbak között is, hogy egy labdarúgó érti és értékeli a kifinomult szabósági kultúrát, a klasszikus elegancia nemes kimunkáltságát. Holczer úr azonban nem csak az ízlésével, öltözködésével emelkedik ki a jól ismert futballista klisék tengeréből. Egész személyisége arra ösztönöz bennünket, hogy átértékeljük magunkban az általánosítás szemléletét. Hogy miről is fogunk beszélgetni? Stílusról és eleganciakultúráról biztosan. De természetesen nem csak erről. Őszintén elmondja, milyen érzés a politikai csatározások kereszttüzében állni, vagy hogyan éli meg a kritikát, amit a hazai játékosok okkal, ok nélkül, de rendszeresen elszenvednek. Talán azt is megtudhatjuk mi tesz valakit igazán jó kapussá, és azt is vajon lát-e esélyt felzárkózni a magyar labdarúgás hajdani hírnevéhez? Mi akadályozhatja ezt, vagy mi lehet megoldás? - konkrét szakmai elképzelést is felvázol. És ez még messze nem minden. Beszélünk magánéletről, ízlésről, meg tudjuk van-e olyan hogy futballista nyugdíj és természetesen a jövőbeli tervekről is szót ejtünk. Ha velünk tartanak, ígérem, olyan beszélgetést hallhatnak, ami nem pusztán ritka, de ki merem jelenteni, ezidáig egyedülálló Magyarországon. A beszélgetés írott változata a Bespoke Magazin "Diskurzus" rovatában érhető el: https://www.bespokemagazin.hu/

A klasszikus stílusnak is vannak olyan elemei, amelyeket az avatatlan szem nehezen tud értelmezni. Fontos, hogy helyén tudjuk kezelni ezeket. Ám egyúttal azt is látnunk kell,  hogy nem minden tekinthető klasszikus sikknek, amit sokan annak élnek meg. A cikk képekkel illusztrált, írott változata: https://bespokemagazin.hu/szemle/zokni-nelkul-decemberben