Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek?

Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra vagy akár a saját szüleik korosztályára.

Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet, ahol mozgott. Létezik arany középút a letaposott védett növények és rovarok, megzavart vadak és aközött, hogy úgy edzünk a természetben, mintha ott se lettünk volna?

A Lételem negyedik évadának első epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes moderátor Gangel Marcellel, a Kalandbringás Sportegyesület alapítójával és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével.

Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása?

Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Barna zoológus-taxonómussal, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával és Dr. Fehér Zoltán zoológussal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel jár a taxonómusok munkája vagy hogy hogyan lehet elnevezni az újonnan felfedezett fajokat, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy jelenleg körülbelül hány fajt ismerünk világszerte, ebből mennyi lehet a veszélyeztetett faj és ezt hogyan lehet megbecsülni, mik azok a funkcionálisan kihalt fajok, és hogy miért rendkívül fontos a biodiverzitás.

A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő.

A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.

Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fontosságáról Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével és Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével.

A beszélgetőpartnerek többek között olyan témákat boncolgatnak, hogy hogyan tud hozzájárulni a város zöldítése a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, milyen jó példákat találunk Európa-szerte zöldülő városokra, de az is szóba kerül, hogy hogyan lehet javítani a fővárosiak Dunával való kapcsolatát, kibetonozás helyett miért fontos a patakok természetesebbé alakítása, milyen természeti kincsei vannak Budapestnek, és mi a jelentősége a természetvédelmi területeknek a városon belül.

A tömegturizmus az elmúlt évtizedekben évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, ami nem csupán a népszerű úti célok helyi lakosainak körében okozhat feszültséget, de sok esetben a természeti területekre is káros hatással van. Legyen szó szemetelésről, az állatok zavarásáról vagy akár arról, hogy a turisták akár védett növényeket is letaposhatnak. Persze a szép tájakra mindenki kíváncsi, és túrázni, kirándulni vagy folyókban, tavakban fürdeni is sokan szeretnek, így érdemes olyan megoldásokat találni, amivel az emberektől se vesszük el a természettel való kapcsolódás élményét, és erdeink, folyóink, tavaink se kerülnek veszélybe.

A WWF Lételem évadzáró epizódjában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Ribiánszky Gergely erdőmérnök, turisztikai szakértő, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ projektvezetője beszélget Dobos Emese moderátorral arról, hogy milyen lehetőségek vannak a fenntartható turizmus terén, milyen szabályozásokat kellene bevezetni a természet megóvása érdekében, mik a nemzetközi és hazai jó példák, de az is szóba kerül, hogy turistaként mit tehetünk azért, hogy a lábnyomunkon kívül ne hagyjunk más nyomot a természetben.

Repohár, szelektív hulladékgyűjtés, hasznos vagy legalább újrahasznosítható ajándéktárgyak, esetleg a repiajándékok szándékos kiiktatása – milyen ma egy fenntartható rendezvény, és hol tart Magyarország például a brit vagy a holland fesztiválokhoz képest?

Ma, amikor a fenntarthatóság egy kikerülhetetlen téma, a rendezvényszervezők egy része is próbál egyre többet megtenni azért, hogy egy esemény minél zöldebb legyen – pláne, hogy a közeljövőben várhatóan egyre több olyan fiatal lesz, akinél például egy fesztivál kiválasztásánál döntő érvnek számít a fenntarthatóság mértéke. Tehát egyúttal versenyképességi kérdés is lesz az, hogy ki milyen intézkedéseket tesz ezen a téren. De hol kezdődik az igazi zöldülés, és mi a helyzet a greenwashinggal?

A Lételem legújabb epizódjában Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere és Ruisz György, a HighVibes társtulajdonosa beszélget Klacsán Csabával, a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetőjével arról, hogy mennyire zöldek a rendezvények Európában és hazánkban, mekkora a fogyasztói nyomás – pontosabban: mennyire „büntet” a Z-generáció –, hol jön be egy rendezvényszervező szemléletformáló szerepe, de arról is szó esik, hogy többe kerül-e a zöldülés, mint egy hagyományos rendezvény megszervezése.

Neked mi jut eszedbe a Dunakanyarról? A békés, hangulatos települések? Piknik a Duna partján? Esetleg a jó kis kirándulások? A Dunakanyar természeti szempontból hazánk egyik legkülönlegesebb része, sőt, a régióban is nehéz találni hasonlót: a Duna teljes folyásán összesen három helyen tör át hegységet – az ausztriai Wachauban, a hazai Dunakanyarban, valamint a romániai Kazán-szorosnál –, és mindhárom rész vonzó turistacélpont, hiszen látványos természeti értékekben gazdag. Nem véletlen tehát, hogy a turizmus jelentős része ide irányul, sőt az sem, hogy egyre többen költöznének ide a nagyvárosokból. Az idilli környezetet és a természeti kincseket azonban mint ahogy mindenhol, itt is számos tényező fenyegeti, bár szerencsére a Dunakanyarban még nem tettünk tönkre mindent.

A Lételem legújabb epizódjában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Batki László, a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke beszélget a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, Dedák Dalma vezetésével arról, hogy milyen nehézségekkel állnak szemben a természetvédelmi szervezetek és a helyiek, ha a Dunakanyarról van szó, milyen ügyeket sikerült megnyerni, miért fontos a helyi lakosok bevonódása, de az is szóba kerül, hogy mi lenne a megoldás arra, hogy a turisták, a helyiek és a természet is jól járjon.

Hogyan függ össze a szegénység és a fenntarthatóság, illetve a környezetvédelem? Mit nevezünk energiaszegénységnek, és megoldást nyújthat-e a rezsicsökkentés a nehéz sorsúak helyzetére? Miközben a lakosság egy része úgy igyekszik fenntarthatóan élni, hogy nem tekeri fel túlságosan a fűtést, kevesebb húst fogyaszt vagy szelektíven gyűjti a hulladékot, addig bár egy energiaszegény háztartás ökológiai lábnyoma a nélkülözések miatt alacsonyabb is lehet az átlagnál, de helyi szinten a rossz levegőminőséget okozó leharcolt dízelautók vagy a nedves, esetleg kezelt fával való fűtés környezeti problémaként jelen van.

A Lételem második évadjának második epizódjában Feldmár Nóra, a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa és Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője beszélget ezekről a témákról. Az epizódban szó esik arról, hogy milyen problémákkal néznek szembe az alacsony jövedelmű emberek, ami a fenntarthatóságra való átállást nehezíti, hogyan lehetne ezt célzottan és hosszú távon kezelni, de arra is fény derül, hogy milyen állapotban van a magyar épületállomány, miért problémás a kistelepüléseken a mobilitás, miért különösen fontos a megfelelő szabályozás vagy éppen az, hogy mit tesz a Habitat for Humanity és a WWF Magyarország közös, LIFE Bio-Balance nevű projektjének keretein belül, melynek egy része a tűzifa-felhasználás hatékonyságának növelésével foglalkozik.

Mi motivál valakit arra, hogy környezet- és természetvédelmi aktivista legyen, és miért lényeges, hogy a fiatalok tájékozódjanak és hallassák a hangjukat ebben a manapság kritikusan fontos témában? A március 25-i globális klímasztrájkot és a március 26-i Föld óráját megelőzően a WWF Magyarország zöld podcastje, a Lételem az aktivizmus témájával indítja el második évadját.

Az első epizódban Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője beszélget Macskásy Évával, a Fridays for Future aktivistájával. Az epizódból megtudhatjuk, hogy Éva milyen utat járt be, míg az FFF aktivistája lett, mi inspirálta őt – eláruljuk, hogy sok más mellett egy személyes találkozó Jane Goodall-lal is nagy hatással volt rá –, és most ő hogyan inspirál másokat, immár egy szélesebb rálátással a témában.

De beszélgetünk Greta Thunbergről is, vagy arról, hogy milyen volt a Fridays for Future hazai fogadtatása, hány ember kell egy klímatüntetés megszervezéséhez, illetve hogy hogyan tudja oldani a klímaszorongást, ha cselekvésbe és aktivizmusba fordítjuk a negatív érzéseket. Szó esik arról is, hogy miért fontos, hogy mindenki kivegye a részét a tettekből, és hogyan próbálják megszólítani a fiatalokat a zöld szervezetek, többek között a WWF Magyarország is.

Menjünk vissza az időben 30 évet: 1991-et írunk, a rendszerváltás már megnyitotta kapuit a civil szervezetek előtt is, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld kezdeményezések. Ahogy sok más alapítvány, a WWF magyarországi irodája is ekkor jött létre, először csupán néhány fővel, akkor aktuális természetvédelmi problémákra reagálva – ráadásul nem más, mint Fülöp herceg támogatásával. Bár a panda még viszonylag ismeretlen volt itthon, fokozatosan építkezve és lelkiismeretesen dolgozva egyre jobban elterjedt, hogy miért fontos természeti értékeink megóvása és mivel is foglalkozik a WWF Magyarország – hazai terepen hazai kihívásokkal. Most térjünk vissza 2021-be: a rengeteg új kihívás mellett még néhány „régi” is fennmaradt, és bár a köztudatba mára beégtek a klímakatasztrófa, a természetvédelem és az erdőirtás szavak, még mindig rengeteg a tennivaló mind a természetvédelmi kezelés és klímavédelem, mind a zöld politika és a szemléletformálás terén.

Idén 30 éves a WWF Magyarország, és ennek alkalmából a Lételem EXTRA keretében izgalmas beszélgetésre ült le egymással Sipos Katalin, a WWF Magyarország jelenlegi igazgatója és Haraszthy László, a civil szervezet egykori alapító igazgatója, melynek során egyszerre idézik meg a múltat, mutatják be a jelent és elmélkednek a jövőről.

Mihálovits András villámkérdéseire válaszolva a beszélgetésből többek között kiderül, hogy hogyan jött létre és miként változott az alapítvány a három évtized alatt, mik azok a természetvédelmi problémák, amik még 30 év elteltével is kihívást jelentenek, miket könyvel el legnagyobb sikernek a jelenlegi és az egykori igazgató, voltak-e és vannak-e zöld politikai programok, vagy épp milyen most és milyen volt régen a társadalom viszonya a természet- és környezetügyhöz.

Ma már egyre többet hallani arról, hogy a farkas, a medve és a hiúz nem csak újra megjelentek hazánkban, de van, amelyiknek már állandó, szaporodó állománya van az ország területén. Amennyire azonban a természetvédők örülnek ennek – hiszen természetes élőhelyükön nagyon fontos szerepük van az ökoszisztéma megfelelő működésében –, egyes embereknek, érdekcsoportoknak gyakran törnek borsot az orra alá. A leggyakoribb probléma velük az, hogy azt eszik, amit az ember is fogyasztana: nagyvadat – például őzet, szarvast, vaddisznót – és ha lehetőségük adódik rá, olykor haszonállatokat is. Éppen ezért vannak, akik inkább távol tartanák saját területüktől ezeket a fokozottan védett állatokat, hiszen zsákmányolásuk gazdasági veszteséggel járhat.

De hol van a megoldás? Párbeszéddel, a másik nézőpontjának megértésével és közös nevezőre jutással, illetve megelőzéssel nagyon sokat lehet tenni azért, hogy a farkas is jól lakjon és a kecske is megmaradjon. Ez azonban egy hosszú folyamat, amibe minden szereplőt be kell vonni.

A Lételem 9. epizódjában Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője beszélget Patkó Lászlóval, a civil szervezet Nagyragadozók programjának vezetőjével arról, hogy kik is azok a nagyragadozók – és miben mások, mint a nagyvadfajok –, mi a probléma velük, de miért is kell megóvni őket, mi a különbség az állatvédelem és a természetvédelem között, és hogyan igyekszik párbeszédet kezdeményezni és megoldást találni az alapítvány nagyragadozókkal foglalkozó EuroLargeCarnivores LIFE projektje. Szó esik arról is, hogy valóban veszélyes-e az emberre a farkas és a medve, hogy hogyan képes egy fesztivál közelebb hozni az embereket a nagyragadozókhoz, de arról is, hogy hogyan lehet megbecsülni egy adott területen a számukat, és megjelenésükkel miként szabályozzák az ökoszisztémákat.

Készült a EuroLargeCarnivores (LIFE16 GIE/DE/000661) projekt keretében az Európai Unió LIFE Governance and Information programjának támogatásával.

Mindannyian érezzük, hogy az időjárás már nem a régi: a csapadékeloszlás kiszámíthatatlanná vált és szélsőségek jellemzik – az egyik pillanatban a hatalmas esőzések következtében villámárvizek öntik el a környező területeket, majd hosszan tartó szárazság okoz problémákat az élet számos területén, elsősorban a mezőgazdaságban. A gyors megoldás azonban a legtöbb esetben csupán „tüneti kezelés”: árvizek idején még mindig az a jellemző, hogy minél előbb megszabaduljunk a víztől, ami viszont az aszályos időszakokban nagyon jól jönne.

Bár Magyarországot sokan víznagyhatalomnak tartják, valójában évente a Balaton térfogatának háromszorosával több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik – vagyis ennyit elveszítünk, hasznosítás nélkül –, a Homokhátságot pedig már félsivatagi területté nyilvánították. De mi változott meg ennyire a régi időkhöz képest? Azt ma már mindenki tudja, hogy a klímaváltozás a szélsőséges időjárásért is felelős. Folyóhasználati szokásainkkal azonban mind a szárazodást, mind az árvízi kockázatot részben mi, emberek hoztuk létre. Ma pedig, a 21. században gyökeresen más kihívásoknak kell megfelelni, mint amire a mostani rendszer választ ad. Minderre létezik megoldás, bár ehhez sok tényezőt kell összehangolni – elsősorban az lenne fontos, hogy vizeink és a talaj kizsigerelése helyett rendszer szinten is figyelembe vegyük a természeti értékek megőrzését, a víz megtartását és a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodást.

A Lételem 8. epizódjában Mihálovits András beszélget Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Kajner Péterrel, a szervezet Élő Folyók programjának szakértőjével többek között a fenntartható és természeti értékekre alapozó vízhasználatról és arról, hogy a WWF Magyarország Tisza programja hogyan próbál megoldást nyújtani az egyre súlyosbodó problémákra.

A közelmúltbeli madármérgezések – főképp a nagy port kavart turai eset, melynek rengeteg állat esett áldozatául – még inkább felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire fontos ezeknek a bűncselekményeknek a feltárása, szankcionálása és lehetőleg megelőzése. A Lételem hetedik epizódjában az illegális ragadozómadár-mérgezésekről és a felkutatás, megelőzés módszereiről beszélget Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője Árvay Mártonnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) projektmenedzserével. A beszélgetésben többek között szó esik arról, hogy általában kiknek áll érdekében megmérgezni a ragadozómadarakat, mekkora pusztítást tud végezni akár egy egész ökológiai rendszeren a mérgezett csalétkek kihelyezése, hogyan működik az MME speciális keresőkutyás egysége, vagy épp milyen projektekben dolgoznak és milyen sikereket értek el eddig a szervezetek ezen a téren.

Vajon kinek mit jelent az a szó, hogy vadon? Sűrű erdőt, a természet erejének megtapasztalását, netán az egyedüllét élményét? Sok mindent társíthatunk ehhez a szóhoz, de egy biztos: megóvásuk kritikusan fontos, és mindannyiunk közös érdeke. A Lételem hatodik epizódjában dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője beszélget Mihók Barbara biológus és mentálhigiénés szakemberrel, illetve Frank Tamás erdőmérnökkel a vadonokról.

Ebben a részben szó esik arról, hogy van-e Magyarországon létjogosultsága olyan erdőknek, melyekben nincs erdőgazdálkodás és nyersanyagtermelés, miben különbözik egy száz éves bükkös a gazdasági erdőktől, hol találhatók még őserdők, és miért lenne fontos, hogy hazánkban is kijelöljék a nemzeti parki zónákat. De a szakértők kitérnek arra is, hogy mit nyújtanak nekünk és milyen hatással vannak ránk a vadonok, miért olyan fontos az ember számára, hogy még az erdőben is rendet tegyen, és mi is az a vadonterápia.

A természetvédelem, a fenntarthatóság és a klímaváltozás ma már megkerülhetetlen témák: nap mint nap jelen van a sajtóban – sok helyen már önálló rovattal –, egyre nagyobb teret kap a rendezvényeken, és hol visszafogottabban, hol intenzívebben, de az influencerek kommunikációjába is bekúszott. De melyik platformon hogyan érdemes beszélni róla, mi érdekli igazán a közönséget, és hol tartanak a rendezvényszervezők, ha például egy esemény ökolábnyom-csökkentéséről van szó?

A Lételem ötödik epizódjában Dobos Emese, a Zhvg szerkesztője, Nagy Réka Ökoanyu szerkesztő-újságíró, a szeptemberi TEDxDanubia háziasszonya és Klacsán Csaba, a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője beszélget arról, hogy mennyire népszerűek a fenntarthatósággal kapcsolatos témák a médiában és a rendezvényeken, hol van a sajtó szerepe és mekkora a felelőssége ezen a téren, hogyan lehet zöldíteni egy konferenciát vagy milyen eredményeket érhet el egy természetvédelmi szervezet a média segítségével.

Az UNESCO szeptember 15-i ülésén kihirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát. Több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja. A terület valóban páratlan, ezért jogosan viseli az Európa Amazonasa megnevezést, de hogy az is maradjon, elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés és az összehangolt munka, és hazánkban is sok a tennivaló, hogy a folyók és ártereik megőrizzék vagy visszanyerjék természetességüket.

A most elismert, öt országon átívelő bioszféra-rezervátum 930.000 hektár kiterjedésű, ami akkora, mint Magyarország területének 10%-a. A Mura, a Dráva és a Duna 700 km-es szakaszát érinti, és ezzel Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizesélőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon.

A Lételem negyedik epizódjában Mihálovits András Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Gruber Tamással, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetőjével beszélgetett a védett területek, azon belül is a bioszféra-rezervátumok jelentőségéről, arról, hogy mit is jelent valójában az UNESCO elismerése és hogy hol van az ember szerepe a természetvédelmi területeken belül. Szó esik természetesen az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum kialakulásának történetéről, arról, hogy milyen tennivalók állnak előttünk és miért fontos az országok közötti együttműködés, de a szakértők hazai projekteket, jó gyakorlatokat is bemutatnak, amelyek hozzájárulnak a bioszféra-rezervátum természetességének megőrzéséhez.

Bővebb információ az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumról: https://wwf.hu/hireink/vizeselohelyek/magyarorszagot-is-erinti-a-vilag-elso-ot-orszagon-ativelo-bioszfera-rezervatuma/ 

Mit is csinál valójában egy környezetpolitikai szakértő, és mi motivál valakit arra, hogy ezt a pályát válassza? A Lételem harmadik epizódjában Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével beszélget Mihálovits András. Dedák Dalma már egészen fiatalon közel kerülhetett a természethez, így hamarosan nyilvánvalóvá vált számára, hogy annak megóvásáért szeretne dolgozni. De milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki a természetvédelem szakmapolitikai oldalával foglalkozzon, és milyen kihívásokkal találja magát szembe most, a WWF Magyarországnál betöltött pozíciója során?

Klímahelyzet van, ezt már mindenki a bőrén érzi. A kormányoknak és vállalatoknak soha nem látott szerepe és felelőssége van abban, hogy a káros folyamatokat amennyire csak lehet, lelassítsa vagy visszafordítsa. Mit javasol és mit vállal az Európai Unió ezen a téren, és hogyan illeszkedik ebbe a hazai klímapolitika? Az Európai Bizottság júliusban előterjesztette a Fit for 55 nevű átfogó éghajlatvédelmi jogszabálycsomagját, amely korábbi klímapolitikai eszközrendszerének újragondolása mellett több új elemet is tartalmaz. Az előterjesztés fő célja, hogy az EU elérje a megemelt 2030-as kibocsátás-csökkentési célt. De mire elég ez, mennyire ambiciózus és hol szorulna még szigorúbb módosításra?

A Lételem második epizódjában Mihálovits András beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével az EU közös klímapolitikai cél- és eszközrendszerének jelenéről és jövőjéről, a klímasemlegességről, a magyar helyzetről, és hogy milyen változásokra készülhet egy átlagos lakossági fogyasztó.

Hogyan válik valakinél a természet megóvása kötelességtudattá, majd hivatássá? Hogyan lesz valakiből a legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezet hazai alapítványának vezetője? A WWF podcast, a Lételem első epizódjában Sipos Katalinnal, az idén 30 éves WWF Magyarország igazgatójával beszélget Klacsán Csaba, a civil szervezet adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője és Berende Alexa, az alapítvány PR szakértője Katalin életútjáról, a természetvédelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Katalin mesél a Zemplén iránti erős kötődéséről, arról, hogy mikor döntött úgy, hogy a természetvédelemnek szenteli az életét, hol kezdte a pályafutását és hogyan került a WWF Magyarország élére. Megtudhatjuk, hogy természetvédelmi szempontból miért számít különlegesnek a régióban Magyarország, az elmúlt évtizedekben hogyan változott a természetvédelem helyzete hazánkban, és hogyan alakult országunk ökológiai állapota. De betekintést kaphatunk abba is, hogy milyen forrásokból tudja fenntartani magát egy olyan civil szervezet, mint a WWF Magyarország, és miért van óriási szükség céges és egyéni adományokra. Ha pedig azt gondolnád, hogy a nagy természetvédelmi ügyeknél a kampányok és petíciók vajmi keveset érnek, akkor Katalin erre is hoz jó példákat a közelmúltból: az alapítvány igazgatója első kézből tapasztalja ugyanis, hogy hatalmas ereje van annak, ha az egyének minden lehetőséget megragadva kiállnak a fontos ügyek mellett. Ahogyan annak is, ha mindenki felelősséget vállalva, környezettudatos döntéseket hozva éli életét egy fenntarthatóbb jövő érdekében.