Magyar Művészet
By Magyar Művészet // MaMű
Magyar MűvészetMar 16, 2022
Konzervatív szociológia
Hidas Zoltán szociológus professzor különválasztja a világ megváltoztatására törekvő és a világ rendjét kutató szociológiát, az utóbbi a transzcendenciáról se mond le, a kultúrát pedig jelentéses tényezők egységének fogja fel, és a tekintélyt se szűkíti hatalomra és közmegegyezésre.
Kibontakozás modernből és posztmodernből
Erhardt Gábor építész, az MCC tanára beszél a modern és posztmodern utáni "metamodern"-ről, vagyis az oszcillációról, kitér a szerves építészet mögötti világnézetre is.
Szabó István
Mórocz Gábor irodalomtörténész az egykori kiváló Kodolányi-tanítvány novellistáról, Szabó koráról, önpusztító életéről, a nagy életformaváltásról, az író maradandó jelenlétéről beszél.
Színházi Olimpia
Ungvári Judit a rendkívüli hazai esemény előadásairól, saját élményeiről beszél, vagyis sajnálhatja, aki nem volt ott.
Erdélyi néző
Szász László irodalomtörténész beszél az erdélyi irodalomról és a kultúra erdélyiségéről, hogy épülnek a művei és miért más az erdélyi pedagógus helyzete.
Erdélyi néző
Szász László irodalomtörténész beszél az erdélyi irodalomról és a kultúra erdélyiségéről, hogy épülnek a művei és miért más az erdélyi pedagógus helyzete.
Társas tudás és színház
Balázs Géza nyelvész, "szemiotikus" beszél a színházi jelentés különböző rétegeiről, a társas tudás megnyilatkozásairól, de eljutunk a nyelv és a művészet keletkezéséig is.
A meg nem cáfolt Jókai
Dukkon Ágnessel arról beszélgettünk, miképp segíti az orosz irodalom ismerete, hogy közelebb kerüljünk Jókai világához. Közben kiderül, hogy Jókai motívumhálót sző és szimbólumokban is gondolkodik, árnyaltan látja a jellemeket és például a szabadság sokértelműségét.
Írók, császárok, bölcseletek
Sümegi Istvánnal arról beszélgettünk, hogyan áll egybe szerteágazó tematikája, miféle időfelfogásokkal dolgozik, és ezek miért kötődnek az individulaizmushoz és a halálhoz. És arról is, hogy ő maga miként tud átnyúlni a táborokon.
Illyés 120
Illyés Gyula születésének 120. évfordulója alkalmat ad az újabb számvetésre. Miért szorulnak ki a klasszikusok a figyelem előteréből, és miért vagyunk egyre bizonyosabbak klasszikus rangjukról? Márkus Béla irodalomtörténésszel beszélgetünk.
Épületes jelenünk
Vadász Bence építésszel beszélgettünk arról, hogy miért jó építésznek lenni, mi tetszik neki a közelmúlt alkotásaiból, lehet-e valamit kezdeni a panelekkel és kockaházakkal és hogy miképpen jön létre egy építészdinasztia.
Fotóművészet vagy fotózás
A beszélgetés a Magyar Művészet 2022/4-es számához kapcsolódik. Művészet-e a fotózás, és ha nem egyértelműen, akkor mégis miért ugyanazokat a képeket látják művészinek a hozzáértők? Milyen következményei vannak a fényképezés tömegessé válásának? Ha minden fotó dokumentum, akkor mi a dokumentumfotó?
A rítus kultúrája
Beszélgetés Stamler Ábel vallástudóssal a rítus kultúraképző és -megtartó szerepéről. Miként egyezteti a szertartás a transzcendenst és az érzékit. Hogy kapcsolódik a rítus a vallásokhoz, és csak valláshoz kapcsolódik-e rítus. Milyen tudomány a rítuskutatás, és mit kell tudni annak magyarországi műhelyeiről.
Vendégjáték és közbetapsolás
Gajdó Tamás beszél egy Zilahy Lajos-bemutatóról. Egy új előadásmodell, amely a tapsrendet is megújította. Érdemes-e újra felfedezni Zilahy színdarabjait? És még egy kevés a színháztörténeti korszakokról is.
Mészöly-áradás
Gróh Gáspár arról, hogy miért a magyar irodalom egyik csomópontja Mészöly Miklós. A feleség mint alkotótárs, a Mészöly-újraolvasás tapasztalatai, a mészölyi "mélymagyarság".