Müpa Podcast

„A jazz nem egy műfaj, sokkal inkább egy attitűd” – ez lehetne az adásunk tételmondata, de vajon mit jelent ez? Hogyan definiálhatnánk a huszadik század egyik legmeghatározóbb zenei stílusát? Mitől lesz és marad jazz a jazz? Hol vannak a műfaj határai, milyen ritmikai, dallam- vagy harmóniabeli sajátosságokkal jellemezhetnénk, milyen stílusokat vagy formákat képes magába olvasztani? Egyáltalán: vannak-e korlátai vagy ahogy Duke Ellington mondta, „a jazz mindenefelett az önkifejezés teljes szabadságát jelenti”?

Vendégeinkkel, Fekete-Kovács Kornéllal, Gyányi Marcellel és Káel Norberttel ilyen és ehhez hasonló elgondolkodtató kérdésekre keressük a választ, és persze arról is szó esik, hogyan érdemes áthágni bizonyos szabályokat, és mi minden születhet ezekből a bátor és kísérletező lépésekből.  

A podcast háziasszonya: Náray Erika

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

Talán a zongora az a hangszer, amelyen a legtöbb jazz-szerzemény született és születik napjainkban is, azt pedig már tudományos kutatások is vizsgálták, hogy másképp működik-e az agy, ha egy zongorista klasszikus darabot vagy jazzt játszik. Ha ez utóbbira ma még nincs is egyértelmű megfejtés, az bizonyos, hogy a magyar jazz-színtéren működik valamiféle erőtér; számos olyan kiemelkedő alkotó és előadóművészünk akad ugyanis, akik egyéni stílusukkal, világszínvonalú eredményeikkel viszik hírét a magyar zongoristáknak. Közülük mesél most három olyan művész, akiket – bár különböző irányzatok képviselői – összeköt a billentyűk szeretete. A Bebopban ezúttal Kaltenecker Zsolt, Oláh Dezső és Sárik Péter!

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

Aktuális epizódunk középpontjában ezúttal szokatlan módon nem irányzatok, stílusok vagy jobbnál jobb muzsikusok állnak, hanem egy olyan médium, amelyet már a televízió térhódításakor is féltettek a hozzáértők, az internet szélsebes hódítása nyomán pedig sokan egyenesen temették. Ez a rádió. Ami persze napjainkban is él és virágzik, és a jazzrajongók számára is bőségesen kínál hallgatni valót!

A jazz és a rádiózás gyümölcsöző kapcsolatáról Veisz Gábor, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője és Jazzkovács László, a 90.9 Jazzy és a Jazz Showcase műsorvezetője mesél.

A műsor háziasszonya Náray Erika.

A legnagyobb komponisták is tévedhetnek olykor: akadtak a történelem során olyan „klasszikus” zeneszerzők, akik nem tartották sokra a jazzt, életművük mégis a mai napig inspirációul szolgál a műfaj számos képviselői számára. Olyan is volt köztük, aki a Kárpát-medence népzenei hagyományával hasonlította össze a jazzt, és arra jutott, hogy utóbbival tulajdonképpen felesleges foglalkozni. Még nem sejthette, hogy a két műfaj egymásra hatása milyen csodálatos műveket, milyen sajátos új minőséget hoz létre. A népzene és a jazz fúziójáról ezúttal Bakos Bettika és Bolyki Sára énekesnők, valamint Dresch Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, a fuhun nevű különleges hangszer kifejlesztője mesél.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

A beszélgetésben elhangzó zenei részletek teljes terjedelmükben, videós formában itt érhetők el: https://bit.ly/45X0dJi

A jazz egyik legmeghatározóbb korszakának kedvenc felállása, a big band ma is él és virul, sőt: úgy tűnik, újabb és újabb közönségrétegeket szólít meg. De vajon hogyan jöttek létre az első jazzes nagyzenekarok? Mi köze van Bachnak vagy a 20. század eleji komolyzenének a jazzhez? És mi lehet a titka a big bandek hallatlan népszerűségének? Ezeket a kérdéseket a hazai zenei élet három nagyágyúja, László Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem big bandjének a vezetője, Kollmann Gábor, a Budapest Jazz Orchestra és Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra vezetője bogozza ki nekünk.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

A Müpa 2008-ban indult tehetségbörzéjén számos, az elmúlt évek során fényes karriert befutott zenész mutatkozott be a Müpában. Az idei Jazz Showcase kapcsán először az eseménysorozat művészeti szerkesztője, Bércesi Barbara és a tehetségkutató első fellépőinek egyike, Harcsa Veronika mesél Náray Erikának. A műsor második felében két olyan művész – Gyémánt Bálint és Ocsovay Damján – foglal helyet a mikrofonnál, akik egykor szintén Jazz Showcase-indulók voltak, ma pedig már az esti nagykoncertek sztárfellépőiként térnek vissza.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

Amióta az eszét tudja, dobos szeretett volna lenni, már az általános iskolai pályaválasztási kérdőívet is ennek megfelelően töltötte ki. Szerencsére még a szolfézsórák sem vették el a kedvét, és a Zalacsányból indult fiú aztán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem után felvételt nyert a világ egyik legpatinásabb intézményébe, a Berklee-re is. Ma már az egyik legelismertebb magyar muzsikus, akinek – túlzás nélkül állíthatjuk – az amerikai álom is összejött! Aktuális epizódunkban ő mesél nekünk.

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Messziről jött ember azt mond, amit akar, de vajon a messziről visszaérkezett zenészek milyen történeteket hoznak magukkal? Sorozatunk vendége ezúttal két olyan kiemelkedő jazzmuzsikus, akiknek az életében meghatározó szerepet játszik a lehetőségek országa: Szabó Dániel és Oláh Tzumo Árpád meséli el, hogy hogyan kerültek a tengeren túlra, ott kiktől tanultak és kikkel dolgozhattak együtt. De szó esik arról is, kiknek való a verseny, kiderül, mi a közös a fociban és a jazzben, és talán arról is lerántják a leplet, hogy „odaát” valóban kolbászból van-e a kerítés.

A beszélgetésben elhangzó koncertrészleteket teljes https://bit.ly/3UpSktX

A műsor háziasszonya: Náray Erika

Vendégek: Oláh Kálmán, Krisztián és ifjabb Kálmán, Gyárfás István és Attila, Zsoldos Béla és Dániel

Vajon a zenész szülők örülnek, ha gyermekük is a muzsikus pályát választja vagy igyekeznek inkább elrettenteni ettől a hivatástól? Mit kezdhet egy fiatal tehetség, ha világhírű zenész az édesapja? Mit hallgatnak otthon a zenészek, és milyen zenei hatások érik a gyermekeiket? Tematikus epizódunkban ezúttal zenész apák és zenész fiaik, bizonyos Oláhok, Gyárfások és Zsoldosok osztják meg gondolataikat szakmáról és életről!

A beszélgetésben elhangzó zenei részletek teljes terjedelmükben, videós formában itt érhetők el: https://bit.ly/45X0dJi A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Folytatódik, és mostantól kéthetente jelentkezik a jazzélet megkerülhetetlen alakjait felvonultató beszélgetéssorozatunk!

Igen jó hangulatúra sikeredett ünnepi adásunk során egyebek mellett kiderül, mi a közös a töltött káposztában és a jazzben, és persze az is, hogy gersli, rizs vagy köles dukál abba a bizonyos karácsonyi fogásba, érintjük, miben áll a gitár mágiája vagy éppen mik azok a „fogyókúra-dalok”. A Bebop vendége ezúttal a hazai könnyűzenei színtér két emblematikus alakja, Tóth Vera és Hajós András.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Folytatódik, és mostantól kéthetente jelentkezik a jazzélet megkerülhetetlen alakjait felvonultató beszélgetéssorozatunk!

A Bebop soron következő epizódjának vendége Kollmann Gábor, az idén negyedszázada alakult Budapest Jazz Orchestra igazgatója és első altszaxofonosa. A beszélgetés során kiderül, hogyan kezdődött Magyarország első professzionális big bandjének története, hol tart most a formáció, melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek és legemlékezetesebb kalandok a zenekar életében, de szó esik gyerekekről, robotokról, sőt: még arról is, hogy véget ér-e a koncert a színpad elejénél.

A beszélgetésben elhangzó zenei részletek teljes terjedelmükben, videós formában itt érhetők el: https://bit.ly/45X0dJi

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Folytatódik, és mostantól kéthetente jelentkezik a jazzélet megkerülhetetlen alakjait felvonultató beszélgetéssorozatunk!

A Bebop új évadának következő epizódjában Náray Erika a virtuóz dobosfenoménnal, Borlai Gergővel beszélget, aki egyebek mellett arról is mesél, hogyan változtatta meg a látásmódját a nemzetközi karrier, miképpen élte meg a tengerentúli sikereket, hogy vélekedik a hitelességről, mikor pihent utoljára, van-e olyan étel, amit bárhol és bármikor képes lenne élvezettel elfogyasztani, sőt: még azt is megtudhatjuk, hogy mikor lépett be az életébe a jazz! 

A beszélgetésben elhangzó zenei részletek teljes terjedelmükben, videós formában itt érhetők el: https://bit.ly/45X0dJi

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Folytatódik, és mostantól kéthetente jelentkezik a jazzélet megkerülhetetlen alakjait felvonultató beszélgetéssorozatunk!

A Bebop új évadának első epizódjában Náray Erika és három vendége, Pocsai Kriszta énekesnő, Kőszegi Imre dobos, zeneszerző, zenetanár és az édesapja nyomdokain járó ifj. Szakcsi Lakatos Béla idézi fel hazánk egyik legelismertebb muzsikusának felbecsülhetetlen értékű életművét. A díjak és kitüntetések sorával elismert zongorista, zeneszerző elsődlegesen a jazz területén alkotott maradandót, de – ahogyan az a beszélgetésből is kiderül – hatása és öröksége jelentősen túlmutat az emlékezetes koncertek és felvételek sokaságán.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

A beszélgetésben elhangzó zenei részletek teljes terjedelmükben, videós formában itt érhetők el: https://bit.ly/45X0dJi

Hogyan hat a Csokonai-életmű a 21. században? Kiderül a Katona József Színházzal együttműködésben készült vers-estből, amely során az életműből Térey János értő válogatásában, nagyszerű színművészek előadásában, Máté Gábor rendezésében hallhatunk sokszínű válogatást.

Az évadonként négy alkalommal jelentkező Vers-estek fővárosi színházakkal és a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködve klasszikus magyar költők életművét mutatják be a teátrumok vezető színészeinek és az egyetem hallgatóinak tolmácsolásában.

Hogyan tágítja ki a teret és az időt egy csúzlibaleset? Ki az az Igazság néni, és miért dörzsöli a tenyerét? Mindenre fény derül a középiskolások nyelvét jól értő és beszélő Garaczi László lemúr-vallomásainak második kötetét idéző műsorból.

A havonta jelentkező Literárium Junior a kortárs és klasszikus irodalmi estek tematikájához, esetenként a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolódva a középiskolás korosztályhoz szól.

„Filippinél találkozunk!”, „Valami bűzlik Dániában”, „Országomat egy lóért” – és még hosszan sorolhatnánk Shakespeare emblematikussá vált mondatait, de beszéljen helyettünk inkább ez a podcastként újra meghallgatható Literárium-műsor, amely tulajdonképpen egy bátor kísérlet a shakespeare-i titok megfejtésére.

A havonta jelentkező Literárium Junior a kortárs és klasszikus irodalmi estek tematikájához, esetenként a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolódva a középiskolás korosztályhoz szól.

Nagy László a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb hatású mestere. Nemzedékek sora indult költészetének jegyében, húszezres példányszámban kiadott újabb és újabb köteteinek megjelenése mindenkor eseményszámba ment. Páratlan olvasói népszerűségét, meghatározó szerepét a népi líra megújítását illetően azok sem vonták kétségbe, akiktől poétikája távol állt. Noha halálát követően sok méltatlan támadás érte, verseinek vonzereje a múló idő fényében sem csökkent: műsorunk legemlékezetesebb verseinek felidézésével ennek bizonyítására tesz kísérletet.

Februári irodalmi estünk hanganyagán közreműködik Katona Kinga, Rubold Ödön, Herczegh Péter, Kovács S. József, valamint zongorán Darvas Ferenc.

A Literárium Extra ez alkalommal a megszokotthoz képest is tartogat egy csavart: a hazai alternatív szcéna legendás formációja, a költészettel a kezdetektől intenzív kölcsönhatásban létező Balaton együttes Ady-verskoncertje megmutatja, milyen az, amikor egy kultikus zenekar a magyar irodalom egyik legnagyobb rocksztárja előtt tiszteleg.

Milyen a kortárs olasz irodalom? A sorozat e rendhagyó alkalmán ennek igyekeztünk utánajárni: az egyik legjelentősebb kortárs prózaíró, Daniele Benati részvételével megtartott esten hazánkban is jól ismert olasz alkotók, Italo Calvino, Pier Paolo Pasolini, Umberto Eco és Claudio Magris írásművészetéből is ízelítőt kaphatott a közönség.

A sorozat e rendhagyó, lengyel irodalomnak szentelt alkalmán a „lengyel és antilengyel”, jogot végzett, majd avantgárd rendezőként ismertté vált Witold Gombrowicz munkássága került reflektorfénybe az életmű egyik legavatottabb ismerője, Pályi András kalauzolásával. 

Ezúttal egy olyan szerző volt a vendégünk, aki fél évszázados pályáján több nagy irodalmi korszaknak volt teremtője és tanúja egyszerre. Joggal tartjuk számon a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb mestereként, a Hetek elnevezésű költőcsoport egyik utolsó élő képviselőjeként pedig még mindig bőven van mondanivalója. Megéri figyelni rá, hallgatni őt.

A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ebben az epizódban a szépíróként és irodalomtörténészként egyaránt elismert Schein Gáborra irányul a figyelem, akivel Jánossy Lajos némaságról és atlantiszi történetekről is beszélgetett, de az is kiderült, mit tart Schein az irodalom nagy és csodálatos hazugságának.  

A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ezúttal Kornis Mihály volt a sorozat vendége, akiről ebből a beszélgetésből is kiderül, nem csupán leírt mondatai „működnek” nagyszerűen, de színpadi jelenléte is elképesztően erőteljes, tanulságos történeteit pedig – legyen szó iskolai versmondásról vagy Petri Györgyről – szívesen meg is osztja a hallgatósággal.

A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ezúttal a kortárs irodalom kalandos sorsú szerzője, Bán Zsófia mesélt élete és pályája fontos momentumairól, Brazíliáról, a többnyelvűségről, kritikáról, illetve arról is, hogy a gyerek- és kamaszkori olvasmányélmények mennyire meghatározhatják az ember későbbi viszonyulását az irodalomhoz.

A Literárium-sorozat alkalmain az irodalom kilép a könyvek lapjairól és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A beszélgetések olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ebben a részben a kortárs líra élvonalbeli alkotójával, Szijj Ferenccel Jánossy Lajos beszélgetett; a ritkán megszólaló, súlytalan magamutogatást írásaiban és szereplései során is kerülő író estjén Vázsonyi János szaxofonmuzsikája varázsolt meghitt hangulatot, Gyuriska János színművész pedig a szövegekből adott ízelítőt.

A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ez az epizód a meséről szól az első percétől az utolsóig. A vendég maga is csodálatos mesélő, aki bevezeti hallgatóit a varázslatba. Boldizsár Ildikó nemcsak azt árulja el, miben segített neki a meseterápia, de megismerhetjük a mesék világát övező visszatérő tévhiteket is: a meseterapeuta, mesekutató eloszlat minden kételyt és a mesevilág tudósaivá tesz minket is.

2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Ezúttal a Jancsó-filmek Pepéje, Scherer Péter színművész volt Náray Erika vendége, akinek nem kellett kétszer mondani, hogy osszon meg pár emlékezetes történetet az életéből; így történhetett meg, hogy még a matematika, a fürdőkádban gyakorlás és a győri börtön is szóba került.

2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Ebben az epizódban ifj. Csoóri Sándor „Sündi” osztott meg Náray Erikával a zenéhez fűződő élményei közül néhányat, de a beszélgetés során szó esett a Sándor névről és úgy általában a névadási szokásokról, a King Crimsonról, a bezártság élményéről, de a játék öröméről is.

2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Ebben a meglehetősen jó hangulatú epizódban Háy János költő, író, a kortárs irodalom egyik meghatározó alakja mesélt a zenéhez kapcsolódó élményeiről, és persze sok más egyébről is. Így kerülhetett szóba mások mellett a falusi lét, a valóság és a műalkotás viszonya, a vesszők helye, de még a mamutok is!

2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Az utóbbi néhány évtized egyik legjellegzetesebb hangú szerzője, a 2019-ben tragikusan fiatalon elhunyt Térey János életművéből a jeles irodalomkritikus, Bazsányi Sándor válogatott egy estre valót; a művek részletei Mihályfi Balázs, Szilágyi Csenge és Mikola Gergő hangján szólalnak meg. Az évadonként négy alkalommal jelentkező Vers-estek fővárosi színházakkal és a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködve klasszikus magyar költők életművét mutatják be a teátrumok vezető színészeinek és az egyetem hallgatóinak tolmácsolásában.

A 2021-es Libri irodalmi díjasokat ünneplő Literárium Extra műsorának két vendége Grecsó Krisztián és Bereményi Géza volt, akiknek műveiből Für Anikó és Vecsei H. Miklós adott ízelítőt, Balogh Kálmán cimbalomjátéka pedig lágyan áradó, finom zenével egészítette ki és húzta alá az intim hangulatú beszélgetést.

Ez alkalommal a kortárs magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb alkotója, A nyugalom című regényével országos ismertséget szerző Bartis Attila volt a műsor vendége, aki nem csupán íróként és színházi szerzőként, de fotográfusként is jelentős eredményekkel büszkélkedhet.

A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ezúttal a Katona József Színház színművésze, az elsősorban tragikus szerepeivel átütő sikert arató, de számos kultikus filmből is ismert Fullajtár Andrea volt a műsor vendége, aki a zenéhez fűződő viszonya mellett színművészetis felvételijéről, a kötésről, az anyai szívről és a focihoz való kapcsolódásáról is mesélt.

2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Mi vezet oda, hogy valaki létrehozzon egy teljesen új művészeti irányzatot? Hogyan lesz egy cirkusz iránt rajongó táncművészből társulatalapító? Megélhető-e a jól az elsöprő siker?

Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév új adásaiban is.

A legújabb epizódban a Vági Bence enged betekintést pályája legfontosabb momentumaiba.

Mi köze az 5-ös busz gázpedáljának az orgonához? Ki inspirálta hazánk egyik legelismertebb orgona-polihisztorát, és miért olyan fantasztikus dolog az improvizáció?

Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév új adásaiban is.

A legújabb epizódban a Fassang László enged betekintést pályája legfontosabb pillanataiba.

Mi a Kaláka együttes „specialitása”? Mi az a Hangzó Helikon, beleszólt-e Kányádi Sándor a versei megzenésítésébe, és mi a jelentősége a Marczibányi térnek a Kaláka életében?

Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév új adásaiban is.

A legújabb epizódban a Gryllus fivérek meséltek pályájukról a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak.

Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész a kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas és Magyar Örökség díjas Kaláka Együttes alapítótagja. Zenéjük különböző, Kárpát-medencén inneni és túli népek muzsikáját és klasszikus zenei elemeket vegyít, régi és mai költők verseit önti zenébe. Hogy a jazz mint az amerikai kultúra egyik legfontosabb és legegyedibb terméke milyen módon kapcsolódik Gryllus Dániel életébe, arról ez alkalommal is Náray Erika faggatja majd vendégét.

A Kaláka együttes első, amatőr felvétele a II. kerületi Lorántffy lépcső alján készült a legenda szerint, amit Gryllus Dániel is megerősített. Ötvenhárom ével később, 2022-ben még mindig kapnak felkéréseket a tengerentúlra is. Nem szűnő sikerük titka sokak szerint a négy tiszta énekhang összecsengése, a klasszikus és népi hangszerek együttes alkalmazása - és bizonyára az az őszinte rajongás, amellyel a zenéhez és a költészethez közelítenek. Munkásságuk gyümölcse harminc lemez, ezerháromszáz dal, európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai, ausztráliai fellépések sora. Filmzenéikért, köztük a Mesék Mátyás királyról, a Magyar mondák, valamint a Magyar népmesék című világszerte bemutatott, immár száz epizódból álló sorozat zenéiért a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életműdíjat kaptak. Gryllus Dániel esetében nem megkerülhető kérdés a család, hiszen testvére, Gryllus Vilmos szintén alappillére a Kalákának, felesége, Kőváry Katalin rendező, dramaturg, aki a Kaláka sikereiben is fontos szerepet töltött be, lánya, Gryllus Dorka színművésznő, fia, Gryllus Samu pedig zeneszerző, aki jazzbasszusgitárosként indult a pályán.

az est háziasszonya, ének: Náray Erika

Közreműködők

zongora: Juhász Attila

basszusgitár: Frey György

dob, zenei vezető: Berdisz Tamás

A Magvető által kiadott, Évszakhoz képest hűvösebb című kötettel Harag Anita az újhullám meghatározó képviselőjeként robbant be a magyar irodalomba - eredeti nyelvi invenciójával, gördülékeny történetszövésével, formai magabiztosságával egy csapásra elnyerte az olvasók és a kritikusok rokonszenvét is. Nem túlzás kijelenteni, hogy az utóbb évek leglátványosabb, legsikeresebb pályakezdése az övé: debütáló novelláskötetét Petri György- és Margó-díjjal, valamint Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjjal ismerték el.
Harag Anita indulásában nyoma sincs a pályakezdők botladozásainak, elbeszéléseivel máris saját, hasonlíthatatlan írói világot tudott felépíteni. Ahogy Tóth Krisztina írja: „Az eddig általam olvasott Harag Anita-írások egyik legjellemzőbb vonása ez a lendületes, merész tömörítés. Nincs semmi felvezetés, bedobja az olvasót a történetbe, és nemigen ad támpontokat. Semmi manír, csak rezignált figyelem és váratlan nézőpontváltások.” Kitűnő író, megnyerő személyiség - élmény lesz találkozni vele.

Közreműködők

műsorvezető: Jánossy Lajos

próza: Menczel Andrea

gitár: Juhász Gábor

Alkotó

rendező: Balog József

A szépíróként és irodalomtörténészként egyaránt ismert Schein Gábor egyszerre a kortárs irodalom magas színvonalú, élvonalbeli szerzője és tudós értelmezője.

A benne-lét és a rálátás egyidejűsége miatt minden bizonnyal keresve sem találnánk alkalmasabb előadót arra, hogy segítsen az eligazodásban a mai magyar irodalom dzsungelében, felhívja az olvasásra fogékony diákok figyelmét fontos könyvekre, felkeltse érdeklődésüket a magyar irodalom közelmúltbeli és legfrissebb értékei, fejleményei iránt. Schein azonban ezen a délelőttön nem csupán arra vállalkozik, hogy rámutasson a mai literatúra kiemelkedő szerzőire és legjelentősebb műveire, nem csupán olvasnivalót ajánl tehát, hanem vélhetően arról is megosztja majd gondolatait a diákokkal, hogy miért jó olvasni, mit tesz hozzá életünkhöz, önismeretünkhöz a kortárs irodalom olvasása, a művekkel való személyes találkozás.

Közreműködők
Schein Gábor
színész e.h.: Darvasi Áron

Aczél Géza a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. A debreceni Alföld folyóiratnál végzett több évtizedes szerkesztői-főszerkesztői tevékenysége, a Kassák-nagymonográfiában kicsúcsosodó irodalomtörténészi munkássága és a kétezres években látványosan kiteljesedő nagyszabású költői életműve irodalmunk legelső vonalában jelöli ki helyét.

Terjedelmes torzóversei, az általa megteremett lírai szótárforma, az elégiába hajló avantgárd ihletésű, epikus formavilág és bölcs, öregkori szkepszis teszi Aczél Géza költészetét hasonlíthatatlanul egyedivé, felismerhetővé és megkerülhetetlenné. Egy a Literán megjelent interjú ugyanakkor társadalmi érzékenységére, mélyen gyökerező empátiájára is rávilágít: „Ezt az alanyinak induló költészetet egy idő után kezdtem túlságosan törékenynek érezni, átütő nyelvi erő híján alkalmatlannak a szaporodó intellektuális élmények költőileg gazdagabb megjelenítésére, nem beszélve arról a korán jelentkező igényről, hogy - talán a nagy orosz próza rendszeres olvasásának hatására - életrajz-szerűen rendezzem sorsomat, a körülöttem lévők társadalmi beágyazottságát, érzelmi örökségeit. Mivel szinte teljes rokoni környezetem a hivatalnoki-kispolgári szférából származott, két lehetőség állt előttem: vagy egy gogoli szatíra klasszikussá vált helyzetébe csúsztatom ott szerzett tapasztalataimat, ehhez azonban hűséges családi kötődéseim révén túlságosan erős volt a tapintat, másrészt igaztalannak éreztem volna egy hazug és diktatórikus társadalomban ezeket a szerény és humánus embereket a tőlük lényegében független hatalmi mechanizmusok miatt pellengérre állítani. Mai napig nem értek egyet ennek a rétegnek morális lefokozásával, nagyképű lenézésével, kötelességtudatuk laikus testvérként való kihasználásával.” Egy megérintően vonzó személyiségű, nagyformátumú költőt köszönthet a Müpa ezzel az esttel a műsor előtt néhány nappal betöltött hetvenötödik születésnapján.

Közreműködők

színművész: Mácsai Pál
szaxofon: Vázsonyi János
műsorvezető-házigazda: Jánossy Lajos

Alkotó

rendező: Balog József

A cimbalom Prima díjas művésze részben jazzmuzsikusnak tekinti magát, nem csoda, ha jazzrajongó, de minthogy hangszere egyáltalán nem jellemző a műfaj múltjában és jelenében sem, Lukács Miklós jazzhez való kötődési pontjairól izgalmas lesz hallani a Náray Erikával folytatott zenés beszélgetésben.

Lukács Miklós a nemzetközi színtéren fontos elismerést szerzett a magyar jazznek, amikor évekkel ezelőtt csatlakozott Charles Lloyd zenekarához. De természetesen rendkívül büszke lehet pályája több más állomására is. Már tizenegy évesen az UNICEF egy brüsszeli gálaestjén adott szólókoncertet, később pedig olyan zenekarokkal dolgozott szólistaként, mint a Budapesti Fesztiválzenekar, a BBC Symphony Orchestra, az Orchestre de la Suisse Romande, a Philharmonisches Staatsorchester Hamburg, az ORF Vienna Radio Symphony Orchestra, a Remix Ensemble, az Israel Contemporary Players, az Ensemble Musikfabrik, a Ligeti Ensemble, az UMZE Kamaraegyüttes vagy a THReNSeMBle. Kurtág György és Eötvös Péter műveik tolmácsolására kérték fel, sőt kifejezetten számára írt versenyművet Eötvös mellett Bella Máté, Fekete-Kovács Kornél, Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Bacsó Kristóf, Vukán György és Borbély Mihály. Lloyd mellett olyan jazzsztárokkal dolgozott együtt, mint Archie Shepp, Steve Coleman, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine vagy Frank London. Játéka több mint ötven lemezen hallható, ezek egyharmadán saját produkcióival. Cimbiózis elnevezésű trióját 2013-ban alapította Orbán György nagybőgőssel és Baló István dobossal.

az est háziasszonya, ének: Náray Erika

Közreműködők
zongora: Juhász Attila
basszusgitár: Frey György
dob, zenei vezető: Berdisz Tamás

Ez alkalommal nem valamiféle titkos és meglepő vonzalomként fogja bemutatni meghívott vendége jazzrajongó mivoltát Náray Erika. Szalóki Ági már tizenévesen olyan muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Szakcsi Lakatos Béla, Dés László és Horváth Kornél. Régóta készült az anyaságra, emellett népzenei és gyermekeknek szóló repertoárjának megújításával is sokat foglalkozik. A Liszt-díjas énekesnő a babavárás időszakában érezte meg, „több nyugalomra, jó érzésre, lassúságra, lágyságra” van szüksége.

Az erdélyi roma gyökerekből is táplálkozó Szalóki Ági mindmáig szereti Bach, Debussy és Bartók műveit, miközben korán nyilvánvalóvá vált, hogy az autentikus népzene az igazi műfaja. Bodza Klára tanítványa alig tizenhat évesen, az Ando Drom együttes jubileumi koncertjén lépett először színpadra a Katona József Színházban. Részt vett az Utolsó Óra népzenei gyűjtőprogramban, ahol főleg erdélyi énekes adatközlők repertoárját rögzítette. Hosszú ideig párhuzamosan énekelt a magyar népzenét játszó Ökrös együttesben, illetve a kárpát-medencei és balkáni világzenét képviselő Besh o droM zenekarban. Szólista pályáját 2004-ben kezdte, azóta főként saját zenekaraival lép színpadra. 2008-ban, A vágy muzsikál című albumán Karády Katalin repertoárjának legsikeresebb dalait helyezte új kontextusba. Mostanában az is foglalkoztatja, hogy régi korok magyar és európai zenéit megismertesse a gyerekekkel, sőt akár kamaszokkal is.

Közreműködők
az est háziasszonya, ének: Náray Erika

zongora: Juhász Attila

basszusgitár: Frey György

dob, zenei vezető: Berdisz Tamás

Nem lesz meglepetés az est közönsége számára, hogy Herczku Ágnes lelkében fontos helyet foglal el a jazz. Amellett, hogy énekesként és gyűjtőként is éltető közege a Kárpát-medencében élő és a velünk szoros viszonyban álló népek autentikus népzenéje, a népzenével érvényes kapcsolatot létrehozni képes műfajok is kezdettől vonzották. Dolgozott Borbély Mihállyal, Dresch Mihállyal, Herbie Mannel, Juhász Gáborral, Bornai Tiborral és DJ Palotaival. A végeredmény mindig kiemelkedő színvonalat képviselt.

E színvonalat többek közt eMeRTon-díjakkal, Fonogram-díjjal, Kodály Zoltán és Bartók Béla Emlékdíjakkal, Magyar Művészetért díjjal, Érték-díjjal és Liszt Ferenc-díjjal ismerték el. Nyitottságához hozzájárulhatott, hogy civilként került művészi pályára. Először táncosként állt színpadon, tagja lett a Honvéd Együttes tánckarának, és ezzel párhuzamosan indult el énekesi karrierje. Szintén a többféle érték iránti nyitottságának, meg persze csodás énekhangjának és lenyűgöző színpadi jelenlétének köszönhette, hogy rövid időn belül vezető egyénisége lett a hazai nép- és világzenei színtérnek. Nyolc éven át a Fonó Zenekar tagja volt, 2002-től a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, dolgozott Szalonnával és bandájával - és természetesen Nikola Parovval, akivel 1999 óta társak, és aki közel tíz éve a Herczku Ági és a Banda motorja. Biztosan szívesen mesél majd a WOMEX-en átélt sikerekről, a kortárs zenéhez fűződő élményeiről, zene és vers kapcsolatáról - és persze legkedvesebb jazz-zenéiről.

Közreműködők
az est háziasszonya, ének: Náray Erika
zongora: Juhász Attila
basszusgitár: Frey György
dob, zenei vezető: Berdisz Tamás

A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Juronics Tamás a kezdetektől rendületlenül hisz abban, hogy tánccal történeteket lehet mesélni, a kortárs tánc nyelvén fontos gondolatokat lehet elmondani, és nagyívű klasszikus zenékre lehet újszerű módon koreografálni. Saját bevallása szerint örökké nyughatatlan, újabb és újabb célokért harcoló személyisége vezette sikerre őt és társulatát.

Juronics Tamás 2017-ben ünnepelte pályafutásának harmincadik évfordulóját. A Harangozó- és Kossuth-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett alkotó 1987-ben néptánc szakon végzett az Állami Balett Intézetben, és még abban az évben a Szegedi Baletthez szerződött, ahol hamarosan koreográfusként is kipróbálhatta magát. A társulatvezető Imre Zoltán távozását követően, 1993-ban a Szegedi Kortárs Balett néven újjászervezett társulat művészeti vezetője, vezető koreográfusa lett. Legjelentősebb munkái között van a Tavaszi áldozat, a Carmen, a Menyegző, a Carmina Burana, A fából faragott királyfi, és A csodálatos mandarin is, melynek címszerepét maga játszotta: aki látta, bizonyára sosem tudja elfelejteni elemi erejű alakítását. Az idén debütáló Bartók Tavasz fesztiválon ismét a 140 éve született zeneszerző egy művére, a Concertóra készült koreográfiáját mutatták be a Nemzeti Filharmonikusokkal, az online közvetített előadás rendhagyó „látványjáték” formájában valósult meg.

Zsémbes alak. Néha így tekint magára. Közönsége ennek ellenére szívébe zárta Fekete Ernő színművészt, aki több mint 25 éve a Katona József Színház társulatának meghatározó művésze. Sokan talán nem is tudják, hogy neki köszönhetően értik Robert Downey Jr., Christian Bale vagy Joaquin Phoenix szavait. Merengő, elemző típus, aki sok helyzetben inkább befelé fordul. Ezért is nagy öröm őt a Jazzrajongók vendégei közt tudni Náray Erika beszélgetőpartnereként.

Gyerekkorától egyértelmű volt számára, hogy színész szeretne lenni. 1988-ban versmondóként Ki mit tud?-ot nyert, aztán második nekifutásra vették fel a Színművészeti Főiskolára. 1995-ben diplomázott, és bár több helyre hívták, ő a Katonába szerződött - nem utolsósorban Ascher Tamás hatására. Lételeme a színpad, de sokat szinkronizál, és egyre több filmszerep is megtalálja. Legutóbb főszerepet kapott Varsics Péter Így vagy tökéletes című nagyjátékfilmjében, amelyet épp a pandémiás időszakot megelőzően forgattak. A leállás során leginkább a próbák hiányoztak neki. „Nagyon szeretem a próbát. Semmit nem tudsz még, és hirtelen ebből a semmiből, ebből a homályból jön egy ötlet, és abból el lehet indulni, abból valami jó sül ki. Aztán az előadáson ezt kell a lehető legjobban reprodukálni, estéről estére.” A kényszerű pihenő előtt az Isten, haza, család című előadást próbálta Tarnóczi Jakab rendezővel. E munka során is fontos szerephez jutott az improvizáció. Csoda, hogy Fekete Ernő szereti a jazzt?

Mit látunk ma Babitsban? Hőst, szentet, királyt, mint Szabó Lőrinc? Magát emésztő, szikár alakot, mint József Attila? Mértéket, mint Radnóti? Világítótornyot, mint Zelk Zoltán? A Nyugat biztos kezű, szigorú ítéletű szerkesztőjét? A Baumgarten-díj nagy hatalmú kurátorát?

Vagy azt az írófejedelmet, akinek hatása saját korának kulturális életére csak Kazinczyéval mérhető? Olyannyira, hogy felesége, Tanner Ilona Kazinczy Ferenc feleségének nevén, Török Sophie-ként publikált – többek között a Nyugatban. Vagy a nagy tudású poeta doctust, akiről Karinthy Frigyes azt írja az Így írtok ti paródiájában: „A fogarasi elemi és a verseci főgimnázium nyolc osztálya jártak beléje, azonkívül nála végzett a budapesti tudományegyetem filológiai fakultása”?

Babits Mihály foglalkoztatta a kortársakat. Mi fontos belőle az utókor számára? Ismerjük-e magas, érdes hangját, amelyen az Esti kérdést recitálja? Költői elefántcsonttoronyba képzeljük? Gimnáziumi katedrára? A Zeneakadémia színpadára, ahogy a Húsvét előttet olvassa? A New York kávéházba, amint a Nyugat egyik számát szerkeszti? Az esztergomi nyaralóba? Mit olvasunk tőle? Verset, esszét, regény? Vagy a fordításait? Komornak halljuk a hangját, vagy észrevesszük a humorát is?

Van mondanivalója a nyolcvan éve halott Babits Mihálynak a mi korunk számára?

Közreműködők
a Nemzeti Színház művészei
zongora: Darvas Ferenc

Alkotók
a műsort összeállította és bevezeti: Kiss Judit Ágnes
rendező: Rubold Ödön

Faludy György a 20. század egyik, ha nem a legkalandosabb életű magyar költője. Élete átnyúlik szinte az egész múlt századon a 21. század első évtizedének közepéig. A négy esztendő híján száz év (1910-2006) alatt költőként, íróként sajátos filmjét adja ennek a színes, elképesztően mozgalmas, háborúkkal, forradalmakkal, a kommunizmussal, majd az „új világ” ígéretével tarkított évszázadnak.

Még hamincéves sincs, amikor 1938-ban - már ismert költőként - a hitleri Németország (esetleges) győzelme elől zsidó származása és politikai nézetei miatt elhagyja Magyarországot. (Hogy alaptalan volt-e a félelme? Itthon maradt húgát a Dunába lövik, a nagy sikerű Villon-balladákat könyvmáglyán égetik el a nyilasok.) Első állomásként Franciaországba megy, de hamarosan onnan is futnia kell az ország német megszállása miatt. Viszontagságos körülmények között Marokkóba hajózik, majd - kis „paradicsomi”, ezeregyéjszakai sivatagi kitérővel - az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként, majd lapszerkesztőjeként tevékenykedik. 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgál. 1946-ban hazaérkezik, 1947-ben még megjelenhet az Őszi harmat után című verseskötete, de a kommunista hatalom nem nézi jó szemmel működését. Pár év múlva hamis vádak alapján letartóztatják, Kistarcsára, majd a recski kényszermunkatáborba internálják. Az ÁVH börtöneiben töltött évek, majd szabadulása után 1956-ban újból emigrál. Londonban telepedik le, majd Firenzében, aztán Máltán, Torontóban él, hogy 1988-ban - élete utolsó, majd két évtizedére - végleg hazatérjen Budapestre.
A kiváló erdélyi költő, Fekete Vince érzékeny válogatása a pálya minden korszakát Faludy legfontosabb művein keresztül mutatja be.

Közreműködők
színművészek: Alberti Zsófi, Fekete Ernő, Nagy Zsolt

Resti Kornél 'Eredetimegjelöléssel ellátott' Zenekar
koboz, ének, melodika, tambura: Apró Anna
cselló, vokál, torokének, szájharmonika: Lázár Miklós
gitár, ének, sámándob, tangóharmonika, mese: Papp Máté
szólógitár, mandolin, fuvola, cajón, vokál, hangszínek: Szabó Bence 

Alkotók
a műsort összeállította és bevezeti: Fekete Vince
rendező: Harsányi Sulyom László

Szép Ernő (1884-1953) előbb népszerű költő volt, majd divatos színpadi szerző lett, miközben regényei irodalmi szenzációknak számítottak. Később egy időre szinte teljesen megfeledkezett róla az irodalmi közvélemény, és mostanában fedezzük fel újra mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát. Pestre költözését követően élete szerkesztőségekben, kávéházakban, irodalmi körökben telt. Változatos szerelmek között élte a bohém fiatalember, majd a megrögzött agglegény életét. Ady Endre egyik legjobb barátja, de Molnár Ferenc legszűkebb baráti körének is tagja volt. Babits kezdettől fogva nagy költőnek, Hatvany Lajos a hazai városi irodalom egyik főalakjának tartotta. Aki ismerte, szerette, nagyra becsülte, de egészen komolyan senki sem vette - ő sem saját magát, de a világot sem. Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni. Valójában azonban senkihez sem tartozott, magányos jelenség a magyar irodalomban. Humor és érzelmesség, halk bírálat és öngúny ötvöződik gyakran dalszerű verseiben, melyek gazdag érzelemvilággal tudják új meg új módon kifejezni e líra alapértékeit: a szeretetet, a megértést és a megbocsátást.
Több műfajú pályája ellenére Szép Ernő tehát mindenekelőtt költő: akkor is, amikor prózát ír, és akkor is, amikor drámákat. A költőként indult Darvasi László válogatása minden bizonnyal ezt fogja az est során árnyalni és bizonyítani.

Közreműködők

Für Anikó, Gálffi László, Mácsai Pál

zongora: Darvas Ferenc

Alkotók

a műsor összeállítója: Darvasi László

rendező: Mácsai Pál

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

Az előadás együttműködő partnere az Örkény Színház.

Kassák Lajos számos műfajban alkotott maradandót: író, költő, teoretikus és kritikus, szerkesztő, mozgalmi vezér és - nem utolsósorban - festő és tipográfus volt. E mérhetetlenül gazdag életmű titkaiba enged betekintést Kassák költészete felől monográfusa, a műsort összeállító kiváló költő, Aczél Géza. A válogatás az avantgárd alapművek részletei mellett kiterjed olyan elfeledett szövegekre is, melyek mind azt mutatják és igazolják, hogy Kassák munkássága - ideértve az általa létrehozott és szerkesztett, nagy hatású folyóiratokat is - teljes mértékben szinkronban volt korával. Autodidakta mivolta ellenére szakértelemmel szól zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról, fotóról. Műveltsége és művészi tevékenysége univerzális, mégsem véletlen, hogy Aczél Géza főként költői munkásságából merít: míg Kassákot külföldön elsősorban képzőművészként ismerik, a ránk hagyott lírai életmű önmagában is megér egy misét.

Közreműködők
zongora: Darvas Ferenc
színművészek: Mészáros Máté, Fullajtár Andrea
színész, e.h.: Béres Bence, Bíró Panna, Börcsök Olivér, Csákvári Krisztián, Bánki Mihály, Berényi Nóra, Hencz András, Kövesi Zsombor, Mari Dorottya, Rezes Dominika, Sipos László, Tegyi Kornél

Alkotók
a műsor összeállítója: Aczél Géza
rendező: Gothár Péter
a rendező munkatársa: Dávid Attila
sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

Az előadás együttműködő partnere a Katona József Színház.

Hogy kerül a magas sarkú csizma a veretesen súlyos, antik tölgyfaasztalra? Karafiáth Orsolya és Vörösmarty Mihály? Nincs itt valami tévedés? A Vers-estek a Müpában sorozat rendszeres látogatói minden bizonnyal felkapják a fejüket erre a konstellációra - és teljes joggal teszik ezt. A sorozat stábja ezúttal rendhagyó párosításra tesz kísérletet: eltérve attól a koncepciótól, amely szerint kortárs költők a hozzájuk közel álló, mintaadó, kedvenc klasszikusuk életművéből válogatva állítják össze az est műsorát, ezúttal olyan költő teszi ezt, akinek művészi értelemben semmi köze nincs a választottjához: Vörösmarty és Karafiáth költői hangütése, írásmódja, versfelfogása nem is lehetne egymásétól távolabb.
A kísérlet lényege éppen ebben áll: miként értelmezi szorosabb kötődés, elfogultság nélkül, objektív szemmel az egyik legizgalmasabb, szertelenül sokoldalú kortárs költő a nagy nemzeti klasszikus monolit, kikezdhetetlen életművét, milyen szempontok szerint válogat a versek közül, hová helyezi a hangsúlyokat, s miben látja - ha látja - Vörösmarty Mihály aktualitását, lírájának a 21. század olvasójához szóló üzenetét. Nem kétséges, a közönség érdekfeszítően izgalmas párbeszédnek lesz tanúja a Nemzeti Színház művészeinek közvetítésével.

Közreműködők

színművészek: Ács Eszter, Blaskó Péter, Karafiáth Orsolya, Katona Kinga, Rubold Ödön, Söptei Andrea 

zongora: Darvas Ferenc

Alkotók

a műsor összeállítója: Karafiáth Orsolya

rendező: Rubold Ödön

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

Az előadás együttműködő partnere a Nemzeti Színház.