Smonca

Ma Móser Ádámmal beszélgetek, aki sokak szívébe a járvány alatti erkélykoncertjeivel lopta be magát. Beszélgetésünk során betekintést engedett a zeneszerzés folyamatába, beszélgettünk egyediségről, tanulási folyamatokról és a zsidó gondolkodásmódról. Jól füleljetek, mert ma az is kiderül mitől zsidó egy dallam. Első kérdésemben azt firtattam, zenész vagy zeneszerző identitása fontosabb-e neki?

Ma Ungár Anikó bűvész-előadóművésszel, egy zsidó kislánnyal beszélgettem. Sokat nevettünk, de sírtunk is, mikor olyan komoly dolgokról esett szó, mint a legfontosabb ember elvesztése,  a gyermekvállalás vagy a túlélés mágiája.

Ma Böröcz Lászlóval, a Ráday utcában működő 2B Galéria vezetőjével, a zsidó kulturális élet pezsdítő személyiségével beszélgettem kortárs művészetről, a holokauszt örökségéről, lovakról és az örök kérdésről: menni vagy maradni.

Mai vendégünk Révész Bálint, dokumentumfilmes, filmes alkotó. Első egészestés dokumentumfilmje, a Nagyi projekt három fiatalember felnőtté válásának és nagymamáik múltjának történetét dolgozza fel. Olimpiai törzs című filmje a borneói esőerdők pusztulását tárja fel. Filmjei mellett beszélgettünk a felmenőink és utódaink iránti felelősségérzetről, arról hogyan nem szabad a holokausztról filmet csinálni, hogy mit jelent a közszolgálatiság, és hogy a dokumentumfilm, mint műfaj mennyire képes arra, hogy megváltoztassa azokat a folyamatokat amelyekre felhívja a figyelmet.

Szemközt – Holokauszt-történetek két távoli városból fényképeken címmel nyílt kiállítása Bácsi Róbert Lászlónak és Hermann Ildinek a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ rendezésében, de helyileg a Holokauszt Emlékközpont épületének udvarán. Róbert képei a Centropa projektjének keretében készültek,  aminek célkitűzése 20. századi zsidó élettörténetek gyűjtése, dokumentálása és közzététele. Az életinterjúkat Czingel Szilvia készítette, így a fotográfiák elkészítésében neki is nagy szerepe volt, ezért rendhagyó módon ma két interjúalanyunk is lesz.

Mai vendégem Horvát Éva fotográfus. Beszélgettünk az MTI-ben eltöltött évekről, a szervezet hétköznapi működéséről, a női fotósok egyenjogúságáról. Megtudtam tőle mikor van szükség arra, hogy a laboráns négykézláb szivaccsal ecsetelje be a képet, hogyan lehetett a rendszerváltáskor bekapcsolódni a nemzetközi fotóügynökségek életébe. És szó lesz még a 90-es években a munkácsi zsidók közösségről készült fotóesszééről, és hogy milyen erkölcsi dilemmákkal kellett megvívnia mikor alkalma nyílt egy halottmosdatásról is képeket készíteni.

Ma Korda Györggyel, az énekessel beszélgetek, akit szerintem senkinek sem kell bemutatni. Arra voltam kiváncsi, hogy mit jelent számára a zsidóság, milyen volt a gyerekkora, abból mit hozott ár a felnőttségbe, egyáltalán mit jelent felnőttnek lenni. Beszélgettünk családról, slágerekről, lámpalázról és persze egy kicsit a zsugázásról is.

Ma Vida Katával beszélgetek, akit van aki pszichológusként ismer, de talán kicsit többen vannak azok, akik a Babramegy gasztroblog szerzőjeként. Arról beszélgettünk, hogy ebben a két szakmában mik a közös pontok és mik a különbözőségek. Meg lehet-e gazdagodni abból, ha lakásunkat étteremmé alakítjuk? Katától megtudjuk mi az a stázsolás (nem összekeverendő a staubolással) és sokat mesél példaképéről Yotam Ottolenghiről.

Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész, a magyar fotóriporterek közt élő legenda. 1957-ben kezdte pályafutását, és olyan lapoknál dolgozott, mint a Film Színház Muzsika, a Népszava vagy a Népszabadság. 1984-ben jelent meg az „...és beszéld el fiadnak...” című kötete, ami a pesti zsidó életet mutatta be. Ennek a projektnek a műhelytitkairól szerettem volna többet megtudni, de beszélgetésünk során szó esett a gettóbeli gyerekkori emlékeiről, az óbudai gázgyár lassú pusztulásáról, a meghökkentő gyűjteményéről, s végül de nem utolsó sorban megerősitett abban, hogy a legjobb gondolatok pisilés közben jönnek.

Ma Rózsa Péter Déri János-díjas és Aranytoll életműdíjas újságíróval beszélgetünk. Találkozásunk apropója, hogy nemrég jelent meg Budapest zsidó arca című könyve a Mazsike kiadásában. Ezen túlmenően újságíróként nem bírtam megállni, hogy ne faggassam a több évtizedes szakmai pályafutásáról. Például arról, hogy milyen reményekkel, illúziókkal, víziókkal és tapasztalatokkal élte meg a rendszerváltást. Körbejártuk a szembenézés és a médiában résztvevők szerepjátékának témakörét, majd szó esett a tegeződés/magázódás dilemmájáról és az objektivitás nemlétezőségéről.

Kővágóörsre a veszprémi püspök védelme alatt a 18. században érkeztek az első zsidók. Zsinagógájukat 1820-ban kezdték építeni. A közösség elpusztultával a zsinagóga sorsa is megpecsételődött. Sokan próbálták megmenteni, ám a hír: „Újra régi pompájában tündökölhet a kővágóörsi zsinagóga!” – tavaly kapott szárnyra, mikor négy bátor ember, Vikor András, Jusztin Ádám, Kelemen Csaba, és Csuhay Attila megvásárolta azt és elkezdte felújítani, élettel megtölteni.

Félix Anikó szociológus, politikai elemző. Fő szakterülete a szélsőjobboldali ideológia és mozgalmak és azok társadalmi nemek szerinti megközelítése, valamint az antiszemitizmus. Emellett a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója és kutatója és ezen kívül számos kapcsolódó projekt résztvevője.

Ma Jónás Vera énekes-dalszerzővel beszélgetünk. Jónás Vera Budapesten nőtt fel, a világra nyitott, értelmiségi családban. Diplomáját a London Centre of Contemporary Music-ban szerezte. Részt vett az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott OneBeat nevű progpramban, aminek lényege, hogy külföldi zenekarok mutathatták meg magukat az Egyesült Államokban. Jelenleg itthon a Vera Jonas Experiment nevű formációban láthatjuk. A félvétel még javában a karantén alatt készült, így a megváltozott tervekről, társadalmi szerepvállalásról, felnőttévállásról beszélgettünk. Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta.

Vendégünk Cseh Viktor kultúrtörténész, a Kol Jákov ortodox hetilap főszerkesztője és az Egység folyóirat főszerkesztő helyettese. Írásait sok helyen olvashattátok eddig is, és a jövőben még többet fogjuk hallani a nevét, hiszen hamarosan megjelenik Zsidó örökség című hatalmas léptékű munkája.

Ritter György történész, levéltári referens, filmkritikus, ahogy ő mondaná: szellemi szakmunkás. Doktori disszertációját a magyarországi németek második világháború utáni és hetvenes évek közti időszakának emlékezetéről írta. Kutatását az oral history módszerével végezte, aminek során 173 interjút készített. Az interjúkészítések során olyan szempontból nyert ismereteket a zsidósággal kapcsolatosan is, amire ritkán van mód. Beszélgetésünk során szóba került a két népcsoport viszonya, ellentéteik és hasonlóságaik. Beszélünk a Volksbundról, a pusztavámi mészárlásról, az SS-be kényszerített nagyapáról, svábokról, szászokról, németekről és persze zsidókról. Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta.

Barna Ildikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék vezetője. Kutatási területe a Kutatásmódszertan, magyar és kelet-közép európai zsidóság, antiszemitizmus, gyűlöletcselekmények és gyűlöletbeszéd, természetesnyelv-feldolgozás, automatizált szöveganalitika. A járványhelyzet miatt online beszélgettünk a a magyarországi zsidó reneszánszról, az online antiszemitizmusról, az érzet és a mindennapi tapasztalat különbségéről és arról, mindez hogyan hat a kutató lelkére.

Zoltán Gábor – író, tősgyökeres városmajori. Lakókörnyezetét kutatja különös tekintettel a nyilas rémtettekre. Orgia című regénye 2016-ban jelent meg, azt követte az ahhoz kapcsolódó, szélesebb spektrumú Szomszéd című esszéregény és egészen friss a Szép versek 1944 abszurd antológiája.

Geréb Ágnes szülész, nőgyógyász, független bába, az apás szülés és az otthonszülés hazai úttörője. Az 50-es évek szülötteként ahhoz a generációhoz tartozik, akik nem tudták nyíltan megélni a zsidóságukat. Arról beszélgettünk, mit lehet tenni most, be lehet-e pótolni? Milyen hatással van ez a következő generációra?

Polnauer Flóra énekesnő és kántor. Izraelben, Berlinben, New Yorkban és Párizsban élt és tanult. Igazi kozmopolita. Aki néhány éve aktívan részt vett a pesti éjszakában olyan együttesekben hallhatta, mint a Hagesher, Zuboly és a Hippikiller. Legutóbbi lemezét PollyFlow művésznéven jelentette meg Marlene Reload címmel. Ezúttal a férfi és a női szerepekről, anyaságról, a zene erejéről és a spirituális tisztaság téves értelmezéséről beszélgettünk.

Ma Hatos Pál történésszel beszélgetünk a zsidóság és a trianoni békeszerződés összefüggéseiről, arra keresve a választ, hogy fájt-e a zsidóknak Trianon. Dr Hatos Pál történész, jogász, a 19–20. századi európai történelem, vallás- és egyháztörténet, historiográfia szakértője. Négy monografikus könyv, többek között a nemrég megjelent Az elátkozott köztársaság - Az 1918-as összeomlás és forradalom története című kötet, és több, mint 100 tudományos publikáció szerzője, A Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője

Mai vendégem Czingel Szilvia, kulturális antropológus, muzeológus, néprajzkutató. Évekig a Centropa munkatársaként készített életútinterjúkat. Első könyve a Szakácskönyv a túlélésért. Lichtenwörth, 1944-1945, a lágerekben főzésről és ételekről álmodozó női közösség erejéről szól, amit a Gólem színház színpadra is vitt. A második könyve az Ünnepek és hétköznapok. Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében címe magáért beszél. Legfrissebb kötete néhány hete jelent meg A női test alakváltozatai 1880-1945 címmel. Ennek kapcsán beszélgettünk a zsidó szépségkirálynők sorsáról, a higiénia és a fürdőkultúra hatásairól, cselédekről és úrinőkről, és érdemes végighallgatni mert még az is kiderül lehetett-e zsidó az első guminő?

Prieger Zsolt az Anima Sound System alapítója és lelke. Shalom című lemezük alapvetően határozta meg későbbi zenei ízlésem alakulását. Zsolt a zenélés mellett ír, oktat és közösséget szervez. Ma pedig vallásról, sajtóról, közéletről, természetesen zenéről, politikáról, változásról és a jövőbeni terveiről beszélgettünk. Tartsatok velünk!

Dohi Gabriella harmadik vendége Groó Diána 

Borgula András a Gólem Színház alapítója, vezetője. Gyerekkorától kezdve színész akart lenni. Ám amikor nem vették fel a Színművészetire, szedte a sátorfáját és Izraelbe költözött. 8 évvel később a katonai szolgálatot teljesítve főhadnagyként, a tel-avivi egyetem rendező diplomájával tért haza. A Gólem Színházat 2005-ben alapította, most pedig egy újabb nagy lépés megtételére készül.

Első vendégünk Simonovics Ildikó,  muzeológus, divattörténész.  Szakterülete a női divat a szocializmusban. Jelenleg a Nemzeti Múzeum kurátora, ahol Rotschild Kláráról készített kiállítást. Kutatásáról könyvet is írt  Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor címmel. Vele beszélget Dohi Gabriella, a Smonca állandó háziasszonya.